A program második felében a segédeszközboltból látogat el hozzánk kollégánk, aki bemutatja nekünk a boltban kapható eszközöket!
Jelentkezéseiteket 2017. szeptember 11-én (hétfő) 12.00 óráig várjuk telefonon Jánosi Veránál a: +3670-387-52-66-os telefonszámon, vagy e-mailben a: lampas.erzsebetvaros@gmail.com e-mailcímen!
A jelentkezési határidő betartása nagyon fontos, mert szeptember 11-én 16.00 óráig jeleznünk kell Bacsevics Linda felé a pontos létszámot!
Interaktív klubnap a K11-ben
Sok szeretettel várunk benneteket szeptemberben is közénk!
Klubunk szeptember 13–án (szerdán) délután 15.00-17.00 óra között kerül megrendezésre több kerület részvételével a K11-ben.
Cím: 1075 Budapest, Király utca 11.
15.00-16.00 óra között vendégünk lesz Bacsevics Linda egy hallásközpont munkatársa, aki felajánlotta számunkra, hogy ingyenes hallásszűrésen vehetünk részt a klub keretében. Kérünk mindenkit, hogy legkésőbb 14:45-ig érkezzen meg, hogy időben tudjunk kezdeni.
A kép forrása: https://pixwords.pw/
A program második felében a segédeszközboltból látogat el hozzánk kollégánk, aki bemutatja nekünk a boltban kapható eszközöket!
Jelentkezéseiteket 2017. szeptember 11-én (hétfő) 12.00 óráig várjuk telefonon Jánosi Veránál a: +3670-387-52-66-os telefonszámon, vagy e-mailben a: lampas.erzsebetvaros@gmail.com e-mailcímen!
A jelentkezési határidő betartása nagyon fontos, mert szeptember 11-én 16.00 óráig jeleznünk kell Bacsevics Linda felé a pontos létszámot!
Elérhetőségeink:
Vera: 0670 387-52-66
Andi: 0630 498-91-27
Email: lampas.bp13@gmail.com vagy lampas.erzsebetvaros@gmail.com
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
Zebegényben jártunk
Az év elején egy sorstársunk említette az Ügyfélszolgálaton, hogy saját maga gondoz és igazgat egy hajózástörténeti gyűjteményt. Akkoriban több klub is egyből lecsapott a lehetőségre, hogy a tagjaival meglátogathassa ezt a nem mindennapi gyűjteményt. Mi is így voltunk vele és ezt most augusztusban meg is valósítottuk.
Zebegénybe vonattal érkeztünk, majd a Malom-patakon átkelve érkeztünk meg egy házhoz, amely otthont ad ennek az érdekes múzeumnak. Megtudtuk, hogy ez Magyarország első magánkézben lévő hajózástörténeti múzeuma, mely 1984 óta működik. Akkor még csak szóban hallottuk, később meg is tapasztaltuk, hogy a gyűjtemény nagyon gazdag és sokféle interaktív bemutatóra is alkalmas lenne. Jelenleg a helyszűke okoz problémákat, de ha sikerülne a gyűjteményt nagyobb helyre költöztetni, akkor a látogatók sokkal több élményben részesülhetnének.
Megtudtuk, hogy a gyűjteményt Farkas Vince hajóskapitány hozta létre, részben a saját gyűjtéséből, jelentős részben pedig a saját kezével alkotta meg a faragványokat, modelleket. A gyűjteményt ma már a lánya, Farkas Judith gondozza és ő maga személyesen vezetett minket végig a helyszíneken.
Azt egyből megismerhettük, hogy a néhai alapító mennyire elszánt volt. Azért, hogy az egyes hajózási módok történeti fejlődését bemutathassa, több tucat apró makettet készített, mely a kezdeti megoldásoktól a jelenig demonstrálta a fejlődési fázisokat. A gyűjteménynek ez csak egy kicsike része, de annyira egyedinek számít, hogy a világ legtöbb hasonló tematikájú múzeumából ez teljesen hiányzik.
Egy másik teremben teljesen használható műszerekből tekinthettünk meg egy válogatást. Ezek között olyan eszközöket is, melyek napjaink digitális navigációjában sem nélkülözhetők, mert bármilyen elektronikai zavar mellett is minden hajózónak tudnia kell meghatároznia merre van. Az általunk látott eszközök némelyike eléggé tekintélyes múlttal rendelkezik, de nem egy ritkaság is megtekinthető, melyek más múzeumokból hiányoznak.
