2020. szeptember 30-án megtartottuk havi klubnapunkat, melynek témája a közlekedésben való segítségnyújtás volt. Ebből az alkalomból látogatott el hozzánk egyesületünk Támogató szolgálatos új munkatársa, Szakony Katalin, aki a szolgáltatással kapcsolatos tudnivalókról tartott előadást.
Katalin beszélt magáról a tevékenységről, a szolgálat igénybevételének feltételeiről, elérhetőségeikről. Ismertette továbbá az eseteket, dolgokat, melyben segítséget kérhetnek a hozzájuk beérkező kliensek, mint pl. a hivatalos ügyintézés, orvosi vizsgálat, munkábajárás és bevásárlás.
Ezt követően Szent Adorjánra emlékeztünk, ismertettük életét, és hogy kik tisztelték védőszentjükként. Most sem maradhatott el kvízjátékunk, ahol ismét megtornáztattuk agytekervényeinket.
Klubnapunkat beszélgetéssel, jó ízű falatozással zártuk.
Bernát Zsuzsanna és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők
látássérült Archives - Oldal 148 a 371-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Szeptemberi klubnap a Louis Braille Támogató szolgálattal
2020. szeptember 30-án megtartottuk havi klubnapunkat, melynek témája a közlekedésben való segítségnyújtás volt. Ebből az alkalomból látogatott el hozzánk egyesületünk Támogató szolgálatos új munkatársa, Szakony Katalin, aki a szolgáltatással kapcsolatos tudnivalókról tartott előadást.
Katalin beszélt magáról a tevékenységről, a szolgálat igénybevételének feltételeiről, elérhetőségeikről. Ismertette továbbá az eseteket, dolgokat, melyben segítséget kérhetnek a hozzájuk beérkező kliensek, mint pl. a hivatalos ügyintézés, orvosi vizsgálat, munkábajárás és bevásárlás.
Ezt követően Szent Adorjánra emlékeztünk, ismertettük életét, és hogy kik tisztelték védőszentjükként. Most sem maradhatott el kvízjátékunk, ahol ismét megtornáztattuk agytekervényeinket.
Klubnapunkat beszélgetéssel, jó ízű falatozással zártuk.
Bernát Zsuzsanna és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők
Köszönetnyilvánítás
Kedves Olvasóink!
Idén, kiváltképpen a tavaszi hónapokban a munka terén is nehézséget, nagy kihívást jelentett a koronavírus. Ennek ellenére a látássérültek is megállták a helyüket home office-ban.
Örömmel jelentjük, hogy az idei adó 1%-os felajánlások összege 785.110.-Ft volt.
Ezúton köszönjük:
Az 1%-os felhívásunk megosztását;
A felajánlásokat, a home office-ban dolgozó látássérültek támogatását!
Minden egyes forintot hasznos célokra fogunk fordítani, továbbra is segítve a látássérülteket.
VGYKE
A VGYKE 2020. évi tanulmányi támogatás pályázata
Pályázati kiírás
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE), elnöksége 9/2020. számú határozata értelmében tanulmányi támogatás pályázatot ír ki az egyesület kiskorú tanulói részére. A pályázat keretösszege 200.000,- Ft, amely az MVGYOSZ-nek a VGYKE részére leosztott SZJA 1%-os támogatási keretéből kerül finanszírozásra.
Egyesületünk ezen pályázattal azon diák tagjait kívánja támogatni, akik
általános vagy középiskolai tanulmányaikat folytatják.
Pályázatot nyújthatnak be a VGYKE azon rendes tagjai, akik a 2020-as évre befizetett érvényes tagsági jogviszonnyal rendelkeznek, illetve akik a 2020-as tagdíjat legkésőbb a pályázat benyújtásakor személyesen befizetik.
Pályázni kizárólag a VGYKE által kiadott pályázati űrlap teljes körű és a valóságnak mindenben megfelelő kitöltésével, illetve a kitöltött űrlap határidőben történő benyújtásával lehet. Az űrlap mellé kötelező mellékletként csatolni szükséges a pályázó eredményesen lezárt tanulmányi évét igazoló bizonyítvány másolatát.
A támogatási összeg egyszeri 10.000,- Ft.
