Az elmúlt hónapban jártunk az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskolában. Közel 160 diákkal beszélgethettünk az etika órák keretében a látás hónapjához csatlakozva.
A második napon szintén érdeklődő diákokkal hozott össze bennünket a sors. Nagyon sokféle kérdést tettek fel a szembetegségekről, a mindennapi életről és lelkesen próbálták ki a kísérést és a pénzfelismerést. Mindkét alkalommal megismertettük a csoportokat a Braille-írással is, röviden elmagyaráztuk nekik a lényegét és az írógépet is megnézhették.
Mindig nagy örömmel találkozunk iskolásokkal is, mert rendszeresen azt tapasztaljuk, hogy számos kérdés él bennük és érdeklik őket a válaszok. Azt gondoljuk, hogy az oldott hangulatban az érintettektől származó válaszok nem pótolhatóak semmivel és szükségesek is egy idősödő társadalomban, ahol egyre többször lehet találkozni látássérültekkel, akik bizonyos helyzetekben a látók segítségével könnyebben tudnak boldogulni.
Iskolai szemléletformálás a Dob utcában
Az elmúlt hónapban jártunk az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskolában. Közel 160 diákkal beszélgethettünk az etika órák keretében a látás hónapjához csatlakozva.
Az első nap első óráján picit izgatottan kezdtünk neki a programnak. Először tisztáztuk a látássérültség fogalmát és csoportjait, majd beszélgetni kezdtünk. Szó esett a közlekedésről, a segítségnyújtás módjairól vakoknál és gyengénlátóknál egyaránt, valamint a vásárlásról. A fizetést ki is próbálhatták a vállalkozó szelleműek, azaz tapasztalatot szereztek hogyan is különböztetjük meg az érméket, valamint arról is, hogy a papír pénz nem ismerhető fel tapintás alapján.
A második napon szintén érdeklődő diákokkal hozott össze bennünket a sors. Nagyon sokféle kérdést tettek fel a szembetegségekről, a mindennapi életről és lelkesen próbálták ki a kísérést és a pénzfelismerést. Mindkét alkalommal megismertettük a csoportokat a Braille-írással is, röviden elmagyaráztuk nekik a lényegét és az írógépet is megnézhették.
Mindig nagy örömmel találkozunk iskolásokkal is, mert rendszeresen azt tapasztaljuk, hogy számos kérdés él bennük és érdeklik őket a válaszok. Azt gondoljuk, hogy az oldott hangulatban az érintettektől származó válaszok nem pótolhatóak semmivel és szükségesek is egy idősödő társadalomban, ahol egyre többször lehet találkozni látássérültekkel, akik bizonyos helyzetekben a látók segítségével könnyebben tudnak boldogulni.
Ide kattintva elolvasható, hogy miként adott az iskola hírt a látogatásunkról.
Illetve ide kattintva olvasható, ahogyan a facebook-oldalukon is megemlítettek minket.
Nagyon szeretnénk megköszönni az iskolának és külön Grecsnik Gyöngyinek is a meghívásért, a szeretetteljes fogadtatásért és a kedvességéért!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
Te ázzunk? Ne, inkább teázzunk!
Az októberi klubnapunkat a szokásostól eltérően egy teaházban tartottuk, mivel a mesemúzeum munkatársai az általunk kiválasztott időpontban nem tudtak számunkra tárlatvezetést biztosítani. A tagjainkkal a Teaház a Vörös Oroszlánhoz nevű teázóba látogattunk el és ott beszélgettünk egymással.
Azt már a belépéskor láttuk, hogy a hely nagyon kellemes, a személyzet nagyon kedves és segítőkész. Megérkezésünkkor egy emeleti helységbe invitáltak bennünket, ahol egy külön kis helyet (barlangot) kaptunk, ahol elhelyezkedhettünk.
Nagyon nehéz lenne olyan teafélét találni, amelyik nem volt elérhető a kínálatban. Éltünk is a lehetőséggel és sokféle teát megkóstoltunk. A kínálatban a fekete, zöld és vörös teák rengeteg választéka volt elérhető, számos ízesítéssel. Mivel minden rendelés 3,5 decis kancsóban érkezett így egymás választásaiba is bele tudtunk kóstolni, mivel bőven önthettünk mindegyik kancsóból mindegyik pohárba.
