Taskovics Adél novellái, versei a Lőrinci Nagykönyvtárban
Kedves Klubtagok, Kedves VGYKE tagok!
Sok szeretettel hívunk benneteket következő klubnapunkra, melyet a megszokottól eltérő helyszínen és időpontban tartunk meg.
Helyszíne: Fszek Lőrinci Nagykönyvtár
(1183 Budapest, Thököly út 5.)
Időpont: 2023. április 27. (csütörtök) 15 óra.
„A kereszt nem szívsorompó” címmel Taskovics Adél mutatja be nekünk néhány novelláját és saját versét.
Adél orvosi hibából veszítette el látását, de ez a tény életkedvére, sokoldalúságára nem rak bilincset. Lelkesen jelentkezik országos, vagy nemzetközi szavalóversenyekre, irodalmi pályázatokra. Versei megjelentek számos antológiában, az országos KLÁRIS kulturális folyóiratban, amelyet az írók boltja is forgalmaz. „A kereszt nem szívsorompó” címmel kiadásra került önálló mesés-novellás-igaz történeteket tartalmazó kötete, tervezi verseit is megjelentetni. Munkáiért, előadásaiért a Cserhát Művészkörtől „Társadalmi NAGYDÍJ” elismerést kapott.
Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, jelentkezni lehet az alábbi elérhetőségek valamelyikén legkésőbb április 24. hétfő 12:00 óráig.
előadás Archives - Oldal 2 a 5-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Taskovics Adél novellái, versei a Lőrinci Nagykönyvtárban
Taskovics Adél novellái, versei a Lőrinci Nagykönyvtárban
Kedves Klubtagok, Kedves VGYKE tagok!
Sok szeretettel hívunk benneteket következő klubnapunkra, melyet a megszokottól eltérő helyszínen és időpontban tartunk meg.
Helyszíne: Fszek Lőrinci Nagykönyvtár
(1183 Budapest, Thököly út 5.)
Időpont: 2023. április 27. (csütörtök) 15 óra.
„A kereszt nem szívsorompó” címmel Taskovics Adél mutatja be nekünk néhány novelláját és saját versét.
Adél orvosi hibából veszítette el látását, de ez a tény életkedvére, sokoldalúságára nem rak bilincset. Lelkesen jelentkezik országos, vagy nemzetközi szavalóversenyekre, irodalmi pályázatokra. Versei megjelentek számos antológiában, az országos KLÁRIS kulturális folyóiratban, amelyet az írók boltja is forgalmaz. „A kereszt nem szívsorompó” címmel kiadásra került önálló mesés-novellás-igaz történeteket tartalmazó kötete, tervezi verseit is megjelentetni. Munkáiért, előadásaiért a Cserhát Művészkörtől „Társadalmi NAGYDÍJ” elismerést kapott.
Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, jelentkezni lehet az alábbi elérhetőségek valamelyikén legkésőbb április 24. hétfő 12:00 óráig.
A VGYKE és a Pinceszínház együttműködési megállapodása értelmében az egyesület tagjai 50%-os kedvezménnyel tekinthetik meg a színház előadásait a 2020-2021-es évadban.
Előadás a Bakáts feszt keretében: „Jövőre, veled, ugyanitt”
Helyszín: Pinceszínház (1093 Budapest, Török Pál u. 3.)
Időpont: 2021. augusztus 29. (vasárnap) 19:30
Jegyár: 1000 Ft
Ha felkeltettük érdeklődésüket, egyeztetni az alábbi elérhetőségeken tudnak:
A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete május 13-án tartotta következő online rendezvényét Lélekbonbonok címmel, melynek témája a kovász és a kenyérkészítés volt. A programon a VGYKE-tAcsay Péter, rákosmenti lámpás képviselte.
