Ezúttal a Göncz Árpád Városközpont csomópontjának akadálymentesítéséről egyeztetett civil szervezetekkel a BKK Mobilitási Témacsoportja
A Budapesti Közlekedési Központ fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek bevonásával, képviselőikkel egyeztetve korszerűsítse, és akadálymentesítse a főváros nagyobb csomópontjait és közlekedési útvonalait. Ezúttal az M3-as metró és az 1-es villamos Göncz Árpád városközpont csomópontjával kapcsolatban egyeztetett a társaság Mobilitási Témacsoportja. A VGYKE-tFodor Ágnes elnök megbízásából Ruzsa Viktor közösségi civilszervező képviselte.
A Göncz Árpád városközpontBudapest egyik legnagyobb és legforgalmasabb csomópontja, ahol több nappali és éjszakai, leginkább ÓbudátAngyalföldön keresztül Zuglóval összekötő buszjárat, az 1-es villamos és az M3-as metró is keresztül halad, az Árpád-híd pesti hídfőjénél átszállási lehetőséget biztosítva az utasok számára. Emellett az M3-as metró Újpest központ és Kőbánya-Kispest között napi több százezres utasszámú forgalmat bonyolít. Így kiemelten fontos, hogy a csomópontban lévő aluljáró teljes körűen akadálymentessé váljon, az aluljáró szerkezetének korszerűsítése pedig mára elengedhetetlenné vált. Amint azt utasként tapasztalhatjuk is, illetve a BKK Mobilitási Témacsoportja el is ismeri, az M3-as metróvonal felújításakor a Göncz Árpád városközpont aluljárójának csak az 1-es villamos megállóihoz vezető feljáróit akadálymentesítették, itt helyeztek el lifteket mozgáskorlátozottak, kerekesszékkel, illetve babakocsival közlekedők részére. Mint azt a Mobilitási Témacsoport február 26-án megtartott ülésén megtudtuk, az M3-as metró felújításakor a csomópont teljes körű akadálymentesítése forráshiány miatt maradt el. A problémát nehezíti, hogy az akkor beszerzett építési engedélyek azóta lejártak, így egy teljesen új közbeszerzési, engedélyeztetési eljárást kell lefolytatni a kivitelezés megkezdése érdekében. Azonban a BKK Mobilitási Témacsoportja fontosnak tartja, hogy az egyeztetések és a tervezés – az egyeztetések eredményeit figyelembe véve – még a források újbóli rendelkezésre állása előtt megtörténjenek, hogy azután már ténylegesen csak az engedélyeztetési eljárásokra és a kivitelezési munkálatokra kelljen összpontosítani. Így a tervek szerint a teljes beruházás 2029-re készülhet el.
A február 26-i egyeztetésen is több fogyatékossággal élő emberek érdekeit képviselő civil szervezet, köztük a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete képviseltette magát. Az ülésen részt vett még a mozgássérültek és a siketvakok érdekképviseletét ellátó szervezet is.
A felmerülő igények alapján a projekt főbb elemei:
1. Akadálymentesítés: lift négy kijárathoz, gyalogátkelőhelyek kialakítása a felszínen Észak-Dél irányban, emellett taktilis jelzések beépítése az aluljáró teljes területén a padlóburkolat teljes cseréjével.
2. Az aluljáró teljes szerkezetének felújítására is sor kerül, beleértve a világítást, a tűzjelző rendszert, az utastájékoztató rendszert, amely a fizikai akadálymentesítés mellett legalább ennyire fontos infokommunikációs akadálymentesítés része.
