Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Erste Bank – Higgy magadban!

2017. november 16.

Forrás-link a pályázathoz (hétfőtől itt lehet szavazni!!!):
http://www.erstehiggymagadban.hu/palyazat/a-kultura-mindenkie-887

A projektről, röviden

Van, hogy néhány szó, többet mond ezer képnél. Hiszek benne, hogy a vizuális kultúra mindenkié, legyen az egy kiállítás, egy film vagy egy színházi előadás. Látássérült, elsősorban vak emberekkel és emberekért dolgozom, audionarrátor vagyok, ami tulajdonképpen annyit tesz: “képtolmács”.

Célom, hogy hozzáférhetővé tegyek mindent, ami vizualitást feltételez: híres festményeket, fotókat a nagyvilágból, mértékadó színházi előadásokat, tartalmas filmeket és kiállításokat vagy akár innovatív konferenciák képanyagait. Nehéz ezt így elképzelni? Akkor hallgasson bele a világ egyik leghíresebb festményéről – Gustav Klimt A csók c. remekművéről készült narrációba:

A színházi előadások akadálymentesítése még ennél is izgalmasabb, igazán interaktív, integrált és közösségi élmény, ott ugyanis a látássérült nézők a látó nézőkkel együtt foglalnak helyet a nézőtéren. Előtte azonban kapnak egy hangos programfüzetként működő anyagot a narrátortól, hogy teljesebb legyen az élmény. Ezt követően pedig még az előadás előtt lehetőségük nyílik a színészek és a narrátor közreműködésével felmenni a színpadra, megismerni a kulisszát testközelből. Így valósul meg egyidejűleg a társadalmi szerepvállalás és a szemléletformálás.
Hallgasson bele egy ilyen hangos programfüzetbe, ún. előnarrációba is:

Végezetül, mutatnék egy népszerű mesét is, narrálva:

Mi történt eddig

Lassan négy éve dolgozom egy látássérültekkel foglalkozó civil szervezetnél, ez alatt az idő alatt megismerhettem a szemléletformálás és a társadalmi szerepvállalás fontosságát, valamint alkalmam nyílt a közösségépítésben is részt venni.

Előbb ún. érzékenyítő programok keretében igyekeztem szemléletváltásra ösztökélni oktatási intézmények diákjait és az utca emberét bizonyos közösségi rendezvényeken, majd civil szervezőként, mentorként működtem egy helyi látássérült közösség életében, különböző kulturális programokat szervezve a klub tagjainak. Mindkét feladatkör nagyon tanulságos és izgalmas előjátéka volt jelenlegi hivatásomnak, mert előbb kívülről, a többségi társadalom szemszögéből, majd pedig belülről ismerhettem meg a látássérültek világát.

Eközben már a kezdetektől írtam narrációkat, egész sorozataim jelentek meg különböző témákban, többek között a Vakok Iskolájában található Nádor Terem csodálatos szecessziós ólomüveg ablakának mívesen festett részleteiről, melyből egy könyvet is tervezek kiadni, integrált, akadálymentes képalbum formájában.

Egy közösségi rendezvényen ismerkedtem meg egy kis kamaraszínház vezetőjével, aki egy pályázat keretében meghívott, hogy narráljam a repertoárban lévő mesedarabok közül a közönség által legnépszerűbbnek ítélt műveket, ebből a projektből származik az a mese is, amelynek az előnarrációját fentebb linkeltem. Jelenleg öt színdarab teljes akadálymentesítési munkálatai vannak mögöttem a Holdvilág Kamaraszínházzal együttműködve.

Következő lépések

Ha nyernék, alkalmam nyílna rá, hogy beruházzak egy tolmácsrendszerre, ami ahhoz kell, hogy ezek a színházi előadások továbbra is elérhetőek legyenek a látássérült közösség számára. Az előadás alatt ugyanis a vak vagy gyengénlátó nézők egy fülhallgatón keresztül követik a narrációt és így nem zavarják a látó nézőket, akikkel egy nézőtéren ülnek. Ezt ugyanúgy kell elképzelni, mint mikor egy nemzetközi konferencián, Ön a tolmácsot hallgatja. A színházban rendelkezésre álló tolmácsrendszer sajnos elöregedett és tönkrement, így az előadások akadálymentesítése jelenleg szünetel.

Emellett – mivel rendelkezem saját stúdióval – szeretnék belevágni filmek narrációval történő akadálymentesítésébe is, természetesen ezeket a filmeket sem csak látássérült közösségek számára tenném hozzáférhetővé. Integrált vetítéseken a látó közönség is eldönthetné, hogy szeretné-e a narrációt hallgatni a tolmácseszközök segítségével, így jutva új élményhez és többlettartalomhoz.

