Az Európai Unió által finanszírozott Inclusion projekt keretében a Budapesti Közlekedési Központ szeretné jobban megismerni, hogy a város hogyan tud a speciális igényekkel rendelkezők (mozgásukban korlátozottak, vakok és gyengénlátók, babakocsis szülők, turisták) számára minél jobb feltételeket biztosítani a közösségi közlekedésben.
Ezért a BKK Zrt. és a Járókelő Közhasznú Egyesület közös kampányt indított, melynek célja, hogy feltárjuk a vakok és gyengénlátók, a mozgásukban korlátozottak, a babakocsival vagy nehéz csomaggal közlekedők, a turisták, és a huzamosabb ideig Budapesten tartózkodó külföldieknek a közösségi közlekedés használatához kapcsolódó speciális igényeit és a közlekedésükhöz szükséges speciális szolgáltatásokat.
Ennek érdekében a Járókelő Közhasznú Egyesület honlapján olyan bejelentő felületet hozott létre, amelyen keresztül az INCLUSION projekt célcsoportjai bejelenthetik a budapesti közösségi közlekedés egyenlő esélyű hozzáférésével, akadálymentességével kapcsolatos észrevételeiket, de akár a jó példáikat is. A kampány végén feldolgozzák a beérkezett információkat, amelyeket később a közösségi közlekedési szolgáltatások fejlesztési javaslataiba beépítenek.
BKK Archives - Oldal 2 a 2-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Akadályok nélkül: a BKK és a ‘Járókelő’ közös kampánya
Kedves Tagtársak, Olvasók!
Az Európai Unió által finanszírozott Inclusion projekt keretében a Budapesti Közlekedési Központ szeretné jobban megismerni, hogy a város hogyan tud a speciális igényekkel rendelkezők (mozgásukban korlátozottak, vakok és gyengénlátók, babakocsis szülők, turisták) számára minél jobb feltételeket biztosítani a közösségi közlekedésben.
Ezért a BKK Zrt. és a Járókelő Közhasznú Egyesület közös kampányt indított, melynek célja, hogy feltárjuk a vakok és gyengénlátók, a mozgásukban korlátozottak, a babakocsival vagy nehéz csomaggal közlekedők, a turisták, és a huzamosabb ideig Budapesten tartózkodó külföldieknek a közösségi közlekedés használatához kapcsolódó speciális igényeit és a közlekedésükhöz szükséges speciális szolgáltatásokat.
Ennek érdekében a Járókelő Közhasznú Egyesület honlapján olyan bejelentő felületet hozott létre, amelyen keresztül az INCLUSION projekt célcsoportjai bejelenthetik a budapesti közösségi közlekedés egyenlő esélyű hozzáférésével, akadálymentességével kapcsolatos észrevételeiket, de akár a jó példáikat is. A kampány végén feldolgozzák a beérkezett információkat, amelyeket később a közösségi közlekedési szolgáltatások fejlesztési javaslataiba beépítenek.
Futárfelmérés: A Nagykörút további akadálymentesítése
A budapesti látássérültek közösségét is szeretném megszólítani egy esetleges jövőbeli kérdőíves kutatásomhoz. Ez azt vizsgálná, hogy mely BKK-járatokat használjuk a leggyakrabban, illetve hogy milyen egyéb útvonalakon közlekedünk gyakori előfordulással. Ezzel is hatékonyabbá tudnám tenni a felméréseimet, hiszen ha ezek az információk a rendelkezésemre állnának, elsősorban azokra a területekre tudnék koncentrálni, ahol arányaiban a legtöbb látássérült fordul meg a mindennapi közlekedése során.
A magam részéről egy online kitölthető kérdőívet gondolnék legpraktikusabbnak, de természetesen nem zárkózom el a közösség által javasolt ötletektől sem.