3. A felmerülő igényekre tekintettel illemhelyeket, zuhanyzókat és családi mosdót alakítanak ki.
4. Megoldják a kerékpáros átjárást, és javítják a buszmegállók megközelíthetőségét.
5. Felmerült úgynevezett tolósínek elhelyezése is a lépcsők mentén, melyek segítségével a kerékpárosok könnyedén használhatnák a lépcsőket. Ez azonban az egyéb fogyatékossággal élő, pl. látás- és mozgássérült utasok biztonságos közlekedését kimondottan veszélyeztetné, hiszen ez által nem tudnák használni a korlátokat. Így végül ennek az ötletét a Témacsoport elvetette. Adódott a kérdés: Hogyan lehet kompromisszumos megoldást találni a kerékpárosok és a mozgás- és látássérült utasok biztonságos és akadálymentes közlekedtetésére? Babits Bernadett rehabilitációs környezettervező szakmérnök, az MVGYOSZ munkatársa felhívta a résztvevők figyelmét az erre vonatkozó rendelkezésre. Ennek értelmében abban az esetben, ha az adott lépcső szélessége eléri vagy meghaladja a 2,7 métert, akkor középen osztókorlátot kell elhelyezni, úgy, hogy legalább 1,5 méter szabad hely legyen. Így megoldható lenne az, hogy a lépcsőkar egyik felén a korlát segítségével közlekedő látás- és mozgássérültek, míg a másikon a kerékpárosok közlekednének. A kerékpárosok a nekik fenntartott lépcsőkaron a falhoz legközelebb eső részre épített kerékpártoló síneket, míg a többi utas a másikon lévő korlátot használhatná. A látássérültek részére kialakítandó vezetősávok pedig a másik lépcsőkar két oldalához vezethetnének. A probléma megoldása főképp azért fontos, mert a nagy forgalmú Róbert Károly körúton keresztül a jövőben sem fogják tudni biztosítani az átkelést a kerékpárral közlekedő utasok részére, így marad az akadálymentesített aluljáró.
Felmerült még a Témacsoport munkatársai által csak „szifonként” emlegetett átjáró, a metró vágányai alatt lévő lépcsők akadálymentesítése is Ruzsa Viktor által: Lehet-e ferdelifteket kialakítani a vágányok alatt lévő mozgólépcsők helyén? A Mobilitási Témacsoport illetékese válaszában elmondta, hogy ezt az aluljáró vasbetonszerkezete nem teszi lehetővé, illetve az aluljáró ezen része a kialakításra kerülő Észak-Dél irányú gyalogátkelők és a liftek segítségével elkerülhető lesz.
A BKK Mobilitási témacsoportja március 13-ig várja a további észrevételeket, javaslatokat a bevonas@bkk.hu emailcímen.
Ruzsa Viktor
közösségi civilszervező
egyeztetés Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Folytatódnak az egyeztetések
Ezúttal a Göncz Árpád Városközpont csomópontjának akadálymentesítéséről egyeztetett civil szervezetekkel a BKK Mobilitási Témacsoportja
A Budapesti Közlekedési Központ fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek bevonásával, képviselőikkel egyeztetve korszerűsítse, és akadálymentesítse a főváros nagyobb csomópontjait és közlekedési útvonalait. Ezúttal az M3-as metró és az 1-es villamos Göncz Árpád városközpont csomópontjával kapcsolatban egyeztetett a társaság Mobilitási Témacsoportja. A VGYKE-tFodor Ágnes elnök megbízásából Ruzsa Viktor közösségi civilszervező képviselte.
A Göncz Árpád városközpontBudapest egyik legnagyobb és legforgalmasabb csomópontja, ahol több nappali és éjszakai, leginkább ÓbudátAngyalföldön keresztül Zuglóval összekötő buszjárat, az 1-es villamos és az M3-as metró is keresztül halad, az Árpád-híd pesti hídfőjénél átszállási lehetőséget biztosítva az utasok számára. Emellett az M3-as metró Újpest központ és Kőbánya-Kispest között napi több százezres utasszámú forgalmat bonyolít. Így kiemelten fontos, hogy a csomópontban lévő aluljáró teljes körűen akadálymentessé váljon, az aluljáró szerkezetének korszerűsítése pedig mára elengedhetetlenné vált. Amint azt utasként tapasztalhatjuk is, illetve a BKK Mobilitási Témacsoportja el is ismeri, az M3-as metróvonal felújításakor a Göncz Árpád városközpont aluljárójának csak az 1-es villamos megállóihoz vezető feljáróit akadálymentesítették, itt helyeztek el lifteket mozgáskorlátozottak, kerekesszékkel, illetve babakocsival közlekedők részére. Mint azt a Mobilitási Témacsoport február 26-án megtartott ülésén megtudtuk, az M3-as metró felújításakor a csomópont teljes körű akadálymentesítése forráshiány miatt maradt el. A problémát nehezíti, hogy az akkor beszerzett építési engedélyek azóta lejártak, így egy teljesen új közbeszerzési, engedélyeztetési eljárást kell lefolytatni a kivitelezés megkezdése érdekében. Azonban a BKK Mobilitási Témacsoportja fontosnak tartja, hogy az egyeztetések és a tervezés – az egyeztetések eredményeit figyelembe véve – még a források újbóli rendelkezésre állása előtt megtörténjenek, hogy azután már ténylegesen csak az engedélyeztetési eljárásokra és a kivitelezési munkálatokra kelljen összpontosítani. Így a tervek szerint a teljes beruházás 2029-re készülhet el.
