A Csicergő Óvoda felkérésére szerveztünk két csoport részére szemléletformáló foglalkozást áprilisban.
Az érzékenyítés első harmadában arról beszélgettünk, hogy kik a látássérültek és honnan lehet őket felismerni. Amint az kiderült, nagyon sokan láttak már fehérbotos vagy vakvezető kutyás embereket az utcán. Megbeszéltük azt is, hogyan lehet segíteni a zebrán való átkelésnél annak aki látássérült és ezen keresztül szót ejtettünk a kommunikálásról is.
A második harmadban arról az érzékszerveinket tettük próbára, zajokból próbáltuk felismerni a hangok forrásait, valamint illatokat azonosítottunk. Mivel a beszélő lámpák létének hallatára rendszerint nevetnek a kicsik, ezért elvittük nekik egy beszélő lámpa hangját és lejátszottuk a részükre.
Az utolsó harmadban a Braille-írásról beszélgettünk. Mivel nagycsoportosok lévén már nagyon sokan tudnak írni számokat és betűket, ezért vettük bele a programba. Nagyon tetszett nekik a Braille-írásos papír, megmutattuk nekik a Braille-írógépet, sőt, egy gyöngyökből kirakott Braille-írásos névjegytáblát is kaptak tőlünk ajándékba, melynek nagyon örültek.
Számunkra mindig nagy öröm, ha egy óvoda kezdeményez, mert ez arról tanúskodik, hogy fontosnak tartják a kicsik szemléletformálását. Mi is azt gondoljuk, hogy lényeges korán kezdeni és rendszeresen ismételni, mert így nagyon sok későbbi rossz beidegződést és előítéletet meg lehet előzni.
Érzékenyítés a Csicsergő Óvodában
A Csicergő Óvoda felkérésére szerveztünk két csoport részére szemléletformáló foglalkozást áprilisban.
Az érzékenyítés első harmadában arról beszélgettünk, hogy kik a látássérültek és honnan lehet őket felismerni. Amint az kiderült, nagyon sokan láttak már fehérbotos vagy vakvezető kutyás embereket az utcán. Megbeszéltük azt is, hogyan lehet segíteni a zebrán való átkelésnél annak aki látássérült és ezen keresztül szót ejtettünk a kommunikálásról is.
A második harmadban arról az érzékszerveinket tettük próbára, zajokból próbáltuk felismerni a hangok forrásait, valamint illatokat azonosítottunk. Mivel a beszélő lámpák létének hallatára rendszerint nevetnek a kicsik, ezért elvittük nekik egy beszélő lámpa hangját és lejátszottuk a részükre.
Az utolsó harmadban a Braille-írásról beszélgettünk. Mivel nagycsoportosok lévén már nagyon sokan tudnak írni számokat és betűket, ezért vettük bele a programba. Nagyon tetszett nekik a Braille-írásos papír, megmutattuk nekik a Braille-írógépet, sőt, egy gyöngyökből kirakott Braille-írásos névjegytáblát is kaptak tőlünk ajándékba, melynek nagyon örültek.
Számunkra mindig nagy öröm, ha egy óvoda kezdeményez, mert ez arról tanúskodik, hogy fontosnak tartják a kicsik szemléletformálását. Mi is azt gondoljuk, hogy lényeges korán kezdeni és rendszeresen ismételni, mert így nagyon sok későbbi rossz beidegződést és előítéletet meg lehet előzni.
Tóth Andrea
közösségi civilszervező
Tovább folytatódott a rákosmenti iskolák érzékenyítése
Április 20-án a Czimra Gyula Általános Iskola két hetedik osztályát érzékenyítettük. A kutyás és „fehér” botos közlekedési bemutatót az iskola könyvtárában tartottuk, ahol Bonca ismét nagy sikert aratott.
A fiatalok megismerkedhettek, Braille-írással, és ki kellett találniuk, hogy Péter melyik könyvből olvas föl részleteket. A csapatunk másik része a két osztályt két különböző helyszínen érzékenyítette. Itt interaktív feladatokat oldottunk meg csoportmunkában, például párosító játékot játszottunk szemtakaróval, és megismertettük a diákokat egy olyan applikációval is, ami a látássérülteknek a pénz felismerésében segít.
Sokat beszélgettünk, és a diákok fel merték tenni a látássérültséggel kapcsolatos kényes kérdéseket is. Reméljük, hogy látogatásunkkal közelebb hoztuk a látássérültek és látók világát egymáshoz!
Acsay Péter és Kray Zsuzsa
közösségi civil szervezők
Rendhagyó osztályfőnöki óra a KMO-ban
A gyerekek 2 csoportban vettek részt a foglalkozáson. A nagyobbaknak (3. és 4. osztály), Bernát Zsuzsanna frontális érzékenyítést tartott, melyből a gyerekek megtudhatták, ki számít látássérültnek, mi segíti a vakokat pl. a közlekedésnél, milyen nehézségek adódnak a mindennapi tevékenységek során?
Bemutattuk a beszélő telefonos alkalmazásokat, a beszélő eszközöket, és a számítógépes programokról is beszéltünk MAGIC nagyító program, Jaws beszélő program. A gyakorlati bemutatókon Krayné Faragó Zsuzsa segítségével, szemtakaróval kipróbálhatták, milyen vakon a zokni-párosítás, hogyan tudnak vizet tölteni kancsóból pohárba, és megtapasztalhatták, hogy a folyadékszintjelző milyen nagy segítség ebben. A gyerekek bekötött szemmel próbáltak pénzérméket felismerni, és bemutattuk nekik a Money Reader alkalmazást, ami felolvassa a papírpénzek címleteit.
A másik teremben Acsay Péter a fehérbotos közlekedést mutatta be, és a gyerekek azt is gyakorolhatták vele, hogyan kell helyesen segíteni az utcán közlekedő vakoknak. A Braille-írásról is beszélt és olvasott nekik. Tanai Csaba Bonca kutyával érkezett, a gyerekek nagy örömére. Csaba mesélt arról, milyen kutyafajták alkalmasak vakvezető kutyának, milyen orvosi vizsgálatok és alkalmassági vizsgálat előzi meg a képzést, elmondta, mekkora segítség egy vakvezető kutya a balesetmentes közlekedésben.
Az elsősöknek beszélgetős érzékenyítést tartottunk, és meglepődtünk milyen tájékozottak. A gyakorlati feladatokat szemtakaróval végezték, a többi érzékszervűkre hagyatkozva. Tapintással gyümölcsöket, állatokat, formákat, szaglással fűszerek illatát kellett felismerniük. Hallás alapján többféle hangból kiválasztották a két egyformát. A másik teremben a kutyás és fehérbotos közlekedésről kaptak korúknak megfelelő tájékoztatást, és kollégánk Braille-írásos mesekönyvből olvasta nekik a Pinokkió kalandjait. Bonca kutyus a kicsiket is elbűvölte, és a simogatás most sem maradt el.
A gyerekek mindhárom alkalommal érdeklődőek voltak, és ügyesen végezték a feladatokat. Bízunk benne, hogy a mindennapi élet során nem félnek odamenni egy fogyatékossággal élő emberhez, és segítenek neki.
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Második komplex érzékenyítés Rákosmentén
Az Újlak utcai Általános Iskolában folytattuk az érzékenyítő mintaprogramot, amelyben három hetedikes osztály vett részt. Két kollégánk tartott velünk, és a csapat kiegészült Gandhival, a vakvezető kutyussal is.
Szokás szerint két teremben foglaltunk helyet: az egyikben a fehér botos, kutyás közlekedés volt a fő téma, a másikban „feladatmegoldós, beszélgetős” program zajlott. A kutyás program alatt komolyan felmerült a diákokban a kíváncsiság, hogy a vakvezető kutya hogyan segíti a látássérülteket. Ennek tesztelésére az egyik fiú feldöntött egy széket a teremben, amit a kutyus sikeresen kikerült, bizonyítva ezzel azt, hogy képes felismerni és kikerülni az akadályokat.