A pályázati felhívás és adatlap 2020. június 22-től letölthető a VGYKE honlapjáról (www.vgyke.com), illetve beszerezhető személyesen vagy kérhető e-mailben a VGYKE központi ügyfélszolgálatán és kistérségi irodáiban az alábbi elérhetőségeken:
VGYKE központi ügyfélszolgálat: 1141 Budapest, Szugló utca 81. Telefon: (1) 384-5541 (1-es menüpont) E-mail:ugyfel@vgyke.com
A pályázatok benyújthatók postai úton a VGYKE postacímére: 1590 Budapest, Zugló 1 Posta Pf. 119. Személyesen a VGYKE központi ügyfélszolgálatán és kistérségi irodáiban illetve elektronikus formában (Email-cím: ugyfel@vgyke.com). Az elektronikusan beérkező pályázatokra válaszlevelet küldünk, melyben értesítjük, hogy pályázata megérkezett és hiánytalan. A válaszlevél megküldése után tekintjük pályázatát benyújtottnak és értékelhetőnek. Az egyesület ügyfélszolgálati irodáiban munkatársaink előzetes egyeztetés esetén állnak rendelkezésükre a pályázati adatlapok kitöltésében. A személyesen benyújtott pályázatok esetén az egyesület munkatársai átvételi elismervényt állítanak ki.
A pályázatok kifizetése a meghatározott keretösszeg felhasználásáig lehetséges.
A támogatott diákok listáját közzé tesszük a VGYKE honlapján és hírlevelében.
2020. szeptember 28-án Petneházy Emőke audionarrátor, az AKKU – az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület munkatársa volt a beszélgetőtársunk a Hangos hírmondó Vendégvárójában.
Mindenkit vár a hangszórók és a képernyők elé a két műsorvezető: Bönde Katalin és Miks-Rédai Csaba!
Minden héten szeretnénk ajánlani olvasóinknak egy régebbi Vendégváró adást is:
A 2020. június 15-i online klub vendége Miks Csaba volt.
VGYKE
Igényfelmérés budapesti jelzőlámpák meghangosítására
Kedves Tagtársaink, Olvasóink!
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és tagegyesületei fontosnak tartják minél több budapesti jelzőlámpa meghangosítását.
A szövetség és a Vakok Állami Intézete közös kérelmére válaszul, a Budapest Közút Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy 2018 és 2021 között 150 budapesti közlekedési csomópont jelzőlámpáinak meghangosítását tervezik. A 2022 és 2025 közötti időintervallumra újabb ütemezési tervet készítenek.
A VGYKE egyike azon tagegyesületeknek, amely a fővárosban élő látássérülteket képviseli. Szeretnénk felmérni az Önök igényeit a budapesti csomópontokban található jelzőlámpák meghangosításával kapcsolatban.
Figyelem! Csak olyan gyalogos átkelőkről és forgalmas csomópontokról van szó, melyek már jelzőlámpával ellátottak, csak még nem hangosak. Ezek is futár távirányítóval lesznek aktiválhatók.
Kérjük, javaslataikat küldjék el az ugyfel@vgyke.com e-mail címre! Fontos feltüntetni a pontos helyszínt (pl. utcanév, vagy az adott kereszteződésnél találkozó utcák neve.)
Az Önök által írt javaslatokat a VGYKE egy listában összegyűjti és továbbítja az MVGYOSZ felé.
Köszönjük segítségüket!
VGYKE
VGYKE az Esélyben
Bemutatkozik a VGYKE Regionális Központja a Duna televízióEsély című, szeptember 26-i adásában.
Fodor Ágnes elnök az egyesület szolgáltatásairól, Koós Andrea gyógypedagógiai, fejlesztési munkájáról, míg Beckné Kovács Henrietta gyógymasszőz a masszázsról, az egészség fontosságáról beszél.
Narráció 3
Székely Bertalan: Egri nők
A 19. század művészetének egyik meghatározó irányzata volt a történelmi festészet. Nem véletlenül lett kedvelt a korabeli Magyarországon, a szabadságharc leverése után a magyar társadalomban az elnyomó hatalommal, a Habsburgokkal szembeni ellenállás érzelmi megerősítését szolgálta. A hazafias témaválasztásnak köszönhetően előszeretettel ábrázolták a korábbi nagy honvédő hősöket, mindezt romantikus, lírai, lelket felemelő hangvételben.
