Közösségi Közlekedési Hálózatfejlesztési Stratégia kialakításáról szóló Civil Mobilitási Témacsoport rendezvényén vettünk részt
A BKK legfontosabb fejlesztési célkitűzése a kompakt város (15 perces város) megteremtése. Ennek megvalósítása elengedhetetlen az élhető mobilitási igények kiszolgálása érdekében, a klímaváltozás és a demográfiai átrendeződés hatásainak ellensúlyozására. A fenntartható város szerkezete kiegyensúlyozott, mobilitása integrált, ahol előnyben részesülnek az aktív közlekedési módok és a közösségi közlekedés.
2023 november 16-án a Városházán a Civil Mobilitási Témacsoport rendezvényén megtudhattuk: A hálózatfejlesztési stratégia kialakítása érdekében, átfogó közvélemény kutatást végzett a BKK, mely felmérte a közösségi közlekedést használók igényeit. Az adatok még nem nyilvánosak, de nagyvonalakban elmondható, hogy az ügyfelek számára legfontosabb a menetidő, de a többi szempont sem marad le túlságosan, a zsúfoltság, a megállóban várakozás vagy a gyaloglás. A csúcsidei és csúcsidőn kívüli elvárások nem térnek el jelentősen egymástól, de a hétköznapi és hétvégi módválasztási szokások eltérnek. Az autót is használók igényeit is felmérték, mikor, milyen szempontok alapján döntenek inkább a közösségi vagy az egyéni közlekedés mellett.
Az adatok feldolgozása után a különböző szempontok, összevetésével rengeteg táblázat, térkép készült. Ezek alapján körzetekre lett felosztva Budapest és a kapcsolódó szolgáltatási terület és minden körzet kapott besorolást a jelenlegi szolgáltatási szint szerint így láthatóvá vált, hogy hol kell fejleszteni a jelenlegi hálózaton vagy csökkenteni a szolgáltatáson. Bemutatásra került többféle hálózattervezési alapelv is, külföldi példákkal alátámasztva. A törekvés az, hogy minél rövidebb idő alatt a lehető legkevesebb átszállással lehessen közlekedni Budapesten, ez több járat esetében összevonást jelent, hosszabb vagy módosított útvonalat, egyes kötöttpályás viszonylatokat szeretnének meghosszabbítani a belváros és az agglomeráció irányába is. Az új fejlesztések, beruházások akadálymentességi szempontok figyelembevételével és az érintett civilszervezetekkel egyeztetve történik.
Balázs Gábor
operatív vezető
célkitűzés Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Közösségi Közlekedési Hálózatfejlesztési Stratégia kialakításáról szóló Civil Mobilitási Témacsoport rendezvény
Közösségi Közlekedési Hálózatfejlesztési Stratégia kialakításáról szóló Civil Mobilitási Témacsoport rendezvényén vettünk részt
A BKK legfontosabb fejlesztési célkitűzése a kompakt város (15 perces város) megteremtése. Ennek megvalósítása elengedhetetlen az élhető mobilitási igények kiszolgálása érdekében, a klímaváltozás és a demográfiai átrendeződés hatásainak ellensúlyozására. A fenntartható város szerkezete kiegyensúlyozott, mobilitása integrált, ahol előnyben részesülnek az aktív közlekedési módok és a közösségi közlekedés.
2023 november 16-án a Városházán a Civil Mobilitási Témacsoport rendezvényén megtudhattuk: A hálózatfejlesztési stratégia kialakítása érdekében, átfogó közvélemény kutatást végzett a BKK, mely felmérte a közösségi közlekedést használók igényeit. Az adatok még nem nyilvánosak, de nagyvonalakban elmondható, hogy az ügyfelek számára legfontosabb a menetidő, de a többi szempont sem marad le túlságosan, a zsúfoltság, a megállóban várakozás vagy a gyaloglás. A csúcsidei és csúcsidőn kívüli elvárások nem térnek el jelentősen egymástól, de a hétköznapi és hétvégi módválasztási szokások eltérnek. Az autót is használók igényeit is felmérték, mikor, milyen szempontok alapján döntenek inkább a közösségi vagy az egyéni közlekedés mellett.
