A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány három új pályázatot hirdetett az Erzsébet-program keretében 2017/2018-ban felhasználható üdülésre. A pályázatok ezúttal nagyszülőknek és unokáiknak, gyermeküket egyedül nevelő szülőknek és gyermekeiknek, illetve kétgyermekes családoknak szólnak.
Regisztrálni és pályázatot benyújtani most is kizárólag elektronikusan lehet a www.erzsebetprogram.hu oldalon 2017. május 28. és június 30. között.
Bővebben az alábbi linken tájékozódhatnak:
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány három új pályázatot hirdetett az Erzsébet-program keretében 2017/2018-ban felhasználható üdülésre. A pályázatok ezúttal nagyszülőknek és unokáiknak, gyermeküket egyedül nevelő szülőknek és gyermekeiknek, illetve kétgyermekes családoknak szólnak.
Regisztrálni és pályázatot benyújtani most is kizárólag elektronikusan lehet a www.erzsebetprogram.hu oldalon 2017. május 28. és június 30. között.
Bővebben az alábbi linken tájékozódhatnak:
A kép forrása: http://szulokhaza.hu
A programsorozat a drogprevención belül hiánypótló, amely szerint a szerhasználatot következménynek tekintjük, alkalmazásának oka pedig sok esetben a család nem megfelelő működésében keresendő. Ezért a formabontó, újszerű rendezvénysorozatunk célja, hogy a gyermeket nevelő családok körében a szerhasználattal összefüggő specifikus ismereteket adjunk át, ezzel is fejlesztve a szülői készségeket, erősítve a családi rendszert.
A Szülők Háza által szervezett következő rendezvényen szó lesz arról, hogy a szülők gyermekük születésétől fogva hogyan csökkenthetik a negatív függés kockázatát, miként ismerhetik fel a rossz tendenciákat, a negatív függés jeleit. Egyúttal megismerhetik a szakmai segítő szervezeteket.
A szenvedélybetegség soha nem csak az egyént, a függőt érinti, hanem hatással van a családtagokkal való kapcsolatra, a munkavégzésre, a társadalmi életben való részvételre is. Átfogó szemlélet keretében ismerhetik, meg ezt a folyamatot az érdeklődök a Katolikus Karitász Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat munkatársai által.
Szó lesz arról, bizony bátran szembe kell nézni a szülőknek a szerhasználat témájával. A Családbarát Akadémia rendezvényén a szakemberek a várható kérdésekre készítik fel a szülőket, támogatva őket a probléma korai felismerésben.
A Rendőrkapitányság munkatársai pedig betekintést nyújtanak a szülőknek a rendőrség által végzett munkába a szerhasználattal összefüggésben. Szakembereik a szülőkre partnerként tekintenek, így közösen szeretnének harcolni a droghasználat ellen.
A rendezvénysorozat végén, az Önkormányzat májusi Gyermek napján, az elmaradt szülői kérdésekre kaphatnak választ azok, akik szeretnének találkozni a rendezvénysorozat szakembereivel.
A program részleteit a klasszikusan drogprevenciót megvalósító rendőrkapitányság munkatársai mellett, olyan szervezetek szakemberei dolgozták ki, akik tapasztalataikkal, tudásukkal ezen a területen is eredményesen segítik a családokat. Így Újbuda Önkormányzata együtt dolgozik a program megvalósításán a Szülők Háza Újbuda Bölcsője Családi Központ és Játszóházzal, a Katolikus Karitász Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálattal, a Családbarát Akadémiával és a BRFK Újbudai Rendőrkapitánysággal.
Az egymással együttműködő szervezetek a droghasználat problémakörének, a függőség kialakulásának különböző területeit fedik le, ráláthatnak az oda vezető utakra, jelenségekre és a maguk szakterületén kezelni is tudják azt. Az erőforrásaik összekapcsolása, pedig várhatóan sikeresebbé teszi a közös munkát, elősegítve azt, hogy minél kevesebb családot érintsen közvetlenül a szerhasználat és az ezekből származó károk. A szervezők a rendezvénysorozat során 6 alkalommal várják majd a szülőket, családokat a különböző előadásokra, interaktív programokra.
A rendezvénysorozaton való részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezni itt lehet és az előadások időpontjai is itt találhatóak:
http://csaladbarat.ujbuda.hu/drogprevencio
Az esemény facebook oldala:
http://www.facebook.com/drogprevencioujbudan
Az esemény családbarát, így a szervezők a rendezvény idejére játszósarokkal várják a kicsiket. Emellett a rendezvény fogyatékos-barát is. Így az akadálymentes helyszíneken az infókommunikációs akadálymentesítésben a Híd Jelnyelvi Tolmácsszolgálat jeltolmácsai biztosítják a hallássérült vendégek számára a hangzó szöveg megértését.
További információt kérhet:
csaladbarat@ujbuda.hu
A 2016 őszén szervezett “Tenni tudunk” programsorozat újpesti állomásán merült fel az igény, hogy szervezzünk egy szakmaközi megbeszélést a jelzőrendszerben dolgozók részére, ahol a látássérült gyermekek és a szüleik megfelelő elirányítása lenne a téma. A megjelentek elmondták nekünk, hogy szeretnék, ha minden vezető tudna a Látásvizsgáló és a VGYKE tevékenységéről, mert teljesen ingyen nyújtanak olyan szolgáltatásokat, melyre minden látássérült gyereknek és a szüleiknek nagy szüksége lenne. Ezt a javaslatot az Egyesületünk egyetértéssel fogadta és január 23-án meg is valósítottuk.
A szakmaközi megbeszélés helyszíne az Ady Endre Művelődési Házban volt, ahol az őszi találkozók is zajlottak. A programot a terület helyi vezetője nyitotta meg, aki a kerületi intézmények vezetőinek felajánlotta, hogy bárhova kitelepülhet egy következő forduló, amennyire erre igény jelentkezik.
Ezt követően a VGYKE alelnöke, Mészáros Ágnes mutatta be azt, hogy miként segíti az Egyesület a látássérülteket. Elmondta, hogy nagyon sokféle szolgáltatást ingyen biztosítunk vagy jelentős kedvezménnyel. Az Egyesület szemlélete az, hogy minden igényre egyénre szabott választ szeretne biztosítani. Kiemelte, hogy ebben milyen fontos szerepe van az olyan egyesületi rendszereknek, mint például a Támogató Szolgálat, az Ügyfélszolgálat, a Közösség Lámpásai program és még nagyon sok továbbit is említett. Minden, amit a VGYKE működtet, azok létező igényekre adott válaszok. Ebből ered az, hogy az Egyesületnek nagyon szerteágazó kapcsolatrendszere van, így felhalmozódnak nálunk az információk, vagyis birtokában vagyunk mindannak, amivel egy látássérült jobb életminőséget élhet.
Arra ösztönözte a megjelenteket, hogy amint találkoznak egy látássérülttel vagy olyannal, akinél éppen akkor diagnosztizálják a látássérültséget, irányítsák a VGYKE felé, mert minden akkori és a jövőben felmerülő kérdésre vannak nálunk megoldások. Példának hozta fel a látássérültként gyermeket nevelő szülők és a látássérült gyerekeket nevelő szülők részére nyújtott speciális szolgáltatásokat.
A program második részében Illényi Eszter beszélt a Látásvizsgáló működéséről és a náluk végzett korai fejlesztő munkáról. Elmondta, hogy ki minősül látássérültnek és honnan lehet észrevenni azt, ha egy gyerek látássérült. Tájékoztatást adott arról, hogy milyen lépések vezetnek el addig, hogy valaki hivatalos okirattal rendelkezhessen erről a tényről és elindulhasson nála a korai fejlesztés.
Elmondta, hogy a korai fejlesztés során a fejlesztők a meglévő látásképesség és egyéb képességek használatára építenek fel fejlesztő és kompenzációs technikákat, akár már pár hetes csecsemő részére is. Ez azért lényeges, mert a kisgyermekeknél nagyon jól alkalmazkodik az agy és már úgy kezdheti el az óvodát a gyermek, hogy az ép látásúakhoz képest jelentősen (vagy akár elhanyagolható mértékűre is) csökkenhet a lemaradásuk. Az, hogy már az óvodába lépés pillanatában ekkora segítséget kap egy gyermek, az érthetően az egész életére pozitívan kihat. Ezért tartja szükségesnek, hogy minden látássérült gyermek részesülhessen korai fejlesztésben, ehhez pedig az is kell, hogy a különböző intézményekben dolgozók ismerjék fel a látássérülteket és irányítsák a megfelelő szakemberekhez.
Az előadását egy filmvetítéssel zárta, mely jól illusztrálta az elmondottakat és megmutatta mi az a többlet, amit már az óvoda elkezdése előtt biztosítani tudnak. Az előadás és a vetítés után szabadon lehetett kérdezni, beszélgetni, amivel többen is éltek.
Nagy öröm volt számunkra megtapasztalni a szakmai érdeklődést a korai fejlesztés és a látássérültek helyi ügyei iránt. Azt gondoljuk, hogy ez megalapozott reményt biztosít arra, hogy már a közeli jövőben is sok pozitív változás tanúi lehessünk.
Kulman Tiborné és Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
Forrás: XIII. kerületi Hírnök
Nemrégiben két fontos szakmai összejövetelt is rendezett a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE). A látássérült szülõk és a látássérült gyereket nevelő családok támogatása érdekében a korai fejlesztéssel és a kora gyermekkori beavatkozással foglalkozó szakemberek szakmaközi fórumát tartották meg november 17-én kerületünkben, a Prevenciós Központban. November 30-án pedig ugyanebben a témában szerveztek konferenciát a vakok Ajtósi Dürer sori iskolájában. Ezek kapcsán a látássérültek lehetőségeirõl és a közelgő ünnepek megélésérõl beszélgettünk Fodor Ágnessel, a VGYKE elnökével.
Azt gondolnánk, a koraszülöttek egy részénél jelentkező látóhártya-elváltozás, az úgynevezett ROP idejekorán történő felismerése és a látást megmentő, időben elvégzett lézeres kezelés bevezetése számottevően csökkentette a látássérült kisgyerekek számát. Mint a szakember elmondta, a tudomány ma már egyre kisebb súlyú újszülöttek életét képes megmenteni. Azonban ezeknél a babáknál fennáll a veszély, hogy nem fognak jól látni, esetleg halmozottan fogyatékosok lesznek, és komplex fejlesztést igényelnek. A problémát az elnök fõleg abban látja, hogy a korai fejlesztés ezzel nem tud lépést tartani, és az ágazatok közötti együttmûködés nem zökkenőmentes.
A kicsik látásproblémája nemegyszer rejtve marad: a védőnők egy része a szülőktől tájékozódik a gyerek viselkedését illetően, a szülők viszont nem mindig veszik észre, hogy a csemetéjük például nem nyúl a tárgyak után vagy nem fókuszál. A rossz látás következményeként késhet a mozgás- és a beszédfejlődés is. Ezért nagyon fontos idejében kezdeni a fejlesztést. Ma már a minimális látásmaradványt is lehet fejleszteni. Teljes vakság esetén pedig a többi szerv fejlesztése elengedhetetlen.
