Hogyan valósítsd meg álmaid – egy csepeli énekesről
Kedves Tagjaink, Kedves Érdeklődők!
Harmadik csepeli online lámpás klubunk alkalmával folytatjuk a csepeli érdekes személyek bemutatását. Most azonban posztumusz kívánunk tisztelegni egy csepeli díszpolgár emléke előtt.
Ezúttal Kovács József, egy csepeli munkás fiúból lett híres operetténekes történetét mutatjuk be Acsay Péter segítségével.
A zeneszerető érdeklődők számára egy kis muzsikával is kedveskedünk klubnapunk végén.
Időpont: 2024. július 12. (péntek) 15:00-16:00
Az online klubnapi bejelentkezés videója megtekinthető lesz a Közösség Lámpásai Csepeli facebook oldalon:
Hogyan valósítsd meg álmaid – egy csepeli énekesről
Kedves Tagjaink, Kedves Érdeklődők!
Harmadik csepeli online lámpás klubunk alkalmával folytatjuk a csepeli érdekes személyek bemutatását. Most azonban posztumusz kívánunk tisztelegni egy csepeli díszpolgár emléke előtt.
Ezúttal Kovács József, egy csepeli munkás fiúból lett híres operetténekes történetét mutatjuk be Acsay Péter segítségével.
A zeneszerető érdeklődők számára egy kis muzsikával is kedveskedünk klubnapunk végén.
Időpont: 2024. július 12. (péntek) 15:00-16:00
Az online klubnapi bejelentkezés videója megtekinthető lesz a Közösség Lámpásai Csepeli facebook oldalon:
Kérem, meséljen egy kicsit magáról, hogyan telnek a mindennapjai?
A napjaim nagy része muzsikálással telik. Megtanultam a számítógépen kottát írni, így megnyílt a világom a látó emberek felé. Hangszerelek és jó érzés, hogy el is játsszák a hangokat, amiket leírok. Többnyire a zenélés körül forog az összes teendőm, illetve rengeteget olvasok a Torma Zsolt féle hangoskönyv-olvasó szoftver segítségével.
Milyen okból kifolyólag lett látássérült?
Születésem során sérült a látásom. A jobb szememmel láttam 10 éves koromig, viszont a Vakok Iskolájában egy verekedés következtében a jobb szemem világát is elvesztettem. Vakvezető kutyára nem tartok igényt, mert nem tudom elképzelni, hogy elmegyek fellépni és odakötöm a kutyust egy zongora lábához, ezért csak fehérbottal közlekedem.
Mikor kezdődött Önnél a zene szeretete? Hogyan ismerkedett meg a zenével?
Amióta az eszemet tudom, a zene szerelmese vagyok. 2 éves voltam, amikor édesapám vett egy lemezjátszót és egy rádiót. Sok lemez volt otthon és állandóan zenét szerettem volna hallgatni, ha egy hangszernek látszó tárgy a kezembe került, én rögtön megszólaltattam. Megszállott zenész voltam már gyerekfejjel is.
Úgy tudom, hogy eredetileg bárzongorista. Hogyan indult el ezen az úton?
Este 10-től reggel 4-ig játszottam itthon és külföldön is 15 éven keresztül. Hollandiában töltöttem a legtöbb időt. Nagyon tanulságos volt számomra ez az időszak, mert bánatos és boldog emberek lelki vívódásainak lehettem szemtanúja a munkám során. Egy zongorista akkor jó, ha lehet vele beszélgetni zongorázás közben. Ilyenkor megnyílnak az emberek.
Mikor kezdett el harmonikázni?
Már 5 éve zongorázni tanultam, amikor 11 éves koromban kaptam egy harmonikát a szüleimtől karácsonyra. Nagyon megszerettem, és később tanultam is harmonikázni, mert úgy hozta a sors, hogy egyre többször léptem fel a nyilvánosság előtt. A 70’-es évek elején, amikor a rock zene divatba jött letettem a harmonikát, mert nem éreztem, hogy szükség lenne rá, de később újra elővettem. Ennek örülök, mert ez a hangszer egyre népszerűbbé válik és óriási lehetőségek vannak benne.
