Maga a felülvizsgálat három fő dokumentumon alapul: a Kormány által készített nemzeti jelentésen, az ENSZ emberi jogi mechanizmusai által készített összefoglalón, és az ombudsmanok, civil szervezetek információin.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) felülvizsgálati eljárása viszonylag új mechanizmus: 2008 áprilisa óta alkalmazott, mely keretében valamennyi ENSZ tagállam emberi jogi helyzetét áttekintik. Maga az eljárás, a UPR (’universal periodic review’) az EJT egyenlő bánásmódjának elvén alapul, hiszen ezáltal minden részes állam számára biztosítja, hogy az emberi jogok garantálásáért tett lépéseik elismerést nyerjenek.
A korábbi felülvizsgálatra 2011. május 11-én került sor, amikor is a magyar kormány 158 ajánlásból 119-et teljes egészében, 3-at részben fogadott el, 26-ot pedig visszautasított. A mostani, második felülvizsgálat 2016. május 4-én zajlott, mely 221 ajánlásából 96-ot teljes egészében, 105-öt részben fogadtak el, 20-at pedig elutasítottak. A statisztika szerint a Kormány most fele annyira volt megengedő és teljes egészében elfogadó, mint öt évvel korábban, sokkal inkább volt kompromisszumra hajlandó a részbeni elfogadás lehetőségével.
A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) három fő területet emelt ki: az oktatást, az egészségügyi rendszert és a hozzáférhetőség kérdését. Az oktatással kapcsolatban felhívta arra figyelmet, hogy azonnali lépések megtétele szükséges a fogyatékossággal élő gyermekek inkluzív oktatásának lakóhelyükhöz közeli biztosítására, illetve hosszú távon az élethosszig tartó tanulás megvalósításáért az észszerű alkalmazkodás a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN CRPD) 24. cikk 5. pontjának szellemében való biztosításra. Ezen felül kiemelte, hogy a tanárok számára megfelelő felkészítés szükséges a fogyatékossággal élő gyermekek szükségleteinek megismerésére. Ezzel kapcsolatban a Kormány teljes egészében elfogadta a UPR 178-as javaslatát, mely szerint folytatni kell a megkezdett utat, mely mind a jogokat, mind az azonos lehetőségeket biztosítja a fogyatékossággal élő emberek számára, melyhez szükséges a megfelelő forrás garantálása a befogadó oktatási rendszer fejlesztésére, valamint az elegendő és megfelelő támogató szolgáltatások támogató szolgáltatások biztosítása saját közösségeikben, hogy hosszú távon a fogyatékossággal élő emberek is önállóan élhessenek. Ezen felül szintén elfogadták a UPR 181-es javaslatát, mely szerint országszerte biztosítani kell az inkluzív oktatást a fogyatékossággal élő gyermekek számára.
Az egészségügy kapcsán a FESZT kifogásolta, hogy a legtöbb eseten a súlyos vagy halmozott fogyatékossággal élő emberek még a legalapvetőbb egészségügyi ellátásban sem részesülnek, melynek egyik oka, hogy az egészségügyi dolgozók, orvosok nem rendelkeznek kellő ismerettel a velük való kommunikációhoz, illetve a környezetükben nincs is számukra megfelelő ellátás, ezért szorgalmazzák a CRPD-val összhangban minden szükséges lépés megtételét az egészségügyi rendszer hozzáférhetővé tételéért. A Kormány elfogadta a 182-es és 183-as UPR javaslatot is, mely szerint a fogyatékossággal élő emberek számára fejleszteni kell a társadalmi, gazdasági és kulturális életben való részvétel biztosítását a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés nélkül, s az egészségügyben biztosítani kell a megfelelő és teljes körű tájékoztatást.
Részben fogadták csak el a 171., 172., 179. és 180. pontokat, melyek a munkaerőpiachoz és az egészségügyi szolgáltatáshoz, úgy mint a reproduktív ellátáshoz való hozzáférés biztosítását szorgalmazzák a marginalizált csoportok, beleértve a fogyatékossággal élő nők számára.
Ezen felül a hozzáférhetőség kérdését kiemelve a FESZT sürgette a fizikai környezet, úgy mint a tömegközlekedés és a középületek akadálymentesítését, mely a UPR-ban kifejezetten nem került nevesítésre, azonban mind az oktatás, mind a munkaerőpiachoz való hozzáférés előfeltételeként közvetetten megjelenik.