A február 26-i egyeztetésen is több fogyatékossággal élő emberek érdekeit képviselő civil szervezet, köztük a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete képviseltette magát. Az ülésen részt vett még a mozgássérültek és a siketvakok érdekképviseletét ellátó szervezet is.
A felmerülő igények alapján a projekt főbb elemei:
1. Akadálymentesítés: lift négy kijárathoz, gyalogátkelőhelyek kialakítása a felszínen Észak-Dél irányban, emellett taktilis jelzések beépítése az aluljáró teljes területén a padlóburkolat teljes cseréjével.
2. Az aluljáró teljes szerkezetének felújítására is sor kerül, beleértve a világítást, a tűzjelző rendszert, az utastájékoztató rendszert, amely a fizikai akadálymentesítés mellett legalább ennyire fontos infokommunikációs akadálymentesítés része.
3. A felmerülő igényekre tekintettel illemhelyeket, zuhanyzókat és családi mosdót alakítanak ki.
4. Megoldják a kerékpáros átjárást, és javítják a buszmegállók megközelíthetőségét.
5. Felmerült úgynevezett tolósínek elhelyezése is a lépcsők mentén, melyek segítségével a kerékpárosok könnyedén használhatnák a lépcsőket. Ez azonban az egyéb fogyatékossággal élő, pl. látás- és mozgássérült utasok biztonságos közlekedését kimondottan veszélyeztetné, hiszen ez által nem tudnák használni a korlátokat. Így végül ennek az ötletét a Témacsoport elvetette. Adódott a kérdés: Hogyan lehet kompromisszumos megoldást találni a kerékpárosok és a mozgás- és látássérült utasok biztonságos és akadálymentes közlekedtetésére? Babits Bernadett rehabilitációs környezettervező szakmérnök, az MVGYOSZ munkatársa felhívta a résztvevők figyelmét az erre vonatkozó rendelkezésre. Ennek értelmében abban az esetben, ha az adott lépcső szélessége eléri vagy meghaladja a 2,7 métert, akkor középen osztókorlátot kell elhelyezni, úgy, hogy legalább 1,5 méter szabad hely legyen. Így megoldható lenne az, hogy a lépcsőkar egyik felén a korlát segítségével közlekedő látás- és mozgássérültek, míg a másikon a kerékpárosok közlekednének. A kerékpárosok a nekik fenntartott lépcsőkaron a falhoz legközelebb eső részre épített kerékpártoló síneket, míg a többi utas a másikon lévő korlátot használhatná. A látássérültek részére kialakítandó vezetősávok pedig a másik lépcsőkar két oldalához vezethetnének. A probléma megoldása főképp azért fontos, mert a nagy forgalmú Róbert Károly körúton keresztül a jövőben sem fogják tudni biztosítani az átkelést a kerékpárral közlekedő utasok részére, így marad az akadálymentesített aluljáró.
Felmerült még a Témacsoport munkatársai által csak „szifonként” emlegetett átjáró, a metró vágányai alatt lévő lépcsők akadálymentesítése is Ruzsa Viktor által: Lehet-e ferdelifteket kialakítani a vágányok alatt lévő mozgólépcsők helyén? A Mobilitási Témacsoport illetékese válaszában elmondta, hogy ezt az aluljáró vasbetonszerkezete nem teszi lehetővé, illetve az aluljáró ezen része a kialakításra kerülő Észak-Dél irányú gyalogátkelők és a liftek segítségével elkerülhető lesz.
A BKK Mobilitási témacsoportja március 13-ig várja a további észrevételeket, javaslatokat a bevonas@bkk.hu emailcímen.
A BKK Mobilitási Munkacsoport egyeztetésre hívta a VGYKE-t a HÉV-vonalak korszerűsítése kapcsán.
Amikor egy új tömegközlekedési útvonalat alakítanak ki, vagy egy meglévőt korszerűsítenek, fontos, hogy minden esetben vonják be a fogyatékossággal élő – így a látássérült – emberek érdekeit képviselő civil szervezeteket. A VGYKE meghívást kapott a BKK Mobilitási Munkacsoportjának 2024. november 13-i ülésére, Egyesületünket Fodor Ágnes elnök megbízásából Ruzsa Viktor III. és XIX. kerületi közösségi civilszervező képviselte.
