Mindig szívesen megyek a klubokra az audionarrációról előadni, nem csak elhivatottságból, hanem azért is, mert meglepetésemre még mindig akadnak jópáran az érintettek közül, akik nem hallottak a látássérülteknek történő művészetközvetítés ezen módszeréről vagy ha mégis, csak érintőlegesen ismerik. Rengetegen nem jártak még narrált színházi előadáson és arról pedig végképp nem hallottak, hogy vannak narrált filmek is, sőt, festményeket, fotókat vagy akár konferenciákat is lehet narrálni, épp ezért, klub-előadásainkon igyekszünk mindenből mutatni egy kis ízelítőt.
A témának ez a kuriozitása tette a Rákosmentén tartott előadást is kifejezetten interaktívvá. A kis társaság érdeklődéssel fogadott minket és rengeteg kérdés hangzott el, hogy csak néhányat említsek: volt-e olyan, hogy narrátorként bakiztam, hogyan lehet és érdemes-e egyáltalán narrálni a színpadi mozgást, mi volt számomra az eddigi legnagyobb kihívás a színházi narrációban, melyik volt a legnépszerűbb közös előadásunk, illetve mi van akkor, ha hibázik a színész…
Az, hogy Judittal közösen járunk a klubokra, nem csak azért érdekes, mert van ez a – most már mondhatjuk, hogy komoly múltra visszatekintő – együttműködés a VGYKE és a Színház között, hanem azért is, mert ezek a beszélgetések egyszerre két témát, kétféle nézőpontot is érintenek. Én többnyire az audionarráció szakmai hátteréről, múltjáról, jelenéről és a színházi megvalósulás részleteiről beszélek, Judit pedig a színházi üzem működéséről, az alkotás folyamatáról és kihívásairól, tehát szó szerint kulisszatitkokról, melyekről az átlag néző ritkán hall. Nagy örömünkre szolgált, hogy a jelenlévők maguk is szívesen beszámoltak saját színházi élményeikről, így valódi beszélgetés kerekedett.
Juditról érdemes tudni, hogy nem csak vezetője és rendezője a Holdvilág Kamaraszínháznak, de színésze is és hát mégiscsak ez az első hivatás a legnagyobb szerelem számára, mi sem lehet méltóbb befejezése tehát egy színházról szóló előadásnak, mint egy kis “színpadi jelenlét”, ahogy azt mondani szokták. Ennélfogva az is hagyománnyá vált az elmúlt hónapokban, hogy zárásként a művésznő előad valamit a kedves jelenlévőknek, Rákosmentén például az alábbi felvételen hallható első mese hangzott el, osztatlan sikert aratva.
Ha felkeltettük érdeklődését, Pintér Teréz, a III. kerületi Lámpásklub vezetője és vendégei várják szeretettel június 16-án, 10 és 12 óra között a Békásmegyeri Közösségi Házban (1039 Bp., Csobánka tér 5.)
A beszámolót írta: S. Tóth Erika
akadálymentes Archives - Oldal 32 a 35-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Klubelőadás az audionarrációról Rákosmentén
Mindig szívesen megyek a klubokra az audionarrációról előadni, nem csak elhivatottságból, hanem azért is, mert meglepetésemre még mindig akadnak jópáran az érintettek közül, akik nem hallottak a látássérülteknek történő művészetközvetítés ezen módszeréről vagy ha mégis, csak érintőlegesen ismerik. Rengetegen nem jártak még narrált színházi előadáson és arról pedig végképp nem hallottak, hogy vannak narrált filmek is, sőt, festményeket, fotókat vagy akár konferenciákat is lehet narrálni, épp ezért, klub-előadásainkon igyekszünk mindenből mutatni egy kis ízelítőt.
A témának ez a kuriozitása tette a Rákosmentén tartott előadást is kifejezetten interaktívvá. A kis társaság érdeklődéssel fogadott minket és rengeteg kérdés hangzott el, hogy csak néhányat említsek: volt-e olyan, hogy narrátorként bakiztam, hogyan lehet és érdemes-e egyáltalán narrálni a színpadi mozgást, mi volt számomra az eddigi legnagyobb kihívás a színházi narrációban, melyik volt a legnépszerűbb közös előadásunk, illetve mi van akkor, ha hibázik a színész…
Az, hogy Judittal közösen járunk a klubokra, nem csak azért érdekes, mert van ez a – most már mondhatjuk, hogy komoly múltra visszatekintő – együttműködés a VGYKE és a Színház között, hanem azért is, mert ezek a beszélgetések egyszerre két témát, kétféle nézőpontot is érintenek. Én többnyire az audionarráció szakmai hátteréről, múltjáról, jelenéről és a színházi megvalósulás részleteiről beszélek, Judit pedig a színházi üzem működéséről, az alkotás folyamatáról és kihívásairól, tehát szó szerint kulisszatitkokról, melyekről az átlag néző ritkán hall. Nagy örömünkre szolgált, hogy a jelenlévők maguk is szívesen beszámoltak saját színházi élményeikről, így valódi beszélgetés kerekedett.
