Kedves Olvasó!

Ezúttal az absztrakt művészet világában kalandozunk egy kicsit Horváth Lóczi Judit objektjei segítségével. Szeretni való műnek tartom, hiszen a maga egyszerűségében a művészettörténet komplexitását adja.

Az objekt egy furcsa dolog, mert szobornak nem igazán nevezhetnénk, tehát a tárgy mint megnevezés a legkonkrétabb, amit találhatunk. Ezeket az absztrakt, elvonatkoztatott, de nagyon is dekoratív objekteket a művész ezúttal egy installáció keretében mutatja be, amelyet a Becses idő címmel látott el. A néző a galéria fehér falai között, erőteljes és éles fényekkel megvilágítva az egyik sarokban egy fehér kamrai polcrendszerre figyelhet fel. A polcokon régi és új kiadású művészeti könyvek, katalógusok sorjáznak. Olyan meghatározó modern művészek mint Picasso, Matisse, Bak Imre, Megyik Imre, Újházi Péter katalógusai mellett feltűnnek a művészettörténet elméletének és gyakorlatának kötelező olvasmányai is. Barcsay Jenő Művészeti anatómiája és Johannes Itten A színek művészete című könyve. Aki valaha rajzolni tanult vagy művészettel foglalkozott, az biztos ezerszer kezébe vette ezeket a tanulmányokat. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a művészettel foglalkozók bibliái. Ezen a fiktív könyvespolcon, a könyvek társaságában öt objekt jelenik meg. Alapvetően négyzetes alakúak. Egységes felületüket néhol kis négyzetes ablakok, a síkból derékszögben kiálló lábak törik meg. Az alapot tömör fából készült formák adják, melyre vásznat húzott a művész és arra festette fel az élénk, tiszta színeket. A fekete-fehér-szürke kombináción túl gyönyörködhetünk a ragyogó égszínkékekben és a vibráló, rikító narancsokban is, kiegészülve a hidegebb pasztell sárgákkal. A formák négyzetességét, szabályosságát a színeket elválasztó fekete vonalak osztják fel mezőkre. A szabályos formák és a tiszta színek azonban egyáltalán nem merevek, a nézőben inkább nyugalmat és békét teremtenek. Átlátható, tiszta formák megnyugtatják szemünket. Ezek a vonalak játékra is hívják a szemlélőt, ugyanis a tárgyak sima, kétdimenziós felületét néhol háromdimenzióssá varázsolják. Lépcsőzetes kiemelkedéseket alkotó, hamis perspektivikus vonalak mozgatják a felületet.

A könyvek és az objektek kombinációja a huszadik századi művészettörténet fontos irányzatait és forradalmi alkotásait idézhetik fel bennünk. A geometrikus formák a minimal art, a konstruktivizmus alkotóira voltak jellemzők, a formai leegyszerűsödés végpontjaként Kazimir Malevics szovjet szuprematista festő Fehér alapon fekete négyzetét juthatja eszünkbe. Képzeld csak el, hogy 1913-ban milyen botrányt okozott Malevics ridegnek és csupasznak tűnő festménye! Abban a korban, amikor a szecesszió és a posztimpresszionizmus erőteljesen figuratív és főként dekoratív alkotásai voltak a keresettek. Igazi, mélyen filozófikus forradalom volt ez! Az absztrakció, gondolat diadala, amely megmutatja, hogy az elvont és geometrikus formák is lehetne otthonosak, szépek, megnyugtatóak. Horváth Lóczi Judit objektjeit elnézve ez nem lehet kétséges. Az installáció kicsit olyan érzetet keltett bennem, mintha egy művészeti kutatólaborban lennék, ahol megvan az elméleti tudás a szakirodalmak segítségével, de a gondolatok kézzelfogható eredményei is a műalkotások segítségével. A polcokon felsorakozó gyűjtemény kiegészül nagyméretű dunsztos üvegekbe zár élénk rózsaszín színű korallokkal is, ami eszünkbe juttatja, hogy az elméleti kérdéseknek mindig kapcsolatban kell lenniük a való világgal és bármennyire is elvont formákat alkalmazunk, annak szépségében visszaköszön a természet harmóniája.

Horváth Lóczi Judit Becses idő című jelenleg a Felfedezők című kiállításon szerepel szeptember 23-ig az Ybl Budai Kreatív Házban (Ybl Miklós tér 9., nyitva tartás: minden nap 9.00-19.00).

Somogyi-Rohonczy Zsófia