Miközben ízlelgettük a teákat, a teaház ismertetőjét elolvasva megtudhattuk, hogy milyen hatásai vannak az adott teának és milyen ízeket kell benne felismernünk. Ez a teákkal ismerkedős délután nagyon tetszett a tagjainknak, így hamarosan megismételjük és akik kimaradtak belőle, azok sem maradtak le semmiről, legközelebb velünk tarthatnak!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A program Erzsébetváros Önkormányzatának a támogatásával valósult meg, melyért köszönetet mondunk!
A Titanic nyomában
A népes kis csapatunk először egy beszállókártyát kapott belépőnek, mely a Titanic jegyének a másolata volt. Amint ezt a kártyát átvettük, egy vitrinekkel teli terembe lettünk levezetve, ahol már különféle képek fogadtak bennünket. Ezekről egy telefonhoz hasonlító készüléken keresztül kaphattunk információkat, mely készüléket mindenki megkapott a bejáratnál és a kiállítóhely adott pontján kiírt szám beírása után, egyénileg meghallgathatott.
Az első két kép történelmi áttekintés volt az 1900-as évek elejéről. Ezekről megtudhattuk például, hogy 1905-ben adták le Amerikában az első rádióadást, vagy hogy 1908-ban jött ki a Ford T-modell. Elmondták, hogy a Titanic az Olimpic 3 típusú hajók egyike, társai a Gigantic és az Olympic építése 1909-ben kezdődött és 1911-ben bocsájtották először vízre.
A hajó megrendelője a White Star Line cég volt. Ez volt az első hajó, ahol kezdetleges vezetékes vizet élvezhettek a rajta utazók. A harmadosztályon például két kád volt, az első két osztályon ennél több. 1912. április 10-én indult el a hajó Angliából. Északi irányban mentek az Atlanti óceánon, végcéljuk New York volt. A hajó hét emeletén mindhárom osztálynak megvolt a helye. Mind az első, mind a második és a harmadosztálynak külön konyhája, kabinjai, fürdője és társalgója, sőt még fedélzete is volt. A legalsó szinten a gépház és a kiszolgáló terek helyezkedtek el.
Az első osztályon híres színészek, gazdag üzletemberek utaztak. A harmadosztályon a dolgozó nép utazott. Nekik a matraccal fedett emeletes ágyas kabin is nagy luxus volt, mert más tengerjáró hajókon szalmazsák volt az ágyon.
Az első osztályon puha ágy, székek, körasztal volt található a kabinban. Az első osztály kialakítását mi is megnézhettük, mert egy sok részének teljesen hű másolatát megépítették a kiállításon.
A mérethű másolatok több osztály kabinhóját, folyosóját, étkezőjét és egyéb részeit megmutatták. Látványosan érzékeltették ezzel az egyes osztályok közötti különbséget, valamint azt is, hogy bizonyos szempontból még a harmadosztály is tartalmazott valamiféle kényeztetést.
Ahogyan haladtunk az egyes osztályok terei és tárgyai között, hirtelen áttértünk a személyzet által használt területekre. Megismerhettük a fűtőket, meg másokat is, akik a megmenekülés szempontjából nagyon rossz helyzetben voltak. Ezeket látva jól meg lehet érteni azt, hogy a Titanic miként válhatott a saját pusztulásába nagy sebességgel rohanó társadalomnak a szimbóluma, a különböző apokaliptikus világnézeteket hirdető filozófiákban.
Az egyre sötétebb termek között a legsötétebb az ütközést és a süllyedést bemutató terem volt. A baleset körülményeiről, a süllyedés fázisairól és a megmenekülést nehezítő körülményekről nagyon sok tényt tárt fel a kiállítás.
Végül nagyon sok képet láthattunk a hajó mai elhelyezkedéséről, valamint a kimentett tárgyak utolsó víz alatti pillanataiból.
