Keressük az egyetemes tervezés hazai jó példáit!

A kép forrása: http://www.jasonbarles.com/

 

A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja (MBE ETIKK) a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) által támogatott „Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos, szervezeteinek szakmai programjainak támogatása” pályázatának keretében pályázatot hirdet az alábbi címmel:

Értékeljük az egyetemes tervezéssel elért eredményét!

A pályázat célja

A Mozgássérültek Budapesti Egyesületének Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja (ETIKK) célja annak a tervezési módnak a terjesztése, amely olyan épített környezetet, termékeket, szolgáltatásokat és alkalmazásokat hoz létre, amelyek nemre, korra, fogyatékosságra, termetre tekintet nélkül mindenki számára egyaránt használhatóak.

Ezt az úgynevezett egyetemes tervezési módot olyan példákon keresztül kívánjuk terjeszteni, amelyek már megvalósultak és megfelelnek az egyetemes tervezés hét alapelvének:

A jó példák összegyűjtésével az ETIKK be szeretné mutatni, hogy a mindenki számára tervezés és kivitelezés megvalósítható, egyúttal pedig fontos eszköze a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának.

A beérkező pályamunkákat az ETIKK és felkért szakértői az egyetemes tervezés szempontjainak megfelelően értékelik, a legjobbakat elektronikus formában közzétesszük a jó példák tárában, amelyet eljuttatunk a döntéshozóknak, a fogyatékos emberek szervezeteinek, a tervezői szakma képviselőinek és minden érintettnek.

Mivel lehet pályázni?

Olyan környezettel, mely az egyetemes tervezés elvei alapján épült meg és nem alkalmaztak speciálisan a fogyatékos személyeknek delegált műszaki megoldást. Minden, a pályázatban bemutatott környezet egy termékkel szolgálja ki a használók különböző, időben, szituációban változó igényeit, szükségleteit.

Olyan, már megvalósult környezettel, mely az akadálymentesítés elvei alapján épült meg és speciális, a fogyatékos embereknek delegált műszaki megoldást is alkalmaz.

Az egyetemes tervezés elvei alapján elkészült bútorral, berendezéssel, eszközzel, használati tárggyal vagy szolgáltatással. (Gondolunk itt például olyan, várakozó teret berendező bútorcsoportra vagy ügyfélszolgálati pultra, amely mindenki számára használható. De pályázni lehet például olyan elektronikai berendezéssel is, amely több csatornán, egymással egyenértékűen – hallhatóan, láthatóan, érzékelhetően– biztosítja az információk elérhetőségét, vagy egy szolgáltatás használatát.)

Pályázati feltételek

Ki pályázhat?
A pályázat nyílt, természetes és jogi személyek egyénileg és csoportosan is pályázhatnak, azaz a megrendelő, a tervező és a kivitelező együtt, de akár külön is pályázhat. Egy pályázó több pályamunkával is nevezhet.

A pályázat benyújtásának módja
Pályázni a mellékelt pályázati adatlap kitöltésével, a pályamunka részletes bemutatásával és a nyilatkozat aláírásával lehet.

A pályamunka részletes bemutatása: szöveges kifejtés+fotók, linkek. A dokumentum mérete max. 15 MB lehet, formátum: docx, pdf, (doc)

A pályázatot az egyetemestervezes@gmail.com e-mail címre kérjük elküldeni.

Kérdés esetén ugyanezen az email címen lehet érdeklődni.

Határidő
A pályázat benyújtásának határideje: 2018. február 20.

Értékelés
A határidőre beérkező pályaműveket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai az akadálymentesítés hazai szakértői és az egyetemes tervezés érintettjei, köztük a fogyatékos emberek képviselői. A zsűri az egyetemes tervezés elveinek leginkább megfelelő pályamunkákat választja ki a jó példák tárában történő szerepeltetésre, különös tekintettel az újszerű, innovatív, esztétikus megoldásokra. Az egyetemes tervezés hét alapelve: egyenlő használat, rugalmasság, egyszerű működtetés, könnyen érzékelhető információ, tévedés minimalizálása, minimális erőkifejtés, megfelelő hely és méret.

A zsűrizés eredményéről legkésőbb 2018. március 31-éig minden pályázót értesítünk.

