Alább Miks Csaba (vak) kollégám válaszai olvashatók, aki amellett, hogy stúdiósként működik közre minden narrációs hanganyagom elkészítésében és egyébként nagyon jó barátom, egyben az egyik leginkább körültekintő kritikusom is, úgyhogy abszolút megbízom a szavaiban. 🙂
1. Hogy érezted magad a kulisszabejáráson?(Elegendő volt a személyi segítés? Mindent meg tudtál vizsgálni közelebbről? Minden kérdésedre választ kaptál?)
Nagyon jól éreztem magam, tökéletes volt a vezetés, és nagyon barátságosak voltak a színészek is. Igazán emberközpontú társulattal találkoztam.
2.Hallható, érthető és értelmezhető volt a narráció az előadás alatt?
Teljesen jól lehetett érteni mindent, mindössze annyi észrevételem van, hogy talán a zenei betétek alatt, lehetne picit hangosabb.
3. Elegendő volt a narráció mennyisége vagy többet igényeltél volna?
Tökéletes képet kaptam a színpadi jelenetekről, a mozgásról, az előnarráció és a színpad bejárás segítségével pedig a háttérről, valamint a ruházatról, jelmezekről is.
4.Zavarta a narráció a színpadi szöveg érthetőségét?
Talán két helyen csúszott rá a dalszövegre, egy-egy narrált mondat, illetve egy helyen volt némi szókeresés az alabárddal kapcsolatosan a második felvonásban, de ezeket az eseteket leszámítva rendben volt.
5. Értelmezhető volt a mozgások leírása?
Igen, még az összetett mozgásoké is, úgy mint bevonulás, tánc, vagy tömegjelenetek.
6. Be tudtad azonosítani a színészek hangját a karakterüknek megfelelően az előadás alatt?
Igen, zseniálisan jól játszott mindenki, a kedvencem Albert Péter kántor szerepjátéka volt.
7. Van bármilyen igényed, ötleted a narráció kapcsán, amit szívesen megosztanál velem?
Még sok ilyen produkciót hallhassunk Tőled, akár mese, akár kifejezetten felnőtteknek szóló színielőadásokról. Úgy gondolom, hogy ez is keretet, életet ad a színpadnak, egy olyan többletet, amivel ugyanúgy, és ugyanaz jön le számomra is, mint bárkinek, aki beül, és megnéz egy darabot.
Köszönöm a válaszadást!
A www.facebook.com/vgykeaudionarracio oldalon további véleményeket, narrációkat, programajánlókat és egyéb érdekességeket talál, látogasson el oda is, szeretettel várom!
akadálymentes Archives - Oldal 27 a 35-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Audionarrációs kérdezz-felelek (3. rész)
Alább Miks Csaba (vak) kollégám válaszai olvashatók, aki amellett, hogy stúdiósként működik közre minden narrációs hanganyagom elkészítésében és egyébként nagyon jó barátom, egyben az egyik leginkább körültekintő kritikusom is, úgyhogy abszolút megbízom a szavaiban. 🙂
1. Hogy érezted magad a kulisszabejáráson?(Elegendő volt a személyi segítés? Mindent meg tudtál vizsgálni közelebbről? Minden kérdésedre választ kaptál?)
Nagyon jól éreztem magam, tökéletes volt a vezetés, és nagyon barátságosak voltak a színészek is. Igazán emberközpontú társulattal találkoztam.
2.Hallható, érthető és értelmezhető volt a narráció az előadás alatt?
Teljesen jól lehetett érteni mindent, mindössze annyi észrevételem van, hogy talán a zenei betétek alatt, lehetne picit hangosabb.
3. Elegendő volt a narráció mennyisége vagy többet igényeltél volna?
Tökéletes képet kaptam a színpadi jelenetekről, a mozgásról, az előnarráció és a színpad bejárás segítségével pedig a háttérről, valamint a ruházatról, jelmezekről is.
4.Zavarta a narráció a színpadi szöveg érthetőségét?
Talán két helyen csúszott rá a dalszövegre, egy-egy narrált mondat, illetve egy helyen volt némi szókeresés az alabárddal kapcsolatosan a második felvonásban, de ezeket az eseteket leszámítva rendben volt.
5. Értelmezhető volt a mozgások leírása?
Igen, még az összetett mozgásoké is, úgy mint bevonulás, tánc, vagy tömegjelenetek.
6. Be tudtad azonosítani a színészek hangját a karakterüknek megfelelően az előadás alatt?
Igen, zseniálisan jól játszott mindenki, a kedvencem Albert Péter kántor szerepjátéka volt.
7. Van bármilyen igényed, ötleted a narráció kapcsán, amit szívesen megosztanál velem?
Még sok ilyen produkciót hallhassunk Tőled, akár mese, akár kifejezetten felnőtteknek szóló színielőadásokról. Úgy gondolom, hogy ez is keretet, életet ad a színpadnak, egy olyan többletet, amivel ugyanúgy, és ugyanaz jön le számomra is, mint bárkinek, aki beül, és megnéz egy darabot.
Köszönöm a válaszadást!
A www.facebook.com/vgykeaudionarracio oldalon további véleményeket, narrációkat, programajánlókat és egyéb érdekességeket talál, látogasson el oda is, szeretettel várom!
A szentendrei hévvel (H5) most nem foglalkozom, hiszen ezt a vonalat már kitárgyaltam az előző részben.
A cinkota /csömöri illetve a gödöllői HÉV vonalát külön nem részletezném, hiszen kvázi egy útvonalat követnek. A csömöri és gödöllői HÉV vonalai a cinkotai megállónál ágaznak el, de addig gyakorlatilag közös vágányon futnak.
Sajnos ezen a vonalon is, ahogy a HÉV vonalain általában igen gyér a futárkijelzők száma. Gyakorlatilag csak az Örs vezér terénél, illetve a Mátyásföld, repülőtér megállónál vannak telepítve. A beszélő gyalogosátkelők terén sem jobb a helyzet a XVI. kerületben.
A kép forrása: http://iho.hu
Csepeli HÉV (H7)
A Boráros tér – Csepel között közlekedő HÉV Már jobban “felszerelt”, a Boráros téren 4 kijelző is található, amik tapasztalatom szerint megfelelően üzemeltek.
A Szent Imre téren és a Karácsony Sándor utcai megállónál, valamint a Csepeli végállomásnál is vannak kijelzők kihelyezve mindkét irányban, szóval ez a vonal kellemes meglepetés volt számomra, kétségtelen tény, hogy ezen a HÉV vonalon van a legkevesebb megálló.
Beszélő gyalogosátkelők terén is jónak mondható a felhozatal. Tapasztalatom szerint mind ezen lámpák, mind a kijelzők megfelelően működtek, bár ahogy ezt már korábban is tapasztaltam a kijelzők a régebbi két gombos távirányítókkal nem minden esetben voltak “szóra bírhatóak”. A lámpák minden esetben működtek mindkét fajta távirányítóval.
Ráckevei HÉV (H6)
Ez a vonal Ráckeve és a IX. kerületi Közvágóhíd között közlekedik.
Kijelzők a közvágóhíd megállónál, Pesterzsébet Felső megállónál valamint a Soroksár Hősök tere megállóknál vannak telepítve, mindkét irányban. Tapasztalatom szerint megfelelően működtek ezek a kijelzők. A vonal környezetében fellelhető közlekedési lámpákat is sikerült működésre bírnom, így ez a vonal is elég jól vizsgázott ebből a szempontból.
Ha bárkinek bármilyen észrevétele, javaslata van, továbbra is várom elektronikus levelét a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nagy László
Múlt, jelen, jövő – személyes és szakmai aspektusok színházi élet és narráció kapcsán
Ez alkalommal nem csupán a narráció és az azzal kapcsolatos eddigi tapasztalatok, a Holdvilág Kamaraszínház és a VGYKE együttműködése került szóba, ezeket a témákat tovább színesítve Koltai Judit, a színház művészeti vezetője, színművésze és rendezője is mesélt magáról, motivációiról, családjáról és színházi pályájának kezdeteiről. Megtudhattuk többek között, hogy kislánykora óta színésznő szeretett volna lenni, a családi háttér, a kultúra, a művészet szeretete ehhez nagyban hozzájárult. Édesapja gyönyörűen szavalt, édesanyjának csodálatos hangja volt, bátyja, Koltai Róbert pedig akkoriban fejezte be a Színművészeti Főiskolát (azóta már Színművészeti Egyetem). Eleinte azonban úgy tűnt, nem a színészi hivatást szánta neki a sors. Mikor a gimnáziumi évek után nem került be a Főiskolára, egy utazási irodánál helyezkedett el. Röviddel ezután, nagy örömére a szakma végül mégis megtalálta és a mostani Új Színház épületében akkoriban működő Budapesti Gyermekszínház színpadán kezdte színészi pályáját. Azóta is elsősorban színészként, színművészként tekint önmagára, s bár rendez és egy színházat igazgat, mindig is a színpad marad az első számú és legnagyobb szerelem az életében.
Az ösztönző kérdések lendítettek át a színházi kulisszák másik oldalára is, a rendezés kihívásaihoz. Sokadjára kaptuk meg a kérdést, hogy technikailag miképpen jön létre egy narrált előadás. A nézők többsége valamiért azt hiszi, hogy a narrált darabok már eleve a narrációt belekalkulálva kerülnek megrendezésre, afféle egyetemes tervezésként megvalósulva, figyelembe véve például a narráció helyigényét a színpadi szövegben. Nos, ez távolról sincs így. Sőt, éppen ellenkezőleg. A narrátornak és az általa kidolgozott anyagnak kell alkalmazkodnia a színpadi, azaz dramaturgiai szöveghez, annál is inkább, mivel az előadások integrált, inklúzív formában valósulnak meg, látó és látássérült nézők együtt vannak jelen a nézőtéren. Értelemszerűen, aki nem hallgatja fülesen keresztül a narrációt, annak furcsák lennének az előadásba ékelt szünetek, megakasztanák annak dinamikáját. Nem is beszélve a színészekről, akik szintén nem hallják a narrációt, így alkalmazkodni se nagyon tudnának hozzá. A narrátor első és legfontosabb feladata tehát, hogy legalább olyan jól ismerje a darabot, mint maga a rendező és együtt mozogjon vele, azonnal reagálva az esetleges változásokra, hiszen a színház az “itt és most” művészete.
A beszélgetés vége felé a múlt és a jelen után a jövő egyelőre szomorúan homályos horizontja került előtérbe. Eddig erről sehol nem beszéltünk ilyen nyíltan, de most kibukott Juditból is, belőlem is. Pillanatnyilag sajnos kérdéses, hogy a Holdvilág Kanaraszínházban lesznek-e a következő évadban is narrált előadások, lévén az SKult13 Divízió és az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ támogatásaként az előadások idejére rendelkezésünkre bocsátott tolmácsrendszer a nem megfelelő karbantartásnak köszönhetően tönkrement és ha nem találunk támogatókat eszközbeszerzésre vagy felújításra, akkor az együttműködés véget ér a Holdvilág Kamaraszínház és a VGYKE között. Ez a szomorú aktualitás az elmúlt időszakban kollégákat és külsősöket egyaránt megdöbbentett és többen felajánlották a segítségüket is, úgyhogy reméljük a legjobbakat. Ezúton is szeretnénk kérni mindenkit, akinek vannak rendezvényszervezéssel, konferenciaszervezéssel, telekommunikációval foglalkozó céges kapcsolatai, ismeretségei, akikről úgy gondolják, szívesen állnának egy jó ügy mögé, legyenek szívesek jelezni felénk, akár az ügyfélszolgálaton keresztül, akár az én ismert elérhetőségeimen, köszönjük!
Nem szeretnék ennek a beszámolónak ilyen borongós befejezést kerekíteni, úgyhogy inkább elküldöm a tegnapi klubon meghallgatott régebbi nyáridéző festménynarrációm, immáron hangos változatát, remélem visszaadhatok valamennyit az elmúlt hónapok kellemes élményeiből. A felvétel legkedvesebb kollégám, Miks Csaba munkája, akinek stúdiójában (Mixcsabi Stúdió) az általam narrált előadások előnarrációi is készülnek.
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
+36 30 755 6983
Az EP elfogadta álláspontját a termékek és szolgáltatások akadálymentesítéséről
Az EP-képviselők strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspont szerint a fogyatékkal élő emberek a jövőben könnyebben használhatnak olyan fontos termékeket és szolgáltatásokat, mint a telefonok, beléptetőrendszerek, pénzkiadó- és jegyautomaták.
Jelenleg mintegy 80 millió uniós polgár él valamilyen fogyatékkal, és az öregedő népesség miatt ez a szám a jövőben csak nőni fog. Alapvető fontosságú, hogy a fogyatékkal élők mellett a nehezebben mozgó idősek és várandós nők érdekeit is figyelembe vegyék – hangsúlyozták.
Az elfogadott európai akadálymentesítési intézkedéscsomag számos termékhez és szolgáltatáshoz ír elő jobb hozzáférhetőséget. A listán szerepelnek egyebek között a pénzfelvevő automaták, a jegyárusító automaták és beléptetőrendszerek, a számítógépek, telefonok és tévék, banki szolgáltatások, a közlekedés, ideértve a tömegközlekedés egyes eszközeit, az e-könyvek, weboldalak és egyéb mobilalapú szolgáltatások. Az intézkedéscsomag felsorolja ugyan, mit kell akadálymentesíteni, de nem ír elő pontos technikai megoldásokat, így teret hagy az innovációnak – tették hozzá az EP-képviselők.
A követelmények között említették az épített környezet átalakítását is, abban az esetben, ha jelentős felújítás történik, vagy új infrastruktúra épül, és erre az adott szolgáltatásnál – például közlekedésnél – szükség van.
A szöveg kitér arra is, hogy a tíz főnél kevesebb embert foglalkoztató cégek vagy a 2 millió euró alatti forgalmat bonyolító vállalkozások mentesülnek a kötelezettségek alól. A jogszabálytervezet garantálja, hogy nem rónak aránytalan terheket senkire, viszont az idő, hozzáértés vagy érdeklődés hiánya nem mentesít senkit az átalakítási kötelezettségek alól.
Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében történelmi lépésnek nevezete az európai akadálymentesítési jogszabály elfogadását.
Rámutatott: szoros kapcsolat van a mobilitás, a fogyatékosság és a társadalmi befogadás között. A kommunikáció, a mozgás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szabadsága kulcskérdés abban, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom teljes értékű tagjaivá válhassanak. A teljes akadálymentesítés irányába történő elmozdulás érdekében az egységes piacon kompatibilis és hatékony megoldásokat kell létrehozni és meg kell könnyíteni azok elterjedését – húzta alá a néppárti képviselő.
A kép forrása: technogen.hu
A hír forrása: rehabportal.hu
A 4. Rehab Critical Mass
Hidak építése – a sorainkon belül: Mi, fogyatékossággal élő férfiak és nők egy önállóbb és boldogabb életért 2017. szeptember 30-án, szombaton közös felvonulásra és vidám, zenés, sportos ünnepre hívunk mindenkit!
Hidak építése – a társadalmon felé: Immár negyedszer várjuk szeretettel a fogyatékossággal élő társainkat, családtagokat, hozzátartozókat, barátokat, szimpatizánsokat – a társadalomban kb. 1.8 millió ember az, akit érint a fogyatékosság, mint élethelyzet.
Jelszavunk: Lélektől lélekig!
Hidak építése – az egyházak felé: Sok ezer fogyatékossággal élő hívő társunk vallásgyakorlásának megkönnyítése.
Hidak építése – a döntéshozók felé: Az elmúlt évek során a „pilléreket” már közösen elhelyeztük. Jó lenne már „átadni a hidat” és együtt, egy akarattal átmenni rajta!
Újítsuk, építsük tovább a hidakat!
Találkozzunk szeptember 30-án szombaton!
10.00 – 16.30 CSALÁDI NAP zenei és sport programokkal a Szent István téren. A Fodisz szervezésében: Kerekesszékes kosárlabda; Boccia; Ülőröplabda; Akadálymentes fitness; Integrált Zumba; Vakboksz; Kerekesszékes akadálypálya; Vaklabirintus Közben.
A színpadon a Makkelos Fesztivál résztvevői (6 különböző országból érkező, fogyatékossággal élő előadókból álló művészeti csoportok) zenélnek.
15.00 Gyülekezés a Clarck Ádám téren a Lánchíd budai hídfőjénél a „0” km kőnél.
16.00 A menet elindul a Szent István térre
16.35 Érkezés a Szent István térre
16.35 -20.00 Szent István tér (a Bazilika előtt) – színes zenei- és kulturális programok, közösségi zenélés és a Nemadomfel együttes.
18.00-19.00 Bazilika – Böjte Csaba gondolatai
Várunk a felvonuláson!
Klubnap a közlekedésünkről
A klubnapi beszélgetésünk egy a közlekedéshez látszólag nem olyan szorosan kapcsolódó témával kezdődött, mivel a strandolás került szóba. Mindenki elmondta a legfrissebb élményeit, melyből azt mindenképpen megállapíthattuk, hogy aki nagyon szeret fürdeni, annak nem egyszer komoly szervezést igényel a megvalósítás, hiszen a strandok nagyon nem akadálymentesek.
A mindennapos közlekedésünkre térve megállapíthattuk, hogy még mindig nélkülözhetetlen a segítségkérés, mert sajnos még a látássérültek által gyakran látogatott helyeken is probléma van az akadálymentesítéssel. Példának elhangzott, hogy a VÁI előtt úgy oldották meg a kerekesszékes akadálymentesítést, hogy a vezetősávot is feltörték a részükre kialakított rámpa érdekében, majd ezt nem állították helyre, mely megoldás nem példa nélküli.
A FUTÁR-kapcsolókkal való két éves közlekedésünk tapasztalatait is összegeztük. Az hamar kiderült, hogy az ajándékba kapott kapcsolókat mindenki használja valamire. Van olyan aki például arra, hogy a megfelelő oldalt megtalálja olyan helyeken, mint amilyen a Móricz Zsigmond körtér. Mindenki egyetértett abban, hogy az elképzelés jó, de a létező megoldásokban még komoly hiányosságok vannak.
Az egyik nagy gond, hogy a FUTÁR-táblák helye nem mindig kiszámítható. Ha a megállók nagyjából azonos részén lettek volna elhelyezve, sokkal komolyabb segítséget jelentenének. A hangerő sem mindig ideális, sokszor a túl halk és a túl hangos között változik. Újbuda számos megállójában ráadásul egyszerre több hangszóró is elindul, ami elrontja az érthetőséget (például a Gárdonyi téren).
Ahol több járat érkezik egy megállóba (például a piacnál Újbuda-központban), ott sajnos még mindig nem segít a FUTÁR eligazodni. Még mindig az lenne segítség az elmondások szerint, ha a beérkező busz azonosítaná magát, reagálva a kapcsolóra.
A négyes metró mozgólépcsőinél az irányok cserélése a tagjaink egy részének gondot okoz, mivel a kapcsolóra adott jelzés sokszor nem működik, nem egyértelmű vagy téves. Az, hogy a mozgólépcsőket minden irányban működtetni kell, az nem jelentene problémát, ha a jelzések egyáltalán léteznének és mindig egyértelműek lennének. A jelzések azonosítását nehezítik a rendszeresen elhangzó, hosszú bemondások arról, hogy a metróban nincs vezető. Amíg ezek a bemondások mennek, nem lehetséges az irányjelzések pontos azonosítása, de egyébként is nehezítik a hang alapján való tájékozódást. Mivel a bemondás nagyon hosszú, a hang alapján tájékozódó, önállóan közlekedő utasnak sokszor nincs más választása, mint mozdulatlannak maradni.
Általában a vezetősávokról hangzott el az, hogy a gyengénlátóknak sokat segítene a kontrasztos kialakítás. Mivel a látásssérültek nagyobb része gyengénlátó, többek számára érthetetlen az, hogy a kontrasztos kialakítás miért marad el. Mások a szabványosítást hiányolták, mivel előfordulnak teljesen egyedi, a gyakorlatban nem visszafejthető jelzések. Ilyenkor csak azt érzékelik, hogy a bot elakad, de az okát nem tudják.
A vezetősávok másik helyi problémája, hogy a felújítások, felbontások során sérülnek, valamint a felújítások idején meg sem kísérlik pótolni. Mivel Újbudán sok a járdát érintő felbontás, ez a mindennapi közlekedés szempontjából ez egy akut probléma. Van olyan, akinek az utcáját minden évben felbontják, így az önálló, vagyis kísérő nélküli közlekedése annak ellenére rendszeresen ellehetetlenül, hogy egyébként ügyesen közlekedik egyedül.
Komoly probléma, hogy elég sok levelet írnak az érintettek, de az udvarias válaszleveleken kívül semmi érdemi változás nem történik. Többen példának említették, hogy már 2015 nyarán is jelezték (és azóta is megteszik) mennyire komoly gondot jelentenek a járdákat érintő felbontások, de semmi sem változott.
Másik említett probléma a megállók buszon történő bemondása. Pontos felmérést senki sem készített az arányokról, de nem egyszer téves a bemondás, ami rendszeresen okoz nehézséget. Többeknek komoly stresszt okoz az önálló közlekedésben az a tény, hogy nem tudhatják mennyire támaszkodhatnak a bemondásra. Ilyenkor marad a segítségkérés, ami egyébként is elkerülhetetlen, csak alapvetően nem kellemes dolog.
A 4-es és 6-os villamos vonalán még a mai napig nem lehet tudni, hogy éppen melyik villamos áll be a megállóba, de ugyanez a helyzet a budai fonódó hálózat sok megállóhelyén is. A kerületi megállók közül a Petőfi híd budai hídfője jelent súlyosabb gondot, mert nem mindegy melyik végállomásra megy a villamos, de ez csak az elindulás után derül ki, ami már késő. Ráadásul a középperonos megállóknál még az oldal azonosítása sem megoldható, valamint a kerületi végállomásokon az induló villamos megtalálása sem megy segítségkérés nélkül. A FUTÁR-kapcsolók ebben nem segítenek semmit, mert a kijelzők ugyan fel vannak szerelve, de 2015 óta még egy napot sem működtek.
Szóba kerültek a vonatok is, hogy mennyire nem egyszerű a szerelvények megtalálása. Példának éppen a kelenföldi állomás lett felhozva, melynél komoly erőfeszítéseket tettek a megfelelő akadálymentesítésre, de a vágány megtalálása még helyismerettel sem lehetséges. Többen ezért nem is a lakóhelyükhöz közel, hanem a belvárosi végállomásokon szállnak vonatra, mert ott van idő segítséget kérni a helyes vágány megtalálásához.
Összességében azt mondhattuk el, hogy a FUTÁR-kapcsolók valamennyit segítettek a mindennapos közlekedésben, a legtöbben támaszkodnak rá. A helyzet összességében valamennyivel jobb lett. Ugyanakkor a mindenkori önálló közlekedés lehetőségének a biztosítása még ezzel nem valósult meg és sajnos az alapvető nehézségek ugyanazok maradtak, mint a kapcsolók kiosztása előtt.
Az utolsó 15 percben megállapodtunk abban, hogy az októberi klubnapon a “látás hónapja”, vagyis az októberi rendezvények lesznek a beszélgetésünk témái. Reméljük, hogy nagyon sokan fognak hozzánk csatlakozni!
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Jogsértéseket tárt fel az ombudsman a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében az ombudsmani vizsgálat megállapításai közül kiemelte a szakemberhiányt, az iskolába jutás ellehetetlenülését és azt, hogy “kézbesítőnek” kérték meg a szülőket.
A Székely Lászlóhoz forduló szülők sérelmezték, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeik nem kapták meg a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott fejlesztő nevelést, oktatást.
Az alapvető jogok biztosának vizsgálatait összegző jelentés kiindulásként rögzíti: a sajátos nevelési igényű diáknak joga van ahhoz, hogy különleges bánásmód keretében, állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön, amit a szakvéleményben foglaltak szerint kell biztosítani.
Az ombudsman öt panaszügyből kettőben feltárta, hogy a sajátos nevelési igényű, integrált oktatásra jogosult tanulók a szakemberek, vagyis logopédus, pszichológus hiánya miatt nem jutottak hozzá a szakvélemény szerinti ellátáshoz. Megállapította, hogy ez sérti az érintett gyermekek jogát a védelemhez és a gondoskodáshoz.
Olyan szülő is volt, akit közreműködésre kértek: juttassa el a szakértői bizottság szakértői véleményét a tanuló iskolájába. Ez a biztos szerint komoly aggályokat vet fel, ugyanis lehetséges, hogy a dokumentum nem vagy nem időben jut el a címzetthez.
Székely László jelentése kitér arra, hogy két esetben is akadályozott volt a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő diákok eljutása a szakértői véleményben kijelölt iskolába.
Kiemelte, hogy az intézménynek kötelessége felvenni a tanulót; az iskola fenntartójának feladata az utaztatás megszervezése és költségeinek viselése. Súlyos problémának nevezte, hogy a fenntartóknak nincsenek meg a szükséges forrásaik.
Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a hiányzó feltételek egyaránt sértik az oktatáshoz való jogot, valamint az esélyegyenlőség és a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét.
Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, azt kezdeményezve, hogy tegye meg a problémák megoldásához szükséges intézkedéseket. Felkérte továbbá a Klebelsberg Központ elnökét: oldja meg, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek megkapja a szakértői véleményben rögzített ellátást. Kezdeményezte továbbá, hogy a szakértői bizottságok a szakértői véleményeket minden esetben közvetlenül küldjék meg a kijelölt köznevelési intézményeknek – olvasható a közleményben.
Kép forrása: www.gyerekkuckoovi.hu
Holdviláglát(ogat)ás
Szereted a vizuális kultúra mindennapi és nem mindennapi remekeit? A színházat, a filmet, a festészetet? Vagy csak szeretted, de el se tudod képzelni, hogy újra átélheted? Szívesen ringatóznál Claude Monet-val a Velencei gondolán vagy adóznál az élet szépségének Matisse mozgalmas és örömteli műalkotásán keresztül? Csukd be a szemed és képzelj el egy számodra kedves festményt. Hogy mondanád el magával ragadó szépségét egy vak embernek? Milyen lehet csukott szemmel nézni egy színdarabot vagy egy filmet? Próbáltad már?
Egy kis történeti áttekintést követően, többek között ezekre a kérdésekre keressük együtt a választ. Mindegy, hogy látsz vagy sem, hogy láttál-e valaha vagy sem, hogy jártál-e már narrált színházi előadáson, filmvetítésen, tárlaton vagy sem vagy, hogy egyáltalán tudod-e, mi az az audionarráció. Ez a beszélgetés biztos tartogat számodra újdonságokat és meglepetéseket, sőt kulisszatitkokat, merthogy nem csak a narrációról lesz szó, hanem a különös és az átlag néző számára rejtett “színházi üzem” működéséről is.
Meghívott vendégeink: Koltai Judit, a Holdvilág Kamaraszínház színművésze, rendezője és művészeti vezetője, valamint S. Tóth Erika kolléganőnk, akinek a narrációival, beszámolóival és “tudta-e” rovatával már kedves tagjaink is megismerkedhettek az egyesület hírlevelén keresztül.