A hajó 1912. április 15-én süllyedt el, körülbelül 700 túlélőről lehet beszélni, ami nagyon kevés. Az utolsó túlélő, akit a filmben Rose személyesít meg, Melin Delane 2009-ben hunyt el 90-es évei második felében.
Nagyon örültünk, hogy jelen lehettünk ezen a kiállításon, ahol mind a korszakot, mind a hajó körül kialakult kultuszt sokkal jobban megismerhettük!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A program Erzsébetváros Önkormányzatának a támogatásával valósult meg, melyért köszönetet mondunk!
Klubnap a hallásvizsgálat és a segédeszközök társaságában
A szeptemberi klubnapunkon a Widex hallásközpont egy munkatársa és segédeszközboltunk kollégája látogatott el hozzánk, így a klubdélután ezen két vendégünk tájékoztatója köré épült.
A klubnapunk első harmadában a hallásközpont munkatársa tartott egy előadást. Megtudhattuk, hogy a fültisztítást nagyon óvatosan kell végeznünk, mert az is okozhat a fülben sérüléseket, ha a fültisztítót nem megfelelően használjuk. Elmondta, hogy a fül egy öntisztuló rendszer és sokkal kevesebb beavatkozásra van szükség, mint azt sokan gondolják.
Kiderült az is, hogy a hallásközpontjukba is bemehetünk úgy, mint egy audiológiára, vagyis a hallásközpont szolgáltatásait a társadalombiztosítás támogatja. Ez sokaknak segítség lehet, akik szeretnének várakozás nélkül, belátható időn belül szakszerű segítséget kapni a hallásukkal kapcsolatos problémájukra.
Azt, hogy mennyire jó ötlet volt meghívni a hallásközpont szakemberét az mutatta meg, hogy nagyon sok kérdést tettek fel a megjelentek az előadónak, aki mindent készségesen megválaszolt.
A programunk második harmadában egy ingyenes gépi hallásmérésre került sor. Itt mindenki hallását megvizsgálták. Bár a vizsgálat a körülmények miatt csak egy tájékoztató jellegű teszt volt, azért sokan örültek a kapott visszajelzésnek és az ezen keresztül előkerülő lehetőségeknek.
Ezt követően köszöntöttük Katona Zsuzsannát, az Egyesületünk segédeszközboltjának a munkatársát, aki egy segédeszközbemutatóval tette gazdagabbá a klubnapunkat.
Elmondta, hogy milyen kínálattal rendelkezik a segédeszközboltunk és milyen előnyöket jelent a működésük a tagjaink és más látássérültek részére. Kiemelte, hogy a bolt bárki által felkereshető, bárki vásárolhat benne, a tagjaink részére azonban kedvezmények érhetőek el.
A bemutatott eszközök az élet minden területére segítséget jelentenek és a legtöbb esetben egy ép látású embernek is hasznos megoldásokat nyújtanak. Ráadásul ezen eszközök jelentős része sok olyan ép látású embernek is könnyítenek az életén, akik életkoruknál fogva tartósan, illetve az egészségi állapotuk miatt átmenetileg rendelkeznek korlátokkal.
A segédeszközök hasznosságát jól jelezte, hogy nagyon sok kérdést tettek fel a klubtagok és többen vásároltak is a bemutatott eszközökből.
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!
Főzőcske
A közös főzőcske szeptember 22-én (pénteken) 15 és 17 óra között a Hermina út 57–ben lesz.
Finom bolognai spagettit fogunk elkészíteni, akik nem tudnak főzni, azokat minden műveletre megtanítunk.
A megvásárolt alapanyagok becsült összege maximum 2000 forint, melyet a jelentkezők között osztunk el.
Jelentkezés szeptember 18-ig az alábbi elérhetőségeken:
email: lampas.ujbuda@gmail.com vagy 0630/ 498-91-27–s telefonszámon Andinál.
A kép forrása: femcafe.hu
Sok szeretettel várunk mindenkit!