Juditról érdemes tudni, hogy nem csak vezetője és rendezője a Holdvilág Kamaraszínháznak, de színésze is és hát mégiscsak ez az első hivatás a legnagyobb szerelem számára, mi sem lehet méltóbb befejezése tehát egy színházról szóló előadásnak, mint egy kis “színpadi jelenlét”, ahogy azt mondani szokták. Ennélfogva az is hagyománnyá vált az elmúlt hónapokban, hogy zárásként a művésznő előad valamit a kedves jelenlévőknek, Rákosmentén például az alábbi felvételen hallható első mese hangzott el, osztatlan sikert aratva.
Ha felkeltettük érdeklődését, Pintér Teréz, a III. kerületi Lámpásklub vezetője és vendégei várják szeretettel június 16-án, 10 és 12 óra között a Békásmegyeri Közösségi Házban (1039 Bp., Csobánka tér 5.)
A beszámolót írta: S. Tóth Erika
III. Dél-pesti Fúvószenekari Találkozó
Ebben az évben is három vendégzenekar kapott meghívást: a vecsési Hagyományőrző Zeneegyesület Fúvószenekara, a Dunakeszi koncertfúvósok és a Keil Ernő Fúvószenekar. A vendég zenekarok önálló műsora után került sor a házigazda, Obsitos Fúvószenekar koncertjére.
Benépesült a Városház tér. Felcsendültek az indulók, polkák, mazurkák, de hallhattunk ragtime-ot, pasodoble-t, tangót, mambót is. A közönség vastapssal jutalmazta a produkciókat, az Obsitos Fúvószenekart többször visszatapsolták. A koncert végén a zenekarok közös produkcióval lepték meg a hallgatóságot, amivel hatalmas sikert arattak.
Befejezésül Szujkó Szilvia, a Kispesti Önkormányzat Közművelődési Bizottság elnöke oklevelet, és Horváth György, az Obsitos Fúvószenekari Egyesület elnöke márványból készült ajándékot adott át a résztvevő zenekaroknak és képviselőiknek, melyet Schefcsik Sarolta készített.
Nagy élmény, kellemes hétvégi program volt. Megbeszéltük, hogy a IV. Fúvószenekari Találkozóra is jövünk.
Beszámolót készítette: Bernát Zsuzsanna
Képeket készítette: Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Klubelőadás az audionarrációról Óbudán
Az audionarrációról sokan már hallhattak, esetleg narrációval kísért színházi előadáson is jártak már, de itt a klubon mélyebben is megismerkedhetnek ezzel a hazánkban még viszonylag új szolgáltatással, kezdeteivel, történetével, fogalmával és gyakorlati megvalósulásának részleteivel, egy interaktív élménybeszámoló keretében, melyet vendégeinktől hallhatnak.
Audionarrátor kolléganőnk, S. Tóth Erika és a Holdvilág Kamaraszínház művészeti vezetője, rendezője és színésze, Koltai Judit közös projektjükről mesélnek nekünk. Aki klubtagjaink közül rendszeresen olvassa a hírlevelet, az már bizonyára hallhatott az eddig akadálymentesített mesejátékokról és egy felnőtt darabról is, épp ezért nem csak ezekről lesz szó, hanem a jövő terveiről is, emellett különleges színházi kulisszatitkokat is megismerhetnek a kedves jelenlévők és végül, de nem utolsó sorban Judit egy kis előadással is kedveskedik majd a közönségnek, ahogy ez már a klublátogatások hagyományává vált az elmúlt hónapokban.
Időpont: 2017. június 16., 10 és 12 óra között.
Helyszín: Békásmegyeri Közösségi Ház (1039 Bp., Csobánka tér 5.)
Pintér Teréz klubvezető és vendégei: Koltai Judit és S. Tóth Erika, mindenkit várnak szeretettel!
A cikkhez csatolt kép a Holdvilág Kamaraszínház, Hamupipőke című csodálatos mesejátékának második, látássérültek számára is akadálymentes előadása előtt készült, 2016. november 20-án.
A kulisszabejárás egy mozgalmas pillanatát kapta el a fotós, nagy a nyüzsgés a színes paravánok előtt. Mindenütt színészek és kíséretükben az érdeklődő látássérült közönség. Az egyik kedves néző (igen, így hívjuk a vak embert is, aki színházba megy!) épp végigsimít a herceg (Petyi János) pompázatos, aranyszalagos, királykék selyemfelöltőjén. Mellettük egy kedves idős tagunk mosolyog, közben az előtérben Hamupipőke (Kerekes-Katz Petra) hosszú fonott copfja tűnik fel, lévén háttal áll a fotósnak. A narrátor (S. Tóth Erika) szinte elbújik a herceg palástja mögött, de azért mosolyog.
Látássérült emberek életét könnyítő magyar alkalmazás jutott ki a Microsoft világversenyére
A nemzetközi Microsoft Imagine Cup nevű versenyen évről-évre kiemelkedően teljesítenek a magyar csapatok. A magyarországi döntőt idén is egy felkészítő kurzussorozat előzte meg: az Imagine Cup Seminar célja egyebek közt az angol nyelv és a prezentációs technikák gyakorlásával felkészíteni a csapatokat a hazai, majd a nemzetközi fellépésre. A szeminárium résztvevői közül hat csapat jutott be a hazai döntőbe, közülük a GloveEye került ki győztesen. Ők képviselhetik Magyarországot Seattle-ben a több mint 30 ország részvételével zajló, 2017 nyarán megrendezendő Imagine Cup nemzetközi döntőjén, ahol a fődíj 100 ezer dollár.
Megoldásuk lényege, hogy Braille-írásra fordítva teszik a nyomtatott szövegeket olvashatóvá a látássérült felhasználóknak. Az ujjra erősített speciális eszközzel nyomon követett szöveget a mobiltelefon beolvassa és Braille-jelekre fordítja, amelyeket az eszköz valós időben juttat vissza az olvasó ujjbegyébe. A Microsoft AI (mesterséges intelligencia) megoldását használó mobilapplikáció az okostelefonok mellett okostollakkal és HoloLens-szel is együttműködik.
„A versenyre minden évben rengeteg tehetséges fiatal jelentkezik, jól átgondolt, innovatív ötletekkel. Számos olyan van ezek között, amely startup környezetben is megállná a helyét” – mondta Grósz Judit, a Microsoft Magyarország Marketing és Operatív igazgatója „Fontos és hasznos dolognak tartjuk, hogy visszaadjuk az olvasás élményét azoknak, akiknek elveszett, és azoknak is, akiknek soha nem adatott meg.” – fogalmazott Fülöp Ádám, a GloveEye fejlesztője.
A Microsoft 2004 óta rendezi meg az Imagine Cup nemzetközi versenyt, mert hisz abban, hogy a fiatalok innovatív személetükkel és tudásukkal képesek jobbá tenni a világot. Az elmúlt 13 évben 190 országból összesen 1,65 millió fiatal vett részt a megmérettetésen. A nemzetközi döntő győztes csapata 100 ezer dollárral gazdagodik, amelyet projektjük megvalósítására fordíthatnak. Ám a seattle-i döntő nem csupán ezt tartogatja számukra: a három napos esemény során a diákok megismerkedhetnek egymással, a zsűritagokkal, és lehetőségük nyílik olyan hasznos technológiai és üzleti ismeretek elsajátítására, kapcsolatok kiépítésére, amelyek fontosak lehetnek jövőbeni karrierjükben és az ötletük megvalósításában.
Forrás: microsoft.com
Forrás: www.reformatus.hu
Nálunk járt az Egyenlő Bánásmód Hatóság
A beszélgetéssel tarkított előadáson nagyon sokféle probléma előkerült, mellyel a dolgozók találkoztak a munkájuk során. Szóba került, hogy a Hatóság feladata a hátrányos megkülönböztetés orvoslása, vagyis az olyan helyzetek kezelése, amikor valaki egy sajátos tulajdonsága miatt nem ugyanazt a bánásmódot tapasztalja, amit a többi ember.
Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy milyen egy a Hatóság által is befogadható panasz. Szükséges tartalmaznia a panaszos nevét és elérhetőségét. Meg kell határozni, hogy ki és mikor okozta a sérelmet és milyen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a tettével. Ha a sérelem összefügg az illető fogyatékosságával, akkor a fogyatékos állapotról is kell mellékelni egy igazolást.
Ha valaki megél egy hátrányos megkülönböztetést, akkor a sérelem kiderülését követően egy éve van panaszt tenni. A panaszt írásban, személyesen és az ügyfélkapun lehet benyújtani. Minden esetben feltétel a panaszos személyének a bizonyíthatósága, névtelenül nincs lehetőség bejelentést tenni.
Hallottunk néhány jellemző példát arra, hogy milyen fajta sérelmeket lehet a Hatóságon keresztül kezelni és azokra milyen megoldások születtek.
Érdekes helyzet a NAV elektronikus adóbevallása, ami nem csupán nem akadálymentes egy látássérült számára, hanem másoknak is nehézséget okoz a JAVA-környezet létrehozása. Ezzel kapcsolatban a Hatóság nem tudott még eredményt elérni.
Hasonló a helyzet a KSH elektronikus népszámlálásával, mely szintén nem kezelhető egy képernyőfelolvasót használó látássérült számára. Ezzel megvalósult a sérelem, de hiába tiltotta el a Hatóság a KSH-t a jogsértéstől, a probléma még szintén nem nyert orvoslást.