A napot az egyesület elnöke nyitotta meg, aki örömmel mutatta be azt a látássérült tagukat – Németh Tamásné Berta Edinát -, aki az első karantén idején szeretett bele a kovászolásba. Ez azzal is összefüggött, hogy tavaly eltűnt az üzletekből az élesztő. Edina az inspirációt és a recepteket Szabadfi Szabolcstól vette, aki a közösségi médiában „Szabi, a pék” néven vált ismertté.
Az előadás elején a hallgatók megtudhatták, hogy az ember már az ősidőkben is készített kenyeret, és később rájött arra, hogy kovászolással finomabb kenyér készíthető. A ma ismert kovászos kenyér nagyjából a XVII. században alakult ki.
Az előadó a férje segítségével élő adásban mutatta be a kenyér készítését, közben pedig a különböző technikákat ismertette, mint pl. a sziromhajtogatást, a tészta laminálását, vagyis felgöngyölítését. Az online program végére a kenyér nagyjából sütésre készen állt. Az előadás közben az egyik szervező belinkelte Szabi pék oktatóvideóinak oldalát.
A program az elnökasszony zárszavával ért véget, aki elmondta, hogy Edina bárkinek rendelkezésére áll kérdés esetén, illetve ajánlotta az általuk készített „Karantén szakácskönyvet”, ahol szintén olvasni lehet a csodálatos kovászról.
A program résztvevői azt is megtudhatták, hogy a „Lélekbonbonok” sorozat tovább folytatódik, mivel az egyesület nem kívánja föladni a netes színteret.
Acsay Péter
Közösségi civil szervező Rákosmente
A játék „megolajozza” a testet és a lelket
2021. március 25-én a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egyesülete újabb online programot tartott „Lélekbonbonok” címmel, amelynek témája a játék volt. Ezen az eseményen a VGYKE részéről Acsay Péter vett részt.
Az online program az egyesület elnökének a megnyitójával kezdődött, aki elmondta, hogy a programot azért álmodták meg, hogy közösséget építsenek, és a járvány időszakában az érdeklődőknek hasznos ismereteket nyújtsanak.
Az elnök később átadta a szót az előadónak, Bieber Máriának, aki ezúttal az Együttlátók Alapítvány képviseletében adott elő, és először a játék fogalmát tisztázta.
A játék önkéntes szabad akaratból történik, és olyan tevékenységnek kell lennie, ami örömet szerez. Aztán áttért a játékok csoportosítására: vannak nyelvi játékok, mint pl. a szólánc, logikai, fogalmi és stratégiai játékok. Az utóbbira a táblás játékokat hozta például, mint a sakk és a malom.
Később az akadálymentesség kérdése került szóba. Ha egy látó bemegy egy játékboltba, bármilyen játékot megvehet, a boltok minden korosztályt széles kínálattal várnak. Más a helyzet azonban, amikor egy látássérült, vagy vak szeretné ugyanezt megtenni. A boltok nincsenek erre felkészülve. Kivételt képez az MVGYOSZ Segédeszközboltja és a VGYKE Láthatár Boltja, ahol a látássérülteket sokfajta játék várja. Arra is kevés lehetőség van, hogy a látók és látássérültek együtt játsszanak. Ezt a hiányt hivatott kiküszöbölni az Együttlátók Alapítvány, amelyet az előadó testvére, Bieber József hozott létre.
A nap végén Mária olyan játékokat mutatott be, amiket látók és látássérültek is tudnak együtt játszani, mint pl.: az igaz, hamis játék, az akasztófás mondatkitaláló, és a memóriajátékok. Megállapítást nyert az is, hogy egy közös játék esetében nem elég, ha a játékokat Braille jelölésekkel látunk el, hanem a játékot látók számára is vonzóvá kell tenni pl.: jól látható színekkel vagy megfelelő táblával.
Acsay Péter
Közösségi civil szervező
Az AKKU Egyesület ajánlója
A kép forrása: http://akkuegyesulethu.web-server.hu/
Kedves Nézőink, kedves Barátaink!
Itt a tavasz és nyakunkon a tavaszi szünet.