Molnárné Tóth Andrea és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
A Titanic nyomában
Szeptember 18–án a Titanic-kiállítást látogatjuk meg. A program körülbelül két órát vesz igénybe. Egyenként kapunk egy audioguide-t (walkman fülhallgatóval), amelyen meg tudjuk hallgatni a tárgyak történetét. A program költsége 1900 FT/Fő, mindenki számára önköltséges!
Időpont: 2017. szeptember 18. (hétfő) 15.00-17.00
Helyszín: 1061 Budapest, Király utca 26.
Találkozzunk a Deák téren a középső szinten a mozgólépcsőnél, ahol a 2-es 3-as metróhoz is le lehet menni, 14.10-14.20 között!
Megérkezéskor összeszedjük a pénzt, majd egyben befizetjük a kasszánál, a program 15.00 órakor kezdődik!
Jelentkezéseiteket 2017. szeptember 14-én 16.00 óráig várjuk elérhetőségeinken!
A kép forrás: mult-kor.hu
Elérhetőségeink:
Vera: 0670 387-52-66
Andi: 0630 498-91-27
Email: lampas.bp13@gmail.com vagy lampas.erzsebetvaros@gmail.com
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
Interaktív klubnap a K11-ben
Sok szeretettel várunk benneteket szeptemberben is közénk!
Klubunk szeptember 13–án (szerdán) délután 15.00-17.00 óra között kerül megrendezésre több kerület részvételével a K11-ben.
Cím: 1075 Budapest, Király utca 11.
15.00-16.00 óra között vendégünk lesz Bacsevics Linda egy hallásközpont munkatársa, aki felajánlotta számunkra, hogy ingyenes hallásszűrésen vehetünk részt a klub keretében. Kérünk mindenkit, hogy legkésőbb 14:45-ig érkezzen meg, hogy időben tudjunk kezdeni.
A kép forrása: https://pixwords.pw/
A program második felében a segédeszközboltból látogat el hozzánk kollégánk, aki bemutatja nekünk a boltban kapható eszközöket!
Jelentkezéseiteket 2017. szeptember 11-én (hétfő) 12.00 óráig várjuk telefonon Jánosi Veránál a: +3670-387-52-66-os telefonszámon, vagy e-mailben a: lampas.erzsebetvaros@gmail.com e-mailcímen!
A jelentkezési határidő betartása nagyon fontos, mert szeptember 11-én 16.00 óráig jeleznünk kell Bacsevics Linda felé a pontos létszámot!
Elérhetőségeink:
Vera: 0670 387-52-66
Andi: 0630 498-91-27
Email: lampas.bp13@gmail.com vagy lampas.erzsebetvaros@gmail.com
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
Zebegényben jártunk
Az év elején egy sorstársunk említette az Ügyfélszolgálaton, hogy saját maga gondoz és igazgat egy hajózástörténeti gyűjteményt. Akkoriban több klub is egyből lecsapott a lehetőségre, hogy a tagjaival meglátogathassa ezt a nem mindennapi gyűjteményt. Mi is így voltunk vele és ezt most augusztusban meg is valósítottuk.
Zebegénybe vonattal érkeztünk, majd a Malom-patakon átkelve érkeztünk meg egy házhoz, amely otthont ad ennek az érdekes múzeumnak. Megtudtuk, hogy ez Magyarország első magánkézben lévő hajózástörténeti múzeuma, mely 1984 óta működik. Akkor még csak szóban hallottuk, később meg is tapasztaltuk, hogy a gyűjtemény nagyon gazdag és sokféle interaktív bemutatóra is alkalmas lenne. Jelenleg a helyszűke okoz problémákat, de ha sikerülne a gyűjteményt nagyobb helyre költöztetni, akkor a látogatók sokkal több élményben részesülhetnének.
Megtudtuk, hogy a gyűjteményt Farkas Vince hajóskapitány hozta létre, részben a saját gyűjtéséből, jelentős részben pedig a saját kezével alkotta meg a faragványokat, modelleket. A gyűjteményt ma már a lánya, Farkas Judith gondozza és ő maga személyesen vezetett minket végig a helyszíneken.
