Reptéri terminálokban, illetve egyéb forgalmasabb csomópontokban segítené a látássérült utazók önálló közlekedését az az applikáció, melyet egy világméretű innovációs verseny egyik ötleteként valósítanának meg.
A megoldás kifejlesztésén dolgozó csapat egyik tagja kereste meg egyesületünket, s két teljesen vak munkatársunk egy kötetlen telefonbeszélgetés alkalmával a látássérült emberek számára legoptimálisabb akadálymentesítési lehetőségekről adott tájékoztatást.
A beszélgetés során megemlítették a Budapest több pontján is megtalálható hangos jelzőlámpákat, a beszédtámogatást nyújtó megállótáblákat, valamint az ezek műköttetéséhez szükséges futár távirányítót. Szót ejtettek a fizikai akadálymentesítés eszközeként használatos úgynevezett taktilis vezetősávokról is.
A látássérült személyek hangsúlyozták az emberi segítségnyújtás elengedhetetlen meglétét, melynek a repülőtereken kiemelt fontosságú szerepe van (pl. csomagok ellenőrzése, eljutás a kapuig, az ülőhely megtalálása a gépen stb.)
Korábban már beszámoltunk a MÁV és a Volánbusz Zrt. esetében is igénybe vehető utast segítő szolgáltatásról, melynek számos eleme beépíthető a reptereken biztosított utazást megkönnyítő megoldásokba is.
Forrás: www.parameter.sk
Ettől függetlenül természetesen a hang- és taktilis jelzések is nagyszerű támpontul szolgálnak a látássérült utazók számára, hiszen ezek az emberi segítségnyújtás fontosságát csak a feltétlenül szükséges helyzetekre korlátozzák. Szó esett arról is, hogy ha egy applikáció a helymeghatározás útján ad tájékoztatást a felhasználónak, az nem méteres pontosságú, így ha az térkép alapján működne, a látássérült személyt eltájolhatja. Az alkalmazás tervezője szerint nem lenne szükség hozzá mobil adatforgalomra, hiszen a repterek internetelérést biztosítanak, ezáltal pedig az utazók pontosabb helykoordinátákra számíthatnak.
A kép forrása: https://www.myistore.co.za
A felmérés végeztével az egyesület dolgozói megköszönték a megkeresést, és sok sikert kívántak a telefonos alkalmazás kialakításához.
VGYKE
akadálymentesítés Archives - Oldal 3 a 3-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Új mobilapplikációs fejlesztést is tartalmazó akadálymentesítési megoldás látássérülteknek
Reptéri terminálokban, illetve egyéb forgalmasabb csomópontokban segítené a látássérült utazók önálló közlekedését az az applikáció, melyet egy világméretű innovációs verseny egyik ötleteként valósítanának meg.
A megoldás kifejlesztésén dolgozó csapat egyik tagja kereste meg egyesületünket, s két teljesen vak munkatársunk egy kötetlen telefonbeszélgetés alkalmával a látássérült emberek számára legoptimálisabb akadálymentesítési lehetőségekről adott tájékoztatást.
A beszélgetés során megemlítették a Budapest több pontján is megtalálható hangos jelzőlámpákat, a beszédtámogatást nyújtó megállótáblákat, valamint az ezek műköttetéséhez szükséges futár távirányítót. Szót ejtettek a fizikai akadálymentesítés eszközeként használatos úgynevezett taktilis vezetősávokról is.
A látássérült személyek hangsúlyozták az emberi segítségnyújtás elengedhetetlen meglétét, melynek a repülőtereken kiemelt fontosságú szerepe van (pl. csomagok ellenőrzése, eljutás a kapuig, az ülőhely megtalálása a gépen stb.)
Korábban már beszámoltunk a MÁV és a Volánbusz Zrt. esetében is igénybe vehető utast segítő szolgáltatásról, melynek számos eleme beépíthető a reptereken biztosított utazást megkönnyítő megoldásokba is.
Forrás: www.parameter.sk
Ettől függetlenül természetesen a hang- és taktilis jelzések is nagyszerű támpontul szolgálnak a látássérült utazók számára, hiszen ezek az emberi segítségnyújtás fontosságát csak a feltétlenül szükséges helyzetekre korlátozzák. Szó esett arról is, hogy ha egy applikáció a helymeghatározás útján ad tájékoztatást a felhasználónak, az nem méteres pontosságú, így ha az térkép alapján működne, a látássérült személyt eltájolhatja. Az alkalmazás tervezője szerint nem lenne szükség hozzá mobil adatforgalomra, hiszen a repterek internetelérést biztosítanak, ezáltal pedig az utazók pontosabb helykoordinátákra számíthatnak.
A kép forrása: https://www.myistore.co.za
A felmérés végeztével az egyesület dolgozói megköszönték a megkeresést, és sok sikert kívántak a telefonos alkalmazás kialakításához.
VGYKE
Egyeztetés a Petőfi híd és környezete fejlesztéséről
A Budapesti Közlekedési Központ készítteti a Petőfi híd és környezetének fejlesztésére vonatkozó döntés-előkészítő tanulmánytervet. A tervezési terület magában foglalja a Petőfi hidat, a Boráros teret, a Mester utcai villamos végállomást, a Goldmann György teret és az Irinyi József utca Petőfi híd és Bogdánfy út közötti szakaszát.
