Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Kirándulás az újpesti ökoparkban

2017. október 15.
A képen az látható, hogy a park kialakításakor felhalmozódott földből egy zajfogó dombot építettek a főút felé

Időnként szóba került az a programjainkon, hogy milyen helyeken jó lakni. Ezen beszélgetéseink során került elő, hogy egy betonrengetegnek nevezett lakótelep is lehet kellemes lakóhely. Ennek okán jutottunk el Újpestre, ahol a panelépületek közötti bőséges zöldfelületet ökoparkká alakították át és megpróbáltuk ezt a nagyobb területet bejárni.

A park egyik érdekessége, hogy az eredetileg kialakított zöldfelületeket és utcabútorokat meghagyták, így azokat vagy felújították vagy helyben újrahasznosították. Például a régi ping-pong asztalok alatti vastag betonréteget ledarálták és az új burkolatok alépítményéhez felhasználták. A cél az volt, hogy minden menthetőt megtartsanak és semmit ne vigyenek ki a felújított területekről, hanem valamilyen módon hasznosításra kerüljenek. Így a kitermelt föld is helyben maradt, melyből zajfogó dombot készítettek, csökkentve a sétálók zajterhelését.

A képen a csoport egy része látható, egy másik tájékoztató tábla előtt állva

 

Arra különösen ügyeltek, hogy a csapadékhiányt jól tűrő növényfajtákat használjanak fel, így a park területén soha nem kell mesterséges esőt varázsolni, vagyis öntözni. Ezzel együtt arra is törekedtek, hogy a lehető legtöbb őshonos magyarországi növényfajtát telepítsék be, így a biológiai sokféleség alapjait is megteremtsék. A sokféle növény használatának a velejárója lett a madárfauna bővülése is, mely igazolta a cél megvalósulását. A madarak betelepítése és tartós maradása végett etetőket, itatókat és odúkat helyeztek el a fákon. A növényzetet úgy állították össze, hogy az fészkelőhelyet és táplálékot is biztosíthasson a legtöbb madár részére.

A kialakítás során arra is figyeltek, hogy lehetőleg a környéken élő vállalkozók legyenek bevonva a munkálatokba, így sokakban kialakítottak valamiféle kötődést az új parkosítás iránt. Ennek annyi alapja már eleve volt, hogy nagyon sok panelépület előtt lehet a lakók által gondozott virágoskerteket látni, vagyis a helyben élők egy részében már eleve létezett egy parkosításra való törekvés.

A képen a csoport egyik része látható, ey tájékoztató tábla előtt

A megépítés során nem csupán a teljes akadálymentesség volt szempont, hanem az is, hogy a nagy tereket az összes ott élő ember igényei szerint alakítsák ki. Ezért felméréseket végeztek a tervezés előtt a helyi igények megismerése érdekében, illetve ahol taposásnyomokkal volt megtörve a fű, oda közlekedőfelületet készítettek.

Az is érdekesség, hogy a projekt, hasonló magyarországi közparkok költségeihez képest, csupán az ötödrészébe került a helyi önkormányzatnak. Mivel nem kell öntözni és lényegesebben kevesebb a rongálás is, ezért az üzemeltetés is olcsóbb – legalábbis a kihelyezett táblák ezt adják a sétálók tudtára.

A hangulatos kirándulás közben valóban volt egy olyan érzésünk, mintha erdőben vagy ligetben sétálnánk. Azt is érzékeltük, hogy madárcsicsergés töltötte be a teret, valamint számos helyen árnyékot is találhattunk, ami melegebb időben sokat számít. Reméljük, hogy a soron következő kirándulásaink egyikén-másikán újabb hasonló parkokba is eljuthatunk majd, így mód nyílik a személyes tapasztalaton alapuló összehasonlításra is!

Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők