Vacsora négyesben

 

Kedves Tagjaink!

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a Pinceszínház audionarrált előadására.

Időpont: 2021. november 23. 19.00 óra

Találkozó: negyed hét-fél hét között a Kálvin tér templom előtt

Helyszín: IX. kerület (Budapest, Török Pál u. 3.)

Az előadás címe: Vacsora négyesben

Működtethető egy házasság? Ki lehet-e lépni egy unalmas párkapcsolatból? Változtasson-e az ember az életén, ha a kapcsolatát fojtogató béklyónak érzi? Vagy ahogy Karen teszi fel félénken a kérdést férjének: Hogyan lehet nem elveszni?

Szereplők: Gubik Ági, Molnár Csaba, Juhász Réka, Szirtes Balázs.

A program a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával valósul meg.

Mindenkit sok szeretettel várnak a szervezők!

Tanai Csaba
Közösségi civilszervező

Telefonszám: 06/30/7685404

Szalai Miklósné Tündi
Közösségi civilszervező

Telefonszám: 06/70/4320147

Az MVGYOSZ akadálymentesítési konferenciája

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 2021. augusztus 30-án akadálymentesítési konferenciát tartott tagegyesületei részére a Vakok Iskolája Nádortermében. A VGYKE-t Mészáros Ágnessel, az egyesület alelnökével képviseltük.

A téma a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés volt, különös figyelmet fordítva a taktilis burkolati jelzések kialakítására. A konferencia apropója, hogy 2021 tavaszán új nemzetközi, Magyarországon is elismert szabvány jelent meg. Az MVGYOSZ megújította állásfoglalását a taktilis vezetősávokkal kapcsolatban. Fontos és jelentős előrelépés, hogy augusztus végén átadták az első olyan budapesti helyszínt, a Nyugati pályaudvart, ahol kialakították az olasz JKJ okos taktilis burkolati jelzéseit.

A konferencia előadói egymás mellett ülnek.

Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnökének köszöntője után a jelenlévők előadásokat hallgathattak. Elsőként a JKJ taktilis jelzéseit mutatta be Mariano Iervolino, a cég ügyvezetője, valamint dr. Linczényi Endre, a JKJ magyarországi képviselője, aki egyben magyar nyelvre fordította az olasz ügyvezető szavait. Kifejtették, hogy az általuk gyártott jelzések nem csupán taktilis, hanem vokális vezetősávok is: legyen szó vasút- vagy buszállomásokról, repülőterekről vagy kikötőkről, elengedhetetlen a hangos utastájékoztatás. Ennek megfelelően tehát a sávok beszédre is alkalmasak. Amellett, hogy a látássérült utazó érzi, hogy merre vezetnek, információkat is lekérhet Bluetooth használatával. Így könnyen eljuthat az adott pontra (pl. mosdó, büfé.) Ezeket a jelzéseket a cég az MVGYOSZ kérésére, meghatározására gyártotta.

„A feladat egyértelműen az akadálymentesítés, és az integráció, azaz a sérült emberek beillesztése a társadalom életébe a lehetőségek megengedte módon. Az integrált akadálymentesítési rendszer tehát egyfelől áll az egy nyelven beszélő taktilis lapokból, másfelől áll az ezeket megszólaltató elektronikus informatikai rendszerből.” – hangsúlyozza dr. Linczényi Endre.

Puszpán János, a MÁV Zrt. beruházási igazgatója az akadálymentesítési törekvésekről beszélt, kiemelve a MÁV teljes infrastruktúrájának felmérését, tervezési mérnökök kiképzését. Felhívta a figyelmet az állomások többségén működő szolgáltatásra: ha egy látássérült vagy mozgássérült személy legkésőbb 48 órával az út előtt jelzi utazási szándékát, a munkatársak segítséget nyújtanak az érintett megállóhelyekterületén.