Néhány gondolat a Nagykörút akadálymentes közlekedési megoldásairól:
Maga a Nagykörút Budapest talán egyik legfontosabb közlekedési ’verőere”. A mi szempontunkból a kijelzők, illetve a hangos közlekedési lámpák hálózata itt igen jól kiépített, a 4-6-os villamos vonalának megállói gyakorlatilag kivétel nélkül fel vannak szerelve kijelzőkkel, illetve a hangos gyalogosátkelők száma is elég jónak mondható.
Az alábbiakban szeretném felsorolni azokat a helyszíneket, ahol véleményem szerint hasznos lehet hangos közlekedési lámpa illetve futárkijelző telepítése.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a helyszínek kizárólag az én, személyes és szubjektív véleményem alapján lettek kiválasztva. Igyekeztem figyelembe venni a már telepített eszközök közötti távolságot, valamint a megfelelő darabszámot is.
A Széll Kálmán tértől az Oktogonig véleményem szerint megfelelő a telepített berendezések száma, Innen tovább haladva azonban lenne még helye további berendezések kihelyezésének.
Az alábbi kereszteződési csomópontok vonatkozásában tartanám szükségesnek a hálózat bővítését:
Teréz és Erzsébet körút:
Király utca – Erzsébet körút.
Wesselényi utca – Erzsébet körút
Dohány utca – Erzsébet körút
Rákóczi út – Erzsébet körút.
József körút:
Scheiber Sándor utca – József körút
Üllői út – József körút
Ferenc körút:
Tompa utca – Ferenc körút
Mester utca – Ferenc körút
Igyekeztem figyelembe venni, hogy a potenciális hangos jelzőlámpa-párok a körút azon kereszteződéseiben kapjanak helyet, ahol a már telepített jelzőlámpák között nagynak mondható a távolság.
A kérdőíves felméréssel– illetve bármilyen észrevétellel, valamint javaslattal kapcsolatban várom az emaileket a futarfelmeres@gmail.com email címre.
Nagy László
A kép forrása: http://epiteszforum.hu
Március 15-étől újra automatikusan nyílnak az ajtók az M2-es és az M4-es metrón
A kép forrása: bkk.hu
A fogyatékkal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetek véleményeit, illetve az utasok visszajelzéseit figyelembe véve a BKK március 15-étől visszaállítja az M2-es és az M4-es metró vonalán az állomásra érkező szerelvények ajtóinak automatikus nyitását, tehát a ki- és beszálláskor az utasoknak ezentúl nem kell megnyomniuk az ajtónyitó gombot leszálláskor.
2015. október közepétől a BKK bevezette az M2-es és az M4-es metróvonalain a szelektív, vagy más néven egyedi ajtónyitási rendet annak érdekében, hogy az ajtók elhasználódása jelentősen csökkenthető, a járművek légkondicionálásának hatékonysága pedig javítható legyen.
Azonban a rendszer bevezetése óta a fogyatékkal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetektől és az utasok egy részétől is olyan jelzések érkeztek a BKK-hoz, amelyek megvizsgálását és kiértékelését követően a cég úgy döntött, hogy visszaállítja a korábbi automatikus ajtónyitás rendjét. Így mostantól az M2-es és az M4-es metróvonalon közlekedő Alstom-szerelvények ajtói egyszerre nyílnak és záródnak.
Az M4-es metróvonalon a nyitási és a záródási folyamat automatikus
Az M2-es metróvonalon az ajtókat a járművezető központilag nyitja illetve zárja.
E két metróvonalon az ajtók záródását jelző hang- és fényjelzés kezdetén az ajtónyitó gombok inaktívvá válnak, a gombokon látható zöld fény kialszik. Fontos, hogy a jelzés után 5 másodperccel az ajtók automatikusan becsukódnak, tehát ekkor a járművekre már nem szabad sem be-, sem róluk kiszállni. Az ajtók odazárás elleni védelemmel vannak ellátva. Amennyiben érzékelik, hogy az ajtószárnyak közé akadály (személy vagy tárgy) kerül, annak az ajtónak a zárási folyamata megszakad, majd lassan folytatódik.
