1. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos szabályok

1.1. Általános szabályok és a jelentkezés

Az érettségi vizsgákra vonatkozó szabályokat az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. Ne tévesszen meg senkit a rendelet száma, ezt a jogszabályt kiadása óta többször módosították, és hozzá igazították a később keletkezett jogszabályokhoz, így például a 2011-ben keletkezett – általam a korábbiakban csak köznevelési törvényként emlegetett – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényhez is.
Az érettségi vizsgákról szóló kormányrendelet úgy épül fel, hogy a 6.§ (7) bekezdésében meghatározza azok körét, akik korábbi tantárgyi felmentéseik vagy a szakértői bizottság szakvéleménye alapján speciális bánásmódot kérhetnek az érettségi vizsgákon. A későbbiekben a jogszabály az egyes kedvezmények részletes kibontásakor mindig visszautal erre a bekezdésre.
“6.§ (7) Ha a vizsgázót – az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában – mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.”
Korábbi írásunkban már szerepelt, de újra idézzük a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hivatkozott szakaszát:
“Nkt. 56. §(1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti
a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.”
Ugyan a (2). bekezdés nem volt kereszthivatkozás, mégis idézem, mert tulajdonképpen ugyanazt fogalmazza meg, mint a kormányrendelet 6.§(7) bekezdése. Saját véleményként megjegyzem ismét, hogy nem pártolom a felmentéseket, ha azok lustaságból vagy kényelmességi szempontokból fakadnak, esetleg a rosszabb osztályzat elkerülését szolgálják. Azzal, hogy a tanulót felmentik egy tantárgyból, majd abból nem tesz értelemszerűen érettségi vizsgát, elzárhatja magát olyan továbbtanulási lehetőségektől, melyek egyébként nyitva állnának előtte. Így a látássérült tanuló, aki a könnyebb utat választja a tárgyi felmentésekkel, ideje korán be is zárja maga körül a továbbtanulási lehetőségeket azzal, hogy ab ovo kizár olyan intézményeket, szakmákat, melyek tanulásához az adott tárgyból az érettségi volna szükséges.
Nézzük most meg, mit ír a kormányrendelet az érettségi vizsgára való jelentkezésről és az érettségi vizsga előtti történésekről a speciális jelentkezők szempontjából:
“12.§ (6)A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzetiségi nyelven vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával. Ha a jelentkező még nem rendelkezik érettségi vizsgabizonyítvánnyal jelentkezési lapján fel kell tüntetnie korábban teljesített érettségi vizsgáit.
(7)A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, igazolnia kell, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja. Az igazolást annak a köznevelési intézménynek a vezetője állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után – a jelentkezési lap benyújtásakor – a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga az Nkt. 94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(9)A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról – a döntés indokának megjelölésével – az igazgató döntést hoz. Az elfogadott jelentkezést – ha e rendelet másként nem rendelkezik – visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni. Az emelt szintű vizsgára vonatkozó döntés határozatát a (11) bekezdés szerinti határidővel meg kell küldeni a kormányhivatalnak. Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján az Nkt. 4. § 25. pontjában felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, az e bekezdésben és a (6)-(7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását szakorvos által kiállított igazolással kell bizonyítani.”

1.2. Konkrét kedvezmények az érettségi vizsgán

A kormányrendelet 4 kedvezménycsoportot határoz meg, mellyel a szakértői bizottság javaslata alapján élhet az érettségiző:
– plusz idő biztosítása
– segédeszközhasználat lehetősége
– írásbeli helyett szóbeli, szóbeli helyett írásbeli vizsga letételének lehetősége
– mentesítés az értékelés egy része alól. (Megjegyzem, hogy ez egy olyan lehetőség, mellyel indokolt és érdemes is élni, mert nem jelenti azt, hogy a tanuló nem érettségizik az adott tárgyból, ugyanakkor azt biztosítja, hogy hátrányai kompenzálva legyenek: pl egy gyengénlátó tanuló esetében ne értékeljék a szerkesztés pontosságát, amennyiben az írásban kíván matematika érettségit tenni, esetleg a történelem vizsgán ne kelljen egy látássérült érettségizőnek a történelmi atlaszban mutogatnia útvonalakat vagy helyeket.)
Mind a négy csoport megjelenik szóbeli és írásbeli vizsgák esetén is, némileg eltérő módon a vizsgák jellegéből fakadóan.
Lássuk most pontosan, mit ír a jogszabály.

1.2.1. Írásbeli vizsga

“20.§ (7)A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján
a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,
(19. § (1) Az írásbeli feladatok kidolgozásához – ha a részletes követelmény és vizsgaleírás másképp nem rendelkezik – a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre
álló maximális idő,
a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),
b) emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).
(2) Az írásbeli vizsga idejére a részletes követelmény és vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.)
b)lehetővé kell tenni, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,
c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,
d)a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.”

1.2.2. Szóbeli vizsga

“37. § (1) A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján
a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni, (35.§ (2)Minden vizsgázónak – az idegen nyelv kivételével – vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.)
b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le,
c)lehetővé kell tenni, hogy a vizsga közben a szakvéleményben előírt vagy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja,
d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, ha a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.”

1.2.3. Gyakorlati vizsga

Az előző §-t tovább olvasva a gyakorlati vizsgák szabályainak taglalására tér át a jogalkotó:
“37. § (3) Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt – záradék formájában – fel kell tüntetni.”
(Ebben a szakaszban szereplő általam még nem ismertetett kereszthivatkozások nem relevánsak, ezek ismertetésétől most ezért eltekintek. A korábbiakban is így tettem a témánk szempontjából nem fontos kereszthivatkozásokkal.)

1.3. Érettségi vizsga alapján nyelvvizsga

Az alábbi megoldás eklatáns példája annak, hogy nem minden esetben éri meg a szóbeli vizsgára felcserélni az írásbelit. Ha ugyanis a látássérült diák nem teszi le idegen nyelvből az írásbeli érettségi vizsgát, akkor nem jár neki a nyelvvizsga írásbeli része sem. Nem ördögtől való ugyanakkor, hogy egy látássérült diák írásban vizsgázzon. A legfapadosabb és évtizedek óta működő megoldás erre, amikor a tesztlapot egy látó segítő tölti ki és olvassa fel a látássérült diák instrukciói alapján, de az elektronikus kitöltési lehetőség, valamint a braille-írásban kinyomtatott tesztlap külön lapon, braille írógéppel való megoldása is elképzelhető, nem beszélve gyengénlátók esetén a nagyított tesztlap kitöltéséről.
“45.§ (4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,
a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,
b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
5) Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek
a) ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.”
54.§ (4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá
a) legalább 60%-ot ért el, és
b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,
felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(5) Amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és,
a) a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(6) Ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

2017. október