Jogi előadás és az ügyfélszolgálat Rákosmente novemberi klubján
Rákosmente lámpásai megtartották soron következő klubnapjukat 2020. november 3-án a Rákoshegyi Közösségi Házban.
Első meghívottjuk kollégájuk volt, aki bemutatta az ügyfélszolgálat tevékenységét, és a tagdíj befizetésére is nyílt lehetőség.
Aztán dr. Lukács Réka a Szülő-Példa-Érték pályázat keretében tartott előadást, majd kötetlen beszélgetés folyt jogi ügyekkel kapcsolatban, és a felmerülő kérdésekre is választ kaphattak a tagok.
A klubra betoppant a ház művelődésszervezője is, aki bemutatta két új munkatársát.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civil szervezők
Minden, ami érzékenyítés
Balázs Zsanett újabb riportjában Mészáros Ágnest, a VGYKE alelnökét és Tanai Csabát, a IX. kerület közösségi civilszervezőjét kérdezi a szemléletformálásról.
Egyesületünk szívügyének tekinti a vakság fogalmának, a látássérültek mindennapi életének megismertetését, bemutatását kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A munkatársak hangsúlyozzák, hogy az érzékenyítést már óvodás kortól el kell kezdeni. A gyerekek elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhetnek: lehetőségük van kipróbálni, hogy miként tudnak segíteni egy fehér bottal vagy vakvezető kutyával közlekedő látássérült személynek, de tapasztalatokat szerezhetnek arról is, hogy milyen érzés a látáson kívül minden egyéb érzékszervükre hagyatkozni.
Az interjú meghallgatásával számos kérdésre választ kaphatnak az érdeklődők.
VGYKE
Köszönjük, hogy megismerték szolgáltatásainkat!
Kedves Tagtársaink, Olvasóink!
Nagy öröm számunkra, hogy október folyamán, a nemzetközi fehér bot napja kapcsán, a VGYKE Regionális Központját és szolgáltatásainkat bemutató tíz kisfilmünk óriási sikert aratott mind Youtube csatornánkon, mind Facebook oldalunkon.
A Facebookon az alábbi eredményeket értük el:
1. kisfilm – Közlekedés: 9554 elért ember, 274 videó-megtekintés
2. kisfilm – Bejárat: 8910 elért ember, 466 videó-megtekintés
3. kisfilm – Láthatár Bolt: 8206 elért ember, 237 videó-megtekintés
4. kisfilm – Feljutás az első emeleti irodákhoz: 8768 elért ember, 223 videó-megtekintés
5. kisfilm – Ügyfélszolgálat: 8966 elért ember, 189 videó-megtekintés
6. kisfilm – Fejlesztőszoba: 8480 elért ember, 306 videó-megtekintés
7. kisfilm – Louis Braille Támogató Szolgálat: 6709 elért ember, 167 videó-megtekintés
8. kisfilm – Masszázs Koordináció: 6888 elért ember, 142 videó-megtekintés
9. kisfilm – Tárgyaló: 130 elért ember, 6 videó-megtekintés
10. kisfilm – Vezetőségi iroda: 104 elért ember, 2 videó-megtekintés
A legnépszerűbb az első két videónk volt, melyben elnökünk és alelnökünk bemutatta a VGYKE Regionáis Központjához való biztonságos eljutást, valamint a belépés mikéntjét az irodaházba.
Mind a tíz kisfilm könnyen elérhető és bármikor megtekinthető Youtube csatornánkon egy lejátszási listába gyűjtve.
Ezúton köszönjük érdeklődésüket! Kérjük, továbbra is forduljanak hozzánk bizalommal!
VGYKE
Okostelefonos applikációk használatáról kérdezték a VGYKE munkatársait
Egy kérdőíves felmérésben vett részt Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke és az egyesület néhány munkatársa az INDIMO projekt keretében.
Az Európai Uniós projekt célja, hogy a digitális alkalmazások minél akadálymentesebbek legyenek.