Azt egyből megismerhettük, hogy a néhai alapító mennyire elszánt volt. Azért, hogy az egyes hajózási módok történeti fejlődését bemutathassa, több tucat apró makettet készített, mely a kezdeti megoldásoktól a jelenig demonstrálta a fejlődési fázisokat. A gyűjteménynek ez csak egy kicsike része, de annyira egyedinek számít, hogy a világ legtöbb hasonló tematikájú múzeumából ez teljesen hiányzik.
Egy másik teremben teljesen használható műszerekből tekinthettünk meg egy válogatást. Ezek között olyan eszközöket is, melyek napjaink digitális navigációjában sem nélkülözhetők, mert bármilyen elektronikai zavar mellett is minden hajózónak tudnia kell meghatároznia merre van. Az általunk látott eszközök némelyike eléggé tekintélyes múlttal rendelkezik, de nem egy ritkaság is megtekinthető, melyek más múzeumokból hiányoznak.
Rengeteg dokumentummal is rendelkezik a múzeum, köztük érdekes hajónaplókkal, valamint nagyon sok hajózási térképpel. Ezek közül is többet megismerhettünk, melyek a készítésük korának a gondolkodásáról is sokat elmondtak, izgalmas időutazást téve így lehetővé.
A múzeum után egy kicsit sétáltunk Zebegényben. A vasútállomás közelében egy hangulatos cukrászdát is találtunk, ahova beültünk fagyizni és közben megbeszélhettük a múzeumban szerzett élményeinket. Megállapítottuk, hogy önmagában a most megtekinthető gyűjtemény is nagyon érdekes és izgalmas és nekünk, laikusoknak is számos élményt kínál. Reméljük, hogy a múzeum hamarosan új, nagyobb otthont talál magának és akkor a mostani gondozójának a tervei valóra válhatnak!
Szeretnénk köszönetet mondani Farkas Judithnak, hogy lehetővé tette a látogatásunkat és lelkesedéssel, szeretettel kalauzolt végig minket édesapja gyűjteményében!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!
Klubnap játékokkal
Az erzsébetvárosi klubnap azzal indult, hogy egyeztettük milyen programokkal tervezhetünk augusztusban. Többek között a zebegényi, magánkézben lévő hajózási múzeum ötlete került elő, mint valószínű program, valamint egy szabadtéri klubnap és egy hegyi kirándulás. A részletekről mindenkit tájékoztattunk, aki nem volt jelen és érintett lehet.
Ezt követően két kisebb előadást és két játékot próbáltunk ki.
Az első előadás témája a napozás volt, melyről az angyalföldi klubnapon is szó volt, de itt az előadás azért volt rövidebb, mert egy kvízjátékot is játszottunk, ami szintén a napozás témáját dolgozta fel.
A másik előadás a kvízjátékok történelmével foglalkozott. Azért merült fel ennek az előadásnak az ötlete, mert az erzsébetvárosi Lámpás Klub alkalmain rendszeresen kvízjátékokat játszunk és többünket elkezdett foglalkoztatni az a kérdés, hogy vajon honnan ered.
Megtudtuk, hogy nincs a kezünkben igazolható eredettörténet és csak az 1860-as évektől ismert maga a fogalom egyféle játék megnevezéseként. Feltehetően a kérdezni szó angol vagy latin formájából ered a megnevezés, de erre is több elképzelés él a köztudatban.
Az előadás felidézte azt is, hogy a kvíz nem csupán játék, hanem az oktatásban is használt egyféle teszt, melyet többen a dolgozat egyik formájaként is ismertünk az iskolai éveinkből. Egyik előnye, hogy az oktató gyorsan tudja javítani a válaszokat, így nagyobb mennyiségű osztályzatot lehet a használatával rövid idő alatt kiosztani. Ez az előny ugyanakkor hátrány is, mivel okkal érezheti lelketlennek a vizsgázó vagy a dolgozatot író személy ezt a fajta osztályzat-termelést.