Az elmúlt hónapokban a Főmterv Zrt. különböző változatokat készített a fejlesztési irányokra vonatkozóan, míg a BKK felmérte a híd területén közlekedők problémáit, valamint javaslataikat a fejlesztésről. Az eredményeket egy szakmai workshop keretében ismertették 2020. szeptember 2-án a Főmterv Zrt. Lövőház utcai székházának földszinti tárgyalótermében. A megbeszélésre a VGYKE is meghívást kapott.
A híd és környezetének urbanisztikai kérdései – Főmterv/Paragram
A projekthez kapcsolódó társadalmi egyeztetés eredményeinek ismertetése – BKK
A kidolgozott változatok bemutatása – Főmterv
Kérdések, válaszok
A VGYKE képviseletében beszéltünk a látássérültek szemszögéről, az akadálymentesítési lehetőségekről, mint taktilis vezetősávok, hangos jelzőlámpák és megállótáblák, a FUTÁR alkalmazás telepítése.
A híd fejlesztésének kivitelezése várhatóan 2025-ben kezdődik. További egyeztetéseken is képviseljük majd a látássérülteket.
VGYKE
Akadálymentesítéssel kapcsolatos tesztelésen vettünk részt
Budapest három kerületében teszteltük reklámtáblák helyzetét két kollégámmal. A bejárások során arra kellett figyelnünk, hogy a vak és gyengénlátó közlekedők számára veszélyes-e az utcabútorok elhelyezkedése.
A tesztelésre a JCDecaux Hungary Zrt megbízásából került sor 2020. július 1-jén. A bejárásokon Vasné Pintér Teréz és Acsay Péter közösségi civilszervezőinkkel vettem részt. A helyszínekre a JCDecaux Hungary Zrt munkatársa is velünk tartott.
A Járókelő oldalán megtalálható bejelentések alapján Budapesten belül négy helyszínre (Óbudára, Békásmegyerre, Angyalföldre és Rákosmentére) olyan reklámtáblákat helyeztek ki, melyek balesetveszélyesek lehetnek vak és gyengénlátó személyek közlekedésekor. A bejelentő több helyszín esetében ezt azzal indokolta, hogy a tábla közel áll a járdához. Angyalföldön az Árpád hídnál, valamint Békásmegyeren azt tapasztaltuk, hogy a reklámtáblák a járdaszegélytől kissé beljebb, füves területen helyezkednek el, de mivel nem lógnak ki a járdára, nem balesetveszélyesek, ütközés nélkül elhaladtunk mellettük.
Óbudán egy átkelőt követően, egy gyógyszertár előtt található a tábla. Megállapítottuk, hogy az utcabútor minden oldalról biztonságosan kikerülhető, jobbról-balról Demszky-oszlopok találhatók, melyek a fehérbotos látássérültek számára remek támpontul szolgálnak.
A rákosmenti helyszín esetében a reklámtábla egy nagy tér közepén áll a buszmegállók közelében. Ezt mindhárman balesetveszélyesebbnek tartottuk, mert mind a négy oldalról üres tér veszi körül, nincs támpont, ami jelezné, hogy közeledünk hozzá. A fehérbot vége befér a tábla alá, mert az alja magasabban van. Ez a helyzet Óbudán is, de ott nem akkora a rés, hogy a látássérült közlekedő beleütközzön: a bot beleakad a reklámtábla aljába.
Rákosmentén tehát úgy fogják kialakítani a bútor alját, hogy a bot a földön nekiütődhessen mind a négy oldalról: lemezzel burkolják be az alját.
Péter és én fehérbottal, Teréz kollégánk azonban szemmel vizsgálta meg a reklámtáblák elhelyezkedését, mivel ő gyengénlátó. Egyöntetűen megállapítottuk, hogy az első három helyszínen egyáltalán nem balesetveszélyes az utcabútorok elhelyezkedése, a negyediken pedig kellő odafigyeléssel elkerülhetjük a sérüléseket.
Ezúton is köszönjük a JCDecaux Hungary Zrt-nek a megkeresést, valamint a rákosmenti reklámtábla akadálymentesítését!
Máskor is nagyon szívesen részt veszünk hasonló bejárásokon, segítve ezzel az akadálymentes közlekedést.
Helmes Renáta
Futárfelmérés IX.
A 70-es trolibusz járat a Kossuth Lajos tér – Erzsébet királyné útja, aluljáró megállók között közlekedik, a 78-as járat pedig a Jászai Mari tér és a Puskás Ferenc Stadion megállók között biztosít összeköttetést.
Mivel mindkét járat Budapest igen frekventált részén közlekedik részben vagy egészben, így most kiemelkedően jelentkezett az a már korábban is számtalan esetben ecsetelt “probléma”, – miszerint a nagy közúti forgalom által generált zaj elnyomja a kijelzők, illetve a beszélő gyalogosátkelők hangját. Nekem továbbra is az a véleményem, hogy ezeken a kijelzőkön érdemes lenne hangosítani, de természetesen ez az én magán véleményem, és elfogadom azt is, ha valaki ezt a hangerőt megfelelőnek tartja. Én úgy ítélem meg, hogy akár konkrét balesetveszélyt is rejthet magában az a szituáció, amikor egy széles 2×2 vagy 2×3 sávos főút túloldalán felállított hangos gyalogosátkelő hangját nem hallani megfelelően a forgalmi zaj miatt.