Az ülés témája a HÉV, köztük a H5-ös (Békásmegyer-Szentendrei) vonal azonnali korszerűsítése, illetve a HÉV-szerelvények villamoskocsikkal történő kiváltása volt. Ennek oka, hogy a legtöbb HÉV-szerelvény életkora ötven-hatvan év. Mindannyian beláthatjuk, hogy emiatt a szerelvények már nem képesek a biztonságos üzemelésre. Mivel azonban az újak beszerzése költséges, ugyanakkor viszont folyamatban van új villamoskocsik leszállítása, felmerült annak a lehetősége is, hogy a BKK januártól villamoskocsikkal helyettesítené az elavult szerelvényeket. A Mobilitási Munkacsoport jelenleg is vizsgálja azt, hogy ez mennyire jelent terhelést például a HÉV-vonalakat ellátó hálózatnak (például feszültségkülönbség). A folyamatban lévő vizsgálat alapján egyelőre úgy néz ki, hogy az elavult HÉV-kocsik az egyébként szintén nem fiatal hannoveri villamoskocsikkal lesznek helyettesíthetők.
Azonban fontos kérdés az akadálymentes és biztonságos közlekedés is. Például egy súlyosan látássérült, egyensúlyproblémákkal küzdő, illetve vakvezető kutyával közlekedő utas esetén a jelenleg használatban lévő hannoveri kocsik „libegő” lépcsői kimondottan balesetveszélyesek. Ruzsa Viktor ezzel kapcsolatos kérdésére, mely szerint kizárólag műszaki oka van-e annak, hogy az elavult HÉV-szerelvényeket hannoveri villamoskocsikkal helyettesítik, a BKK illetékesei elmondták, hogy egyelőre ez egy un. „Havaria-terv”, vagyis értik a problémát, de most rövidtávon az a kérdés, hogy lesz-e mivel közlekedni, lesz-e egyáltalán szolgáltatás – „…jön-e valami, ami szállítja az utasokat”. Később, hosszú távon valóban fontos, hogy ha a HÉV-vonalakon továbbra is villamoskocsik közlekednek, vagyis a vonalak villamosvonalakká alakulnak, akkor mielőbb legyenek alacsonypadlós járművek. Arra a kérdésre, hogy azt vizsgálja-e a munkacsoport, hogy a peronok megemelése mennyibe kerülne, vagyis lehetne-e esetleg egy költséghatékonyabb megoldás, azt a választ kaptam, hogy ennek éppen ezért nem látják értelmét, mert a hosszútávú cél az alacsonypadlós kocsik közlekedtetése.
Az is elhangzott az ülésen, hogy a békásmegyeri vonal óránkénti forgalma alig marad el a Nagykörút óránkénti forgalmától, tehát a H5-ös HÉV Szentendre-Békásmegyer és a Belváros között igen nagy forgalmat bonyolít.
Végezetül az is felmerült, hogy egy metrószerelvény 27-szer annyi utast tud elszállítani egyszerre, mint egy HÉV-szerelvény, így akár az is elképzelhető, hogy a HÉV-vonalakon később metrószerelvények közlekednek. Ennek kapcsán felmerült az M5-ös metró igénye is. A vizsgálatban résztvevők egyetértettek abban, hogy az M5-ös metrót mielőbb meg kell építeni. Továbbá az is fontos, hogy a Pesterzsébet felől érkezők elérjék az M3-as metrót, illetve hosszú távon az észak-déli HÉV-vonalakat egy alagúttal össze kell kötni. Erre a vizsgálatban résztvevők szerint 25-30 éven belül kell, hogy sor kerüljön.
A BKK nyitott a fogyatékossággal élőket – így a látássérülteket – képviselő civil szervezetekkel, így a VGYKE-vel való együttműködésre. Ezért minden észrevételt, javaslatot várnak a bevonas@bkk.hu emailcímen november 30-ig.
Ruzsa Viktor
III. és XIX. kerületi közösségi civilszervező
Újabb bicikli utakat építenek a fővárosban, hogyan lesznek biztonságban a látássérültek?
Ez évben először ült össze a Mobilitási Témacsoport, mely része a Fővárosi Önkormányzat civil szervezeti egyeztetési hálózatának, ahol a VGYKE is részt vett és képviselte a látássérült személyek érdekeit.