Az érdeklődés oly nagy volt, hogy az egyik órához más osztályból is csatlakoztak diákok. Programunk jól sikerült: az iskola jövőre is visszavár bennünket!
Acsay Péter és Kray Zsuzsa
közösségi civilszervezők
Komplex érzékenyítés Rákosmentén
Kerületünk önkormányzatával történt megállapodásunk alapján, az idén bekapcsolódunk az iskolai komplex érzékenyítős mintaprogramba. Ennek első állomására március 19-én került sor a Zrínyi Miklós Általános Iskolában, melyre kollégáink is velünk tartottak, kiegészülve Bonca vakvezető kutyussal.
Csapatunk két részre oszlott: a tornaterem egyik végében „beszélgetős, feladatmegoldós” program zajlott, ahol a hetedikesekkel tisztáztuk a látássérültség fogalmát, átbeszéltük a látássérültek számítógép- és telefonhasználatával kapcsolatos dolgokat, valamint játszottunk tapintós kirakós játékot szemtakaróval, illetve fogyatékossággal kapcsolatos kifejezéseket is párosítottunk. Közben a terem másik végében a fehér botos, illetve a vakvezető kutyával történő közlekedést és a futár nevű alkalmazást mutattuk be, valamint a résztvevők részleteket hallhattak a Toldiból is, amelyet Braille írásos könyvből olvastunk föl.
A három hetedik osztály érzékenyítésével véget ért volna a program, de következett a ráadás. Egy elsős osztályfőnök megkért minket, hogy menjünk be az ő első osztályába, ahol van egy hallássérült kislány, akit csúfolnak a társai. Örömmel tettünk eleget a kérésnek. Itt a „vakos dolgokat” is bemutattuk, de a hangsúlyt arra helyeztük, hogy hallássérültként is lehet teljes életet élni. Többen emlékeztek ránk a korábbi óvodai érzékenyítésekről, ami számunkra nagy öröm volt!
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsa
közösségi civilszervezők
Ismét óvodai érzékenyítés volt Újpesten
Újpest a főváros azon kerületeinek egyike, melyben majdnem minden óvodában sor került már érzékenyítő foglalkozásokra. Azóta viszont az egykori óvodásokból iskolások lettek és sok intézmény fontosnak érzi, hogy az Egyesületünk által szervezett szemléletformáló foglalkozást az új ovisok is megismerjék. Így van ez a Viola oviban is, ahol a felsőbb csoportokba járókkal találkozhattunk.
A foglalkozások első felében arról beszélgettünk a kicsikkel, hogy mi a látássérültség és vajon kik is lehetnek a látássérültek? Arról is szó esett, hogyan lehet segíteni a látássérülteknek a mindennapokban. Megtanítottuk nekik a két alapvető kifejezést: “segíthetek” illetve “hogyan segíthetek”? Mindezt az ő nyelvükön beszéltük meg velük, sokszor játékos keretbe helyezve. Az a célunk, hogy ne féljenek a látássérültektől, merjenek nyitottan közeledni mindenki felé és képesek legyenek a kapcsolatfelvételre.
A foglalkozások második felében az érzékszerveinket használva játszottunk. Csukott szemmel illatokat szagoltunk, valamint zörgésből és tapintásból próbáltunk tárgyakat felismerni olyan tárgyakat, melyek a mindennapokban körülvesznek minket. Megkíséreltük úgy körülírni ezeket, hogy ne tartalmazzanak vizuális információt és meglepően találékony megoldásokkal bűvöltek el minket az ovisok.
A végén mindenkinek lehetőséget adtunk arra, hogy kipróbálhassák a Braille-írógépet, valamint az általa készített írást mindenki el is vihette haza. Külön örömöt jelentett a számunkra, hogy több alkalommal is a kicsik kérdéseivel zárultak a foglalkozások.