A kicsi látásával kapcsolatos legcsekélyebb gyanú esetén a szemészorvosi vizsgálat mellett funkcionális látásvizsgálat is szükséges. Ezt a vakok óvodájában mûködő Országos Látásvizsgáló Központban gyógypedagógus végzi, aki a látásteljesítményt méri fel. A központban 1980 óta korai fejlesztés is folyik: jelenleg több mint hetven gyerek jár ide.
Nem csupán a látássérült gyerek megfelelő kezelése és fejlesztése jelenthet gondot az érintett családoknak. A gyengénlátó vagy vak fiatalok nagy dilemmája, hogy merjenek-e gyermeket vállalni: el tudják-e majd megfelelően látni, az utcán és a játszótéren pedig megóvni a veszélyektõl. Teljesen egyedül kell-e megbirkózniuk ezekkel a gondokkal, vagy a családtagokon kívül remélhetnek-e bármilyen segítséget például az államtól? A fejlett nyugati országokban egészséges szülõk és gyerekek esetén is bevett megoldás a bébiszitter. Nálunk azonban ez egyrészt nem „divat”, másrészt egy látássérült család aligha engedheti meg magának.
Fodor Ágnes hangsúlyozza: személyiségtől függ, hogy ki hogyan éli meg speciális helyzetét. Mindenesetre a látássérülteknek is joguk van ahhoz, hogy gyereket vállaljanak. Azt mondja, sokféle segítség érhető el, de nem megfelelõ óraszámban. A Vakok Állami Intézetének Rehabilitációs Centrumában indult olyan ingyenes tanfolyam, amelyen az érintett látássérültek megtanulhatták a pelenkázás fortélyait.
A picik ellátását segítik a ma már elérhetõ olyan technikai eszközök, mint a beszélő mérleg, a beszélő lázmérõ vagy a színfelismerő. Amikor óvodás lesz a gyerek, kialakítható a mód, ahogy eljutnak az óvodáig. A kicsik meglepõen jól alkalmazkodnak ahhoz, hogy a szülő nem lát. Segítség kérhető a családsegítő, illetve a házi gondozási központoktól, de ezt természetesen a szülőnek kell jeleznie. A VGYKE pedig, felmérve az igényeket, tíz bébiszittert képzett ki, és 2017-ben elindítja a speciális bébiszitter-szolgáltatást.
Külföldön a civilek igen aktívak, és az egyházi és állami szervezetek is komoly szerepet vállalnak. Az állam nálunk abban tudna segíteni, ha több forrást biztosítana a feladatok megoldásához.
Hogy a látássérültek számára mit jelent egy olyan ünnep, amelyhez fények és csillogás is kapcsolódik? A VGYKE elnöke azt mondja: ezek mellett a fahéj vagy a méz finom illata, a sok tapogatható tárgy és nem utolsósorban a karácsonyi énekek és dalok teszik széppé a közelgő ünnepeket. A gyengén látók többszörösen tudnak örülni az olyan ajándéknak, amit nem lehet becsomagolni, csak ott van a levegőben, ez pedig nem más, mint a szeretet. A látássé- rült gyerekek bevonhatók a mézeskalács vagy a gyertyakészítésbe, a karácsonyfa díszítésébe. Így a roszszul látó gyerekek számára is élmé-nyekben gazdag lesz az ünnep.
Csop Veronika
Megjelent a XIII. kerületi Hírnök 2006. december 15-i számának 10. oldalán
“Tökéletes teremtmény, szeme a végtelen mélység, a jövő tükre – tiszta, kíváncsi, érzékeny, nyitott a világ minden rezdülésére –, ő a gyermek.”
A 15 órási előadáson szinte telt ház volt, izgatottan zsibongó gyerekek és mosolygós szülők várták a műsor kezdetét. Az első sorban kerekesszékesek számára is biztosítottak helyet, a látássérülteknek pedig audionarrációt biztosítottak. Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke mesélt boldogan arról, hogy a részletes narrációnak köszönhetően az előadás mindegy egyes pillanata élvezhető volt.
A műsor története a kis Dimáról szól, aki karácsonykor varázslatos csodavilágot álmodik a porondra: “egy olyan mesevilágot, ahol az elefánt táncra perdül, gyönyörű fehér galambok szállnak a magasban, a vadállatok megszelídülnek, és békében, harmóniában élnek az emberrel, ahol meseszép tündérek káprázatos tánca ünnepli a levegőben a fény születését.”
A klasszikus cirkuszműsor keretein belül különböző állatszámokat, azaz oroszlánokat, galambokat és elefántot láthattunk, fliengende-, akrobata- és zsonglőrprodukcióktól tátottuk el a szánkat, valamint görgő-, rúd- és levegőszámok kápráztattak el minket. Mindennek megkoronázásaként pedig a világhírű Markin-család elképesztő produkciója csalt könnyeket a szemünkbe.
Nagyon boldogok vagyunk, hogy ilyen nagy sikerű, vidám délutánnal zárhattuk projektünket és köszönjük szépen a Fővárosi Nagycirkusz feltétlen támogatását!