Időpont: 2017. szeptember 27. szerda, 15:00 és 17:00 között. Helyszín: Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.)
Izgalmas klubdélutánnak nézünk tehát elébe, mindenkit várnak szeretettel XVIII. kerület Lámpásai: Kiss Juli és Juhos Robi
Friss híreink Láthatár Boltunk polcairól
Kézzel díszített, ovális alakú fadobozka, mely kézzel szedett, szárított és illatos virágszirmokat rejt egy kis organza zsákba csomagolva. Kedves, apró és ízléses ajándék!
Rózsás (1 db van belőle): 1000 ft helyett 500 ft
Levendulás (1 db van belőle): 1000 ft helyett 500 ft
Piros alapon apró fehér pöttyös anyagból készült, baba alakú kedves kispárna gyógyfüvekkel megtöltve, csipkével és selyem szalaggal díszítve. Kellemes „zizegő” hangja nyugtató hatású a benne rejlő gyógyfüvek illatával kombinálna, akár „rongyibabának” is ajánljuk, mivel erős varrásának és strapabíró anyagának köszönhetően hosszú időre kedves társ lehet! (utolsó darab!)
Ára: 2500 ft helyett 1250 ft
30 cm átmérőjű, 15 cm vastag, tönkölypelyvával megtöltött jógapárna, mely sötétzöld alapon drapp virágmintával díszített anyagból készült. Hasznos társ lehet nem csak jógázóknak, de kisgyerekeknek földön történő játékához, ülő munkát végzőknek a derék optimális megtámasztásához is!
Ára: 3000 ft helyett 1500 ft
Drapp színű, hasáb alakú, kézműves tömb gyertya, hosszú időre kellemes hangulatot biztosít. Alakjának köszönhetően stabilan áll, így biztonságosabb a henger alakú társainál. Felülete rücskös, az egyedi technikának köszönhetően amellyel készült. (1 db van belőle!)
Ára: 900 ft helyett 450 ft
Felhívjuk kedves Vásárlónk figyelmét szeptemberi akciónkra, mellyel a Láthatár bolt 5. szülinapjára hangolódunk: Minden 5X-ös nagyítású nagyítónkat ebben hónapban 5% kedvezménnyel vásárolhat meg!
Kedves Vásárlóink! Tudták, hogy Egyesületünk segédeszköz boltja teljesen akadálymentesen megközelíthető?
Az utcáról vezetősáv és rámpa segíti a bejutást, az épület- és az üzletünk bejárata pedig széles szárnyú, így kerekesszékkel is könnyű a bejutás.
Várjuk szeretettel Önt is a Láthatár boltban!
Katona Zsuzsanna és Eleki Abigél
1146 Budapest, Hermina út 57. (72-es és 74-es troli Bethesda utcai megállója)
A lemezen az audionarrációs hangsáv mellett egy rövid elő narráció is szerepel, valamint egyesületünk speciális feliratot is készített ehhez az izgalmas, új magyar alkotáshoz.
Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés a magyar akadálymentesítés számára! Élvezzük együtt, közösen, akadályok nélkül a magyar kultúra gyümölcseit!
Egyedi DVD-t szeretnél? Legyen dedikálva!
Most személyesen is találkozhatsz és beszélgethetsz a film alkotóival és színészeivel. Ehhez nem kell mást tenned, mint eljönni a Puskin mozi kávézójába szeptember 22-én 17:00 és 18:00 között.
A helyszínen lehetőséged lesz megvásárolni és dedikáltatni a most megjelent KÚT DVD-t, amelynek ára 1 999 Ft. Valamint a lelkes KÚT rajongóknak extra ajándékkal kedveskedünk. 🙂
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs Mobil: +36 30 755 6983 E-mail:vgyke.audionarracio@gmail.com Facebook: www.facebook.com/vgykeaudionarracio
Futárfelmérés IV.
Az 5-ös autóbusz járat egy igen hosszú útvonallal bíró járat, a H5-ös hév pedig nyugodtan tekinthető Óbuda egyik fő tömegközlekedési vonalának. Óbuda több lakótelepét köti össze többek között a 2-es metróval, illetve az 1-es és a 4-es 6-os villamosokkal. A H5-ös HÉV teljes (Budapesten kívüli vonalán is) nagyon sok látássérült él, akik használják ezt a járatot.
A kép forrása: http://3.kerulet.ittlakunk.hu
Ezért is volt kissé lehangoló, hogy a H5-ös HÉVvonalán nem „tobzódnak” a FUTÁR-kijelzők. Gyakorlatilag csak a főbb csomópontokban helyeztek el ilyen berendezéseket, a Batthyány téren, a Szentlélek téren, valamint a békásmegyeri végállomásnál.
