Néhány visszajelzés a narráció kapcsán hűséges olvasóim, “hallgatóim” köréből, köszönöm! 🙂
Hermann Tibor:
“Teljes, igaz, tiszta szívemből gratulálok, nagyon profi, igényes, minőségi munka! 🙂 Kisgyermek koromban mondhatni sajátos “narrációval” néztem a sorozat szinte mindenegyes epizódját, felülmúlhatatlanul jó érzés e módszer segítségével újra átélni a kis nyuszi kalandját, csak így tovább, tényleg fantasztikus lett!”
Györök Márk:
“Erika! Gratulálok a narrációval elkészített filmhez! kíváncsi vagyok hogyan fogadták az ovisok, mit szóltak hozzá! Akkor te is csinálod az érzékenyítést a vgyke szemléletformáló programjának keretein belül? Még egyszer gratula! Szerintem teljes joggal lehetsz büszke magadra, és a csapatra akikkel készítettétek az audionarrációkat! Nagyon tetszenek a te posztjaid, illetve a hozzászólásaid is, amelyeket közzé teszel a csoportban.”
Velegi Dorottya:
“Köszönöm!!!! 🙂 Anno rengeteget bánkódtam amiatt, hogy rajzfilm lévén nem tudtam követni ezeket a meséket, így a korombéli unokatesókkal sem tudtam megvitatni az aktuális részt. Most már legalább van némi fogalmam, miből maradtam ki. 😀 ”
Néhány visszajelzés a narráció kapcsán hűséges olvasóim, “hallgatóim” köréből, köszönöm! 🙂
Hermann Tibor:
“Teljes, igaz, tiszta szívemből gratulálok, nagyon profi, igényes, minőségi munka! 🙂 Kisgyermek koromban mondhatni sajátos “narrációval” néztem a sorozat szinte mindenegyes epizódját, felülmúlhatatlanul jó érzés e módszer segítségével újra átélni a kis nyuszi kalandját, csak így tovább, tényleg fantasztikus lett!”
Györök Márk:
“Erika! Gratulálok a narrációval elkészített filmhez! kíváncsi vagyok hogyan fogadták az ovisok, mit szóltak hozzá! Akkor te is csinálod az érzékenyítést a vgyke szemléletformáló programjának keretein belül? Még egyszer gratula! Szerintem teljes joggal lehetsz büszke magadra, és a csapatra akikkel készítettétek az audionarrációkat! Nagyon tetszenek a te posztjaid, illetve a hozzászólásaid is, amelyeket közzé teszel a csoportban.”
Velegi Dorottya:
“Köszönöm!!!! 🙂 Anno rengeteget bánkódtam amiatt, hogy rajzfilm lévén nem tudtam követni ezeket a meséket, így a korombéli unokatesókkal sem tudtam megvitatni az aktuális részt. Most már legalább van némi fogalmam, miből maradtam ki. 😀 ”
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
+3630 755 6983
Robot balett
Egy páros tánckoreográfiát látunk, modern vagy inkább kortárs tánc, mely ötvözi a break, a balett és a robotikus street dance elemeit. Ez a koncepció az ellentétek harmóniájára épül, a látszólag stílusidegen tér is ennek a kerete. Nem az utcán látjuk a két táncost, hanem egy reneszánsz, mívesen kidolgozott, kazettás faburkolatú tágas bálteremben, a többszintes kristálycsillár alatt. A lány hófehér bőrű, vörös hajú, a fiú sötét bőrű és sötét hajú, a kettejük közti kontraszt csak még feltűnőbbé teszi a koreográfiában kibontakozó összhangot a stíluselemek különbözősége ellenére is. Nem viselnek jelmezt, balettruhát, a srác utcai, testkövető, elasztikus szürke farmert, sportcipőt és egy fekete pólót, a lány csak egy fekete sztreccsnadrágot és egy ugyancsak fekete lenge felsőt, mely követi a mozgását és kiemeli sápadt bőrét. Úgy jelennek meg ebben a patinás térben, mintha csak gyakorolni jöttek volna a balett-terembe, ez nem egy klasszikus színpadi előadás, ez olyan, mint egy műhelymunka, egy ellesett pillanat, hihetnénk, pedig nem az. Az első mozdulattól tudjuk, hogy színtiszta profizmusról van szó. Úgy mozog a két táncos, mintha egymás folytatásai lennének, a koreográfia maga is a szinkronműködésen alapszik. De ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük ott, hogy a zene valószínűleg a koreográfiához íródott, annak szerves része, tökéletesen lekövetve, meghangosítva a mozgást, a sarkalatos pontoknál rendkívül kifejező hangeffektekkel, úgyhogy mindenképp érdemes a videót is elindítani, kiváltképp, hogy a narráció is reflektál ezekre a hangokra.