Rengeteg dokumentummal is rendelkezik a múzeum, köztük érdekes hajónaplókkal, valamint nagyon sok hajózási térképpel. Ezek közül is többet megismerhettünk, melyek a készítésük korának a gondolkodásáról is sokat elmondtak, izgalmas időutazást téve így lehetővé.
A múzeum után egy kicsit sétáltunk Zebegényben. A vasútállomás közelében egy hangulatos cukrászdát is találtunk, ahova beültünk fagyizni és közben megbeszélhettük a múzeumban szerzett élményeinket. Megállapítottuk, hogy önmagában a most megtekinthető gyűjtemény is nagyon érdekes és izgalmas és nekünk, laikusoknak is számos élményt kínál. Reméljük, hogy a múzeum hamarosan új, nagyobb otthont talál magának és akkor a mostani gondozójának a tervei valóra válhatnak!
Szeretnénk köszönetet mondani Farkas Judithnak, hogy lehetővé tette a látogatásunkat és lelkesedéssel, szeretettel kalauzolt végig minket édesapja gyűjteményében!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!
Klubnap játékokkal
Az erzsébetvárosi klubnap azzal indult, hogy egyeztettük milyen programokkal tervezhetünk augusztusban. Többek között a zebegényi, magánkézben lévő hajózási múzeum ötlete került elő, mint valószínű program, valamint egy szabadtéri klubnap és egy hegyi kirándulás. A részletekről mindenkit tájékoztattunk, aki nem volt jelen és érintett lehet.
Ezt követően két kisebb előadást és két játékot próbáltunk ki.
Az első előadás témája a napozás volt, melyről az angyalföldi klubnapon is szó volt, de itt az előadás azért volt rövidebb, mert egy kvízjátékot is játszottunk, ami szintén a napozás témáját dolgozta fel.
A másik előadás a kvízjátékok történelmével foglalkozott. Azért merült fel ennek az előadásnak az ötlete, mert az erzsébetvárosi Lámpás Klub alkalmain rendszeresen kvízjátékokat játszunk és többünket elkezdett foglalkoztatni az a kérdés, hogy vajon honnan ered.
Megtudtuk, hogy nincs a kezünkben igazolható eredettörténet és csak az 1860-as évektől ismert maga a fogalom egyféle játék megnevezéseként. Feltehetően a kérdezni szó angol vagy latin formájából ered a megnevezés, de erre is több elképzelés él a köztudatban.
Az előadás felidézte azt is, hogy a kvíz nem csupán játék, hanem az oktatásban is használt egyféle teszt, melyet többen a dolgozat egyik formájaként is ismertünk az iskolai éveinkből. Egyik előnye, hogy az oktató gyorsan tudja javítani a válaszokat, így nagyobb mennyiségű osztályzatot lehet a használatával rövid idő alatt kiosztani. Ez az előny ugyanakkor hátrány is, mivel okkal érezheti lelketlennek a vizsgázó vagy a dolgozatot író személy ezt a fajta osztályzat-termelést.
Másik ismert felhasználási módszere a kvíznek a különböző személyiségtesztek, melyeket egyesek pszichológusoknál, mások meg online felületekről vagy újságokból ismerhetnek. Az más kérdés, hogy ezek eredménye mennyire vehető komolyan, de ebben nem is volt vita a megjelentek között.
Végül ismertebb magyar televíziós kvízjátékokat elevenítettünk fel, melyek népszerűek voltak. A népszerűségüket bizonyítja az is, hogy valamilyen módon mindenki ismerte ezeket. Szóba került, hogy egy későbbi klubnapon majd ezeket ki is fogjuk próbálni.
Végül a megszokott szójátékunk mellett kipróbáltuk a barkochba-játékot is, meglehetősen szűkített értelmezési tartományon belül. Megtudtuk a játékról azt is, hogy angol nyelvterületen 20 kérdésnek nevezik, mivel a megfejtők összesen ennyi kérdést tehetnek fel. Nem kizárt, hogy a szűkített értelmezési tartományt és a 20 kérdéses szabályt az egyik klubnapon mi is kipróbáljuk.
Reméljük, hogy hónapról-hónapra egyre többen tartanak velünk, mivel ahogy látható is, érdekes és szórakoztató alkalmaink olyan lehetőséget kínálnak, amely egyébként nem könnyen érhető el.