Egy nagyon szórakoztató bábjátékot ajánlottunk napokkal ezelőtt.
Az előadás a Stúdió K Színház előadása, tehát cseppet sem lesz szokványos. Biztosak lehetünk benne, hogy a történet feldolgozása eltér a Grimm testvérek történetétől.
A Stúdió K Színház régi partnere egyesületünknek, a jó szórakozás, a humor garantált.
Sok szeretettel várunk minden fiatal és idősebb, mesét kedvelő nézőt az online térben.
AKKU Egyesület
Az „önzetlen időadományozók”
2021 hazánkban az önkéntesség éve. Ebből az alkalomból az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) évnyitó eseményt szervezett az ELTE Társadalomtudományi Kar (TTK) épületében. Az online konferencián a VGYKE-tAcsay Péter közösségi civil szervező képviselte 2021.02.03-án.
Az esemény a Kaptár Nonprofit egyesület munkatársának köszöntőjével kezdődött, aki átadta a szót a TTK dékánjának, Juhász Gábornak, aki szintén üdvözölte a résztvevőket, és az önkéntesség fontosságát hangsúlyozta.
A következő megszólaló F. Tóth András volt, aki az év előzményeit mutatta be.
2001: az ENSZ szervezésében megrendezték az önkéntesség nemzetközi évét, 2011 volt az önkéntesség európai éve, míg az idei év hazánkban az önkéntesség éve.
A résztvevők azt is megtudhatták, hogy az önkéntesség „menő dolog” és hallhatták az év szlogenjét: Vedd ki a részed!
A következő megszólaló a kormány képviseletében Rácz Zsófia volt, aki azt emelte ki, hogy a kormány is fontosnak tartja ezt az évet, és elmondta, hogy készülőben van a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2021-től-2030-ig.
Ezt követően az önkéntességi év egyik nagykövete, Miklósa Erika operaénekesnő köszöntötte a közönséget. Elmondta, hogy az önkéntességet az anyatejjel szívta magába, az önkénteskedése a „fuss a fényben” akcióval kezdődött. Őt az év másik nagykövete, Gundel Takács Gábor követte, aki azt húzta alá, hogy ők mint hiteles személyek, ha egy ügy mellé odaállnak, akkor arra jobban rá tudják irányítani a figyelmet.
Ezután következett a jó gyakorlatok bemutatása Győri-Dani Lajos, a Máltai Szeretet Szolgálat ügyvezető alelnöke által, aki egyben röviden érintette a szervezet történetét is, amely a rendszerváltás hajnalán alakult, segítettek az NDK-s, majd a délszláv háború menekültjeinek, és az 1989-es romániai forradalom idején is. Békeidőben hajléktalanszállókat építettek. Tavaly a pandémia tavaszi időszakában elindították a „hogy tetszik lenni” kezdeményezésüket, amely azt jelenti, hogy a fiatal önkénteseik fölhívtak egy általuk nem ismert idős embert, és vele beszélgettek, ezek a párok ma is tartják a kapcsolatot.
Következett Bálega János, aki az év régiókra lebontott programjait ismertette. Nyugaton a KAPTÁR Közhasznú Nonprofit Egyesület koordinálja a programokat, míg Keleten a Központ Ifjúsági Egyesület teszi ugyanezt. Pest megyében pedig az ÖKA a programok koordinálója.
Az Élethosszig Tartó tanulásért Alapítvány képviseletében Dr. Arapovics Mária szólalt fel, aki egyben a kar tanára is. A résztvevők megtudhatták tőle, hogy a program hivatalos weboldalán egy blogot fognak indítani, amely a legújabb kutatásokról szóló írásokat fogja bemutatni. Ő használta azt a kifejezést is, hogy az önkéntesek „önzetlen időadományozók”.
Liptai Gabriella, a KPMG Hungária részéről elmondta, hogy a vállalat nagy súlyt helyez az önkéntességre, a dolgozóik három napot minden évben önkéntes munkával töltenek. Ezzel új élményekkel töltődnek fel, bővül a kapcsolati hálójuk, és új nézőpontból ismerik meg a dolgokat.