A Mobilitási Témacsoport I. ülésének fő témája, az EuroVelo 14 déli szakaszának engedélyezési tervének a bemutatása volt.
Elmondták, az elfogadott BMT-nek része ez az EuroVelo 14 szakasz.
Az EuroVelo 14Budapest-Balaton közötti szakasza elkészült, így fontos feladat a Budapesten belüli bekötés minél hamarabb történő megvalósítása. Már jelenleg is találnak az erre közlekedők egy ideiglenes útvonalat, amelyet táblával is jelölnek, de a cél a minél hamarabb történő kivitelezés a végleges nyomvonalon.
A téma fontosságára tekintettel nem csak online formában vettünk részt a bicikli utakat tervező egyeztetésen , hanem mi is – egyetértve az MVGYOSZ állásfoglalásával – írásban is megküldtük véleményünket.
A BKK így írásban is megkapta azt a szakmai álláspontot és véleményt, melyet figyelembe kell vennie a kerékpárutak tervezésénél és kivitelezésénél annak érdekében, hogy az a látássérült emberek számára is önállóan és biztonságosan használható legyen.
Bízunk a további együttműködésben és a véleményünk figyelembevételében. A témára természetesen vissza kell térni, viszont a tervezők nyitottságát és a probléma megoldására való szándékot is már érzékeltük a BKK szakembereinél.
Fodor Ágnes elnök
#BKK #egyeztetés #kerékpárút #látássérült #VGYKE
Látássérülteknél a Digitális Tárca
A kép forrása: pinterest.com
Látássérülteknél a Digitális Tárca
A Digitális Magyarország Ügynökség felügyelte IdomSoft Zrt. megbízásából, az “E-közigazgatási azonosítási és jogosultság kezelés megújítása, a személyes megjelenés nélküli ügyintézés széleskörű elterjesztése, a digitális személyazonosság hordozható eszközön történő implementálását, illetve digitális mobiltárca bevezetését megvalósító fejlesztések” című kiemelt projekthez kutatást végző Königsberg Consulting Kft. felkérte a VGYKE-t, hogy a Digitális Állampolgárság Program részeként fejlesztett digitális mobiltárca alkalmazás terveit véleményezze, igazolványt kibocsátó és felhasználói szemszögből.
A megoldás alapja és lényege a különféle kártyákon, igazolványokon lévő adatokhoz való digitális hozzáférés okostelefonon, azok validációja és bemutatása, megkönnyítve ezzel a személyes megjelenés nélküli ügyintézést, meghatalmazást, aláírásokat, azonosítást és mindent, ami ezekhez kapcsolódik, például szerződések megkötését, módosítását.
A fejlesztés részeként az állam által kibocsátott hivatalos okmányokon túl cél a különféle piaci szereplőkhöz kapcsolódó igazolványok, kártyák kezelése is, akár az MVGYOSZ tagegyesületeinek, köztük a VGYKE tagsági igazolványának könnyebb tárolása és igény szerinti bemutatása.
Az egyesületet az egyeztetés során Balázs Gábor és Vass Ádám képviselte.
A Königsberg Consulting Kft. a technikai kérdéseken túl (információgyűjtés az egyesületi tagsági igazolványról, az azzal elérhető szolgáltatások köréről) kiemelten nyitott volt a látássérült felhasználók digitális mindennapjait érintő témákra is. Így a digitális tárca kontextusában átfogó képet kaptak arról, egy látássérült felhasználónak milyen területeken tudna segíteni egy ilyen alkalmazás és hogyan könnyíthetné meg a mindennapokat, milyen innovatív lehetőségeket valósított és igyekszik megvalósítani a VGYKE.
A kulcskérdések közt felmerült a tagsági igazolvány mellett a vakvezető kutyák számára kiállított jogosítvány, a különféle iratok rögzítésének mikéntje kizárólag a mobiltelefonon futó képernyőolvasó segítségével és az alkalmazás használata közben esetlegesen előforduló tipikus hibák kivédése.
Fontos kiemelni, hogy az egyeztetés a lehetséges igények felméréséről szólt, a Königsberg Consulting Kft. főfeladata a piaci szereplők igényeinek, lehetőségeinek felmérése.
A BKK munkatársai online megbeszélést tartottak 2021. október 8-án. A Microsoft Teams-en keresztüli egyeztetésen az MVGYOSZ és a VGYKE néhány dolgozója vett részt.