A bankokkal kapcsolatos kérdésekben is nehezen tudnak lépéseket elérni, mivel a látássérültek nem mindegyike kap egyenlő esélyű hozzáférést a banki szolgáltatásokhoz. A Hatóság a folyamatos bírságolással is csak lassú lépésekkel tud haladni, de még ők is érzik, hogy a mostani helyzet nem éppen ideális. Például egy vak ember nem köthet egyedül szerződést a bankkal, ami csak egy probléma a sok közül (például a látássérültek napszemüvegével való belépés lehetőségét is több helyen megtagadják). Hasonló a helyzet a Postánál is, ahol egy vak címzett ajánlott küldeményének a személyes átvétele nehézségekbe ütközik.
Ezeknél a még megoldásig nem jutott helyzetek esetében az lenne nagy segítség a Hatóság részére, ha a sérelmet elszenvedők minden esetben panaszt tennének, mert egész más tömeges panaszokkal fordulni egy szolgáltatóhoz, mint egy-két üggyel.
Szóba kerültek még az aláírással kapcsolatos és a tömegközlekedés kérdések is, melyekben könnyebb eredményeket elérni. Ezekben a kiindulópont a jól megírt panasz volt, mely a hatékony eljárás feltétele. Ezért ösztönözve lettünk arra, hogy mindig legyünk elég aktívak, mert ezzel a sorstársaink helyzetét is javítjuk.
A Hatóság nem csupán a szankciókkal tud eredményt elérni, mert a közvetítő, a megértést segítő kommunikációja is célt tud érni, de vannak helyzetek, amikor nincs más út. Ilyenkor akár nagyobb összegű pénzbírság is kiszabható egészen addig, amíg a sérelem nem kerül orvoslásra.
A Hatóság munkájával minden olvasónk megismerkedhet az Egyesületünk ügyfélszolgálati irodájában, ahol Braille-írásos tájékoztató is elérhető.
Tatai buszkirándulás – A Rehabilitációs Intézettől, az Angolparkig
Május 11-én korán keltünk, mert kirándulni mentünk Tatára. A kirándulást lázas készülődés, szervezés előzte meg, és azért is nagyon aggódtunk, nehogy elmossa az eső. A busz a VGYKE elől indult 7.30-kor, gyönyörű napsütéses időben.
Utunk első állomása a Vakok Állami Intézete, Tatai Rehabilitációs Telephelye volt. A kedves Németh Orsolya az épület előtt várt bennünket, és hamarosan sor került a szakmai dolgok ismertetésére, és az intézmény bemutatására.
E projektre a Vakok Állami Intézete az Európai Uniótól közel 1,7 milliárd forint támogatást nyert. A tatai központ épülete tágas, 2600 négyzetméter, a rehabilitációs elveknek megfelelően kialakított udvar pedig mintegy 8 ezer négyzetmétert tesz ki. Az intézmény XXI. századi színvonalú kialakítással és felszereltséggel biztosítja a látássérült személyek komplex rehabilitációját.
Az épületet a kor követelményeinek megfelelően, komplex akadálymentességgel, az egyetemes tervezés eszméjére való figyelemmel tervezték; így a létesítmény a vak és gyengénlátó felhasználókat segítő megoldások mellett kerekesszékkel is akadálytalanul bejárható és funkcionálisan használható. A vak felhasználók tájékozódását taktilis vezetősávok és Braille feliratok segítik, az alig és gyengénlátók számára pedig kontrasztos felületek és a színek következetes alkalmazása biztosítja az önálló és biztonságos használatot.
A kerekesszékkel közlekedő személyek számára az épület minden pontján rendelkezésre állnak akadálymentes illemhelyek és a lakószobák közül is több az igényeiknek megfelelően lett kialakítva. A hallássérült igénybe vevőket telepített és mobil indukciós hurok segíti az intézményben szervezett programokon való részvételben és a szolgáltatások igénybe vétele során.
A telephely kifejezetten a látássérült személyek komplex rehabilitációja céljából épült, így ahhoz minden környezeti és tárgyi feltétel rendelkezésre áll. Az udvar nem csak a fehérbottal történő tájékozódás alapjainak elsajátításához nyújt védett, ugyanakkor változatos szimulációs környezetet, hanem a későbbiekben a rehabilitáció keretében művelhető kiskert kialakítását is lehetővé teszi, a bentlakó személyek részére pedig a rekreációt, a szabadidő aktív és nyugodt eltöltését is biztosítja.
Az épületben az elemi rehabilitációs intézményekben általában megtalálható oktatótermek (tankonyha, számítógépes oktatóterem, mindennapos tevékenységek oktatására és kézműves tevékenységekre, valamint funkcionális látástréning megtartására alkalmas helyiség) mellett barkácsműhely, zeneterápiás helyiség, jól felszerelt tornaterem és fizikoterápiás kezelő is megtalálható.
