A demonstrálók sárga és narancssárga láthatósági mellényt viseltek, elmondásuk szerint azért, hogy a döntéshozók előtt ezzel is láthatóvá váljanak, ők és a problémáik is. A fogyatékossággal élő embereknek szociális szolgáltatást nyújtó civil érdekvédő ernyőszervezet, a CÉ Hálózat képviselői a demonstráció után – a kormánynak, a képviselőknek és a döntéshozóknak címzett – petíciót, „nyílt kérést” adtak át a Parlament egyik kapujánál egy országgyűlési hivatali tisztviselőnek.
A demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón az egyesületi formában működő kiemelten közhasznú szervezet, a CÉ Hálózat képviselői, köztük Balázsné Nelhübel Henriette elnök arról beszélt, egyebek mellett azt sérelmezik, hogy a civil fenntartóknak nyújtott költségvetési támogatás messze elmarad az állami és egyházi intézmények támogatásától.
Minden gondozott egyformán értékes
Közölték, szerintük ugyanazért a feladatellátásért azonos támogatás járna, hiszen a különböző fenntartóknál gondozott fogyatékos emberek ugyanannyira értékesek, akárhol is segítik őket. Arra hívták fel a figyelmet, nem tud megvalósulni a fogyatékossággal élők esélyegyenlősége, ha az intézmények státusa alapján adják a támogatást, nem pedig a gondozottakra tekintettel.
Adataik szerint míg a civil fenntartók a lakóotthonban gondozottak után 827 ezer forintot kapnak egy évben, addig az állami intézményekben élők után 1,3 milliót, az egyházi intézményekben gondozottak után pedig 1,4 millió forintot – utóbbiak egyéb juttatásait nem is számítva.
A CÉ Hálózat szerint azonnali forrásbevonásra lenne szükség a rendszerbe, máskülönben ellehetetlenülnek a civil fenntartók által működtetett otthonok. Petíciójukban azt írták, a csőd szélén állnak a civil szociális ellátást nyújtó szervezetek, és a költségvetésben összességében csak fél évre elegendő forrást biztosítottak a számukra. Közölték, ellehetetlenítésükkel több mint háromezer fogyatékos ember veszítheti el lakhatását, ellátását, valamint az őket gondozó szakemberek is elveszíthetik munkájukat.
értelmi sérült Archives - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Fogyatékossággal élők demonstráltak a Parlamentnél
Fotó: Illyés Tibor/MTI
A demonstrálók sárga és narancssárga láthatósági mellényt viseltek, elmondásuk szerint azért, hogy a döntéshozók előtt ezzel is láthatóvá váljanak, ők és a problémáik is. A fogyatékossággal élő embereknek szociális szolgáltatást nyújtó civil érdekvédő ernyőszervezet, a CÉ Hálózat képviselői a demonstráció után – a kormánynak, a képviselőknek és a döntéshozóknak címzett – petíciót, „nyílt kérést” adtak át a Parlament egyik kapujánál egy országgyűlési hivatali tisztviselőnek.
A demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón az egyesületi formában működő kiemelten közhasznú szervezet, a CÉ Hálózat képviselői, köztük Balázsné Nelhübel Henriette elnök arról beszélt, egyebek mellett azt sérelmezik, hogy a civil fenntartóknak nyújtott költségvetési támogatás messze elmarad az állami és egyházi intézmények támogatásától.
Minden gondozott egyformán értékes
Közölték, szerintük ugyanazért a feladatellátásért azonos támogatás járna, hiszen a különböző fenntartóknál gondozott fogyatékos emberek ugyanannyira értékesek, akárhol is segítik őket. Arra hívták fel a figyelmet, nem tud megvalósulni a fogyatékossággal élők esélyegyenlősége, ha az intézmények státusa alapján adják a támogatást, nem pedig a gondozottakra tekintettel.
Adataik szerint míg a civil fenntartók a lakóotthonban gondozottak után 827 ezer forintot kapnak egy évben, addig az állami intézményekben élők után 1,3 milliót, az egyházi intézményekben gondozottak után pedig 1,4 millió forintot – utóbbiak egyéb juttatásait nem is számítva.
A CÉ Hálózat szerint azonnali forrásbevonásra lenne szükség a rendszerbe, máskülönben ellehetetlenülnek a civil fenntartók által működtetett otthonok. Petíciójukban azt írták, a csőd szélén állnak a civil szociális ellátást nyújtó szervezetek, és a költségvetésben összességében csak fél évre elegendő forrást biztosítottak a számukra. Közölték, ellehetetlenítésükkel több mint háromezer fogyatékos ember veszítheti el lakhatását, ellátását, valamint az őket gondozó szakemberek is elveszíthetik munkájukat.
