A mérnök-informatikus a vakok és gyengénlátók részére készült dombornyomott Rubik-kockához készített képfeldolgozással működő mobilapplikációt, amely a kirakáshoz vezető utat teszi elsajátíthatóvá hangos instrukciók segítségével. A szakembereket meggyőzte arról, hogy az élményt és a játékot a gyengén látó vagy vak emberek számára akadálymentesíteni nem csak jó ügy, de fontos tudományos feladat is.
A jelenleg tesztfázisban működő applikációval megnyerte a 2017-es SCI-ndikátor fődíját. Részt vehet a Science for Peace rendezvényen New Yorkban, amelyet a Magyar Tudományos Akadémiával és Sumaya jordániai hercegnővel közösen szervez Magyarország Állandó ENSZ Képviselete.
Kristóf egy abból a 12 fiatal kutatóból, akik vállalták, hogy az egyetemi képzésből hiányzó készségekre tesznek szert, és megtanulnak közérthetően és szórakoztatóan beszélni tudományos területükről – úgy hogy azt más szakmák vagy laikus is megértse.
A SCI-ndikátor döntőjébe jutott fiatalok március 30-án az Állatkert Csillagterében mutatták be, hogy mire jutottak az elmúlt hetekben filmes és kommunikációs szakemberek segítségével.
A második helyezett Takács Ádám fizikus lett, akinek területe a világunkat felépítő részecskék keletkezésének megértése, a harmadik pedig Solymosi Anita gépészmérnök, aki kutatócsoportjával egy alumínium-hab vázas motort fejlesztett ki. Mindketten kiutazást nyertek a római Maker Faire kiállításra a Nők a Tudományban Egyesület jóvoltából.
A SCI-ndikátor verseny döntőjén a közönség is szavazhatott a kedvencére: a megjelent publikum Farkas Alexandra előadását ítélte a legjobbnak, aki egy védett faj, a dunavirágok megmentéséről mutatott be filmet.
A versenybe hét fiú mellett öt lány is bekerült, ami azért is nagyon fontos, mert az elkövetkező évtizedekben a legtöbb állás olyan szakmákban fog megszűnni, ahol ma jellemzően többnyire nők dolgoznak.
A technológiai és természettudományos területeken, melyek már most – és a jövőben különösen – a legfontosabb munkahelyteremtő szegmensek lesznek, jelenleg jóval kevesebb a nő, mint a férfi; az UNESCO felmérése szerint világszinten a kutatóknak mindössze csak 30%-a kerül ki közülük. A Nők a Tudományban Egyesület ösztönözni kívánja a nőket, hogy minél többen lépjenek tudományos vagy technológiai pályára, hiszen a munkaerőpiac nők tízezreinek biztosíthat állást ezekben a szegmensekben.
A hír forrása: hvg.hu
akadálymentes Archives - Oldal 33 a 35-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Akadálymentesített Rubik-kockával nyert a fiatal kutató
A kép forrása: http://kecskemeti.naplo.online/
A mérnök-informatikus a vakok és gyengénlátók részére készült dombornyomott Rubik-kockához készített képfeldolgozással működő mobilapplikációt, amely a kirakáshoz vezető utat teszi elsajátíthatóvá hangos instrukciók segítségével. A szakembereket meggyőzte arról, hogy az élményt és a játékot a gyengén látó vagy vak emberek számára akadálymentesíteni nem csak jó ügy, de fontos tudományos feladat is.
A jelenleg tesztfázisban működő applikációval megnyerte a 2017-es SCI-ndikátor fődíját. Részt vehet a Science for Peace rendezvényen New Yorkban, amelyet a Magyar Tudományos Akadémiával és Sumaya jordániai hercegnővel közösen szervez Magyarország Állandó ENSZ Képviselete.
Kristóf egy abból a 12 fiatal kutatóból, akik vállalták, hogy az egyetemi képzésből hiányzó készségekre tesznek szert, és megtanulnak közérthetően és szórakoztatóan beszélni tudományos területükről – úgy hogy azt más szakmák vagy laikus is megértse.