Mikola Orsolya
ensz Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
A FESZT is közreműködött a UPR jelentés elkészítésében
Kép forrása: www.prae.hu
Maga a felülvizsgálat három fő dokumentumon alapul: a Kormány által készített nemzeti jelentésen, az ENSZ emberi jogi mechanizmusai által készített összefoglalón, és az ombudsmanok, civil szervezetek információin.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) felülvizsgálati eljárása viszonylag új mechanizmus: 2008 áprilisa óta alkalmazott, mely keretében valamennyi ENSZ tagállam emberi jogi helyzetét áttekintik. Maga az eljárás, a UPR (’universal periodic review’) az EJT egyenlő bánásmódjának elvén alapul, hiszen ezáltal minden részes állam számára biztosítja, hogy az emberi jogok garantálásáért tett lépéseik elismerést nyerjenek.
A korábbi felülvizsgálatra 2011. május 11-én került sor, amikor is a magyar kormány 158 ajánlásból 119-et teljes egészében, 3-at részben fogadott el, 26-ot pedig visszautasított. A mostani, második felülvizsgálat 2016. május 4-én zajlott, mely 221 ajánlásából 96-ot teljes egészében, 105-öt részben fogadtak el, 20-at pedig elutasítottak. A statisztika szerint a Kormány most fele annyira volt megengedő és teljes egészében elfogadó, mint öt évvel korábban, sokkal inkább volt kompromisszumra hajlandó a részbeni elfogadás lehetőségével.
A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) három fő területet emelt ki: az oktatást, az egészségügyi rendszert és a hozzáférhetőség kérdését. Az oktatással kapcsolatban felhívta arra figyelmet, hogy azonnali lépések megtétele szükséges a fogyatékossággal élő gyermekek inkluzív oktatásának lakóhelyükhöz közeli biztosítására, illetve hosszú távon az élethosszig tartó tanulás megvalósításáért az észszerű alkalmazkodás a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN CRPD) 24. cikk 5. pontjának szellemében való biztosításra. Ezen felül kiemelte, hogy a tanárok számára megfelelő felkészítés szükséges a fogyatékossággal élő gyermekek szükségleteinek megismerésére. Ezzel kapcsolatban a Kormány teljes egészében elfogadta a UPR 178-as javaslatát, mely szerint folytatni kell a megkezdett utat, mely mind a jogokat, mind az azonos lehetőségeket biztosítja a fogyatékossággal élő emberek számára, melyhez szükséges a megfelelő forrás garantálása a befogadó oktatási rendszer fejlesztésére, valamint az elegendő és megfelelő támogató szolgáltatások támogató szolgáltatások biztosítása saját közösségeikben, hogy hosszú távon a fogyatékossággal élő emberek is önállóan élhessenek. Ezen felül szintén elfogadták a UPR 181-es javaslatát, mely szerint országszerte biztosítani kell az inkluzív oktatást a fogyatékossággal élő gyermekek számára.
Az egészségügy kapcsán a FESZT kifogásolta, hogy a legtöbb eseten a súlyos vagy halmozott fogyatékossággal élő emberek még a legalapvetőbb egészségügyi ellátásban sem részesülnek, melynek egyik oka, hogy az egészségügyi dolgozók, orvosok nem rendelkeznek kellő ismerettel a velük való kommunikációhoz, illetve a környezetükben nincs is számukra megfelelő ellátás, ezért szorgalmazzák a CRPD-val összhangban minden szükséges lépés megtételét az egészségügyi rendszer hozzáférhetővé tételéért. A Kormány elfogadta a 182-es és 183-as UPR javaslatot is, mely szerint a fogyatékossággal élő emberek számára fejleszteni kell a társadalmi, gazdasági és kulturális életben való részvétel biztosítását a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés nélkül, s az egészségügyben biztosítani kell a megfelelő és teljes körű tájékoztatást.
Részben fogadták csak el a 171., 172., 179. és 180. pontokat, melyek a munkaerőpiachoz és az egészségügyi szolgáltatáshoz, úgy mint a reproduktív ellátáshoz való hozzáférés biztosítását szorgalmazzák a marginalizált csoportok, beleértve a fogyatékossággal élő nők számára.
Ezen felül a hozzáférhetőség kérdését kiemelve a FESZT sürgette a fizikai környezet, úgy mint a tömegközlekedés és a középületek akadálymentesítését, mely a UPR-ban kifejezetten nem került nevesítésre, azonban mind az oktatás, mind a munkaerőpiachoz való hozzáférés előfeltételeként közvetetten megjelenik.
Mikola Orsolya
Megszavazták a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását
Kép forrása: rehabportal.hu
Kósa Ádám fideszes EP-képviselő és egyben az EP fogyatékosságügyi munkacsoportjának társelnöke ennek kapcsán azt mondta, az önálló életvitelhez a kulcsot a befogadó oktatás és a fizetett munkavégzés jelentheti. Hangsúlyozta emellett a digitális rendszerek fontosságát is, mivel azok megkönnyítik a fogyatékossággal élő személyek számára a társadalom minden területén való részvételt.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő a fejleményről úgy nyilatkozott, hogy a tartalmi elemek mellett elvi okokból is kiemelt jelentőséggel bír ez az egyezmény, hisz ez az első – és mostanáig az egyetlen olyan – nemzetközi emberi jogi szerződés, melyet az EU önmaga is megerősített 2010 decemberében.
Hölvényi György fideszes EP-képviselő, az Európai Néppárt frakciójának vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke csütörtökön közzétett sajtóközleménye szerint az EP előző esti vitájában kijelentette, az uniós külpolitika egyik legfontosabb feladata a szabadságjogok védelme, különösen a számos esetben korlátozott szabad vallásgyakorlás terén.
A plenáris ülésen Federica Mogherini uniós külügyi főképviselő mutatta be az EU 2015. évi jelentését az emberi jogok és a demokrácia érvényesüléséről.
Hölvényi György az európai külpolitika fontos geostratégiai feladatának nevezte a keresztények és más vallási kisebbségek megmaradásának biztosítását a terror és polgárháborúk sújtotta országokban.
A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa által kiírt pályázat
kép forrása: german.uni-pannon.hu
A pályázat célja:
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményben megfogalmazott szemlélet erkölcsi jutalmazása, mely két éven keresztül biztosítja a támogatott számára hivatalos formában a megfogalmazott célban elért eredmények tanúságát.
Díjazás, elismerés:
Kategóriánként három befogadó magyar település emlékplakett általi erkölcsi elismerésben részesül. A támogatott két éven keresztül jogosult az emlékplakett hivatalos felhasználására az arculati elemei között. Az emlékplaketteket jelentős sajtóeseményként számon tartott, ünnepélyes díjátadó keretében nyújtja át a pályáztató.
A pályázati téma:
A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa pályázatot hirdet a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos témában:
„Befogadó magyar település”
A pályázók köre:
A témának megfelelően két kategóriában, minden magyarországi település benyújthat pályázatot.
1. kategória: minden 50.000 fő lakost meghaladó település, illetve Budapest kerületei.
2. kategória: minden, 50.000 fő alatti lakosságszámú település, illetve Budapest kerületei.
A pályázat benyújtásának határideje:
2016. március 1., 23:59
A pályázat benyújtásának formája:
A kétfordulós pályázati programra a pályázati útmutató és adatlap letölthető az alábbi linken (http://www.etikk.hu/feszt/). A dokumentáció teljes körű kitöltését követően a pályázat megküldése a kiegészítő mellékletek csatolásával (pl. fénykép, sajtócikk) együtt a feszt@etikk.hu e-mail címre lehetséges a pályázati határidőn belül.
A pályázatot beküldő e-mail tárgyának tartalmaznia kell a következő címet: „FESZT 2016 pályázati dokumentáció”.
Pályázat benyújtásával kapcsolatos kérdésekre a feszt@etikk.hu e-mail címen kaphat további felvilágosítást.
A pályázat elbírálásának menete:
A beérkező pályázati dokumentumok formai ellenőrzést követő szakmai elbírálását a Fogyatékos Emberek Szervezetinek Tanácsa 11 fős elnöksége végzi.
A pályázatok szakmai elbírálása az első fordulóban szakmai szempontsor alapján történik pontozással.
A második fordulóra bekerült pályamunkákról a pályázó rövid prezentációt tart az értékelő bizottság előtt, melynek eredményéről a prezentációt követő egy hónapon belül kiértesítünk minden pályázót.
A FESZT elküldte javaslatait az ENSZ Bizottság számára
kép forrása: pixabay.com
Fodor Ágnes szerint a látássérült fogyatékos általános iskolai tanulók integrált oktatásának jogszabályi feltételei adottak, de a tanításukhoz szükséges humánerőforrás és a szemléltető eszközök nem állnak rendelkezésre. Emiatt tudásszintjük alacsonyabb látó társaikénál, így hátrányos helyzetbe kerülnek a munkavállalásban, a továbbtanulásban.
Befogadás ma úgy igazán nem nagyon létezik. Integráció van, ami sok esetben kényszeren alapul – feltételek nélkül. A tárgyi feltételek előírása nem egyénre szabott, hanem általános – fölösleges kiadásokra kényszeríti azt az intézményt, amelybe járnak fogyatékos tanulók. Jelenleg sok az ellátatlan gyermek/tanuló, mert nem fér bele a szakos gyógypedagógus óraszámába, már az az óraszám, amit az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció címszó alatt kellene kapjanak a gyermekek, illetve közel, s távol sincs megfelelő szakos gyógypedagógus. A nagy létszámú csoportok vagy osztályok nem alkalmasak a befogadásra -mondja az elnök asszony.