Nagyon örülünk annak, hogy vannak intézmények melyek fontosnak tartják a gyermekek szemléletformálását és ehhez a segítségünket kérik. Nagy örömmel és nagy szeretettel állunk másoknak is a rendelkezésére!
Kulmanné Era, Szélesné Panka, Tóth Andrea és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Érzékenyítés egy újpesti gimnáziumban
A Könyves Kálmán Gimnázium előtt találkoztunk Andival, Attilával, Karesszal, Csabával, és Boncával, az esős szerda délelőttön. Bár az idő szomorú, mi vidámak voltunk. Egy hetedik, és egy nyolcadik osztály várta, érkezésünket.
Megbeszélés szerint, kis csapatunk egyik fele a hetedikbe ment, a másik kis időre, nyolcadikosnak érezhette magát. Csabával, a botos, illetve, a kutyás közlekedésről beszélgettünk, a gyerekekkel. Karesz az utcai akadálymentesítésről adott tájékoztatást, amelyről kiderült, elég sokat tudnak a srácok. Sokszor elmondom, hogy nincs egyforma csoport, reagálás a megjelenésünkre, és magára az érzékenyítésre, mindegy a korosztály. Most sem volt másként. Míg a nyolcadikosok aktívak, bátrak voltak, a hetedikesek, csöndben, feszülten figyelték Csaba, Karesz, és Panka előadását. Túlságosan fegyelmezettek voltak, de nagyon figyeltek.
Az Eráék csoportja, sok érdekes kipróbálható információval látták el a gyerkőcöket. Andi a Braille-írógéppel, igen csak felkeltette a gyerekek érdeklődését, a pontírásra. Attila, és Era, a tapintás és szaglás felfedezésében segítettek.
Náluk is kiderült a beszélgetések folyamán, hogy sokat tudnak a gyerekek, a látássérültségről. Mindent összevetve, nagyon jó délelőttünk volt. Köszönjük kollégáink segítségét!
Kulmanné Era és Szélesné Panka
közösségi civilszervezők
Megkezdtük az újpesti iskolák érzékenyítését
Egy előzetes megbeszélés kapcsán dr. Molnár Szabolcs alpolgármester úrral, és Tamás Ilona tankerületi igazgató asszonnyal megbeszéltük, hogy az idén elkezdjük a negyedik kerületi iskolák érzékenyítését. Meghívást kaptunk 2018. február 15-ére, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ Intézményvezetői értekezletére, ahol bemutatkoztunk az iskolák igazgatóinak és elmondtuk mit szeretnénk és milyen fontossággal bír ez a tevékenységünk.
Ott helyszínen már három igazgatónak is elnyerte tetszését a programunk, mert időpontot is egyeztettek velünk. Ebben a hónapban 22-én a Halassy Olivér Német Tagozatos Általános Iskola három évfolyamát érzékenyítettünk le. Ez egy kivételes nap volt számunkra is, mert ezen a napon az egész iskola a fogyatékkal élőkkel foglalkozott.
Egyszerre két osztállyal foglalkoztunk. Era és Attila az érzékszervek fontosságáról, a Braille-írás használatáról, játékosan interaktív formában. Panka a botos közlekedést, Darinka két kiképzés alatt álló kutyával a kutyás közlekedést mutatta be, szintén interaktív, játékos formában.
Nagyon várjuk a márciusi folytatást, amikor is már három iskola van bejegyezve a naptárunkba.
Szélesné Panka és Kulmann Era
közösségi civilszervezők
Rendhagyó osztályfőnöki óra a KMO-ban
Varró Mariann február 22-én rendhagyó osztályfőnöki órára hívta egyesületünket a KMO-ba, érzékenyítő foglalkozást tartani kisiskolások részére. Célunk az volt, hogy interaktív, elfogadást segítő foglalkozás keretében, a gyerekekhez közelebb vigyük a „fogyatékkal élők” mindennapi élethelyzeteit, megkönnyítve ezzel a kommunikációt és a segítségnyújtást.
