3. A felsőoktatási intézményben tanuló látássérült hallgatókra vonatkozó rendelkezések

A fogyatékos hallgatókra nézve a felsőoktatás területén alapvetően két jogszabályt kell megvizsgálnunk:
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt és
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletet

3.1. – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezései

3.1.1. Értelmező rendelkezések
Kezdetnek nézzük meg az értelmező rendelkezéseket. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényhez képest ugyanis a terminológia nagyot változik, melyet már a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló, fentebb ismertetett kormányrendeletben is lehetett észlelni. Eltűnik a sajátos nevelési igényű fogalom, és helyette a fogyatékossággal élő terminológia kerül bevezetésre.
„108.§ 6. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;”

3.1.2. A fogyatékossággal élő hallgatók nevesítése az oktatók kötelezettségei és a hallgatók jogai között

Az oktatói feladatokat ellátó foglalkoztatottak jogai és kötelezettségei
„35.§ (2) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a jóváhagyott tanterv szerint oktasson és értékeljen, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; az oktató tevékenysége során vegye figyelembe a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát.”
A hallgatók jogai között is kiemelik a fogyatékos hallgatókat:
„43. § (1) A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön.”
Mindkét fenti rendelkezés ugyan elvi jelentőségű, mégsem gondolom őket súlytalannak, mivel felhívják a figyelmet a fogyatékossággal élő hallgatók speciális helyzetére.

3.1.3. A képzési idő meghosszabbíthatóságának kedvezménye
„47. § (1) Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.
(4) A fogyatékossággal élő hallgató (1) bekezdésben meghatározott támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti. E kedvezmény több fokozat (oklevél) megszerzéséhez is igénybe vehető, azzal hogy az e bekezdésre tekintettel igénybe vett támogatási idő összesen a négy félévet nem haladhatja meg.”

3.1.4. A kedvezményekről és a mentességekről általában a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan
„49.§ (8) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.”

3.1.5. Elektronikus eszközök, tananyagok
„85/C. § A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat a következő jogcímeken használhatja fel:
ea) a jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzése.”

3.1.6. Rendeletalkotási kötelezettség
A felsőoktatási felvételi eljárás taglalásakor említettem, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény felhatalmazásán alapul a fent elemzett kormányrendelet részletes iránymutatása. A felsőoktatásról szóló törvény további felhatalmazásokat is tartalmaz jogalkotásra, melyek alapján elemezem alább a fogyatékos hallgatókra vonatkozó további részletszabályokat.
Előbb viszont még lássuk a jogszabályi felhatalmazást:
A kormány rendeletet alkot, hogy meghatározza:
„110.§ 10. a hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében az előnyben részesítés követelményeit; a mentorprogram megszervezésének szabályait,
11. a fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét, a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket, az előnyben részesítési szempontokat és eljárási szabályokat.”

3.2. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet

3.2.1. Intézményi tájékoztató
Az intézményi tájékoztató az a kis könyvecske vagy elektronikusan elérhető dokumentum, mely minden felsőoktatási hallgató féléves „Bibliája”. Ebben található minden fontos információ – szerencsére a fogyatékosok számára fontos dolgokat is kötelező már beleírni.
„53. § (1) A felsőoktatási intézménynek az intézményi tájékoztatót magyar nyelven és legalább egy idegen (lehetőleg angol) nyelven kell elkészítenie. Az intézményi tájékoztatóban meg kell jeleníteni a felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat és – képzési időszakonként elkülönítve – a képzésenkénti tudnivalókat.
(2) Az intézményi tájékoztató felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a képzési időszak megkezdése előtt megismerhetők legyenek belőle az alábbiak:
g) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor neve és elérhetősége, a tevékenységük rövid ismertetése;”

3.2.2. Az esélyegyenlőség előmozdítása
A nemzeti felsőoktatási törvény felhatalmazása alapján szintén külön fejezetet kaptak az esélyegyenlőséggel foglalkozó rendelkezések
„20. A hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítása
62. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a felsőoktatási intézménynek a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket kell megállapítania, illetve – figyelemmel az Nftv. 49. § (8) bekezdésére – azok teljesítésétől el kell tekintenie a (2)-(7) bekezdésben foglalt kedvezmények közül legalább egy, szükség szerint több kedvezmény biztosításával, ha a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján kedvezmény, illetve mentesség biztosítható a hallgató számára.

(4) Látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:
a) a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,
b) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használata,
c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,
d) mentesítés a manuális, vizuális készségeket igénylő feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők,
e) az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetősége,
f) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,
g) a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.
(8) A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.
(9) Halmozott fogyatékosság esetén a (2)-(7) bekezdésben foglalt előnyben részesítések bármelyike adható, figyelembe véve a hallgató egyéni szükségleteit.”
(A hivatkozott bekezdések külön-külön sorolják fel az egyes fogyatékossági csoportoknak adható kedvezményeket igen nagy terjedelemben, így ezeket a rendelkezéseket nem idézem, akit érinthetnek, utána nézhet az ingyenes internetes jogtárban a vonatkozó bekezdéseknek.)
„(10) Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a (2)-(7) bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.
(11) A nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés a doktori képzés tekintetében nem illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót illetve a doktorjelöltet.
(12) A nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés megilleti azt a fogyatékossággal élő volt hallgatót, aki záróvizsgát tett és hallgatói jogviszonya megszűnt, de a szakképzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettségét nem teljesítette.
63. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szakvéleménnyel igazolja.
(2) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai, illetve az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.
(3) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, illetve fogyatékosságra, sajátos nevelési igényre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben nem részesült, a fogyatékosság a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.”
(Amennyiben a hallgató az érettségi vizsgán kedvezményben nem részesült, A kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervéhez fordulhat:
„A kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakmai irányítása alatt álló, elsőfokú rehabilitációs hatóság, illetve orvosszakértői és rehabilitációs szakértői szerv.
A rehabilitációs szakigazgatási szerv megyei illetékességű – Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve illetékességének kivételével – szerv. Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed.
A rehabilitációs szakigazgatási szerv feladatkörében szakhatósági állásfoglalást ad:
21. a felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságáról.”
forrás: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek/rehabilitacios-szakigazgatasi-szerv))

„64. § (1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel a 63. § (1) bekezdése szerinti szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.
(2) A felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint
a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgató segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmét,
b) kerül megbízásra és látja el feladatát a fogyatékossággal élő hallgatók segítését felsőoktatási intézményi és kari részről irányító koordinátor,
c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és mértéke szerint – a felsőoktatási intézmény által biztosított, illetve más módon rendelkezésére álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat,
d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközöket.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata:
a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem elbírálásában és nyilvántartásában, valamint a hallgatót érintő jogorvoslati döntésekben azzal, hogy az a koordinátor, aki a kérelem elbírálásában részt vett, nem vehet részt a jogorvoslati eljárásban,
b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok segítőivel,
c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése,
d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatások felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátornak felsőfokú végzettséggel, valamint fogyatékosügyi kompetenciákkal vagy fogyatékosügyi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
(5) A fogyatékossággal élő hallgatókat megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatokhoz való hozzáférést a felsőoktatási intézménynek biztosítania kell a koordinátor részére.”

2017. október