A VGYKE dolgozóit arról kérdezték, hogy milyen közlekedési szokásaik vannak, milyen típusú mobilos applikációkat használnak (pl. vásárlás, közlekedés, ételrendelés, közösségi), és hogy ezek mennyire akadálymentesek.
Köszönjük, hogy részt vehettünk a felmérésben, és segítségére lehettünk az INDIMO projekt munkájának!
VGYKE
Októberi klubnap a fehér bot jegyében
2020. október 28-án megtartottuk havi klubnapunkat.
Klubnapunk fő témája a nemzetközi fehér bot világnapja volt, melyet világszerte ünnepelnek látássérült körökben. Ismertettük a fehér bot történetét, annak megalapítóját, és kialakulásának idejét. Ezen kívül betekintést nyerhettünk Helen Keller vak írónő életébe is, hasznos információkat olvashattunk munkájáról, tevékenységeiről születésétől egészen a haláláig.
A klubnap folyamán néhány közérdekű információ is elhangzott, majd ezt követően került sor a már jól bevált és mindenki számára közkedvelt kvízjátékunkra és sütizéssel egybekötött beszélgetésre.
Bernát Zsuzsanna és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők
Narráció
Mátyás-templom – Budai Várnegyed
A budavári Nagyboldogasszony-templom, avagy ismertebb nevén a Mátyás-templomBudapest egyik fontos turisztikai látványossága. Nem ok nélkül! Az impozáns épület előtt és mellett lekövezett teret is kialakítottak, így remekül tud érvényesülni a méltóságteljes épület. Mellette húzódik a stílusában hozzá illeszkedő Halász-bástya. Bár a templom lényegesen nagyobb méretekkel rendelkezik, még sincs az az érzésünk, hogy elnyomná a mellette található bástyarendszert, inkább kiegészítik egymást. (1. kép)
A templom története egészen a XIII. századig vezet vissza, ekkor említették először iratokban. Az elmúlt évszázadokban sok mindent láthattak ezek a falak, a jelenlegi állapota szempontjából azonban a 19. század második felétől lesz izgalmas a történet, amikor a Kiegyezés után itt koronázták magyar királlyá és királynévá Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet. Ezek után ugyanis 1873-ban megkezdték a templom helyreállításának munkálatait a magyar építész, Schulek Frigyes vezetésével. A helyreállítás során az építész igen jó érzékkel bontotta vissza a barokk korban keletkezett toldásokat, egészen a Mátyás király korában épített részekig ment vissza. Kibontatta a régi oszlopfőket és szép lassan kezdett kibontakozni a régi gótikus templom formája, amelyet -ha a szükség úgy kívánta- Schulek kiegészített az eredetivel megegyező másolatokkal, vagy a korhű tervei alapján. A második világháború sajnos a Mátyás-templomot is jelentősen megrongálta, 1950 és 1970 között zajlottak a nagyobb munkálatok, az utolsó simításokra 1984-ben került sor.