Az adatok feldolgozása után a különböző szempontok, összevetésével rengeteg táblázat, térkép készült. Ezek alapján körzetekre lett felosztva Budapest és a kapcsolódó szolgáltatási terület és minden körzet kapott besorolást a jelenlegi szolgáltatási szint szerint így láthatóvá vált, hogy hol kell fejleszteni a jelenlegi hálózaton vagy csökkenteni a szolgáltatáson. Bemutatásra került többféle hálózattervezési alapelv is, külföldi példákkal alátámasztva. A törekvés az, hogy minél rövidebb idő alatt a lehető legkevesebb átszállással lehessen közlekedni Budapesten, ez több járat esetében összevonást jelent, hosszabb vagy módosított útvonalat, egyes kötöttpályás viszonylatokat szeretnének meghosszabbítani a belváros és az agglomeráció irányába is. Az új fejlesztések, beruházások akadálymentességi szempontok figyelembevételével és az érintett civilszervezetekkel egyeztetve történik.
Balázs Gábor
operatív vezető
A VGYKE célkitűzései 2016-ban
Kép forrása: roryvaden.com
Láthatár Segédeszközbolt
Ez évben a Láthatár Bolt fejlesztését tűztük ki elsődleges célul, mely magába foglalja a célcsoport bővítését. Sok olyan idős látássérült személy van, aki nem tagja egy egyesületnek sem, s ezáltal nehezebben jut hozzá a fogyatékos-ügyet érintő információkhoz. Szeretnénk az időskorúakat elérni, ezért otthonokat, idős -és kerületi klubokat keresünk majd meg.
A Láthatár Bolt komolyabb fejlesztési célkitűzése egy majdani webáruház létrehozása, valamint magyarul beszélő eszközök beszerzése. Tavaly a nagyítókkal szélesítettük a választékot, idén viszont nagy hangsúlyt fektetnénk arra, hogy a lehető legkedvezőbb áron tudjuk beszerezni a beszélő segédeszközöket.
Masszázs
Kiemelt terület számunkra a masszázs szolgáltatás is, melynek bővítését tervezzük új lehetséges helyszínek létrehozásával, és természetesen a már meglévők megerősítésével.
Amennyiben a tagság igényt tartana rá, szeretnénk a gyógymasszázs szolgáltatást házhoz vinni.
Tervezzük továbbá a gyógymasszőr képzés elindításának lehetőségét, ám előtte kiemelt figyelmet fordítanánk a jelenlegi képzések feltérképezésére. Az OKJ-s gyógymasszőr képzések során a látássérült személyek olyan modulok teljesítését kötelesek elvégezni, amelyek során fogyatékosságukból adódóan komoly falakba ütköznek. Ilyen például az újraélesztés és a pedikűr. Véleményem szerint a legideálisabb az lenne, ha ezek a modulok ugyan a tananyagban szerepelnének – hogy a tanuló tudását bővítsék -, viszont azokat a vizsgakövetelmények közül kivennék. Helyettük például kommunikációs- és számítástechnikai ismereteket sajátíthatnának el a látássérült személyek.
Felnőttképzés
A felnőttképzési tevékenységet idén szintén előtérbe helyezzük majd, felvettünk ugyanis egy felnőttképzési asszisztenst, aki az FSZK-tól korábban átvett képzéseinket az új minősítési rendszerben fogja használni. Ezeket újra minősíttetjük annak érdekében, hogy állami és önkormányzati intézményeknek tudjuk kínálni.
Támogató Szolgálat
A Támogató Szolgálatnál szintén a szolgáltatás bővítése a cél, ezen belül is a szolgáltatási idő fejlesztése. Szeretnénk lehetőséget kínálni arra, hogy a fogyatékossággal élő utazók akár késő este egy színházi előadás után otthonukba, vagy hétvégén egy kirándulásra is el tudjanak jutni. Tervezzük továbbá egy újabb gépkocsivezető alkalmazását, így nem csak 8 órában tudunk majd szállítani.
Gyermek tagok
A polgári törvénykönyv tavaly óta lehetővé teszi, hogy ne csak 14 év feletti személyek lehessenek tagok, hanem a gyerekek is. Örömünkre szolgálna, ha felvehetnénk őket, és programokat szervezhetnénk, szolgáltatást nyújthatnánk számukra. Ennek kapcsán fontosnak tartjuk a Mentorszülő Hálózatunk megerősítését is.
Érdekképviselet
A FESZT-en belül szeretném folytatni a munkát: kifejezetten a fogyatékos nők helyzetét illetően továbbvinni a kérdőíves felmérést, programokat szervezni és részt venni olyan női eseményeken, amelyeken a női érdekekre és a fogyatékkal élő nők helyzetére hívhatjuk fel a figyelmet.