A kijelzők illetve hangos gyalogosátkelők kiépítettsége a fenti járatok útvonala mentén jónak mondható. Természetesen fejlesztésre, bővítésre mindig lenne lehetőség, – de alapvetően nem találtam komolyabb működési anomáliát a két járat vonalának felmérése során, hacsak a már fent említett hangerő-problémát nem tekintjük annak, ami mint már említettem is természetesen az én szubjektív véleményem.
Továbbra is várom minden kedves érdeklődő észrevételét, javaslatát a témával kapcsolatban a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos lenne, hogy minél többen jelezzék gondolataikat, véleményüket, észrevételeiket a témában. Előfordulhat, hogy valaki egy adott városrészt nálam sokkal jobban ismer, akár azért, mert ott lakik, vagy oda jár iskolába, munkahelyre. Így sokkal jobb ötleteket tudna adni a rendszer továbbfejlesztése szempontjából, illetve az esetlegesen időközben üzemképtelenné vált, vagy hibásan működő futárkijelzők, illetve hangos gyalogosátkelők kapcsán is bátran jelezhet bárki a fenti E-mail címre. Úgy gondolom, ez mindannyiunk érdeke.
Mindenkinek köszönöm, aki hozzászólásával, észrevételeivel segíti munkánkat, ezzel is segítve a látássérült közösség minél hatékonyabb közlekedését!
A kép forrása:hu.wikipedia.org
Nagy László
Olvashatnak-e majd a látássérültek könyveket?
A Marrákesi Szerződés azt hívatott elősegíteni, hogy a látássérültek és az olvasási képességükben más módon korlátozott személyek is hozzá tudjanak férni a kiadott művekhez. Ez a látássérültek esetében azt jelenti, hogy a kiadott műveket nagybetűssé, Braille-írásossá vagy éppen hangoskönyvvé alakítják át. A szerződés elvileg biztosítja azt, hogy ezek az átalakítások ne legyenek akadályozva a szerzői joggal kapcsolatos nehézségek miatt, egy speciális kivételt határozva meg a jogi korlátozások alól. A szerződés kidolgozói azzal érveltek, hogy az érintett személyek egyenlő esélyű hozzáférése fontosabb társadalmi érdek, mint a szerzői jog által védett közös érdekek. Ez a szerződés 2016. szeptember 30-án lépett életbe, de az EU-n belül ez még nem történt meg.
Az Európai Bizottság 2016 szeptemberében terjesztette elő azt a javaslatcsomagot, mely a Marrákesi Szerződésben megfogalmazott célokat kívánja az Unión belül is realizálni. Ezekkel az EBU elégedett, de megjelent két olyan módosítást célzó záradék, melyek elfogadása ellen tiltakozást jelentett be, mivel az eredetileg kitűzött célok elérését tenné lehetetlenné és ezért továbbra sem valósulna meg a látássérültek és más érintettek hozzáférési lehetőségének a megteremtése. Az EBU azt kívánja, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata kerüljön elfogadásra.
Az egyik záradék a jogtulajdonosok kártalanítását írja elő. Ezek nem csupán adminisztratív terheket jelentenek, hanem akkora pénztömeget igényelne, ami a valóságban nem áll rendelkezésre, nem is teremthető elő, így az akadálymentesített változatok nem jönnének létre. Ebben a tekintetben figyelembe kell venni azt is, hogy a síkírást olvasni képes emberek kölcsönözhetnek a közkönyvtárakból, így nem kell mindenképpen megvásárolniuk az új kiadványokat, ezzel szemben a síkírást olvasni nem tudók ezt nem tehetik meg. Ezzel egy olyan hátrányos megkülönböztetés jönne létre (vagyis van), melyet az EU által elfogadott, az ENSZ Fogyatékossággal Élők Jogairól Szóló Egyezménye megtilt.
Az EBU állásfoglalása kiemeli, hogy az akadálymentes változatot a látó személyek nem tudják használni, vagyis nem a kiadványok egy ingyenes formátuma jön ilyenkor létre. Ráadásul az akadálymentes változatok egyébként sem tekinthetőek ingyenesnek, mivel a vakszervezetek és a könyvtárak alkotják meg, nagyon sok pénz és munkaidő ráfordításával. Az akadálymentesített változatok kölcsönzésére felhatalmazott szervezetek ezért nem kezelhetők úgy, mintha valamilyen kalóz-tevékenységet folytatnának.
A másik kifogásolt záradék a kereskedelmi forgalomban való elérhetőséggel kapcsolatos. A módosító javaslat szerint, az akadálymentes változatot előállítóknak a munka megkezdése előtt (vagy a kölcsönzés előtt) kötelességük ellenőrizni azt, hogy van-e már a kereskedelmi forgalomban akadálymentes formátum az adott példányból.