Olasz Norbert, a FAL 2001 Kft. ügyvezetője vette át a szót. A JKJ magyarországi forgalmazójaként megemlítette a csúszásgátló szalagok használatát pl. lépcsők kontrasztjainak céljából. Fontos a termékek tartóssága, bízik abban, hogy a vezetősáv lapjai akár egy egyenetlen felületen 8-10 évig is a helyükön maradnak a ragasztásnak köszönhetően. Végül beszélt a Nyugati pályaudvaron kialakítás alatt lévő taktilis jelzésekről. Először több mint 11.000 folyóméternyi vezető és veszélyt jelző sávot helyeznek el, ebből már 1100 folyóméternyi sáv vokális rendszerrel felszerelt, a hétvégén ezt be is programozták. Ezért hamarosan várják az érdeklődőket a pályaudvaron, hogy a gyakorlatban is bemutathasssák az olasz okos taktilis burkolati jelzések működését. Kitért arra is, hogy a Nyugatiban aszfalt- és térkőfelületek találhatók, az első és hatodik vágány melletti peronon pl. régebbi a térkő (egyenetlen, néhol hézagos), de a megfelelő technológiával és szakemberekkel ezt a problémát is orvosolják, természetesen itt is kialakítják a sávokat.

Szabó Henriett építész, rehabilitációs környezettervező szakmérnök a nemzeti és magyar szabványokról tartott előadást, míg Németh Orsolya, az MVGYOSZ szakmai vezetője ismertette a szövetség új állásfoglalását a témában.

Köszönjük az MVGYOSZ meghívását, hasznos információkkal lettünk gazdagabbak!

Helmes Renáta

Narráció 49

 

Vágó József paravánja és az osztrák szoba berendezése
Ráth György-villa

A Városligeti fasor egyik villája hosszú utat járt be, hogy most felújítva értékes és izgalmas műtárgyakat bemutatva várja látogatóit. Ráth György, az Iparművészeti Múzeum első igazgatója 1901-ben vásárolta meg a Városligeti fasor 12. szám alatt álló villát. Feleségével együtt otthonukat műgyűjteményük darabjaival töltötték meg, de nem egy merev múzeumot szerettek volna kialakítani, hanem egy esztétikus, a klasszikus műtárgyak mellett az akkori kortársnak is számító századfordulós, szecessziós stílus szerint készült darabokkal berendezett élő otthont. Ráth György 1905-ös halálával özvegyére, Melcsiczky Gizellára hárult a feladat, hogy férje akaratát beteljesítse és minden műtárgyukat, valamint magát a villát a magyar államra hagyják azzal a kitétellel, hogy a tárgyak együtt maradjanak és egy nyilvános múzeumot hozzanak létre belőlük. A múzeum 1906 novemberében nyitotta meg kapuit, Ferenc József császár és király pedig 1907. január 8-án meg is tekintette a gyűjteményt. A múzeum oszthatatlanságának a második világháború vetett véget. Az új politikai rendszer számára ideológiailag vállalhatatlanná vált a múzeum és 1954-ben Kína Múzeumként nyitották újra a villát, a műtárgyakat pedig több múzeum gyűjteménye között osztották szét. A felújított villa és kiállítás 2018 őszén nyílt meg, a szétszóródott gyűjtemény valamennyi darabjának felkutatása a mai napig folyik. Az egykori Ráth-villában, Ráth György hagyományát követve, enteriőrökbe rendezve mutatja be az iparművészeti remekeket. Ez alkalommal az úgynevezett osztrák szoba berendezését és annak egy látványos darabját ismerjük meg részletesebben.

A szobát az osztrák szecesszióra jellemző berendezési tárgyakkal, bútorokkal rendezték be (1. kép). A stílusnak megfelelően a bútorok formái és vonalvezetése egyszerűek, végletekig könnyed és elegáns tárgyakról van szó. A díszítésben a geometrikus és növényi motívumok is felfedezhetők. A falakat sűrű négyzeteket és sávokat váltogató mintájú tapéta fedi, ami szép kontrasztban áll a hófehér ablak- és ajtókeretekkel. A parkettán fekete-fehér geometrikus szőnyegeken sétálhatunk, amelyet a múzeum 2018 őszén történt megnyitásakor, a kiállítás rendezésekor gyártottak. A tapéta és a szőnyeg a gyűjtemény szecessziós tárgyainak ihletésére születtek, Katona Klára tervezte őket. A szőnyeg szegélyén végigfutó sötét négyzetek közepén kicsi fehér pont látható, keretüket vékony fehér és fekete vonalak adják. A szegély vastagabb fekete és fehér sávok által alkotott téglalapokat fog közre. A berendezési tárgyak közül az osztrák Josef Hoffmann által tervezett két karosszékből és egy kanapéból álló ülőgarnitúra a leghangsúlyosabb. Ezeknek a kárpitozott, hajlított bútoroknak a formavilágát a Thonet-székekre jellemző íves kartámla és a hajlított faelemek határozzák meg. A szobában fellelhető bútorok másik vissza-visszatérő jellemzője a berakás vagy intarzia technikájának használata. A díszítési módszer során az alapot adó anyagból kivésik azt a formát vagy motívumot, amit egy eltérő anyagból készült elemmel szeretnének kitölteni. Legtöbbször fa bútorok esetében láthatjuk ezt a módszert és eltérő színű faanyagból, gyöngyházból vagy fémből készítik el a berakást. Figyelemre méltó még a mennyezetről lelógó csillár is, ami mintha csak egy pálmát idézne – elnevezése is pálmacsillár-, amelynek leveleiről apró jégcsapok lógnának le. A csillárt a mennyezeten tartó elemén két fémből megmunkált fodros masnit idéző elem díszíti.