A halmozottan fogyatékos gyermekek (pl. beszéd-látás; látás-értelmi sérült; látás-mozgás, látás – autista, stb.) elhelyezése problémás, a súlyos halmozottaké pedig kimondottan rossz , s ők már alig-alig kapnak pl. látásnevelést, ha egyáltalán sikerül intézményt találni számukra. Alig van lehetőség asszisztensek alkalmazására, pedig sokat segítenének abban, hogy befogadókká váljanak az intézmények.
Nagy teher ez a családok számára –hangsúlyozta Fodor Ágnes.
Ami rendkívül hasznos, hogy a két budapesti EGYMI nyilvántartásában szerepelnek az (ismert) látássérült gyermekek, egészen az óvodás kortól a középiskola befejeztéig. Szintén elismerésre méltó, hogy az Országos Látásvizsgáló Központ névjegyzéke segítséget nyújt a gyógypedagógusok felkutatásában, de ez önmagában még kevés ahhoz, hogy ezek a tanítók/tanárok megfelelően tudják fogadni a sérült személyeket. Ami viszont szintén megemlítenénk, mint pozitívum, hogy egyes intézmények rendkívül befogadóak a sérült gyermekekkel szemben.
Fontos célkitűzés lenne a szakember-ellátottság javítása. A látássérültekre szakosodott gyógypedagógusok létszáma alacsony, és “az őket foglalkoztató EGYMI-hálózat hiánya miatt az integráltan nevelt és tanuló gyengénlátó, aliglátó gyermekek és tanulók rehabilitációs óráinak ellátása, befogadó intézményük támogatása földrajzi elhelyezkedéstől függően nagy eltérést mutat.“
Az eszközökkel kapcsolatban viszont komoly problémákba ütközünk: “Az intézmények többsége nem rendelkezik a törvény által előírt kötelező eszközökkel, s az ellenőrzéstől tartva különböző megoldásokkal próbálja a helyzetet legalizálni; pl. gyógypedagógiai javaslatot kér az EGYMI-től a tanuló eszközszükségletéről, alapdokumentum-módosítással hátrál ki az integráció feladatából. “
A tanulók egy digitális/elektronikus tankönyv beszerzése során is falakba ütköznek, melynek főbb oka a magas költség. Bár az MVGYOSZ-től igényelhetőek elektronikus tankönyvek, viszont ezek a gyengénlátó tanulók igényeit nem elégítik ki. Számukra fontos, hogy a tankönyvek változatlan tartalmúak legyenek, azaz képekkel, ábrákkal, de elektronikus változatban biztosítsák a megfelelő tudás elsajátítását. Ez az akadálymentes hozzáférés nehezíti meg a gyengénlátó gyermekek oktatás-beli mindennapjait.
Mi lehet a megoldás?
Fodor Ágnes azt javasolja, hogy az eszközök kikölcsönözhetőek legyenek az EGYMI eszköztárából, s ezzel a tanulók gazdaságos és hatékony módon tudnának tudást szerezni.
A FESZT javaslatai
A FESZT szerint a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze az, ha először is változtatunk a társadalmi attitűdön és törekszünk egy befogadóbb társadalom megteremtésére, ahol a fogyatékossággal élő személyek is nyitott kapukra találnak.
Fontos továbbá, hogy a fogyatékossággal élők képességeit és készségeit folyamatosan fejlesszék, ezáltal elősegítve, hogy a jövőben gyakorolhassák jogaikat.
Mégis, a legproblémásabb terület az együttműködés hiánya a speciális igényű tanulókkal szemben, ugyanis a tolerancia, illetve a befogadó nevelés a gyakorlatban még mindig nem elérhető számukra.
Mit mondanak a látássérült szülők?
“11 éve, mióta iskolába járnak a gyermekeim, folyamatosan gondot okozott nekem, hogy mint olyan szülő, aki felelősen kívánja nevelni gyermekeit és így a házi feladatok ellenőrzésében is aktívan részt vesz, látássérültként akadálymentes verziójú tankönyvet kapjak a kezembe. Legalább is úgy nem, hogy azért ne kellene pluszba fizetnem.“
“Jegyzői határozatra kikényszerítik a sérült gyermek fogadását, amiben gyakran nincs köszönet. Az óvónők és a pedagógusok bizonytalanok és tapasztalatlanok. A gyerekek, akik támaszt várnának a pedagógustól szintúgy. Ez a kombináció nem jó. Az ép gyerekeknek is a kis létszámú csoportok az ideálisak, de a sérülteknek még inkább.“