Ez életszerűtlen, mivel a kiadók csak nagyon ritkán készítenek látássérülteknek és más olvasási képességükben korlátozott csoportoknak akadálymentesített változatot. A rendelkezés azt is lehetetlenné tenné, hogy másik ország területére végezzen kölcsönzői szolgáltatást egy akadálymentes példányokkal rendelkező könyvtár. E két ok miatt eleve illogikus a módosító javaslat.
Ha a rendelkezés életbe lépne, akkor az érintett szervezeteknek és könyvtáraknak létre kellene hoznia egy olyan ellenőrző rendszert, ami a “kereskedelmi forgalomban való elérhetőséget” vizsgálná. Ez a rendszer költséges lenne, nagyon sok munkaidőt emésztene fel, ráadásul azt kellene bebizonyítania, hogy valami nem létezik. Egy ilyen bizonyító eljárás hibamentes, minden tekintetben megtámadhatatlan lefolytatása azonban nem végezhető el.
A könyvek nyilvántartására szolgáló rendszerek nem tartalmazzák ugyanis azt, hogy a könyv elérhető-e a kereskedelmi forgalomban. Egy-egy ilyen vizsgálatnak ki kellene terjednie más országokra is, aminek a gyakorlati megvalósítása ismét nagy ráfordítást igényelne, a siker garanciája nélkül. Ráadásul az, hogy egy könyv szerepel az adatbázisok egyikében, vagyis kiadásra került valamikor, az nem azonos azzal, hogy a könyv elérhető.
Egy olyan szervezet, amelyik több ország területére kölcsönöz, nem csupán országonként, azon belül nyelvenként és könyvenként kell elvégezze a vizsgálatot, hanem formátumonként is, mivel egy-egy akadálymentesítési megoldásból létezhet több is. Ezt a vizsgálatot ráadásul alkalmanként is el kellene végezni, mivel a “kereskedelemben kapható” állapot nem állandó és nem végleges. Arról nem is szólva, hogy egy frissen alapított kis kiadónak a honlapjáról letölthető hangoskönyv is megalapozhatna egy pert.
A Marrákesi Szerződés célja az volt, hogy az akadálymentesített kiadványok törvényesen, adminisztratív akadályok nélkül, engedélyezési eljárásoktól mentesen jöhessenek létre és elősegítsék az ilyen kiadványok országok közötti gördülékeny kölcsönzését. Erre azért volt szükség, mert a piac elhanyagolta a látássérülteket, megfeledkezett róluk, vagyis az érintett szervezetek nem jelentenek versenytársat a piaci szereplőknek. Ha a piaci szereplőknek célja lenne az akadálymentes formátumú művek számának a növelése, azt továbbra is megtehetik, a vakszervezetek és az érintett könyvtárak ebben nem jelentenek semmilyen veszélyt.
Az EBU azt hangsúlyozta az állásfoglalásának a végén, hogy amíg a látó emberek a közkönyvtárakban szinte mindent elérhetnek, addig a látássérülteknek ez a lehetőség nem biztosított. A módosító javaslatok elfogadásával ez a helyzet nem változna, sőt, az eddigi kölcsönzési és előállítási munkát is leállítaná, melyet az érintett szervezetek saját forrásokat használva végeznek el. Azt sem fogadják el, hogy a kiadói ágazatot érdekeltté lehetne tenni az akadálymentes formátumok előállítására, hiszen erre az elmúlt sok-sok évtized alatt nem volt példa és hiányzik a hajlandóság is.
Az állásfoglalás részleteiről a bmmu@once.es email-címen kérhető felvilágosítás, vagy az EBU központi irodájában is, az ebu@euroblind.org címre írva. Az állásfoglalás teljes magyar nyelvű fordítása letölthető az MVGYOSZ honlapjáról is.
Aira – a vizuális tolmács
Kiválasztani egy fürt banánt vagy bedobni a szemetet a legközelebbi kukába, a legtöbb embernek teljesen hétköznapi, egyszerű cselekedet. Amint tudjuk, ezzel nem mindenki van így. Candice Jordan, az Aira nevű projekt egyik látássérült tesztelője, aki bemutatta a rendszer működését, ezeket hozta fel példának arra, hogy milyen apróságok azok, amelyeket a projekt megadott neki.
Jordan az egyike annak a 200 vak és aliglátó embernek, akik tesztelték a vizuális tolmácsot biztosító rendszert. Így írja le a megtapasztalt előnyöket:
Amikor bemegyek a plázába, ahelyett, hogy meg kellene keresnem a biztonsági őrt vagy az információs pultot, csak megérintem a telefonom és megkérdezem: ‘Szia, milyen üzletek vannak a közelemben?’
Az Aira egy alkalmazás, ami vagy mobiltelefonnal vagy egy okosított szemüvegen át működik. A látássérült felhasználó vagy a telefonján nyitja meg vagy a szemüvegen nyom meg egy gombot. Ezáltal egy vizuális tolmács jelentkezik be, akinek a monitorján megjelenik a szemüveg vagy a telefon kamerája által közvetített kép, valamint néhány speciális adat a környékről és az észlelt emberekről. A vizuális tolmács ezáltal tájékoztatja a felhasználót a kamera előtt megjelenő dolgokról és válaszol minden kérdésre.
