A szeptemberi klubnapunk vendége Ozvári-Lukács Réka volt, akinek a látogatásával kapcsolatban azt ígértük, hogy mindenki személyre szabott segítséget kaphat tőle az őt érintő jogi kérdésekben. Örültünk annak, hogy erre a szolgáltatásra igény mutatkozott és Rékának köszönhetően ez teljes mértékben kiszolgálásra került.
Réka a VGYKE új, szülőket segítő programjában dolgozik jogászként, így elsősorban a jogban való eligazodásban nyújtott segítségre vállalkozott. Többen tapasztaltuk azt, hogy a jogi tanácsadásokra vállalkozó helyeken elsősorban általános válaszokkal szolgálnak, de az egyéni sajátosságokra nem térnek ki. Az egyéni válaszok megkeresése rendszerint hatalmas küzdelem, mivel írásban szoktunk eligazítást kérni az illetékes hivataloktól és ez nagyon lassú folyamat. Réka látogatása éppen ezért jött jól, mivel sürgős, akut ügyekben adott segítséget, melyekről kiderült, hogy mindenkit érintenek valahogyan.
Nem meglepő módon, szinte mindenki legalább egy ilyen ügyet hozott magával, és ezek Rékának köszönhetően elindultak a megoldás felé. Ezek közül az egyik legmegdöbbentőbb a látássérült gyermekek után járó emelt összegű családi pótlék volt. Ebben az ügyben több tagunknak akadtak problémái, amely előtt értetlenül álltunk. Réka sajnos megerősítette, hogy egy szigorítás lépett életbe, így az egyéni speciális problémának látszó ügy valójában nem is egyéni, hanem egy sokakat érintő változás.
Egy másik kérdéskör az ellátásokkal kapcsolatban merült fel. A megfogalmazott kérdések a kérdezők egyéni sajátosságai miatt voltak nehezebben megválaszolhatóak. Ezeket Réka vagy helyben megválaszolta, mivel előre megkapta írásban, illetve megígérte, hogy majd napokon belül jelentkezik a válaszokkal, ami azóta meg is történt.
Szóba kerültek még a jogi kérdésekkel kapcsolatos informálódás problémái, valamint a rokkanttá minősítési folyamat speciális területei is. Ezekkel kapcsolatban nem csak elméleti válaszokat kaptunk, hanem nagyon sok gyakorlatias, jól alkalmazható javaslatot is. Az egyik nagy tanulság ezért az volt, hogy érdemes meghallgatni mások harcait, küzdelmeit, mert nagyon sok hasznosítható ismeretre tehetünk szert.
Jó volt megtapasztalni, hogy az előzetes ígéretünk, miszerint mindenki választ kaphat az egyéni ügyeire, maradéktalanul teljesült. E miatt hálás köszönetünket szeretnénk kifejezni Rékának! E mellett szeretnénk megköszönni Angyalföld Önkormányzatának a program megrendezéséhez nyújtott támogatásokat is!
Tóth Andrea
közösségi civilszervező
ellátás Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Személyre szabott tanácsadás Angyalföldön
A szeptemberi klubnapunk vendége Ozvári-Lukács Réka volt, akinek a látogatásával kapcsolatban azt ígértük, hogy mindenki személyre szabott segítséget kaphat tőle az őt érintő jogi kérdésekben. Örültünk annak, hogy erre a szolgáltatásra igény mutatkozott és Rékának köszönhetően ez teljes mértékben kiszolgálásra került.
Réka a VGYKE új, szülőket segítő programjában dolgozik jogászként, így elsősorban a jogban való eligazodásban nyújtott segítségre vállalkozott. Többen tapasztaltuk azt, hogy a jogi tanácsadásokra vállalkozó helyeken elsősorban általános válaszokkal szolgálnak, de az egyéni sajátosságokra nem térnek ki. Az egyéni válaszok megkeresése rendszerint hatalmas küzdelem, mivel írásban szoktunk eligazítást kérni az illetékes hivataloktól és ez nagyon lassú folyamat. Réka látogatása éppen ezért jött jól, mivel sürgős, akut ügyekben adott segítséget, melyekről kiderült, hogy mindenkit érintenek valahogyan.
Nem meglepő módon, szinte mindenki legalább egy ilyen ügyet hozott magával, és ezek Rékának köszönhetően elindultak a megoldás felé. Ezek közül az egyik legmegdöbbentőbb a látássérült gyermekek után járó emelt összegű családi pótlék volt. Ebben az ügyben több tagunknak akadtak problémái, amely előtt értetlenül álltunk. Réka sajnos megerősítette, hogy egy szigorítás lépett életbe, így az egyéni speciális problémának látszó ügy valójában nem is egyéni, hanem egy sokakat érintő változás.