Valamennyi oktatóterem a legkorszerűbb berendezéssel és látássérült személyek számára kialakított speciális segédeszközökkel felszerelt. A lakószobák saját fürdőszobával rendelkeznek, egy, illetve kétágyasak, és a közösségi élet megszervezéséhez több, eltérő funkciójú társalgót, és ima szobát is kialakítottak. A központ része továbbá egy modern eszközökkel felszerelt konferencia részleg, ahol egy osztható, nagyobb, illetve két kisebb oktatóterem, valamint szinkrontolmácsolás biztosítására szánt helyiség és a szünetekben a vendégek által használható pihenő terek, konyhaszigetek találhatóak. A 45 férőhelyes intézmény az egész ország területéről várja a komplex rehabilitációt és ehhez tartós intézményi elhelyezést igénylő látássérült személyek jelentkezését.
Három csoportra osztva jártuk végig az intézményt, az oktatótermektől a lakószobákig. Nagy tetszést arattak a Rehabilitációs Telephely, és Tata város makettjei. Tetszésünket az intézmény vendégkönyvében is kifejeztük.
Az intézmény bemutatásában közreműködtek, és kérdéseinkre válaszoltak: Patányi Katalin – telephelyvezető, Németh Orsolya szabadidő-szervező, Vargáné Horváth Renáta – telephelyvezető ápoló, Baloghné Ambrus Andrea – fejlesztőpedagógus, Szedresi Károly – fejlesztőpedagógus. Köszönjük, hogy fogadtak bennünket!
Déltől másfél órás szabad program következett a tóparton. A büfésoron sokfajta ételből lehetett választani, és még sétára is maradt idő az Öreg-tó körül. Utunk végén a gyönyörű ligeteivel, sétányaival és műemlékeivel méltán népszerű Angolparkot látogattuk meg.
Az Angolpark története és építményei
Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. Az angolkertek az 1700-as évek közepén jöttek divatba. A francia kert merev, szigorú formái helyett a fákat és bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. Érdekesség, hogy Tatán ültették hazánkban először szomorú fűzeket. Ez a Kínából származó szép növény a romantika korának jellegzetes kerti dísze, később egyik legelterjedtebb fafajtánk lett. A kert kialakításának kedvezett az itteni források feltörő vize és a Cseke-tó, nem véletlen, hogy elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide.
Műromok
Az Angolpark északi részén, nem messze a tótól találjuk a Charles Moreau által tervezett romantikus műromokat. Az 1801-ben emelt építményhez egy kis ívelt kőhídon át juthatunk, a műromok igazi romok felhasználásával épültek, többek közt a közeli vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei, valamint domborműves római sírkövek is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét, régebben Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.
Egyéb épületek
Ugyancsak Charles Moreau tervezte a tó déli partján álló, 1850-ben épült, romantikus stílusú Török Mecsetet. A kissé elhanyagolt épület előtti padot, Kazinczy Ferenc látogatásainak emlékére állították.
A park bejáratától nem messze van a szépen felújított pálmaház épülete, amely már régóta vendéglátóhelyként üzemel. Nem messze tőle egy mesterséges barlang, az Avernus-barlang látható. A kiskastély kissé elhagyatottnak tűnő klasszicizáló, késő barokk épületét Fellner Jakab kezdte építeni, majd 1784-ben fejezték be. Az Esterházyak hajdani nyári lakában ma hivatalok működnek. Az előtte lévő füves területen Esterházy Ferenc gróf a két világháború között nagyszabású kulturális rendezvénysorozatot szervezett. A mostani szabadtéri színpad is a közelben van.
1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók megkapták az Angolpark egy részét a felkészülésükhöz. Stílusosan az Angolparkot szemelték ki az akkori vezetők, a helyi párás, nyirkos mikroklíma a londonihoz hasonlító volta miatt. A sikeres olimpiai szereplés után véglegesítették az edzőtábort.
A Cseke-tó
A 23 hektáros, két kis szigettel rendelkező, hangulatos Cseke-tavat mesterséges töltés mögött, a hajdan bővizű források vizével hozták létre. A tavat tápláló források a közeli bányák karsztvízkitermelése miatt az 1960-as években jórészt kiapadtak, a tó vízszintje rohamosan süllyedni kezdett, megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. A tó igazi horgászparadicsom, a hatalmas platánfák, vízre lógó szomorúfüzek között a tó teljes hosszában sorakoznak a kapásra váró horgászok.
Az egész Angolparkot átszövik a hangulatos kis sétautak, a mindig zöld gyep, a fenséges platánóriások, szomorú füzek elképesztő nyugalmat árasztanak.
Ebben a csodálatos környezetben töltöttük el a délutánt, élvezve a szabad levegőt, a napfényt, a látnivalókat, és egymás társaságát. Befejezésül a park bejáratához közeli cukrászdában még fagyiztunk egyet, aztán lesétáltunk a buszhoz, és 16 órakor hazafelé vettük az irányt. Buszvezetőnk, Laboda András volt, akit nyugalma és segítőkészsége miatt valamennyien megkedveltünk.