A Mátyás-templom tehát most neogótikus jegyeivel tör az ég felé. A fehér kő szinte ragyog, a finoman faragott elemei csipkeszerűek. A látogatók sokszor a nyugati homlok felől pillantják meg a templomot, a Szentháromság tér felől, ahol gyönyörű bélletes kapu fogad minket. No, de milyen is az a bélletes kapu? Kinézetében olyan hatást kelt, mintha befelé menet egyre szűkülő kapuk lennének egymásba helyezve. Az egyes kapuk úgynevezett pilaszterekkel, tehát féloszlopokkal -nem körbejárható oszlop- vannak kialakítva, sok esetben minden pilaszterre más-más mintát faragtak. A Mátyás-templom esetében azonban az oszlopok törzse egységesen sima felületű, ám az oszlopfőket gyönyörű növényi díszítés koronázza. Ugyanilyen gazdag növényi díszt kapott az oszlopok fölött található ívek sorában a legkülső ív. Ennek a különleges megoldásnak egyfajta hívogató, vonzó, befelé invitáló hatása van. A bélletes kapun belépőt, közvetlenül a kapu felett festett dombormű fogadja. A jelenet közepén Szűz Mária ül, ölében Jézussal, két oldalán egy-egy angyal térdel. A bélletes kapu felett nagyméretű, kerek rózsaablak látható. Ez a fajta építészeti elem, ablak szintén a késő román korral és főként gótikával terjedt el a templomok világába. A kör alakú minta középpontjából építkezik, sokszor a kerék küllőihez hasonlítják az egyes körcikkeket bontó elemeket. A gótika során ezek a „küllők” egyre bonyolultabb mintázatot kaptak, finom faragássá váltak. A Mátyás-templom ablakának központi eleme egy nyolc szirmú virághoz hasonlít, melyet a külső íven szintén nyolc nagylevelű lóhere körvonalait idéző elem vesz körül. (2. kép)
A templom másik jellegzetes eleme a harangtornya. Az ég felé törő, óriási torony méretei ellenére is elegáns hatást kelt. Ablakait csúcsíves bélletes keretek díszítik, amiket finom faragások díszítenek. A harangtoronyhoz több kisebb torony is kapcsolódik, áttört mintázatú korlátok, növények kőből kifaragott másolatai teszik a tornyot egy ékszerdobozhoz hasonlóvá. Érdemes egészen felnéznünk a torony tetejéig, a torony legfelső teraszához ugyanis kőből kifaragott vízköpők csatlakoznak. A démonokat idéző kőfigurák elsődleges feladata még a középkor folyamán a templom és a hívek védelmezése volt a Gonosztól, de kézzelfogható funkciójuk is volt, hiszen tátott szájukon keresztül vezették el a felesleges esővizet. (3. kép)
Végül érdemes megemlíteni a ragyogóan fehér templom színpompás tetőcserepeit. A tetőzetet közel 15000 színes cseréppel fedték, amit a híres Zsolnay gyárban készítettek el. A kék, barna, vörös és sárga színű cserepekből kialakított minták csúcsukra állított rombuszokból kialakított szövetet idéznek, a tető gerincéhez, valamint a kisebb tornyok és kápolnák tetőzetén pedig virágmintákká állnak össze.
Pár gondolat az építészről:
Schulek Frigyes 1841-ben, felvidéki származású családba született Pesten. Tanulmányait Bécsben végezte, tanára Schmidt professzor hatására szerette meg a középkor építészetét. Tanulóéveit párizsi és itáliai tanulmányutakkal fejezte be. Budapestre barátja, a szintén építész Steindl Imre hívására tér vissza. 1871-től a Mintarajziskola, majd a későbbi Képzőművészeti Főiskola tanára lett, 1895-től a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként tartották számon. A Műegyetemen évekig tanította a középkor építészetére a lelkes hallgatókat. Munkáival utazásaink során sokszor találkozhatunk, érdemes meglátogatni a Jáki templomot vagy éppen a János-hegyi Erzsébet-kilátót.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció 8
Mátyás-templom – Budai Várnegyed
A budavári Nagyboldogasszony-templom, avagy ismertebb nevén a Mátyás-templomBudapest egyik fontos turisztikai látványossága. Nem ok nélkül! Az impozáns épület előtt és mellett lekövezett teret is kialakítottak, így remekül tud érvényesülni a méltóságteljes épület. Mellette húzódik a stílusában hozzá illeszkedő Halász-bástya. Bár a templom lényegesen nagyobb méretekkel rendelkezik, még sincs az az érzésünk, hogy elnyomná a mellette található bástyarendszert, inkább kiegészítik egymást. (1. kép)
A templom története egészen a XIII. századig vezet vissza, ekkor említették először iratokban. Az elmúlt évszázadokban sok mindent láthattak ezek a falak, a jelenlegi állapota szempontjából azonban a 19. század második felétől lesz izgalmas a történet, amikor a Kiegyezés után itt koronázták magyar királlyá és királynévá Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet. Ezek után ugyanis 1873-ban megkezdték a templom helyreállításának munkálatait a magyar építész, Schulek Frigyes vezetésével. A helyreállítás során az építész igen jó érzékkel bontotta vissza a barokk korban keletkezett toldásokat, egészen a Mátyás király korában épített részekig ment vissza. Kibontatta a régi oszlopfőket és szép lassan kezdett kibontakozni a régi gótikus templom formája, amelyet -ha a szükség úgy kívánta- Schulek kiegészített az eredetivel megegyező másolatokkal, vagy a korhű tervei alapján. A második világháború sajnos a Mátyás-templomot is jelentősen megrongálta, 1950 és 1970 között zajlottak a nagyobb munkálatok, az utolsó simításokra 1984-ben került sor.
