Irány a varázshegy – avagy interaktív foglalkozás az Állatkertben

 

A VGYKE tagjai és közösségi civilszervezői a “Vizuális kultúra mindenkié” projekt keretében zoopedagógiai foglalkozáson vettek részt a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Erre négy napon (július 23. és 30., valamint augusztus 16. és 19.) került sor, 110 fő részvételével, integrált és interaktív formában.

A résztvevőket az Állatkert foglalkozás-koordinátora, Dombi Rita zoopedagógus várta a főbejáratnál, és felkísérte a csapatot a Varázshegy nevű terembe, ami az Állatkert egyik legújabb, legváltozatosabb bemutatóhelye. Itt először tengeri állatok maradványait, ún. fosszíliákat, preparátumokat lehetett kézbe venni (csigaházak, korallok, cápauszony, cápa álkapocs fogakkal, kicsi és nagy tengeri teknős páncél stb.), és mód nyílt sok-sok kérdés feltételére is.

Fosszíliák, preparátumok tapintása

A tenger után a szárazföldön kötöttek ki a virtuális utazók, és megtapinthatták pl. a leopárd, a fóka és az oroszlán szőrét, vagy különböző csontokat (mohr gazella lábszárcsontja, zsiráf lábközépcsontja vagy patája.)

Leopárd szőr tapintása

A legnépszerűbb a kígyó volt, amit kézbe, nyakba is lehetett venni. Ő volt az egyedüli élő állat azok közül, melyeket a zoopedagógus mutatott be a résztvevőknek.

Egy finom ebédet követően, amit a Barlang Étteremben fogyasztottak el, mindenkinek lehetősége nyílt a kert bejárására, az említett állatok felkutatására.

Köszönet a lehetőségért, az érdekes előadásért és a kellemes napért!

A VGYKE lámpás csapata

A programról további fotók a XVIII. kerületi Lámpás Klub Facebook-oldalán találhatók.

Különleges séta az Állatkertben

 

2021. július 30-án nagy izgalommal gyülekeztek a XIII. és XVI. kerületi lámpás-klubok tagjai az Állatkert  előtt. A Vizuális kultúra mindenkié c. pályázat támogatásának köszönhetően egy igazán különleges programra voltak meginvitálva, mely keretein belül belülről is megcsodálhatták a kert állatait és növényeit.

A nap szabadprogrammal kezdődött, mindenki azt az állatot kereshette fel, akire épp kíváncsi volt. Volt, aki a Japán kertben pihent, volt, aki a fóka-bemutatót élvezte, volt, aki pedig a két hónapos kiselefántot kereste fel. Délben egy igazán finom és kiadós ebédet költött el a csapat együtt az Állatkert Barlang éttermében, ezt követően pedig a Varázshegy nevű létesítmény egyik termében egy rendkívül izgalmas előadás részesei lehettek a tagok. Az előadást tartó zoológus különböző érdekes tárgyakat adott a résztvevők kezébe úgy, mint pl. megkövesedett mamutfog, vagy kígyótojás, de a bemutató végén egy élő királypitont is simogathattunk, akit a bátrabbak a nyakukba is vehettek.

A nagy meleg ellenére mindenki sok élménnyel gazdagodva térhetett haza a programról.

Kollárszky Boglárka

Érdemes-e ősszel az Állatkertbe menni?

Az év során többször voltunk az Állatkertben, hogy a lehető legtöbb klubtagunk megismerhesse az Állatkert új helyeit, köztük például a Holnemvolt Parkot. Az év végéhez közeledve úgy döntöttünk, hogy megpróbálkozunk a kissé hidegre forduló időben is elmenni, hátha kapnak a tagjaink valamilyen egyedi élményt. Nem csalódtunk!

A korábbi látogatásainkhoz képest nagyon meglepő volt, hogy sokkal több állatot láthattunk a korábbi látogatásainkhoz képest! Azt gondoltuk, hogy a melegben lehet a legtöbb állatot megfigyelni, de az enyhe időjárásban nagyon sok állat közelebb merészkedett a látogatókhoz. Az egyik kísérőnk szerint ez a kevesebb látogatónak köszönhető, mivel a zaj, a mozgás megijeszti az állatokat, de a nyugalom és a csend bátrabbá teszi őket.

A képen két gyerek tag próbálja olvasni az egyik állatkerti tájékoztató feliratot a zebrák előtt állva

Az egyik nagy élményforrás az volt, hogy direkt úgy szerveztük az állatkerti sétánk útvonalát, hogy a különböző bemutatók időpontjára érkezzünk meg. Mivel kevesebb látogató volt, ezért a bemutatónkon több volt a hely, mindenki el tudta foglalni azt a helyet, amelyik a látásának a lehető legjobb volt. Nagyon sok mindent tanulhattak a kicsi tagjaink és a szüleik is ezeken a bemutatókon, mert talán a bemutatók vezetőinek is kényelmesebb volt a kisebb nézősereg.

A képen néhány angyalföldi gyerek klubtag a fókákat nézi a medence előtt

A látogatásban nagyon sok kellemes elem volt, de az egyik legnagyobb sikert egy kicsike gorillakölyök aratta. A gorillák helyét több hatalmas üvegablak mögül lehet megfigyelni és ezekhez az ablakokhoz oda is sétáltak. Köztük a képen látható kiskölyök is megtisztelt bennünket és nagyon sok időt töltött el mellettünk. A gyerekeknek annyira tetszett, hogy háromszor is visszamentünk hozzá!

A képen egy gorillakölyök látható, aki főszerepet kapott az angyalföldi klub állatkerti programján

A program másik kellemes meglepetése volt, hogy a játszóterek is kiürültek. Ennek köszönhetően a kisebb tagjaink bátrabban vették birtokba a játszóeszközöket és nagyon felszabadultan tudtak játszani.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a hidegebb időben is nagyon megérte ellátogatni az Állatkertbe és nyugodtan kijelenthetjük, hogy sokkal erőteljesebb élményt kaphattak a tagjaink a korábbi látogatásokhoz képest!

Köszönjük az Állatkert dolgozóinak a szíves fogadtatást és Angyalföld Önkormányzatának a program támogatását!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Fehér bottal a vadasparkban!

Szeptember egyik kellemesen meleg délelőttjén, a baráti társasággá vált újpesti látássérült csapatunk kirándulni indult. Egy nagyjából másfél kilóméteres erdei séta végén érkeztünk meg a Budakeszi Vadasparkba, ahol már várt ránk fiatal és lelkes szakvezetőnk, Jóba Katalin.

Az újpesti klubtagok egy ketrec előtt hallgatják a budakeszi vadaspark szakvezetőjét

Kati először néhány mondatban tájékoztatott minket a Vadaspark megalakulásáról, bővüléséről, valamit arról, hogyan működik a park a hétköznapokban. Elmesélte nekünk azt is, hogy a dolgozók kapcsolata nagyon szoros a Vadaspark lakóival, mert az etetésükön, és az élőhelyük takarításán túl, a gondozók napi szinten tréningeznek is a rájuk bízott állatokkal. Ebből kaptunk is egy rövid bemutatót. Meghallgathattuk, hogy Kati hogyan kommunikál „vonyítás” formájában, az aranysakállal. Ezen kívül lehetőségünk volt egy albínó vadászgörényt is megsimogatni.

Az újpesti klubtagok egy kifutó előtt állva néznek egy állatbemutatót

A szakvezetés után pihenésképpen kipróbáltuk a vadaspark büféjét, délután pedig egy nagyobb séta keretében megcsodálhattuk a nagy vadakat.

Az állatsimogatóban is jártunk, ahol nem csak megsimogathattuk a körülöttünk összegyűlő őzikéket és kecskéket, de a saját tenyerünkből meg is etethettük őket.

Az élmények annyira elvonták figyelmünket, hogy észre sem vettük, mennyire elfáradtunk az egész napos erdei kirándulásunk alatt.

Ezúton szeretném megköszönni a magam, és a kiránduláson résztvevők nevében is Jóba Katalinnak, a Budakeszi Vadaspark dolgozójának, az információkban és élményekben gazdag szakvezetését.

Széles Attiláné
közösségi civilszervező

Cápákat néztünk a Tropicariumban

Amikor a programokat közösen kitaláljuk, mindig arra törekszünk, hogy a résztvevők igényeihez teljesen alkalmazkodó és az érdeklődési körükhöz a lehető legjobban idomuló kínálatunk legyen. Ez sokszor elég nagy kihívást jelent, éppen ezért nagyon kellemes megtapasztalni, hogy ezen szempontok teljesülése miatt újabb és újabb családok találnak meg minket. Ezért amikor a Tropicariumba szervezett látogatásunk alkalmával egy újabb családot köszönthettünk magunk között, mindannyian nagyon örültünk. Az egymást már jól ismerő gyerekek is egyből befogadták az újabb gyerekeket.

A Tropicarium elsősorban azokat az állatokat mutatja be a látogatóknak, amelyeket a magyarországi éghajlaton nem lehet megismerni. Ezeket az állatokat ezért egzotikusnak tekintjük és korábban emberek milliói éltek le egy egész életet úgy, hogy legfeljebb csak képekből láthatták őket. A Tropicarium ezeket az állatokat azonban nem csupán megmutatja, hanem a lehető legjobban testközelbe is hozza őket. Ez mindenkinek nagyon erős élményt biztosított, de a gyerekek számára különösen annak bizonyult!

Az első ilyen helyszínünk a krokodil volt. A rendszeresen velünk kiránduló gyerekek az Állatkertben már találkoztak krokodilokkal, de elég messze voltak ahhoz, hogy alaposan szemügyre tudják venni. Még az ép látással rendelkezők is csak keveset láthattak belőlük, mivel négy-öt méteres távolságból lehetett csak megtekinteni őket. A Tropicariumban azonban a látogató dönti el, hogy mennyire meri megközelíteni, de akár két méternél is közelebbről meg lehet nézni biztonságosan! A velünk tartó gyerekek éltek is ezzel a lehetőséggel!

A krokodil utáni területen olyan halakat lehetett megnézni, melyek eltértek a megszokott halformától. Ezek nagyon lenyűgözték a gyerekeket is, mert nagyon színesek és szokatlanok voltak. Ráadásul több akvárium is úgy van kialakítva, hogy az üvegfal valamennyire nagyít, így van lehetőség az alaposabb megfigyeléshez!

A képen az angyalföldi gyerek klubtagok egy akváriumban furcsa halakat néznek

Talán egyik akvárium sem nyűgözte le annyira a programunk összes résztvevőit, mint a cápákat tartalmazó hatalmas medence. A medence több oldalról is megtekinthető, de az egyik legerősebb hatást az alagút gyakorolta mindenkire. Az alagútban a medence alatt haladhatunk át és onnan nézhetjük a folyamatosan úszásban lévő különböző cápákat. Az élmény erejét jól mutatja, hogy a csoportunk minden tagja perceken át egy helyben állva gyönyörködött a látványban, a gyerekek pedig izgatottan mutogatták egymásnak a közelükben elúszó halakat.

Az angyalföldi klub tropicariumi látogatásán a gyerekek és a felnőttek cápákat néznek

Az élménysorozat a legvégén kiegészült egy rájasimogató medencével, ahol szintén volt lehetőség a medence aljából szemügyre venni a rájákat. A simogatásuk nem volt egyszerű, mert nagyon sokat kellett várni ameddig a ráják a kezek közelébe merészkedtek, de volt olyan kicsi, aki sikerrel járt.

A torpicariumos kirándulás után a gyerekek egy asztalnál esznek

Végül egy bőséges ebéddel zártuk le a közös programot, mely közben a gyerekek még mindig az élmények hatása alatt állva mesélték egymásnak azt, hogy mennyi mindent éltek át!

Jó érzéssel nyugtáztuk, hogy a közösen kitalált programunk mennyire jól célba ért és milyen kedvező fogadtatásra talált! Szeretnénk köszönetet mondani a Tropicariumnak a rugalmasságukért, illetve a XIII. kerületi Önkormányzatnak a megvalósítást lehetővé tevő forrás biztosításáért!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Állatokhoz nevelés a Vadasparkban

Az újbudai Klub egy állatokhoz nevelő foglalkozáson vett részt Budakeszin.

A mai városi ember sok tekintetben elidegenedett a természettől, és sok olyan dolgot érez természetellenesnek, ami valójában a lehető legtermészetesebb. Például sokan idegenkednek az állatoktól, és nem tudják, miként kell viselkedni a közelükben. Erre a gondolatra került felfűzésre a vadasparki kirándulásunk.

Az első állomáson egy érdekes bemutatón vehettünk részt, ahol leginkább a galambokat ismerhettük meg. A galambokról megtudhattuk, hogy azon kevés madarak egyike, akik tejjel táplálják a fiókáikat. Mivel a galambok is képesek milliós nagyságrendben városokat lakni, ma elsősorban a koszt és a betegséget társítjuk hozzájuk, de a múltban csupa pozitív dolog jelképeként utaltak rá. Ezek igazságtartalmáról is megtudhattunk dolgokat.

Az újbudai klub tagjai a budakeszi vadasparkban előadást hallgatnak

Ezt követően jött a legizgalmasabb rész, ahol őzekkel barátkozhattunk. Az őzekhez való bejutás előtt megtudtuk a szabályokat. Az első az volt, hogy legyünk csendesek, ne hangoskodjunk. A második az, hogy ne tegyünk hirtelen mozdulatokat. A harmadik pedig az, hogy üljünk le, álljunk meg, ne menjünk az őzek után, hanem várjuk meg amíg ők közelítenek meg minket. Ezek a szabályok általában a legtöbb állatra érvényesek, de az őzek különösen félősek. Ráadásul nem is mernek az emberre támadni, de a hangoskodás, a hirtelen mozdulat vagy a kergetése elvezethet odáig, hogy menekülés közben véletlenül egy embernek ütköznek. Amint megtudtuk, ezek a szabályok általánosak, minden állatnál követni ajánlatos.

Szomorú érdekesség, hogy miközben a területükön voltunk, sokan mások is velünk együtt jöttek be, akik nem tartották be a szabályokat. Ők éppen körbevettek egy őzt minden irányból, majd egy hangos nevetéstől megijedve az őz megpróbált kitörni az emberek gyűrűjéből és majdnem nekiment egy kisgyereknek.

A budakeszi vadasparkban az állatsimogatóban őzikék között tartózkodnak az újbudai klubtagok

Többször láthattuk azt is, hogy amikor csendben voltunk, egy helyben álltunk vagy ültünk, illetve nem tettünk hirtelen mozdulatokat, akkor az őzek jöttek oda hozzánk. A velünk lévő vezető azt is elmondta, hogy amikor állatokat szeretne valaki fényképezni vagy megfigyelni, akkor is alapvető fontosságúak ezek a szabályok. Ha valaki ezeket nem tartja be, akkor soha nem fog tudni jó fényképeket készíteni.

A következő állomásunk a bivalyoknál volt, akik a meleg miatt éppen a pocsolyában tartózkodás jogáért küzdöttek meg egymással. A dagonyázásért folytatott harc kifejezetten komótos, szinte ráérős lökdösődés volt, inkább tűnt játéknak. A vezetőnk elmondta, hogy akár a közelükbe is mehetnénk, ha ugyanazokat a szabályokat megtartanánk, melyeket az őzek esetében megismertünk. A bivalyok alapvetően békések, nem támadnak addig, amíg nem éreznek veszélyt. Az embert kifejezetten jól tűrik, érdekes lénynek tartják.

Ezt követően egy másik dagonyázó állatot kerestünk fel, a vaddisznókat. A vaddisznók sajnos semmilyen módon nem foglalkoztak velünk, az ottlétünk alatt végig aludtak. E miatt a programunkból sajnos a gyakorlati bemutatót ki kellett hagynunk. Megtudtuk azt, hogy a vaddisznók általában éjszaka aktívak, nappal inkább pihennek. Azt is megtanultuk, hogy soha, semmilyen körülmények között nem szabad a kicsi vaddisznókat megfogni. Könnyen hihetnénk, hogy az amúgy aranyos, barátságos kismalacok eltévedtek, de az anyjuk mindig a közelükben van, csak csendes és észrevétlen. Ha az ember megközelíti őket, akkor azonnal támadnak, amit nehéz kivédeni.

A következő állomásunk a farkasoknál volt. Egy triót nézhettünk meg, és a vezetőnk folyamatosan magyarázta, milyen viselkedések zajlanak éppen a szemünk előtt. Kiderült, hogy a farkasok valójában nagyon előzékeny állatok egymással szemben. Ennek ellenére nem ajánlott embernek a közelükbe menni. Meglepő, de a fogságban tartott és emberhez szokott farkasok nagyon hamar támadnak. A szabadon élő társaik inkább félnek és menekülnek, nagyon nehezen merészkednek az emberek közelébe. Náluk is érvényesek az őzeknél emlegetett szabályok, és azok alkalmazásával akár a simogatásig is eljuthatnánk, de a vezetőnk azt javasolta, hogy ezzel inkább soha ne is kísérletezzünk.

Találkoztunk a medvékkel is, melynek éppen az adott aktualitást, hogy mostanában gyakori a medvék megjelenése a magyarországi területeken. Tanácsként azt kaptuk, hogy semmiképpen ne közelítsük meg őket. Mivel ugyanúgy kerüli az embert, mint a legtöbb állat, ezért igyekezzünk valamilyen módon folyamatos zajjal haladni az erdőben, és akkor nem fog a közelünkbe jönni. Ha kicsi medvebocsot látunk, akkor a vaddisznóknál hallottak miatt, soha ne menjünk a közelébe, hanem gyorsan távolodjunk el!

Végül a pillangókhoz érkeztünk el, ahol a feladatunk az volt, hogy a tanult viselkedési szabályok alkalmazásával videót kellett készítenie róluk valamelyikünknek. A viselkedési szabályok eléggé eredményesnek bizonyultak, mivel mindenki, aki megpróbálkozott a videókészítéssel, az sikerrel is járt.

Nagyon köszönjük a vezetőnknek, Mátyásnak, a segítségét, mert általa nagyon sok izgalmas és érdekes élménynek lehettünk a részesei! Reméljük, hogy a legközelebbi programunkon is ennyire kellemes tapasztalatokkal lehetünk majd gazdagabbak.

Neumann Károly
közösségi civilszervező

Állatok bűvkörében Erzsébetvárosban

Az Állatkertben egy csütörtökön verőfényes napsütésben gyülekezett népes kis csapatunk a megbeszélt találkozási helyen.

Vezetőnk Dombi Rita zoopedagógus volt, aki a varázshegyen keresztül elkalauzolt bennünket egy bemutató terembe, ahol különféle állatokat tapogathattunk meg.

Elsőként egy ló, majd egy zsiráf patájával ismerkedtünk meg. Megdöbbentő volt, hogy milyen nagy patája van a zsiráfnak. Később találkozhattunk egy hegyi kecske szarvával és koponyájával, majd egy kígyó bőrével is, amit kicsit félelmetes volt megérinteni. Érdekesség, hogy a kígyók nemét csak a velük foglalkozó szakemberek képesek megállapítani. Valamint az is elgondolkodtató, hogy egyes kígyó fajok tojással szaporodnak, másik fajtájuk pedig elevenszülő.

A program egy másik pontján megismerkedhettünk Artúrral, egy gyíkkal, akinek nagyon érdekes tapintása volt, ő volt az egyetlen élő állat azok közül, melyet a zoopedagógus mutatott nekünk. A gyík figyelt is néhányunkra, amikor beszéltünk.

Az erzsébetvárosi klub tagjai az állatsimogatóban ismerkednek néhány háziállattal

A zoopedagógiai program végeztével ellátogattunk a kecskék és bárányok birodalmába az állatsimogatóba, ahol aki szerette volna, megsimogathatta a jószágokat, akik nagyon barátságosak voltak. Út közben meglestük az elefántokat, köztük a legutóbb született kiselefántot, Arunt is.

Szép, tartalmas délutánt töltöttünk egymás és az állatok társaságában.

Jánosi VeronikaKőváriné Orsolya
közösségi civilszervezők

Családi nap az Állatkertben

Mivel a 2017-es év végén a XIII. kerületi klubban megnőtt a látássérült gyerekeket nevelő családok száma, ezért ebben az évben sokkal több olyan programot terveztünk el, melyek kifejezetten az ő igényeiket igyekeznek kiszolgálni. Ilyen céllal szerveztünk újra egy családi napot május elején.

A képen az angyalföldi klub legfiatalabb tagjai láthatóak az Állatkertben

A családi nap első és legfőbb programja az Állatkert volt, ahol a gyerekek elmondták milyen állatokat szeretnének látni és a kívánságlistájukat teljesítve készítettük el az útvonalat. A kívánságlistán elefánt, hal, viziló, jegesmedve, krokodil, tigris, kecske és zsiráf is szerepelt. Nagyon sok idő kellett ezek felkereséséhez, de a gyerekeknek nagyon tetszett, hogy végre nekik megfelelő módon és ritmusban nézhették meg az állatokat. Az élményt fokozta, hogy közben nagyon sok játékra hívó lehetőséggel is találkoztunk, amit nagy örömmel használtak ki a kicsik.

A képen az állatkerti programon játszanak a klubhoz tartozó gyerekek

Az Állatkert egyik sajátossága, hogy van lehetőség juhok és kecskék simogatására. Sok állat még nagyon kicsike volt. Ezt az alkalmat mindig kihasználtuk a gyerekek állatokhoz való szoktatására, mert a tapasztalataink szerint ez sok gyerek életéből kimarad, így most is sok időt töltöttünk a simogatóban.

A képen az állatkerti programon résztvevő klubtag gyerekek állatokat simogatnak

Az Állatkert után egy ebéd következett egy közeli gyorsétteremben, ahol éppen lufikat osztogattak a gyerekeknek, így az addig sem élményszegény nap újabb meglepetésekkel folytatódott. Mivel májusnak egy nagyon meleg időszakában voltunk, ezért fagyizással zártuk az ebédet.

A pihentető ebéd után egy pestújhelyi, modernizált játszótérre mentünk, ahol alapvetően minden eszközt újragondoltak az építők. A gyerekek nagy örömmel fedezték fel az addig soha nem látott formájú mászókákat és csúszdákat, ezzel is igazolva azt, hogy a tervezők jó irányba gondolkodtak.

A képen a pestújhelyi játszótér látható

A program a XIII. kerületi önkormányzat támogatásával valósult meg, így ezúton is szeretnénk megköszönni az anyagi támogatást, amely lehetővé tette a családoknak ezt a kellemes napot!

Tóth Andrea
közösségi civilszervező

Állatkerti kirándulás

Kirándulásunk keretében meglátogattuk az állatkertet.

A ferencvárosi klubtagok egy tapintható szobornál állnak

Vidám hangulatban telt a gyönyörű napsütéses időben.

Az Állatkert tapintható és domború térképe előtt állnak a ferencvárosi klubtagok

Háry Anikó és Lenkainé Vajda Viktória
közösségi civilszervezők

Állatok Farsangja

A képen rajzolt állatok láthatóak farsangi ruhákba öltözve

A kép forrása: http://www.zoobudapest.com/

2018. február 2. és 2018. február 4. között Állatok Farsangja lesz az Állatkertben!

„Légy ott!” az álarcos állatokkal mindhárom nap, vagy rejtőzz álarc mögé a kézműves standnál!