Forrás: .jegytrafik.hu
Ivanova Daniela
Az egészségügy, a szociálisügy és a közoktatás szakemberei jelentek meg: gyermekorvosok, gyermekszemészek, védőnők, a Családsegítő és Gyermekjóléti központok munkatársai, az óvodák és EGYMIK pedagógusai, a 6 partnerkerület önkormányzatainak munkatársai, valamint több civil partner képviselője. A korai intervenció témája kapcsán tiszteletét tette köreinkben többek között Czeizel Barbara miniszteri biztos, Szabó Rebeka, Zugló alpolgármester asszonya és Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsánna, az Országos Látásvizsgáló Bizottság igazgatója is.
A VGYKE kollégái annak ellenére, hogy az esemény csak 9:30-kor vette kezdetét, már 8 előtt nyüzsögtek a Vakok Általános Iskolájának folyosóin. A jeles eseménynek a díszes Nádor terem adott otthont, s ezért nagy hálával tartozunk az intézménynek. 9 órától érkeztek meg szép sorjában a meghívottak, a regisztráció alatt pedig pogácsával, péksüteménnyel és kávéval gondoskodtunk arról, hogy meghívottaink gyomra semmiképp se maradjon üres.
9:30 kor Csaniga Andrea moderátor felkérte Szabó Rebeka alpolgármester asszonyt, hogy köszöntse a vendégeket, aki nagyra méltatta a VGYKE látássérültekért tett szakmai munkáját, valamint hangsúlyozta, hogy egyesületünk évek óta az önkormányzat kiemelten fontos partnere. Ezután Fodor Ágnes elnök asszony köszöntőjével kezdődött el a konferencia. Ágnes nagy szeretettel fordult a kedves vendégek és a meghívott szakemberek felé, és örömmel fejezte ki köszönetét és háláját, amiért ez a szívéhez közel álló projekt most e formában összegezésre kerül. A projekt célját, mérföldköveit is megosztotta velünk, majd összegezte a tapasztalatokat. Mészáros Ágnes alelnöktől a VGYKE munkájáról és tevékenységeiről kaptunk teljes körű tájékoztatást.
Ezt követően egy ünnepélyes átadó keretében Rákos Dóra, a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezetének felnőttképzési koordinátora és vezetője, illetve Fodor Ágnes elnök asszony nyújtották át a Speciális Bébiszitter képzés tanúsítványait a végzett diákoknak. Egyesével szólították a bébiszittereket, akik széles mosollyal az arcukon, büszkén vették át a tanúsítványt.
Következő programpontunk Czeizel Barbara miniszteri biztos prezentációja volt, aki a koragyermekkori intervenció és a korai fejlesztés tevékenységeit és szereplőit mutatta be, új szempontok alapján, új megvilágításban, továbbá gratulált a VGYKE-nek a nagyszerű projekt megvalósításához. Hozzá kapcsolódóan Kereki Judit, a KOGYI szakmai vezetője a kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése (EFOP 1.9.5. – VEKOP-16) programról mesélt, és kifejezte a VGYKE-vel való további együttműködés lehetőségét és fontosságát e téma kapcsán. Előadásának végeztével lehetőség nyílt vendégeink számára, hogy kérdezzenek. Nagyon sok érdeklődő tette fel a kezét, majd kérdését a téma kapcsán, így a program szerinti kávészünetre egy kis csúszással került sor, fél 12 magasságában. A körülbelül 20 perces szünet alatt az ismerkedésre, tapasztalatszerzésre, kapcsolatok építésére is volt alkalma a vendégeknek.
A nap második felében Dr. Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatójának előadását tekinthettük meg, majd meghallgathattuk Metzger Balázs, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgató helyettesének előadását is, aki a „Sajátos nevelési igény a köznevelésben napjainkban” című témát boncolgatta.
Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsánna következett ezután, aki tagintézmény vezetőként a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézményének munkájáról, tevékenységeiről, illetve saját tapasztalatairól és élményeiről beszélt. A projekt teljes időtartama alatt szoros együttműködés alakult ki a Látásvizsgálóval, akiknek dolgozói mindig örömmel és nagy szeretettel érkeztek Szakmai Fórumainkra és Szülő Klubjainkra, ahol igyekeztek minél több információt minél szélesebb körben átadni. Bátran kijelenthetjük, hogy ezeken az alkalmakon bőséggel gyarapíthattuk tudásunkat a látássérült gyermekek fejlesztését illetően. 1 óra körül bemutatkozott a Vakok Óvodája, melynek képviseletében Szeszák Szilvia óvoda vezető volt jelen. Ezt követte Dr. Tolnayné Csattos Márta, a Vakok Állami Intézete ERC vezetőjének előadása, aki a látássérült szülőként való csecsemőgondozásról osztotta meg tapasztalatait.
Végezetül pedig a Közösség Lámpásai mentori hálózat prezentációja következett, melynek során Eleki Abigél közösségfejlesztő, operatív vezető, illetve partner kerületeink közösségi mentorai bemutatták, hogy tevékenységük miképpen kapcsolódik a „Családi Erőforrások” projektünkhöz.
2 óra tájékán elérkeztünk napunk végéhez, melyet egy állófogadás keretében megtartott közös ebéd koronázott meg. Itt kötetlen beszélgetés formájában tovább folytatódhatott a kapcsolatépítés.
Összességében egy igen égető probléma megoldását kerestük a fél éves projekt során, ahol remek szakemberekkel, hihetetlen sorsokkal találkoztunk, és tapasztalatokkal, őszinte támogatással lettünk gazdagabbak. Bízunk abban, hogy a projekt kapcsán megkezdett folyamatok itt még nem érnek véget, és a korai fejlesztés témájában további eredményeket tudunk elérni a jövőben. Elindultunk egy úton, amely most elágazódáshoz ért, mi pedig azon leszünk, hogy a megfelelő irányba haladjunk tovább.