A Mátyás-templom tehát most neogótikus jegyeivel tör az ég felé. A fehér kő szinte ragyog, a finoman faragott elemei csipkeszerűek. A látogatók sokszor a nyugati homlok felől pillantják meg a templomot, a Szentháromság tér felől, ahol gyönyörű bélletes kapu fogad minket. No, de milyen is az a bélletes kapu? Kinézetében olyan hatást kelt, mintha befelé menet egyre szűkülő kapuk lennének egymásba helyezve. Az egyes kapuk úgynevezett pilaszterekkel, tehát féloszlopokkal -nem körbejárható oszlop- vannak kialakítva, sok esetben minden pilaszterre más-más mintát faragtak. A Mátyás-templom esetében azonban az oszlopok törzse egységesen sima felületű, ám az oszlopfőket gyönyörű növényi díszítés koronázza. Ugyanilyen gazdag növényi díszt kapott az oszlopok fölött található ívek sorában a legkülső ív. Ennek a különleges megoldásnak egyfajta hívogató, vonzó, befelé invitáló hatása van. A bélletes kapun belépőt, közvetlenül a kapu felett festett dombormű fogadja. A jelenet közepén Szűz Mária ül, ölében Jézussal, két oldalán egy-egy angyal térdel. A bélletes kapu felett nagyméretű, kerek rózsaablak látható. Ez a fajta építészeti elem, ablak szintén a késő román korral és főként gótikával terjedt el a templomok világába. A kör alakú minta középpontjából építkezik, sokszor a kerék küllőihez hasonlítják az egyes körcikkeket bontó elemeket. A gótika során ezek a „küllők” egyre bonyolultabb mintázatot kaptak, finom faragássá váltak. A Mátyás-templom ablakának központi eleme egy nyolc szirmú virághoz hasonlít, melyet a külső íven szintén nyolc nagylevelű lóhere körvonalait idéző elem vesz körül. (2. kép)
A templom másik jellegzetes eleme a harangtornya. Az ég felé törő, óriási torony méretei ellenére is elegáns hatást kelt. Ablakait csúcsíves bélletes keretek díszítik, amiket finom faragások díszítenek. A harangtoronyhoz több kisebb torony is kapcsolódik, áttört mintázatú korlátok, növények kőből kifaragott másolatai teszik a tornyot egy ékszerdobozhoz hasonlóvá. Érdemes egészen felnéznünk a torony tetejéig, a torony legfelső teraszához ugyanis kőből kifaragott vízköpők csatlakoznak. A démonokat idéző kőfigurák elsődleges feladata még a középkor folyamán a templom és a hívek védelmezése volt a Gonosztól, de kézzelfogható funkciójuk is volt, hiszen tátott szájukon keresztül vezették el a felesleges esővizet. (3. kép)
Végül érdemes megemlíteni a ragyogóan fehér templom színpompás tetőcserepeit. A tetőzetet közel 15000 színes cseréppel fedték, amit a híres Zsolnay gyárban készítettek el. A kék, barna, vörös és sárga színű cserepekből kialakított minták csúcsukra állított rombuszokból kialakított szövetet idéznek, a tető gerincéhez, valamint a kisebb tornyok és kápolnák tetőzetén pedig virágmintákká állnak össze.
Pár gondolat az építészről:
Schulek Frigyes 1841-ben, felvidéki származású családba született Pesten. Tanulmányait Bécsben végezte, tanára Schmidt professzor hatására szerette meg a középkor építészetét. Tanulóéveit párizsi és itáliai tanulmányutakkal fejezte be. Budapestre barátja, a szintén építész Steindl Imre hívására tér vissza. 1871-től a Mintarajziskola, majd a későbbi Képzőművészeti Főiskola tanára lett, 1895-től a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként tartották számon. A Műegyetemen évekig tanította a középkor építészetére a lelkes hallgatókat. Munkáival utazásaink során sokszor találkozhatunk, érdemes meglátogatni a Jáki templomot vagy éppen a János-hegyi Erzsébet-kilátót.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Akadálymentes kultúra
Kedves Tagok, Kísérők, Érdeklődők!
A VGYKE 2020-ban is sikeresen pályázott az NFSZK „FOF2020 A vizuális kultúra mindenkié” nevű pályázatán, melynek keretében novemberi klubnapunkon az audionarrációról és az akadálymentes kultúráról beszélgetünk Petneházy Emőkével, az AKKU(az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért) Egyesület audionarrátorával.
Aki hallott már az audionarrációról és kérdése van, vagy még nem hallott, de érdekli a téma, jöjjön el és hallgassa meg 2020. november 11-én (szerda), 14 órai kezdettel a Zuglói Civil Házban (Bp. Csertőpark 12.).
Klub napunk a Közösség Lámpásai: Zuglói Látássérültek klubjaFacebook oldalon is látható lesz élőben.
Minden érdeklődőt várok szeretettel a helyszínen és a Facebook oldalunkon is.
A szájmaszk viselése a Zuglói Civil Házban a civil ház előírása értelmében mindenkinek kötelező!
Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!
Elérhetőség:
Telefon: +36-70-984-5071
E-mail: zuglo.szervezo@vgyke.com
Kiss Márta
Közösségi civilszervező VGYKE
Közösség Lámpásai projekt
ZUGLÓ
Vendégváró
Youtube premier a siket-vakságról!
Telefonos beszélgetőtársunk 2020. november 6-án 14 órától Lenkainé Vajda Viktória lesz a Vendégváróban, akivel a siket-vakságról fogunk beszélgetni tabuk nélkül.
Mindenkit vár a két műsorvezető a hangszórók elé: Bönde Katalin és Miks-Rédai Csaba.
Minden héten szeretnénk ajánlani olvasóinknak egy régebbi Vendégváró adást is:
2020. július 13.
Beszélgetés A VGYKE két önkéntesével: Demjen Margóval és Bodáné Ágoston Máriával
A Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítvány 2020. évi pályázati felhívása
A Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítvány, együttműködve a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületével, a 2020. évben is pályázatot hirdet Magyarországon tanuló, magyar állampolgárságú általános, közép, felsőfokú tanulmányaikat folytató látássérült diákok részére, tanulmányaik végzésével összefüggő eszközök/ segédeszközök beszerzésének, egyéb az iskolai tanulmányokhoz kapcsolódó kiadások támogatása céljából.
A pályázat keretösszege 650.000,- Ft., amely az Alapítvány tőke kamataiból és az SZJA 1%-os támogatási keretéből kerül finanszírozásra.
Pályázati részvétel feltétele: hivatalos oktatási intézmény tanulója, a jó tanulmányi eredmény. A pályázaton való részvételhez a 3,5 átlagnál jobb tanulmányi eredmény szükséges.
A pályázat során maximum 21 gyermek támogatására nyílik lehetőség, melynek konkrét összege a feltételeknek megfelelő nyertesek tanulmányi eredményétől, a pályázók számától függ, a fent jelölt keretösszegre tekintettel. A pályázat elbírálása után a nyertesek részére a támogatás esetenkénti konkrét összegéről az Alapítvány tájékoztatást ad.
Az Alapítvány ezzel a pályázattal elsősorban a 18 év alatti azon rászoruló látássérült gyermekeket kívánja támogatni, akik más pályázati lehetőségektől elesnek, az adott körülmények ellenére jó tanulmányi eredményt tudnak felmutatni, társaikkal együttműködő magatartást tanúsítanak.