Milyen zenei műfajokban tud kiteljesedni?
Elsősorban az amerikai jazz áll hozzám a közel, méghozzá azért, mert azt hallom, hogy ők önfeledten, szabadon muzsikálnak. Nagy kedvencem Ray Charles. Nem azért mert vak volt – bár biztos, hogy valami vonzódás ehhez is köthető -, de az én látásmódom szerint Ő a 20. század egyik legnagyobb jazz zenésze volt.
Milyen gyakran vannak fellépései és milyen eseményeken szokott előadni?
A fellépéseim változó intenzitásúak, most májusban például sok, de van, amikor 2-3 hónapig pihenés van. 16 éve minden évben megjelenek a miskolci operafesztiválon, tehát úgy összességében akadnak megjelenések bőven.
Ki a zenei példaképe?
Ray Charles mellett a zongoristák közül kiemelnék még néhány nevet: Oscar Peterson, Errol Garner olyan amerikai muzsikusok, akiket jó példának tartok.
Ön szerint a zene segítségével milyen üzenetet tud közvetíteni a nagyközönség felé?
Szeretném azt az üzenetet közvetíteni, hogy mindenki érezze jól magát! Persze néha elcsüggedünk, de a zenén keresztül érezhetjük a szabadságot és az örömöt, hiszen a muzsikálás derűt hozhat az életünkbe.
Mit jelent Önnek a zene?
Egyszerű leszek: a szabadságot. A gondolkodásnak egy olyasfajta kifejezését, amely együttesen a szabadságot jelenti.
Köszönöm szépen az interjút és további sikereket kívánok Önnek az életben!
Ivanova Daniela
20 éve az összetartás jegyében
Kékesné Czinder Gabriella igazgatónő és Szenczy Sándor a Baptista Szeretetszolgálat elnöke
Izgatottsággal, zsibongással telített a levegő a műsor kezdete előtti órákban. A diákok, tanárok és a szervezők egy emberként fókuszálnak a sikeres főpróbára; mindenki igyekszik a maximumot kihozni magából, hogy „élesben” már minden tökéletesen működjön. Régi ismerősök mosolyogva köszöntik egymást, a tömeg lassan hömpölyög a nézőtérre. A sorok között helyet foglal úgy a polgármester úr Láng Zsolt, az igazgatónő Kékesné Czinder Gabriella, a fotósok és újságírók, mint az iskola diákjai és szüleik. A műsor délután 4 órakor kezdetét veszi.
A gálát néhány héttel ezelőtt egy, az iskolában tartott „Ki mit tud?” előzte meg, melyen a jelenlegi és volt tanulók legtehetségesebbjei vettek részt, s akik közül később kiválasztásra kerültek a gála szereplői. A zsűriben a diákigazgató és a szülők képviselője mellett helyet foglalt Fóris Johanna, igazgató helyettes és a gálaműsor egyik szervezője, Benedek Zalán, a Baptista Oktatási Központ művészeti vezetője és Johnny K. Palmer, az elismert énekes és dalszövegíró. A Bécsben született, külföldön is sikeres karriert magáénak tudható énekes örömmel vállalta, hogy az iskola tanulójával, Saláta Tamással közösen komponál egy dalt, mely az Addetur Iskola himnuszaként szolgál majd a jövőben. A próbák során gördülékeny, jó hangulatú munka folyt, a mű debütálására pedig a gála első perceiben került sor. A Johnny K. Palmer, Saláta Tamás, Ivanova Daniela és az Iskola kórusa által előadott Addetur dal – melynek dalszövegét Szabó Balázs írta – hatalmas sikert aratott és nagy tapsvihar követte.
