Bevezetés, csak a hiteles forrásból!

Mivel is lehetne kezdeni egy olyan sorozatot, melyet azért indítunk, hogy a jogban kevésbé járatos személyeket megpróbáljuk eligazítani, felkészíteni a jog labirintusában való bolyongásra? Talán azzal, hogy hol is érdemes kutakodni, ha a jogszabályok rendelkezéseit magunk szeretnénk értelmezni. Mielőtt a hol keressünk kérdést megválaszoljuk, még fontosabb, hogy hol ne keressünk: óva intek mindenkit az interneten fellelhető jogi témájú újságcikkekből, írásokból való tájékozódástól!!!

Miért is?

Butaságokat írnának le a cikkek szerzői? Tévednek, félretájékoztatnak? Nem, legtöbb esetben nem írnak az interneten publikáló jogi szakértők le téves információkat akkor, amikor a cikkeket megírják. A jogszabályok viszont szinte napról napra változnak. Megírják a cikket, majd frissítik a honlapot, de a régi cikk tartalmához nem nyúlnak hozzá, ugyanakkor sok program a cikk alatti dátumot is automatikusan frissíti. A cikk tartalma viszont eközben nem frissül. Tehát, lehet, hogy mi a jogi cikk alatt egy 2018-as vagy 2017-es dátumot látunk, de a cikk maga mondjuk 2010-ben íródott, és a benne foglaltak már teljesen elavultak. A dátum alapján viszont úgy tűnhet számunkra, hogy a cikk friss információkat tartalmaz, holott dehogy! Már régen nem úgy van az, amit ott leírnak!

Természetesen az is megesik olykor, hogy a cikkben foglaltak akkor sem állták meg teljesen a helyüket, amikor íródtak, hiszen tévedni emberi dolog, a legjobb szándékkal is kerülhet hibás információ egy tájékoztató anyagba.

Sőt, ha az internet szövevényes tartalmait böngésszük, az is megeshet, hogy önjelölt, ám kontár jogtudorok írnak ismeretterjesztő anyagokat, és az bizony akarva-akaratlanul hibásra sikerül. Az interneten ugyanis bárki megjeleníthet szabadon tartalmakat, így jogi tartalmakat is. Az internet adta nagy szabadság hátrányos oldala, pedig tagadhatatlanul az, hogy terjednek a hibás, valótlan, félig igaz információk nem csak a jog, de sok egyéb más terület esetén is. A valótlanságok és féligazságok terjedése különösen káros lehet a jog területén, sőt az egészségügy tekintetében nem különben.

Honnan tájékozódjunk tehát?

A hatályos jogszabályokból, minden jogász így tesz!

Mikor egy ügyvéd, egy bíró, egy jogtanácsos kezébe kerül egy jogi probléma, első dolga, hogy fellapozza a jogszabályokat. Semmiképpen sem az interneten publikált írásokra támaszkodik! Még akkor is előveszi a hatályos jogszabályt a jogász, ha a jogszabályi rendelkezés tartalma a fejében van, és úgy gondolja, hogy tudja a választ az adott problémára. A jogszabály ugyanis időközben megváltozhatott. Tehát fel kell lapozni a jogszabályokat, melyek szinte mind fellelhetők az interneten.

Viszont a jogszabályokat csak hiteles forrásból szabad olvasni, mint minden mást! Az összes jogszabály megjelenik a Magyar Közlönyben, és ezeket a közlönyöket le lehet tölteni a www.magyarkozlony.hu weboldalon. A Magyar Közlönyök olvasgatása egyebekben nem fehér embernek való feladat, sőt a tartalomjegyzéken kívül még jogásznak sem nagyon, úgyhogy érdemesebb más módon tudomást szerezni a hatályos (hogy ez pontosan mit takar egy későbbi számban részletesen megtárgyaljuk) jogszabályok szövegéről. A www.magyarkozlony.hu weboldalon lehetőségünk van nem csak magukkal a közlönyökkel megismerkedni, de jogszabályokat is keresgethetünk a Nemzeti Jogszabálytárban.