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!
Kirándulás Zebegénybe
Augusztus 2-án, szerdán Zebegénybe kirándulunk vonattal, és tárlatvezetéssel megtekintjük az 1984-ben alapított első hajózási magánmúzeumot (kedvezményes belépő 500,-Ft).
A programot a VII., a XI., a XIII. és a XVII. kerületi Lámpás Klubok szervezik. A múzeum korlátozott létszámban tud csak látogatókat fogadni, ezért a program iránt érdeklődők keressék meg a kerületi szervezőket a használni szokott elérhetőségek egyikén!
Az indulás a Nyugati pályaudvarról lesz 9 óra körül és várhatóan 14:00-15:00 között érkezünk vissza.
A kép forrása: http://www.zebegenyeskornyeke.hu/
Dinnyésen jártunk
A tavalyi program sikerén felbuzdulva ismételten ellátogattunk Dinnyésre, a történelmi várak varázslatos világába! Kissé szeles, de azért kellemes időjárás köszöntött ránk, amikor reggel két helyszínen, a Hermina úton és a Déli pályaudvaron gyülekeztünk.
Ezúttal három módon lehetett eljutni a szervezésünkben Dinnyésre. Akik előre jelezték, azok a Támogató Szolgálat új kisbuszával utazhattak. A csoportunk másik fele vonattal ment és gyalogoltak, de akiknek nem volt kedve vagy ereje a sétához, azokat az vasútállomás és a Várpark között szintén a Támogató Szolgálat vitte kisbusszal.
A megérkezésünkkor nagyon szívélyesen fogadtak bennünket, szinte már régi ismerősként köszöntöttek. Először megismerhettük azt, hogy miért és hogyan jött létre a Várpark. Az építője, Alekszi Zoltán, aki egyben a telek tulajdonosa is, nagyon szerette kutatni a mára már nem látható, vagy csak romokban álló egykori várakat. Építészmérnökként nagyon vágyott arra, hogy ezeknek a makettjét elkészítse úgy, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak az eredetire, vagyis tájolásban és a felhasznált anyagokban is hű maradjon, így a ma embere a legjobb másolatot szemlélve ismerhesse meg ezeket az épületeket.
Ennek érdekében nagyon sokat kutatott, hogy a korabeli, illetve a jelen időnél korábbi feljegyzésekből megismerhesse a legtöbbet a várak kinézetéről. Amint a szükséges információ összegyűlt, azonnal elkezdte építeni az általában derékmagasságú maketteket.
Minden makett mellett kétféle tájékoztató tábla található. Egy vagy több fényképen az építmény mai állapota látható. Egy másik táblán pedig a vár ismert történelmének az összefoglalóját lehetett elolvasni. Mindkettőt felolvasták, illetve leírták nekünk a látó kísérőink.
A makettek érdekessége, hogy a parkon belül ott helyezkednek el egymáshoz képest, ahol a történelmi Magyarország területén is elhelyezkedtek. Így jól érthetővé váltak az egyes várak sajátosságai is. A makett készítője azt is megengedte, hogy a kész építményeket megtapogassuk és így jobban be tudjuk fogadni őket.
A Várpark azonban nem csupán maketteket tartalmaz, hanem egy történelmi park és ezért néhány további érdekességgel is várja a látogatókat. Az egyik egy oszlopsor, melyeken a királyok, fejedelmek és kormányzók emléke került megörökítésre, minden államfőnek egy-egy emlékoszlop lett kijelölve.
Sok-sok érdekesség fogadott minket, de szeretnénk kiemelni egy nagyon érdekes alkotást is. A szoborcsoport az Emese álma címet viseli és a szobrászatban elsőként állított emléket ennek a mondának. Az erről készült fényképen látható is egy részlet az alkotásból.
Megtudhattuk továbbá azt is, hogy a Park szívesen biztosít kihelyezett történelemóráknak helyet, valamint sokféle speciális szolgáltatást is nyújtanak, melynek célja a történelmi ismeretek elmélyítése. Részben ide illeszkedik a játszótér is, mely olyan játékteret biztosít a gyerekeknek, melyek a történelmi várakhoz valamilyen módon kötődnek.