Ivanova Daniela
Utolsó helyszínként a 13. kerületi Prevenciós Központ szolgált, ahol barátságos környezetben, oldott légkörben tarthattuk meg korábban Szakmai Fórumunkat, ma pedig a Szülő Klubot. Remek lezárása volt ez a “turnénknak”, és ismét szép számmal jelentek meg érdeklődök.
Mészáros Ágnes köszöntője, és Fodor Ágnes prezentációja után a Látásvizsgáló munkatársának adtuk át a stafétát: Sinka-Fábri Tímea mesélt nekünk tevékenységükről. Az előadás során több kérdés is felmerült, melyekre Tímea szakmai tudásából adódóan kielégítő válaszokat adott.
A délelőtt interaktív módon zajlott: Tímea elhozott néhányat a vizsgálatokhoz és fejlesztésekhez szükséges eszközökből, melyekről hasznos információkat kaptunk, sőt, meg is tapogathattuk őket.
A Szülő Klubokon rendszerint a kiselőadások mellett a szülői tapasztalatokat igyekszünk kihangsúlyozni, így a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülőket mindig arra buzdítjuk, hogy tapasztalataikkal segítsenek egymásnak. Most sem volt ez másként, több szülő is örömmel osztotta meg velünk történetét. Elsőként Mária szólalt fel, aki halmozottan sérült lányáról, s az Ő születési körülményeiről, felneveléséről mesélt. Nehézségekről, örömről és bánatról is hallhattunk.
A következő, cseppet sem hétköznapi történetet Marianna tárta elénk, Ő kisfiáról beszélt nekünk. Mariann életmeséje egyébként megtalálható blogunkban is, és az alábbi linken érhető el. A linkre kattintva részletesen olvashatják beszámolóját, tündéri kisfiáról pedig fotót is láthatnak.
Harmadik szülőnk szintén egy kedves kolléganőnk, Andi volt, aki Norbi nevű kisfiát neveli. Andi családjának nagy része látássérült, Ő maga is, és kisfia örökölte a betegségét. Ebből kifolyólag Andi már tudta hová forduljon; egy járt ösvényen haladt Norbival, de így is voltak bőven nehézségei, amelyeket le kellett küzdenie.
Mindhárom édesanya óriási erőt sugárzott felénk, akik az esemény lezárása után továbbra is keresték egymás társaságát, és az ebédet elfogyasztva beszélgettek kötetlenül.
Tanulságos délelőttünk tökéletes zárója volt rendezvénysorozatunknak, melyek során elindítottunk valamit, ami hitünk szerint további sikereket és eredményeket fog szülni.
Ivanova Daniela
Első ízben Mészáros Ágnes szívélyes köszöntőjére került sor délelőtt 9:30-kor. Ágnes, a VGYKE alelnöke a köszöntés mellett röviden bemutatta az egyesület jelenlévő kollégáit, tevékenységeit.
Ezt követően Fodor Ágnes, a VGYKE elnökének bemutatkozása, majd az egyesület ismertetése következett egy érdekes prezentáció formájában. Mesélt az indulásról, a szolgáltatásokról, valamint a CIB “Tenni tudunk” projektjének célkitűzéseiről, melynek keretében valósult meg ez a mai klub is. Külön figyelmet fordított blogunkra, melyet hasznos és értékes információkkal igyekszünk megtölteni, s ami folyamatosan frissül és bővül. Szakmai fórumainkról, szülő klubjainkról és a bébiszitter képzésről is a főoldalon található “Tenni tudunk” menüponton belül tájékozódhatnak az olvasók.
Következő napirendi pontunk a Látásvizsgáló munkájának bemutatása volt, ezúttal Sinka-Fábri Tímea személyében. A prezentáció mellett kis videókat tekinthettünk meg, illetve az eseményre elhozott fejlesztő eszközöket is jobban megismerhettük. Kontrasztos, villogó, csillogó, fényes tárgyak segítik a látássérült gyermekek fejlődését, melyből néhányat most magunk is megszemlélhettünk, megtapogathattunk. Tímea felhívta figyelmünket egy közelgő eseményre is, a Korai fejlesztés hetére, amelyre februárban kerül majd sor, és a nyílt nap keretében előadások, foglalkozások során bárki betekintést nyerhet a Látásvizsgálók munkájába.
11 óra után picivel egy bemutatkozás következett, melynek köszönhetően megismerhettünk védőnőket, látássérült(ként) gyermeket nevelő szülőket, új álláspontokat és élettörténeteket.
A délelőtt további része egy szendvics-ebéddel egybekötött családias hangulatú, kötetlen beszélgetést tartogatott még. Ismét értékes gondolatok és tapasztalatok kerültek napvilágra.
Ivanova Daniela
A kerületi rendezvény családias keretek között zajlott, afféle kerekasztal beszélgetésként. Miután Mészáros Ágnes egyesületünk alelnöke köszöntötte a résztvevőket, Fodor Ágnes elnök asszony bemutatta a jelenlévő szakembereknek egyesületünk szolgáltatásait, valamint magát a projektet, amelynek keretében programunk megvalósulhatott.