A legjobb pályamunkák elnyerik “Az egyetemes tervezés követendő példája” címet és bekerülnek az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont jó példáinak tárába. A példatárat a Központ közzéteszi a honlapján, terjeszti a szakma, a döntéshozók, az érintettek, kiemelten a fogyatékos emberek körében, valamint médianyilvánosságot biztosít neki, ezáltal a pályamunkák és létrehozóik széles körben ismertek lesznek. A nyertesek bemutatkozhatnak a projekt 2018 júniusára tervezett zárórendezvényén, a legjobbnak ítélt pályamunkát pedig az M1 Esély című műsora is bemutatja.

Szerzői, felhasználói jogok, adatkezelés
A pályázók által megadott személyes adatokat, elérhetőségeket a pályázat kiírója adatbázisában regisztrálja, és csak a pályázathoz kapcsolódóan használja, azokat harmadik személynek csak a pályázó külön beleegyezésével adja ki.

A pályázati dokumentumban a pályázó nyilatkozik az általa feltüntetett adatok valódiságáról, illetve a szerzői jogokra tekintettel felhasználási engedélyt biztosít a kiírónak.

Letölthető dokumentumok:

pályázati adatlap

Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont

Meghívás beszélgetésre

A képen a FESZT logója látható

Kép forrása: palyazatmenedzser.hu

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft (FSZK) a Fogyatékos Emberek szervezeteinek Tanácsával (FESZT) együttműködve civil szakmai műhelysorozatot szervez 2017. augusztus 30. és szeptember 20. között, melynek soron következő állomása Budapesten lesz.

A fórumok során a résztvevők együtt gondolkodnak a szociális intézményi férőhely kiváltás kérdéseiről, a közösen megoldandó és megoldható feladatokról, a fogyatékossággal élő emberek ellátásában bekövetkező változásokról.

A rendezvény időpontja: 2017. november 15. (szerda)

A rendezvény helyszíne: Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14. – Lurdy Ház 3. emelet, ETIKK iroda)

Bővebb információ a helyszínről: http://www.etikk.hu/kozpontrol/

A részletes programról a mellékelt meghívóból tájékozódhat.

A helyi civil szerveződések, szolgáltatók nagyban segíthetik a fogyatékossággal élő embertársaink befogadását, társadalmi integrációját, ezért várjuk szeretettel rendezvényünkre, legyen társunk a közös gondolkodásban.

Kérem, hogy részvételi szándékát jelezze a major.szilvia@fszk.hu e-mail címre, vagy a 36-30-846-3568-as telefonszámon, speciális igényének feltüntetésével együtt.

Program

09:30 – 09.45 Regisztráció

09.45 – 10.30 Köszöntő – a FESZT tevékenységeinek bemutatása, kiváltásban vállalt szerepe

10.30 – 12.00 Támogatott lakhatás bemutatása Magyarországon – FSZK TÁRS Projekt – Kutatási Munkacsoport

12.00 – 12.10 Szünet

12.10 – 12.45 A kiváltás szakmai támogatása – FSZK TÁRS Projekt – Projektvezetés

12.45 – 14.00 Összefoglalás, zárszó

14.00 – Ebéd

Munkaülés az önvezető járművekről

A munkaülés egy ismertetéssel kezdődött, melyben Földesi Erzsébet, az ETIKK vezetője elmondta, miért érdekesek az önvezető autók a fogyatékos embereknek és általában a társadalomnak. Kiemelte a várható előnyök közül azt, hogy a balesetekért 90 százalékánál is magasabb arányban a járművek vezetői a felelősek, így az önvezető autókkal a balesetek száma lecsökkenthető.

Ezen túlmenően azt is érdemes figyelembe venni, hogy az önvezető autókat a fogyatékos emberek is képesek lennének használni, így az önállóságuk és a mobilitásuk nőne, a másokra való ráutaltságuk csökkenne. Ugyanakkor a társadalom azon tagjai is nyernének, akik átmenetileg vagy tartósan nem képesek autót vezetni, mely egy idősödő társadalom számára nem lehet érdektelen.

Ugyanakkor nem elég az, ha az önvezető autók elterjednek, a fogyatékos emberek számára használhatónak is kell lenniük. Nem úgy, hogy egy speciális változatot gyártanak le a számukra, hanem eleve olyan autókat kellene gyártani, melyet mindenki számára használhatónak terveztek. Ennek, vagyis az univerzális tervezésnek az eszméjét szeretnék az önvezető autók fejlesztésében is képviselni az ETIKK munkamegbeszélésén résztvevők, köztük a VGYKE is.

