Montázs projekt – A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése (EFOP 1.9.2. – VEKOP-16-2016-00001)
Fogyatékosságügyi tanácsadó szolgáltatás:
Amennyiben értelmi-, hallási-, látási-, mozgási fogyatékossággal kapcsolatban keresi a választ kérdésére, mi segítünk! Ingyenes tanácsadás személyesen, telefonon, e-mailben!
Fogyatékkal élő személyeknek, családtagjaiknak, magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások:
megváltozott élethelyzettel kapcsolatos tanácsadás,
információnyújtás fogyatékkal élő emberek ellátásairól, azok igényléséről,
információk az akadálymentesen elérhető lehetőségekről,
klubfoglalkozások súlyosan/halmozottan sérült gyermekkel vagy felnőttel élő családok számára,
segédeszköz-kölcsönzés.
Szervezeteknek, intézményeknek, munkáltatóknak:
fogyatékossággal kapcsolatos teljes körű, komplex tanácsadás,
a fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakításában történő együttműködés, információnyújtás,
tanácsadás a fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatos speciális szolgáltatásokról,
tanácsadás akadálymentesítéssel kapcsolatos kérdésekben,
fogyatékkal élő/megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával kapcsolatos tanácsadás (járulékkedvezmények, foglalkoztatással kapcsolatos előnyök, foglalkozási rehabilitáció stb.)
A Montázs projekt célja a fogyatékosságból adódó igényekre reagáló közszolgáltatások minőségének javulása és hozzáférhetőségének bővülése.
A projekt, az ország egészére kínál lehetőséget a fogyatékos emberek által – szükségleteikre reagáló – igényelt szolgáltatások minőségének javítására, egyes hiányzó szolgáltatások kialakítására, valamint a kapcsolódó információk nyújtásának fejlesztésére.
A projekt keretében a célcsoport alatt, így a fogyatékos embert és/vagy a fogyatékos emberrel együtt élő családot, családtagot értjük. A projekt alapját, mint működő szociális hálózat, a család- és gyermekjóléti szolgálatok, központok 2016. január 1-jével megvalósult országos szintű integrációja biztosítja, megalapozva, hogy a fogyatékos személyek számára nyújtandó információ és szolgáltatásfejlesztés egy már működő rendszerre épüljön.
A teljes projekt egyik fő célja, hogy a fogyatékos emberek számára a közszolgáltatások hozzáférésének javítása, önálló életvitelük növelése érdekében, folyamatosan aktualizált, releváns információkkal bíró információs hálózat jöjjön létre, amely által minden érintett érdeklődő hozzájuthat életvitelével kapcsolatosan információkhoz, adatokhoz.
Elsődleges cél egy olyan országos szolgáltatási hálózat kialakítása, amely hatékonyan segíti a fogyatékos emberek információkhoz, ellátásokhoz való hozzáférését. Napjainkban a modern kommunikációs eszközöknek köszönhetően a kívánt információk eltérő módokon, kisebb vagy nagyobb nehézségek árán, de elérhetőek. Ennek ellenére továbbra is fontos eleme az információs áramlásnak a személyes jelenlét, a személyek közötti interakció, így elengedhetetlen biztosítani a helyi szintű, személyesen igénybe vehető tanácsadást.
Erre alapozva a kiemelt projekt egyik fő tevékenysége az, hogy országosan 21 információs és koordináló központot hozzon létre, amelyek egységes tudásbázissal rendelkező, lehetőleg egységes, de a helyi igényekre alapozott szolgáltatási struktúrát biztosítanak a fogyatékos személyek és családtagjaik, valamint intézményi ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára a folyamatosan aktualizált információs bázisra épülve.
Mihez jutnak hozzá a tanácsadó hálózatot igénybe vevő személyek?
On-line vagy személyesen naprakész adatokat kap országosan az ellátórendszerekről, szolgáltatásokról, eseményekről, szakemberekről, segédeszközökről, az adatbázis használatáról.
Amennyiben személyesen vesznek részt a tanácsadáson, úgy illetékesség esetén átjárási lehetőségeket a család- és gyermekjóléti központ többi szolgáltatása irányába, egyéb esetben tájékoztatást arról, hogy az igénybevevő lakhelyén hol és milyen szolgáltatást vagy ellátást vehet igénybe bármely más szolgáltatást nyújtó intézménytől, szolgáltatótól.
Bekapcsolódhatnak a Központban/Szolgálatnál SHS személyek és családtagjaik részére létrehozott klubokba.
Személyesen megismerhetnek segédeszközöket (az eszközkölcsönzési rendszerben megtalálhatóak közül).
Információkat oszthatnak meg a tanácsadóval, amelyek a többi érintett számára is fontosak lehetnek.
Jelezhetik fejlesztési, terápiás igényeiket a tanácsadó felé és azzal közösen tervezhetik meg a soron következő lépést, például egy egyéni fejlesztés kapcsán.
