a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról a 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet rendelkezik.

Ennek értelmében „aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K betűjel, 1 számjel)” minősül, jogosult erre az igazolványra.

(zárójelben jegyzem meg, hogy csak úgy, mint a közgyógyellátásra, erre az igazolványra is jogosult a felnőtt látássérült emberek bizonyos része is. Jelen esetben parkolási igazolványra jogosultak a fogyatékossági támogatásban valamint a vakok személyi járadékában részesülő látássérült személyek. A közgyógyellátásnál egyéb feltételek szükségesek, de ezekről majd egy későbbi számban írok, mivel most korcsoportos bontásban közlöm az ellátásokat.)

A szemfüles olvasó már mondhatja is – visszatérve a látássérült gyermekeknek járó parkolási igazolványhoz – hogy ehhez is ugyanaz az igazolás szükséges, melyet a magasabb összegű családi pótlék és a GYESE-hez állít ki a szakorvos. Ez így is van.

A parkolási igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó (a továbbiakban: Nyilvántartó) jár el. Utóbbi szervvel nincs dolga az embernek szerencsére alapesetben.

A kormányrendelet azt mondja, hogy az igazolvány kiállítására szolgáló eljárás kérelemre indul, kezdeményezhető személyesen vagy postai úton. Amennyiben ez utóbbi történik, ehhez formanyomtatvány tölthető le az internetről, és fontos, hogy mellékelni kell a jogosultról – jelen esetben a látássérült gyermekről – egy igazolványképet, és a megfelelő igazolás plusz a kérelem ellenében, ha mindent rendben találnak,  15 napon belül postai úton megkapjuk az igazolványt.

Gyakoribb szerintem ugyanakkor, hogy a szülő személyesen kér időpontot, és megy el gyermekével igényelni az igazolványt. Így a fénykép elkészíttetését is meg lehet spórolni, mert helyben kép készül a gyermekről. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik más út is, ezzel kapcsolatban olvastam eltérő álláspontokat az interneten, miszerint ezt az igazolványt a fénykép elkészítésének kötelezettsége miatt kizárólag személyesen lehet igényelni. A kormányrendelet viszont egyértelműen kimondja, hogy nem szükséges a fényképet a hatóságnak elkészítenie. Az is megoldás, hogy személyesen igényeljük az igazolványt, és nem visszük el a gyermeket, kizárólag a fényképét (igazolványkép).

Csere és elvesztés miatti pótlás esetén az igazolvány ügyében elektronikusan, azaz ügyfélkapun keresztül is el lehet járni.

Fontos lehet, különösen kisebb településeken élő személyek számára, hogy „Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.”

Az igazolvány érvényességi ideje három év, de ha az alapjául szolgáló orvosi irat korábbi felülvizsgálatot irányoz elő, akkor csak az orvosi igazolásban meghatározott felülvizsgálati időpontig érvényes az igazolvány.

Az ügyfél részére 5 éves időtartamra kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt irat alapján a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. A közlekedési igazgatási hatóság az 1. számú melléklet szerinti valamely irat ismételt bemutatása nélkül, cserével további 5 éves időtartamra állítja ki az igazolványt, ha a mozgásában korlátozott személy állapota végleges.

Ezt a rendelkezést azért idéztem be, ugyan nem a látássérültekre vonatkozik, de a gyakorlatban igen sok öt évre kiállított igazolvánnyal találkoztam látássérültek esetén is, holott a jogszabály betűje szerint az ő részükre csak három évre lehetne azt kiállítani. Azt gondolom viszont, hogy pozitívabb elbánás miatt nem érdemes szót emelni.

Megjegyzem még, hogy a parkolási igazolvány a jogosult személyhez „tartozik”, a gépjármű vezetője akkor jogosult használni, amikor a jogosultat szállítja, legyen a gépjármű vezetője bárki. Ugyanakkor a jogszerű használatért a szülő a felelős első sorban a jogosult gyermek esetén.

Mire jó az igazolvány pontosan?
A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYA olyan közokirat és biztonsági okmány, amely a KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.

A konkrét kedvezményekről itt olvashat bővebben:
http://kreszklub.hu/jogi-esetek/mozgaskorlatozottak-szabalyai/