A SCI-ndikátor döntőjébe jutott fiatalok március 30-án az Állatkert Csillagterében mutatták be, hogy mire jutottak az elmúlt hetekben filmes és kommunikációs szakemberek segítségével.
A második helyezett Takács Ádám fizikus lett, akinek területe a világunkat felépítő részecskék keletkezésének megértése, a harmadik pedig Solymosi Anita gépészmérnök, aki kutatócsoportjával egy alumínium-hab vázas motort fejlesztett ki. Mindketten kiutazást nyertek a római Maker Faire kiállításra a Nők a Tudományban Egyesület jóvoltából.
A SCI-ndikátor verseny döntőjén a közönség is szavazhatott a kedvencére: a megjelent publikum Farkas Alexandra előadását ítélte a legjobbnak, aki egy védett faj, a dunavirágok megmentéséről mutatott be filmet.
A versenybe hét fiú mellett öt lány is bekerült, ami azért is nagyon fontos, mert az elkövetkező évtizedekben a legtöbb állás olyan szakmákban fog megszűnni, ahol ma jellemzően többnyire nők dolgoznak.
A technológiai és természettudományos területeken, melyek már most – és a jövőben különösen – a legfontosabb munkahelyteremtő szegmensek lesznek, jelenleg jóval kevesebb a nő, mint a férfi; az UNESCO felmérése szerint világszinten a kutatóknak mindössze csak 30%-a kerül ki közülük. A Nők a Tudományban Egyesület ösztönözni kívánja a nőket, hogy minél többen lépjenek tudományos vagy technológiai pályára, hiszen a munkaerőpiac nők tízezreinek biztosíthat állást ezekben a szegmensekben.
A hír forrása: hvg.hu
Esélyegyenlőségi ajánlást adott ki az MNB a pénzintézetek számára
Forrás: www.eco.hu
Ismertette, hogy az MNB a felügyelete alá tartozó intézményektől a jogszabályi követelményeken túlmutató intézkedéseket vár a megfelelő tájékoztatás és az egyenlő esélyű hozzáférés és a szolgáltatások elérésének biztosítása, indokolt esetben pedig a fogyatékkal élők előnyben részesítése érdekében. Hozzátette, hogy az ajánlás kidolgozásában együttműködtek a fogyatékkal élők képviselőivel és minden téren alapvető szempontnak tekintették az egyenlő hozzáférés elvét.
Az MNB az egyszerű megközelíthetőséget, a megfelelő parkolóhelyek kialakítását, az infokommunikációs akadálymentesítést (kihangosítók, ügyfélhívó rendszerek, elérhető sorszámhúzók, szükség esetén személyes ügyfélszolgálati segítség) és az ügyfelekkel érintkező munkatársak felkészítését szorgalmazza és felhívja a figyelmet az akadálymentesen elérhető intézmények feltüntetésére az intézmények szolgáltatási térképein.
Az ajánlás teljesítését 3 hónapos türelmi időt követően várják, jövőre pedig visszamérésekkel ellenőrzik az intézkedés eredményeit.
Freisleben Vilmos szerint a pénzintézeteknek versenyhátrányt jelenthet, ha nem gondoskodnak megfelelően az esélyegyenlőségről, hiszen a 2011-es népszámlálás adatai alapján csaknem félmillióan élnek Magyarországon valamilyen fogyatékkal. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ajánlással megvalósuló akadálymentességi szint Magyarországon még csak most kezd terjedni, így a pénzügyi intézetek élen járhatnak.
A sajtótájékoztatón Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója elmondta, hogy az MNB számos újítást vezetett be az egyenlő esélyek biztosítására, így többek között megújult az ügyfélirányító rendszer, akadálymentes ügyfélfogadást biztosítanak, honlapjukon megfelelő betűmérettel és színválasztással, tavaly december óta pedig videotolmács-szolgáltatással is segítik az ügyfeleket.