Az országban található Információs- és koordinációs pontokról, az ott szolgáltatást nyújtó Fogyatékosságügyi tanácsadók elérhetőségeiről a lenti elérhetőségeimen kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők!
A nyíregyházi Információs- és Koordinációs Pont elérhetőségei:
Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ
4400 Nyíregyháza, Körte u. 41/a
Ügyfélfogadás:
Hétfőtől – péntekig: 8-16 óra között
Petrus József
Fogyatékosságügyi tanácsadó
Mobil: 20/267-7967
E-mail: petrus.jozsef@fszk.hu
fogyatékos Archives - Oldal 5 a 10-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Montázs projekt
Montázs projekt – A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése (EFOP 1.9.2. – VEKOP-16-2016-00001)
Fogyatékosságügyi tanácsadó szolgáltatás:
Amennyiben értelmi-, hallási-, látási-, mozgási fogyatékossággal kapcsolatban keresi a választ kérdésére, mi segítünk! Ingyenes tanácsadás személyesen, telefonon, e-mailben!
Fogyatékkal élő személyeknek, családtagjaiknak, magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások:
megváltozott élethelyzettel kapcsolatos tanácsadás,
információnyújtás fogyatékkal élő emberek ellátásairól, azok igényléséről,
információk az akadálymentesen elérhető lehetőségekről,
klubfoglalkozások súlyosan/halmozottan sérült gyermekkel vagy felnőttel élő családok számára,
segédeszköz-kölcsönzés.
Szervezeteknek, intézményeknek, munkáltatóknak:
fogyatékossággal kapcsolatos teljes körű, komplex tanácsadás,
a fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakításában történő együttműködés, információnyújtás,
tanácsadás a fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatos speciális szolgáltatásokról,
tanácsadás akadálymentesítéssel kapcsolatos kérdésekben,
fogyatékkal élő/megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával kapcsolatos tanácsadás (járulékkedvezmények, foglalkoztatással kapcsolatos előnyök, foglalkozási rehabilitáció stb.)
A Montázs projekt célja a fogyatékosságból adódó igényekre reagáló közszolgáltatások minőségének javulása és hozzáférhetőségének bővülése.
A projekt, az ország egészére kínál lehetőséget a fogyatékos emberek által – szükségleteikre reagáló – igényelt szolgáltatások minőségének javítására, egyes hiányzó szolgáltatások kialakítására, valamint a kapcsolódó információk nyújtásának fejlesztésére.
A projekt keretében a célcsoport alatt, így a fogyatékos embert és/vagy a fogyatékos emberrel együtt élő családot, családtagot értjük. A projekt alapját, mint működő szociális hálózat, a család- és gyermekjóléti szolgálatok, központok 2016. január 1-jével megvalósult országos szintű integrációja biztosítja, megalapozva, hogy a fogyatékos személyek számára nyújtandó információ és szolgáltatásfejlesztés egy már működő rendszerre épüljön.
A teljes projekt egyik fő célja, hogy a fogyatékos emberek számára a közszolgáltatások hozzáférésének javítása, önálló életvitelük növelése érdekében, folyamatosan aktualizált, releváns információkkal bíró információs hálózat jöjjön létre, amely által minden érintett érdeklődő hozzájuthat életvitelével kapcsolatosan információkhoz, adatokhoz.
Elsődleges cél egy olyan országos szolgáltatási hálózat kialakítása, amely hatékonyan segíti a fogyatékos emberek információkhoz, ellátásokhoz való hozzáférését. Napjainkban a modern kommunikációs eszközöknek köszönhetően a kívánt információk eltérő módokon, kisebb vagy nagyobb nehézségek árán, de elérhetőek. Ennek ellenére továbbra is fontos eleme az információs áramlásnak a személyes jelenlét, a személyek közötti interakció, így elengedhetetlen biztosítani a helyi szintű, személyesen igénybe vehető tanácsadást.
Erre alapozva a kiemelt projekt egyik fő tevékenysége az, hogy országosan 21 információs és koordináló központot hozzon létre, amelyek egységes tudásbázissal rendelkező, lehetőleg egységes, de a helyi igényekre alapozott szolgáltatási struktúrát biztosítanak a fogyatékos személyek és családtagjaik, valamint intézményi ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára a folyamatosan aktualizált információs bázisra épülve.
Mihez jutnak hozzá a tanácsadó hálózatot igénybe vevő személyek?
On-line vagy személyesen naprakész adatokat kap országosan az ellátórendszerekről, szolgáltatásokról, eseményekről, szakemberekről, segédeszközökről, az adatbázis használatáról.
Amennyiben személyesen vesznek részt a tanácsadáson, úgy illetékesség esetén átjárási lehetőségeket a család- és gyermekjóléti központ többi szolgáltatása irányába, egyéb esetben tájékoztatást arról, hogy az igénybevevő lakhelyén hol és milyen szolgáltatást vagy ellátást vehet igénybe bármely más szolgáltatást nyújtó intézménytől, szolgáltatótól.
Bekapcsolódhatnak a Központban/Szolgálatnál SHS személyek és családtagjaik részére létrehozott klubokba.