A megbeszélésen bemutatták nekünk a FUTÁR 2.0 elnevezésű projekt fejlesztési tervét. Ennek lényege, hogy az utastájékoztató rendszer (FUTÁR) minél fejlettebb legyen.
Az első és legfőbb feladat a 4G mobil távközlési rendszerre való átállás. A mobilos rendszerek jelenleg a 3G kapcsolatot használják, amely jövőre már nem lesz támogatott Magyarországon.
További feladatok:
applikációk fejlesztése szolgáltatásokkal (pl. jegyvásárlás);
a HÉV-ek fejlesztése;
beszéd-kommunikációs rendszerek megújítása;
járműfedélzeti munka (a monitorok ellátása hasznos adatokkal, az E-jegyrendszerek és utasszámláló eszközök kialakítása, fejlesztések vakok és gyengénlátók számára – akusztikus utastájékoztatás);
központi rendszerek folyamatos javítása, fejlesztése;
A konferencia résztvevői felvázolták a FUTÁR rendszerben tapasztalt hibákat, valamint további ötletek, javaslatok hangzottak el.
A beszélgetésből kiderült, hogy sokan kedvelik és használják is a FUTÁR távkapcsolóval működő hangos jelzőlámpákat és megállótáblákat, továbbá különböző mobilos applikációkat (pl. a már csak Budapesten támogatott „Holabusz” alkalmazást, vagy a BKK FUTÁR utazástervezőt.) A helyközi járatokon problémát jelent a látássérült utasoknak a jegyvásárlás, szükséges lenne egy számukra is hozzáférhető, akadálymentes mobilos applikáció ennek orvoslására. Szóba kerültek a kijelzők is: ezeket gyengénlátók is használják, ám több különböző létezik. Sokszor nehéz követni az információkat. A látás szempontjából ez hátrányt jelenthet (pl. sok az információ, és kisebbek a betűméretek.)
Többen hangsúlyozták, hogy egy látássérült személy nem tudhatja egy forgalmasabb csomóponti megállóban, hogy melyik busz érkezik előbb. Fontos előrelépés lenne, ha a távkapcsoló segítségével kapnánk erről hangos tájékoztatást, a buszok külső hangszóróin keresztül.
A kép forrása: http://ik280.iwk.hu
Egyeztettünk a jelzőlámpák, FUTÁR-táblák hangerejéről is: sokszor vagy halkak, vagy hangosak a forgalomhoz képest. A BKK munkatársai jelezték, hogy a hiba bármikor bejelenthető, a hangerőt akárhányszor, bárhogy be lehet állítani, igények szerint.
A régi FUTÁR-távirányítók két, míg az újabbak négy gombbal felszereltek. Lényeges lenne elkülöníteni a gombok funkcióit (pl. az első gomb megnyomása a jelzőlámpákat, a második a FUTÁR-táblákat, a harmadik a buszok külső hangszóróit aktiválná.) Azt a választ kaptuk, hogy ezt a lehetőséget meg fogják vizsgálni a technikai leírás alapján. Az egyik résztvevő megjegyezte, hogy a rendszeren belül mindegyik gomb bármire programozható. Megemlítették azt a lehetőséget, hogy egy gomb kétszeri megnyomását követően az aktivált lámpa / tábla / hangszóró hangereje emelkedjen.
A metróval kapcsolatban is érkeztek javaslatok. A látássérült utasok nem látják, hogy a szerelvény mikor indul. Erre jó megoldás lehetne a távkapcsoló használata, esetleg egy mobilos alkalmazás. Nehézséget jelent az is, hogy nem feltétlenül hallható, hogy az ajtók hol nyílnak, ezt is jelezhetné a távirányító. Mivel a metró nem felszíni járat, a BKK munkatársai szerint ez nagyobb kihívást jelent majd, de mindenképpen megvizsgálják, hogy ezek a javaslatok kivitelezhetőek-e.
A kép forrása: http://budapestcity.org
A megbeszélés résztvevői:
Gelencsér László – BKK
Komáromi Norbert – BKK (utastájékoztatás területi szakértő)
Németh Orsolya – MVGYOSZ (szakmai vezető)
Erhart Péter – MVGYOSZ
Fodor Ágnes – VGYKE (elnök)
Leány Ferenc – VGYKE
Balázs Gábor – VGYKE
Helmes Renáta – VGYKE
Ezúton köszönjük az egyeztetésre való meghívást! Igen hasznos információk, javaslatok hangzottak el.
