Meghívás beszélgetésre

A képen a FESZT logója látható

Kép forrása: palyazatmenedzser.hu

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft (FSZK) a Fogyatékos Emberek szervezeteinek Tanácsával (FESZT) együttműködve civil szakmai műhelysorozatot szervez 2017. augusztus 30. és szeptember 20. között, melynek soron következő állomása Budapesten lesz.

A fórumok során a résztvevők együtt gondolkodnak a szociális intézményi férőhely kiváltás kérdéseiről, a közösen megoldandó és megoldható feladatokról, a fogyatékossággal élő emberek ellátásában bekövetkező változásokról.

A rendezvény időpontja: 2017. november 15. (szerda)

A rendezvény helyszíne: Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14. – Lurdy Ház 3. emelet, ETIKK iroda)

Bővebb információ a helyszínről: http://www.etikk.hu/kozpontrol/

A részletes programról a mellékelt meghívóból tájékozódhat.

A helyi civil szerveződések, szolgáltatók nagyban segíthetik a fogyatékossággal élő embertársaink befogadását, társadalmi integrációját, ezért várjuk szeretettel rendezvényünkre, legyen társunk a közös gondolkodásban.

Kérem, hogy részvételi szándékát jelezze a major.szilvia@fszk.hu e-mail címre, vagy a 36-30-846-3568-as telefonszámon, speciális igényének feltüntetésével együtt.

Program

09:30 – 09.45 Regisztráció

09.45 – 10.30 Köszöntő – a FESZT tevékenységeinek bemutatása, kiváltásban vállalt szerepe

10.30 – 12.00 Támogatott lakhatás bemutatása Magyarországon – FSZK TÁRS Projekt – Kutatási Munkacsoport

12.00 – 12.10 Szünet

12.10 – 12.45 A kiváltás szakmai támogatása – FSZK TÁRS Projekt – Projektvezetés

12.45 – 14.00 Összefoglalás, zárszó

14.00 – Ebéd

A FESZT pályázatot hirdet

Az FSZK-val (Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.) kötött partnerszerződés alapján a FESZT részt vesz a „Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása” című projekt (TÁRS projekt) munkájában.

A fogyatékossággal élő emberek intézményi ellátásában történelmi lehetőségnek, mérföldkőnek tekintjük azt a lépést, mely a következő években lehetőséget ad a nagy létszámú intézményekből a méltó, önrendelkező, családias, helyi közösségbe ágyazott teljes élet elérésére az intézményben lakó fogyatékossággal élő társaink számára.

Ez a lépés átfogó változást jelent a fogyatékosságügy szemléletének fejlődésében, s ezzel együtt igen nagy kihívás a társadalom, a kormányzat, a szolgáltatói rendszer és az érdekvédelem számára egyaránt. Jelentős társadalmi szemléletváltást kell elérni fogyatékossággal élő társaink társadalmi integrációjának megvalósulása érdekében a helyi közösségekben, a szolgáltatások attitűdjében annak érdekében, hogy társaink a társadalom egyenrangú tagjaiként képességeiknek megfelelően önálló, önrendelkező, emberhez méltó közösségi életet élhessenek a jövőben.

Feladatok:

Elvárások:

Előnyt jelent:

Munkavégzés időtartama, helye: heti 40 órában, Budapesten

Jelentkezés módja és határideje:
E-mail-ben önéletrajz és motivációs levél megküldése bruttó fizetési igény megjelölésével a feszt.erdekvedelem@gmail.com e-mail címre.

Jelentkezési határidő: 2017. október 25.

A képen egy nagyító látható, amivel egy ember keres valamit és egy munkák feliratot talál

Forrás: www.allas-munka.blog.hu

Érdekvédelmi Tanácsadók támogatják a kiváltási folyamatot

A 2017. július 3-7. között nyújtott 40 órás akkreditált képzés oktatási anyagának szerzői és előadói nemzetközi és hazai szinten elismert szakemberek, valamint a fogyatékos embereket képviselő szerveztek voltak. A képzés akkreditálását és megszervezését az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), mint a FESZT tagszervezete végezte. A képzéshez írásos képzési anyag, az érdekvédelmi tanácsadói tevékenységhez pedig kézikönyv készül a tanácsadók színvonalas munkavégzéséhez.

A képzés hosszú előkészítésekor elsődleges szempont volt, hogy a jövendő érdekvédelmi tanácsadók a fogyatékos emberek önálló élethez való jogán alapuló, szemléletformáló, ismeretanyag átadó és készségfejlesztő képzést kapjanak, mely biztos alapot adhat munkájuknak – mondta Kővári Edit, az AOSZ és egyben a FESZT elnöke.