Osztrák szoba

A szoba berendezéséből egy magyar tervező tárgyát vegyük szemügyre alaposabban. A paravánok elsősorban vett funkciója az elrejtés, a lehatárolás. Sok esetben a szoba egy részét választották le vagy az öltözködés során tett hasznos szolgálatot. A Vágó József által 1905 körül tervezett paravánja üvegezett felületével roppant dekoratív és főként térelválasztóként funkcionálhatott (2. kép) A 207 centiméter szélességű és 191,5 centiméter magas tárgyat nem lehet nem észrevenni a szobában. Az öt elem alkotta paraván középső három elemének fakeretét négyzet és téglalap alakú metszett üveglapok töltik ki, az elemek háromszög záródású panelek teteje egy háromszöget alkot. A paraván öt eleme nem mereven illeszkedik egymáshoz, hanem legyezőszerűen hajtogatható.

Paraván

A paraván két szélső elemét a fából készült panelek alkotják és ez foglalja magába a díszítés legmarkánsabb részét: a fém és gyöngyház berakással megalkotott elegáns nőalakokat (3. kép). A két figura a középső üvegpaneles részek felé fordul és szinte teljes mértékben kitöltik a fa paneleket. Ruházatuk lágy esésű, szív alakú díszekkel ellátott ruházat, amit különböző sötétségű fával alakított ki a művész. Nem látható a nők lába, sőt a ruhájuk alja inkább levelek és indák csoportjára emlékeztet. A ruhákat kisméretű, köralakú gyöngyház berakások díszítik, mintha csak a ruha flitter díszítése lenne.

Nőalak

A nők vállára omló, hullámos barna hajat homlokukon pánt fogja le, amelyeket a homlok részén egy csillaggal díszítették (4. kép). A nők fülét nemcsak leomló hajuk, de a fejpántot díszítő virág is takarja. Arcukat bal oldalról stilizált rózsák leomló özöne keretezi. A ruházat és az alakok megjelenítéséhez többféle anyagot használt a művész. A körvonalak, a ruha mintázata, az arcok vonásai különböző színű faanyagok beillesztésével rajzolták meg, a ruhán és a nők hajában gyöngyház berakások találhatók és maga a fejpánt is fém berakással készült. Az elegáns nőalak ruhája, frizurája és testtartásának lágy vonalai mind az osztrák szecesszió mestereinek munkáit idézik, míg a paraván lábazatának fémlemez díszítése már inkább a Gödöllői Művésztelep hagyományait és formavilágát juttathatja az eszünkbe.

A nőalak arca

A mind az öt paravánelem alján végighúzódó fémlemez rátét felső szélén lágy hullámvonalban záródik és nagyobb fém szegecsek díszítik, az alsó szegélyén már sűrűbben helyezkednek el a kisebb méretű szegecsek (5. kép). Magának a fémlemeznek a felületét mintha csak kisméretű, gömbfejű kalapáccsal óvatosan ütögették volna, a fémlemeznek izgalmas pöttyözött mintázatot adott.

Szegecselés

Néhány gondolat az alkotóról:

Vágó József (eredeti neve: Weinberger József) nevét főként építészként, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő alkotójaként ismerik. A Budapesti József Műegyetem építészkarán elsajátította a kor meghatározó historizáló építészeti stílusát, de gyakorlatát már a szecesszió hazai mesterénél, Lechner Ödönnél végezte. Később a korszak másik nagy építészénél, Alpár Ignác tervezőirodájában is dolgozott. 1902 és 1911 között testvérével, Lászlóval közös tervezőirodát nyitottak. A magyaros szecesszió mellett a híres osztrák tervező, Otto Wagner geometrikus stílusa is hatott rá. Budapesten sétálva több általa tervezett épületben is gyönyörködhetünk: a Gutenberg-otthon, a kőbányai Szent László Gimnázium, Árkád Bazár (VII. kerület, Dohány utca 22-24.) csak néhány a sorban.