A napot Vad Lilla, a Református Szeretet Szolgálat munkatársa zárta, aki arról tájékoztatott, hogy az egyház milyen programokat szervez.
Budapest, 2021. február 4.
Acsay Péter
Közösségi civilszervező
A torinói lepel titka
Dr. John. P. Jackson amerikai fizikus, aki először vizsgálhatta kutatóként a torinói leplet: ő vezette azt a kutatócsoportot, amely 1978-ban öt napon át tanulmányozta a textilanyagot, amely feltételezések szerint Jézus halotti leple.
A lepel története szórványos és sokszor közvetett adatokból rekonstruálható az I. századtól 1349-ig. Egyes tudósok középkori művészeti alkotásnak nyilvánították a torinói halotti lepelt. Vannak, akik szerint tényleg Jézust takarták ebbe a temetkezési textíliába kétezer évvel ezelőtt, és az ő testének, vérének lenyomatait őrzi meg a lepel, így nem csak a nagypénteki kereszthalál és sírba tétel, hanem az utolsó vacsora és húsvét közvetlen tanúja is volt!
John P. Jackson egyike azoknak, akik a tudomány és hit szemével vizsgálja a tárgyat. Ebben a kutatásban felesége is aktívan részt vesz. A zsidó szokások megismerésében felesége, Rebecca Jackson volt segítségére, aki ortodox zsidóként nevelkedett, majd katolizált. Kutatóintézetet alapítottak az Amerikai Egyesült Államokban. Nem akarnak senkit meggyőzni arról, amiben hisznek – hisznek benne, hogy igenis Jézus halotti lepléről van szó –, s ez a történet nem is magáról a tárgyról szól, hanem arról az üzenetről, amit a gyolcs közvetít!
De hát mi is az a torinói lepel? Az ókori Palesztinában szövőszéken készült lenvászon darab, amin szabad szemmel is kivehető egy megkínzott és kereszthalált halt férfi képmása, valamint vérfoltok, égésnyomok és szennyeződések. Egy hajdani gyilkosság koronatanúja, a lepel. Olyan gyilkosságé, amiről ez a tárgy pont az evangéliumokban Jézus haláláról leírtakkal összhangban tanúskodik.
A leplen röntgen képalkotással, UV megvilágításban, vagy polarizált fényben sok olyan lélegzetelállító részlet látszik, ami szabad szemmel láthatatlan, és az elvileg puszta szemmel is érzékelhető részletek közt is sok olyan van, ami csak a legkorszerűbb technikai apparátus segítségével válik ténylegesen észlelhetővé.
Van, aki katolikus ereklyének tartja , Van, aki hamisítást kiált, de akárki akármit is mond, a tények maradnak. És a tényeket dr. Jacksonnál jobban senki sem ismeri.
Lukács Erzsébet (Böbke)
közösségi civilszervező
Klubnap volt Rákosmentén
Az egészséges életmódról és táplálkozásról hallhattak azok, akik eljöttek klubnapunkra a Rákoshegyi Közösségi Házba szeptemberben.
Ismét körünkben köszönthettük Dr. Kiss Jánost, Egyesületünk elnökségi tagját, akitől sok hasznos dolgot hallhattunk. Régen az ember nem nagyon dúskálhatott az ennivalókban, mindent meg kellett ennie, mert nem tudhatta, hogy mit hoz a holnap. A fejlődéssel azonban kialakultak nemkívánatos betegségek is, mint pl: a cukorbetegség, elhízás.
Miután előadónk befejezte mondanivalóját, tagjaink felől csak úgy záporoztak a kérdések: ki a betegségével kapcsolatban kérdezett, ki pedig általános panaszait mondta el. Előadónk derekasan helytállt, és mindenki megkapta a választ a kérdéseire.