A képen az ETIKK vezetője látható, amint az önvezető autók előnyeiről beszél

A fejlesztés képviseletében Dékány Donát jelent meg, aki többek között a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpontjának az igazgatóhelyettese és aktívan szerepet vállal innovatív járművek tervezésében és az úgynevezett okos városokat fejlesztő projektekben.

A beszélgetéssel vegyített előadása elején ismertette, hogy milyen fokozatai vannak egy jármű önvezetésének és milyen előnyök várhatóak a teljesen autonóm járművek megjelenésétől. Elmondta azt is, hogy a fokozott közlekedési igény önmagában is indokolttá teszi a közlekedés átalakítását, mely a különböző asszisztenciát biztosító rendszerek általánossá válása miatt, már egyébként is a jelenünk része. A teljesen önvezető és egymással kommunikáló járművek egy sokkal hatékonyabb közlekedési rendszert tesznek elérhetővé, ezért időszerű elgondolkodni azon, hogy ez milyen változásokat jelent.

A képen Dékány Donát látható, előadás közben

Az, hogy nem ember, hanem egy gép hoz döntéseket a jármű vezetéséről, sokkal optimálisabb erőforrás-kihasználást biztosít. Ez csökkenő emissziót, hatékony energiafelhasználást és ideális útvonalválasztást tesz lehetővé. Példának említette azt, hogy a belvárosi járműmozgások közel harmadrésze parkolót kereső forgalom és az önvezető autókkal ez minimálisra csökkenthető. Egy önvezető autónak ugyanis nem feltétlenül az utazási cél előtt kell parkolnia, elég az, ha kiteszi az utasokat és a megfelelő pillanatban felveszi őket. Ezzel a forgalom okozta terhelés egy jelentős része eltűnhetne a zsúfolt belvárosokból.

Az, hogy a járművek vezetők nélkül közlekedhetnek, olcsóbbá teheti a tömegközlekedést és a szállítást is, mivel a fizetésekre szánt kiadások lecsökkennének. Ez nem jelenti azt, hogy a felügyeletben és a hibaelhárításban ne lenne használva emberi munkaerő, de lényegesebben kevesebb ember tudna kiszolgálni egy nagyságrendekkel hatékonyabb rendszert, mely sokkal több embernek nyújtana magasabb minőségű szolgáltatást.

A képen Dékány Donát rajzolja fel az önvezető autó gázolásos dilemmáját

Ezeknek a rendszereknek az elterjedése előtt három akadály áll.

Az egyik akadály önmagában az, hogy a járműveket hiába szerelik fel szenzorokkal és megfelelő informatikai háttérrel, ha az épített környezet nincs jól kialakítva. Ez a probléma napjainkban két módon is a megoldás felé halad. Az egyik megoldás egy olyan érzékelő-rendszer kialakítása, mely a terepen is képes biztonságosan mozgatni a járművet. Az ilyen fejlesztések eléggé előrehaladott állapotban vannak. A másik megoldás a jól kiépített közlekedési környezet, mint amilyenek például az autópályák.

A másik akadály, az ilyen autók ára. Egy klasszikus autóhoz képest nagyon sok mindent be kell építeni egy önvezető járműbe, ezekhez megfelelő szoftver is kell, tehát az elterjedésüknek a megfizethetetlenségük az akadálya. A tömegtermelés elindulásától megoldás lesz majd remélhető, mert a fejlesztési és előállítási költségek jobban szétoszthatóak lesznek.

A harmadik akadály a legjelentősebb, ez pedig az önvezető autók jogi helyzete. Mivel az autó önvezető, ezért a gyártó az autó tényleges vezetője. Ezért az autó döntéseiért valójában a gyártók felelnek. A gyártók azonban nem mernek minden egyes előre nem látható helyzetért felelősséget vállalni, legfeljebb szabványnak való megfelelést vállalnak. Szabvány azonban nincs, így ez az előfeltétel valódi akadályt jelent a tömeges elterjedés előtt.

A szabvány kialakításának a feltétele, hogy minden eshetőségre ki kell terjednie. Ehhez azonban még kevés a tapasztalat, sokkal több tesztelés lenne szükséges. Magyarországon egyébként miniszteri rendelet szabályozza ezeknek az autóknak a közlekedését, de ez még csak a tesztelésre vonatkozik. Ez több országban is így van, de az Egyesült Államok már például törvényt is alkotott (Self Drive Act) az ilyen járművekre. Ezek tartalmaznak kötelező előírásokat, de még nagyon távol állnak attól a szabványtól, melyek jogi szempontból biztonságot adhatnak a gyártók részére is.