Másik ismert felhasználási módszere a kvíznek a különböző személyiségtesztek, melyeket egyesek pszichológusoknál, mások meg online felületekről vagy újságokból ismerhetnek. Az más kérdés, hogy ezek eredménye mennyire vehető komolyan, de ebben nem is volt vita a megjelentek között.
Végül ismertebb magyar televíziós kvízjátékokat elevenítettünk fel, melyek népszerűek voltak. A népszerűségüket bizonyítja az is, hogy valamilyen módon mindenki ismerte ezeket. Szóba került, hogy egy későbbi klubnapon majd ezeket ki is fogjuk próbálni.
Végül a megszokott szójátékunk mellett kipróbáltuk a barkochba-játékot is, meglehetősen szűkített értelmezési tartományon belül. Megtudtuk a játékról azt is, hogy angol nyelvterületen 20 kérdésnek nevezik, mivel a megfejtők összesen ennyi kérdést tehetnek fel. Nem kizárt, hogy a szűkített értelmezési tartományt és a 20 kérdéses szabályt az egyik klubnapon mi is kipróbáljuk.
Reméljük, hogy hónapról-hónapra egyre többen tartanak velünk, mivel ahogy látható is, érdekes és szórakoztató alkalmaink olyan lehetőséget kínálnak, amely egyébként nem könnyen érhető el.
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!
Kirándulás Zebegénybe
Augusztus 2-án, szerdán Zebegénybe kirándulunk vonattal, és tárlatvezetéssel megtekintjük az 1984-ben alapított első hajózási magánmúzeumot (kedvezményes belépő 500,-Ft).
A programot a VII., a XI., a XIII. és a XVII. kerületi Lámpás Klubok szervezik. A múzeum korlátozott létszámban tud csak látogatókat fogadni, ezért a program iránt érdeklődők keressék meg a kerületi szervezőket a használni szokott elérhetőségek egyikén!
Az indulás a Nyugati pályaudvarról lesz 9 óra körül és várhatóan 14:00-15:00 között érkezünk vissza.
A kép forrása: http://www.zebegenyeskornyeke.hu/
Dinnyésen jártunk
A tavalyi program sikerén felbuzdulva ismételten ellátogattunk Dinnyésre, a történelmi várak varázslatos világába! Kissé szeles, de azért kellemes időjárás köszöntött ránk, amikor reggel két helyszínen, a Hermina úton és a Déli pályaudvaron gyülekeztünk.
Ezúttal három módon lehetett eljutni a szervezésünkben Dinnyésre. Akik előre jelezték, azok a Támogató Szolgálat új kisbuszával utazhattak. A csoportunk másik fele vonattal ment és gyalogoltak, de akiknek nem volt kedve vagy ereje a sétához, azokat az vasútállomás és a Várpark között szintén a Támogató Szolgálat vitte kisbusszal.
A megérkezésünkkor nagyon szívélyesen fogadtak bennünket, szinte már régi ismerősként köszöntöttek. Először megismerhettük azt, hogy miért és hogyan jött létre a Várpark. Az építője, Alekszi Zoltán, aki egyben a telek tulajdonosa is, nagyon szerette kutatni a mára már nem látható, vagy csak romokban álló egykori várakat. Építészmérnökként nagyon vágyott arra, hogy ezeknek a makettjét elkészítse úgy, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak az eredetire, vagyis tájolásban és a felhasznált anyagokban is hű maradjon, így a ma embere a legjobb másolatot szemlélve ismerhesse meg ezeket az épületeket.
Ennek érdekében nagyon sokat kutatott, hogy a korabeli, illetve a jelen időnél korábbi feljegyzésekből megismerhesse a legtöbbet a várak kinézetéről. Amint a szükséges információ összegyűlt, azonnal elkezdte építeni az általában derékmagasságú maketteket.
Minden makett mellett kétféle tájékoztató tábla található. Egy vagy több fényképen az építmény mai állapota látható. Egy másik táblán pedig a vár ismert történelmének az összefoglalóját lehetett elolvasni. Mindkettőt felolvasták, illetve leírták nekünk a látó kísérőink.
