A nagyablak részleteit alulról kezdem, a hosszanti irányú téglalap alakú képekkel, kívülről befelé haladva. Az ablak legszélén baloldalt tehát Habsburg József nádor látható, a Vakok Iskolájának alapítója egy diákkal, aki éppen Braille-t olvas egy nagyalakú könyvből, amit a kezében tart. A kis nebuló előre néz, szeme csukva, arca átszellemültséget tükröz. A nádor eközben gyengéd tekintettel figyeli, jobb kezével átkarolva tanítványa vállát. A diákot profilból látjuk, az alapító előtt áll, a mellette, jobb oldalt magasodó nádornak csak a derekáig ér. A kislány a kor divatjának megfelelő buggyos ingecskét, harisnyát és térdig érő szoknyát visel, nyakában egy pici kendővel, amit akkoriban a gallér alá kötöttek. A nádor, nemesi rangjának megfelelő díszes, bársonyszegélyű, zsinóros mundérban tűnik fel. A király első embereként öltözete vörös színben pompázik, mellkasán rózsaszín díszszalag, fut keresztül. Jobb vállán hermelin szegélyű sujtásos kabát díszeleg, melynek mellrészén óriási csillagforma kitüntetés pompázik aranyfényben. Az egyenruha gallérjáról középen, valószínűleg a nádori kinevezést szimbolizáló medál lóg, kidolgozott és aprólékos, kissé masniszerű, már csak méreténél fogva is vonzza a tekintetet. A főúr vörös nadrágja kézi hímzésű, nadrágszárát térd alá érő, barna bőrcsizmába rejti. A háttér kékje ugyanazt az ornamentikát, virág és levélminták részletgazdag harmóniáját tükrözi, mint az előzőekben megismert körablak formavilága.

Alul, balról a második hosszanti irányú téglalap alakú képen egy angyal látható egy tizenötéves-forma vak diákkal, aki inaskodik, kosarat fonni tanul. Félprofilból látjuk, előtte a kosár ami a földtől a térdéig ér. Az egyik vesszőt épp átfűzi a vázon, miközben másik kezével stabilan a helyén tartja a munkadarabot. Váll alá feltűrt fehér inget, türkizzöld köpenyt, lila harisnyát, barna térdnadrágot és fekete, pántos laposcipőt visel. Fedetlen karja megfeszül a munkában, izmai hangsúlyosak, kidolgozottak. Szeme csukva, rövid haja hófehér, a beszűrődő fény áttetszik rajta. Mögötte az angyal szemből látható, kitárt szárnyakkal és imára emelt kezekkel, miközben óvó tekintetét a fiúra veti. Ezüstös haját, feje mögött, fényes glória keretezi, hosszú fehér köntösszerű ruhát visel, melynek nyakát aprólékosan megmunkált barnás, kupola alakú motívum szegélyezi, ujját és középen a mellkasi részt a nyakkivágástól egészen a ruha aljáig pedig az előzőekhez hasonló geometriai formák, kis körök, rombuszok és háromszögek kékes fényű mintázata díszíti.

Alul, balról a harmadik álló téglalap alakú kép következik, melyen Árpád-házi szent Erzsébet látható, a legendájában szereplő rózsákkal. A monda úgy tartja, hogy Erzsébet kenyeret vitt a szegényeknek, de mivel a családja nem szívlelte a jótékonykodását, sógora Henrik kérdésére, hogy mi van a ruhájába rejtve, azt válaszolta, rózsák. Mivel az Úr nem akarta, hogy szeretett leányát hazugságon kapják, valóban rózsákká változtatta a kenyeret, így mikor a fiatal özvegy királyné kibontotta kötényét, illatos virágok bomlottak ki belőle.

Erzsébet, az ikonképek szentjeire jellemző testtartásban áll, fejét kicsit félrebillentve, lesütött szemmel. Tarkója mögül glória tűnik fel, keretbe foglalva finom metszésű, bájos arcát. Leengedett hullámos haján fehér fátyol, rajta aranykorona látható. Fehér, buggyos ujjú, földig érő köntöst, rózsaszínes, pasztellfényű, hímzett, rojtokban végződő stólát, és geometriai formákkal díszített, aranyszegélyű, nyakpántos, kék selyempalástot visel, melynek redői finoman simulnak az ölében tartott rózsacsokor dósan nyíló, bordós-narancsos virágaira. Erzsébet, bal kezével a palástot tartja, jobbját pedig a szívére teszi, miközben tekintete a rózsákra vetül.

S. Tóth Erika