Tekintettel arra, hogy a sikeres érdekvédelmi tanácsadói munka titka az együttműködésekben, így az intézmények dolgozóival való szoros együttműködésben is rejlik, a képzési anyag tartalmának kidolgozását segítette a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság intézményeinek vezetői körében végzett on-line kérdőíves felmérés arra vonatkozóan, hogy a lakók érdekeinek szem előtt tartásával hogyan segíthetik munkájukat az érdekvédelmi tanácsadók. Ezen túlmenően az Érdekvédelmi Tanácsadók képzésének kialakításába és a hálózat működtetésének előkészítésébe a kiváltás korábbi szakaszában tapasztalatot szerzett tanácsadók és intézmények tapasztalatait is beépítettük – folytatta az elnök.

Az intenzív öt napos képzésen részt vevő szociális, érdekvédelmi és tapasztalati szakértők megismerték az intézményi férőhely kiváltási folyamat nemzetközi és hazai jogszabályokban is rögzített emberjogi környezetét, a hazai szociális szolgáltatói rendszert, a foglalkoztatási lehetőségeket, valamint a jogorvoslati lehetőségek intézményrendszerét. A képzés része volt továbbá az egyes fogyatékosságok megismerése, a fogyatékossággal élő emberekkel való együttműködéshez szükséges elméleti és gyakorlati alapismeretek megszerzése, a fogyatékos emberek szervezeteinek és hálózatainak megismerése. Egy teljes képzési napon gyakorlati tréning keretében sajátíthatták el a jövendő tanácsadók azokat a készségeket, amelyek a lakókkal, az intézmények vezetőivel és dolgozóival, valamint a támogatott lakhatás szűkebb környezetével való együttműködéseket segítik.

A képzés résztvevői elkötelezettek annak a folyamatnak a támogatásában, amely az intézményi ellátás helyett a fogyatékos emberek önálló, önrendelkező életének kialakításához vezet. Ezt a változást a FESZT többféle módon kívánja előmozdítani. Az érdekvédelmi tanácsadók a lakókkal szoros együttműködésben az emberi méltóság és teljeskörű fejlődéshez való jog tiszteletben tartásával a lakók önálló, önrendelkező élet elérését kívánják elősegíteni. Elkötelezettek abban is, hogy fogyatékossággal élő társaink számára a helyi közösség befogadó attitűdjét, a helyi szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférését munkájukkal elősegítsék.

A FESZT történelmi jelentőségűnek tartja, hogy felgyorsulhat a fogyatékos emberek csoportján belül is legkiszolgáltatottabb személyek számára az önálló élethez való jog gyakorlását biztosító feltételek megteremtése a támogatott lakhatáson keresztül.

A FESZT és tagszervezetei elkötelezettek abban, hogy minden eszközzel támogassák ezt a folyamatot, választ keresve és adva a szakma, az érdekvédelmi szervezetek, de leginkább a fogyatékos emberek előtt álló számtalan kihívásra és problémára – mondta Földesi Erzsébet a FESZT leköszönő elnöke.

A FESZT országos érdekvédelmi tanácsadói hálózata 2017. augusztus 1-jén kezdi meg működését 29 nagy bentlakásos intézményben.

A képen a képzésben résztvevők láthatóak, köztük S. Tóth Erika kolléganőnk is

A kép forrása: facebook.com/Feszt2014

FESZT elnökségi ülés a Parlamentben

A képen a parlamenti folyón láthatóak a FESZT-ülésén megjelent egyesületi vezetők

2017. május 5-én, az esélyegyenlőség napján, FESZT elnökségi ülésnek biztosítottak helyet a Parlamentben, a Miniszterelnöki Kabinetiroda meghívása jóvoltából.

A FESZT elnökségi tagjai a FESZT tavalyi tevékenységéhez illeszkedő témában beszámoltak az elnökségnek és a kormányzat megjelent képviselőinek. A beszámoló tartalmazta az eddigi eredményeket és kitért azokra az aktuális kérdésekre, problémákra, amelyekre a megoldást a kormánytól várnak, illetve amelyben az év során a kormányzattal együttműködve kívánnak dolgozni.

A képen az látható, amint az ülésen Fodor Ágnes és Ádámné Szladovits Valéria beszélget egymással

Több fontos téma szóba került, kitagolás, fogyatékos gyerekek, foglalkoztatás. Fodor Ágnes, az egyesületünk elnöke is beszámolt a fogyatékos nők tudatosságának növelése, és helyzetének felmérése érdekében végzett munkájukról. Röviden bemutatta a VGYKE “Közösség lámpásai” mentori hálózatát és tevékenységét melyet a látássérült nők felkutatása érdekében végeztek. Kitért arra is, hogy fontos lenne egy átfogó országos kutatás a fogyatékos nők helyzetének felmérése érdekében és szükséges lenne az OFT-n belül a fogyatékos nők külön képviseletének biztosítása.

A sikeres tanácskozás és párbeszéd remélhetőleg hagyománnyá válik minden év tavaszán a Parlamentben.