20 értelmi sérült fiatal vesz részt közvetlenül a programban, 4 önkéntes és 2 gyógypedagógus szakember közvetlenül támogatja a program megvalósulását. A projektnek része még egy 20 órás zárt csoportos szülőtréning annak érdekében, hogy a szülők könnyebben el tudják engedni gyermekeiket, és hogy ők is támogatni tudják önállósodásukat. A program során, tréning alkalmakon kommunikációt, rendezvényszervezést, mindennapi élettel kapcsolatos feladatokat, valamint jogok és kötelezettségekkel kapcsolatos tudnivalókat sajátítanak el a résztvevő fiatalok. A program része még egy Facebook oldal, ahol a projekttel kapcsolatos aktuális bejegyzések mellett otthon megoldandó feladatokat kapnak a résztvevők, hogy egyrészt ne csak a program kontextusában foglalkozzanak az önállósággal, másrészt pedig hogy vidéki tagjaink is részben bekapcsolódhassanak a projektbe. Ezen az oldalon maguk a résztvevők is osztanak meg képeket arról, hogy hogyan valósítják meg a kitűzött feladatokat.
Fontos, hogy az értelmi sérült fiatalok a nekik szóló rendezvények szervezésében maguk is részt tudjanak venni, hiszen saját igényeiket, érdeklődésüket ők maguk ismerik leginkább, illetve a világ színesebbé tétele szempontjából is előnyös lehet, ha a nem mindennapi gondolkodású értelmi sérült fiatalok nem mindennapi programokat szervezhetnek, kilépve ezzel a konvenciók gyakran unalmas, egyhangú világából.
2014. októbere óta több konferencián is részt vett a csapat kisebb- nagyobb szervezői tevékenységgel. A projekt első saját rendezvénye 2015. január 3-án, egy újévi buli keretében történt meg. Ennek szervezésében, előkészítésében, lebonyolításában, nagymértékben részt vettek a Fészekhagyó programon résztvevő fiatalok. A tervezés során a fiatalok választották a helyszínt, készítették el a meghívót, döntötték el, hogy milyen ételeket készítsen a csoport, mi legyen a buli programja, mettől meddig tartson, kiket hívjunk meg, milyen zene szóljon, milyen legyen a helyszín dekorációja (amit a téli szünetben ők maguk készítettek el otthon).
Az esemény sikeresen lezajlott, a rendezvényszervező fiatalok elkészítették a hidegtálakat, kidíszítették a helyszínt, fogadták a vendégeket, volt köztük ceremóniamester és az esemény végén segítettek az elpakolásban, a helyszín rendbetételében. Ez és más további megtörtént, gyakorlati példák alapján sajátítják majd el a tréning során a Fészekhagyó Programban részt vevő fiatalok a rendezvényszervezés elméleti alapjait. Minden elméleti elemhez megtörtént, gyakorlati példát tudunk majd kapcsolni.
Ez az esemény egy folyamat része volt, mely folyamat sok tanulsággal, lelkesedéssel folytatódik tovább, újabb tapasztalatokat gyűjtve az értelmi sérült emberek igényeiről, valamint módszereikről, hogy hogyan tehetik a világot színesebbé, meglepetésekkel telivé, az egyhangúság megelőzésére.
Háttér információ
A Magyar Williams Szindróma Társaság neve, tevékenysége, céljai;
A társaságot 1999 elején érintett szülők alapították, az ÉFOÉSZ, és támogató szakemberek segítségével. Célunk az országban nagyrészt ellátatlan Williams szindrómás gyermekek, fiatalok és családjaik teljes körű megsegítése, érdekeik képviselete, védelme, és szolgálata, társadalomba történő integrációjának elősegítése. Szeretnénk, hogy e krónikus betegek a számukra potenciálisan legmagasabb elérhető szinten élhessenek, hogy társadalmilag elfogadottá és önálló életvitelre képessé váljanak és így beilleszkedhessenek a társadalomba.
Hasonlóképpen célunk a Társaság tagjainak egymást ismerő és segítő közösségekké való szervezése, folyamatos tájékoztatásuk, összejövetelek és tapasztalatcserék szervezése, a kellő információk közreadása. A szükséges komplex orvosi, gyógypedagógiai, mozgásfejlesztési háttér létrehozása, a Williams szindrómával kapcsolatos kutatások támogatása, együttműködve a külföldön vagy Magyarországon, e téren működő szervezetekkel. E céljainkat szolgálja például a széleskörű segítségnyújtás a halmozottan sérült gyermekek fejlesztésével, a szülők és szakemberek informálásával, a gyógypedagógia, a mozgásfejlesztés, a speciális nyelvoktatás valamint a zeneterápia és zeneoktatás területén, elősegítve a későbbi önállóbb életvitelt, a gyermekek integrációját és a családok lelki egészségét. Tevékenységünk az egész ország, sőt a környező országok magyar lakta területeire is kiterjed. A RIROSZ és az Európai WS Szövetség alapító tagja.
Bővebb tájékoztatást igény szerint küldünk, de számos információ megtalálható:
