Látók és vakok együtt bicikliztek a Balaton körül. Negyedik alkalommal szervezett tandemtúrát egy közhasznú egyesület. A 220 kilométeres távot 5 nap alatt tették meg. A tekerés a látássérülteknek élmény volt, a látó segítőik számára pedig sok tanulsággal szolgált.
Elől egy látó, mögötte egy teljesen, vagy egy részlegesen látássérült ember ült. 5 nap alatt tették meg a 220 kilométeres távot. Végig tekertek, csak a legnehezebb emelkedőkön tolták a kerékpárt. Egy látássérült számára óriási élmény egy ilyen túra:
Érzem a levegőáramlást, vagy hogy beérünk egy erdősávos részbe, ahol frissebb a levegő. Kiérünk valahova, érzem a napsütést, nem beszélve ugye a teljesítményről.
– számol be Péter Zsolt, az egyik résztvevő. A többit pedig folyamatosan meséli neki a kerékpárt irányító párja, Újvári Balázs:
Először nagyon féltem, de szerintem egy-két kilométeren belül belerázódtunk.
A biciklin ülő párok többsége a túra előtt találkozott először, de azt mondják, hogy az itt szerzett ismeretségek sokáig megmaradnak. A szervezők szerint a tandemkerékpározás segít abban, hogy elinduljon a kommunikáció a fogyatékkal élőkkel:
Úgy gondolom, hogy mindenki a hétköznapjaiban egy kicsit bele van temetkezve a mindennapi problémákba. Örüljünk annak, hogy épkézláb emberek vagyunk és tanuljunk.
– fogalmaz Dr.Tálos Marianna, a Mozdulj! Közhasznú Egyesület elnöke.
A résztvevők azt mondják, sokat tanulnak az 5 napos túra alatt, de nem csak nekik, hanem a riporternek is tanulságos: például amikor ösztönösen azt kérdezi nem látó interjú alanyától, hogy mit látott.
Semmi gond, ez olyan, amikor azt mondod, hogy “Te, nézd csak!”, nekem is ugyanúgy mondják, mert ez egy olyan szó, ami beleépült a szókincsembe.
– reagál Zsolt.
Mondtam neki, hogy nézzen hátra, hogy ki jön mögöttünk. Aztán rájöttem, hogy nem.
bicikli Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
A vakoknak nem szánalomra, hanem segítségre van szükségük
Látók és vakok együtt bicikliztek a Balaton körül. Negyedik alkalommal szervezett tandemtúrát egy közhasznú egyesület. A 220 kilométeres távot 5 nap alatt tették meg. A tekerés a látássérülteknek élmény volt, a látó segítőik számára pedig sok tanulsággal szolgált.
Elől egy látó, mögötte egy teljesen, vagy egy részlegesen látássérült ember ült. 5 nap alatt tették meg a 220 kilométeres távot. Végig tekertek, csak a legnehezebb emelkedőkön tolták a kerékpárt. Egy látássérült számára óriási élmény egy ilyen túra:
Érzem a levegőáramlást, vagy hogy beérünk egy erdősávos részbe, ahol frissebb a levegő. Kiérünk valahova, érzem a napsütést, nem beszélve ugye a teljesítményről.
– számol be Péter Zsolt, az egyik résztvevő. A többit pedig folyamatosan meséli neki a kerékpárt irányító párja, Újvári Balázs:
Először nagyon féltem, de szerintem egy-két kilométeren belül belerázódtunk.
A biciklin ülő párok többsége a túra előtt találkozott először, de azt mondják, hogy az itt szerzett ismeretségek sokáig megmaradnak. A szervezők szerint a tandemkerékpározás segít abban, hogy elinduljon a kommunikáció a fogyatékkal élőkkel:
Úgy gondolom, hogy mindenki a hétköznapjaiban egy kicsit bele van temetkezve a mindennapi problémákba. Örüljünk annak, hogy épkézláb emberek vagyunk és tanuljunk.
– fogalmaz Dr.Tálos Marianna, a Mozdulj! Közhasznú Egyesület elnöke.
A résztvevők azt mondják, sokat tanulnak az 5 napos túra alatt, de nem csak nekik, hanem a riporternek is tanulságos: például amikor ösztönösen azt kérdezi nem látó interjú alanyától, hogy mit látott.
Semmi gond, ez olyan, amikor azt mondod, hogy “Te, nézd csak!”, nekem is ugyanúgy mondják, mert ez egy olyan szó, ami beleépült a szókincsembe.
– reagál Zsolt.
Mondtam neki, hogy nézzen hátra, hogy ki jön mögöttünk. Aztán rájöttem, hogy nem.
Ebben az évben Nagy Alexandra, R. Kárpáti Péter, Sütő Enikő, Krizbai Teca, Kőváry Barna és Madár Vera próbálhatta ki, milyen gyengénlátókkal együtt tekerni. Madár Vera, a Jóban Rosszban gyönyörű színésznője boldogan fogadta el a felkérést, hogy a túra arca legyen. Szerinte az embereknek irreális kép van a fejükben a fogyatékkal élőkről, és az ilyen események megváltoztathatják ezt a képet.
„Mindenki sajnálja a fogyatékkal élőket, és azt gondolja, hogy ők beszürkült és megfáradt emberek. Én eddig ennek a ténynek pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Olyan apró dolgoknak tudnak örülni, és olyan pozitív kisugárzás jellemzi őket, amely szerintem példamutató lehet bárki számára. Ezek az embertársaink híján vannak valamilyen tulajdonságnak, adott esetben itt a látásnak, mégis azt gondolom, hogy lelkileg és szellemileg sokkal gazdagabbak, mint egyik-másik teljesen egészséges ember.”
R. Kárpáti Péter szerint fontos, hogy a fogyatékkal élők integrációja minél gyakoribb legyen, és hogy a hasonló rendezvényekre az egészséges emberek is minél többen ellátogassanak.
„A fogyatékkal élők ugyanolyan életet élnek, mint bárki más. Nekik plusz energiákra van szükségük, hogy teljes tagjai lehessenek a társadalomnak. Azt gondolom, van egy bizonyos társadalmi érzet, hogy a problémákkal küzdő emberek mások, pedig erről szó sincs. Vannak testi hibáik, de így születtek, és ezért senki sem hibáztathatja őket. Mindenkinek joga van a teljes, boldog élethez. Az ilyen alkalmak pont erre hívják fel a figyelmet, és mutatják meg ennek a gondolatnak a valódi értelmét” – mondta a színész, aki Krizbai Tecával közösen pattant nyeregbe, és tettek egy kört a Népligetben.
Sütő Enikő több hasonló programon is részt vett már, és mindig jól érezte magát.
„Nekem az a tapasztalatom, hogy a vakok és a gyengénlátók világa sokkal teljesebb, mint azt mi gondolnánk. Sokkal intenzívebb a belső világuk, ezért bölcsebb, formabontó gondolatok jönnek elő, amiken sokszor én is elképedek. Legtöbbször az ember tőlük tanul, és nem fordítva. Ők az igazi hétköznapi hősök, és én mindig jól érzem magam a közelükben” – mesélte az exmodell.