Ezt követően Sinka-Fábri Tímea az Országos Látásvizsgáló Központ munkatársa megismertette velünk az intézményük tevékenységét, a látásnevelés és a korai fejlesztés fázisait, módszereit. A prezentációt egy kisfilm megtekintése zárta, bepillantást engedve a korai látásfejlesztés gyakorlatába és alapot adva az együttgondolkodásra, melyhez Neumann Károly kollégánk nyújtott segítséget, facilitátorként tematikus blokkok szerint irányítva a beszélgetést. Szóba került, hogy Zuglóban milyen állapotban is van jelenleg a korai fejlesztés, továbbá, hogy minden szakemberhez eljut-e minden információ a lehetőségekről, illetve, hogy a szakemberektől eljut-e a szülőkhöz.
Tapasztalatunk szerint a védőnői hálózat egészen profin működik a városrészben, minden szükséges vizsgálatot elvégeznek. Amikor pedig egy gyermek bölcsödébe kerül, elkérnek a szülőtől minden egészségügyi papírt, ellenben ez az óvodában sajnos már nem történik meg. Legközelebb már csak az iskolában kerül elő egy adott probléma, ahol jobbára tanulási nehézségként jelentkezik. Ismételten elkezdődik a szakértői bizottságok felkeresésének hosszadalmas procedúrája, miközben a bürokrácia sűrűjében a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal és a szülőnek sincs fogalma arról, hogy ez idő alatt gyermeke értékes éveket veszített, tekintve, hogy 3-6 éves kor között nem kapta meg a szükséges fejlesztést.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a kerület jó úton halad, de ahogy máshol is, úgy itt is van még mit fejlődni és szükség lenne egy jól működő kommunikációs hálózatra az orvosok, védőnők, szociális és oktatási intézmények, valamint a szülők között.
S. Tóth Erika
Hideg, őszi napra ébredtünk, ám ennek ellenére is nagyon sok kedves érdeklődőt köszönthettünk köreinkben a mai napon. A 13. kerületi Szakmai Fórumnak a Tüzér utcai Prevenciós Központ adott otthont, ahol ismét értékes tapasztalatcsere valósult meg.
A fél 10-es kezdést követően Eleki Abigél, a Közösség Lámpásai operatív vezetője tartott köszöntőt, majd a szokásos módon bemutatta egyesületünk munkáját és tevékenységeit. Ezúttal kiemelt figyelmet szentelt a babysitter képzés prezentálására, amely immáron több hete zajlik, a leendő gyermekfelügyelők pedig nyolcadmagukkal igyekeznek elsajátítani a szakma fortélyait. Kiemelte, hogy hiánypótló szolgáltatásról beszélünk, ugyanis észleltük ezt az igényt, amelyre azelőtt más nem figyelt fel. A képzés különlegességei az alap oktatáson túl a specializációs órák, melyek során a látássérült gyermekekre való felügyelet mibenlétét ismerhetik meg a leendő babysitterek. Ez a szolgáltatás a jövőben majd kedvezményes áron lesz elérhető a szülők számára.
Abigél megemlítette a honlapunk főoldalán található “Tenni tudunk” menüpont alatt lévő blogunkat, amely e projekt köré épülve számos hasznos információt nyújt az olvasóknak. Ez egy tematikus, a jövőben is elérhető tudásbázis, amelyben a projekt eseményeinek beszámolóit, személyes tapasztalatokat, élményeket, hasznos tippeket és élettörténeteket ismerhetnek meg.
Projektünk céljáról is mesélt, ami nem más, mint a korai fejlesztés fontosságának hangsúlyozása, továbbá információ- és tapasztalatcsere. Az is komoly tervünk, hogy stabil szakmai- és szülői kapcsolatok jöhessenek létre az érintettek között, illetve a későbbiekben is működjön majd a gördülékeny információáramlás.
Abigél bemutatója után Lantos Éva tartott előadást a Látásvizsgáló munkájáról. Ezúttal olyan eszközöket is elhozott nekünk, amelyeket a terápia során a látássérült gyermekek fejlesztése érdekében használnak. Elmesélte, hogy mely eszközök hogyan segítik a gyermek fejlődését, végezetül pedig videók által engedett számunkra betekintést munkájukba.
A délelőtt további részében kérdezhettek egymástól a résztvevők, illetve egy bemutatkozás keretében mindenkiről megtudtunk némi információt. Ismét tiszteletét tették nálunk óvodapedagógusok, egészségügyi dolgozók és orvosok is, de voltak szép számmal főiskolai hallgatók, és más szakemberek, továbbá természetesen az egyesület kollégái is aktívan bekapcsolódtak a fórumba.
Kötetlen beszélgetés keretében folytatódott az ismerkedés, miközben megérkezett a finom ebéd, így ez a nap is egy szakmai tudásmegosztáson alapuló, értékes információkban bővelkedő, oldott légkörű délelőttöt ajándékozott nekünk.
Ivanova Daniela
Kép forrása: delmagyar.hu (Frank Yvette)
– A cukorbetegség szövődményei miatt megvakultam – kezd bele történetükbe Csontos-Dér Veronika. – A további szövődmények miatt leállt a vesém. Transzplantáción is átestem, vesét és hasnyálmirigyet kaptam, aminek következtében nagy kockázatot jelentene, ha újabb gyermeket hordanék ki, ezért döntöttünk a férjemmel az örökbefogadás mellett.