A kapott visszajelzések alapján nagyon kellemes és hasznos időtöltésnek bizonyult a dinnyési kirándulásunk. Őszintén reméljük, hogy még sok ilyen élményt tudunk biztosítani azoknak, akik a jövőben is velünk tartanak!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!
Séta az állatok világában
Kissé hűvös volt, de éppen ezért ideális körülmények között indulhattunk el a népes csoportunkkal az állatkerti sétára. A sétánkat alapvetően négy cél köré szerveztük, de kifejezetten úgy, hogy azokra a helyszínekre jusson több idő, ahol a megjelentek többsége még soha nem járt.
Az Állatkert egyik sajátossága, hogy kis szobrokat helyeztek ki nagyon sok helyre, amelyeket Braille-felirattal is elláttak. Ezen tapintható szobrok felkeresése köré lett megszervezve az állatkerti sétánk útvonala. Ebben az volt az érdekesség, hogy az állatok szöveges ismertetői tapintással is követhetőek voltak, így tényleg segítették az egyes állatok jobb megismerését – még a látók számára is.
A másik célunk a simogatók felkeresése volt. Ezekből kétféle elérhető. Az egyik fajtája a simogatónak az, amikor sátraknál lehetett különböző szőrméket vagy csontokat megfogni és ezzel lehetett bővíteni az egyes állatokról való ismereteinket. A másik simogató az, ahol ténylegesen is lehet állatokat simogatni, főleg kecskéket és bárányokat.
A harmadik célunk az volt, hogy főleg azokat az állatokat figyelhessük meg, melyeket a többség még nem látott korábban. Ilyen volt a hangyász, a vidra, a jegesmedve, a fóka, sok majomféle és pár nagymacska. Szinte mindenhol találtunk valamilyen interaktív jellegű ismertetőt, ami segített közelebb hozni ezen állatok megismerését.
A negyedik célunk az állatkert kiemelt helyén lévő “Szikla” felkeresése volt. Ebben a hatalmas épületben elég szemléletes módon nézhettük meg az óceánok nagyobb állatainak csontját, meghallgathattuk a cetek és a bálnák kommunikációját, valamint érdekes és megfogó módon láthattuk az emberi faj múltját valamint a földfelszín alatti rétegekbe is betekintést nyerhettünk. Ugyanitt módunk volt tengeri halakat is simogatni.
Az állatkerti sétánkból nagyon sok mindent ki kellett hagynunk, de így is maratoni hosszú túrát tudhattunk magunk mögött. Nagyon örültünk, hogy alkalmunk nyílt a tudásunk bővítésére a környezetünkben élő állatokról és az élőhelyükről, mindezt pedig egy teljesen akadálymentes helyszínen.
A VII., a XI., és a XIII. kerület közösségi civilszervezői
Szentendrei kirándulás
Rákosmente, Angyalföld és Újbuda lámpásai 2017. június 8-án, csütörtökön, kirándulást szerveznek Szentendrére, a Retro Design Centerbe, amely nyitott más jelentkezők számára is.
Menetrendszerinti hajóval utazunk, amely számunkra ingyenes. A kikötés után a Retro Múzeumba (belépő 500,-Ft) indulunk, ahol az egy órás program alatt felidézzük a 70-80-as évek világát.
Az 1000 négyzetméteren elhelyezkedő kiállítás bemutat 25 autót, köztük hippi Barkast, pink kabriolet Wartburgot, Jawa, Simson motorkerékpárokat és bicikliket. Láthatunk berendezési tárgyakat: Varia bútort, piros telefont, sky forgófotelt, és miniüveg gyűjteményt. A Játékos részlegben Moncsicsit, diafilmeket, tiki-takit és jójót is! Berendeztek egy komplett KERAVILL-t is, ahol régi TV-kel, rádiókkal, orsós és kazettás magnókkal, bakelit lemezekkel találkozhatunk. Jó hír, hogy ezek közül sok tárgyat meg is tapogathatunk.
A Retro Múzeum után sétát teszünk a Belvárosban, vagy a Duna korzón. Mire elérjük a La Mia Pizzériát, már nagyon éhesek leszünk! Itt lehetőség van akár menüt is rendelni. (Minimum rendelés 1090,-Ft). Ez természetesen nem kötelező, akár szendvicset is hozhatsz magaddal, vagy a sétálóutcában is csillapíthatod éhségedet.