A BKK minden érintett bevonásával tovább vizsgálja azokat a fejlesztési lehetőségeket, technológiai megoldásokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az egyedi ajtónyitási rend az utasok minden csoportja részére megfelelően kezelhető legyen.
A hír forrása: bkk.hu
Kint voltunk az autómentes napon
Az Egyesületünk nagyon örömmel fogadta, hogy a BKK és a FESZT közös szervezésében megvalósuló rendezvényen mi is helyet kaptunk. Az pedig különösen nagy örömünkre szolgált, hogy az egyesületi sátornál, minden várakozásunkat meghaladó érdeklődést tapasztaltunk. Több játékkal is készültünk, de kettő olyan volt, ami sokakat érdekelt és nem egyszer hosszú sor alakult ki a játszani kívánó emberekből.
Az egyik játékunk a szimulációs szemüvegekre épült. Mindegyik szemüveg úgy lett átalakítva, hogy aki felveszi, az egy-egy szembetegséggel rendelkező ember szemével láthassa a világot. Ezeket a szemüvegeket, a látott kép alapján, össze kellett párosítani a szembetegségekkel kapcsolatos leírásokkal. Ez a játék arra hívja fel a figyelmet, hogy fontos a korai diagnosztizálás, mert a kezelésben is több lehetőséget kínál fel, illetve az érintett személynek is sok időt hagy a tudatos felkészülésre.
Magunk is meglepődtünk azon, hogy mennyi olyan emberrel találkoztunk, akik valamilyen szembetegséggel küszködnek és éppen az orvos forduláson gondolkodtak. Amellett, hogy bátorítottuk őket, őszintén reménykedünk a programjainkon való találkozásban is. Ők maguk erősítették meg, hogy a sorstársi csoportok léte fontos a felkészülés, a feldolgozás és a tapasztalatok átadása miatt is.
Egy másik játékunk a kézzel való látást tette próbára. Egy memóriajátékhoz lehetne ezt hasonlítani, ahol ugyanazokat a lefordított kártyákat kell megtalálni, csak itt a kártyák helyett fakorongokat használtunk, melyeknek a felületein különböző anyagminták voltak. Mindezt páros játékként is lehetett játszani. Olyankor az egyik játékos húzott egy korongot, szavakkal körülírta amit a felületen az ujjaival érzett, majd a társa a többi korongot tapogatva megpróbálta kikeresni az ugyanolyat. A vizualitás teljes kikapcsolása a párbeszédből elég nagy kihívás volt, de mindenki képes volt ötletesen megoldani.
Ezek mellett olyan eszközöket is bemutattunk, amelyekkel látás nélkül is meg lehet oldani mindennapi feladatokat. Az eszközök iránt is sokan érdeklődtek, mert ezek nem csupán a látássérülteknek segítenek.
A leírtakon túl nagyon sokan kértek információkat a programjainkról és szolgáltatásainkról. Azt tapasztaltuk, hogy elég sok olyan ember keresett fel minket, aki vagy önmaga éppen most válik látássérültté vagy az egyik családtagja. Ugyanakkor örömmel vettük tudomásul azt is, hogy a sátorunk sokaknak nyújtott kellemes élményt a játékokkal, így sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy léteznek látássérült emberek a közlekedők között, akik némileg más módon szereznek információkat a külvilágról.
Érzékenyítés a BKK-nál
„Leendő pénztárosaink képzési tananyagát bővíti a BKK egy esélyegyenlőségi résszel”
– tudtuk meg Albert Judittól, a BKK esélyegyenlőségi referensétől.
A BKK kőbánya-kispesti ügyfélszolgálati központjában került sor a közlekedési cég ifjú munkatársainak tájékoztatására, érzékenyítésére, melyre egy szűk, másfél órás időkeretet szabtak meg. Az AOSZ és jómagunk szöveges prezentációval készültünk, az ÉFOÉSZ munkatársa pedig izgalmas játékok segítségével engedett betekintést az értelmileg akadályozott emberek világába. A SINOSZ képviselője képes prezentációval készült, melynek hála megtudhattuk, hogy milyen jellemzők alapján ismerhető fel egy hallássérült ember, majd zárásként az ETIKK kerekesszékes munkatársa mutatott be szituációs gyakorlatokat. A bátrabbak itt a kerekesszékben ülve próbálhattak leküzdeni egyes közlekedési és ügyintézési nehézségeket.
„Nagyon örültünk a felkérésnek, hiszen ezáltal egy kicsit közelebb kerülhetünk egymáshoz, érzékenyíthetünk. Több projektünk is van jelenleg a BKK-val és a BKV-val, így helyszíni bejárásokon, ellenőrzéseken is részt veszünk” – nyilatkozta Fördős-Hódy Erzsébet, az ETIKK szakmai vezetője. „Az akadálymentesítés egyrészt jelent egy fizikai akadálymentesítést, azaz a látássérülteknek vezető sáv kialakítását, Braille feliratokat, kerekesszékesek számára süllyesztett pultot, hallássérülteknek pedig indukciós hurkot. Nem csak az adott helyiséget kell akadálymentesíteni, hanem az egész környezetet” –mondta Erzsébet.
A VGYKE részéről Eleki Abigél és Szélesné Panka hasznos információkkal készült: „Több csoportra osztjuk a látássérülteket. A gyengénlátóknál egy találkozásnál alapvetően nem állapítható meg, hogy nem pusztán rövid, vagy távollátó, hanem annál nehezebb a helyzete, például a közlekedésben, vagy az ügyintézésben. Az aliglátóknak még van látásmaradványa, és a teljesen vakok azok, akik semmit nem látnak. Közlekednek, ügyintéznek és szinte mindig segítséget igényelnek” –kezdte a prezentációt Panka. „A pénzvisszaadásnál nagy segítség, ha papírpénz esetében valamilyen módon jelzik a látássérült vevőnek, hogy milyen címletet kapott vissza, ugyanis ők máshogy hajtogatják a különböző címleteket, így különböztetve meg azokat. Az aprópénzt a mintázat alapján ismerik fel. Tény, hogy lassabbak a vakok, de nem az értelmi szintjükkel van probléma, hanem a látásukkal” – zárta előadását Panka.
Eleki Abigél e szavakkal búcsúzott a jelenlévőktől:
„A mai világban a BKK-val való együttműködés azért felemelő, mert mint látható, az ügyfélközpontok valóban olyan szintű elvárásoknak felelnek meg, ami a komplexitást és a valódi akadálymentes környezetet biztosítja, ami szerintem hatalmas dolog!”
Ivanova Daniela
Jövőkép a közlekedésről
kép forrása: www.szekesfehervar.hu
A VGYKE részéről Miks-Rédai Csaba vett részt a megbeszélésen, melynek tárgya a BKK és a BKV üzletszabályzatának módosítása volt. Jelen egyeztetésre az előző év szeptemberében aláírt együttműködési megállapodás alapján került sor, mely leírja, hogy az érintett fogyatékos-ügyi szervezetekkel tárgyalniuk kell az őket érintő közlekedési kérdésekben.
Többek között az alábbi napirendi pontokat vették górcső alá:
Egyöntetű egyetértéssel zárult a résztvevők között a mozgássérültek segédeszközeinek szállításának azon kérdése, hogy ne vonatkozzon rájuk a kézi poggyászokra kötelezően előírt méretkorlát.
Egyeztetésre került sor továbbá arról, hogy pontosan mit is jelent az, hogy szállítását elősegítő eszköz. A kerekesszék idetartozik, azonban a moped kérdése egyelőre vitatott. A FESZT szerint bizonyos busztípusokon azt biztonsági öv használatával tökéletesen lehet használni, azonban a Kúria döntése értelmében – mely kimondja, hogy a szolgáltatónak, ezen belül is a jármű vezetőjének, aki felszállás után egy személyben felel az utasok biztonságáért jogában áll eldöntenie, hogy felengedi, vagy kitiltja e ezeket az eszközöket -, még nem született végső döntés.
