Kedves Olvasó,

ezen a héten egy olyan művészre, festményre esett a választásom, akit megérteni és élvezni sem könnyű dolog. Ennek ellenére megkerülhetetlen a neve, ha a 20. század művészetéről beszélünk. Ő Francis Bacon!

A Magyar Nemzeti Galériában jelenleg futó kiállításon a Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete című tárlaton a figurális festészet egy fontos csoportjának, az ún. Londoni iskola mestereinek alkotásából mutat be közel 90 művet. A csoport egyik meghatározó tagja volt Francis Bacon, akinek szeretőjéről, George Dyer-ről készített 1968-as képét szeretném leírni most neked. A hideg, kékes árnyalatú háttér előtt ülő alak, mintha egy pódiumon pózolna, alakját éles és reflektorszerű fény világítja meg. A háttér világos és egyöntetű kékjébe húzott vékony szürkés fehér félköríves vonal látható. Ez elé helyezte a festő a kékes, barnás foltokkal márványszerűvé, kőhatású felületet képező festett kör alakú pódiumot. A forgós, irodai széken ülő fiatal férfi alakját csak sejtjük. Kitartó és figyelmes koncentráció után tudjuk összerakni a sokszor elfolyó, máskor széthasadó emberi alakot. Mi is az, amit ki tudunk venni? Divatosan nyírt, hátrafésült világos haját, világos szürkésbarna öltönyét, fehér ingjét. Az alak mintha egy széken ülne, lábai kinyújtva, cigarettát tartó bal karja lazán a szék karfáján nyugszik. Ültében kinyújtott lábai bokájánál lazán keresztezik egymást. Jobb válla felett a háta mögött felállított állvány felé fordul, az állványra állított tükörben arca profilban tükröződik vissza, a tükröződésben feje azonban középtájon kettéhasad. A profilból látszó arc bőrét a rózsaszín és a piros különböző árnyalatait felvonultató foltok tarkítják, ezek a nyers húsra emlékeztetnek. Az alak szétesett formái bennem leginkább a részegség hatását kelti, amikor az emberi agyban az elfogyasztott alkohol hatására megfolynak, összecsúsznak az alakok és eltűnik a térnek és az időnek a biztos keretei, viszonyítási pontjai.

Néhány szó a művészről:

Az ír származású angol művész festményeinek karakteres elemei a nyers, üres felületek. Képeinek sokszor maga a vászon adja az alapot. Figurái nyersek, szenvedélyesek, groteszkek, formáik nehezen összerakhatóak. Bacon zseniális művészi tevékenysége mellett személyiségének árnyoldaláról is említést kell tennünk, ugyanis az alkohol és a szerencsejáték rabja volt. Egyik legismertebb sorozatában Velázquez X. Ince pápáról készített portréjának parafrázisait (átiratait, egyéni stílusának megfelelő feldolgozásait) alkotta meg. A fent leírt kép modelljével, a szeretőjével George Dyer-rel állítólag 1963-ban egy kocsmában találkoztak. A fiatal férfi bűnöző családból származott, lopásból tartotta fenn magát. Kapcsolatuknak Dyer öngyilkossága vetett véget.

A Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete című kiállítás 2019. január 13-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria „A” épületében (1014 Budapest, Szent György tér 2.), nyitvatartás: kedddtől vasárnapig 10.00-17.45

Somogyi-Rohonczy Zsófia

Kép kreditje: Francis Bacon: Portrait of George Dyer in a Mirror, 1968© The Estate of Francis Bacon. All rights reserved, DACS/Artimage and HUNGART 2018. Photo: Hugo Maertens