Az időjárástól és a kedvünktől függően 14:30-15:30 körül indulunk haza Volán busszal (ez esetben Újpest Városkapunál szállunk le, onnan mindenki metróval folytathatja az útját) vagy HÉV-vel, ez esetben a Batthyány téren veszünk búcsút egymástól.
Találkozó reggel a Batthyány téren a metró kijáratánál az aluljáró szinten, 9-kor. A hajónk 9:15-kor indul. A kedvezményes utazásra jogosító igazolványokat feltétlenül hozzátok magatokkal! Budapest határán túl 10%-os jeggyel utazhatunk. Mivel a létszám 30 főben korlátozott, kérjük, hogy feltétlenül jelentkezzetek be, illetve a kísérőigényeteket is jelezzétek legkésőbb június 6-án délig.
XI. kerület Lenkai Vikinél: 0630-186-6321
XIII. kerület Molnárné Tóth Andinál: 0630-498-9127
XVII. kerület Kray Zsuzsánál: 0670-984-8468
Várunk mindenkit szeretettel!
A Sziklakórház rejtélyei
A Sziklakórház egy nagyon érdekes hely, amelyet már régebben is felkerestünk és ahova nagy örömmel tértünk vissza. A XI., VII. és XIII. kerület népes 16 fős kis csapata a szép tavaszi délutánon a Széll Kálmán téren gyülekezett, innen mentünk közösen a vár gyomrába a Sziklakórházba.
Első meglepetésünk egy kisfilm volt, amelyben bemutatták elég sok beszéddel a kórház történetét. Megtudhattuk, hogy kétszer nyitották ki, mindkét alkalommal szükségkórházként működött.
Ezután elindultunk a túránkra. Elsőként a II. világháború idejéig mentünk vissza. Ebben az időben három kórteremmel működött a kórház. A kórtermekben szimpla ágyakon, ágyanként három beteg feküdt. A kórház egyéb helyiségei a röntgenszoba, egy műtő, egy kis konyha és egy felvételi iroda voltak. A helységek vitrinjeiben az 1950-es és 60-as évekbeli műszereket találhattunk. A Kórház sohasem működött a önálló intézményként, mindig a János Kórházhoz tartozott.
Túránk második részében az 1956-os forradalom idején uralkodó állapotokat ismerhettük meg. Ekkor lényegesen kevesebb beteg került elhelyezésre a kórházban és kibővült egy plusz kórteremmel is az intézmény. Túránk végén ugyanazon az útvonalon mentünk vissza, ahol a különféle kórtermeket láthattuk.
A nem mindennapi programnak köszönhetően, minden jelenlévő nagyon sok új dolgot ismerhetett meg és akik már voltunk korábban a tárlat bejárásán, örömmel állapítottuk meg, hogy másodszorra is tartogatott meglepetéseket a létesítmény.
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervező
Május jeles napjairól játékosan
Májusi klubunkat a szokásainkat követve, a K11 Kulturális és Művészeti Központban tartottuk meg, nem túl nagy létszámmal, de annál lelkesebben! A május jeles napjai volt a klub témája.
A program első felében május jeles és jelentős napjait vettük számba. Megtudhattuk például, hogy az anyák napja ünneplése a philadelphiai Anna M. Jarvis nevéhez fűződik, aki az 1900-as évek elején megpróbálta nemzeti ünneppé nyilváníttatni május második vasárnapját édesanyja emlékére, ám később megbánta, mert elüzletiesedett, mint minden más ünnep.
Hallhattunk még a család nemzetközi napjáról, a magyarországi mentők napjáról, valamint a közismert fagyos szentekről (Szervác, Pongrác, Bonifác) is és egyéb más jeles napokról.
Ezekkel kapcsolatban felidéztük a személyes emlékeinket és megvitattuk, hogy az ünnepek üzletiesedése ellenére, meríthetünk-e ezekből a napokból, játszhat-e pozitív szerepet az életünkben? Érdekes volt, hogy a klubnapon megjelent két szülő, a saját rossz emlékei ellenére is arról számolt be, hogy igyekeznek a gyermekeik részére ezeket az ünnepeket jó élménnyé tenni és eltüntetni belőle a kényszereket és az üzleties vonásokat. Ez arra utal, hogy valahol néhány ünnepre szüksége van az embernek és ha kell, teljesen újra is értelmez néhányat, majd azokra építve teremti meg a saját rítusait. Ezért nem is csoda, hogy amikor társadalmak a saját ünnepeiket alkotják meg, akkor mások régebbi ünnepeihez nyúlnak vissza.