Székely Bertalan ennek az irányzatnak kimagasló egyénisége volt. Az Egri nők című óriási (227×176,5 cm), embernél is nagyobb vásznán mozgalmas és hősies csata jelenete bontakozik ki. Miután a férfiak már elestek a harcban a várvédő nők testükkel, kosarakból kiömlő kődarabokkal próbálják meg visszatartani a várfalra létrák segítségével felmászó török ostromlókat. Ezt a vérzivataros, hősies harccal telített hangulatot emeli ki a háttérben látható ostromban megsérült bástya, a várfalon folyó küzdelemben egymásba gabalyodó testek és a háttérben gomolygó füst, amit a várban keletkezett tűz lángja fest vörösre. A meleg színek, a vöröses színárnyalatok használata nemcsak a halálos harc érzékeltetésére szolgálnak, hanem a néző érzelmeinek felélesztésére is alkalmasak.
A jelenet középpontjában fekete hajú, erős fizikumú nő látható. Alakját erős fény emeli ki, mintha egy reflektor világítaná meg. Lilás színű szoknyája előtt felhajtott fehér kötény látható, mintha csak azt szerette volna jelezni a művész, hogy a nő asszonyi teendőit hagyta abba a harc kezdetekor. Fehér blúzára szőrmével bélelt, világoskék anyagból készült, combközépig érő mentét, egyfajta kabátot húzott. Mozdulatában elszántság, a végsőkig harcolni akarás érződik. Jobb lábával kissé előre lép, így támasztja meg magát a beomlott várfalon. Bal kezével a mellette holtan összeeső páncélinges férfialak élettelen kezét fogja. A festmény elemzéseiből tudhatjuk meg, hogy az asszony férje kezét fogja és az ő íves szablyáját tartja jobb kezében, ezzel véve át párjától a várvédő feladatot. Érdemes megfigyelni a nő arcát, ahogy merev, félelmet egyáltalán nem sugárzó arccal tekint le a lába alatt özönlő török ostromlókra.
A török támadók első sorát még sikerült az asszonyoknak visszaverni. A katonák közül páran hátraesnek, de a mögöttük mászó alakok már lándzsával támadnak az asszonyra. Izgalmas kicsit elidőzni a törökök csoportján. Van közöttük kopaszra borotvált fejű katona, akinek csak egy kis lófarokban hagyták meg a haját, de vannak turbános alakok is. Öltözetüket finom anyagok alkotják: sárga-fehér, zöld-vörös mintás vastag brokát anyagok és vékonyabb hatású vörös-fekete vékony csíkozású kaftánok. Nehezen hihető, hogy a korabeli török közkatonák ilyen öltözéket viseltek. Talán ezeknek a kosztümöknek is köszönhető, hogy inkább egy színházi előadás jelenetének érzetét kelti a kép. A várfalon még két női alak látható a központi figura mögött. A fiatalabbik asszony oldalán karddal, elszánt tekintettel emeli fel a kövekkel teli kosarat, amit az ostromló törökök fejére készülnek zúdítani. Idősebb segítője arcán félelemmel segít emelni a kosarat. Félelmét nemcsak arca, de testtartása is tükrözi, nyakát kissé behúzza.
Érdekes megfigyelni, hogy bár egy véres küzdelmet örökített meg a festő, mégis mentes az ábrázolás a halál megjelenítésétől. A szereplők ruhái patyolat tiszták, a holtak is sérüléstől mentesek. Nem olyan meglepő ez, ha arra gondolunk, hogy itt a hősies érzelmek, a haza védelme a kép témája és nem pedig az elrettentés, sokkolás volt a festőművész célja.