Háztól-házig fuvar: a jelenlegi tervezetben a mozgásukban akadályozottak, és a fogyatékkal élők is beletartoznak. Ezt a pontot módosításra adtuk be: egyrészt a teljes szabályozásban kértük, hogy a fogyatékkal élő személy megfogalmazást cseréljék ki fogyatékossággal élő személyre, illetve a mozgásukban akadályozottak nem feltétlenül jelentik a fogyatékossággal élő személyt, akiknek esetében az akadálymentesítés mellett tettük le a voksunkat, pontosan azért, hogy minél több tömegközlekedési eszközt tudjanak használni önállóan.
Metró: a metró kérdésében, illetve a metró területén lévő eszközök használatában a szintén üzletszabályzatának felújítását végző BKV a kulcsszereplő. A VGYKE bejáró munkacsoportok felállítását javasolta, illetve hangos térképek elkészítését a bejárt területekről, illetve a különböző, vakok által is használt útvonaltervezőkbe történő applikálását is. Az üzletszabályzat tartalmazni fogja, hogy lehetőség van álló lépcső használatára, kísérő biztosítására is az állomás területén, azonban a képzés kérdéskörével újabb egyeztetéshez érkeztünk. Szükség lesz egy BKV-val kötött megállapodásra is, hasonlatosan a BKK együttműködéshez, melyben az érzékenyítést is tartalmazó képzési modulokat az adott fogyatékossági érdekképviseleti egyesületek által delegált szakember végzi. Ennek a szakembernek a kiválasztása a FESZT tagszervezeteinek feladata, illetve a fogyatékos emberek személyes szükségleteinek anyagát a Feszt feladata kidolgozni.
Az 1998-as fogyatékos emberek esélyegyenlőségéről szóló törvény konkrétan leírja az eszközök használatához történő egyenlő hozzáférést. A SINOSZ javaslatában a minden hangos információ szöveges megjelenítését kérte, míg a VGYKE a szöveges információk hanggal történő megjelenítését, többek között a metró végállomásról történő indulásának hangos bemondását, buszok számának, és menetirányának megállóban történő bemondását, akár automatikusan, akár a távirányító használatával.
Közös problémakör a 2015. októberében beszüntetett automatikus ajtónyitás. A vakok számára nem megoldás, hogy kézzel keressék meg a metró oldalán elhelyezkedő érintőgombot, ezért vagy a kézi nyitás megszüntetését kértük, vagy pedig a távirányító ráhangolását az ajtók nyitására.
„Egyeztetést ígértek az üzemeltetőkkel, azonban javaslatom szerint ezt nem szabad megvárnunk, és már az együttműködési megállapodás előtt kell ezt a kérdést dűlőre vinni” – zárta beszámolóját Miks-Rédai Csaba, a VGYKE érzékenyítő munkatársa.
SAJTÓKÖZLEMÉNY – Ajándékozás a Fehérbot Nemzetközi Napján
Kép forrása: www.bkk.hu
A BKK Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszerével megvalósult a budapesti felszíni közösségi közlekedés valós idejű, műholdas helymeghatározáson alapuló felügyelete. Ez az innovatív rendszer mindenki számára elérhető, az olvasható információk mellett hangos tájékoztatást is tud nyújtani.
Újbuda Önkormányzata felelős társadalmi szereplőként felvállalja, hogy segíti a hátrányos helyzetben lévő embereket. Ösztönző és koordináló szerepével erősíti a helyi közösségeket, együttműködik a civil-, és a vállalati szférával.
– Újbuda esélyegyenlőségi programjának keretében évek óta aktívan támogatja a fogyatékos emberek társadalmi befogadását, különös tekintettel az önálló életvitelük elősegítésére – emelte ki Dr. Molnár László alpolgármester. – A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) együttműködve célul tűztük ki a látássérült személyek felkutatását, tájékoztatását, valamint a helyi közösségbe történő bekapcsolódásukat. Közös tevékenységünk a FUTÁR-távirányító adományozása. Az augusztusban kiírt pályázaton lehetett jelentkezni olyan kerületi látássérülteknek, akiknek az önálló közlekedéséhez szükségük van erre az eszközre.