Utána játékra invitáltuk kis csapatunkat. Először egy történetet kellett mindenkinek minél pontosabban elmesélni úgy, hogy egyszer olvasta fel valaki, majd szójátékokkal folytattuk agyunk tornáztatását. Sokat nevettünk és memóriánkat is edzettük. A tagok visszajelzései szerint vidám és hasznos délutánt töltöttünk együtt.
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
Tatai buszkirándulás – A Rehabilitációs Intézettől, az Angolparkig
Május 11-én korán keltünk, mert kirándulni mentünk Tatára. A kirándulást lázas készülődés, szervezés előzte meg, és azért is nagyon aggódtunk, nehogy elmossa az eső. A busz a VGYKE elől indult 7.30-kor, gyönyörű napsütéses időben.
Utunk első állomása a Vakok Állami Intézete, Tatai Rehabilitációs Telephelye volt. A kedves Németh Orsolya az épület előtt várt bennünket, és hamarosan sor került a szakmai dolgok ismertetésére, és az intézmény bemutatására.
E projektre a Vakok Állami Intézete az Európai Uniótól közel 1,7 milliárd forint támogatást nyert. A tatai központ épülete tágas, 2600 négyzetméter, a rehabilitációs elveknek megfelelően kialakított udvar pedig mintegy 8 ezer négyzetmétert tesz ki. Az intézmény XXI. századi színvonalú kialakítással és felszereltséggel biztosítja a látássérült személyek komplex rehabilitációját.
Az épületet a kor követelményeinek megfelelően, komplex akadálymentességgel, az egyetemes tervezés eszméjére való figyelemmel tervezték; így a létesítmény a vak és gyengénlátó felhasználókat segítő megoldások mellett kerekesszékkel is akadálytalanul bejárható és funkcionálisan használható. A vak felhasználók tájékozódását taktilis vezetősávok és Braille feliratok segítik, az alig és gyengénlátók számára pedig kontrasztos felületek és a színek következetes alkalmazása biztosítja az önálló és biztonságos használatot.
A kerekesszékkel közlekedő személyek számára az épület minden pontján rendelkezésre állnak akadálymentes illemhelyek és a lakószobák közül is több az igényeiknek megfelelően lett kialakítva. A hallássérült igénybe vevőket telepített és mobil indukciós hurok segíti az intézményben szervezett programokon való részvételben és a szolgáltatások igénybe vétele során.
A telephely kifejezetten a látássérült személyek komplex rehabilitációja céljából épült, így ahhoz minden környezeti és tárgyi feltétel rendelkezésre áll. Az udvar nem csak a fehérbottal történő tájékozódás alapjainak elsajátításához nyújt védett, ugyanakkor változatos szimulációs környezetet, hanem a későbbiekben a rehabilitáció keretében művelhető kiskert kialakítását is lehetővé teszi, a bentlakó személyek részére pedig a rekreációt, a szabadidő aktív és nyugodt eltöltését is biztosítja.
Az épületben az elemi rehabilitációs intézményekben általában megtalálható oktatótermek (tankonyha, számítógépes oktatóterem, mindennapos tevékenységek oktatására és kézműves tevékenységekre, valamint funkcionális látástréning megtartására alkalmas helyiség) mellett barkácsműhely, zeneterápiás helyiség, jól felszerelt tornaterem és fizikoterápiás kezelő is megtalálható.
Valamennyi oktatóterem a legkorszerűbb berendezéssel és látássérült személyek számára kialakított speciális segédeszközökkel felszerelt. A lakószobák saját fürdőszobával rendelkeznek, egy, illetve kétágyasak, és a közösségi élet megszervezéséhez több, eltérő funkciójú társalgót, és ima szobát is kialakítottak. A központ része továbbá egy modern eszközökkel felszerelt konferencia részleg, ahol egy osztható, nagyobb, illetve két kisebb oktatóterem, valamint szinkrontolmácsolás biztosítására szánt helyiség és a szünetekben a vendégek által használható pihenő terek, konyhaszigetek találhatóak. A 45 férőhelyes intézmény az egész ország területéről várja a komplex rehabilitációt és ehhez tartós intézményi elhelyezést igénylő látássérült személyek jelentkezését.