A kép forrása: http://aria.io
A cég által közreadott bemutatóban egy építési munka miatt lezárt járdaszakasznál kapcsolódik a rendszerhez a látássérült felhasználó. A tolmács elmondja miként kerülhető ki a lezárás. A tolmács közli merre van a zebra, merre van a lámpa nyomógombja, le lehet-e ülni a villamosmegállóban, melyik villamos érkezik a megállóba, hol üljön le a villamoson és szól amikor le kell szállnia. Mivel a találkozóra érkező látássérült engedélyezte a facebook-ismerőseinek az azonosítását az Aria számára, az arcfelismerő alrendszer segítségével még arra vonatkozóan is útbaigazítást kap, hogy az éttermen belül merre foglalt helyet az ismerőse. A vizuális tolmács közben kapcsolódni tud az étterem honlapjához és az étlap kézbevétele nélkül tájékoztatja a látássérültet a választékról és az árakról. Mindez csak egy nagyon szűkre szabott példa arra, hogy mi mindent képes biztosítani ez a fejlesztés!
A kép forrása: http://aria.io
A felhasználók az alkalmazás használatát egy személyes megbeszéléssel kezdik, ahol a vizuális tolmácsok megismerik az egyéni igényeit és szokásait, hogy a tolmácsolás hatékony lehessen. Olyanokra kell gondolni, hogyan szereti a látássérült az irány közlését, illetve részletes információkra vágyik vagy inkább tömör és gyors tájékoztatásra van szüksége.
Jordan elmondta, hogy az Aria számára szabadságot adott, hogy teljesen egyedül is megtehessen dolgokat ismeretlen helyeken is. Bárhol el tud igazodni, azonosítani tudja a hangok forrását, megtudja éppen merre tart az útja során. Különösen nagy örömet okozott neki, hogy a korábbi utazásai során mindig a hátizsákjában gyűjtötte össze a szemetet, de a vizuális tolmács segítségével most már bármikor ki tudja dobni az utcai hulladékgyűjtőkbe. Másik ilyen örömforrás volt számára az, hogy képes volt úgy átmenni New Yorkban a Penn Station pályaudvaron az Aria-nak köszönhetően, hogy egyszer sem akadt el. Nagy örömére, a tolmács segítségével most már a saját kezével válogathatja ki a gyümölcsöket és a zöldségeket.
A fejlesztő cég 2000 konzultációt végzett el eddig a rendszert tesztelő látássérültekkel és a végső céljuk egy olyan mesterséges intelligencia kialakítása, mely a legmesszebbmenőkig képes a vizuális tolmács nélkül is hangos tájékoztatást adni a kamera által érzékelt kép alapján. Ezt nem lehet minden helyzetre megvalósítani, de például a felhasználók által gyakran megjárt útvonalakkal ezt meg lehet tenni vagy a tipikus veszélyhelyzetek kezelését is lehet automatizálni, mint amilyet egy közeledő autó rejt magában.
A rendszer működtetése sok pénzbe kerül. A költségeknek részét képezik a látássérültnek átadott eszközök és azok üzemeltetése, karbantartása. Komoly programozói és fejlesztői csoport dolgozik a háttérben, illetve a vizuális tolmácsok is tisztes bérezést kapnak, hogy lelkesen álljanak a felhasználók rendelkezésére.
Ezeket a költségeket nem a látássérültek fizetik ki, hanem jelenleg magánbefektetők tőkéjéből működik, de már tárgyalnak arról, hogy az egészségbiztosítás fedezze a költségeket. Terveik között szerepel a felhasználói kör kiterjesztése az autistákra és személyes igény esetén az időseknek is elérhető lenne.
Forrás: http://www.cnbc.com/
Aki szeretné, az lejjebb megnézheti az egyik angol nyelvű bemutatót:
Egy szenátusi akadálymentesítés háttere
A most elvégzett akadálymentesítés nem azért érdekes, mert Cyrus Habib egy vak ember, hanem azért, mert az akadálymentesítés módszerét illetően egy nagyon fontos dilemmát kellett eldönteni.
A fő probléma abból adódott, hogy a Szenátus üléseinek a vezetője számára eddig kézemeléssel jelezték a felszólalási szándékot. Mivel Cyrus Habib vak, ezért nála ez nem jöhetett szóba, így valamilyen megoldást kellett találni. Automatikusan adódott egy lehetőség, mégpedig egy személyi segítő kirendelése. Ezt azonban hamar elvetették, mivel ez azt sugallná, hogy a vakság akadálya az önálló ülésvezetésnek. Ezért egy komolyabb fejlesztést valósítottak meg.
A padsorokhoz érintőképernyőt szereltek fel, amelyet megérintve lehet jelezni a megszólalási szándékot. Ezekről az eszközökről a felszólalási kérelem az ülésvezetői asztalnál lévő számítógéphez fut, amelyhez egy nem túl nagy braille-kijelző csatlakozik. A kijelzőre egy gombnyomással lekérhető minden más releváns adat is, mint például az éppen beszélő neve vagy a hozzászólásra jelentkezők száma és nevei. Mind az érintőképernyő, mind a kijelző látható a fényképeken.