– Nagy trauma volt számomra megélni, ahogy a párom elveszítette a látását, pont nálunk – meséli Csontos Csaba, Vera férje. Azért úgy említi a tíz évvel ezelőtt történteket, hogy „nálunk”, mert akkor éppen a Szemészeti Klinikán dolgozott az egyébként ma is ápoló férj. Veronika is ápoló volt, ennek ellenére a napi teendők forgatagában annyira nem figyelt betegségére, hogy végül megvakult. – Ezért tudok egyszerre rossz és jó, valamint hiteles példa lenni embertársaim számára – magyarázza az asszony, aki miután látássérültté vált, rövid időn belül újra dolgozni kezdett. Veronika a Látássérültek Dél-alföldi Egyesületének elnökeként dolgozik, integrációs programok keretében érzékenyítő foglalkozásokat is tart iskolákban. A fiatal nő elvégezte az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán a tiflo-gyógypedagógiai szakot, jelenleg szakemberként tanítja, hogyan lehet együtt élni ezzel a speciális helyzettel a hétköznapokban.
– Nem hagytam el magam, meggyőződésem, hogy lehet teljes értékű életet élni speciális segédeszközzel is, erre kondicionálom jelenleg a sorstársaimat. Meggyőződésem, hogy a leendő örökbe fogadott gyermeknek ugyanolyan jó szülei tudunk lenni, mint a legtöbb átlagos család – mondja. A házaspár két évvel ezelőtt jelentkezett, hogy gyermeket szeretnének örökbe fogadni. Az egyik civil szervezet listáján akkor négyszázhuszadikak voltak, most háromszáz körül járhatnak.
Megfelelnek minden feltételnek
A házaspár körülményeit először a Gyermekvédelmi Szakszolgálat ellenőrizte, átestek pszichológiai vizsgálaton, megnézték a lakáskörülményeiket, azt, hogy van-e megfelelő jövedelmük, majd egy tanfolyamon kellett részt venniük. – Sok újat nem tudtak mondani a gyermekneveléssel kapcsolatban, hiszen már van egy közös gyermekünk, kivéve, amikor arról volt szó, hogy mikor mondjuk majd meg az örökbe fogadott gyermekünknek, hogy nem mi vagyunk a vér szerinti szülei – meséli Csaba. – Azt tanácsolták a képzésen, hogy az első pillanattól kezdve legyünk őszinték a gyermekkel és a környezetével, mert ha nem így teszünk, és esetleg mástól tudja meg a valóságot, az lelki traumákhoz vezethet.
A házaspárnak már van egy lánya, aki idén volt 18 éves, Katicát ép látóként szülte meg Veronika. A férj szerint Vera a látássérültté válása után, legalábbis pár hónap elteltével, szinte alig változott valamit az ép látó állapotához képest. – Vera úgy mozog a lakásban, konyhában, mint régen, fejből tudja, hol találhatók a főzéshez szükséges dolgok, mint azelőtt – meséli Csaba. Azt már Veronika teszi hozzá, hogy rengeteg olyan speciális segédeszköz hozzáférhető a látássérült személyek számára, amelyekkel az ép látó személyekkel megegyező, közel azonos életet lehet élni.
A jog mindenki számára lehetővé teszi
– Ha egy fogyatékkal élő személy megtalálja élete párját, akkor a törvények nem tiltják, hogy gyermeket nevelhessenek – magyarázza Csaba. – Az más kérdés, hogy az orvos feladata egy esetleges szülés kockázatainak ismertetése, illetve, hogy van-e esélye annak, hogy a gyermekük is sérültnek születik. Ha a várandósság alatt kiderül, hogy a gyermek valamilyen rendellenességgel fog megszületni, akkor is a szülők döntési joga, hogy vállalják-e a kockázatot. Veronika szerint a probléma az, hogy a legtöbb fogyatékossággal élő személy még idáig sem jut el, inkább elfogadják tényként azt, hogy nekik gyermek nélkül kell élniük. Pedig lehetséges, hogy a gyermek érkezésének nem lennének életviteli akadályai a nevelésben, például egy kerekesszékes esetén, az ellátórendszer nyújthat segítséget. Veronika tapasztalatai szerint egy speciális segédeszközzel élő szülő mellett nevelkedő gyermek nagyobb eséllyel lesz szociálisan érzékenyebb, mint egy egészséges családban felnövő.
Elfogadás híján
– Mire fel szüljek? – ezt a kérdést teszi fel sok speciális segédeszközzel élő fiatal, osztja meg velünk Veronika. A látássérült nő azt is elmeséli, hogy több esetben a gondozó intézményekben beszélik le az érintetteket, vagy éppen a családtagok aggódnak amiatt, hogy sérült hozzátartozóik gyermeket vállalnak. A Csontos házaspár szerint viszont már rengeteg képzés, speciális segédeszköz áll rendelkezésre, amelyek megismerésével, segítségével lehet gyermekeket gondozni, nevelni. Csontosék azt nem állítják, hogy nincsenek esetek, amikor valóban indokolt elállni a gyermekvállalástól, de szerintük jóval több esetben teljesülhetnének a gyermek utáni vágyak a fogyatékkal élő személyeknél is, mint ahogy ez a valóságban megtörténik. – Előítéletekkel kell szembenéznünk – magyarázza Vera. – Én is tartok egy kicsit attól, hogy ha ránk kerül a sor az örökbefogadásnál, akkor vajon mit fog szólni az örökbeadó? Nem kérdezi-e azt, hogy „igaz, hogy én nem akarom, de egy vak nő hogyan fogja felnevelni a gyerekemet”? Csontosék szerint gyakran úgy ítélkeznek róluk és a sorstársaikról, hogy nincs rálátásuk, hogyan is élik a hétköznapjaikat valójában, amelyek egyébként szerintük náluk is ugyanúgy telnek, mint bármely más családban.