Kérdésre válaszolva ismertette, hogy a bankfiókok körülbelül 80 százalékát 2016-ra már akadálymentesítették, azóta pedig még több helyre juthatnak el a fogyatékkal élők, ha pénzügyeiket akarják intézni.
A hír forrása: rehabportal.hu
Holdvilág Kamaraszínház – Minden rendű emberi dolgokhoz (versszínház akadálymentesen)
A József Attila költeményeiből megálmodott versszínházi mű, Minden rendű emberi dolgokhoz címmel, a költészet napján, kerül akadálymentesen is bemutatásra,
2017. április 11-én, 14:00 órakor, Koltai Judit rendezésében.
Idén lesz 80 éve, hogy József Attila – irodalmunk csodás géniusza – már nincs köztünk, a kerek évforduló tiszteletére a Holdvilág Kamaraszínháznak otthont adó Angyalföldi József Attila Művelődési Központ ingyenes belépést biztosít minden kedves látogatónak.
Íme, egy kis tavaszi ízelítő a darabból…
Kertész leszek
Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.
Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.
Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.
Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton –
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.
1925. április
A kép, amit a vershez választottam, nem saját szerzemény, hanem a darab része, lévén az előadás díszletének legfontosabb eleme egy óriási vetítővászon, melyen hangulatfestő, hangulatábrázoló képek sora teszi még elevenebbé a zenés-verses délutánt.
Dúsan burjánzó tavaszi kertet látunk a reggel szűrt fényében. Egy idősebb úr, könyékig feltűrt kockás ingben, könnyű szalmakalapban és kantáros kertésznadrágban kapál. Előrehajol, a szerszám nyelét két marokra fogva dolgozik elmerülten, közben mintha mosolyogna. Lábánál, egy lefelé fordított faládán és a láda mellett a fűben kiültetésre váró bokros kis cserjék. Egy nyugodtan üldögélő vizslaforma fiatal kutya figyeli a lapát mozgását, csokoládébarna árnyalata és mellén, lábszárán, pofácskáján a világosabb foltok szinte beleolvadnak a környezet sápadtzöld, sárgás pasztell-színeibe. A jelenet valahogy nagyon békés, idilli. A kép előterében bal oldalt felbukkanó lombos fiatal fácska tövébe kedve támadna a nézőnek is lekuporodni, megélve ezt a nyugodt pillanatot, miközben mélyen beszippantja a tavasz illatait.
Az előadásra a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni S. Tóth Erikánál lehet április 7-e péntek délig az alábbi elérhetőségeken.
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Lift-dilemma a hármas metróban
Ha valaha elindul majd a 3-as metróvonal felújítása, az arra tervezett 137,5 milliárd forintból nem tudják megoldani az összes megálló akadálymentesítését – írja a Magyar Nemzet.
Fotó: Stiller Ákos
A közbeszerzési pályázatok műszaki előírásai alapján még arra lehetett számítani, hogy megvalósul a teljes akadálymentesítés, csak az lesz a kérdés, hogy az állomásokon 1 vagy 2 liftpár segíti majd a kerekesszékeseket, babakocsival közlekedőket vagy a nehezen mozgó utasokat.
De több állomáson nem lesz lift. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója szerint a felvonók kialakítása több állomáson fizikai akadályokba ütközik. A Magyar Nemzet szerint ilyen például a Ferenciek tere.
Bolla szerint a Műszaki Egyetem szakemberei kidolgoztak egy olyan szállítóeszközt, amely a kerekesszékesek közlekedését oldja meg. A berendezést a mozgólépcsőhöz lehet csatlakoztatni, s így megvalósulhat az akadálymentesítés, igaz, a használathoz külső segítség kell – mondta Bolla Tibor, aki szerint a mozgáskorlátozottak érdekképviseletei elutasítják ezt a megoldást.
Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke megerősítette, hogy számukra elfogadhatatlan minden olyan megoldás, ami kizárja, hogy bárki önállóan és méltóságteljesen használhasson bármilyen eszközt. Ráadásul ez a megoldás nem jó sem a babakocsisoknak, sem a nehezen járó időseknek – mondta a MEOSZ elnöke.
Kovács Ágnes szerint Magyarország többszörösen elkötelezte magát a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtése mellett. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a közösségi közlekedés minden magyar állampolgár számára használható legyen, függetlenül attól, hogy fogyatékkal él-e, vagy sem. Az esélyegyenlőségi törvény szerint nem valósulhat meg hazai beruházás ezeknek a szempontoknak a maximális teljesítése nélkül. A magyar kormány vállalta ezt a kötelezettséget, egyrészt az említett törvényben, másrészt a világon másodikként ratifikálta a CRPD-t, vagyis az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét.
Március 15-étől újra automatikusan nyílnak az ajtók az M2-es és az M4-es metrón
A kép forrása: bkk.hu
A fogyatékkal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetek véleményeit, illetve az utasok visszajelzéseit figyelembe véve a BKK március 15-étől visszaállítja az M2-es és az M4-es metró vonalán az állomásra érkező szerelvények ajtóinak automatikus nyitását, tehát a ki- és beszálláskor az utasoknak ezentúl nem kell megnyomniuk az ajtónyitó gombot leszálláskor.
2015. október közepétől a BKK bevezette az M2-es és az M4-es metróvonalain a szelektív, vagy más néven egyedi ajtónyitási rendet annak érdekében, hogy az ajtók elhasználódása jelentősen csökkenthető, a járművek légkondicionálásának hatékonysága pedig javítható legyen.
Azonban a rendszer bevezetése óta a fogyatékkal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetektől és az utasok egy részétől is olyan jelzések érkeztek a BKK-hoz, amelyek megvizsgálását és kiértékelését követően a cég úgy döntött, hogy visszaállítja a korábbi automatikus ajtónyitás rendjét. Így mostantól az M2-es és az M4-es metróvonalon közlekedő Alstom-szerelvények ajtói egyszerre nyílnak és záródnak.
Az M4-es metróvonalon a nyitási és a záródási folyamat automatikus
Az M2-es metróvonalon az ajtókat a járművezető központilag nyitja illetve zárja.
E két metróvonalon az ajtók záródását jelző hang- és fényjelzés kezdetén az ajtónyitó gombok inaktívvá válnak, a gombokon látható zöld fény kialszik. Fontos, hogy a jelzés után 5 másodperccel az ajtók automatikusan becsukódnak, tehát ekkor a járművekre már nem szabad sem be-, sem róluk kiszállni. Az ajtók odazárás elleni védelemmel vannak ellátva. Amennyiben érzékelik, hogy az ajtószárnyak közé akadály (személy vagy tárgy) kerül, annak az ajtónak a zárási folyamata megszakad, majd lassan folytatódik.
A BKK minden érintett bevonásával tovább vizsgálja azokat a fejlesztési lehetőségeket, technológiai megoldásokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az egyedi ajtónyitási rend az utasok minden csoportja részére megfelelően kezelhető legyen.
A hír forrása: bkk.hu
Akadálymentesített állami rendezvények
Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondta, a megállapodás értelmében ezentúl csak az érintett szervezetek bevonásával, előzetes konzultációt és helyszínbejárást követően lehet nemzeti ünnepet megszervezni és lebonyolítani.
Úgy fogalmazott, a stratégiai megállapodás az esélyegyenlőségről és a “semmit rólunk nélkülünk elvről” szól. Azt célozza, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken és a kiemelt emléknapokon.
A kép forrása: www.kormany.hu
Szabó László, a HM programigazgatója kiemelte, a minisztérium állami rendezvények lebonyolításáért felelős szakterülete elkötelezett a fogyatékossággal élők társadalmi életben való aktív részvétele mellett. Ezért már az elmúlt években is volt jelnyelvi tolmács az ünnepi rendezvényeken, tavaly augusztus 20-án pedig külön helyszínt biztosítottak a kerekesszékeseknek, ahonnan biztonságban nézhették a tűzijátékot.
Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy sokszor hiába vannak meg a jogszabályi keretek, a gyakorlatban mégsem működik minden tökéletesen. Ilyenkor finomhangolásra van szükség, ahogy az a megállapodás aláírásával most is történik.
A megállapodást az érdekképviseletek részéről Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke; Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke; Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke és Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke írta alá.
A szervezetek képviselői mind örömüket fejezték ki a megállapodás létrejötte miatt, és azt hangsúlyozták, hogy ez ugyan csak egy kis lépés, apró figyelmesség, de az érintetteknek mégis különösen nagy jelentőséggel bír.
A hír forrása: www.kormany.hu
Sikeres volt az Egyetemes Tervezés napja!
Február 27-én, Egyetemes Tervezés Nap címmel szervezett nagyszabású rendezvényt a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete Egyetemes Tervezés Információs és Kutató Központja (ETIKK) és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ergonómia és Pszichológia Tanszéke. Az esemény keretében konferenciára és kiállításra is sor került.
A rendezvényt a Budapest 2024 támogatta, helyszíne pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ’K’ épületének Díszterme volt. Az eseményre több, mint százan jöttek el.
A Konferenciát Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, Dr. Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Földesi Erzsébet a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), valamint az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontot működtető Mozgássérültek Budapesti Egyesületének (MBE ETIKK) elnöke, továbbá Csapó Balázs a Budapesti Építész Kamara elnöke nyitotta meg.
A kép forrása: http://www.etikk.hu/
A BME diákjainak, az építész kamarák és tervező irodák képviselőinek, a döntéshozóknak valamint a fogyatékos emberek szervezeteinek részvételével megrendezésre került konferencia célja volt, hogy felhívja a figyelmet az egyetemes tervezés módszerének, mint a társadalmi befogadás egyik fontos eszközének a fontosságára.
A konferencián a FESZT és MBE ETIKK elnöke, valamint a Budapesti Építész Kamara elnöke felhívta a figyelmet egy széleskörű társadalmi összefogás fontosságára, amelyben beruházók, tervezők, döntéshozók és a fogyatékos emberek szervezetei az eddigieknél hatékonyabban dolgoznak együtt a jövőben, és amelynek eredményeként létrejön az emberek sokszínű képességeit tisztelő befogadó környezet.
A kép forrása: http://www.etikk.hu/
A konferencia kitért az egyetemes tervezés ergonómiai alapelveire, terjesztésének eszközeire, bevezetett a befogadó az akadálymentes webtervezés rejtelmeibe. Szó volt arról, hogy miért éri meg egy profitorientált vállalatnak az egyetemes tervezés alkalmazása üzleti tevékenységében. A konferencia témája volt továbbá az egyetemes tervezés oktatásának helyzete hazánkban, valamint az, hogy miért érdemes magukat a fogyatékos embereket is bevonni létesítmények egyetemes tervezés szerinti auditjába.
A kiállítás során az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont olyan termékeket mutatott be, amely kereskedelmi forgalomban kapható és megfelel az egyetemes tervezés szempontjainak, valamint olyanokat, amelyek másokkal egyenlő feltételeket biztosítanak a fogyatékos embereknek mindennapjaiban, munkájuk elvégzésében. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak akadálymentesítés és egyetemes tervezés témában végzett munkái pedig poszteren kerültek bemutatásra a konferencia előterében.
A hír forrása: etikk.hu
Szemléletformálás a buszvezetői képzésben
A kép forrása: http://www.ami.ca
A város tömegközlekedését a TransLink nevű vállalat szervezi, mely a buszvezetők képzésének a részévé tette a különleges szükségletű emberek utazásának a komfortosabbá tételét. A látássérültekkel kapcsolatos ismereteket először tantermi tréningen sajátíthatják el, majd igazi terepen, egy buszon, ideiglenesen látássérültté válva mélyülhetnek el a tanultakon.