Három csoportra osztva jártuk végig az intézményt, az oktatótermektől a lakószobákig. Nagy tetszést arattak a Rehabilitációs Telephely, és Tata város makettjei. Tetszésünket az intézmény vendégkönyvében is kifejeztük.
Az intézmény bemutatásában közreműködtek, és kérdéseinkre válaszoltak: Patányi Katalin – telephelyvezető, Németh Orsolya szabadidő-szervező, Vargáné Horváth Renáta – telephelyvezető ápoló, Baloghné Ambrus Andrea – fejlesztőpedagógus, Szedresi Károly – fejlesztőpedagógus. Köszönjük, hogy fogadtak bennünket!
Déltől másfél órás szabad program következett a tóparton. A büfésoron sokfajta ételből lehetett választani, és még sétára is maradt idő az Öreg-tó körül. Utunk végén a gyönyörű ligeteivel, sétányaival és műemlékeivel méltán népszerű Angolparkot látogattuk meg.
Az Angolpark története és építményei
Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. Az angolkertek az 1700-as évek közepén jöttek divatba. A francia kert merev, szigorú formái helyett a fákat és bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. Érdekesség, hogy Tatán ültették hazánkban először szomorú fűzeket. Ez a Kínából származó szép növény a romantika korának jellegzetes kerti dísze, később egyik legelterjedtebb fafajtánk lett. A kert kialakításának kedvezett az itteni források feltörő vize és a Cseke-tó, nem véletlen, hogy elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide.
Műromok
Az Angolpark északi részén, nem messze a tótól találjuk a Charles Moreau által tervezett romantikus műromokat. Az 1801-ben emelt építményhez egy kis ívelt kőhídon át juthatunk, a műromok igazi romok felhasználásával épültek, többek közt a közeli vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei, valamint domborműves római sírkövek is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét, régebben Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.
Egyéb épületek
Ugyancsak Charles Moreau tervezte a tó déli partján álló, 1850-ben épült, romantikus stílusú Török Mecsetet. A kissé elhanyagolt épület előtti padot, Kazinczy Ferenc látogatásainak emlékére állították.
A park bejáratától nem messze van a szépen felújított pálmaház épülete, amely már régóta vendéglátóhelyként üzemel. Nem messze tőle egy mesterséges barlang, az Avernus-barlang látható. A kiskastély kissé elhagyatottnak tűnő klasszicizáló, késő barokk épületét Fellner Jakab kezdte építeni, majd 1784-ben fejezték be. Az Esterházyak hajdani nyári lakában ma hivatalok működnek. Az előtte lévő füves területen Esterházy Ferenc gróf a két világháború között nagyszabású kulturális rendezvénysorozatot szervezett. A mostani szabadtéri színpad is a közelben van.
1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók megkapták az Angolpark egy részét a felkészülésükhöz. Stílusosan az Angolparkot szemelték ki az akkori vezetők, a helyi párás, nyirkos mikroklíma a londonihoz hasonlító volta miatt. A sikeres olimpiai szereplés után véglegesítették az edzőtábort.
A Cseke-tó
A 23 hektáros, két kis szigettel rendelkező, hangulatos Cseke-tavat mesterséges töltés mögött, a hajdan bővizű források vizével hozták létre. A tavat tápláló források a közeli bányák karsztvízkitermelése miatt az 1960-as években jórészt kiapadtak, a tó vízszintje rohamosan süllyedni kezdett, megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. A tó igazi horgászparadicsom, a hatalmas platánfák, vízre lógó szomorúfüzek között a tó teljes hosszában sorakoznak a kapásra váró horgászok.
Az egész Angolparkot átszövik a hangulatos kis sétautak, a mindig zöld gyep, a fenséges platánóriások, szomorú füzek elképesztő nyugalmat árasztanak.
Ebben a csodálatos környezetben töltöttük el a délutánt, élvezve a szabad levegőt, a napfényt, a látnivalókat, és egymás társaságát. Befejezésül a park bejáratához közeli cukrászdában még fagyiztunk egyet, aztán lesétáltunk a buszhoz, és 16 órakor hazafelé vettük az irányt. Buszvezetőnk, Laboda András volt, akit nyugalma és segítőkészsége miatt valamennyien megkedveltünk.