Egy másik kérdéskör az ellátásokkal kapcsolatban merült fel. A megfogalmazott kérdések a kérdezők egyéni sajátosságai miatt voltak nehezebben megválaszolhatóak. Ezeket Réka vagy helyben megválaszolta, mivel előre megkapta írásban, illetve megígérte, hogy majd napokon belül jelentkezik a válaszokkal, ami azóta meg is történt.
Szóba kerültek még a jogi kérdésekkel kapcsolatos informálódás problémái, valamint a rokkanttá minősítési folyamat speciális területei is. Ezekkel kapcsolatban nem csak elméleti válaszokat kaptunk, hanem nagyon sok gyakorlatias, jól alkalmazható javaslatot is. Az egyik nagy tanulság ezért az volt, hogy érdemes meghallgatni mások harcait, küzdelmeit, mert nagyon sok hasznosítható ismeretre tehetünk szert.
Jó volt megtapasztalni, hogy az előzetes ígéretünk, miszerint mindenki választ kaphat az egyéni ügyeire, maradéktalanul teljesült. E miatt hálás köszönetünket szeretnénk kifejezni Rékának! E mellett szeretnénk megköszönni Angyalföld Önkormányzatának a program megrendezéséhez nyújtott támogatásokat is!
Tóth Andrea
közösségi civilszervező
A nyugellátások és további ellátások 2017. január havi emeléséről
A rendelet alapján 2017. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (1) és (6) bekezdése alapján 1,6 százalékkal kell emelni a 2017. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított ellátásokat.
Az érintett ellátások a következők:
öregségi nyugdíj,
özvegyi nyugdíj,
szülői nyugdíj,
árvaellátás,
baleseti hozzátartozói nyugellátás,
mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék,
mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék,
korhatár előtti ellátás,
szolgálati járandóság,
átmeneti bányászjáradék,
rokkantsági ellátás,
rehabilitációs ellátás,
baleseti járadék,
bányászok egészségkárosodási járadék,
fogyatékossági támogatás,
vakok személyi járadéka,
a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás,
polgármesterek közszolgálati járadéka,
a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás,
a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás,
egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.
Ha a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot vagy a bányászok egészségkárosodási járadékát 2017. évi időponttól, rokkantsági járadéknak, vagy az emelésre jogosító
rokkantsági ellátásnak,
rehabilitációs ellátásnak,
baleseti járadéknak vagy
bányászok egészségkárosodási járadékának
a megszűnését követő naptól állapítják meg, a megállapított ellátást a rendeletben meghatározott mértékkel meg kell emelni.
Az e rendelet alapján emelendő, 2017. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani.
A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe lépő rendelkezés alapján a rokkantsági járadék havi összege 2017. január 1-jétől 35 025 forint.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 62. § (7) bekezdése módosulása alapján a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2017. január 1-jétől havi 87 720 forint összeghatárig folyósítható együtt.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 8/A. §-sal egészül ki, mely szerint a 2016. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 96 010 Ft.
A kihirdetett jogszabály teljes szövege elérhető a Magyar Közlöny 201. számában.
Forrás: rehabportal.hu
Rehabilitációs és rokkantsági ellátások változásai
Kép forrása: www.otvenentul.hu
A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény a Parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint 2016. május 1-jétől több fontos ponton is módosul.
Az ezekkel kapcsolatos változásokat az alábbi linken olvashatják.
Ezekre a változásokra készülhetünk januártól
A többi között az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a szolgálati járandóságot, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát, a polgármesterek közszolgálati járadékát.
A rokkantsági járadék jövő januártól érvényes havi összegét 34 475 forintban állapították meg. Emellett az úgynevezett nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék összegének emeléséről is rendelkezik a jogszabály.
A januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani – olvasható a kormányrendeletben.
A jogszabály szerint, ha egy embernek egyidejűleg több, emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni, de bizonyos összeghatárokat is rögzítenek.
Korábban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nyugdíj és egyéb ellátások emelésének bejelentésekor azt mondta: az intézkedés 2,6 millió embert érint. A miniszter ismertetése szerint jövőre szintén 1,6 százalékkal emelkednek a politikai rehabilitációs nyugdíjak és az 56-osok nemzeti helytállásáért adott pótlék összeghatára is.
Forrás: MTI
Kisokos a rehabilitációs és a rokkantsági ellátásról
Forrás: erdely.ma
A nyugdíjszerű ellátások között egyrészt úgy szerepelhet, hogy az ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, mint folyósítási feladatkörébe tartozó egyéb rendszeres pénzbeli ellátást, másrészt az ellátás a korábbi rokkantsági nyugdíjak, baleseti rokkantsági nyugdíjak helyébe lépett, így nem idegen a nyugellátástól.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2012. január 1-jétől lépett hatályba.