A tantermi tréninget két látássérült vezeti, akik nagyjából 45 perc alatt elmondják miként oldják meg a saját buszozásukat, ismertetik a buszhasználat kihívásait, megmutatják a bothasználatot és a vakvezető kutya feladatait is ismertetik a buszos utazás alkalmával. Ezt követően mindenkinek alkalma nyílik kipróbálni egy látássérült kísérését, melyhez az érintettek adnak instrukciókat.
Utána az osztály kimegy a parkolóba, minden leendő buszvezető kap egy szemtakarót és elkezdődik a képzés terepi része, melyet szintén a teremből már megismert két látássérült vezet. Az első feladat a busz, illetve a busz ajtajának a megtalálása, majd ezek után a felszállás. E cikk alján látható erről egy angol nyelvű videó, melyben a látó olvasóink megtekinthetik mennyire nem könnyű ezt megvalósítani. Utána ülőhelyet kell találni, arra le kell ülni, de közben igyekezni kell nem felbotlani az emberekben. A buszos gyakorlatnak a részét képezi az állva történő utazás is, melyről szintén tanúsítja a videó, hogy nem olyan egyszerű. Ezalatt azt is meg kell tippelniük, hogy vajon a város melyik részén járhat a busz.
Steve Muller, a képzésért felelős vezető, szándékosan alakította ki úgy a képzést, hogy barátságos és vidám látássérültek vezessék, mert sok buszvezető-jelölt életében először ezen a tréningen beszélget látássérült emberrel. A tréning eredményességét jól jelzi, hogy a legtöbb buszvezető szerint ez a képzésnek a legjobb része.
Lee Caldecoat, aki a vállalat Oktatási Központjának az egyik oktatója, azt vallja, hogy a tréning a megértésről szól. Az, hogy a saját élményeiből ismerhette meg a látássérültek igényeit, segített neki empatikus hozzáállást kialakítani és belátni mi az, amit ő maga is megtehet.
Rob Sleath, az egyik trénerként közreműködő látássérült azt mondja, hogy a képzés egyik előnye, hogy a buszvezetők saját élményeikből is megtudhatják milyen szükségletei vannak egy látássérültnek, valamint azt is, miként tehetik számukra kényelmesebbé az utazást. Ő ezt tanácsolja a leendő buszvezetőknek:
Mindig azt mondom nekik: figyelj, ha nem vagy benne biztos, hogy mi a teendő ha egy mozgássérült vagy látássérült száll fel a buszra, akkor attól függetlenül, hogy milyen fogyatékossága van az illetőnek, mindig nyitva áll a lehetőség megkérdezned azt, hogy miként tudok neked a legjobban segíteni?
A régebbi olvasóink talán emlékeznek rá, hogy hasonló programban az Egyesületünk is lehetőséget kapott a közreműködésre, melyről itt lehet olvasni, így valamilyen módon már Budapesten is megjelent ez a fajta szemlélet.
Az A-bot vakvezető rendszer, egy új magyar szabadalom, mely az “Ariadné vezetősáv” elnevezésből kapta a rövidített nevét.
Dr. Kutor László, az Óbudai Egyetem professzora és csapata ma építette ki a tesztelésre váró útvonalat az MVGYOSZ székházában. A mindennapokban fehér bottal közlekedő tesztelőket várnak, akik véleményt alkothatnak a terv szerint a padlóburkolat alá beépíthető jelzőrendszerről.
A rezgő, vagy hangjelzést adó, vagy akár egyszerre rezgő és csipogó botokat és a vezető sávot munkanapokon 8.00 és 17.00 között lehet kipróbálni Budapesten, a Hermina út 47. szám alatt.