A Vágó József által tervezett paravánról készült képek forrása az Iparművészeti Múzeum honlapja, a képeket a múzeum engedélyével használtuk fel. Köszönet érte!

Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület

A MVGYOSZ taktilis burkolati jelzésekre vonatkozó új állásfoglalása

 

Kedves Tagjaink és Olvasóink!

Ezúton tájékoztatjuk tagjainkat, hogy május 27-én az MVGYOSZ elnöksége határozatban elfogadta és ezzel hatályba léptette a szövetség taktilis burkolati jelzésekre vonatkozó új állásfoglalását, mely letölthető a honlapjukról.

Kérdőív – akadálymentesítés a kulturális területeken

A kép forrása: http://www.vizontogyogyszertar.com/

Tisztelt Tagtársak!

A Narradívák csapata szeretné felmérni látás-, és hallássérültek igényeit a kulturális területeken, a minél szélesebb körű akadálymentesítés érdekében. Létrehoztak egy kérdőívet, mely kitöltésének segítségével felmérhetik és megvalósíthatják a szükséges területek infokommunikációs akadálymentesítését.

Kérjük segítsék a Narradívák csapatát az alábbi  kérdőív kitöltésével, amely az alábbi linkre kattintva érhető el:

Látássérülteknek:
itt

A válaszadás anonim, de hozzájárulása esetén nevével is elküldheti, amelyre később hivatkozhatnak!

Ha a kérdőív kitöltésekor akadályba ütközött, akkor jelezze az info@narradivak.hu e-mail címre.

Köszönettel és üdvözlettel,

dr. Nagy Sándor
elnök

Danova projekt értekezleten vettünk részt

A kép forrása: iho.hu

2021. február 1-jén részt vettünk a Danova projekt értekezletén, a BKK és partnerszervezetei meghívásának eleget téve.

A VGYKE és a BKK között évek óta szoros együttműködés van, melynek keretében több fejlesztés, illetve projekt megvalósításában kérik ki egyesületünk véleményét és javaslatait.

A VGYKE-t Fodor Ágnes elnök és Mészáros Ágnes alelnök, az MVGYOSZT Németh Orsolya szakmai vezető és Erhart Péter akadálymentesítési munkatárs képviselte.

A Danova projekt olyan innovációs nemzetközi projekt, mely a vakok és gyengénlátók akadálymentes közlekedési igényét hivatott elősegíteni. Az online értekezletek a jövőben havonta kerülnek megtartásra.

Főbb témák és feladatok, melyet javasoltunk:

A Danova projekttel történő együttműködési lehetőséget nagyon fontosnak tartjuk, melyben a VGYKE több munkatársa a jövőben, mint tapasztalati szakértő fog bekapcsolódni.

Fodor Ágnes
elnök

A jövő vasútállomásai, a vasútállomások jövője konferencia

A kép forrása: https://www.mavcsoport.hu/

2021 január 14-én és 15-én részt vettem a Budapest Fejlesztési Központ szervezésében egy olyan Online konferencián, ahol a jövő vasútállomásairól, megállóhelyeiről és pályaudvarairól gondolkodtunk. Erre azért volt szükség, mert a Budapest Fejlesztési Központ egy olyan vasútállomás-tervezési útmutatót állít össze, amely a továbbiakban sorvezetőként szolgálhat valamennyi elővárosi vasúti megálló, állomás kialakításához, illetve a hév-megállók tervezéséhez.

Mivel én leginkább vonattal közlekedem, ezzel kapcsolatban voltak javaslataim.

Ismeretlen vasútállomáson hasznos lenne számomra, ha vezetősáv valamilyen formája jelezné a vasútállomás kijárata felé vezető utat mind a peronon, mind az aluljáróban, ha az állomás rendelkezik ilyennel.

Ha a peron úgy van kialakítva, hogy mindkét oldalán vágányok vannak, akkor hasznos lenne a peron közepét vezetősávval jelezni, mert rosszabb esetben egyszerre jöhet vonat a peron bal és jobb oldalán. Keskeny peronon ez a helyzet életveszélyes lehet.