Akkor kezdjük. Van egy rövidke kerettörténet a tánchoz, mely indítja és lezárja a koreográfiát. A srác bejön, egy tablet van nála. Mikor megérkezik, nem néz a lányra, aki mozdulatlanul áll vele szemben, csukott szemmel. Még nem “működik”, “ki van kapcsolva”. A kattanásra a fiú mellett egy virtuális képernyő jelenik meg egy átlátszó vezérlőpanellel. Körbejárja a lányt, egy számkódot pillant meg a csuklóján. Szembeállva a vezérlőpanellel beírja a számot (ez is jól hallható), a képernyőn eközben egy emberi alak számítógépes grafikáját látjuk lassan forogni. Elfordít egy virtuális billentyűt, ami olyan, mint valami biztonsági zár, aztán az ujjával a nyitókódot rajzolja a tablet képernyőjére, ami a videó virtuális képernyőjén is megjelenik és a robotlány bekapcsol. A hang, amit hallunk, nagyon kifejező, miközben lassan felemeli a fejét és megmozgatja kicsit talán olajozatlan nyakát. 🙂 A fiú ekkor leveszi a kabátját és egy laza mozdulattal elhajítja a lány mögött. Ezt a pillanatot kimerevítve, lassítva látjuk, jelentősége van, kezdődhet a tánc!
A fiú a mozgató, gyakorlatilag ő irányítja a lányt a koreográfiában, de mindezt úgy teszi, hogy nem ér hozzá. A lány a kézmozdulataira reagál, akár egy marionett-bábu, csakhogy vezetőszál nélkül. Ehhez egymással tökéletes szinkronban kell mozogniuk. Először a fiú a lány mögé áll és partnere feje fölé helyezi egyik kezét, majd úgy csinál, mintha lenyomná, mire a lány lábai szétcsúsznak és spárgában érkezik a földre. A fiú ekkor vállmagasságban kinyújtja a karjait oldalra, mire a lány, aki rendkívül hajlékony és lazák az izületei, még mindig spárgában, a térdhajlásnak ellentétes irányban kicsit elemeli alsó lábszárát a földtől. Majd mikor a fiú karja hullámozni kezd, behajlítja térdeit és követi a mozgást. A fiú kézfeje mozdul lefelé, a lány lábfeje követi fölfelé, pipál. A srác lefelé álló alkarral behajlítja könyökét, mire társa a térdét hajlítja be, majd mindketten oldalt fordulnak és előre nyújtóznak, a fiú álló, a lány még mindig ülő helyzetben, combjaira hajolva. A fiú ekkor olyan mozdulatot tesz, mintha visszafordítaná a lányt, úgyhogy átfordulnak bal felé. A srác ekkor az egyik karját lefelé nyújtja a másikat föl, mire társa a térdét behajlítva felhúzza egyik lábát, a másikat pedig mellézárva felnyújtja. Mikor felnyújtott lábfejével hirtelen pipál, a srác feláll és bokájánál fogja felhúzza a lányt állóhelyzetbe.
A lány ezt a lábát hátralendítve haránt-terpeszbe áll és karjait vállmagasságban hátrafeszíti, oldalról látjuk. A srác mellette áll, ugyancsak terpeszben, törzsét jobbra fordítva karját ugyanabba az irányba nyújtja, amerre a lányé áll. Ekkor a lány egy pillanatra megmerevedik, mintegy rövidzárlat lép fel nála és a fiú egyedül mozog, karjaival játszva. A következő pillanatban ismét szinkronba kerülnek, még mindig terpeszben előre hajolnak, majd a lány lendületet vesz és kézenállásban a levegőben spárgázva átfordul. Mikor egyik lába földet ért, a másikat fent hagyja, lábfejével ismét pipál, majd behajlítja térdét és a fiú kezével ugyanúgy leköveti ezt a mozdulatsort, ahogy a koreográfia elején. A következő pillanatban az irányító karjával félkörívet leírva visszapördíti a lányt állóhelyzetbe. Megismétlődik a kar- és lábmozgás közti összhangjáték, majd mindketten megpördülnek a tengelyük körül, a lány az egyik lábszárát válla mellett felnyújtva. A fiú ekkor ismét jelzi, hogy nála van az irányítás, karját előrenyújtja a lány felé és úgy tesz, mintha fölé hajolna, mire a lány rogyasztott térdekkel törzsből hátrahajlik. Társa ellentétes kézmozdulatára pedig visszaáll egyenesbe. A fiú ekkor úgy tesz, mintha előre húzná társát, aki az előző mozdulat folytatásaként előrehajol.
