A magyar akció-vígjátékot audionarrációval és speciális felirattal élvezhetik a helyszínre látogatók.
Időpont: 2017. október 27. péntek, 18:00-21:00 Helyszín: Premier Kultcafé (1085 Budapest, Üllői út 2-4.) Megközelíthetőség: a Kálvin téri metrómegállótól 2 perc sétára, az egykori Vörösmarty mozi helyén Jegyár: 1200 Ft, diákoknak és 60 év felettieknek 980 Ft AKCIÓS KONSTRUKCIÓ: Gyere el két vetítésre és a harmadik jegyedet mi álljuk!
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékodat az info@akkuegyesulet.hu címen várjuk.
Gyere és lásd te is a füleddel, halld te is a szemeddel azt, ami közös kincsünk: a kultúrát!
A mellékelt fotón a film plakátja. Középen Thuróczy Szabolcs, egy fiatal, huszonéves kerekesszékes srác, profilból. Egyik karja a kerék hajtófelületén, másikban revolver. Könnyű dzsekit és farmert visel, fehér pólóval, csöppet se tűnik veszélyesnek. Előtte a plakát oldalán hívómondat: “Lövésed sincs, mire képesek”, alatta pedig a film címe és a rendező neve olvasható. A kép felső szélén a három legfontosabb szereplő neve tűnik fel: “Thuróczy Szabolcs, Fenyvesi Zoltán, Balsai Móni”
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +3630 755 6983
akadálymentes Archives - Oldal 26 a 35-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Mozi – Esély/Egyenlőség (1. rész)
A magyar akció-vígjátékot audionarrációval és speciális felirattal élvezhetik a helyszínre látogatók.
Időpont: 2017. október 27. péntek, 18:00-21:00 Helyszín: Premier Kultcafé (1085 Budapest, Üllői út 2-4.) Megközelíthetőség: a Kálvin téri metrómegállótól 2 perc sétára, az egykori Vörösmarty mozi helyén Jegyár: 1200 Ft, diákoknak és 60 év felettieknek 980 Ft AKCIÓS KONSTRUKCIÓ: Gyere el két vetítésre és a harmadik jegyedet mi álljuk!
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékodat az info@akkuegyesulet.hu címen várjuk.
Gyere és lásd te is a füleddel, halld te is a szemeddel azt, ami közös kincsünk: a kultúrát!
A mellékelt fotón a film plakátja. Középen Thuróczy Szabolcs, egy fiatal, huszonéves kerekesszékes srác, profilból. Egyik karja a kerék hajtófelületén, másikban revolver. Könnyű dzsekit és farmert visel, fehér pólóval, csöppet se tűnik veszélyesnek. Előtte a plakát oldalán hívómondat: “Lövésed sincs, mire képesek”, alatta pedig a film címe és a rendező neve olvasható. A kép felső szélén a három legfontosabb szereplő neve tűnik fel: “Thuróczy Szabolcs, Fenyvesi Zoltán, Balsai Móni”
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +3630 755 6983
Főzőcske
Több jelzést kaptunk arra vonatkozóan, hogy lenne igény egy közös főzőcskére. Nem feltétlenül azért, hogy főzni tanuljunk, hanem egyszerűen csak azért, mert közösen főzni és együtt enni jó. E mellett az is a célunk volt, hogy a résztvevők átadhassák egymásnak a tapasztalataikat, új eljárásokat vagy új eszközöket ismerhessenek meg.
Az első ilyen alkalommal bolognai spagetti elkészítését határoztuk el. Az egyes részfolyamatok, mint például a sajtreszelés, a hagymák tisztítása és darabolása vagy a tészta kifőzése egyből igazolta is a várakozásainkat, ugyanis nagyon sok praktika került elő. Ezek nagyobb része olyan volt, amelyeket nem csupán akkor lehet alkalmazni, ha az aktuális szakács látássérült, hanem látóként is hasznosak. Megtudtuk például azt, hogy a hagymaszeletelés könnyes pillanatait valaki úgy kerüli el, hogy mind a kést, mind a hagymát vizessé teszi, így a könnyezés elmarad. A lényeg azonban nem az volt, hogy az egyes eljárások helyességét, következetességét megvitassuk, hanem azon, hogy megismerjük egymás trükkjeit.
Az ételkészítési trükkökön túl azt is megtudhattuk, hogy ki hol szokott vásárolni, például finom sajtot vagy jobb minőségű hagymát. Azt mindenki elmondta, hogy az alapanyagok minőségével vannak vagy voltak problémái, de ez korábbi klubnapokon is előkerült már, így néhány ember számára ez a korábbi eszmecsere folytatása volt.
Miután elkészült a paradicsomos ragu, kifőtt a tészta és asztalra került a sajt is, valamint egy üveg bor és néhány üdítő, megettük azt, amit főztünk. Az érdekesség az volt benne, hogy ez egy konszenzusos bolognai volt, mert amint a töltött káposztának is sok egyéni változata van, úgy a bolognai spagettinek is.
A konszenzusos bolognaink például nem tartalmazott sárgarépát, csak vöröshagyma és fokhagyma került az edénybe. A sertéscombból készült húshoz csak sót, borsot, oregánót és természetesen paradicsomot adtunk, semmilyen más fűszer vagy kiegészítő nem lett felhasználva. A vörösbor még felmerült, de mivel kiskorú is ült az asztalunknál, ezért elvetettük.
Azt viszont pontosan tudtuk, hogy a klasszikus bolognait meghamisítottuk, hiszen nem marhából készítettük, nem használtunk szalonnát, répát, zellert, bort, vajat és más egyebeket sem. Sőt, az eredetihez képest mi sok paradicsomot használtunk, ami miatt egy igazi szakértő már teljesen más nevet adott volna az ételünknek. Ráadásul az eredetinek tekintett ételt széles, vastag tésztával tálalják, hogy a hús jobban tapadjon hozzá, miközben mi a megszokott spagettit használtuk.
Már a főzés közben megbeszéltük, hogy érdemes lenne egy újabb alkalommal találkoznunk, ahova mindenki elhozhatja azokat az eszközeit, amelyeket helyben nem tudott bemutatni, csak említésre kerültek. Ezért pár nap múlva újra találkoztunk, ahol sor került erre a különleges eszközbemutatóra.
Az egyik legnépszerűbb téma a hagymák darabolása volt. Már a főzéskor megtudtuk, hogy nem egyféle eszköz jöhet szóba, hanem elég sokféle. A legnépszerűbb a képen is látható daraboló volt, mely sokféle betéttel rendelkezik és így számos zöldség vagy gyümölcs darabolható a segítségével.
Magához a daraboláshoz annyi előkészület szükséges, hogy a darabolandókat meg kell tisztítani. Ezt követően kell a pengét tartalmazó betétre helyezni, majd kar lenyomásával azonnal az eszköz alsó tárolójába került a vöröshagyma, könnyezéstől mentesen. Burgonyával és almával is kipróbáltuk, az eredmény meglepően gyors darabolás volt.
Előkerült még szilikonos fokhagymatisztító, számos zöldségpucoló és sok-sok más olyan konyhai eszköz, mely látással vagy anélkül, de segít gyorsan és alaposan elvégezni a részfeladatokat.
Megbeszéltük, hogy máskor is szervezünk még közös főzőcskét. Reméljük egyre többen kapnak majd hozzá kedvet és velünk tartanak!Íme a receptünk!:
Elkészítés: 1. A hagymát megpucolva kockára vágva pici olajon megdinszteljük. 2. A darált húst szintén megdinszteljük, közben ízesítjük ételízesítővel, borssal, bazsalikom, oregánóval. 3. Amikor a hús megfőtt sűrített paradicsomlevet öntünk rá, felforraljuk. 4. A tésztát forrásban lévő sós vízbe öntjük és megfőzzük. 5. A ragút a tésztára szedjük és reszelt sajttal tálaljuk. Jó étvágyat!
Jánosi Veronika, Lenkainé Vajda Viktória, Molnárné Tóth Andrea és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Találkozás Hernádi Paulával
Október 5-én Hernádi Paula grafikusművész, Ferenczy Noémi díjas zománcművész, Jel-kép, tűzzel-vassal című kiállítására látogattunk el klubtagjainkkal, a Nagy Balogh János Kiállítóterembe. Megtisztelő és egyben öröm volt számunkra, hogy az alkotóval is találkozhattunk. 2015 novemberében jártunk már Fajka János tűzzománc kiállításán, így kíváncsian vártuk a mostanit.
Rendszeres látogatói vagyunk a kiállításoknak, mert Mohay Orsolya művészettörténész akadálymentessé teszi számunkra. A képeket narrálja, minden kérdésre válaszol, hogy a látássérültek is élvezhessék a műveket. Szerencsére a zománcképek tapinthatóak is, ami segít a jobb megértésben.
Mohay Orsolya sorra bemutatta a kiállított műveket, Hernádi Paula pedig válaszolt kérdéseinkre, és elmondta milyen technikával készíti a képeket. A gazdag színárnyalatok eléréséhez olyan vékonyan kerülnek egymásra a színek, hogy átdereng az alatta lévő. Ezeket a képeket, nagyobb méretük miatt, nem ecsettel, hanem szórópisztollyal fújja. Azt is megtudtuk, hogy évtizedekig Kispesten élt, és lélekben mindig kispesti marad.
Vitrinekben ki voltak állítva a művésznő oklevelei, és Ferenczy Noémi díja, amit meg lehetett tapintani.
Hernádi Paula előbb az egri Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán, majd 1977-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1977 óta kiállító művész, festményeivel, grafikáival és tűzzománc-alkotásaival sikerrel szerepel hazai és külföldi kiállításokon is, művei többek között Svájcban, Svédországban, Ausztriában, Kanadában és Németországban is megtalálhatók.
Köszönjük a szíves fogadtatást, örültünk a személyes találkozásnak, és annak, hogy részesei lehettünk egy csodálatos akadálymentes kiállításnak!
A programról tv felvétel készült, az M1 Esély című műsorában lesz látható.
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
A vadászat (narrált film a VÁI-ban)
Időpont: 2017. október 26. csütörtök, 18 óra Helyszín: Vakok Állami Intézete (1146 Bp., Hermina út 21., rendezvényterem)
A film bevezető narrációja az alábbi hivatkozáson hallgatható meg:
A programon történő részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük részvételi szándékukat 2017. október 24.-én 12.00 óráig a rendezveny@vakokintezete.hu e-mail címen vagy a 061 872-9560-as telefonszámon jelezni szíveskedjenek.
A mellékelt fotón a film amerikai plakátja. Középen a cím: “The Hunt”, fölötte a főszereplő Mads Mikkelsen látható félprofilból. Negyvenes évei végén vagy ötvenes évei elején járó jóképű férfi, markáns vonásokkal. Szeme és egyenes szálú haja barna, arca kissé borostás. Visszanéz ránk és a mögötte álló homályos alakokra, tekintete meggyötört, kiábrándult, orrnyergén pici seb. A plakát két oldalán mértékadó amerikai magazinok értékelései, mindegyik 4 vagy 5 csillag. A cím alatt a rendező, Thomas Vinterberg neve, mellette egy kisebb képen Mikkelsen pulóverben, kabátban és farmerben áll az erdőszélen, egy vadászpuskával a kezében.
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +3630 755 6983
A Vakok Iskolájának mennyei dísze (3. rész)
A bal alsó álló téglalap képek közül a negyedik következik, ami Szent Imrét, István király fiát ábrázolja. Jobb kezében fehér liliom, a szüzesség erényének szimbólumaként, mely a herceg életéhez fűződik a magyar kultúrtörténetben. Az alakot szemből látjuk, könnyed, de határozott testtartásban áll, jobb térdét kissé behajlítva. Háromágú hercegi koronát, halovány almazöld, szinte áttetsző, selymes-fényű, térd fölé érő köntöst és barna, bakancsszerű fűzős bokacsizmát visel, a köntösön arany gallérral és övvel. A ruha szegélye keresztekkel és körökkel díszített bársonyberakás, mellkasán nagy bordó szívvel, rajta aranyszínű vízszintes csíkok Árpád-sávok láthatók, melyeket az üvegfestő népi virágmotívumokkal tett még hangsúlyosabbá. A köntösön narancsos-vörös palást, szegélyét mélybarna alapon fényesen csillogó liliommotívumok díszítik. A herceg nyakában a rangjának megfelelő vastag aranylánc, középen ovális medállal. Az ifjú herceg arca nemes és békés, de ugyanakkor határozottságot tükröz.
A bal oldali traktus képei után a jobb oldaliak következnek, szépen sorjában. Tehát a teljes ablakkompozíció jobb oldali részén még mindig alul, bal felől haladva az első álló téglalapkép, mely Szent Istvánt ábrázolja. A bal oldali traktusban ugyanitt helyezkedik el Imre, úgyhogy gyakorlatilag egymás mellett állnak, csak az a középvonal választja el őket, ami az egész ablakot is két nagyobb egységre tagolja. A király krémszínű, tógaszerű ruhát visel, melynek alsó harmada egy vastag vízszintes csíkban, mintegy szegélyként csokoládébarna, rajta ugyanazzal a szívforma díszítéssel, amivel fia, Imre ruhájának mellkasi részén találkozhattunk. A selyem tógaruhát vékony óaranyszín öv fogja derekához és ugyanilyen árnyalatú pánt tartja az uralkodó mélykék bársonypalástját, melyet sápadtabb arany árnyalatú minta díszít, szentek és virágmotívumok. Nem csak megjelennek, de kiemelt szerephez jutnak az uralkodói státusz jelképei: a király bal kezében az aranyból kimunkált országalma, tetején a lotaringiai kettős kereszttel, a gömb közepén elől pedig a magyar címer metszett sötétlő körvonalával. Az uralkodó jobbjában az ugyancsak arany jogar található, maroknyi vastag nyélen, veretes kalapácsszerű fej, rajta kis függővel, ugyanez a dísz található a kupolaforma szentkoronán oldalt, a király halántékánál. Arcát ezüstös-fehér ősz haj és dús szakáll keretezi, fiáéhoz hasonló békés tekintete átható.
Az alul lévő álló téglalapképek közül a jobb oldali traktus második üvegfestménye következik. Árpád-házi Szent Margitot hivatott megörökíteni, jobb kezében koronával és rajta egy csokor fehér liliommal. A másik oldalon lévő képek közül az Imrét ábrázolón ugyancsak megjelent ez a virág, mely valószínűleg itt is a szűziességet, állhatatosságot szimbolizálja, annál is inkább, mivel Margit élete nagy részét apácaként töltötte a Nyulak szigeti rendházban. Hosszú barna szerzetesi csuháján szerény fehér, durvaszövésű köntöst visel, lábán a zarándokok sarura emlékeztető nyitott bőrszandáljával.
Fején és homlokán az apácák fehér főkötőjét látjuk, a hozzá tartozó fekete fejkendővel, amit fityulának is neveznek. Margit bal kezében hosszú rózsafüzér lóg, végén mívesen kimunkált aranykereszttel. A festő a szentek jellegzetes attribútumaival ábrázolta Margitot, tarkója mögött glória fénylik, fejét kicsit félrebillenti balra és szemérmesen lefelé vagy inkább befelé néz, a karjában lévő virágra vetve gyengéd tekintetét.
S. Tóth Erika
BÉBIBUMM – narrált mozi
Avril felnőni képtelen anyja nárcisztikus személyiségétől szenved, úgy érzi, mintha nem is anyja, hanem egy rakoncátlan lánya lenne. A helyzet akkor sem változik, amikor Avril terhes lesz. Anyja ugyanis erre is képes rálicitálni: bár a véletlennek köszönhetően, de ő is teherbe esik. Anya és lánya így együtt néz az áldott hónapok elé.
Kis kedvcsináló:
Helyszín: ART CINEMA + CAFE (1074 Bp., Erzsébet krt. 39.) Időpont: október 22. vasárnap, 16 óra Kedvezményes jegyár: 900 Ft.
Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalra, ahol további narrációval kísért programokról olvashat ajánlókat, kedvcsinálókat sok egyéb érdekesség mellett. Várom szeretettel!
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +3630 755 6983
Verseny a lejutásért
A felújítás elő szakaszában a Dózsa György úti állomás az, ahol nem tervezik lift kialakítását, ezért megmozdulást szervezünk ide, hogy megmutassuk, ez a megoldás semmiképpen nem elfogadható!
Gyere és csatlakozz hozzánk, ha:
Neked is fontos, hogy a hármas metró mindenki számára hozzáférhető legyen a felújítás után
Szeretnél egy játékos verseny keretében kreatív megoldásokat kitalálni arra, hogyan lehetne használható jelenleg a metróállomás egy kerekesszékes ember számára
Neked csak a nyitottságodat és a kreativitásodat kell magaddal hoznod, az összes többi szükséges eszközt mi biztosítjuk! 🙂
A gyerekeket és a felnőtteket egyaránt szeretettel várjuk!
Mikor? Október 26-án 14 és 16 óra között
Hol? Dózsa György úti metróállomás (aluljáró)
Ha kérdésed van, bátran írj nekünk itt, vagy küldj emailt az onalloanlakni@gmail.com-ra!
Ha szeretnél többet megtudni a munkánkról, látogass el a blogunkra: onalloanlakni.blog.hu
Néhány visszajelzés a narráció kapcsán hűséges olvasóim, “hallgatóim” köréből, köszönöm! 🙂
Hermann Tibor:
“Teljes, igaz, tiszta szívemből gratulálok, nagyon profi, igényes, minőségi munka! 🙂 Kisgyermek koromban mondhatni sajátos “narrációval” néztem a sorozat szinte mindenegyes epizódját, felülmúlhatatlanul jó érzés e módszer segítségével újra átélni a kis nyuszi kalandját, csak így tovább, tényleg fantasztikus lett!”
Györök Márk:
“Erika! Gratulálok a narrációval elkészített filmhez! kíváncsi vagyok hogyan fogadták az ovisok, mit szóltak hozzá! Akkor te is csinálod az érzékenyítést a vgyke szemléletformáló programjának keretein belül? Még egyszer gratula! Szerintem teljes joggal lehetsz büszke magadra, és a csapatra akikkel készítettétek az audionarrációkat! Nagyon tetszenek a te posztjaid, illetve a hozzászólásaid is, amelyeket közzé teszel a csoportban.”
Velegi Dorottya:
“Köszönöm!!!! 🙂 Anno rengeteget bánkódtam amiatt, hogy rajzfilm lévén nem tudtam követni ezeket a meséket, így a korombéli unokatesókkal sem tudtam megvitatni az aktuális részt. Most már legalább van némi fogalmam, miből maradtam ki. 😀 ”
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
+3630 755 6983
Robot balett
Egy páros tánckoreográfiát látunk, modern vagy inkább kortárs tánc, mely ötvözi a break, a balett és a robotikus street dance elemeit. Ez a koncepció az ellentétek harmóniájára épül, a látszólag stílusidegen tér is ennek a kerete. Nem az utcán látjuk a két táncost, hanem egy reneszánsz, mívesen kidolgozott, kazettás faburkolatú tágas bálteremben, a többszintes kristálycsillár alatt. A lány hófehér bőrű, vörös hajú, a fiú sötét bőrű és sötét hajú, a kettejük közti kontraszt csak még feltűnőbbé teszi a koreográfiában kibontakozó összhangot a stíluselemek különbözősége ellenére is. Nem viselnek jelmezt, balettruhát, a srác utcai, testkövető, elasztikus szürke farmert, sportcipőt és egy fekete pólót, a lány csak egy fekete sztreccsnadrágot és egy ugyancsak fekete lenge felsőt, mely követi a mozgását és kiemeli sápadt bőrét. Úgy jelennek meg ebben a patinás térben, mintha csak gyakorolni jöttek volna a balett-terembe, ez nem egy klasszikus színpadi előadás, ez olyan, mint egy műhelymunka, egy ellesett pillanat, hihetnénk, pedig nem az. Az első mozdulattól tudjuk, hogy színtiszta profizmusról van szó. Úgy mozog a két táncos, mintha egymás folytatásai lennének, a koreográfia maga is a szinkronműködésen alapszik. De ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük ott, hogy a zene valószínűleg a koreográfiához íródott, annak szerves része, tökéletesen lekövetve, meghangosítva a mozgást, a sarkalatos pontoknál rendkívül kifejező hangeffektekkel, úgyhogy mindenképp érdemes a videót is elindítani, kiváltképp, hogy a narráció is reflektál ezekre a hangokra.
Akkor kezdjük. Van egy rövidke kerettörténet a tánchoz, mely indítja és lezárja a koreográfiát. A srác bejön, egy tablet van nála. Mikor megérkezik, nem néz a lányra, aki mozdulatlanul áll vele szemben, csukott szemmel. Még nem “működik”, “ki van kapcsolva”. A kattanásra a fiú mellett egy virtuális képernyő jelenik meg egy átlátszó vezérlőpanellel. Körbejárja a lányt, egy számkódot pillant meg a csuklóján. Szembeállva a vezérlőpanellel beírja a számot (ez is jól hallható), a képernyőn eközben egy emberi alak számítógépes grafikáját látjuk lassan forogni. Elfordít egy virtuális billentyűt, ami olyan, mint valami biztonsági zár, aztán az ujjával a nyitókódot rajzolja a tablet képernyőjére, ami a videó virtuális képernyőjén is megjelenik és a robotlány bekapcsol. A hang, amit hallunk, nagyon kifejező, miközben lassan felemeli a fejét és megmozgatja kicsit talán olajozatlan nyakát. 🙂 A fiú ekkor leveszi a kabátját és egy laza mozdulattal elhajítja a lány mögött. Ezt a pillanatot kimerevítve, lassítva látjuk, jelentősége van, kezdődhet a tánc!
A fiú a mozgató, gyakorlatilag ő irányítja a lányt a koreográfiában, de mindezt úgy teszi, hogy nem ér hozzá. A lány a kézmozdulataira reagál, akár egy marionett-bábu, csakhogy vezetőszál nélkül. Ehhez egymással tökéletes szinkronban kell mozogniuk. Először a fiú a lány mögé áll és partnere feje fölé helyezi egyik kezét, majd úgy csinál, mintha lenyomná, mire a lány lábai szétcsúsznak és spárgában érkezik a földre. A fiú ekkor vállmagasságban kinyújtja a karjait oldalra, mire a lány, aki rendkívül hajlékony és lazák az izületei, még mindig spárgában, a térdhajlásnak ellentétes irányban kicsit elemeli alsó lábszárát a földtől. Majd mikor a fiú karja hullámozni kezd, behajlítja térdeit és követi a mozgást. A fiú kézfeje mozdul lefelé, a lány lábfeje követi fölfelé, pipál. A srác lefelé álló alkarral behajlítja könyökét, mire társa a térdét hajlítja be, majd mindketten oldalt fordulnak és előre nyújtóznak, a fiú álló, a lány még mindig ülő helyzetben, combjaira hajolva. A fiú ekkor olyan mozdulatot tesz, mintha visszafordítaná a lányt, úgyhogy átfordulnak bal felé. A srác ekkor az egyik karját lefelé nyújtja a másikat föl, mire társa a térdét behajlítva felhúzza egyik lábát, a másikat pedig mellézárva felnyújtja. Mikor felnyújtott lábfejével hirtelen pipál, a srác feláll és bokájánál fogja felhúzza a lányt állóhelyzetbe.