Nyílt levél az Európai Akadálymentesítési Intézkedéscsomagról
A kép forrása: http://www.edf-feph.org
A nyílt levélben a három szervezet képviselői az általuk képviselt 270 millió ember nevében tiltakoznak a jelentéstervezet ellen. Azon aggodalmuknak adnak hangot, hogy a fogyatékossággal élők jogai sérülhetnek az akadálymentes fizikai környezet, az akadálymentes közlekedés, az akadálymentes kommunikáció, valamint egyéb kapcsolódó területeken.
A jelentéstervezet ugyanis azt fogalmazza meg, hogy az akadálymentesítési intézkedéscsomag hatálya csak korlátozottan terjedjen ki. Így “csak” az okostelefonokra, a táblagépekre, a számítógépekre, a jegykiadó automatákra, a beléptetőrendszerekre, a televíziózásra, a banki automatákra, az e-könyvekre és az online vásárlásokra terjedne ki az egyenlő esélyű elérés kötelező biztosítása. A szervezetek szerint amennyiben ez hatályba lép, akkor semmilyen javulás nem várható az uniós polgárok életében.
Ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is maradjon hatályban minden, az épített környezet akadálymentes hozzáférhetőségét előíró jogszabály, függetlenül attól, hogy milyen méretű az akadálymentesítésre kötelezett vállalkozás. Tiltakoznak az olyan módosítások ellen is, mely a tömegközlekedés jelenlegi hozzáférhetőségét elégségesnek minősítené.
A szervezetek továbbra is támogatják az elmúlt évek gyakorlatát, melynek részeként az Európai Parlament szigorú és kötelező jellegű intézkedéseket írt elő a fogyatékos emberek hozzáférhetőségének a bővítésére. A levelükben kiemelik, hogy ezek az intézkedések eddig jobb helyzetet teremtettek a múlthoz képest és ezért nem tudnak elfogadni semmiféle visszalépést.
Az eredeti levél magyar fordítása ide kattintva érhető el.
Első idei klubelőadásom az audionarráció kapcsán
Beszélgettünk arról, hogy miképpen néz ki a narráció a gyakorlatban és hogy mennyi lehetőséget, mennyi potenciált tartogat még, főként a filmek és a színház terén. Sokan érdeklődtek azzal kapcsolatban, hogyan tudna egy filmnarráció akár klubszinten vagy valamelyik helyi művelődési ház bevonásával megvalósulni, amely teret adhatna egy ilyen kezdeményezésnek. Megígértem, hogy mindenképpen sort kerítünk rá és ugyanakkor ajánlottam Tímár Péter hasonló projektjét, melynek keretében már több film hozzáférhetővé vált audionarrációval, teljesen ingyenesen. Ezeket bárki megtalálhatja a Youtube-on az alábbi linkekre kattintva.
(Készült egy hatodik filmhez is akadálymentes verzió, ez a Makk Károly rendezte Liliomfi, de jelenleg nem hozzáférhető a Youtube-on.)
Meséltem többek között az audionarráció kezdeteiről kis hazánkban – a 90 Decibel Project munkájáról, melyet 2011 óta végeznek töretlen lelkesedéssel, majd pedig szót ejtettem a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. és a Színház- és Filmművészeti Egyetem együttműködésének keretében 2014-ben megvalósult modellprogramról, képzési projektről, melynek keretében a látássérültek számára történő akadálymentesítéssel jelenleg foglalkozó szakemberek zöme a képzettségét megszerezte. Ennek kapcsán beszéltem az AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület és a Tandem Csoport – A fogyatékossággal élőkkel az akadálymentes kultúráért néven futó társaság biztosította akadálymentes színházi, filmes és egyéb kulturális eseményekről. Nagyon fontosnak éreztem, hogy mindenképp részletesebben beszámoljak – ezzel mintegy keretet adva előadásomnak – Zalán János és az igazgatása alatt álló Pesti Magyar Színház áldozatos munkájáról, ahol Magyarországon elsőként törekednek arra, hogy a teljes repertoárt akadálymentessé tegyék, Tóth Cecília audionarrátor közreműködésének hála, egyre nagyobb sikerrel.