Érdemes elolvasni a kép történetének alapjául szolgáló irodalmi alkotást, Tinódi Lantos Sebestyén énekét: Eger vár viadaljáról
Néhány gondolat a művészről:
A magyar történelmi festészet nagy alakja 1835-ben született Kolozsvárott. Eleinte mérnöknek készült, de szerencsénkre végül átiratkozott a művészeti akadémiára. Ahogy sokan a 19. század második felében Münchenben tanult, de elutazott Berlinbe, Franciaországba, Hollandiába, Németországba, Olaszországba és Londonba is. 1866-ban végül visszatért Magyarországra. Itthon nagyméretű történelmi témájú festményei mellett figyelemre méltóak freskói, amelyeket a pécsi székesegyházban, a tihanyi apátság és a budapesti Mátyás-templom számára készített. Jelentősek portréi is, de igazi kísérletező, nyitott személyiségként a mozgás tanulmányozásával is foglalkozott.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció
Székely Bertalan: Egri nők
A 19. század művészetének egyik meghatározó irányzata volt a történelmi festészet. Nem véletlenül lett kedvelt a korabeli Magyarországon, a szabadságharc leverése után a magyar társadalomban az elnyomó hatalommal, a Habsburgokkal szembeni ellenállás érzelmi megerősítését szolgálta. A hazafias témaválasztásnak köszönhetően előszeretettel ábrázolták a korábbi nagy honvédő hősöket, mindezt romantikus, lírai, lelket felemelő hangvételben.
Székely Bertalan ennek az irányzatnak kimagasló egyénisége volt. Az Egri nők című óriási (227×176,5 cm), embernél is nagyobb vásznán mozgalmas és hősies csata jelenete bontakozik ki. Miután a férfiak már elestek a harcban a várvédő nők testükkel, kosarakból kiömlő kődarabokkal próbálják meg visszatartani a várfalra létrák segítségével felmászó török ostromlókat. Ezt a vérzivataros, hősies harccal telített hangulatot emeli ki a háttérben látható ostromban megsérült bástya, a várfalon folyó küzdelemben egymásba gabalyodó testek és a háttérben gomolygó füst, amit a várban keletkezett tűz lángja fest vörösre. A meleg színek, a vöröses színárnyalatok használata nemcsak a halálos harc érzékeltetésére szolgálnak, hanem a néző érzelmeinek felélesztésére is alkalmasak.
A jelenet középpontjában fekete hajú, erős fizikumú nő látható. Alakját erős fény emeli ki, mintha egy reflektor világítaná meg. Lilás színű szoknyája előtt felhajtott fehér kötény látható, mintha csak azt szerette volna jelezni a művész, hogy a nő asszonyi teendőit hagyta abba a harc kezdetekor. Fehér blúzára szőrmével bélelt, világoskék anyagból készült, combközépig érő mentét, egyfajta kabátot húzott. Mozdulatában elszántság, a végsőkig harcolni akarás érződik. Jobb lábával kissé előre lép, így támasztja meg magát a beomlott várfalon. Bal kezével a mellette holtan összeeső páncélinges férfialak élettelen kezét fogja. A festmény elemzéseiből tudhatjuk meg, hogy az asszony férje kezét fogja és az ő íves szablyáját tartja jobb kezében, ezzel véve át párjától a várvédő feladatot. Érdemes megfigyelni a nő arcát, ahogy merev, félelmet egyáltalán nem sugárzó arccal tekint le a lába alatt özönlő török ostromlókra.
A török támadók első sorát még sikerült az asszonyoknak visszaverni. A katonák közül páran hátraesnek, de a mögöttük mászó alakok már lándzsával támadnak az asszonyra. Izgalmas kicsit elidőzni a törökök csoportján. Van közöttük kopaszra borotvált fejű katona, akinek csak egy kis lófarokban hagyták meg a haját, de vannak turbános alakok is. Öltözetüket finom anyagok alkotják: sárga-fehér, zöld-vörös mintás vastag brokát anyagok és vékonyabb hatású vörös-fekete vékony csíkozású kaftánok. Nehezen hihető, hogy a korabeli török közkatonák ilyen öltözéket viseltek. Talán ezeknek a kosztümöknek is köszönhető, hogy inkább egy színházi előadás jelenetének érzetét kelti a kép. A várfalon még két női alak látható a központi figura mögött. A fiatalabbik asszony oldalán karddal, elszánt tekintettel emeli fel a kövekkel teli kosarat, amit az ostromló törökök fejére készülnek zúdítani. Idősebb segítője arcán félelemmel segít emelni a kosarat. Félelmét nemcsak arca, de testtartása is tükrözi, nyakát kissé behúzza.
Érdekes megfigyelni, hogy bár egy véres küzdelmet örökített meg a festő, mégis mentes az ábrázolás a halál megjelenítésétől. A szereplők ruhái patyolat tiszták, a holtak is sérüléstől mentesek. Nem olyan meglepő ez, ha arra gondolunk, hogy itt a hősies érzelmek, a haza védelme a kép témája és nem pedig az elrettentés, sokkolás volt a festőművész célja.
Érdemes elolvasni a kép történetének alapjául szolgáló irodalmi alkotást, Tinódi Lantos Sebestyén énekét: Eger vár viadaljáról
Néhány gondolat a művészről:
A magyar történelmi festészet nagy alakja 1835-ben született Kolozsvárott. Eleinte mérnöknek készült, de szerencsénkre végül átiratkozott a művészeti akadémiára. Ahogy sokan a 19. század második felében Münchenben tanult, de elutazott Berlinbe, Franciaországba, Hollandiába, Németországba, Olaszországba és Londonba is. 1866-ban végül visszatért Magyarországra. Itthon nagyméretű történelmi témájú festményei mellett figyelemre méltóak freskói, amelyeket a pécsi székesegyházban, a tihanyi apátság és a budapesti Mátyás-templom számára készített. Jelentősek portréi is, de igazi kísérletező, nyitott személyiségként a mozgás tanulmányozásával is foglalkozott.
Szeptember 18-án rendhagyó módon a Közösségi ház kertjében tartottunk klubnapot.
Először Bacsevits Linda audiológus, a VIDEX Hallókészülék Stúdió vezetője tartott előadást. Beszélt a hallássérülés kialakulásáról, fülzúgásról. Felhívta figyelmünket arra, hogy szokatlan tünettel mielőbb forduljunk szakemberhez. Elmondta, milyen kedvezményekre vagyunk jogosultak hallókészülék vásárlás esetén. Hallástesztet is készített azoknak a tagoknak, akik ezt kérték.
Utána a Láthatár Bolt munkatársa, Németh Róbert bemutatta a magával hozott segédeszközöket. Így lehetőségünk volt arra, hogy helyben megvásároljuk azokat a termékeket, melyekre szükségünk van a mindennapokban.
Hasznos információkat és tanácsokat kaptunk vendégeinktől.
Jó volt, hogy a szép környezetben beszélgetésre is jutott idő a klubtagokkal.
Vasné Pintér Teréz
Közösségi civilszervező
Interjú a VGYKE ez évi segédeszköz pályázatáról
A közel 15 perces összeállításból kiderül, hogy mit takar a segédeszköz pályázat, milyen eszközök a legnépszerűbbek a látássérültek körében, valamint hogy minek alapján bírálta el a beérkező pályázatokat az egyesület elnöksége.
Az interjúalanyok: Kollárszky Boglárka, a VGYKE elnökségi tagja, és Benke Richárd, az egyesület ügyfélkapcsolati munkatársa.
Műsorvezető-szerkesztő: Balázs Zsanett.
Vendégváró
Látássérültként fotózni, és idegenvezetni
2020. szeptember 21-én este 20 órától Sarusi István fotós és idegenvezető volt a beszélgetőtársunk a Hangos hírmondó Vendégvárójában.
Mindenkinek érdemes megtekinteni ezt a videót, hiszen látó nézőink megnézhetik néhány jól sikerült munkáját a műsorban, látássérült érdeklődőinkkel pedig olyan hasznos információkat oszt meg, hogy hogyan lehet olyan munkát végezni, ami mellett megmarad a szabadság is és élvezetet is okoz.
Akinek a műsor felkeltette az érdeklődését, annak az alábbi Facebook oldalt ajánljuk megtekintésre.
Mindenkit vár a hangszórók és a képernyők elé a két műsorvezető: Bönde Katalin és Miks-Rédai Csaba!
Minden héten szeretnénk ajánlani olvasóinknak egy régebbi Vendégváró adást is:
A 2020. június 11-i online klub vendége Gy. Dobos Mariann volt.
A Vigyázó Sándor Művelődési Központ mögötti területen augusztus 1-jén adták át a Nyúldombi Csúszda- és Helytörténeti parkot.
Rákosmente lámpásai szeptember 16-án a hozzájuk csatlakozó tagokkal együtt a helytörténeti kiállítást tekintették meg, amely kilenc részből állt, és Rákosmente egy-egy településrészének történetét mutatta be.
A séta végeztével piknikeztek, beszélgettek és élvezték a jó levegőt és az indián nyár utolsó napjait.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civilszervezők