Tatai kirándulásunk nem jöhetett volna létre a XIX. kerületi önkormányzat segítsége nélkül. Kispest Önkormányzata 45 fős buszt bocsátott rendelkezésünkre, így tette lehetővé számunkra, hogy részt vehessünk ezen a tartalmas, és élményekkel teli kiránduláson, és a szakmai napon a Rehabilitációs Intézetben. Köszönet érte!
Beszámoló: Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező
Képek: Puchnyák István
közösségi civilszervező
Hetedik kerületi meghívások
Sok szeretettel várunk benneteket májusi programjainkra!
Első programunk a havi klub, amely 2017. május 10-én (szerda) 15:00-17:00 között kerül megrendezésre a K11-ben!
Cím: 1075. Bp. Király u. 11. K11- Kulturális és Művészeti Központ
Témánk: Május és a hozzá kapcsolódó jeles napok
Jelentkezéseiteket 2017. május 8-án (hétfő) 16:00-ig várjuk telefonon, vagy e-mailben!
Amennyiben módodban áll és szeretnél kedveskedni a többieknek, szívesen fogadjuk felajánlásodat nasi formájában!
A hónap második programja: a XIII. kerülettel egy közös pénteki barangolás a Fővárosi Állat és Növénykertben. Ha szeretnéd velünk megnézni a frissen felújított kertet, akkor gyere!
Fontos! A belépő látássérültek számára ill. +1 fő kísérőnek 700.-/fő
CSAK ÉS KIZÁRÓLAG 2017-RE ÉRVÉNYES BÉLYEGGEL ELLÁTOTT MVGYOSZ ÉS TAGSZERVEZETEI ÁLTAL KIADOTT TAGSÁGI IGAZOLVÁNY FELMUTATÁSÁVAL ÉRVÉNYESÍTHETŐ A KEDVEZMÉNYES BELÉPŐ!
Találkozás: 2017.május .26. péntek reggel, 9:40-9:50 között a főbejárat előtt
Szeretnénk kérni mindenkit, aki részt vesz a programon, hogy érkezzen pontosan és ne várassa meg a csoportot!
Jelentkezéseiteket ill. kísérői igényeiteket legkésőbb 2017. május 22. hétfő 12:00-ig várjuk!
Molnárné Andinál a 0630 498-91-27-s telefonszámon, vagy a lampas.erzsebetvaros@gmail.com vagy a lampas.bp13@gmail.com e-mail címek valamelyikén.
Jánosi Veronika, Molnárné Tóth Andrea, Samu Attila
VII. ker. közösségi civilszervezői
Gellért-séta
A sétánk első állomása a világörökség részét képező kilátás volt, melyben a Citadella alsó részén lehetett gyönyörködni. Ezt követően megnéztük közelről a Citadellát és a Szabadság-szobrot, ahol elbeszélgettünk a szoborral kapcsolatos emlékeinkről. Kiderült, hogy akármennyi ideje is ismerjük a hegyet és a szobrot, mindannyiunknak vannak a helyhez kapcsolódó történetei, emlékei.
A séta második részében lefelé haladtunk egy lépcsőktől mentes úton, ahol jutott idő piknikezésre és beszélgetésre, valamint egy felejthetetlen dalprodukciónak is fültanúi lehettünk, melyet a csoportunk rögtönzött kórusa adott elő.
A kirándulás harmadik részében két játszótérre is bementünk, ahol lehetőség nyílt a felnőtt korosztálynak is csúszdázni és mindenféle hintákat kipróbálni. Ehhez a lehető legmegfelelőbb időszakban érkeztünk, mivel rajtunk kívül senki sem volt az egész környéken.
Amikor mások megnézték a programról készült videókat és fényképeket, azt mondták, hogy ők is szeretnének legközelebb velünk jönni és pár órát vidáman eltölteni a kellemes levegőn, kipróbálva a felnőttek részére is elérhető játékokat, beszélgetni és piknikezni.
A programon megjelent tagoktól is hasonló értelmű visszajelzéseket kaptunk, melyet nagy örömmel fogadtunk. Ezért készen állunk egy hasonló program megszervezésére, melyre mindenkit sok szeretettel várunk majd, aki ezen a tavaszi kellemes délelőttön nem tudott eljönni velünk!
Jánosi Veronika, Lenkainé Vajda Viktória, Molnárné Tóth Andrea, Neumann Károly
közösségi civilszervezők