Fontos lenne jelezni az elsodrási határt is a vágányoknál, ezt a fogalmat használtam arra a vonalra, amelynek túllépése már azzal fenyeget, hogy a közlekedő szerelvény elsodorja a vigyázatlan utast.

A pályaudvarokon szükség lenne olyan utas tájékoztató rendszerre, amely vagy egy okos telefonos alkalmazás segítségével, vagy a már jól ismert futár távirányítóval tájékoztatna a vonatok indulásáról és érkezéséről.

Fent említett két megoldás segíthetne abban is, hogy tudjuk, éppen melyik vágánynál tartózkodunk, és onnan aktuálisan hová indul szerelvény, és mikor.

Végül kevésbé forgalmas vasúti átkelőhelyeken szoktam belefutni abba, hogy nem tudom ellenőrizni a sorompó állapotát, ugyanis a fénysorompó erre egy vak ember számára nem ad lehetőséget. A sorompó állapotát is a futár távirányítóval lehetne lekérdezni.

A távirányító használatáról és alkalmazási területeiről is tájékoztatást adtam a konferencián.

Örülök, hogy részt vehettem a Jövő vasútállomásai konferencián, ezzel először képviselve a VGYKE-t.

Berkó Norbert

Akadálymentes környezet: Balázs Zsanett interjúja

Akadálymentesítés: órákig lehetne beszélgetni a témáról. A 17 perces összeállításban a VGYKE két munkatársa, Leány Ferenc és Helmes Renáta az utcai akadálymentesítést és a belső tereken való biztonságos közlekedést emelte ki. Az interjúalanyokat Balázs Zsanett kérdezte.

A Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ online sajtótájékoztatója

Forrás: www.parameter.sk

Közös sajtótájékoztatót tartott a Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ, melyre 2020. december 8-án, kedden délelőtt került sor. Az online tájékoztatón kérésükre az MVGYOSZ és a VGYKE néhány munkatársa is részt vett.

A két szervezet a 2020. július 1-jén elindult, a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretében megvalósuló DANOVA – Innovatív közlekedési szolgáltatások vak és gyengénlátó utasok részére a Duna régióban elnevezésű projektet mutatta be. Az Európai Unió által támogatott nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt célja, hogy javítsa nagyobb közlekedési csomópontok megközelíthetőségét vak és gyengénlátó utasok számára. Ilyen csomópontok a repülőterek, kikötők, vasút- és buszállomások.

Borsi Dávid, a BKK kommunikációs vezetője és szóvivője hangsúlyozta, hogy egyre több megálló, felszíni járat akadálymentesítését tervezik, növelve az alacsonypadlós járművek számát. Beszélt arról az alapvető problémáról, hogy a vak és gyengénlátó utasok nem tudják használni a vizuális információkat segítség igénybevétele nélkül. Utalt arra, hogy az állomásokon dolgozó személyzet képzettsége jelenleg nem megfelelő ahhoz, hogy a látássérültek igényei szerint segíteni tudjanak. Végül felhívta a figyelmet a Járókelő Közhasznú Egyesülettel együttműködve létrehozott, a közterületeken észlelt problémák megoldásában segítő platformra, a jarokelo.hura, buzdítva a résztvevőket az oldal használatára.

Valentínyi Katalin, a Budapest Airport Zrt. kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője vette át a szót. Kiemelte, hogy az európai rendszerek több mint 90%-a nem használható akadálymentesen látássérültek számára. Az infrastruktúrális beruházás mellett kitért a személyi asszisztenciára: a repülőtéren hívópontokat alakítanának ki, melyek segítségével a vak és gyengénlátó utazókat végigkísérnék a repülőtéren, segítenék őket a repülőgépre való beszállást megelőző lépésekben.

Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. pénzügyi elemzési menedzsere a projekt szakmai hátterét mutatta be. Megemlítette, hogy a projekt 2020. július 1-je és 2022. december 31-e között valósul meg. Kiemelte, hogy Európa-szerte több mint 30 millió vak és gyengénlátó ember nem tudja maximálisan kihasználni az elérhető szolgáltatásokat, melyeknek javítása, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a személyi asszisztencia kialakítása elengedhetetlen. Ez utóbbi megvalósítása érdekében a személyzet képzése szükséges érzékenyítő tréningek és oktatási anyagok segítségével. Fontos a személyzet tagjainak megfelelő hozzáállása, és hogy ismerjék a vak és gyengénlátó személyek elvárásait és igényeit.