– Az eszköz iránti igényt jelzi, hogy bár az Önkormányzat a VGYKE-vel együttműködve írta ki a pályázatot, azonban a pályázatra jelentkezők 58 százaléka nem az Egyesület tagja – hangsúlyozta Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke. – Aktívan segítettünk a pályázat lebonyolításában. A nagy érdeklődésnek köszönhetően jelentősen megnőtt a szervezetünk körüli élet. Ez érezhető a programjaink látogatottságán, valamint a nekünk jelzett problémák számában is.
– Azzal, hogy Újbuda Önkormányzata magára vállalta az eszköz beszerzésének a költségeit, az érintetteknek nem kell olyan közsszolgáltatásért fizetniük, amelyekért egy látó embernek sem kell fizetnie – folytatta az elnök asszony.- A látó embereknek nem jelent problémát érzékelni a gyalogos átkelőhelyek zöld jelzését, ezzel szemben a látássérültek egy jelentős hányadának szüksége van a lámpa hangjelzésére, hogy tudják, biztonságosan elkezdhetik az átkelést. Ezért nagyon hasznosnak tartjuk az ilyen kezdeményezéseket, mert ezek mérséklik a látássérültek hátrányait.
– Ez a távkapcsoló képes arra, hogy a megfelelően felszerelt átkelőhelyeken meghangosítsa a lámpákat és a használója értesüljön a szabad jelzésről” – mondta el Miks Csaba, a VGYKE érzékenyítő munkatársa. – Ezen kívül felolvassa a FUTÁR-kijelzők feliratait, így tudható melyik busz fog beérkezni a megállóba. Arra is alkalmas, hogy hangadással jelzi, az M4-es metró melyik mozgólépcsője működik. Ez megvédi a látássérült utast attól, hogy a tömeggel szembehaladjon, amikor a mozgólépcsők működési irányát megcserélik.
A Budapesti Közlekedési Központnál kiemelten foglalkozunk azzal, hogy akadálymentes és biztonságos utazási környezetet teremtsünk mindenkinek: a mozgáskorlátozottaknak, látás- és hallássérült, értelmi fogyatékos és autista embereknek. Emellett ugyanúgy fontosnak tartjuk, hogy a babakocsis szülők, a nehezebben mozgó idősek, a kisgyermekek, a nagy csomagokkal utazók is könnyen megközelíthessék a megállókat, és felszállhassanak a járművekre – mondta Nyul Zoltán, a Budapesti Közlekedési Központ Stratégia és innováció igazgatója. – Az elmúlt hónapban mérföldkőhöz értünk, hiszen megállapodást kötöttünk a fogyatékossággal élő embereket képviselő ernyőszervezettel, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsával, akikkel folyamatosan egyeztetünk arról, hogyan tudnánk még jobban segíteni őket a mindennapi közlekedésükben. Az együttműködés kiterjed a döntés-előkészítés során készült vizsgálatok, hatástanulmányok, tervek előzetes megismerésének és szakmai véleményezésének biztosítására, a felek közötti rendszeres egyeztetések megtartására. Az akadálymentességi projektekben a főváros és a BKK már ezelőtt is igyekezett élen járni, minél körültekintőbben javítani a helyi infrastruktúrát, a közösségi közlekedés rendszerét. Idén az akadálymentesség jegyében több mint 200 új alacsonypadlós busz állt forgalomba, így már összesen 893 db jár a városban. A jövő tavaszig érkező járművekkel az autóbuszoknak mintegy háromnegyede alacsonypadlós lesz. Azonban nem csupán a buszok, de az érkező új villamosok és trolibuszok is megfelelnek az akadálymentességi követelményeknek. Emellett a felújított megállók és közterek kialakításánál is elsődleges szempont, hogy mindenki számára jól megközelíthetőek és használhatóak legyenek. Nagy lépés volt a fővárosi közlekedés fejlesztésében a FUTÁR rendszer kiépítése. A Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszerrel megvalósult a budapesti felszíni közösségi közlekedés valós idejű, műholdas helymeghatározáson alapuló felügyelete. Ez az innovatív rendszer mindenki számára elérhető, hiszen az olvasható információk mellett hangos tájékoztatást is tud nyújtani. Új honlapunkon (www.bkk.hu) tájékozódhatnak az akadálymentes utazásról, a FUTÁR kijelzőkről és azokról a gyalogátkelőhelyekről, ahol lehetőség van ezeknek a távirányítóknak a használatára – tette hozzá az igazgató.