A napot Jana és Dávid furulyázása zárta.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
közösségi civil szervezők
Ép testben ép lélek: – új magazin indul a Civil Rádióban
A műsort kellemes dallamok társaságában izgalmas interjúk, valamint szakrovatok teszik majd hétről-hétre színessé.
Ha örömmel hallana sportról, táplálkozásról és egészségről, tartson velem csütörtökönként 13 és 14 óra között!
Az első alkalommal vendégem lesz Fóris Norbert, látássérült sportszervező.
Elmondja, mennyire volt az út rögös, vagy épp könnyű a célig, de megtárgyaljuk a szakma csínnyát – bínnyát is. Végül de nem utolsó sorban a motiváció és a célkitűzések fontossága is helyet kap.
Mindezeket a különleges szakrovatok egészítik ki, amelyekről bővebben hallhat, ha a Civil Rádiót választja szeptember 13-án 13 órától! Budapest FM 98 MHz vagy online:
Elöljáróban annyit, hogy a táborban van egy színes és izgalmas magánkiadvány, amiben megörökítjük az előadásokat. Az hallgatóság egyik kedves tagja az általam elmondottakból írt egy összefoglalót. Érdekes a saját előadásom visszhangját olvasni, ritkán ismerheti meg az ember ennyire részletesen, hogy miként csapódik le másokban az, amit át próbál adni.
Íme, az összefoglaló
Réges-régen, egy viszonylag közeli galaxisban Erika tartott előadást az audionarrációról. Ez alatt legtöbbször a kulturális akadálymentesítést értjük, azaz annak megoldását, hogy például egy film, vagy egy színdarab ugyanolyan érthető és élvezhető legyen egy látássérült, mint egy látó ember számára. Erika a színházról, festészetről és filmről beszélt, a narráció hogyanjáról, nehézségeiről és helyzetéről. Szóba került az élő narráció és az előre megírt narráció közti különbség is.
Az audionarrátor nagyjából úgy dolgozik, ahogy egy pörgős könyv narrátora: elmondja a lényeget, és hanyagolja a lényegtelent, éppúgy, mint a hosszú monológot a saját érzelmeiről. Persze, a teljes objektivitás élettelenné tenné a szöveget, így az audionarrációt akár az egyensúlyozás művészeteként is felfoghatjuk, objektív láttatás és szubjektív érzékeltetés között.
Kétszeresen óvatosan kell bánni a színekkel, egyrészt a fentebb írt szubjektivitás, másrészt a született és szerzett, vagyis később megvakult emberek közti különbség miatt. A született vakok sosem láttak színeket. Bár ismerik a „fűzöld”, „égkék” fogalmát, de csak mert megtanulják, mint állandó jelzős szerkezetet, a színnek valódi tartalma nincs számukra, legalábbis vizuális értelemben. A legtöbb szín, árnyalat semmit nem jelent számukra – én sem tudom, milyen színt jelöl a bézs, hát akkor ők?
Haladjunk sorban, és kezdjük a közepe helyett az elején. Erika először a színházas audionarrációról, ezzel kapcsolatos saját élményeiről mesélt. Az audionarráció úgynevezett timecode-okat alkalmaz, azokat az időréseket használva ki, melyek szöveg- és hangeffekt-mentesek, ezekbe illeszti be a vak néző számára az értelmezést segítő kiegészítő információkat. A színdarab azért bonyolultabb pl. egy filmnél, mert ezek a szünethelyek folyamatosan változnak. A színészek elfelejtik a szöveget, máshogy mondják, ezáltal az előre megírt narráció csúszik. Épp ezért több narrátor a színházi eseményeket élőben, rögtönözve közvetíti.
Mivel a szereplők tetteinek narrálásán túl nincs idő beleszőni a díszlet és jelmez bemutatását, ezért a színházi narráció több lépésből áll. Az első, az előnarráció, egy internetre felkerülő hanganyag (maximum 15-20 perc), itt praktikus információk (időpont, helyszín), illetve vizuális és egyéb háttér-információk hangzanak el (jelmezek, díszlet, szereplők jellemzése, kontextus, stb.). Mi egy mesejáték előnarrációját hallgattuk meg.