Fontosnak tartom továbbá, hogy az érintettek ne kerüljenek hátrányba pl. egy tudományos konferencián sem, ahol rengeteg a képalapú prezentáció, melynek a hozzáférhetővé tétele ma Magyarországon rendkívül korlátozottan megoldott. Hogy csak egy példát említsek, jártam olyan városfejlesztési, egyetemes tervezést célzó konferencián, ahol minden fogyatékossági csoport képviselőire gondoltak, csak a látássérültekre nem, mikor a prezentációkat összeállították, tele képanyagokkal. Sajnos a legtöbb művészeti tárlat is ilyen, erősen képi és a vitrinek mögött érinthetetlen. A szó teremtő ereje nélkül egy vak embernek elérhetetlen marad.

Hogyan segít mindez másokon

Én mozgássérült vagyok, úgyhogy nem teljesen ismeretlen számomra az érzés, amikor valaki hátrányba kerül, kívül reked. Mikor egy kisgyerek szembejön velem az utcán és odasúgja a kérdést az anyukájának: “A néni miért jár így?” és az anya zavartan lepisszegi, eszembe jut, hogy ennek nem kéne így lennie.

Miért ne kérdezhetné meg őszinte és ártatlan kíváncsisággal egy gyermek, hogy miért járok így vagy akár azt, hogy “mi az a bot a bácsi kezében”? Fehér bot, igen. Vannak akik így közlekednek vagy kutyával, mások meg kerekesszékkel. Van aki, jelnyelven kommunikál, egyikünk a fülével lát, másikunk a szemével hall és ez jól van így, sőt. Értéket adunk egymásnak a sokszínűséget és empátiát, odafigyelést. Nem, ez nem egy egyoldalú dolog. Gondoljon csak bele, Ön mondjuk eltöri a lábát, mankóval jár és leejt valamit, amit nem tud felvenni. Az a vak ember, aki arra jár, szívesen felveszi Önnek, csak magyarázza el, merre van az adott tárgy. Mindnyájan kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy segítségre van szükségünk és bárhonnan érkezhet rá válasz, ha nyitottak vagyunk rá.

A művészet, a kultúra csodálatos közegéül szolgálhat ennek a szemléletváltásnak, hisz egy színdarab, egy film, egy mese, egy festmény vagy egy fotó mindnyájunkat ugyanúgy megérint, az élmény közös.

Végezetül egy kérés

A rosta első fordulója egy közönségszavazással zárul, melyre november 20 és december 15 között kerül sor. A legtöbb szavazatot kapott pályázat az első nyertes, ezen kívül még két pályázat nyerhet, melyet a bank szakmai zsűrije jelöl ki. Ha ti is segítetek, megnyerhetem a közönségszavazást és biztosan az enyém a három helyből az egyik. November 20-tól számítok minden kedves olvasóm segítségére, fogjunk össze a jó ügyért! Önöknek egy kattintás, nekem az álmom! 🙂

A projekthez készítettem egy saját tervezésű “logót” is, melyben benne van az eddigi munkám summája és minden szakmai elhivatottságom. A kivitelezésért páromnak, S. Tóth Dánielnek tartozom köszönettel.

Egy vízszintes téglalapot látunk, ami hat egyenlő négyzetre oszlik, akár egy Braille-cella. Mindegyik négyzetben egy-egy kép. A felső sor képei balról jobbra a következők. Egy megkapó pillanat a Hamupipőke egyik narrált előadásának kulisszabejárásáról. Az egyik kedves látássérült nézőm épp megérinti a herceg (Petyi János) gyönyörű, fényes, kék és arany szaténfelöltőjét. A Gattaca c. film plakátja, melynek csak a felső harmadát látjuk a film címével, a többi takarásban van. Végül pedig egy tündéri fotó a Kockásfülű nyúl c. meséből, az intró jól ismert pillanata, mikor a nyuszi kiugrik a bőröndből és tornázni kezd.

Az alsó sor képei a következők, balról jobbra haladva. A Nádor Terem csodálatos ólomüveg ablakáról készült narrációsorozat egyik egyik képe, mely Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja, amint a karjában tartott liliomokra veti tekintetét. Gustav Klimt A csók c. festménye, melynek csak az alsó harmada látszik, a felső takarásban van. Végezetül pedig a világ egyik leghíresebb fotója, a Csók a Times Square-en: egy a háborúból hazatérő matróz, örömében orvul elkap egy csinos nővérkét a kikötőben. A képek előtt egy ovális keretben az Erste Bank logója, valamint a “Higgy magadban” felirat látható pirossal kiemelve.

Kérdése van a pályázat kapcsán vagy szeretné elmondani a véleményét? Keressen bátran a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címen! Szívesen tájékozódna a hétfőn kezdődő szavazás aktuális állásáról? Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalra, ahol minden nap megosztom majd az aktuális eredményt, előre is köszönöm a támogatást, izguljunk együtt! 🙂

S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +3630 755 6983