Tatai kirándulásunk nem jöhetett volna létre a XIX. kerületi önkormányzat segítsége nélkül. Kispest Önkormányzata 45 fős buszt bocsátott rendelkezésünkre, így tette lehetővé számunkra, hogy részt vehessünk ezen a tartalmas, és élményekkel teli kiránduláson, és a szakmai napon a Rehabilitációs Intézetben. Köszönet érte!
Beszámoló: Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Képek: Puchnyák István
közösségi civilszervező
Látássérülteknek is segítséget nyújtanak az akadálymentes utazás megszervezésében
Cégünk akadálymentes utak szervezésével foglalkozik, mottónk, hogy „Minden ember a fogyatékosságától függetlenül megtehesse azt, hogy országok között, egy országon belül utazhasson, továbbá eljuthasson a látnivalókhoz, rendezvényekre, vagy bárhová, ahová szeretne.”
Ennek megfelelően mindenki számára elérhető utakat, programokat szervezünk Magyarországon. Programjaink összeállításában különösen nagy hangsúlyt fektetünk mozgássérült és más fogyatékossággal élő embertársaink igényeire. Az ajánlatainkban szereplő helyszínek garantáltan akadálymentesek. Minden szállodát, éttermet, nevezetességet és programot saját magunk tesztelünk és ellenőrzünk azért, hogy részletes információval tudjunk szolgálni és minden igényt ki tudjunk elégíteni.
Mára elmondhatjuk, hogy Magyarország területén a legkülönbözőbb igényeket kielégítő akadálymentes utakat tudunk kínálni az érdeklődőknek, legyen szó egyéni utazókról vagy csoportokról, egynapos kirándulásokról, nyaralásokról, városlátogatásokról, vízparti programokról, osztálykirándulásokról, erdei táborokról, illetve egyéb speciális programokról, mint például a kerekesszékes vadászat vagy jeepes erdőjárás.
Munkánk nem csak az utak szervezéséből és lebonyolításából áll. Nagy hangsúlyt fektetünk az idegenforgalomban és vendéglátásban dolgozók érzékenyítésére, oktatására, valamint a célcsoporttal való közvetlen kapcsolat kialakítására. Foglalkozunk különböző turisztikai célpontok akadálymentesítéséhez szükséges felmérés és akadálymentesítési terv elkészítésével is.
Együttműködünk olyan külföldi szervezetekkel, akik szintén ezen a területen dolgoznak, így lehetőségünk van tapasztalatcserére, jó példák átvételére, nemzetközi együttműködésekre.
Varga Veronika
Hungary4All Nonprofit Kft.
1093 Budapest
Lónyay utca 24. III. 31.
Tel.: +36 1 780 8123
Mobil: +36 20 9608 100
www.hungary4all.com vv@hungary4all.hu
Bartus Ferenc kiállítása: „hypnagog” – elalvás előtt
Szokott kis csapatunkkal (Kispesti és XVIII. kerületi lámpás klubok) ismét felkerekedtünk, és elmentünk a Nagy Balogh János Kiállítóterembe, Bartus Ferenc „hypnagog” című kiállítására.
Bartus Ferenc Barcsay-díjas festőművész, korosztályának egyik legkiemelkedőbb művészegyénisége. Kísérletező művész, aki folyamatosan keresi a festészet technikai és formai megújításának lehetőségeit.
„A hypnagog görög eredetű szó, és az elalvás előtti, az álmot megelőző és előidéző állapotot jelöli. Mindenki tapasztalhatta már, hogy elalvás előtt vizuális képek tömege jelenhet/jelenik meg előtte, és mindenfajta logikai kapcsolatot nélkülözve követik egymást, folynak egymásba. Ezek az álomszerű percepciók egészen meglepő szürreális formában is jelentkezhetnek, akárcsak az itt kiállított képek látványvilágában, ahol is különböző pszeudó-terekből néznek ránk igencsak szokatlan formájú hibrid lények. Ezeknek a stilizált fizikai tereknek a megjelenítése, bár beazonosítható természeti elemekből (fűcsomó, virág, felhő, horizontvonal stb.) vannak összerakva, mégsem nevezhető realista szemléletűnek, sokkal inkább egyfajta groteszk szürreálnak – ezt erősíti egyébként a képtérbe elhelyezett figuráció is, ezeknek az emberfejű állatoknak, illetve állatfejű embereknek a hibridjei. Számomra elég nyilvánvaló, hogy itt most épp azoknak a bizonyos kvázi álomképeknek a lenyomatairól van szó, ezekkel szembesít bennünket a művész.”
“Ma, amikor lejárt a stílusirányzatok kora, az egyéni karakter maradt csupán a művész számára iránymutatóként, és Bartus Ferencnek sikerült ezt az egyéni hangot megtalálnia”. – fogalmazott Nagy Árpád Pika festőművész, aki Bartus mestere és pályatársa.