Magam részéről kedvelem használni jogszabályok keresésére az alábbit is:
https://net.jogtar.hu/

A jogszabályok szövegét kimásolhatjuk word vagy egyéb számunkra megfelelő dokumentumba, így a képernyőolvasó sem fagy le, mikor kulcsszavakra keresünk a szövegben. A megfelelő információ kinyerését a hosszú jogszabályi szövegből ugyanis úgy érhetjük el a legkönnyebben, ha kulcsszavakra keresünk a hosszú szövegekben a szövegszerkesztők keresés funkciójával, így könnyen fel is lelhetjük a nekünk fontos szövegrészeket. Amikor a saját gépünkre lementünk egy jogszabályt, érdemes a fájlnévben feltüntetni, hogy mely napon tettük ezt, hogy a jogszabály változásából adódó esetleges nem kívánt mellékhatásokat elkerüljük.

Érdemes észben tartani, hogy a jogszabályok hasonlatosak az időjáráshoz. Hirtelen, kiszámíthatatlanul és igen jelentős mértékben képesek változni. Ismeretesek a szakzsargonban salátatörvénynek nevezett képződmények, melyek mint darab egy törvényt képeznek, de egyszerre több törvényt módosítanak. Persze nem kell félni, mert a módosításokat mindig átvezetik a hatályos törvény szövegébe, de éppen ezért kell minden egyes alkalommal belenézni a jogszabályba, hogy mindig a hatályos, az adott napon megfelelő, aktuális szöveget olvassuk.

Aki nem szereti a §-okkal tördelt szövegeket bújni, annak sem kell csüggednie. Van azért jó pár olyan megbízható lelőhely, ahol a nem megfelelő információkból, nem hatályos jogszabályokból származó meglepetések esélye csekély.

A minisztériumok, például az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, minden évben ad ki tájékoztatókat
http://csaladitudakozo.kormany.hu/

Hasznos tájékoztatókat találhatunk a http://www.allamkincstar.hu oldalon is, hiszen 2017. november 1-től a Magyar Államkincstár jár el központi nyugdíjbiztosítási szervként, központi családtámogatási szervként, szociális hatóságként és egészségbiztosítási szervként a számára meghatározott feladatok tekintetében, valamint folyósítja a társadalombiztosítás keretein belül megállapított nyugellátásokat, nyugdíjszerű ellátásokat, családtámogatási ellátásokat, a fogyatékossági támogatást és a vakok személyi járadékát.

Ugyanakkor fenti két honlapcímmel is tessék vigyázni a következőkben, mert ezek csak példák a véleményem szerint megbízhatónak tartott helyek közül, ahonnan meg lehet ismerni a számunkra járó ellátások feltételeit, és 2018. szeptember 12-én működnek, utána viszont ki tudja? Átnevezik a minisztériumot, variálják az egyes állami szervek hatásköreit. Szóval lehet, hogy 2019. elején már nem is úgy lesz, amit most itt fent leírtam, és nem találhatóak már meg ezek a honlapok sem. Ugyanakkor az biztos, hogy az állami szervek, minisztériumok honlapjait lehet irányadónak venni, mikor ellátások és kedvezmények után kutatunk.

De mit tegyünk, ha nem szeretnénk kutatni, és ingyenes jogi segítséget szeretnénk inkább igénybe venni?

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) által működtetett jogsegélyszolgálat ingyen segítséget nyújt nem peres ügyekben.

Amennyiben peres képviseletre van szükség, abban az esetben a Jogi Segítségnyújtó szolgálat tud a megfelelő feltételek teljesülése esetén ingyenesen segítséget nyújtani:
http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/jogi-segitsegnyujtas

Itt minden lényeges kérdésre választ kaphatunk, hogy hova kell benyújtani a kérelmet, milyen űrlapot kell kitölteni hozzá, kik azok az ügyvédek, akik közül választani lehet stb.

A legjobb kimenetelű jogvita az, amely nem is létezik. A legjobb út az emberek közti együttműködés és megegyezés. A jog csak akkor lép be az emberi kapcsolatokba, amikor az emberek maguk már nem képesek rendezni viszonyaikat, illetve olyankor, amikor közérdek miatt szükséges a jog beavatkozása az emberek életébe. Ahhoz, hogy elkerüljük a felesleges jogvitákat, a legjobb feltételek akkor adottak, ha megfelelő jogi ismeretekkel vagyunk felvértezve. E kis sorozat abban próbál segíteni, hogy megadja ezeket a szükséges ismereteket.

Reméljük, hogy írásaink hatására kevesebb lesz a jogi probléma, és nő az Olvasók jogtudatossága!

2018. szeptember 12.

dr. Ozvári-Lukács Réka