Kirkner Ottó és az Andor Ilona Iskola diákjainak közös produkciója
Kékesné Czinder Gabriella igazgatónő nyitóbeszédében elmondta: mennyire hálás, amiért az iskola eljutott 20 éves jubileumáig és büszke a tanárok és diákok együttműködésére, kitartására, valamint arra, hogy itt mindenki egyenlő lehet. A fogyatékossággal élő diákok között megtalálható mozgássérült, látássérült és értelmileg akadályozott tanuló is, akik sikeresen beilleszkedve az iskolai életbe, tartalmas és élményekben gazdag éveket tölthetnek él ép iskolatársaikkal, tanáraikkal.
A több órás előadást Bartokos Tamás, az Imre Sándor Szeretetszínház rendezője foglalta keretbe és dolgozta ki. A prózai blokkban tehetséges szavalók, színészek adtak elő, a zenei blokkot pedig a zenész tanulók színesítették. Az Addetur kórusa – Szabó Zsófia vezetésével – több ízben is bekapcsolódott a műsorba; külön szólamokban, szólistákkal csendült fel például a Valahol Európában ismert dala, a „Zene az kell”. Néhány szám erejéig az Andor Ilona Iskola és a Szent Imre Gimnázium diákjai is felsorakoztak a színpadon és szórakoztató tánckoreográfiával csaltak mosolyt a közönség soraiban ülők arcára. Az előadások során a fény -és hangtechnika és a közönség lelkesedése mind emelte az est fényét, sajátos hangulatot teremtve ezzel a jeles napnak.
Az Iskola kórusa
A gálaműsor utolsó perceiben ismét az Addetur dal csendült fel, az estet pedig Szenczy Sándor elnök beszéde zárta, aki a Baptista Szeretetszolgálat nevében félmillió forintot ajánlott fel az iskola művészeti tevékenységének fejlesztése, segítése céljából.
Tóth Karcsi előadása
A gála alatt szem nem maradt szárazon. Diákok és tanulók, szülők és szervezők egyaránt megkönnyezték a megható perceket; a gyönyörű előadásokat, a közönség ovációját, de főként azt, hogy az Addetur még mindig létezik, létezhet. Üzenetének sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint a fogyatékossággal élő és ép diákok összetartása, továbbá az a vidám légkör, ami az Addetur mindennapjaiba 20 évvel ezelőtt beköltözött, s máig ott maradt.
Szerző: Ivanova Daniela
ParaSzuperSztár – a fogyatékossággal élő emberek tehetségkutatója
A ParaSzuperSztár célja, hogy megtalálja azokat a fogyatékossággal élő tehetségeket, akik eddig még nem tudták megmutatni magukat a szélesebb nyilvánosságnak, és a tehetségkutató folytatásaként egy tehetséggondozó program keretében segítse őket kulturális, művészeti pályájuk elindításában és kiteljesedésében. A rendezvény ötletgazdái Farkas Bálint színművész, Bálint Emese színész, énekes, harmonika művész, Monspart Sarolta világbajnok tájfutó.
Kik nevezhetnek?
Bármely, magyarországi fogyatékossággal élő személy vagy csoport, a fogyatékosság típusától és életkortól függetlenül. A csoport maximum 10 főből állhat.
Van-e nevezési díj?
Nincs nevezési díj.
Hogyan nevezhet?
Nevezni a jelentkezési lap kitöltésével és e-mailben vagy postán történő visszaküldésével lehet. A jelentkezéseket e-mailben a paraszupersztar@meosz.hu e-mail címre, vagy postán a MEOSZ, 1032 Budapest, San Marco utca 76 címre lehet küldeni. Jelentkezési határidő: 2014. május 20. A nem a kiírásnak megfelelően beküldött, vagy határidő után beküldött jelentkezéseket nem vesszük figyelembe.
Jelentkezési határidő: 2014. május 20.
Előzsűrizés, területi döntők: 2014. május 21. – október
Döntő:2014. december 5.
Kiállítások, antológia megjelentetés, a nyertes produkciók és alkotások bemutatása, promóciója: 2014. december 5 – 2015. június 30.