Idén először várja a látogatókat az Állatok Farsangja program február 2-től 4-ig, a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

A háromnapos rendezvény ismeretterjesztő és szórakoztató programokat is rejt magában, amit egyetlen állatbarát sem hagyhat ki. A gyerekek készíthetnek álarcokat, bábokat, részt vehetnek karneváli arcfestésen, valamint érdekes állattörténeteket hallgathatnak. Lesz jegesmedve gyógyítás, ahol fény derül arra, hogy vajon megfázhat-e a jegesmedve.

Február 2-án jelmezes vonuláson, a rendezvény ideje alatt pedig farsangi állatbemutatókon vehetnek részt az érdeklődők.

Február 3-án és 4-én a Bóbita Band szórakoztatja a jelmezbálba érkezőket.

Azok a 14 év alatti gyermekek, akik jelmezben, farsangi álarcban érkeznek, 100 Ft-os jegyárral léphetnek be az Állatkertbe.

 

A Debreceni Állat- és Növénykert közleménye

Kép forrása: programozoo.hu

Kép forrása: programozoo.hu

Továbbá szeretettel meghívjuk az MVGYOSZ igazolvánnyal rendelkező 18 év alatti gyerekeket és családtagjaikat a 2015. június 6-án, szombaton 17 órától 21 óráig tartó Dreamnight – Merj álmodni! című ingyenes rendezvényünkre.

Program:

17 órától szakvezetéses Stadion – túra
18 órától 21 óráig állatkerti programok
A részvétel a fogyatékkal élő gyerekek családtagjainak, (szülők és testvérek) is ingyenes, de regisztrációhoz kötött, mivel a résztvevők létszáma korlátozott!

Érdeklődni lehet az 52/ 310-065-ös vagy az 52/ 413-515-ös telefonszámon.

Üdvözlettel:
Gyarmathyné Koleszár Éva
programszervező

Majmok és egyéb állatfajták

Forrás: eofdreams.com

Forrás: eofdreams.com

Erre a napra Vera, Joli és Viki tervezett egy állatkerti sétát a látássérült tagoknak.
Neki is indultunk hát, először a nagyobb állatokat látogatva meg, úgymint elefánt, zsiráf, víziló. Nekem különösen tetszett az, hogy volt egy olyan makett az állatkertről, amit a látássérültek ki tudtak tapogatni, mi pedig kommentáltuk nekik, hogy mi micsoda.

Az elefántházban is nagyon szimpatikusak voltak a diák munkások. Képzeljük el azt, hogy mindent meg lehetett fogni, kézbe venni, például a csontokat, a strucctojást, a madártollat, kígyóbőrt, stb. Ez is fantasztikus élmény volt, jól esett, hogy gondoltak a látássérültekre.

Haladtunk tovább, mert Viki már nagyon megszerette volna huzigálni a tigris bajszát. Oda is értünk. A bajuszmeghúzás nem sikerült, de itt is volt “tapizoo” felfedező program, vagyis a látássérültek megfoghatták a medvebundát, a koponyát és a csontokat. Ezáltal ők is tudták élvezni a programot és már van elképzelésük hogy milyen lehet egy-egy állat. Érdemes lenne az állatkertnek minden egyes állathoz tennie ilyeneket.

Haladtunk tovább. Elérkezett az ebédszünet ideje. Egy fagyizással, szendvicsezéssel egybekötött pihenő következett, majd indultunk tovább.

Következett a pálmaház, de ide már csak páran mentünk be, mert a nagyon magas páratartalom miatt fárasztó lett volna órákat eltölteni ott.

Ezután jött a megérdemelt mulatság. Irány a “Hol nem volt” park, vagyis a volt Vidámpark. Na, mire üljünk fel? Hullámvasút! Ezt én a magam részéről kihagytam, de a többiek nagyon élvezték, különösen Vera. Végezetül még bementek az elvarázsolt kastélyba, ezzel zárult a nap.

Összességében egy kellemesen telt, nagyon vidám kis csapattal együtt töltött napot sikerült összehozniuk a XIII. kerületi és zuglói Lámpásoknak, amit ezúton is köszönünk nekik. Jól érezte magát mindenki, kellőképpen el is fáradtunk. Még sok ilyen jó programot kívánok mindenkinek!

Szikora Szilárd
Kispest közösségi mentora