A második lépés a kulisszajárás, itt a látássérültek a narrátor segítségével élőben is megismerkednek a díszlettel, a színpadtérrel és a kellékekkel. Ugyanekkor találkoznak először a színészekkel is, hogy a hangjukat összeköthessék a karakterrel, így később, az előadás alatt is könnyen felismerik, hogy• épp ki beszél. A harmadik fázis maga a színdarab, illetve az az alatti követőnarráció. A narrátor kihasználva az alkalmas pillanatokat, elmondja a fontos, egyébként csak látható információkat. Ezt a látássérültek egy’ fülhallgatón át követhetik, így nem zavarják az éplátó nézőket sem.
A negyedik fázis opcionális, alkalmi. Ez a kölcsönös visszajelzés lehetősége; az alkotók (rendező, színészek, stb.) az előadás után leülnek beszélgetni a látássérült nézőkkel, akik így- elmondhatják tapasztalataikat, amikből az alkotók tanulhatnak, de válaszolnak a felmerülő kérdésekre is. Ez az utolsó fázis azért fontos, mert a narráció, mint akadálymentesítési alternatíva gyerekcipőben jár kis hazánkban, nincs narratori képzés, vagy akadémikus szinten álló, tanítani tudó audionarrátor. Erika is a látássérültekkel való közös munkája során és autodidakta módon sajátította el tudása jó részét, amiben segítségére volt Tóth Cecília is, a Pesti Magyar Színház állandó audionarrátora. A Pesti Magyar Színház jelenleg az egyetlen olyan teátrum, ahol az akadálymentesítés nem pusztán alkalmi, hanem állandó, a teljes repertoárra kiterjedően.
Filmeknél egyaránt lehetséges az élő vagy a felvett narráció, filmeknél szerintem inkább az utóbbi praktikus. Mi a Gattaca első pár percét néztük meg, amin keresztül Etika rávilágított a narrálás nehézségeire. A színek problematikája viszont sehol nem olyan kirívó, mint a festészet esetében. Ez az a művészeti ág, ami látássérültként teljességgel befogadhatatlan. Ha egy festmény egy érzékletet, egy’ pillanatnyíságot, egy benyomást hivatott megörökíteni, lehet-e azt úgy7 narrálni, hogy nem visz bele a narrátor szubjektív tartalmakat? Erika kihívásként tekint a problémára, és az elhangzó részlet alapján a válasza: nem lehet. De nem is kell.
A beszámolót írta: Kunos Anna
A csatolt képeken a tábori kiadvány két élénk narancssárga oldala látható, rajta fekete betűkkel a fenti cikk szövege.
Kérdése van az audionarráció kapcsán? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címre, köszönöm! Szívesen olvasna hasonló beszámolókat? Érdeklik nézőim, olvasóim visszajelzései, esetleg kedvcsinálók, ismertetők kulturális eseményekről? Esetleg festményekről, fotókról, videókról készült narrációk érdeklik? Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalra, szeretettel várom!
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983
Audionarrációs kérdezz-felelek (4. rész)
Jelenleg ugyan nincsenek a Holdvilág Kamaraszínházzal együttműködve általam narrált előadások, de az Erste Bank “Higgy magadban!” elnevezésű pályázatának keretében éppen azért küzdök, hogy újra a narrátori fülkéből közvetíthessem a színpadi eseményeket. Nagyon nagy segítség lenne, ha Ön is támogatná a pályázatomat egy szavazattal, köszönöm!
Alábbi válaszadóim Bodáné Ágoston Mária és gyengénlátó kislánya, Krisztike rendszeres látogatóim a színházban és egyszersmind, a kolléganőm és általam hosszú ideig mentorált közösség oszlopos tagjai. Krisztike az egyik legkedvesebb nézőm, nélküle hiányérzetem lenne. 🙂
1. Hogy érezted magad a kulisszabejáráson? (Elegendő volt a személyi segítés? Mindent meg tudtál vizsgálni közelebbről? Minden kérdésedre választ kaptál?)