A lány ezt a lábát hátralendítve haránt-terpeszbe áll és karjait vállmagasságban hátrafeszíti, oldalról látjuk. A srác mellette áll, ugyancsak terpeszben, törzsét jobbra fordítva karját ugyanabba az irányba nyújtja, amerre a lányé áll. Ekkor a lány egy pillanatra megmerevedik, mintegy rövidzárlat lép fel nála és a fiú egyedül mozog, karjaival játszva. A következő pillanatban ismét szinkronba kerülnek, még mindig terpeszben előre hajolnak, majd a lány lendületet vesz és kézenállásban a levegőben spárgázva átfordul. Mikor egyik lába földet ért, a másikat fent hagyja, lábfejével ismét pipál, majd behajlítja térdét és a fiú kezével ugyanúgy leköveti ezt a mozdulatsort, ahogy a koreográfia elején. A következő pillanatban az irányító karjával félkörívet leírva visszapördíti a lányt állóhelyzetbe. Megismétlődik a kar- és lábmozgás közti összhangjáték, majd mindketten megpördülnek a tengelyük körül, a lány az egyik lábszárát válla mellett felnyújtva. A fiú ekkor ismét jelzi, hogy nála van az irányítás, karját előrenyújtja a lány felé és úgy tesz, mintha fölé hajolna, mire a lány rogyasztott térdekkel törzsből hátrahajlik. Társa ellentétes kézmozdulatára pedig visszaáll egyenesbe. A fiú ekkor úgy tesz, mintha előre húzná társát, aki az előző mozdulat folytatásaként előrehajol.
A srác karjaival folyamatosan hullámzó, lekerekített mozdulatokat téve megkerüli a lányt, elé áll összezárt lábakkal, egyenesen és itt egy olyan mozdulatsor következik, ami még az eddigieknél is összehangzóbbnak tűnik, merthogy ezúttal egymáshoz simul a két táncos. A lány kidugja a fiú válla alatt két fehér kézfejét, mely a fiú fekete pólója és sötét bőre miatt még fehérebbnek tűnik, szinte világít. Alulról megfogja társa vállait és belekapaszkodik: törzsét, fejét nem látjuk, csak a fiú mögül oldalra, megint csak spárgában kinyújtózó két lábszárát, amit a srác karjai követnek vállmagasságú oldaltartásban. Majd a fiú felnyújtja karjait, eközben társnője leteszi lábait és kezeit a fiú mellkasára helyezi, ujjait összeérinti, így körülfogva őt. A srác leguggolva kibújik az “ölelésből” és ismét átveszi az irányítást. Mikor a lány spiccre állva megpróbál eltipegni, visszahúzza, de már ismét csak kézmozdulatokkal jelezve neki. A lány visszapördül és lendületet véve egyenes testtartással beugrik a fiú karjaiba. A fiú a derekát és a combját fogva vízszintes pózban vállmagasságig felemeli és még mindig tartva a lefelé fordítja, miközben a lány magzat pózba gömbölyödik a levegőben. A következő pillanatban kinyújtja lábait és előrehajol, ekkor a fiú leteszi a földre. Társnője, az irányító mozdulatára felnyújtja a lábát és ismét abba az álló-spárgapozícióba helyezkedik, mint mielőtt kézen állt. A fiú karjával félkörívet leírva ezúttal is ösztökéli a lányt, hogy forduljon át: levegőbe lendített lábát egyenesen tartva lerakja a földre, majd hátradől és mintha a lábszára a felsőtestének merev folytatása lenne, a lába a törzsdöntésnek ellentétes irányban ismét a levegőbe lendül. Aztán behajlítja térdét és leteszi a lábát a földre.
A fiú elmozdul mellőle, karját ismét előrelendíti, mire a lány a lábát mozdítja ugyanabban az irányban hátra, majd mindketten terpeszbe állnak, közben egymás mögé kerülnek. Ekkor a lány megint felnyújtja a válla mellett az egyik lábát és mikor leteszi, a fiú megfogja a kezét, kicsit megrántja, erre a lány, aki végig zokniban volt, lendületet véve, kb egy métert előrecsúszik a padlón, ekkor a fiú jellegzetes Jacksonos mozdulattal oldalazva mellécsoszog és olyan mozdulatot tesz a lány tarkóján, mintha kikapcsolná – ezt ismét hangeffekt támogatja. A robotlány kikapcsolt állapotban csukott szemmel előrehajtja a fejét, a fiú kimegy, elmosódó sziluettjét látjuk a háttérben, miközben a kamera még mindig a lány arcát figyeli. Amint az ajtó becsukódik, a lány szeme kinyílik – effekt. 🙂
Érdemes a stáblista zenéjét is meghallgatni, igazán eltalálták! A videót Great Plains Pictures prezentálta, táncosok: Sofiane Tiet (szokatlan neve ellenére férfi) és Nathalie Fauquette, koreográfia: Sofiane Tiet.