Forrás: rehabportal.hu; delmagyar.hu
“Sok civilszervezet képviselője és munkatársa volt jelen ez alkalommal, ami nagy újdonság volt számunkra és külön örültünk neki. Ez számomra azt mutatja, hogy a XV. kerületben igazán aktív civil élet folyik, a fenntartók pedig a szolgáltatások üzemeltetésében is kiveszik a részüket. Megjelentek a helyi fogyatékossággal élők napközbeni ellátásával és fejlesztésével foglalkozó civilszervezetek munkatársai, sőt még egy, a sérült emberek lovasterápiájával foglalkozó civilszervezet is részt vett a fórumon. Ezen felül az egészségügy területén dolgozó, főként képzésekkel foglalkozó civilszervezet munkatársai, valamint a XV. kerület főorvos asszonya is tiszteletét tette körünkben. A programon végig jelen volt és nagyon aktívan érdeklődött Németh Angéla alpolgármesterasszony, továbbá a kerület civil referense is”
– mondta nagy örömmel Fodor Ágnes elnök asszony első ízben bemutatta a VGYKE tevékenységét és a pályázatot. Kiemelte a projekt célját, amely elsősorban a gördülékeny információáramlás közvetítése és a korai fejlesztés kerületi helyzetének feltérképezése. A látássérült gyermekek környezetében dolgozók rendelkeznek ugyan információkkal, de ezek az esetek többségében sem a szülőkhöz, sem pedig a látássérült gyermekekkel foglalkozó szakemberekhez nem jutnak el. Eme fórumok során próbálunk megoldást találni és kideríteni: mit tehetünk annak érdekében, hogy előrelépés történjen ezügyben.
A mai napon Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsanna, az Országos Látásvizsgáló Bizottság igazgatónője jött el eseményünkre előadást tartani, mely során bemutatta tevékenységüket, ami alapvetően a szakértői vizsgálatból és a korai fejlesztésből áll. Példákat hozott fel arra, hogy miként lehet felismerni, ha a gyermek látássérült, ő ugyanis nem veszi észre, hogy rosszul lát. Ezért kiemelten fontos, hogy a környezetében élők időben felismerjék az erre utaló jeleket, ami nem könnyű feladat. Olykor a szülő sem látja, hogy baj van, hiszen nincs összehasonlítási alapja ahhoz, hogy észlelje a szokásostól való eltérést.
Figyelmeztető jel például az, ha a gyengébb vizuális jeleket egyáltalán nem észleli a gyermek, vagy nem a látására támaszkodik egy olyan helyzetben, amikor az természetes lenne. A környezet átrendezése esetén például ütközik a tárgyakkal, ugyanis a megszokás alapján közlekedik.
Zsuzsanna azt is megosztotta, hogy bárki kérheti a gyermek vizsgálatát, aki a gyermekkel kapcsolatba kerül, de mindig szükséges a törvényes képviselő beleegyezése.
Az igazgatónő előadását követően megkezdődött az építő jellegű beszélgetés.
A látássérült gyermeket nevelő szülőkkel kapcsolatban arra a problémára jutottunk, hogy elsődlegesen az információk hiánya az a fal, amelyet nehéz áttörni. A szülő nincs felkészülve gyermeke látássérülésére, s amikor e ténnyel szembesül, nem tudja hová fordulhatna, mert nincs olyan információforrás, amit lexikonszerűen bármikor fel lehetne lapozni.
Nagyon sokat számítanak a sorstársi segítő hálózatok a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt, de a nagy kérdés valójában az, hogy miként jutnak el idáig. A hálózatoknak nincsenek információk friss szülőkről, ahogyan az addig nem érintett szülők sem szereznek tudomást a hálózatokról, klubokról. Egyesületünk Közösség Lámpásai elmondták, hogy kiemelt feladatuk a látássérültek felkutatása, ezért ebben segíteni tudnak, sőt, működik a Mentorszülők Hálózat is, amelynek konkrét célja a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülők megtalálása.
Helyi ellátórendszer kérdésében a lelkesedés ugyan megvan, mégis kevés a szakember, valamint arra sincs forrás, hogy számuk elérjen egy ideálishoz közeli létszámot. Elindultak a célzott továbbképzések a védőnőknél, pedagógusoknál és a családsegítőknél is, viszont nyilván idő, amíg ez jól érzékelhető változásokat hoz. Éppen ezért fontos, hogy a területen dolgozó szakemberek megismerjék egymást személyesen is. A létszámhiányos és túlterhelt helyi ellátórendszer jelenleg a maximumon működik.
Elérhető fejlesztések, mint témakör merült fel a beszélgetés alatt utolsóként, a résztvevők pedig arra jutottak, hogy a jogszabályok sajnos egyáltalán nem teszik lehetővé, hogy minden gyermek hiánytalanul átessen a szűrővizsgálatokon. Minden érintett szükségesnek érzi azt, hogy a gyermek már óvodás kora előtt részesüljön fejlesztésben, hiszen óriási hátrányt kell behoznia már az óvodában is, ha eleve lemaradással indul. A szűrésre nem kötelezhető senki; jelenleg a védőnő és az óvoda feladata a gyermek látássérülésének észlelése és az intézménybe való átirányítása. Kiderült továbbá az is, hogy 1 éves kor után a gyermeket egészen az óvodáig nem látja más a szülőn kívül, ami szintén az időben történő észlelést nehezíti, mely a korai fejlesztési lehetőség elvesztését jelenti.
A lehetséges megoldások kitalálása kötetlen beszélgetés keretében folytatódott, várjuk a következő alkalmat!
Neumann Károly
Ivanova Daniela