A törvény értelmében 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.
Az új szabályozás a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében született.
Jogosultsági feltételek
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).
További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy:
a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át
vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt
keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez
rendszeres pénzellátásban nem részesül
Kedvezmények a jogosultsági feltételek körében
Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:
aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően
30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy
az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült
A megváltozott munkaképességű személyek részére megállapítható ellátások
A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.
Rehabilitációs ellátás
A megváltozott munkaképességű személy:
rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható
rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg
A rehabilitálhatóságról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ún. komplex minősítésben nyilatkozik a következők szerint:
rehabilitálható a megváltozott munkaképességű személy, és ennek során foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt
egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt
kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes
Rehabilitációs ellátásként a megváltozott munkaképességű személy:
a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra, valamint pénzbeli ellátásra jogosult.
A jogosultság időtartama:
A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban 3 évre.
Az ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjával megszűnik.
Szüneteltetés
A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, és heti munkaideje a húsz órát meghaladja, vagy keresőképtelen.
Megszüntetés
A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő:
kérte
ellátásának időtartama eltelt
más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt
egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi
egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek
az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,
a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működött együtt vagy foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor
Rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátásra jogosult személy, azaz akinek rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de életkora miatt rokkantsági ellátásra jogosult, rokkantsági ellátásra a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.
Megszüntetés
A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő:
kérte
más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt
egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn
keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát
foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt
Bejelentési kötelezettség
A bejelentés most is az ellátásban részesülők feladata.
Mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha személyével kapcsolatban az ellátást érintő változás következett be.
Azaz, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő:
egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be
keresőtevékenységet folytat, vagy keresőtevékenysége megszűnt
illetve a rokkantsági ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (A bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolnia kell jövedelmének, keresetének összegét.)
Igénybejelentés
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerveinél az erre rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az eljárás költség- és illetékmentes.
A nyugdíj melletti munkát a törvény szabályozza. Megkülönböztetünk öregségi nyugdíj melletti, illetve nyugdíjkorhatár előtti munkavégzést. Azért kell a kettőt elválasztani, mert mindkettőre más járulékfizetési szabályok vonatkoznak. Nézzük meg, hogy a nyugdíj melletti munka 2014-re vonatkozó szabályai hogyan is alakulnak majd, illetve milyen járulékterhek érintik őket.
Öregség nyugdíj
A munkavégzés szabálya azokra a személyekre vonatkozik, akik saját jogon rendelkeznek öregségi nyugdíjjal, betöltve a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az öregségi nyugdíj mellett munkát végzőknél a legfontosabb információ, hogy a munkával szerzett jövedelmet korlátozás nélkül felvehetik, ugyanis annak mértéke nem befolyásolja a nyugdíj folyósítását. Természetesen mivel jövedelemszerzésről van szó, ezért a munkáltatónak az ő alkalmazásuk esetén is kell járulékokat fizetni és ez a nyugdíjas munkavállalóra is érvényes. A munkáltatót érintő költségek a 27 % szociális hozzájárulási adó és az 1,5 % szakképzési hozzájárulás. A foglalkoztatottat terhelő járulék ebben az esetben a 16 % személyi jövedelemadó, a 10 % nyugdíjjárulék és a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék.
A korhatár előtti munkavégzés
Ebbe a kategóriába tartoznak a személyek, akik 2012. január 1 előtt előrehozott nyugdíjban, csökkentett előrehozott nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, művész nyugdíjban, bányász nyugdíjban, továbbá a nők 40 év jogosultsági időre való tekintettel megállapított öregségi nyugdíjban részesültek. Az ő esetükben jövedelemszerző tevékenység végzésénél a jövedelmüket, illetve a munkáltatót akkor terheli járulékfizetési kötelezettség, ha a fenti foglalkoztatottak éves keresete meghaladja az aktuális minimálbér 18 szorosát. Ha ez alatt az összeg alatt maradnak, akkor az éves jövedelmet korlátozás nélkül felvehetik. Várhatóan ez a jövedelemhatár idén 1.764.000 Ft lesz. Amennyiben ezt az összeget meghaladja az éves jövedelem, a következő járulékfizetési kötelezettség lép életbe. A munkáltatót terheli a 27 %-os szociális hozzájárulási adó és az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulási adó. A munkavállaló fizeti a 16 %-os személyi jövedelemadót, a 10 %-os nyugdíjjárulékot, a 7 %-os egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot. Ha a munkavállaló betöltötte az 55. életévét, akkor a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó nem 27 %-os lesz, hanem csak 14,5 %-os.