A kép forrása: http://wowway.net
A kép forrása: http://wowway.net
Az akadálymentesítésben volt egy speciális, sokunk által nem megszokott elem is. A Szenátus vásárolt egy olyan nyomtatót, amely akadálymentesen képes nyomtatni. Az alábbi fényképen látható mit jelent ez az ő értelmezésükben. A kinyomtatott oldalon nem csupán a braille-írás látszódik, hanem síkírással is olvasható. Így amikor Habib számára kinyomtatnak valamit, akkor a braille-t nem ismerők is tudják mi van a papíron és látható van-e benne elgépelés.
A kép forrása: http://wowway.net
Ki a nyertese ennek a fejlesztésnek? Egyrészt a mindenkori ülésvezető, mert könnyebb lesz észrevennie a felszólalási kérelmeket. Arról nem is beszélve, hogy amikor hirtelen nem jut eszébe a megszólaló neve, akkor a rendszer egy vizuális kijelzőt is tartalmaz, ahonnan le tudja majd olvasni az, aki majd valamikor később Habib látó utódja lesz. Ezek apróságok, de a gördülékeny ülésvezetésnek a részei.
A fejlesztés azonban üzenetet is megfogalmaz arról, hogy miképpen érdemes szerintük akadálymentesíteni. A meghozott döntések szándékosan a feladatok önálló ellátását teszik lehetővé, mindenféle személyi segítő közreműködése nélkül. A látók számára is akadálymentessé tett braille-nyomtatás rendszeresítése, egy integrációs üzenet, melynek a megcélzott közönsége az egész társadalom.
A technikai főpróbán Habib így beszélt a fejlesztések céljáról:
Nagyon izgatott vagyok, hogy megmutathassam a nyilvánosságnak, különösen az iskolás gyerekeknek azt, hogy minden lehetséges.
Cyrus Habib 1981-ben született, bevándorló irániak gyermekeként. Egy súlyos rákbetegség miatt lett teljesen vak, nyolc éves korában. Különböző alapítványi ösztöndíjaknak (Truman, Rhodes, Soros) köszönhetően szerzett irodalomtudományi, majd jogi diplomát. Jogászként és egyetemi tanárként dolgozott. 2012 novemberében nyerte meg a választást, így az állami Képviselőház tagja lett 2013 januárjától. A következő választáson már az állami Szenátust célozta meg, 2015 januárjától szenátor lett. 2016-ban határozta el, hogy indul az alkormányzói székért. Először a saját pártján belül 10 másik riválist kellett legyőznie, majd a tavaly novemberi választáson a republikánus ellenjelöltet.
A kép forrása: http://cyrushabib.com/
Amellett, hogy ő az első iráni származású amerikai politikus, az Egyesült Államokban ő legmagasabb közhivatalt betöltő vak ember. A különböző népszerűségi listákon előkelő helyeken szerepel. Habib azonban nem a vakságának köszönheti a népszerűségét. A környezetvédelem és a technológiai fejlesztések aktív támogatója, valamint többször kiállt a szegényebb társadalmi csoportoknak az általában nem képviselt érdekei mellett is.
Forrás: http://wowway.net/
Újabb húsz dél-budai villamosmegállót akadálymentesítenek október közepéig
Kép forrása: rehabportal.hu
A BKK közleménye szerint a fejlesztés eredményeképp – hasonlóan a nyár végéig átépülő Fehérvári úti és Bartók Béla úti 35 peronhoz – ezek a megállóhelyek is teljesítik majd az akadálymentességi követelményeket. A beruházás várhatóan október közepéig zajló építési ütemében ismét változik a budai villamosok közlekedése. Örömteli hír, hogy újra a teljes, eredeti vonalán közlekedik majd a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 48-as és a 49-es, az 56-os és az 56A villamos; az Alkotás utcán, a Budaörsi úton és a Villányi úton ebben az időszakban szünetel a villamosforgalom. A 17-es villamos módosított útvonalon, az Alkotás utca helyett a Krisztina körúton át közlekedik. A 61-es villamos Hűvösvölgy és a Széll Kálmán tér M között jár, kizárólag hétköznap, a reggeli csúcsidőben. Hűvösvölgyről további eljutási lehetőséget jelent az 59B jelzésű villamos, amely az 59-es és az 59A helyett is közlekedik, Hűvösvölgy és a Márton Áron tér között. A Móricz Zsigmond körtér M és a Széll Kálmán tér M között az Alkotás utcán és a Villányi úton át a 61-es pótlóbusszal lehet majd utazni. Az Alkotás utcán közlekedő buszjáratok a közös szakaszon a villamospótló összes megállójában megállnak.
2016 nyarán és őszén 55 dél-budai villamosmegállót korszerűsítenek az Alkotás utcában, a Bartók Béla úton, a Budaörsi úton, a Fehérvári úton és a Villányi úton úgy, hogy azok akadálymentes közlekedési lehetőséget nyújtsanak.
Augusztus 27-éig lezajlik a Bartók Béla úton és a Fehérvári úton átépített peronok műszaki átadása és átvétele. Ezek a megállóhelyek már alkalmasak lesznek a biztonságos utasforgalom lebonyolítására, 2017. január végéig azonban a megállókban még új esőbeállót, padokat, szemeteseket helyeznek el, útépítési, forgalomtechnikai és környezetrendezési munkákat végeznek. Ugyanakkor a nyáron átépített peronok már akadálymentes közösségi közlekedési lehetőséget nyújtanak; ahol szükséges volt, ott ennek érdekében a megállóhoz vezető gyalogos-átkelőhelyeket is átépítették.
Az augusztus 28-ától várhatóan október közepéig zajló építési ütemben az Alkotás utcában, a Budaörsi úton és a Villányi úton elhelyezkedő villamosmegállóhelyek peronjait építik át. Az új CAF villamosok beszerzéséhez kapcsolódik emellett azok járműkarbantartó üzeme, a Budafoki kocsiszín átalakítása, amely jelenleg is zajlik, és várhatóan 2017 áprilisáig tart.
Az új megállóhelyi peronok – igazodva az új villamosok padlómagasságához és hosszúságához – egységesen 26 centiméter magasak és legalább 36 méter hosszúak lesznek.
2016. augusztus 28-tól újra a teljes, illetve eredeti útvonalán közlekedik a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 48-as, a 49-es, az 56-os és az 56A villamos. (Ugyanakkor az 56A vonalon változnak a járatok indulási időpontjai az egyenletes villamosközlekedési biztosítása érdekében.) A többi budai villamosvonal közlekedése várhatóan október közepéig az Alkotás utcai, a Budaörsi úti és a Villányi úti megállóhelyi peronok korszerűsítése miatt az alábbiak szerint változik – áll a tájékoztatásban.
Forrás: OrientPress
Akadálymentesített tanösvényt mutattak be Budapesten
A kerekesszékkel is teljes hosszában látogatható tanösvény 2,5 kilométeres nyomvonala részben térkővel burkolt szakaszokból, részben fából készült rámpákból áll a hűvösvölgyi Nagy-réten. Minden szakasz elején információs tábla található, amelyen a távról, a burkolatról és a meredekségről vannak tudnivalók feltüntetve, hogy mindenki kiválaszthassa a számára megfelelő nehézségű útvonalat. Az akadálymentesítés szempontjai szerint kiépített, kerekesszékkel teljes hosszában, akár segítség nélkül is végigjárható nyomvonal melletti táblák bemutatják továbbá a környék növény- és állatvilágát. A tanösvény nyomvonala mellett kerekesszékkel könnyen használható tűzrakó helyet is kialakítottak. A Pilisi Parkerdő Zrt. célja, hogy a Budapest környéki erdők mindenki előtt nyitva álljanak, ezért is kiemelt érték az akadálymentes tanösvény.
Győri Tamás József, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója, további szerencsés túrázást kívánt az össztáv felénél járó Tóninak
A Pilisi Parkerdő Zrt. területén az 1160 kilométeres Országos Kéktúra 113 kilométeres szakasza halad át, ezt a turistaútvonalat a Parkerdő, turisztikai beruházásai keretében, 2013-ban újította fel. Az Országos Kéktúráját teljesíti jelenleg Puskás Antal látássérült túrázó is, aki pont pénteken érkezett a hűvösvölgyi szakaszhoz, így ő is végigjárta a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjából érkezett vendégekkel az akadálymentesített útvonal bemutatóját. Tóni még május elején kereste meg a Magyar Természetjáró Szövetséget, hogy segítsenek neki megvalósítani élete nagy álmát, az Országos Kéktúra teljesítését.
Elmondása szerint a Másfélmillió lépés Magyarországon sorozat hatására döntötte el, hogy egyszer ő is végigmegy a Kéken, ám sajnos egy veleszületett betegség miatt ezt nem tudja önállóan teljesíteni. Három hónap, több száz telefon, tucatnyi Excel-táblázat és Google naptár kitöltése után, Tóni augusztus 15-én nekivágott az 1160 kilométeres távnak az osztrák határon fekvő Írott-kőtől, hogy október első felében (a tervek szerint 11-én) megérkezzen Hollóházára. Tóni Hűvösvölgyből Pilisborosjenő felé folytatta túráját, amit a blogján lehet nyomon követni.
Szabó Miklós erdőmérnök, a Parkerdő szakvezetője mutatta be a felújított akadálymentesített erdei tanösvényt.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Forrás: turistamagazin.hu
Összefogás a jobb életért
Találkozzunk az EMMI előtt (1054 Budapest, Akadémia u. 3.) 2014.10.19. vasárnap 15 órakor, ahonnan együtt indulunk az Erzsébet térre, ahol számos kulturális és érzékenyítő program vár mindenkit.
Társadalmi összefogás a fogyatékossággal élők jobb életminőségéért.
Forrás: index.hu
Kiss Csaba kezdeményezésére életre kel egy civil mozgalom: a RehabCritical Mass!
Szeretnénk előmozdítani és megmutatni, hogy a magyar társadalom szolidáris és fogékony a benne élő különböző emberek problémáira, igényeire. A RehabCritical Mass egy alulról jövő civil kezdeményezés, amely mentes minden pártpolitikai szándéktól és szerveződéstől.
GYERTEK SOKAN, MUTASSUK MEG MAGUNKAT!