Mohay Orsolya művészettörténész nagy szeretettel fogadott most is bennünket, és képről-képre haladva narrálta a festményeket. Így tette számunkra akadálymentessé ezt a különleges vizuális élményt. Köszönet érte!
Beszámoló: Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Fényképek: Puchnyák István
közösségi civilszervező
Május kezdete Rákosmentén
Immár hagyomány, hogy minden évben részt veszünk a kerületi Majálison. A programot Rákoskeresztúr Városközpont és a Ferihegyi út kereszteződésében, itteni neve szerint az „ELÁG”-on rendezték meg, és mi, a közösség lámpásai, 10-től 14 óráig vettünk részt rajta. A majálison megjelennek a kerület civil szervezetei és egyházai, kulturális intézményei, mindenki, aki valamiért fontos Rákosmentén.
Volt itt ugrálóvár, lufi hajtogatás, és kézműves foglalkozás, és táncbemutató is. Mi érzékenyítő programmal, a vakvezető kutyával, és Braille-mesekönyvvel, szórólapokkal vártuk az érdeklődőket. Sok gyerek megsimogatta Boncát, és meghallgatták Pétert is, aki a Pinokkió című könyvből olvasott fel részleteket. Az ilyen alkalmak jók arra, hogy a meglévő kapcsolatainkat ápoljuk és újakat építsünk.
Ezért vettük fel a kapcsolatot a Polgárőrség képviselőjével, akivel megbeszéltük, hogy előadást tartanak majd a tevékenységükről az egyik klubnapunkon. Beszéltünk a RÁCUK vezetőjével is, hogy idén is részt veszünk az általuk szervezett Egészségnapon kiállítóként. A Majálison a tagjaink közül nyolcab is meglátogattak bennünket, az érdeklődőket pedig megszámolni sem tudtuk!
2017. május 2-án megtartottuk klubnapunkat a Rákoshegyi Közösségi Házban, melyre egy különleges témát választottunk: az audionarrációt.
A műfajt a VGYKE berkeiben S. Tóth Erika kolléganőnk műveli, aki ismertette ennek a tudományágnak a hazai történetét. Ez 16 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Tímár Péter elkészítette a Vakvagányok című filmjének az akadálymentes változatát. Ezt még néhány film követte, majd egy hosszú szünet állt be.
A folytatás akkor indult, mikor a 90 dB Egyesület elkezdett hallássérülteknek, majd látássérülteknek előadásokat szervezni. Őket követte a Pesti Magyar Színház, és ők azok, akik foglalkoztatják az ország első hivatásos audionarrátorát Tóth Cecíliát is. Mikor Erika idáig ért a történetben, megérkezett másik vendégünk Koltai Judit színész-rendező is, aki egyben a Holdvilág Kamaraszínház vezetője. Az akadálymentes színház az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (AJAMK) tartja előadásait. Judit elmondta, hogy egy pályázaton nyertek akadálymentes színház témában, és így kapcsolódtak be a folyamatba.
Megtudhattuk azt is, hogy két eszköz segítségével élvezhetjük az ilyen előadásokat: az egyik egy tolmácsgép, a másik egy mobilos alkalmazás. Hallhattunk arról is, hogy többféle narráció létezik: az előnarráció, ami bemutatja a darabot a díszleteket és a karakterábrázolást is tartalmaz, a követő narráció pedig az előadás eseményeit ismerteti, amikor nincs párbeszéd a színpadon. Ennek illusztrálására meg is hallgattunk egy előnarrációt.
A klubnapunk fénypontjaként Judit megcsillogtatta színészi képességeit, és előadott egy orosz népmesét: az Asszony csukd be az ajtót! címűt, amivel nagyon vidám perceket szerzett nekünk. Programunk, amelyen 18 fő vett részt, egy filmnarrációval zárult. A Holdvilág Kamraszínház repertoárjából ki is választottuk a novemberben műsorra kerülő József Attila versszínház előadást, amire ott helyben bejelentkeztünk, mivel mindenképpen részesei szeretnénk lenni.
Együtt szurkolunk a Színháznak, hogy minél több előadást sikerüljön akadálymentesíteniük!
Krayné Faragó Zsuzsa és Acsay Péter
közösségi civilszervezők
Veszélyes utak Budapesten
A felmérésben részt vevő válaszadók közül többen inkább elkerülik a számukra veszélyes kereszteződéseket. Jellemző, hogy ezeken a helyeken nincs hangjelzést adó közlekedési lámpa, vagy nem működik megfelelően.
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola felmérésében részt vevők szerint kiemelten fontosak a többsávos és villamosközlekedéssel megoldott kereszteződések gyalogátkelőhelyeinek hangosítása. A forgalmas útkereszteződések mellett elsősorban az önkormányzatok, kórházak, rendelőintézetek közelében lévő zebrákon van szükség a hangjelzésre.