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983
Érintsd meg a belváros múltját (1. rész)
Már 2015-ben megfogott a kezdeményezés, mikor először jártam ezen a sétán, akkori klubtagjaimmal. Később az Imagine Budapest egy másik, látássérülteknek szervezett kirándulásán is részt vettem, így ezúttal már ismerősként üdvözöltek a szervezők. Besegítettem a látogatók toborzásába, a programlehetőséget a Lámpáskollégáknak is elküldve. Nagy örömömre VasnéPintér Terike a III. kerületből többedmagával csatlakozott, így végül szép számmal összegyűltünk a Kálvin téri templom bejáratánál, ahol Szekeres Júlia idegenvezető várt bennünket. Indulhatott is a kalandozás térben és időben. Első állomásunk a Mátyás király korabeli városfal, ma is régi impozáns jellegét őrző maradványa volt. A porhanyós mészkő összetéveszthetetlenül rücskös, darabos tapintása önmagában érdekes, de az anekdotikus történelmi kitekintés tette igazán izgalmassá a helyszínt.
Az akkori város jóval a mai utcaszint alatt helyezkedett el, így ahhoz, hogy megérinthessük a falat, nekünk is lejjebb kellett lépcsőznünk egy emelettel a “föld alá”. A lejárat két utcai üzlet között, szinte észrevétlenül búvik meg egy üvegajtó mögött. Itt lent, kicsit eltávolodva az utcazajtól zavartalanul beszélgethettünk. Szemben a fallal megcsodálhattunk egy kör-alakú, kőből faragott autentikus térképet, ez igazítja el az arra járót a reneszánsz korabeli városkép kavalkádjában. Megtudhattuk, hogy a falrész tulajdonképpen csak érdekesség gyanánt maradt meg, mert valójában már a 16. században elkezdtek bele egyre több helyen kapukat vájni, ahogy a város egyre nőtt, majd pedig a 18. századra már szinte teljesen lebontották, lévén akadályozta a dinamikusan fejlődő pesti oldal terjeszkedését.
A belváros, különösen ez a környék rengeteg történelmi és kulturális emléket, értéket őriz. Nekem például nagyon tetszett a közeli Lövölde tér története, melybe idegenvezetőnk bepillantást engedett. Mint megtudtuk, a 18. században a polgárság feladatai közé tartozott a városok biztonságának és békéjének megőrzése. Egy 1701-ből származó rendeletben I. Lipót király kötelezte a céheket, hogy mestereik minden vasár- és ünnepnapon lövészetre járjanak, a távol maradókat pedig pénzbírság fenyegette. Mária Terézia 1740-ben elrendelte, hogy minden felnőtt férfipolgár egy éven át lövészeteken vegyen részt.
1824-ben avatták fel a Zambelli András tervei alapján készült új lövöldét, a Kálvin tér környékén, a mai Királyi Pál utcában. A klasszicista épületnek hosszú dór oszlopsora, díszes diadalívszerű kapuja, és I. Ferenc látogatását ábrázoló timpanonja volt. A tulajdonképpeni lőtér mellett vendéglők, pipázó-, társalgó- és tánctermek szolgáltak a színes kulturális élet színteréül és egy park is tartozott az épülethez, így a létesítmény a polgári élet egyik központjává vált. A megnyitóra rendezett ünnepélyen 300 terítékes vacsorát adtak.
A sokak szerint Pest ékességének számító lövöldét az 1838-as árvíz pusztította el, de 1840-re újraépítették. Az új épületet a Külső-Erzsébetvárosban, a mai Lövölde tér északkeleti sarkában álmodták meg. Az előző lövöldéhez hasonlóan ezt is Zambelli András tervezte, és 1840-ben Habsburg József nádor avatta fel. Mikor ezt meghallottam, rögtön eszembe jutott, hogy az ő neve látássérült körökben ismerősen csenghet, hiszen a Vakok Általános Iskolájának létrejöttét jelentős összeggel támogatta és a Nádor Terem róla kapta a nevét. A nádor egyébként, az itt található csodálatos ólomüvegablakról is visszaköszön, erre az üvegfestményekről készült narrációk olvasói biztosan emlékeznek.
Megtudhattuk továbbá, hogy a klasszicista stílusú lövölde két épületegyüttesből állt. Az egyikben vendéglők, éttermek és kiszolgáló helyiségek, a másikban pedig a lőcsarnokok és a lövészmester lakása voltak, a lövőház parkjába pedig díszes kapun át lehetett bejutni. 1874-ben, az itt működő lövöldéről nevezték el a teret Lövölde térnek. Kis érdekesség, melyet szintén Szekeres Julitól, vezetőnktől tudhattunk meg: a lövöldéből származik a “fején találta a szöget” kifejezésünk. A lőgyakorlatokon használt céltáblák közepébe ugyanis egy szöget vertek, ha a gyakorlatozó jól célzott és eltalálta, az maximum pontot ért és számíthatott társai elismerésére. És még egy kis érdekesség: az akkoriban használt céltáblák nem kör, hanem négyzet alakúak voltak, mert így könnyebben meg lehetett határozni a mértani középpontot a sarkok átlóinak metszéspontjánál.