Én a magam részéről még legalább három megállóba telepítenék kijelzőt: Tímár utcához, Kaszásdűlőhöz és Aquincumhoz, de minden további megálló mellett lehetne komoly érveket felhozni. A vonal mellett telepített, beszélő gyalogátkelők vonatkozásában már jobb a helyzet. Természetesen, mint mindenhol itt is lehetne még hova fejlődni.
Ami viszont örömömre szolgált, hogy a vonalon minden berendezés megfelelően működött, legyen az kijelző, vagy beszélő gyalogátkelő. Továbbra is fennáll, hogy a régi két gombos távirányítóval maradéktalanul csak a lámpákat lehetett „szóra bírni”, a kijelzőket sajnos nem.
Az 5-ös buszt sok látássérült használja, már csak a közismert látássérült munkahelyek és egyéb központi épületek miatt is. Maga a járat XV. kerület Rákospalota Kossuth utca és Pasaréti tér között közlekedik, 46 megállót érintve.
A XV. kerületi szakasz nagyjából a Nagy Lajos király útjáig elég gyéren van ellátva kijelzővel. A Nagy Lajos Király útjától az Erzsébet hídig terjedő szakasz frekventált jellege miatt kijelző, illetve beszélő gyalogátkelő tekintetében igen jónak mondható. Az utolsó szakasz a budai szakasz. Én itt kicsit meg is lepődtem, több kijelzőre, illetve beszélő gyalogátkelőre számítottam. Itt a Szél Kálmán tér volt talán az egyetlen jelentősebb csomópont, ahol megfelelő infrastruktúra volt kiépítve.
Működési szempontból elmondható, hogy a beszélő gyalogosátkelők mindegyikét sikerült „szóra bírnom”. A kijelzőkkel sem volt gond, azt leszámítva, hogy a forgalmasabb középső szakaszon véleményem szerint lehetnének hangosabbak is, hiszen a nagy forgalommal nagy zajszint is együtt jár, ez a zaj pedig jelentősen megnehezíti az érdemi információ átadását, legalábbis nappali időszakban.
Természetesen, amennyiben bárkinek kérdése, észrevétele van, írjon E-mailt a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nagy László
Egyenlő eséllyel a filmek világában is
A miskolci székhelyű Látás-Mód Alapítvány elkötelezett az egyenlő esélyű hozzáférés elve mellett. Hirdetjük és támogatjuk ennek minél több területen történő megvalósítását, legyen szó az oktatásról, a kultúráról, vagy az önálló ismeretszerzésről.
A vizuális kultúra egyik ága, a filmművészet akadálymentesítése felé szeretnénk egy újabb lépést tenni azáltal, hogy 2017. augusztusa és novembere között megyénkben először egy 4 alkalmas filmklub keretében ismertetjük meg a felnőtt látássérült személyekkel az audio-narráció lehetőségeit, eszközeit és módszereit a filmek vizuális tartalmának közvetítésében.
A narrált filmek és a vetítések időpontjai a következők:
2017. szeptember 22. – A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
2017. október 20. – Kontroll
2017. november 17. – Argo
A filmklub helyszíne a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, a vetítések minden alkalommal 17.00 órakor kezdődnek. A programon való részvétel ingyenes.
Az audio-narráció egy speciális szolgáltatás a látássérült személyek részére. Lényege, hogy egy színdarab, egy film, egy kiállítás vagy akár egy konferencia párbeszédeken kívüli, a csak auditív ingerekből nem kikövetkeztethető, de az értelmezhetőség és a követhetőség szempontjából fontos információit az erre a feladatra kiképzett narrátor közvetíti, tolmácsolja a látássérült nézők számára. Ezáltal hozzáférhetővé válnak a csak képi tartalmak is anélkül, hogy befolyásolnák vagy megzavarnák az élvezhetőséget.
A program Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága által kiírt “2017. évi szociális feladatot ellátó civil szervezetek és nyugdíjas klubok támogatására” elnevezésű pályázata révén valósul meg. A narrált filmeket a jogtulajdonos, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. egy együttműködési megállapodás keretében térítésmentesen bocsájtja az alapítvány rendelkezésére. A filmek narrációját a Tandem Csoport – A fogyatékossággal élőkkel az akadálymentes kultúráért készítette.
A tervezett projekt utat nyithat a látássérült személyeknek a kultúra új területén az ismeretszerzésben, a képi megjelenítés adta lehetőségek megismerésében és értelmezésében. A közös együttlét a sorstársi közösség megerősödését eredményezheti, megalapozva a későbbi programok sikerességét.