A srác karjaival folyamatosan hullámzó, lekerekített mozdulatokat téve megkerüli a lányt, elé áll összezárt lábakkal, egyenesen és itt egy olyan mozdulatsor következik, ami még az eddigieknél is összehangzóbbnak tűnik, merthogy ezúttal egymáshoz simul a két táncos. A lány kidugja a fiú válla alatt két fehér kézfejét, mely a fiú fekete pólója és sötét bőre miatt még fehérebbnek tűnik, szinte világít. Alulról megfogja társa vállait és belekapaszkodik: törzsét, fejét nem látjuk, csak a fiú mögül oldalra, megint csak spárgában kinyújtózó két lábszárát, amit a srác karjai követnek vállmagasságú oldaltartásban. Majd a fiú felnyújtja karjait, eközben társnője leteszi lábait és kezeit a fiú mellkasára helyezi, ujjait összeérinti, így körülfogva őt. A srác leguggolva kibújik az “ölelésből” és ismét átveszi az irányítást. Mikor a lány spiccre állva megpróbál eltipegni, visszahúzza, de már ismét csak kézmozdulatokkal jelezve neki. A lány visszapördül és lendületet véve egyenes testtartással beugrik a fiú karjaiba. A fiú a derekát és a combját fogva vízszintes pózban vállmagasságig felemeli és még mindig tartva a lefelé fordítja, miközben a lány magzat pózba gömbölyödik a levegőben. A következő pillanatban kinyújtja lábait és előrehajol, ekkor a fiú leteszi a földre. Társnője, az irányító mozdulatára felnyújtja a lábát és ismét abba az álló-spárgapozícióba helyezkedik, mint mielőtt kézen állt. A fiú karjával félkörívet leírva ezúttal is ösztökéli a lányt, hogy forduljon át: levegőbe lendített lábát egyenesen tartva lerakja a földre, majd hátradől és mintha a lábszára a felsőtestének merev folytatása lenne, a lába a törzsdöntésnek ellentétes irányban ismét a levegőbe lendül. Aztán behajlítja térdét és leteszi a lábát a földre.
A fiú elmozdul mellőle, karját ismét előrelendíti, mire a lány a lábát mozdítja ugyanabban az irányban hátra, majd mindketten terpeszbe állnak, közben egymás mögé kerülnek. Ekkor a lány megint felnyújtja a válla mellett az egyik lábát és mikor leteszi, a fiú megfogja a kezét, kicsit megrántja, erre a lány, aki végig zokniban volt, lendületet véve, kb egy métert előrecsúszik a padlón, ekkor a fiú jellegzetes Jacksonos mozdulattal oldalazva mellécsoszog és olyan mozdulatot tesz a lány tarkóján, mintha kikapcsolná – ezt ismét hangeffekt támogatja. A robotlány kikapcsolt állapotban csukott szemmel előrehajtja a fejét, a fiú kimegy, elmosódó sziluettjét látjuk a háttérben, miközben a kamera még mindig a lány arcát figyeli. Amint az ajtó becsukódik, a lány szeme kinyílik – effekt. 🙂
Érdemes a stáblista zenéjét is meghallgatni, igazán eltalálták! A videót Great Plains Pictures prezentálta, táncosok: Sofiane Tiet (szokatlan neve ellenére férfi) és Nathalie Fauquette, koreográfia: Sofiane Tiet.
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983
Érintsd meg a belváros múltját (1. rész)
Már 2015-ben megfogott a kezdeményezés, mikor először jártam ezen a sétán, akkori klubtagjaimmal. Később az Imagine Budapest egy másik, látássérülteknek szervezett kirándulásán is részt vettem, így ezúttal már ismerősként üdvözöltek a szervezők. Besegítettem a látogatók toborzásába, a programlehetőséget a Lámpáskollégáknak is elküldve. Nagy örömömre VasnéPintér Terike a III. kerületből többedmagával csatlakozott, így végül szép számmal összegyűltünk a Kálvin téri templom bejáratánál, ahol Szekeres Júlia idegenvezető várt bennünket. Indulhatott is a kalandozás térben és időben. Első állomásunk a Mátyás király korabeli városfal, ma is régi impozáns jellegét őrző maradványa volt. A porhanyós mészkő összetéveszthetetlenül rücskös, darabos tapintása önmagában érdekes, de az anekdotikus történelmi kitekintés tette igazán izgalmassá a helyszínt.
Az akkori város jóval a mai utcaszint alatt helyezkedett el, így ahhoz, hogy megérinthessük a falat, nekünk is lejjebb kellett lépcsőznünk egy emelettel a “föld alá”. A lejárat két utcai üzlet között, szinte észrevétlenül búvik meg egy üvegajtó mögött. Itt lent, kicsit eltávolodva az utcazajtól zavartalanul beszélgethettünk. Szemben a fallal megcsodálhattunk egy kör-alakú, kőből faragott autentikus térképet, ez igazítja el az arra járót a reneszánsz korabeli városkép kavalkádjában. Megtudhattuk, hogy a falrész tulajdonképpen csak érdekesség gyanánt maradt meg, mert valójában már a 16. században elkezdtek bele egyre több helyen kapukat vájni, ahogy a város egyre nőtt, majd pedig a 18. századra már szinte teljesen lebontották, lévén akadályozta a dinamikusan fejlődő pesti oldal terjeszkedését.
A belváros, különösen ez a környék rengeteg történelmi és kulturális emléket, értéket őriz. Nekem például nagyon tetszett a közeli Lövölde tér története, melybe idegenvezetőnk bepillantást engedett. Mint megtudtuk, a 18. században a polgárság feladatai közé tartozott a városok biztonságának és békéjének megőrzése. Egy 1701-ből származó rendeletben I. Lipót király kötelezte a céheket, hogy mestereik minden vasár- és ünnepnapon lövészetre járjanak, a távol maradókat pedig pénzbírság fenyegette. Mária Terézia 1740-ben elrendelte, hogy minden felnőtt férfipolgár egy éven át lövészeteken vegyen részt.
1824-ben avatták fel a Zambelli András tervei alapján készült új lövöldét, a Kálvin tér környékén, a mai Királyi Pál utcában. A klasszicista épületnek hosszú dór oszlopsora, díszes diadalívszerű kapuja, és I. Ferenc látogatását ábrázoló timpanonja volt. A tulajdonképpeni lőtér mellett vendéglők, pipázó-, társalgó- és tánctermek szolgáltak a színes kulturális élet színteréül és egy park is tartozott az épülethez, így a létesítmény a polgári élet egyik központjává vált. A megnyitóra rendezett ünnepélyen 300 terítékes vacsorát adtak.
A sokak szerint Pest ékességének számító lövöldét az 1838-as árvíz pusztította el, de 1840-re újraépítették. Az új épületet a Külső-Erzsébetvárosban, a mai Lövölde tér északkeleti sarkában álmodták meg. Az előző lövöldéhez hasonlóan ezt is Zambelli András tervezte, és 1840-ben Habsburg József nádor avatta fel. Mikor ezt meghallottam, rögtön eszembe jutott, hogy az ő neve látássérült körökben ismerősen csenghet, hiszen a Vakok Általános Iskolájának létrejöttét jelentős összeggel támogatta és a Nádor Terem róla kapta a nevét. A nádor egyébként, az itt található csodálatos ólomüvegablakról is visszaköszön, erre az üvegfestményekről készült narrációk olvasói biztosan emlékeznek.
Megtudhattuk továbbá, hogy a klasszicista stílusú lövölde két épületegyüttesből állt. Az egyikben vendéglők, éttermek és kiszolgáló helyiségek, a másikban pedig a lőcsarnokok és a lövészmester lakása voltak, a lövőház parkjába pedig díszes kapun át lehetett bejutni. 1874-ben, az itt működő lövöldéről nevezték el a teret Lövölde térnek. Kis érdekesség, melyet szintén Szekeres Julitól, vezetőnktől tudhattunk meg: a lövöldéből származik a “fején találta a szöget” kifejezésünk. A lőgyakorlatokon használt céltáblák közepébe ugyanis egy szöget vertek, ha a gyakorlatozó jól célzott és eltalálta, az maximum pontot ért és számíthatott társai elismerésére. És még egy kis érdekesség: az akkoriban használt céltáblák nem kör, hanem négyzet alakúak voltak, mert így könnyebben meg lehetett határozni a mértani középpontot a sarkok átlóinak metszéspontjánál.
Ahogy én is kicsit utánaolvastam, további érdekességekre is bukkantam. A lövölde épülete 1890-ig állt a téren. Az épület lebontása után a teret megnagyobbították és köréje bérpalotákat építettek. A Lövölde tér 6. szám alatt működött a Kairó kávézó, melynek gyakori vendégei voltak Teleki Pál politikus, Szablya-Frischauf Ferenc iparművész, Fülep Lajos és Felvinczi Takács Zoltán művészettörténészek is, valamint Gundel Antal lapszerkesztő. Ő egyébként Gundel János fia, aki a Gundel éttermet alapította. Antal testvére Gundel Károly, ő virágoztatta fel és gazdagította különleges fogásokkal a méltán népszerű helyet, megszilárdítva ezzel a későbbi gasztrodinasztiát. A Kairo kávézóban megforduló értelmiségiek 1906-ban egy rövid életű hetilapot is kiadtak Szerda címmel.
Következő állomásunk szemben a várfalhoz vezető lejárattal Petőfi és Szendrey Júlia lakása volt a Királyi Pál utca 18. szám alatt. Korábban a Dohány utcában is éltek – akkor Tabakgasse volt az utca neve –, ahol Jókai Mór volt a bérlőjük, ám ebbe a lakásba már nélküle költöztek. Tárlatvezetőnk elmesélte, hogy Petőfi súlyosan összeveszett barátjával, amiért az megszökött a nála nyolc évvel idősebb Laborfalvi Rózával. Petőfi és felesége már sajnos nem tölthettek sok időt ebben a lakásban, bár fiuk, Zoltán még itt született meg. A szabadságharc ideje alatt azonban a család Nagyszalontára költözött.
Kedves Olvasók! Tartsanak velem a jövő héten is, amikor tovább barangolunk a belváros történelmi, irodalmi és építészeti emlékei között.
Tettszett a beszámoló? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címre, köszönöm! Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalra, ott további beszámolókat olvashat kulturális programokról, narrációkat festményekről, fotókról, videókról és sok egyéb érdekességet is! Várom szeretettel!
S. Tóth Erika audionarrátor, kommunikációs munkatárs Mobil: +3630 755 6983
Ön hogyan mondaná el egy festmény szépségét valakinek, aki sosem látott színeket?
Az interjú az alábbi linken érhető el:
Amennyiben szeretnének tovább tájékozódni és egyéb érdekességekről olvasni az audionarráció kapcsán, azt megtehetik az alábbi linken: www.facebook.com/vgykeaudionarracio
Alább Miks Csaba (vak) kollégám válaszai olvashatók, aki amellett, hogy stúdiósként működik közre minden narrációs hanganyagom elkészítésében és egyébként nagyon jó barátom, egyben az egyik leginkább körültekintő kritikusom is, úgyhogy abszolút megbízom a szavaiban. 🙂
1. Hogy érezted magad a kulisszabejáráson?(Elegendő volt a személyi segítés? Mindent meg tudtál vizsgálni közelebbről? Minden kérdésedre választ kaptál?)
Nagyon jól éreztem magam, tökéletes volt a vezetés, és nagyon barátságosak voltak a színészek is. Igazán emberközpontú társulattal találkoztam.
2.Hallható, érthető és értelmezhető volt a narráció az előadás alatt?
Teljesen jól lehetett érteni mindent, mindössze annyi észrevételem van, hogy talán a zenei betétek alatt, lehetne picit hangosabb.
3. Elegendő volt a narráció mennyisége vagy többet igényeltél volna?
Tökéletes képet kaptam a színpadi jelenetekről, a mozgásról, az előnarráció és a színpad bejárás segítségével pedig a háttérről, valamint a ruházatról, jelmezekről is.
4.Zavarta a narráció a színpadi szöveg érthetőségét?
Talán két helyen csúszott rá a dalszövegre, egy-egy narrált mondat, illetve egy helyen volt némi szókeresés az alabárddal kapcsolatosan a második felvonásban, de ezeket az eseteket leszámítva rendben volt.
5. Értelmezhető volt a mozgások leírása?
Igen, még az összetett mozgásoké is, úgy mint bevonulás, tánc, vagy tömegjelenetek.
6. Be tudtad azonosítani a színészek hangját a karakterüknek megfelelően az előadás alatt?
Igen, zseniálisan jól játszott mindenki, a kedvencem Albert Péter kántor szerepjátéka volt.
7. Van bármilyen igényed, ötleted a narráció kapcsán, amit szívesen megosztanál velem?
Még sok ilyen produkciót hallhassunk Tőled, akár mese, akár kifejezetten felnőtteknek szóló színielőadásokról. Úgy gondolom, hogy ez is keretet, életet ad a színpadnak, egy olyan többletet, amivel ugyanúgy, és ugyanaz jön le számomra is, mint bárkinek, aki beül, és megnéz egy darabot.
Köszönöm a válaszadást!
A www.facebook.com/vgykeaudionarracio oldalon további véleményeket, narrációkat, programajánlókat és egyéb érdekességeket talál, látogasson el oda is, szeretettel várom!
Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorru kis rügyek se még
a füttyös ég alatt.
1939. március 12.
Az aprólékos műgonddal készített fotón a tavasz hírnöke, egy hóvirág fázósan zárt fehér szirmai bukkannak elő a fűszálak homályosan elmosódó, nedves tengeréből. Az aljnövényzet pontos körvonalai csak a kis virág tövében kivehetők. A háttér is mindössze elkent foltos szürkeség, így kiemelve a lényeget. A kis zöld száron egyébként is lekonyuló ívben növő virág mintha szomorkásnak tűnne a szirmokon legördülő hajnali harmatcseppektől övezve. Közelről látjuk az aprócska növényt, úgyhogy az egyik vízcsepp szinte gombostűfejnyi üveggolyónak látszik a mandulaforma bimbó végében. A valóban csöppnyi üveggolyón, alig észrevehetően egy fűszál tükröződik.
MÁJUS
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
1941. február 25.
Ebben a pár sorban engem leginkább a “fehérlő illat” érzékletes költői képe, szinesztéziája fogott meg. A fotó, amit választottam, a japán cseresznyevirágzás szemet és szívet gyönyörködtető időszakát örökíti meg. Eddig úgy hittem, hogy a cseresznyevirág csak rózsaszín lehet, de ezen a képen a fények különös játékának köszönhetően, fehérbe-hajló egymásba nyúló, dús lombokat látunk. Egy kis mesterséges tó partján állnak a terebélyes, egymás tőszomszédságában viruló, sötét törzsű fák, melyek egy sétányt szegélyeznek. Alkonyodik, de az is lehet, hogy épp hajnal van. A perspektivikus ábrázolásnak köszönhetően a nézőtől távolabb a fák koronája már szinte ráhajlik a tükörsima, mélykék vízfelületre, melyen tökéletes pompájukban látjuk viszont a kócos, rózsaszínes-fehéres lombokat. A tükörképen a fák tövében és a korona közelében, kis fénypontok tűnnek fel, de a parton valahogy mégse látszanak a fények forrásai, mintha a fotós játszana velünk. Ahogy tüzetesebben megvizsgáljuk a részleteket, itt-ott feltűnik a lombok között egy-egy kis lámpa, de, hogy a fák tövében lévő kis fénypontok eredetije hol lehet, arra nem sikerült rájönnöm. Bárhol is legyenek ezek a titokzatos lámpácskák, gyönyörűen megvilágítják az illatos lombokat alulról, vonzva a tekintet. A könnyű cseresznyevirágok kontrasztjaként a nézővel szemközt sötét fenyvesekkel tarkított, kéklő hegyormot látunk, festői az összkép.
JÚNIUS
Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derüs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testü nagy szitakötő.
1941. február 28.
Egy különösen gyönyörű lugas tűnik fel a képen, benne egy kis sétánnyal, melyet frisszöld fű szegélyez. Az építmény árkádos ívét egy masszív farácsozatból alakították ki, de ez csak itt-ott bukkan elő, lévén akácvirágok elképesztő, álomszerű sűrűje borítja, melyek úgy lógnak le hosszan felülről az csendes ösvényre, akár egy gyönyörű hajkorona selymes tincsei. A halvány- és sötétlila virágfürtöket fehérakác menyegzői zuhataga választja el egymástól. A virágfüzérek között beszűrődő napfény csíkokban árnyakat rajzol a sétányra. Ez a kivételes hely, mesebeli békéjével olyan hatást kelt, mintha Tündérország bejárata volna.
Tetszettek a narrációk? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címre! Szívesen tájékozódna tovább a témában? Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio oldalra, ahol további élménybeszámolókat, programajánlókat, narrációkat és egyéb érdekességeket talál. Várom szeretettel!
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983
FÁCÁNGYILKOSOK – narrált mozi, nem csak látássérülteknek
Időpont: szeptember 24., vasárnap, 16 óra, Helyszín: ART CINEMA + CAFE (1074 Budapest, Erzsébet krt. 39., a nagykörút és Dob utca sarka)
Jegyár: 900.-Ft
A történet röviden:
Egy tóparti nyaralóban brutálisan meggyilkolnak egy fiatal ikerpárt. A nyomok alapján a rendőrség egy helyi bentlakásos iskola gazdag és befolyásos családból származó diákjai között keresi az elkövetőt, mivel azonban a bizonyítékok nem perdöntőek, vádemelés nélkül a lezáratlan ügyek közé kerül az akta. Az elfekvő ügyekkel foglalkozó Q-ügyosztály 20 évvel később újra foglalkozni kezd az esettel. Carl Morck nyomozó és társa beleássa magát az ügybe, és hamar rájönnek, hogy a bűncselekmény körül valami bűzlik. A meglévő nyomok egy, a testvérpár meggyilkolásával egy időben eltűnt lányhoz vezetnek, ám hamar kiderül, hogy nem csak a nyomozók próbálják elszántan felkutatni a nőt, hogy a hiányzó információkat megszerezzék tőle. Az ország három legbefolyásosabb köreiből néhányan szintén kétségbeesetten kutatnak az utcán élő nő után, mert olyan tudás birtokában van, ami egy életre tönkreteheti őket. A hajtóvadászat kezdetét veszi.
A csatolt képen a film plakátja. Középen nagy fehér betűkkel a cím: “FÁCÁNGYILKOSOK”. Baloldalt elől, a nézőhöz legközelebb jólöltözött nyomozó vagy bérgyilkos: öltönynadrágot, sötétszürke inget, nyakkendőt, zakót és hosszú sötét színű szövetkabátot visel. Tekintete zord, komoly, férfias, borostás arcát vérfoltok pettyezik. Csípője mellé engedett kezében pisztolyt tart. Jobboldalon hátrébb egy másik férfi tűnik fel, sötét farmert, fekete pulóvert és bőrdzsekit visel. Gondosan, elegánsan nyírt szakálla neki is komoly külsőt kölcsönöz, az elől lévő férfit figyeli. Leghátrébb, középen egy nő áll, a másik két alakhoz képest jellegtelen, aktacsomagokat tart kezében. A kép hátterében sokablakos félkörívű épület, előtte az aszfalt vízfoltos, az ég szürke, talán nem rég esett. A plakát jobb- és balfelső sarkában a főszereplők neve olvasható: “Nikolaj Lie Kaas” és “Fares Fares”.
A lemezen az audionarrációs hangsáv mellett egy rövid elő narráció is szerepel, valamint egyesületünk speciális feliratot is készített ehhez az izgalmas, új magyar alkotáshoz.
Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés a magyar akadálymentesítés számára! Élvezzük együtt, közösen, akadályok nélkül a magyar kultúra gyümölcseit!
Egyedi DVD-t szeretnél? Legyen dedikálva!
Most személyesen is találkozhatsz és beszélgethetsz a film alkotóival és színészeivel. Ehhez nem kell mást tenned, mint eljönni a Puskin mozi kávézójába szeptember 22-én 17:00 és 18:00 között.
A helyszínen lehetőséged lesz megvásárolni és dedikáltatni a most megjelent KÚT DVD-t, amelynek ára 1 999 Ft. Valamint a lelkes KÚT rajongóknak extra ajándékkal kedveskedünk. 🙂
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs Mobil: +36 30 755 6983 E-mail:vgyke.audionarracio@gmail.com Facebook: www.facebook.com/vgykeaudionarracio
Egyenlő eséllyel a filmek világában is
A miskolci székhelyű Látás-Mód Alapítvány elkötelezett az egyenlő esélyű hozzáférés elve mellett. Hirdetjük és támogatjuk ennek minél több területen történő megvalósítását, legyen szó az oktatásról, a kultúráról, vagy az önálló ismeretszerzésről.
A vizuális kultúra egyik ága, a filmművészet akadálymentesítése felé szeretnénk egy újabb lépést tenni azáltal, hogy 2017. augusztusa és novembere között megyénkben először egy 4 alkalmas filmklub keretében ismertetjük meg a felnőtt látássérült személyekkel az audio-narráció lehetőségeit, eszközeit és módszereit a filmek vizuális tartalmának közvetítésében.
A narrált filmek és a vetítések időpontjai a következők:
2017. szeptember 22. – A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
2017. október 20. – Kontroll
2017. november 17. – Argo
A filmklub helyszíne a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, a vetítések minden alkalommal 17.00 órakor kezdődnek. A programon való részvétel ingyenes.
Az audio-narráció egy speciális szolgáltatás a látássérült személyek részére. Lényege, hogy egy színdarab, egy film, egy kiállítás vagy akár egy konferencia párbeszédeken kívüli, a csak auditív ingerekből nem kikövetkeztethető, de az értelmezhetőség és a követhetőség szempontjából fontos információit az erre a feladatra kiképzett narrátor közvetíti, tolmácsolja a látássérült nézők számára. Ezáltal hozzáférhetővé válnak a csak képi tartalmak is anélkül, hogy befolyásolnák vagy megzavarnák az élvezhetőséget.
A program Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága által kiírt “2017. évi szociális feladatot ellátó civil szervezetek és nyugdíjas klubok támogatására” elnevezésű pályázata révén valósul meg. A narrált filmeket a jogtulajdonos, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. egy együttműködési megállapodás keretében térítésmentesen bocsájtja az alapítvány rendelkezésére. A filmek narrációját a Tandem Csoport – A fogyatékossággal élőkkel az akadálymentes kultúráért készítette.
A tervezett projekt utat nyithat a látássérült személyeknek a kultúra új területén az ismeretszerzésben, a képi megjelenítés adta lehetőségek megismerésében és értelmezésében. A közös együttlét a sorstársi közösség megerősödését eredményezheti, megalapozva a későbbi programok sikerességét.
A következő vetítés tehát szeptember 22-én lesz, a film címe: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Itt hallgathatják meg a fordulatos vígjáték hangosmeghívóját:
Alább pedig a bevezetőnarrációt lehet meghallgatni:
Jó szórakozást kívánunk!
A Vakok Iskolájának mennyei dísze (2. rész)
A nagyablak részleteit alulról kezdem, a hosszanti irányú téglalap alakú képekkel, kívülről befelé haladva. Az ablak legszélén baloldalt tehát Habsburg József nádor látható, a Vakok Iskolájának alapítója egy diákkal, aki éppen Braille-t olvas egy nagyalakú könyvből, amit a kezében tart. A kis nebuló előre néz, szeme csukva, arca átszellemültséget tükröz. A nádor eközben gyengéd tekintettel figyeli, jobb kezével átkarolva tanítványa vállát. A diákot profilból látjuk, az alapító előtt áll, a mellette, jobb oldalt magasodó nádornak csak a derekáig ér. A kislány a kor divatjának megfelelő buggyos ingecskét, harisnyát és térdig érő szoknyát visel, nyakában egy pici kendővel, amit akkoriban a gallér alá kötöttek. A nádor, nemesi rangjának megfelelő díszes, bársonyszegélyű, zsinóros mundérban tűnik fel. A király első embereként öltözete vörös színben pompázik, mellkasán rózsaszín díszszalag, fut keresztül. Jobb vállán hermelin szegélyű sujtásos kabát díszeleg, melynek mellrészén óriási csillagforma kitüntetés pompázik aranyfényben. Az egyenruha gallérjáról középen, valószínűleg a nádori kinevezést szimbolizáló medál lóg, kidolgozott és aprólékos, kissé masniszerű, már csak méreténél fogva is vonzza a tekintetet. A főúr vörös nadrágja kézi hímzésű, nadrágszárát térd alá érő, barna bőrcsizmába rejti. A háttér kékje ugyanazt az ornamentikát, virág és levélminták részletgazdag harmóniáját tükrözi, mint az előzőekben megismert körablak formavilága.
Alul, balról a második hosszanti irányú téglalap alakú képen egy angyal látható egy tizenötéves-forma vak diákkal, aki inaskodik, kosarat fonni tanul. Félprofilból látjuk, előtte a kosár ami a földtől a térdéig ér. Az egyik vesszőt épp átfűzi a vázon, miközben másik kezével stabilan a helyén tartja a munkadarabot. Váll alá feltűrt fehér inget, türkizzöld köpenyt, lila harisnyát, barna térdnadrágot és fekete, pántos laposcipőt visel. Fedetlen karja megfeszül a munkában, izmai hangsúlyosak, kidolgozottak. Szeme csukva, rövid haja hófehér, a beszűrődő fény áttetszik rajta. Mögötte az angyal szemből látható, kitárt szárnyakkal és imára emelt kezekkel, miközben óvó tekintetét a fiúra veti. Ezüstös haját, feje mögött, fényes glória keretezi, hosszú fehér köntösszerű ruhát visel, melynek nyakát aprólékosan megmunkált barnás, kupola alakú motívum szegélyezi, ujját és középen a mellkasi részt a nyakkivágástól egészen a ruha aljáig pedig az előzőekhez hasonló geometriai formák, kis körök, rombuszok és háromszögek kékes fényű mintázata díszíti.
Alul, balról a harmadik álló téglalap alakú kép következik, melyen Árpád-házi szent Erzsébet látható, a legendájában szereplő rózsákkal. A monda úgy tartja, hogy Erzsébet kenyeret vitt a szegényeknek, de mivel a családja nem szívlelte a jótékonykodását, sógora Henrik kérdésére, hogy mi van a ruhájába rejtve, azt válaszolta, rózsák. Mivel az Úr nem akarta, hogy szeretett leányát hazugságon kapják, valóban rózsákká változtatta a kenyeret, így mikor a fiatal özvegy királyné kibontotta kötényét, illatos virágok bomlottak ki belőle.
Erzsébet, az ikonképek szentjeire jellemző testtartásban áll, fejét kicsit félrebillentve, lesütött szemmel. Tarkója mögül glória tűnik fel, keretbe foglalva finom metszésű, bájos arcát. Leengedett hullámos haján fehér fátyol, rajta aranykorona látható. Fehér, buggyos ujjú, földig érő köntöst, rózsaszínes, pasztellfényű, hímzett, rojtokban végződő stólát, és geometriai formákkal díszített, aranyszegélyű, nyakpántos, kék selyempalástot visel, melynek redői finoman simulnak az ölében tartott rózsacsokor dósan nyíló, bordós-narancsos virágaira. Erzsébet, bal kezével a palástot tartja, jobbját pedig a szívére teszi, miközben tekintete a rózsákra vetül.
S. Tóth Erika
A Titanic nyomában
Szeptember18–án a Titanic-kiállítást látogatjuk meg. A program körülbelül két órát vesz igénybe. Egyenként kapunk egy audioguide-t (walkman fülhallgatóval), amelyen meg tudjuk hallgatni a tárgyak történetét. A program költsége 1900 FT/Fő, mindenki számára önköltséges!
Időpont: 2017. szeptember 18. (hétfő) 15.00-17.00 Helyszín: 1061 Budapest, Király utca 26.
Találkozzunk a Deák téren a középső szinten a mozgólépcsőnél, ahol a 2-es 3-as metróhoz is le lehet menni, 14.10-14.20 között!
Megérkezéskor összeszedjük a pénzt, majd egyben befizetjük a kasszánál, a program 15.00 órakor kezdődik!
Jelentkezéseiteket2017. szeptember 14-én 16.00 óráig várjuk elérhetőségeinken!
Már a kerület látássérült lakosai számára is elérhetőek akadálymentes színházi előadások az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban. Mint S. Tóth Erika, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) munkatársa elmondta: a VGYKE és a Koltai Judit vezette Holdvilág Kamaraszínház együttműködésének, valamint az Auchan Ifjúsági Alapítványnak köszönhetően az Skult13 Divízió segítségével a technikai eszközök és a helyszín is biztosított az egyenlő esélyű hozzáféréshez. Először májusban került színpadra látássérültek számára is élvezhető formában – S. Tóth Erika audionarrációjával kísérve – Csukás István csodálatos mesejátéka, az Ágacska.
A színházi előadások akadálymentesítése több fázisból áll. A darabot megelőzi a bevezető narráció, ami egy hangos kedvcsináló. Ezt követi az előadás előtt a kulisszabejárás: az érintettek a narrátor segítségével bejárhatják a teret, megérinthetik a tárgyakat, és megismerkedhetnek a színészek hangjával is, hogy az előadás alatt könnyebben azonosíthassák őket. Végül maga az előadás következik, ami alatt a narrátor egy elkülönített tolmácsfülkében ül, és a színpadot nézve fülmonitoron keresztül közvetíti a látássérült nézőknek azokat a vizuális információkat, melyek nem következtethetők ki a darab hangzóanyagából. Ez az úgynevezett követőnarráció. Az érintettek fülhallgatót használnak, így a narrátor nem zavarja a többi nézőt. Ez a módszer lehetőséget teremt az integrált színházi jelenlétre.
A következő ilyen akadálymentesített előadás a Hamupipőke zenés mesejáték lesz, ugyancsak a Holdvilág Kamaraszínház „otthonában”, az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban november 8-án 10 és 14 órakor, valamint november 20-án 11 órakor.
Cs. V.
Forrás: XIII. kerületi Hírnök, 2016. november 3., 6. oldal
Amennyiben szeretne tovább tájékozódni és egyéb érdekességekről olvasni az audionarráció kapcsán, azt az alábbi linken teheti meg: www.facebook.com/vgykeaudionarracio
Kérdése van az audionarráció kapcsán? Szeretne narrációt kérni? Írja meg bátran kolléganőnknek a vgyke.audionarracio@gmail.com címre!