Örömmel vennénk olyan pályázatot is, ahol az átlagtól eltérő tevékenység gyakorlóját támogathatnánk, aki például zenei vagy más művészeti területen is eredményes. Továbbá szívesen támogatunk olyan pályázó diákot, aki kreatív gondolkodásával a későbbiekben eredményes tanulmányokat folytathat például műszaki-, informatikai területeken.
Előnyben részesítjük:
A jó tanulmányi eredményt elérő, igyekvő diákokat (a pedagógus írásos véleménye alapján),
Nehéz jövedelmi helyzetben élő családban élő diákokat (rövid a körülményeket ismertető írásos bemutatkozás),
Látássérült testvérrel, vagy más látássérült családtaggal élő diákokat,
Halmozott fogyatékossággal élő diákokat,
Látássérült gyermekét egyedül nevelő szülő családjában élő diákokat.
Pályázni kizárólag a Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítványa és a VGYKE által kiadott pályázati űrlap teljes körű és a valóságnak mindenben megfelelő kitöltésével, illetve a kitöltött űrlap és a mellékletek, valamint a bemutatkozó levél határidőben történő benyújtásával lehet.
A pályázó a tanulmányát-, életvitelét segítő különféle eszközök, beszerzésére nyújthat be pályázatot.
A megpályázható összeg: maximum 30.000-50.000,-Ft, tanulmányi átlagtól függően, melyet a kuratórium határoz meg. Amennyiben egy családból több pályázat érkezik be a kuratórium egyedi döntésével az egy családban élő gyermekeket együttesen támogathatja az egyéb körülmények figyelembevételével megállapított összeggel.
Pályázni az alábbi csoportokba tartozó eszközökre lehet:
tanulást segítő eszközök (informatikai, optikai, mechanikus, beszélő alkalmazások, stb.)
iskolai munkáját, egyéb foglalkozásokat segítő eszközök
életvitelt könnyítő eszközök,
személyes használatra ruhanemű, cipő, táska.
A pályázat kötelező mellékletei:
1. Pályázati adatlap
2. Látássérülést igazoló dokumentum
a). MVGYOSZ és tagszervezeteinek tagsági igazolványának fénymásolata (fényképes és az érvényes tagsági jogviszonyt igazoló oldalak) vagy,
b). emelt szintű családi pótlékot megállapító érvényes határozat fénymásolata
3. Az egy háztartásban élő több látássérült személy esetén valamennyiük fogyatékosságát igazoló dokumentumok (tagsági igazolvány fénymásolata, vagy fogyatékossági támogatást vagy vakok személyi járadékát megállapító határozat másolata, vagy emelt összegű családi pótlékot megállapító határozat másolata)
4. Bemutatkozó levél a pályázati adatlapon közöltek szerint.
iskolai pedagógus javaslata a pályázati adatlap figyelembevételével, a pályázó tanulmányaira. tekintettel.
az iskolai jogviszony igazolása.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a csatolandó fogyatékosságot igazoló dokumentumokat minden esetben másolatban szíveskedjenek benyújtani, kivétel a nyertes pályázók által benyújtott eszközvásárlás eredeti számlái! A Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítványa és VGYKE nem vállalja az eredeti dokumentumok visszajuttatását a pályázók részére!
Nyomatékosítjuk, hogy a támogatást csupán abban az esetben tudjuk kifizetni, ha a beszerzett eszközről szóló számlák dátuma 2020. október 05. és december 11. közé esik, illetve a benyújtott eredeti számlák a támogatott személy nevére szólnak.
Felhívjuk figyelmüket továbbá, hogy a pályázat benyújtása nem jelenti automatikusan a támogatás odaítélését!
A pályázati felhívás és adatlap kérhető e-mailben a VGYKE központi ügyfélszolgálatán.
A pályázatok benyújtási határideje 2020. november 6. péntek.