Fogyatékos emberek és a közbeszerzések

A kép forrása: http://www.etikk.hu

A kép forrása: http://www.etikk.hu

A FESZT megbeszélést kezdeményezett a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkárságával arról, hogy az egyetemes tervezés elve minél inkább érvényesüljön a közbeszerzési eljárásban, követve az uniós irányelveket, képviselve a fogyatékossággal élő személyek érdekeit.

Az egyetemes tervezés azt a célt valósítja meg, hogy már a tervezési fázistól kezdve minden úgy legyen kitalálva és megvalósítva, hogy mindenki képes legyen használni, függetlenül az életkorától, egészségi állapotától és minden más egyéb szemponttól. Az egyetemes tervezéssel (különösen egy öregedő társadalomban) nem csupán a fogyatékos emberek nyernek, hanem az egész társadalom.

A megbeszélés résztvevői megtekintették az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontot és megismerték az ott folyó munkát.  Dr. Csányi István, helyettes államtitkár és dr. Kovács László, főosztályvezető nyitott volt az együttműködésre, a találkozást a közös munka kezdetének tekintik.

Forrás: FESZT

A FESZT is közreműködött a UPR jelentés elkészítésében

Kép forrása: www.prae.hu

Kép forrása: www.prae.hu

Maga a felülvizsgálat három fő dokumentumon alapul: a Kormány által készített nemzeti jelentésen, az ENSZ emberi jogi mechanizmusai által készített összefoglalón, és az ombudsmanok, civil szervezetek információin.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) felülvizsgálati eljárása viszonylag új mechanizmus: 2008 áprilisa óta alkalmazott, mely keretében valamennyi ENSZ tagállam emberi jogi helyzetét áttekintik. Maga az eljárás, a UPR (’universal periodic review’) az EJT egyenlő bánásmódjának elvén alapul, hiszen ezáltal minden részes állam számára biztosítja, hogy az emberi jogok garantálásáért tett lépéseik elismerést nyerjenek.

A korábbi felülvizsgálatra 2011. május 11-én került sor, amikor is a magyar kormány 158 ajánlásból 119-et teljes egészében, 3-at részben fogadott el, 26-ot pedig visszautasított. A mostani, második felülvizsgálat 2016. május 4-én zajlott, mely 221 ajánlásából 96-ot teljes egészében, 105-öt részben fogadtak el, 20-at pedig elutasítottak. A statisztika szerint a Kormány most fele annyira volt megengedő és teljes egészében elfogadó, mint öt évvel korábban, sokkal inkább volt kompromisszumra hajlandó a részbeni elfogadás lehetőségével.

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) három fő területet emelt ki: az oktatást, az egészségügyi rendszert és a hozzáférhetőség kérdését. Az oktatással kapcsolatban felhívta arra figyelmet, hogy azonnali lépések megtétele szükséges a fogyatékossággal élő gyermekek inkluzív oktatásának lakóhelyükhöz közeli biztosítására, illetve hosszú távon az élethosszig tartó tanulás megvalósításáért az észszerű alkalmazkodás a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN CRPD) 24. cikk 5. pontjának szellemében való biztosításra. Ezen felül kiemelte, hogy a tanárok számára megfelelő felkészítés szükséges a fogyatékossággal élő gyermekek szükségleteinek megismerésére. Ezzel kapcsolatban a Kormány teljes egészében elfogadta a UPR 178-as javaslatát, mely szerint folytatni kell a megkezdett utat, mely mind a jogokat, mind az azonos lehetőségeket biztosítja a fogyatékossággal élő emberek számára, melyhez szükséges a megfelelő forrás garantálása a befogadó oktatási rendszer fejlesztésére, valamint az elegendő és megfelelő támogató szolgáltatások támogató szolgáltatások biztosítása saját közösségeikben, hogy hosszú távon a fogyatékossággal élő emberek is önállóan élhessenek. Ezen felül szintén elfogadták a UPR 181-es javaslatát, mely szerint országszerte biztosítani kell az inkluzív oktatást a fogyatékossággal élő gyermekek számára.

Az egészségügy kapcsán a FESZT kifogásolta, hogy a legtöbb eseten a súlyos vagy halmozott fogyatékossággal élő emberek még a legalapvetőbb egészségügyi ellátásban sem részesülnek, melynek egyik oka, hogy az egészségügyi dolgozók, orvosok nem rendelkeznek kellő ismerettel a velük való kommunikációhoz, illetve a környezetükben nincs is számukra megfelelő ellátás, ezért szorgalmazzák a CRPD-val összhangban minden szükséges lépés megtételét az egészségügyi rendszer hozzáférhetővé tételéért. A Kormány elfogadta a 182-es és 183-as UPR javaslatot is, mely szerint a fogyatékossággal élő emberek számára fejleszteni kell a társadalmi, gazdasági és kulturális életben való részvétel biztosítását a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés nélkül, s az egészségügyben biztosítani kell a megfelelő és teljes körű tájékoztatást.