Ahogy én is kicsit utánaolvastam, további érdekességekre is bukkantam. A lövölde épülete 1890-ig állt a téren. Az épület lebontása után a teret megnagyobbították és köréje bérpalotákat építettek. A Lövölde tér 6. szám alatt működött a Kairó kávézó, melynek gyakori vendégei voltak Teleki Pál politikus, Szablya-Frischauf Ferenc iparművész, Fülep Lajos és Felvinczi Takács Zoltán művészettörténészek is, valamint Gundel Antal lapszerkesztő. Ő egyébként Gundel János fia, aki a Gundel éttermet alapította. Antal testvére Gundel Károly, ő virágoztatta fel és gazdagította különleges fogásokkal a méltán népszerű helyet, megszilárdítva ezzel a későbbi gasztrodinasztiát. A Kairo kávézóban megforduló értelmiségiek 1906-ban egy rövid életű hetilapot is kiadtak Szerda címmel.
Következő állomásunk szemben a várfalhoz vezető lejárattal Petőfi és Szendrey Júlia lakása volt a Királyi Pál utca 18. szám alatt. Korábban a Dohány utcában is éltek – akkor Tabakgasse volt az utca neve –, ahol Jókai Mór volt a bérlőjük, ám ebbe a lakásba már nélküle költöztek. Tárlatvezetőnk elmesélte, hogy Petőfi súlyosan összeveszett barátjával, amiért az megszökött a nála nyolc évvel idősebb Laborfalvi Rózával. Petőfi és felesége már sajnos nem tölthettek sok időt ebben a lakásban, bár fiuk, Zoltán még itt született meg. A szabadságharc ideje alatt azonban a család Nagyszalontára költözött.
Kedves Olvasók! Tartsanak velem a jövő héten is, amikor tovább barangolunk a belváros történelmi, irodalmi és építészeti emlékei között.
Tettszett a beszámoló? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címre, köszönöm! Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalra, ott további beszámolókat olvashat kulturális programokról, narrációkat festményekről, fotókról, videókról és sok egyéb érdekességet is! Várom szeretettel!
S. Tóth Erika audionarrátor, kommunikációs munkatárs Mobil: +3630 755 6983
Ön hogyan mondaná el egy festmény szépségét valakinek, aki sosem látott színeket?
Az interjú az alábbi linken érhető el:
Amennyiben szeretnének tovább tájékozódni és egyéb érdekességekről olvasni az audionarráció kapcsán, azt megtehetik az alábbi linken: www.facebook.com/vgykeaudionarracio
Ezúttal a Népszava egyik olvasója reklamált, hogy az újonnan megvakult hozzátartozója részére nagy gondot jelent a papírpénz használata, mivel semmilyen jelzés nincs rajtuk, ami segítené a látássérülteknek azonosítani őket.
A szerkesztőség ezen panasz nyomán kereste meg a Magyar Nemzeti Bankot, amely ezt válaszolta a panaszra:
A megújított forintsorozat bankjegyein több, tapintással érzékelhető felület található (például az értékjelzések, a portré egyes elemei, a Magyar Nemzeti Bank felirat, továbbá címletspecifikus metszetnyomtatott elemek), amelyek elősegíthetik az egyes címletek azonosítását
Azt azonban elismerték, hogy ezek a speciálisan kialakított felületek kophatnak, így ha képes is lenne valaki esetleg ezek alapján azonosítani egyik-másik bankjegyet, akkor sem nyújtanának elegendő támpontot (nem beszélve arról, hogy ezek a speciális felületek csak az új bankjegysorozat bankjegyein vannak rajta – a szerk.).
A Nemzeti Bank nyilatkozó képviselője ezt is nyilatkozta:
A jelenlegi gyártástechnológiai környezetben nemcsak a forintra, hanem bármely más valutára is igaz, hogy további olyan nyomdatechnológiai megoldás nem érhető el, amely az egyes címletek még határozottabb azonosítását szolgálja a látássérült emberek részére.
Erre való tekintettel egyeztettek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, így a jelen helyzetet segédeszközökkel, például a bankjegyeket felismerő okostelefonos alkalmazásokkal kívánják orvosolni.
A szerkesztőség megkereste Nagy Sándort, az MVGYOSZ elnökét, aki megerősítette, hogy eddig összesen 202 ilyen telefont adtak át látássérültek részére a Bank támogatásával. Ezek az okostelefonok nagyobb méretű kiírással és a pénzösszeg bemondásával is azonosítják a papírpénzeket. Elmondta azt is, hogy a bankkártya, a többrekeszes pénztárca, a különböző bankjegyek jellegzetes meghajtogása segítheti a látássérülteket. Az országban elérhető a vakok elemi rehabilitációja is, melynek a célja az, hogy a látásukat vesztett embereket megtanítsa a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra, számos praktikával és segédeszközzel.
Azt is elmondta, hogy az MVGYOSZ és az MNB között folyamatos a szakmai párbeszéd és keresik annak a lehetőségét, hogy a bankjegyek látássérültek által való azonosítása minél megbízhatóbb legyen Magyarországon.