A rendhagyó osztályfőnöki órára a Bólyai János Általános Iskolából 23 gyerek érkezett 2 kísérővel. Az érzékenyítés két helyszínen folyt. Egyik teremben Bernát Zsuzsanna tartott beszélgetős érzékenyítést, melyből a gyerekek megtudhatták azt, hogy ki számít látássérültnek, mi segíti a vakokat például a közlekedésnél, milyen nehézségek adódnak a mindennapi tevékenységek során?
A gyakorlati bemutatókon Krayné Faragó Zsuzsa segítségével kipróbálhatták, milyen vakon a zokni-párosítás, hogyan tudnak vizet tölteni kancsóból pohárba, és megtapasztalhatták, hogy a folyadékszintjelző milyen nagy segítség ebben. A gyerekek bekötött szemmel próbáltak pénzérméket felismerni, és feltették a kérdést, hogyan ismerik fel a vakok a papírpénzeket? Bemutattuk a beszélő telefonos alkalmazásokat, köztük a pénzfelismerő alkalmazást is, ami nagy tetszést aratott körükben. Elmondtuk, milyen beszélő eszközök segítenek még a látássérülteknek a mindennapi élet során.
A másik teremben Acsay Péter a fehérbotos közlekedést mutatta be, és a gyerekek azt is gyakorolhatták vele, hogyan kell helyesen segíteni az utcán közlekedő vakoknak. A Braille-írásról is beszélt nekik.
Tanai Csaba a csodálatos Bonca kutyával érkezett, aki azonnal belopta magát a társaság szívébe. Csaba mesélt arról, milyen kutyafajták alkalmasak vakvezető kutyának, milyen orvosi vizsgálatok és alkalmassági vizsgálat előzi meg a képzést, elmondta, mekkora segítség egy vakvezető kutya a balesetmentes közlekedésben.
A gyerekek végig aktívak voltak, sok kérdést tettek fel, és ügyesen végezték a feladatokat. Bízunk benne, hogy a mindennapi élet során nem félnek odamenni egy fogyatékossággal élő emberhez, és segítenek neki.
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
A zuglói rajzpályázatra érkezett pályaművek
A zuglói október nagyon eseménydús volt munkatársaink részére, melynek két kiemelkedő programja volt az ovisokkal való nagyobb méretű közös foglalkozás és a rólunk szóló könyv ünnepélyes átadója. Az ovisokkal való közös programunkon egy pályázatot hirdettünk, melyen a velünk való szemléletformáló játékok lerajzolása volt a feladat. A győztes pályamunkákat és az összes többit is meg szeretnénk mutatni mindenkinek.
Az első díjat Tas Alexandra nyerte el, aki az ízfelismerés egy pillanatát örökítette meg a rajzán:
A második helyezést Tari Kinga rajza nyerte el, aki a vakvezető kutyussal való találkozás élményét alkotta meg:
A harmadik helyezést Máté Petrának ítélte meg a zsűri, aki a rajzán megjelenítette a vakvezető kutyust, a narrált mesefilmet, valamint két asztalt is, melyeknél a közösen játszottunk:
A különdíjat Balassai Nóra rajza nyerte el, melyen a narrált mesefilm egy jelenete látható, melynek az egyik szereplője egy hóember volt:
A többi rajzot ide kattintva lehet megtekinteni.
Rendhagyó osztályfőnöki órán érzékenyítettünk a KMO-ban
Varró Mariann ismét rendhagyó osztályfőnöki órára hívta egyesületünket a KMO-ba, érzékenyítő foglalkozást tartani kisiskolások részére. Célunk az volt, hogy interaktív, elfogadást segítő foglalkozás keretében, a gyerekekhez közelebb vigyük a „fogyatékkal élők” mindennapi élethelyzeteit, megkönnyítve ezzel a kommunikációt és a segítségnyújtást.