A történeti áttekintést követően rátértem az általam végzett munkára, személyes motivációimra és azokra a számomra alapvető és feledhetetlen tapasztalatokra, melyek megalapozták narrátori működésemet. Első és bennem mind a mai napig a legnagyobb nyomot hagyó munkakörömre, az érzékenyítésre, valamint a közösségépítésben szerzett tapasztalataimra, hiszen ennek a munkakörnek köszönhetően ismertem meg mindazokat, akiknek narrálok és akiket barátként, ismerősként üdvözölhetek az előadásaimon. Így került szóba a narráció iránti elkötelezettségem, mely számomra szerelem volt első hallásra és amelynek keretében többek között elindítottam a VGYKE hírlevelében megjelenő narrációs sorozataimat. Ennek kapcsán az egyik kedves jelenlévő hírlevél-olvasó látássérült hölgy meg is jegyezte, mennyire szerette és többször is meghallgatta a Nádor Terem ólomüveg-ablakairól írott narrációimat, aminek nagyon örültem. Az efféle visszajelzés aranyat ér, ilyenkor azt érzem, van értelme annak, amit csinálok. 🙂 Természetesen meséltem a Koltai Judit fémjelezte Holdvilág Kamaraszínház KulturálisEgyesülettel való csodálatos együttműködésről is, melynek köszönhetően gyakorló audionarrátorrá válhattam. Kitértem az eddig már akadálymentesített darabokra és a jövőbeni tervekre egyaránt. Ahogy az ott jelenlévőket, úgy téged is kedves Olvasó, szeretettel invitállak a következő, általam akadálymentesített előadásra, Csukás István egyik leginkább szeretetreméltó zenés mesejátékára Ágacska címmel, 2017. február 26-án vasárnap.
Üdvözlettel:
Erika S. Tóth audionarrátor
Mivel az eseményről nem készült fotó, az audionarráció egyezményes magyarországi piktogramjának képét mellékelem, amely a fekete alapon fehér “AN” rövidítés, mellette három félkörívű vonallal (3 db jobb oldali zárójel egymás mellett), mely a hanghullámok terjedését szimbolizálja.
Fogyatékossággal élő, SNI hallgatókat is vár az ELTE
A kép forrása: elte.hu
Az ELTE kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű ( és fogyatékossággal élő) tanulók részére. Az Egyetemen – az országban egyedülálló módon – szakemberekből, gyógypedagógusokból, szociális gondozóból és informatikusból álló központ segíti a speciális szükségletű hallgatók tanulását, fejlődését.
A Fogyatékosügyi Központ feladatai és szolgáltatásai:
Minden regisztrált hallgatónak lehetősége van személyi segítőt kérni.
Lehetőséget biztosít a központban speciális eszközök kölcsönzésére, melyek a tanulást, információ-feldolgozást, egyenlő esélyű hozzáférést segítik.
Informatikai, technikai segítséget nyújt minden speciális szükségletű hallgatónak
Az ELTE a speciális szükségletű hallgatói számára közvetlen támogatást nyújt. Többek között a látássérült hallgatók számára útvonaltanítást végeznek, igény esetén adaptálják a szükséges tananyagokat, digitalizálják a tankönyveket, illetve a tananyagok vizuális elemeit leírással, vagy domborítással teszik hozzáférhetővé. Segítséget nyújtanak a gyakorlatok teljesítéséhez nélkülözhetetlen szemléltető eszközök elkészítésében, prezentációk és előadások megtartásához szükséges ppt-k, vizuális elemek, képanyagok összeállításában és formázásában.
A január 27-én 16.30-tól kezdődő nyílt napra a speciális szükségletű (sajátos nevelési igényű), az egyetem iránt érdeklődő középiskolásokat, tanáraikat és szüleiket várják.
A nyílt nap helyszíne: ELTE BTK
Cím: 1088 Bp., Múzeum krt. 4./A épület fszt. 47. (Gombocz Zoltán előadóterem)
A helyszín akadálymentes.