A BKK munkatársa a fő célkitűzésekről beszélt. A projektnek 14 partnere van, illetve további 4 társpartnere, és a Duna régió 9 országa vesz részt benne. Ilyen partnerek repülőterek, kikötők, látássérülteket segítő szervezetek. Hazai partnerei a Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ. Az országok részletes felméréseket végeznek a látássérültek igényeinek megismerésével kapcsolatban. Ezek mellett különböző célcsoportokat, cégeket – köztük az MVGYOSZ-t és a VGYKE-t is – vonnak be, továbbá segítő programokat hoznak létre és fejlesztenek. A munkacsomagokról is szót ejtett.

Németh Orsolya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szakmai vezetője köszönetét fejezte ki a megkeresésért, néhány szóban beszélt a fogyatékossággal élő személyek jogairól, majd röviden bemutatta az akadálymentesítési megoldásokat, különös tekintettel a taktilis burkolatokra vagy az infokommunikációs eszközökre.

Végül sor került a sajtótájékoztató ideje alatt, írásban feltett kérdések megválaszolására is.

Ezúton köszönjük a Budapest Airport Zrt.-nek és a BKK Zrt.-nek, hogy egyesületünket is meghívták az eseményre, és megismertették velünk a projekt működését!

VGYKE

Audionarráció Petneházi Emőkével és Pethes Ágnessel

Petneházi Emőke Pethes Ágnessel készült interjúját szeretnénk ajánlani, mely a filmes akadálymentesítésről készült.

A beszélgetés hivatkozására mindenkinek érdemes rákattintani, hiszen olyan témaköröket érintenek, mint a televizió társaságokkal történő egyeztetések, és az egyre szélesebb audionarrált tartalom.

VGYKE

A budapesti jelzőlámpák meghangosításával kapcsolatos igényfelmérés befejeződött

Kedves Tagtársaink, Olvasóink!

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Vakok Állami Intézete közös kérelmére válaszul, a Budapest Közút Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy 2018 és 2021 között 150 budapesti közlekedési csomópont jelzőlámpáinak meghangosítását tervezik. A 2022 és 2025 közötti időintervallumra újabb ütemezési tervet készítenek.

A VGYKE egyike azon tagegyesületeknek, amely a fővárosban élő látássérülteket képviseli és kiemelten fontosnak tartja minél biztonságosabb közlekedésüket.

Az elmúlt hetek során az Önök által írt javaslatokat Egyesületünk munkatársai egy listában összegyűjtötték és a napokban továbbították az MVGYOSZ felé.

Az Önök által tett javaslatok listája alább, valamint a VGYKE 51/2020 számú hírlevelében olvashatók.

Köszönjük segítségüket!

VGYKE

Igényfelmérés budapesti jelzőlámpák meghangosítására

Kedves Tagtársaink, Olvasóink!

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és tagegyesületei fontosnak tartják minél több budapesti jelzőlámpa meghangosítását.

A szövetség és a Vakok Állami Intézete közös kérelmére válaszul, a Budapest Közút Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy 2018 és 2021 között 150 budapesti közlekedési csomópont jelzőlámpáinak meghangosítását tervezik. A 2022 és 2025 közötti időintervallumra újabb ütemezési tervet készítenek.

A VGYKE egyike azon tagegyesületeknek, amely a fővárosban élő látássérülteket képviseli. Szeretnénk felmérni az Önök igényeit a budapesti csomópontokban található jelzőlámpák meghangosításával kapcsolatban.

Figyelem! Csak olyan gyalogos átkelőkről és forgalmas csomópontokról van szó, melyek már jelzőlámpával ellátottak, csak még nem hangosak. Ezek is futár távirányítóval lesznek aktiválhatók.

Kérjük, javaslataikat küldjék el az ugyfel@vgyke.com e-mail címre! Fontos feltüntetni a pontos helyszínt (pl. utcanév, vagy az adott kereszteződésnél találkozó utcák neve.)

Az Önök által írt javaslatokat a VGYKE egy listában összegyűjti és továbbítja az MVGYOSZ felé.

Köszönjük segítségüket!

VGYKE

A képen egy működő FUTÁR-tábla látható