Annak illusztrálására, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, elmondott egy példát a közismert döntési dilemmák egyikéből. Az elmondott példában egy szakadék melletti úton haladó önvezető autó elé kilép három gyalogos. Az autó már nem tud teljesen megállni, így a rendszer ezt érzékelve három döntést hozhat. Az egyik, hogy a szakadékba kormányozza az autót, ezzel megölve az autóban utazót. Választhatja az autó elé kilépők elgázolását, mely három ember halálát okozná. Jobbra is kormányozhatna, de ott éppen egy tömeggel megtelt buszmegálló van és húsz ember halna meg. Ha a rendszert úgy programozzák, hogy szakadékba kormányozzon, így egy ember halála mellett döntsön, mint a legkisebb rossz, azzal egy olyan rendszert készítenének a gyártók, mely adott pillanatban garantáltan a vásárló élete ellen döntene. Sőt, egy gyilkossághoz elég lenne három vakmerőbb gyalogos felbérelése és még egy büntetőeljárástól sem kellene tartani.

A képen egy ábra látható arról, hogy milyen dilemma elé nézhet egy önvezető autó egy elkerülhetetlen gázolásnál

Elmondta azt is, hogy az autópályákon túl, az alacsonyabb rendű közlekedési utak szabványosítása is kívánatos lenne, hogy ezek a járművek jobb és gyorsabb döntést tudjanak hozni. Ezt a célt szolgálja a Zalaegerszegen épített tesztpálya is, mely a fejlesztők munkáját fogja segíteni, egyben jelzi azt is, hogy a közlekedés ilyen irányú átalakulása már a jelenünk része, nem is az annyira nagyon távolinak gondolt jövő.

Az előadás ezen a ponton is beszélgetésbe váltott át, ahol a megjelentek kérdéseket tehettek fel. Ezek egy jelentős része az automatizálás hatása feletti aggodalmakat fogalmazták meg, mely azt mutatta, hogy néhány emberben lecsökkent a nagyobb önállóság ígéretét magában hordozó fejlesztés miatti öröm.

Előkerült azt is, hogy a látássérültek számára egy hangvezérléses rendszer kialakításának a feltételei teljes mértékben biztosítottak. Önmagában egy jármű ma már legyártható így, a gond sokkal inkább az épített környezetben és az említett jogi hiányosságokban van.

A mozgássérültek szempontjai főként a belső kialakításra, a járműbe való beszállásra és kiszállásra vonatkoztak. Erre való reakcióként elhangzott, hogy ez nem az önvezető rendszer fejlesztőihez tartozó kérdés. A járműgyártás ma már moduláris rendszerben zajlik, vagyis a jármű egyes moduljai teljesen más helyen készülnek, akár egymástól teljesen függetlenül. Az önvezető rendszerek fejlesztőinek ezért nem kell a belső kialakítással foglalkozniuk, mert azt tőlük elkülönülten dől el, nagyrészt ott, ahol eddig is. Vagyis a mindenki által használható szerkezeti kialakítás nem jelenik meg feladatként a fejlesztők előtt.

Elhangzott, hogy az önvezető járművek ügyében az érdekvédelmi szervezeteknek jó tudni, hogy hol tartanak a különböző a szabványosítási folyamatok, mert annak során születhetnek olyan jelentéktelennek látszó előfeltevések vagy döntések, melyekben esetleg nem számolnak minden emberrel. Az épített környezettel kapcsolatos szabványosításon túl például léteznek szakmai kategóriák a járműtervező mérnökök nemzetközi szervezeténél, melyeket a magyarországi miniszteri rendelet szinte automatikusan átvett, mely a szabványosítás és a törvény felé vezető úton már egy mérföldkő.

Másik példa, hogy a magyarországi szabályozás a tesztvezetésre vonatkozóan úgy döntött, hogy a jármű közúti forgalomban való döntéseiért nem a gyártó, hanem a vezető felel. Ez igaz, hogy ma még csak a tesztvezetésre vonatkozik, de ha ez a későbbi jogszabályokban öröklődni fog, akkor egy önvezető autót vezető látássérült olyan balesetért is felelősséget kell majd vállaljon, melynek az elkerüléséért esélye sem lett volna lépéseket tenni. Ez is arra mutat, hogy a szabványosítással kapcsolatos részletekkel már ma komolyan kell foglalkozni.