November 8-án az Eötvös József Általános Iskola harmadik osztályos, november 9-én a Bolyai János Általános Iskola negyedik osztályos tanulóinak tartottunk foglalkozást. Két helyszínen folyt az érzékenyítés. Az egyik teremben Bernát Zsuzsanna, beszélgetős érzékenyítést tartott, melyből a gyerekek megtudhatták, ki számít látássérültnek, mi segíti a vakokat például a közlekedésnél, milyen nehézségek adódnak a mindennapi tevékenységek során?
Bemutattuk a beszélő telefonos alkalmazásokat, köztük a pénzfelismerő alkalmazást. Előzőleg a gyerekek bekötött szemmel próbáltak pénzérméket felismerni, és feltették a kérdést, hogyan ismerik fel a vakok a papírpénzeket? A pénzfelismerővel ezt is letesztelhették. A gyakorlati bemutatókon Krayné Faragó Zsuzsa segítségével kipróbálhatták, milyen vakon a zokni-párosítás, hogyan tudnak vizet tölteni kancsóból pohárba, és megtapasztalhatták, hogy a folyadékszintjelző milyen nagy segítség ebben.
A másik teremben Acsay Péter a fehérbotos közlekedést mutatta be, és a gyerekek azt is gyakorolhatták vele, hogyan kell helyesen segíteni az utcán közlekedő vakoknak. A Braille írásról is beszélt nekik, és olvasást is bemutatta. Tanai Csaba Bonca kutyával érkezett, a gyerekek nagy örömére. Csaba mesélt arról, milyen kutyafajták alkalmasak vakvezető kutyának, milyen orvosi vizsgálatok és alkalmassági vizsgálat előzi meg a képzést, elmondta, mekkora segítség egy vakvezető kutya a balesetmentes közlekedésben.
Az osztályok végig aktívak voltak, bátran tettek fel kérdéseket. Bízunk benne, hogy a mindennapi élet során nem félnek odamenni egy fogyatékossággal élő emberhez, és segítenek neki.
Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők
Fehérbot-napi érzékenyítés Újpesten
Az idei esélyegyenlőségi napon való érzékenyítésünk volt talán az eddigi legsikeresebb számunkra. Ami sajnos nem mondható el, a Fehér Bot napi Érzékenyítésről. Az Újpesti iskolák egyre több, és több programot építenek be a tanítási napok közé. Aminek mi, nagyon örülünk. De viszont ezek miatt a programok miatt kevesebb gyerkőcöt tudtunk idén októberben érzékenyíteni, mint az elmúlt években.
Hiába a nyitottság, az elfogadás, megértetés, ismertetése utáni vágy felőlünk, ha az egyik talán számunkra, legfontosabb hónapban nem tudunk közel kerülni a gyerekekhez. Ez pedig az októberi Fehér Bot napja. Felkérésre, mint eddig, két napra terveztük a Fehér Bot napi érzékenyítést. Remélve a tapasztalatainkból, mindkét nap foglalkozhatunk különböző korosztályú, betakart szemű, iskolás gyermekkel játszhatunk, beszélgethetünk, a vakok minden napjaik gondjainak megoldásáról, az esetleges segítségnyújtásról, a vakírásról, illetve a fehér bottal, és vakvezető kutyával való közlekedésről.
Nagy szomorúsággal tölt el bennünket, hogy csak az első napra jelentkezett be két iskola, egy-egy osztállyal. A második napon hiába vártunk, nem volt több jelentkező. A negyedikes, és ötödikes csoporttal viszont, nagyon jól éreztük magunkat. Még soha sem találkoztunk, így újdonság volt számukra, az a sok érdekesség, amiben részük lehetett. Mindig akad közöttük olyan gyerek, aki megdöbbentően sokat tud, vagy felismeri a megoldásokat, a vakok segítésére, illetve egy-egy feladat során. Sokszor elhangzott már, hogy nincs két egyforma osztály, vagy gyerek, így minden alkalom egy új élményt rejteget számunkra is. Várjuk a következő felkérést, reménykedve, hogy már az iskoláktól. Hiszen, mi az iskolákba is szívesen megyünk érzékenyíteni!
Kulman Tiborné, Széles Attiláné
közösségi civilszervezők