Részben fogadták csak el a 171., 172., 179. és 180. pontokat, melyek a munkaerőpiachoz és az egészségügyi szolgáltatáshoz, úgy mint a reproduktív ellátáshoz való hozzáférés biztosítását szorgalmazzák a marginalizált csoportok, beleértve a fogyatékossággal élő nők számára.

Ezen felül a hozzáférhetőség kérdését kiemelve a FESZT sürgette a fizikai környezet, úgy mint a tömegközlekedés és a középületek akadálymentesítését, mely a UPR-ban kifejezetten nem került nevesítésre, azonban mind az oktatás, mind a munkaerőpiachoz való hozzáférés előfeltételeként közvetetten megjelenik.

Mikola Orsolya

Átadták a Befogadó magyar település díjakat a Parlamentben!

fotó 1

Az elismerést Kövér László házelnök és Földesi Erzsébet, a Tanács elnöke adta pénteken az Országházban.

A díjat a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa kétévente ítéli oda azoknak a fogyatékosügy iránt elkötelezett településeknek, amelyek az előző öt évben erőfeszítéseket tettek a hozzáférhető település megvalósításáért, településpolitikájukban kiemelten kezelik az esélyegyenlőséget, és szoros együttműködést alakítottak ki a fogyatékos emberek helyi szervezeteivel.

A FESZT a magyar pályázatok értékelése révén részt vesz az Európai Bizottság által évente kiosztott Access City Award díj odaítélésében. E munkája során, látva a hazai városok akadálymentesítésre tett törekvéseit, 2012-ben úgy döntött, létrehozza a Befogadó Magyar Település díjat. Az elismerést eddig – 2012-ben és 2014-ben – hét város kapta meg.

Az idén mind az 50 ezer lakos alatti, mind az a fölötti települések, illetve Budapest kerületei is pályázhattak, így két kategóriában, 3-3 település kapta meg az elismerést. Az 50 ezer feletti lakos kategóriában a három budapesti kerület nyerte el a díjat, az 50 ezer alatti lakos kategóriában pedig Mórahalom, Dunaújváros és Vác.

A települések – ki-ki másra helyezve a hangsúlyt – az elmúlt években sokat tettek az intézményeik és közterületeik akadálymentesítéséért, széleskörű szociális ellátásokat-, szolgáltatásokat nyújtanak a fogyatékos embereknek, integrált, akadálymentes oktatási intézményeket működtetnek, részt vesznek a fogyatékos emberek foglalkoztatásában. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a fogyatékos emberek szervezeteivel való együttműködésre és a társadalmi szemléletformálásra, támogatják a fogyatékossággal élő emberek rendezvényeit.

A fogyatékos emberek szervezetei által odaítélt díj méltó rangot kap azáltal, hogy az Országgyűlés elnöke adja át, biztatva ezzel a többi települést, hogy élhető környezetet biztosítson fogyatékos polgártársainak. Példájuk jól mutatja: az önkormányzatok sokat tehetnek azért, hogy településük mindenki által élhető, közösségi szolgáltatásaik pedig mindenki számára elérhetőek legyenek.

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa azért jött létre, hogy a fogyatékossággal élő emberek sajátos helyzete, szükségletei megfelelő társadalmi és politikai figyelmet kapjanak. Tagszervezetei: Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ), Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE), Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE). A szervezetek taglétszáma meghaladja a 600 ezer főt.

Forrás: duol.hu

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséghez csatlakozott a FESZT

Kép forrása: uzletasszony.info

Kép forrása: uzletasszony.info

Ez évtől a Fogyatékossággal Élők Szervezeteinek Tanácsa is csatlakozik a Női Érdek Szövetséghez, ezen  keresztül kívánja előmozdítani a fogyatékossággal élő nők érdekképviseletét és érdekérvényesítését. Nagyon fontos, hogy ebben a Szövetségben is megjelenjenek a fogyatékossággal élő nők, és képviselni tudják a „Semmit rólunk nélkülünk!” elvét. Ezt a témát személyesen is nagyon fontos ügyemnek érzem, éppen ezért a VGYKE már múlt évben elkezdte a látássérült nőkből álló aktivista közösség megszervezését, akik a női érdek programjain és rendezvényein képviselhetik sorstársaikat – hangsúlyozta Fodor Ágnes.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) 2003-ban alakult. A Szövetség célja a nőszervezetek, a nők esélyegyenlőségéért és érdekérvényesítéséért tevékenykedő egyesületek, alapítványok összefogása, érdekképviseletük és érdekvédelmük ellátása. A szervezet célja továbbá a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének előmozdítása, fellépés a nők elleni diszkrimináció minden formájával szemben, valamint a nők segítése abban, hogy élni tudjanak emberi jogaikkal a társadalmi élet minden területén. A Női Érdek az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby, EWL) nemzeti koordinációs szerepet betöltő tagszervezete. Az EWL a nők jogaival, a nők és férfiak egyenlőségével foglalkozó legnagyobb ernyőszervezet az EU-ban: több mint 2000 szervezetet képvisel. Az EWL tagság által a Női Érdek nemzetközi színtéren a magyar nőjogi szervezetek érdekképviseletét látja el, míg itthon az európai szinten felmerülő, Magyarországot is érintő nőjogi ügyeket jeleníti meg, vállalja fel.

Főbb tevékenységei:

Kapacitásépítés és- bővítés, együttműködések kiépítése: a Női Érdek tagszervezetek szakmai tapasztalatainak és szaktudásának összegyűjtése, a tagszervezetek megerősítése; együttműködések kialakítása, stratégiai partnerség kiépítése a Női Érdek tagságán kívüli civil és egyéb szervezetekkel.

A jogalkotás és szakpolitikák monitorozása: a nemzetközi emberi jogi kötelezettségek hazai végrehajtásának monitorozása, egyebek mellett az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó CEDAW Egyezménye alapján; jogalkotási, szakpolitikai elemzések, jelentések készítése és javaslatok kidolgozása.

Szakmai tudatosság-növelés: az EWL szakmai dokumentumainak lefordítása és terjesztése; a hazai releváns jogi és szakpolitikai elemzések és javaslatok terjesztése; szakmai események, tréningek szervezése a különböző szakemberek nemek egyenlőségével kapcsolatos tudatosságának növelésére.

A közvélemény tájékoztatása: a nemek egyenlősége témájának beemelése a köztudatba, sajtókapcsolatok építése, médiatréningek szervezése, a nemek egyenlőségéről szóló közösségi médiakampányok lebonyolítása.

A VGYKE 2016-ban is folytatja a látássérült női csoport megszervezését és várja azon vak, aliglátó és gyengénlátó asszonyok lányok jelentkezését akik aktivistaként szívesen segítenék a szervezet ezen tevékenységét!

Ivanova Daniela

Interjú Földesi Erzsébettel

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Évtizedek óta a fogyatékosjogi témával foglalkozol, személyesen is érintett vagy, hogyan is kezdődött?

A Sabin-cseppek hazai bevezetését közvetlen megelőzően egy kis faluban engem még utolért a járványos gyermekbénulás. A fogyatékossággal élő emberek mozgalmában betöltött szerepemet is ez határozta meg. Akkor kerültem igazán kapcsolatba az érdekvédelemmel, amikor a kilencvenes években a gyermekparalízis következményeivel élők hazai utókezelésének hiányával kezdtem el foglalkozni. Éreztem, hogy egyedül nem, csak csoportos összefogással lehet a jogainkat érvényesíteni. Így lettem a MEOSZ Heine-Medin szekciójának a vezetője, s egyik legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy hazánkban a Magyar Honvédség Hévízi Rehabilitációs Intézetében megteremtették a csoport rehabilitációjának személyi és környezeti feltételeit.

Ezt követően kapcsolódtam be a MEOSZ nemzetközi tevékenységébe. Itt ismertem meg a „Semmit rólunk, nélkülünk” elvét és annak valós értelmét, valamint azt, hogy az emberi jogok címszava alatt velünk nem jótékonykodni kell, hanem meg kell teremteni – a társadalom többi tagjához hasonlóan – a jogaink gyakorlásához szükséges feltételeket.

Ma már számos szervezet vezetői közé tartozik, s szívügye az egyetemes tervezés elve. Mi is ez tulajdonképpen?

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény – melyet Magyarország az elsők között ratifikált – meghatározza az egyetemes tervezés fogalmát. E szerint az egyetemes tervezésen a termékek, a környezet, a programok és a szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az ENSZ-egyezmény nagyon helyesen azt is hozzáteszi, hogy ez a tervezési módszer nem zárhatja ki a támogató-segítő eszközök és technológiák használatát, amennyiben ez szükséges.

Az 1990-es évektől kezdődően egyre több nemzetközi dokumentum rámutatott arra, hogy a fogyatékosság a társadalom fogyatékos emberekhez való viszonyából és az emberek által épített környezeti akadályok – tágan értelmezve pl. a közlekedés, az infokommunikációs technológiák – kapcsolatából származik. A jelenlegi tervezési gyakorlatok megakadályozzák az áruk és szolgáltatások elérhetőségét a fogyatékos emberek számára, nehezítve ezzel a társadalmi élet jelentős területein való aktív részvételüket, valamint akadályozva, hogy önálló életet élhessenek. Az egyetemes tervezés elve azonban a mindenki számára hozzáférhetőség elvén nyugszik.

Erről a tervezési módról először az Európai Fogyatékosügyi Fórum munkájában való részvételemkor hallottam, s különösen tetszett, hogy ez a módszer a fogyatékos emberek közösségén túl mások számára is biztosítja a kényelmesebb használhatóságot, így például az időseket, a nőket, a kismamákat, az alacsonyakat, a balkezeseket is segíti. Hazánkban 2002-ben éppen december 3-án, a fogyatékossággal élő emberek világnapján tűzte először napirendre a MEOSZ az egyetemes tervezés kérdését.

Ma már az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontban, az ETIKK-ben elméletben és a gyakorlatban is meg lehet ezzel az elvvel ismerkedni.

Nagyon sokáig dolgoztam azért, hogy Magyarországon létrejöhessen egy egyetemes tervezés központ. Ennek kialakítására akkor nyílt lehetőségem, amikor a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete elnökének megválasztottak és az egyesület meglévő szolgáltatás-profilját kívántuk bővíteni, megújítani.

Éveken keresztül mindössze apró lépéseket tudtunk megtenni a központ létrehozására, mígnem 2013-ban – több mint tíz év kemény munkája után – az Emberi Erőforrások Minisztériumának segítségével ez valóra is vált.

Ennek a központnak a célja az egyetemes tervezés módszereinek a népszerűsítése, szoros és aktív együttműködés elősegítése a különféle típusú és súlyosságú fogyatékossággal élő személyek felhasználói csoportja és a tervezők között. Hiszem, hogy a fogyatékos személyeknek helyük van a tervezői csoportokban, és a tervezők csak akkor tudnak a felhasználók legszélesebb köre számára tervezni, ha már a tervezés kezdetén bevonják a potenciális felhasználókat, így a fogyatékossággal élő embereket is a munkájukba. A fogyatékos emberek meglévő, másokétól sokszor igen eltérő, képességeikkel nagyon kreatív megoldásokat alkalmaznak ahhoz, hogy könnyebben éljék mindennapjaikat, és éppen ezeket a tapasztalatokat tudják megosztani a tervezés szempontrendszerének kialakításánál és később a kivitelezésben.

Milyen termékekről, szolgáltatásokról van szó az egyetemes tervezés címszava alatt?

A kezdetekkor, 2002-ben klasszikus példaként a golyóstollat említettük, mely áttörést jelentett a kéz finom motorikus mozgásának érintettsége, vagy akár balkezesség miatt a tintával nehezen írók számára. De említhetek egy másik magyar találmányt is, a Rubik-kockát, mely mára már elérhető az egyetemes tervezés elveit követve, színes és geometriai alakzat rányomtatásával. Ez a kocka nem kerül többe, mint az eredeti, hiszen a mindenki szempontjait figyelembe vevő minta kerül legyártásra, nagyüzemben, a futószalagon.

A tervezési módszert ma leginkább a telekommunikációs eszközök – mint például a mobiltelefon – szemlélteti a legjobban. A fogyatékossággal élő személyek számára ma már nem kell külön speciális terméket vásárolni, hogy telefonálni tudjanak.

Hogyan promotáljátok az egyetemes tervezés elvét?

Az együttműködés a fő promóciós eszközünk, máshogy nem is lehetne előre lépni. Egyik nap, mikor beléptem az ETIKK-be, s pont a busztervezés kérdése volt napirenden, azt láttam, hogy a busz tervezője egyeztetett a különféle kerekesszéket vagy mopedet használó személyek helyigényéről, buszra történő felszállási szokásairól. Láttam, ahogy a tervezők és a fogyatékossággal élő emberek együtt dolgoznak – ekkor úgy éreztem, hogy megvalósult az álmom.

A fogyatékossággal élő emberek „mindössze” a saját igényeik átadásával már hozzá tudnak járulni a tervezői munkához. Nem kell nekik semmi mást tudni, minthogy elmondják hogy mindennapjaikat saját fogyatékosságukkal hogy oldják meg.

A FESZT tagszervezeteinek tagjai bővítik az ETIKK felhasználói teszt csoportját egy-egy tervezővel való tanácskozáson. Együttműködésünk a jövő tervezőit célba vette a Budapesti Műszaki Egyetem Ergonómiai és Pszichológiai Tanszékével való közös munka révén. Emellett természetesen a már aktív tervezőknek is fel kell ismerni, hogy az egyetemes tervezés alkalmazásával a termékük, szolgáltatásuk piaca megnőhet pl. a fogyatékos emberek és családjaik, az őket oktató és foglalkoztató intézmények vásárlásaival.

Az együttműködés mellett maga az ETIKK munkahelyként is hozzájárul az egyetemes tervezés promotálásához. A fogyatékossággal élő ember hatékony munkavégzéséhez szükséges környezetet teremt, olyan termékekkel, amelyek az egyetemes tervezés szempontjainak megfelelnek, így mindenki, látás-, hallás- és mozgássérült dolgozóknak is alkalmasak. Az iroda kialakítása lehetővé teszi, hogy fogyatékos személyek másokkal egyenlő módon tudjanak a központba bejutni, képzéseken részt venni, munkát végezni. Emellett ergonomikus, állítható bútorok, polcok, székek, asztalok kerültek beépítésre, amelyek bárki számára használhatóak, hiszen elérhető magasságúak, könnyen mozdíthatóak. Az irodában használt csengők és telefonok hallható és látható módon jelzik, hogy valaki be szeretne jönni, vagy telefonhívás van. Ugyanez vonatkozik a füstjelzőre, amely nemcsak hanggal, de fénnyel is felhívja a figyelmet a veszélyre.

Magyarországon ez az együttműködés mennyire jellemző?

Az utóbbi időben úgy érzem, hogy egyre inkább. Bár még nincs kötelező jogi szabályozás ezen a területen – de egyes országok, mint például Norvégia szabályozása nagyon jó irányt mutat – nálunk is vannak pozitív példák, apró lépések. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a FESZT nemrégiben a BKK-val aláírt egy együttműködési megállapodást, melynek egyik fontos eleme az egyetemes tervezés alkalmazása az új fejlesztéseknél és a szolgáltatások kiválasztásánál. Azt gondolom, hogy amikor egy szolgáltatást fejleszteni szeretnénk, akkor azt innovatív módon kell megtenni, hogy ha az eddigi módszerek nem váltak be, újakat kell alkalmazni, immár az egyetemes tervezés elveit követve, mely már egy magasabb, mindenki számára hozzáférhető és kényelmesebb szintet jelent.

Nyilván a módszer elterjesztését kötelező jogi szabályozás, a szabványosítás és a jó gyakorlatok segíthetik, mely irányába az Európai Unió is lépéseket tesz, elsősorban a szabványosítás által. Fontos kezdeményezésnek tartom, hogy az egyetemes szabványok kidolgozására létrejött munkacsoport a szabványjogi szervezeteken és az akadálymentesítési szakértőkön túl a fogyatékos emberek országos és európai szervezeteinek képviselőivel, mint potenciális felhasználókkal is együtt dolgozik. Éppen ez az, amelyben a mi kis magyar egyetemes tervezés központunk már előremutató volt.

A FESZT maga is tökéletes példája az együttműködésnek, hiszen sok esetben problémaként elhangzik, hogy maguk a különféle fogyatékossággal élő emberek csoportjai is széthúznak.

Valóban, sokszor probléma ez. A FESZT, mint ahogy az egyetemes tervezés is, mindenkinek és mindenkihez szól, magában foglalja az Autisták Országos Szövetségét, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét, a Magyar Szervátültetettek Szövetségét, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét, a Siketvakok Országos Egyesületét és a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületét. Nagyon örültem 2014-es megválasztásomnak, mert így, összefogva ennyi szervezetet sokkal jobban és hatékonyabban tudjuk képviselni a fogyatékos emberek érdekeit, és ennek egyik nagyon fontos területe, az egyetemes tervezés.

Szerző: Mikola Orsolya

Forrás és a teljes cikk: jogiforum.hu

Nemzetközi összefogás az érzékenyítésért

kép

A keretmegállapodás célja a fogyatékosság iránti társadalmi érzékenyítés támogatása, a legjobb nemzetközi és hazai gyakorlatok egymás közti megosztása, az egyetemes tervezés eszméjének terjesztése és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítése.

A megállapodás értelmében a Szerencsejáték Zrt. a FESZT-tel együttműködve, a tervek szerint legkorábban 2017-től egy olyan közös sorsjegyet hoz létre, amelyen a fogyatékossággal kapcsolatos pozitív üzenetek szerepelnek, hogy ezzel is érzékenyítsék a társadalom tagjait. A két szervezet emellett hazánkban is szeretné megvalósítani az ONCE több mint 30 éve működő, sikeres iskolai érzékenyítő programját, melynek célja, hogy a gyerekek minél korábban találkozzanak a fogyatékosság kérdéskörével és természetes legyen számukra a sokszínűség. A megállapodás része az egyetemes tervezés eszméjének népszerűsítése, alkalmazása. Az egyetemes tervezés lényege, hogy a tervezés során olyan termékek, szolgáltatások jönnek létre, amelyek a lehető legtöbb ember számára használhatók, korra, képességekre és életállapotra való tekintet nélkül. Az együttműködés keretében a FESZT felméri a Szerencsejáték Zrt. egy irodaházát és lottózóját, hogy azok mennyire felelnek meg az egyetemes tervezés elveinek.

kép2

A SzZrt. 12 éve üzemelteti karitatív célú sorsjegy értékesítési hálózatát, amely jelenleg 180 megváltozott munkaképességű értékesítőnek nyújt biztos megélhetést. A most megkötött megállapodás azt a célt is szolgálja, hogy a három aláíró szervezet tapasztalataira építve más hazai vállalatokat is támogasson abban, hogy sikeresen alkalmazzanak fogyatékossággal élő személyeket.

A megállapodást – amely aláírásának a Mexikói úti Mozgásjavító iskola adott helyt – az eseményen részt vevő Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár is üdvözölte. A szerződést Földesi Erzsébet, a FESZT elnöke, dr. Braun Márton, az SzZrt. elnök-vezérigazgatója és Patricio Carceles, az ONCE vezérigazgatója írták alá.

Forrás: meosz.hu

Közösen egymásért

“A közösségi közlekedésben sokan sokfélék vagyunk, különböző igényekkel. A fogyatékossággal élő emberek igényei egy kicsivel speciálisabbak lehetnek. A felmerülő igényekre adható megoldások mindenki közlekedését kényelmesebbé tehetik.”

Kép forrása: bkk.hu

Kép forrása: bkk.hu

A BKK és a FESZT megállapodott abban, hogy az új járművek beszerzésekor, a közterületek felújításakor, új mobilapplikációk fejlesztésekor a BKK figyelembe veszi az egyetemes tervezés elveit. Ebben a videóban pedig azokat a fejlesztéseket mutatják be, amikkel a vak és gyengénlátó utasok közlekedését segítik:

A BKK és a FESZT által szervezett, szeptember 18-i sajtótájékoztatón és kiállításon Fodor Ágnes a FESZT alelnökeként a BKK vezérigazgatójával nyitotta meg az eseményt, majd vágta át a szalagot. Földesi Erzsébet, a MEOSZ elnöke köszöntőt mondott, majd aláírta az együttműködési megállapodást.

Összefoglaló a sajtótájékoztatóról:

A BKK által megjelentett cikk az eseményről az alábbi linken olvasható: bkk.hu

NGM GINOP tájékoztató

fotó

Nevezetesen a GINOP 5-ös (Foglalkoztatás) és 6-o (Versenyképes munkaerő) s prioritásában megjelenő pályázati lehetőségeket néztük meg. Fontos volt számunkra, hogy a megváltozott munkaképességű személyek minél több formában legyenek kedvezményezettjei ezeknek a pályázatoknak, hiszen a tapasztalataink szerint nagyon sok esetben a megváltozott munkaképességű munkavállalók körében a károsodás és a funkcióbeli hiányok ellenében a vezető hátrány-okok sokkal inkább azok a külső, vagy egyéb körülmények, mint pl. a képzettség, legyen szó akár szakmai, vagy általános jelleg. Tudásról, vagy akár képességekről, mint a digitális írás és olvasástudás, vagy általános kompetenciák.

Végigtekintve a Kormányzat terveit a pályázatok kiírásában, számos javaslattal tudtunk élni annak érdekében, hogy a fogyatékos munkavállalók is be tudjanak kapcsolódni a projektekbe, de akár az érdekképviseleti, vagy szolgáltató szervezeteknek is szerepük lehet egy-egy terület szakmai fejlesztésében. Ahol lehetőséget látunk a beavatkozásra, az az alacsony képzettségűek fejlesztése, felzárkóztatása, vagy az idegen nyelvi tudás fejlesztése, de a digitális kompetenciák fejlesztése is fontos területe a munkavállalásnak. A szervezetek oldaláról fontosnak tartjuk, hogy a gyakornoki programokban is megjelenjenek a megváltozott munkaképességű fiatal, vagy akár a rehabilitációs folyamatban résztvevők is. a tranzitfoglalkoztatás lehetősége pedig olyan további lehetőségeket mutat, amiben számos fogyatékos személyek érdekeit képviselő, vagy részükre szolgáltatást nyújtó szervezetnek van tapasztalata a korábbi nyertes TÁMOP ÉS HEFOP pályázatok kapcsán.

Fontos konklúziója volt a találkozásnak, hogy a tervezési fázisban lévő pályázatok esetében is folyamatosan szükséges egy szakmai párbeszéd, hiszen a megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt piaci foglalkoztatása során az érintett szervezetek vannak a tapasztalatok birtokában. Így pl. fontos, hogy a megváltozott munkaképesség során ezt kiterjesztő módon értelmezzük és az ehhez társuló további hátrányokat (alacsony iskolai végzettség, munkába járás nehézségei, elavult készségek és kompetenciák, mentális felkészültség, stb.) is kezeljük egy pályázati kiírás során.

Reméljük, hogy az elhangzott javaslatoknak lesz hatása, és tovább fog folytatódni a párbeszéd.

Pál Zsolt