Jánosi Veronika, Molnárné Tóth Andrea és Neumann Károly 

Igényfelmérés integrált játszótérről

A mindenki előtt nyitott játszótérrel kapcsolatos felmérésben való közreműködéshez, az alábbi kérdőívet kell kitölteni: https://goo.gl/D2mxQk

A kérdőív kitöltése azt segíti elő, hogy ez a jövőben megvalósuló játszótér a valós igényekhez tudjon igazodni. A cél az, hogy minden gyerek által használható játékok legyenek majd ezen a játszótéren.

A képen egy kérdőív látható, ceruzával

A kép forrása: http://www.vizontogyogyszertar.com/

 

Fogyatékos emberek és a közbeszerzések

A kép forrása: http://www.etikk.hu

A kép forrása: http://www.etikk.hu

A FESZT megbeszélést kezdeményezett a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkárságával arról, hogy az egyetemes tervezés elve minél inkább érvényesüljön a közbeszerzési eljárásban, követve az uniós irányelveket, képviselve a fogyatékossággal élő személyek érdekeit.

Az egyetemes tervezés azt a célt valósítja meg, hogy már a tervezési fázistól kezdve minden úgy legyen kitalálva és megvalósítva, hogy mindenki képes legyen használni, függetlenül az életkorától, egészségi állapotától és minden más egyéb szemponttól. Az egyetemes tervezéssel (különösen egy öregedő társadalomban) nem csupán a fogyatékos emberek nyernek, hanem az egész társadalom.

A megbeszélés résztvevői megtekintették az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontot és megismerték az ott folyó munkát.  Dr. Csányi István, helyettes államtitkár és dr. Kovács László, főosztályvezető nyitott volt az együttműködésre, a találkozást a közös munka kezdetének tekintik.

Forrás: FESZT

Érzékenyítés a BKK-nál

1

„Leendő pénztárosaink képzési tananyagát bővíti a BKK egy esélyegyenlőségi résszel”

– tudtuk meg Albert Judittól, a BKK esélyegyenlőségi referensétől.

A BKK kőbánya-kispesti ügyfélszolgálati központjában került sor a közlekedési cég ifjú munkatársainak tájékoztatására, érzékenyítésére, melyre egy szűk, másfél órás időkeretet szabtak meg. Az AOSZ és jómagunk szöveges prezentációval készültünk, az ÉFOÉSZ munkatársa pedig izgalmas játékok segítségével engedett betekintést az értelmileg akadályozott emberek világába. A SINOSZ képviselője képes prezentációval készült, melynek hála megtudhattuk, hogy milyen jellemzők alapján ismerhető fel egy hallássérült ember, majd zárásként az ETIKK kerekesszékes munkatársa mutatott be szituációs gyakorlatokat. A bátrabbak itt a kerekesszékben ülve próbálhattak leküzdeni egyes közlekedési és ügyintézési nehézségeket.

2

„Nagyon örültünk a felkérésnek, hiszen ezáltal egy kicsit közelebb kerülhetünk egymáshoz, érzékenyíthetünk. Több projektünk is van jelenleg a BKK-val és a BKV-val, így helyszíni bejárásokon, ellenőrzéseken is részt veszünk” – nyilatkozta Fördős-Hódy Erzsébet, az ETIKK szakmai vezetője.
„Az akadálymentesítés egyrészt jelent egy fizikai akadálymentesítést, azaz a látássérülteknek vezető sáv kialakítását, Braille feliratokat, kerekesszékesek számára süllyesztett pultot, hallássérülteknek pedig indukciós hurkot. Nem csak az adott helyiséget kell akadálymentesíteni, hanem az egész környezetet” –mondta Erzsébet.

3

A VGYKE részéről Eleki Abigél és Szélesné Panka hasznos információkkal készült: „Több csoportra osztjuk a látássérülteket. A gyengénlátóknál egy találkozásnál alapvetően nem állapítható meg, hogy nem pusztán rövid, vagy távollátó, hanem annál nehezebb a helyzete, például a közlekedésben, vagy az ügyintézésben. Az aliglátóknak még van látásmaradványa, és a teljesen vakok azok, akik semmit nem látnak. Közlekednek, ügyintéznek és szinte mindig segítséget igényelnek” –kezdte a prezentációt Panka.
„A pénzvisszaadásnál nagy segítség, ha papírpénz esetében valamilyen módon jelzik a látássérült vevőnek, hogy milyen címletet kapott vissza, ugyanis ők máshogy hajtogatják a különböző címleteket, így különböztetve meg azokat. Az aprópénzt a mintázat alapján ismerik fel. Tény, hogy lassabbak a vakok, de nem az értelmi szintjükkel van probléma, hanem a látásukkal” – zárta előadását Panka.