A kulisszabejárás nagyon érdekes, jó a díszleteket és a színészek jelmezeit megtapogatni, de a leghasznosabb, hogy a hangjukkal is megismerkedhetünk, és így azonosítani tudjuk őket az előadás alatt.
2. Hallható, érthető és értelmezhető volt a narráció az előadás alatt?
Igen jól hallható és érthető a narráció, a szerkezet is könnyen kezelhető.
3. Elegendő volt a narráció mennyisége vagy többet igényeltél volna?
A cselekmény elmondása elegendő volt, nem volt szükség többre.
4. Zavarta a narráció a színpadi szöveg érthetőségét?
Nem zavart a narráció, pont jó helyeken szólt az ismertető.
5. Értelmezhető volt a mozgások leírása?
Igen.
6. Be tudtad azonosítani a színészek hangját a karakterüknek megfelelően az előadás alatt?
A kulisszabejárásnak köszönhetően sikerült.
7. Van bármilyen igényed, ötleted a narráció kapcsán, amit szívesen megosztanál velem?
A rövid szavak és mondatok, egyszerűbb kifejezések a megérthetőséget könnyebbé teszik. Én úgy éreztem, hogyha túl sokáig nem szólaltál meg, hogy esetleg a készülékkel valami probléma történt.
Mi a kezdetektől hallgattuk a narrációkat és megállapítottuk , hogy nagyon sokat fejlődtél! Jól csinálod, látszik, hogy beleadod a szívedet-lelkedet.
Gratulálunk!
Üdvözlettel: Krisztike és Babi
Köszönöm a válaszadást!
A www.facebook.com/vgykeaudionarracio oldalon további véleményeket, narrációkat, programajánlókat és egyéb érdekességeket talál, látogasson el oda is, szeretettel várom! Kérdése van az audionarráció kapcsán? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címen, szívesen válaszolok!
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983
Erste Bank: “Higgy magadban!” – Önnek egy kattintás, nekem a jövő…
Mint, azt már sokan tudják, bejutottam az Erste Bank “Higgy magadban!” elnevezésű pályázatának első fordulójába. Narrációs eszközök finanszírozására pályáztam, hogy többek között a Holdvilág Kamaraszínházzal való együttműködés is folytatódhasson és újra ott ülhessek a narrátori fülkében a mikrofon mögött. Ha megnyerem, rengeteg érdekes, izgalmas, narrációval kísért kulturális programmal örvendeztethetem meg Önöket és ezzel egy óriási álmom válna valóra! Nem csak azért, mert újabb csodálatos feladatokban próbálhatnám ki magam, hanem azért is, mert már nem lennék egy adott helyszínhez kötve, a narráció bárhol megvalósulhatna.
A rosta első fordulója egy közönségszavazással zárul, melyre november 20 és december 15 között kerül sor. A legtöbb szavazatot kapott pályázat az első nyertes, ezen kívül még két pályázat nyerhet, melyet a bank szakmai zsűrije jelöl ki. Ha Ön is segítet, megnyerhetem a közönségszavazást és biztosan az enyém a három helyből az egyik. November 20 és december 15 között számítok minden kedves olvasóm segítségére, fogjunk össze a jó ügyért! 🙂
1. Nyissa meg a linket. 2. Kattintson a szavazógombra, regisztráljon egy e-mailcímmel vagy a Facebook oldalával. 3. Ha e-maillel regisztrált, kap egy visszaigazoló linket, arra kattintson rá és a megjelenő felületen válassza ki a keresőben a “kultúra” kulcsszót. 4. A pályázatomnál nyomjon újra a szavazógombra és már ugrik is egyet a számláló!
Köszönöm, hogy segített az álmom megvalósításában!