Mivel a közelmúltban a BKK olyan információs berendezéseket helyezett el kerületünkben is, amelyek a menetrend szerinti járatok érkezési idejét hivatottak közölni, úgy érezzük, hogy ennek használata szükségszerű lenne a vak és gyengénlátó emberek számára is.
Amennyiben az Ön készüléke nem kompatibilis a BKK Futár információs berendezésével, kérem, hogy ezt az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójának, Gál Balázsnak mielőbb jelezze, és adja meg részére a nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét a könnyebb ügyintézés érdekében.
Samna Gábor
kabinetfőnök
Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal
Eligazodva a városban
Mi is pontosan a VSB-PLUS hangjelző?
A VSB-PLUS hangjelzőt vakok és gyengén látók számára fejlesztették ki a közúti csomóponton való áthaladásuk elősegítése céljából. A „piacon” eddig csak akusztikus (változtatható frekvenciájú), illetve más gyártók által gyártott szintén beszélő hangjelző volt jelen. A VSB-PLUS jó minőségben adja vissza a felvett hanganyagot, valamint hangereje alkalmazkodik a változó környezeti zajszinthez. A zajt két mikrofonon keresztül érzékeli, amely a doboz két oldalán van elhelyezve az emberi fülhöz hasonlóan. A beszéd indítása történhet nyomógombbal, relével, vagy rádión keresztül. A készülék rendelkezik nagy terhelhetőségű relé kimenetekkel is.
Fontos megemlítenünk, hogy a BKK Futár-projekt keretében valósul meg a táblák hangosítása és folyamatos cseréje a megállóhelyeken. A távirányító nagy előnye, hogy automatikusan megszólaltatja a táblákat és a hangos
jelzőlámpákat anélkül, hogy a készüléket feléjük fordítanánk.
Mit szükséges tudni a FUTÁR-ról?
“A FUTÁR (Forgalomirányítási és Utas TÁjékoztatási Rendszer) a legmodernebb technológiai vívmányokat követve biztosítja azt, hogy a fővárosi közösségi közlekedést használók a lehető leggyorsabban érjék el céljukat. A műholdas járműkövetésen alapuló rendszer nagymértékben elősegíti a budapesti forgalom valós idejű, folyamatos, 24 órán át történő felügyeletét, a menetrendszerű közlekedés fenntartását, rendkívüli esemény esetén pedig a gyors és hatékony közbeavatkozást. A fejlesztés első körben a busz, villamos és troli ágazatot érinti, de tervben van a hév, a metró és a hajóközlekedés új rendszerbe való későbbi integrálása is.”
Miért segíthet a távirányító a mindennapi közlekedésben?
Képes 30 percnyi hanganyag visszajátszására
Ára: 4200 Ft
Hangminősége kiváló (16bit/16kHz)
A távirányítóval kiváltható a gyalogos nyomógomb használata
Egy készülékben több irány kezelhető
Az opcionális Bluetooth illesztő használatával akár a vezeték nélküli programozás is megvalósítható.
Letölthető dokumentumaink között megtalálható a műszaki leírás, valamint egy lista, hogy a város mely csomópontjain használható a készülék.
A VSB-PLUS gyártója a Swarco Traffic Hungaria Kft. Megvásárolható a Láthatár boltunkban!