Több nagyon forgalmas kereszteződésben nincs beépítve a hangjelző eszköz a közlekedési lámpákba. Erre hívták fel a figyelmet fővárosi, egri, miskolci, szegedi, székesfehérvári válaszadók is. Nehéz tájékozódni, amikor villamos sínen és a mellette lévő akár többsávos úton kell átjutni, ezért vannak olyan kereszteződések, amiktől tartanak a látássérült emberek, és inkább elkerülik azokat.
Ilyen átkelőhely több is van: az egyik veszélyes kereszteződésben, az Ecseri út–Üllői találkozásában nem jelzi hang a villamos érkezését. Egy másik válaszadó hangjelzés hiányában nem mer átmenni az úton az Erzsébet királyné útja aluljárónál a 3-as villamos megállójából, az egri Eszterházy tér Trinitárius utcai részénél több látássérült elkerüli a gyalogátkelőhelyet.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A szintén villamosközlekedéses Széll Kálmán tér, Bosnyák tér és a Kosztolányi Dezső tér ugyancsak teljesen „néma”. Műszaki problémák is vannak: ki van alakítva, de nem működik a kereszteződésben a hangjelzés, mint például a Kőbányai út–Könyves Kálmán körút kereszteződésének egyik felében Budapesten. Máshol annyira halk, hogy nem lehet hallani a forgalom zajától. Ilyen átkelőhely például az Ecseri úti a fővárosban.
Van egy távirányító, amellyel a látássérült emberek meg tudják szólaltatni a hangjelzést adó közlekedési lámpákat és mozgólépcsőket, azonban gyakori, hogy a gombnyomásra nem a távirányítóval megcélzott lámpa szólal meg, hanem egy a közelben lévő másik, sőt, gyakori az is, hogy egyetlen gombnyomásra egyszerre szólal meg több lámpa (például a második kerületi Zsigmond téren), plusz a BKK futár is beleszól.
A Thököly út és Hungária krt. kereszteződésében kifejezetten idegesítő, hogy egy gombnyomásra beindul a busz és villamos tájékoztató is.
A „beszélő” lámpákkal kapcsolatban sok esetben maguk az érintettek fordulnak a városi tömegközlekedésért felelős intézményekhez. A felmérésből kiderült, hogy Kaposváron sikerült hangjelzéssel ellátni egy lámpát lakossági bejelentésre, míg miskolci és budapesti válaszadók arról számoltak be, hogy nem sikerült változtatást elérniük.
A felmérésből kiderült hiányosságokról a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola tájékoztatja az adott városokban működő illetékes intézményeket.
Hasonló felmérést a VGYKE munkatársai is végeztek, amikor a FUTÁR-távkapcsolónak nevezett eszközt tesztelték, hogy mennyire használhatóak a hangosítottként nyilvántartott lámpák megszólaltatására.
Akadálymentesített előadások időpontjai:
2017. május 7. vasárnap, 11:00 (színpadbejárás: 10:00)
2017. május 31. szerda, 10:00 (színpadbejárás: 09:00)
Ajánljuk 5-105 éves korig és azon túl! Na még az üveghegyen is túl…
ELŐNARRÁCIÓ:
Jegyárak:
Felnőtt: 950 Ft.
Diák/Nyugdíjas: 850 Ft.
Gyerek (0-14 éves korig): 750 Ft.
Kedvezményes jeggyel, 1 látássérült és 1 kísérő is megtekintheti az adott előadást, mindkét személy a korának megfelelő árszabásban.
Jegyelővétel:
Személyesen: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ (1131 Bp., József Attila tér 4.)
Pénztári nyitvatartás: előadás előtt 1 órával és minden szerdán 15.30 és 19.30 óra között.
Kérjük, az esemény zavartalan lebonyolítása érdekében, akkor is regisztráljon a fentebbi elérhetőségek valamelyikén, ha jegyét elővételben vásárolta meg! E-mailes jelentkezés esetén tüntesse fel, hogy egyedül vagy kísérővel érkezik-e, valamint, hogy hány narrációs eszközt szeretne igényelni, köszönjük!
Az első előadás jelentkezési határideje: 2017. május 4. csütörtök, 18:00 óra!
S. Tóth Erika és a Holdvilág Kamaraszínház csapata, minden kedves színház- és mesekedvelőt szeretettel vár az előadásokon!
Akadálymentesített filmek ingyenesen!
A “Szól a szív …” Alapítvány újabb filmek akadálymentesített változatát készítette el. Az akadálymentes filmek elérhetők a www.mandateka.hu oldalon és megtekinthetők ingyenesen regisztráció után.
A jelenleg elérhető magyar filmek: Ludas Matyi, Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, Légy jó mindhalálig, A Pál utcai fiúk, Szent Péter esernyője és a Liliomfi.