A makettek érdekessége, hogy a parkon belül ott helyezkednek el egymáshoz képest, ahol a történelmi Magyarország területén is elhelyezkedtek. Így jól érthetővé váltak az egyes várak sajátosságai is. A makett készítője azt is megengedte, hogy a kész építményeket megtapogassuk és így jobban be tudjuk fogadni őket.
A Várpark azonban nem csupán maketteket tartalmaz, hanem egy történelmi park és ezért néhány további érdekességgel is várja a látogatókat. Az egyik egy oszlopsor, melyeken a királyok, fejedelmek és kormányzók emléke került megörökítésre, minden államfőnek egy-egy emlékoszlop lett kijelölve.
Sok-sok érdekesség fogadott minket, de szeretnénk kiemelni egy nagyon érdekes alkotást is. A szoborcsoport az Emese álma címet viseli és a szobrászatban elsőként állított emléket ennek a mondának. Az erről készült fényképen látható is egy részlet az alkotásból.
Megtudhattuk továbbá azt is, hogy a Park szívesen biztosít kihelyezett történelemóráknak helyet, valamint sokféle speciális szolgáltatást is nyújtanak, melynek célja a történelmi ismeretek elmélyítése. Részben ide illeszkedik a játszótér is, mely olyan játékteret biztosít a gyerekeknek, melyek a történelmi várakhoz valamilyen módon kötődnek.
A kapott visszajelzések alapján nagyon kellemes és hasznos időtöltésnek bizonyult a dinnyési kirándulásunk. Őszintén reméljük, hogy még sok ilyen élményt tudunk biztosítani azoknak, akik a jövőben is velünk tartanak!
Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők
A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!
Séta az állatok világában
Kissé hűvös volt, de éppen ezért ideális körülmények között indulhattunk el a népes csoportunkkal az állatkerti sétára. A sétánkat alapvetően négy cél köré szerveztük, de kifejezetten úgy, hogy azokra a helyszínekre jusson több idő, ahol a megjelentek többsége még soha nem járt.
Az Állatkert egyik sajátossága, hogy kis szobrokat helyeztek ki nagyon sok helyre, amelyeket Braille-felirattal is elláttak. Ezen tapintható szobrok felkeresése köré lett megszervezve az állatkerti sétánk útvonala. Ebben az volt az érdekesség, hogy az állatok szöveges ismertetői tapintással is követhetőek voltak, így tényleg segítették az egyes állatok jobb megismerését – még a látók számára is.
A másik célunk a simogatók felkeresése volt. Ezekből kétféle elérhető. Az egyik fajtája a simogatónak az, amikor sátraknál lehetett különböző szőrméket vagy csontokat megfogni és ezzel lehetett bővíteni az egyes állatokról való ismereteinket. A másik simogató az, ahol ténylegesen is lehet állatokat simogatni, főleg kecskéket és bárányokat.
A harmadik célunk az volt, hogy főleg azokat az állatokat figyelhessük meg, melyeket a többség még nem látott korábban. Ilyen volt a hangyász, a vidra, a jegesmedve, a fóka, sok majomféle és pár nagymacska. Szinte mindenhol találtunk valamilyen interaktív jellegű ismertetőt, ami segített közelebb hozni ezen állatok megismerését.
A negyedik célunk az állatkert kiemelt helyén lévő “Szikla” felkeresése volt. Ebben a hatalmas épületben elég szemléletes módon nézhettük meg az óceánok nagyobb állatainak csontját, meghallgathattuk a cetek és a bálnák kommunikációját, valamint érdekes és megfogó módon láthattuk az emberi faj múltját valamint a földfelszín alatti rétegekbe is betekintést nyerhettünk. Ugyanitt módunk volt tengeri halakat is simogatni.
Az állatkerti sétánkból nagyon sok mindent ki kellett hagynunk, de így is maratoni hosszú túrát tudhattunk magunk mögött. Nagyon örültünk, hogy alkalmunk nyílt a tudásunk bővítésére a környezetünkben élő állatokról és az élőhelyükről, mindezt pedig egy teljesen akadálymentes helyszínen.
A VII., a XI., és a XIII. kerület közösségi civilszervezői