4

Eleki Abigél e szavakkal búcsúzott a jelenlévőktől:

„A mai világban a BKK-val való együttműködés azért felemelő, mert mint látható, az ügyfélközpontok valóban olyan szintű elvárásoknak felelnek meg, ami a komplexitást és a valódi akadálymentes környezetet biztosítja, ami szerintem hatalmas dolog!”

Ivanova Daniela

Az ombudsman felhívta a figyelmet az egyetemes tervezés fontosságára

Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja fotó 1

Az MBE Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja olyan tervezési szemléletet képvisel, amely már a tervezés kezdetén figyelembe veszi a felhasználók képességeinek különbözőségét, és ezáltal olyan környezetet, termékeket vagy szolgáltatásokat hoz életre, amely korra, nemre, fogyatékosságra való tekintet nélkül a felhasználók lehető legszélesebb köre számára alkalmas. Az egyetemes tervezés elősegítését a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény is előírja, amelyet hazánk ratifikált. Norvégia antidiszkriminációs törvénye például tartalmaz kötelezettséget az egyetemes tervezés alkalmazására, más országokban, így az Egyesült Államokban évek óta kötelező a közbeszerzésekben figyelembe venni az egyetemes tervezés szempontrendszerét.

Dr. Székely László méltatta az innovatív kezdeményezést, ahol az állami, civil és piaci szféra összefogásával létrejöhetett egy felhasználói tesztelő központ, amely a mérnöki és tapasztalati szakértés együttes erejével terjeszti az egyetemes tervezés szemléletét. Az alapvető jogok biztosa érdeklődéssel hallgatta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ETIKK közötti együttműködés tapasztalatait a mérnökhallgatók oktatásában. Egyetértett abban, hogy a tervezők és a jövőbeni felhasználók közötti szoros együttműködés nélkül nem hozható létre egy mindenkit befogadó környezet.

Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja fotó 2

A kutatóközpontban különböző fogyatékossággal élő munkatársak adnak egyetemes tervezési tanácsadást, illetve tesztelik a kutatás-fejlesztési projektekben a termékek használhatóságát rehabilitációs szakmérnök és rehabilitációs környezettervező szakértő irányítása mellett.

Az ETIKK szeretné elérni a jövőben, hogy a fogyatékos emberek meglévő képességei, mindennapi tapasztalatai már a kezdetektől beépüljenek a tervezési szempontokba. Fontosnak tartja továbbá, hogy a közbeszerzési pályázatok kiírásánál és odaítélésénél az egyetemes tervezésnek történő megfelelés előírt elemként szerepeljen, a szakértői munkába pedig kötelező legyen bevonni az egyetemes tervezés tanácsadó központokat.

Dr. Székely László elismeréssel szólt a kezdeményezésről, amely „nem hagyja magára a jogszabályalkotókat, tervezőket és beruházókat”, és a jövőbeni együttműködését ajánlotta fel a szakértők számára. Az ombudsman meglepődött, hogy az ő okostelefonján is megtalálhatóak az egyéni beállítások minden fogyatékosságra vonatkozóan.

Forrás: ETIKK hírlevél

Meghívó az ETIKK központjába


Fogyasztóként milyen jogaink vannak?  – ismeretterjesztő rendezvény
  

A témák között szerepel: internetes vásárlás, termékbemutatók, békéltető testületek, a fogyatékossággal élő fogyasztók esélyegyenlőségére vonatkozó jogszabályi előírások.    

A rendezvényen a fogyasztóvédelmi szakemberek választ adnak a résztvevőknek a termékek és szolgáltatások megvásárlásával kapcsolatos kérdésekre.    

 

A részvétel ingyenes. A helyszín teljesen akadálymentes.  

Időpont: 2014. április 7. (hétfő) 10 óra. 
Helyszín: Lurdy Ház 7-es számú konferenciaterme (1097. Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.)

Megközelíthető a 3-as metróval és az 1-es villamossal. Parkolással kapcsolatos információk és hangostérkép: http://www.etikk.hu/kapcsolat/

Visszajelzését és további információval kapcsolatos kérdéseit az alábbi elérhetőségeken várjuk:
Zana Anita e-mail: kommunikacio@mbeinfo.hu, Telefon: +36 70 328 42 32.