A pályázatok benyújthatók postai úton a VGYKE postacímére: 1590 Budapest Zugló 1 Posta, Pf.: 119. illetve személyesen a VGYKE központi ügyfélszolgálatán.
Az egyesület ügyfélszolgálati irodájában munkatársaink előzetes egyeztetés esetén állnak rendelkezésükre a pályázati adatlapok kitöltésében.
Postai benyújtás esetén határidőben benyújtottnak minősül az a pályázat, melyen a postai bélyegző legkésőbbi dátuma 2020. november 6. A postán benyújtott pályázatokat kérjük elsőbbségi postázással feladni szíveskedjenek! A személyesen benyújtott pályázatok esetén az egyesület munkatársai átvételi elismervényt állítanak ki. A személyesen történő benyújtás határideje 2020. november 6. péntek 12 óra.
Később beérkező Pályázatokat nem áll módunkban elfogadni!
A pályázatok benyújtását követően hiánypótlásra nincs lehetőség!
A pályázatokat a Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítvány kuratóriuma bírálja el legkésőbb 2020. november 27. napig. A pályáztatónak jogában áll az igényeltnél alacsonyabb összegű támogatást megítélni. A pályázat eredményéről az elbírálást követő 7 munkanapon belül minden pályázó értesítést kap, az általa megadott E-mail címére vagy a pályázó iskolájának E-mail címére, ennek hiányában a pályázó postai úton kap értesítést. Az értesítés objektív feltétele a jól olvasható cím megadása. A nyertes pályázók listája elérhető lesz a VGYKE honlapján is. Az elnyert támogatások felhasználására 2020. december 11-ig van lehetőség.
Nem bírálható el az a pályázat, amely:
hiányosan vagy nem megfelelően van kitöltve, ideértve az olvashatatlan kitöltést is, illetve ha az eszköz neve, vagy típusa és bruttó beszerzési ára nincs feltüntetve
a pályázat valótlan adatokat tartalmaz
a megpályázott eszköz a kiírásnak nem felel meg
támogató pedagógus, vagy a kérelmező aláírása hiányzik
a pályázó a Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítványa tisztségviselője vagy annak hozzátartozója.
A megpályázott eszköz megvásárlását a pályázó nevére szóló ÁFA-s számlával kell igazolnia a nyerteseknek, melynek eredeti példányát a VGYKE központi ügyfélszolgálatán be kell mutatni, és leadni. Az eredeti számla kerül a Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítványához. A támogatást az Alapítvány jóváhagyása után, utófinanszírozásként, egy összegben, banki átutalással, a pályázó által megjelölt bankszámla tulajdonos bankszámlájára kerül kifizetésre, a nyertes pályázó nevének feltüntetésével.
A pályáztató a támogatás felhasználásának ellenőrzésére bármilyen, a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon jogosult.
Várjuk a megkereséseket, hogy az adományozók szándékainak megfelelően segíthessük a látássérült tanulókat!
Felkérés:
Jelen pályázattól függetlenül a Péntek Lajos Csökkentlátó Gyermekek Alapítványa tisztelettel kéri a pályázó környezetében élőket és a jószándékú ismerősöket, hogy SZJA 1%-os felajánlásukkal, vagy más adományukkal segítsék a rászorult gyermekek támogatását segítő munkát.
Az alapítvány számlaszáma: Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 10200823-22213619-00000000
Az így befolyt pénz csaknem teljes egészében növeli a későbbi pályázatok finanszírozására fordítható összeget, mely több gyermek támogatását teszi lehetővé.
A most támogatásra fordítható összeg, az évek alatt felajánlott adományoknak köszönhetően áll rendelkezésre.
Októberben a fehér bot nemzetközi napja kapcsán adtak interjút a VGYKE elnöke és munkatársai az Újpest TV két műsorában.
Október 8-án Murgács Jánosné Annamária újpesti közösségi civilszervező és Kiss Márta zuglói közösségi civilszervező beszélt az idei online fehér bot napjáról a Mozaik című műsorban.
Fodor Ágnes elnök október 16-án szintén erről adott interjút a Körkép adásában.