Főbb célok:
akadálymentesítés
integráció, inkluzív oktatés
rehabilitácó
támogató szolgálat megvédése és továbbfejlesztése tartalmi és időbeni szükségletek szerint
kitagolás, a tömegintézmények helyett lakóotthonok
munkalehetőségek biztosítása a nyílt munkaerő piacon és védett munkahelyek
ápolási díj, a sérült gyermeket nevelők számára megfelelő juttatás
A rendezvény akadálymentes, gyermek -és családbarát
Felmérés a közlekedés akadálymentességének javításáért
Forrás: www.transportforall.org.uk
A célcsoport a különböző fogyatékossággal élő személyek és azok szülei, az idős emberek, valamint a kisgyermekes szülők. A felmérés során a lehetőség adott, hogy beszámoljon közlekedési nehézségeikről, problémáiról, továbbá javaslatokat tegyen az akadálymentesítés szakszerű kivitelezésére és a közlekedés minőségének javítására.
Kérjük, amennyiben ideje engedi, szánjon 10 percet a letölthető kérdőívre, ezzel segítve városaink akadálymentesítését.
A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) újra és újra tanújelét adja, hogy a vak és gyengénlátó ügyfeleit is törekszik zökkenőmentesen kiszolgálni és figyelembe veszi speciális igényeiket. A bank országszerte 430 bank automatát (ATM-eket) üzemeltet, s ezek közül 413 fel van szerelve olyan speciális szövegfelismerő és olvasó szoftverrel, amely a nem látó emberek számára is lehetővé teszi a biztonságos használatát.
A látássérült ügyfeleknek egy fülhallgatót kell csatlakoztatniuk az automatához, és így csak ők hallhatják a bizalmas adatokat. A válaszokat – látó társaikhoz hasonlóan – a billentyűzeten adják meg, amelyek Braille- írásjegyekkel is el vannak látva. A szövegfelolvasó program abban segít, hogy a készülék mely részén keresse a billentyűt vagy a pénzkiadó- vagy a kártyanyílást a felhasználó. A K&H már csak ilyen ATM-eket állít forgalomba, a régebben kihelyezett berendezéseket pedig folyamatosan kiegészítik a szövegolvasó programmal – tudtuk meg Lesti Mónikától, a pénzintézet kommunikációs igazgatóságának osztályvezetőjétől.
A hazai pénzintézetek közül a K&H volt az első, amely beszélő bank automatákat helyezett üzembe. 2006 óta már csak ilyen ATM-eket vásárolnak. Még egy hazai pénzintézet követte ezt a példát: a Volksbank 60 speciális ATM-et üzemeltet.
A K&H nem csak az automaták számával nyújt többet. Azt is megoldották, hogy már a honlapjuk ATM-keresőjén megkereshessék az érdeklődők ezeknek a speciális automatáknak a pontos helyét, a Volksbank – reméljük csak egyelőre – nem nyújtja ezt a fontos szolgáltatást a honlapján.
A többi pénzintézet mindeddig nem válaszolt erre a kihívásra. Pedig az ENSZ fogyatékosügyi bizottsága ez év májusi határozatában hat hónapot adott a magyar kormánynak, hogy a magyarországi ATM-eket tegye a látássérült emberek számára is hozzáférhetővé.
A témában a Népszabadság a legnagyobb hazai pénzintézetet, az OTP-t is megkérdezte, ám a válasz minden bizonnyal nem elégíti ki az érintetteket. Nyilatkozatuk szerint valamivel több, mint kétezer bankjegykiadó automatájuk nagy többségének gombjai a vakok és gyengén látók számára Braille-írással is el vannak látva, míg kártyás fizetés esetén az úgynevezett POS-terminálok billentyűzetén megjelölték az 5-ös szám gombját, s ez segítséget jelent a látássérült ügyfelek számára a PIN kód helyes megadásában. A pénzintézet honlapja elérhető a vakok és gyengén látók számára optimalizált verzióban, kivéve bizonyos bonyolultabb kalkulátorokat és az internetbank szolgáltatást, melyek „átfordítása” elmondásuk szerint nagyon bonyolult és nehezen megvalósítható feladat, ezért az OTP egyelőre nem tervezi, hogy ezekkel is foglalkozik – igaz, ilyen irányú igényt, megkeresést az internetbank kapcsán még nem kaptak.
A pénzintézetek passzivitása nem csak humanitárius szempontból és a „minden ügyfél azonos kiszolgálást érdemel” jogos elvárása alapján érthetetlen, hanem amiatt is, mert amíg egy ATM beszerzési ára hozzávetőleg tízezer euró, addig ezek beszélő változatáért mindössze tíz százalékos felárat kell fizetni, a régi ATM-ek átalakítása pedig még ennél is kevesebbe kerül.
Az ENSZ bizottsága által szabott határidő novemberben jár le, s addig eldől, hogy a szolgáltatók állami beavatkozásra várnak, vagy önként teljesítik az abban foglaltakat. Jelenleg a hazai, majdnem ötezer ATM tíz százaléka képes kiszolgálni a vakokat és gyengénlátókat, köszönhetően a már említett két pénzintézetnek.