Személyesen megismerhetnek segédeszközöket (az eszközkölcsönzési rendszerben megtalálhatóak közül).
Információkat oszthatnak meg a tanácsadóval, amelyek a többi érintett számára is fontosak lehetnek.
Jelezhetik fejlesztési, terápiás igényeiket a tanácsadó felé és azzal közösen tervezhetik meg a soron következő lépést, például egy egyéni fejlesztés kapcsán.
Az országban található Információs- és koordinációs pontokról, az ott szolgáltatást nyújtó Fogyatékosságügyi tanácsadók elérhetőségeiről a lenti elérhetőségeimen kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők!
A nyíregyházi Információs- és Koordinációs Pont elérhetőségei:
Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ
4400 Nyíregyháza, Körte u. 41/a
Ügyfélfogadás:
Hétfőtől – péntekig: 8-16 óra között
Petrus József
Fogyatékosságügyi tanácsadó
Mobil: 20/267-7967
E-mail: petrus.jozsef@fszk.hu
Feltétlenül megtiszteltetésnek tarthatjuk a meghívás tényét, olyan illusztris társaságban adhatta elő szakmai programját egyesületünk elnöke.
Fodor Ágnes ppt-prezentációval mutatta be az „AC-DC Találd meg a helyed!” projekt előzményét és leglényegesebb elemeit. Az előadást elismerő taps követte, majd ebédszünetben számtalan gratuláció. Több egyetem munkatársa együttműködést ajánlott fel.
Minisztériumi referens, egyetemi vezetők, érdekvédő szervezetek hagyományteremtő szándékkal hívták létre a szervezők azt a rendezvényt, amelynek a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) adott otthont május 16-án. Egyfajta szakmai műhelyt kívántak megteremteni a fogyatékossággal élő hallgatók érdekében.
Részt vett az eseményen az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási referense, a minisztériumhoz kapcsolódó FSZK, a BCE rektora, a Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese, az ELTE egyik doktori iskolájának képviselője valamint több országos fogyatékosügyi szervezet vezetője.
Fotók: Rózsa Melinda
Második komplex érzékenyítés Rákosmentén
Az Újlak utcai Általános Iskolában folytattuk az érzékenyítő mintaprogramot, amelyben három hetedikes osztály vett részt. Két kollégánk tartott velünk, és a csapat kiegészült Gandhival, a vakvezető kutyussal is.
Szokás szerint két teremben foglaltunk helyet: az egyikben a fehér botos, kutyás közlekedés volt a fő téma, a másikban „feladatmegoldós, beszélgetős” program zajlott. A kutyás program alatt komolyan felmerült a diákokban a kíváncsiság, hogy a vakvezető kutya hogyan segíti a látássérülteket. Ennek tesztelésére az egyik fiú feldöntött egy széket a teremben, amit a kutyus sikeresen kikerült, bizonyítva ezzel azt, hogy képes felismerni és kikerülni az akadályokat.
Az érdeklődés oly nagy volt, hogy az egyik órához más osztályból is csatlakoztak diákok. Programunk jól sikerült: az iskola jövőre is visszavár bennünket!
Acsay Péter és Kray Zsuzsa
közösségi civilszervezők
Komplex érzékenyítés Rákosmentén
Kerületünk önkormányzatával történt megállapodásunk alapján, az idén bekapcsolódunk az iskolai komplex érzékenyítős mintaprogramba. Ennek első állomására március 19-én került sor a Zrínyi Miklós Általános Iskolában, melyre kollégáink is velünk tartottak, kiegészülve Bonca vakvezető kutyussal.
Csapatunk két részre oszlott: a tornaterem egyik végében „beszélgetős, feladatmegoldós” program zajlott, ahol a hetedikesekkel tisztáztuk a látássérültség fogalmát, átbeszéltük a látássérültek számítógép- és telefonhasználatával kapcsolatos dolgokat, valamint játszottunk tapintós kirakós játékot szemtakaróval, illetve fogyatékossággal kapcsolatos kifejezéseket is párosítottunk. Közben a terem másik végében a fehér botos, illetve a vakvezető kutyával történő közlekedést és a futár nevű alkalmazást mutattuk be, valamint a résztvevők részleteket hallhattak a Toldiból is, amelyet Braille írásos könyvből olvastunk föl.
A három hetedik osztály érzékenyítésével véget ért volna a program, de következett a ráadás. Egy elsős osztályfőnök megkért minket, hogy menjünk be az ő első osztályába, ahol van egy hallássérült kislány, akit csúfolnak a társai. Örömmel tettünk eleget a kérésnek. Itt a „vakos dolgokat” is bemutattuk, de a hangsúlyt arra helyeztük, hogy hallássérültként is lehet teljes életet élni. Többen emlékeztek ránk a korábbi óvodai érzékenyítésekről, ami számunkra nagy öröm volt!
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsa
közösségi civilszervezők
Múlt, Jelen, Jövő – Irodalmi Délután
Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy sikeresen zárult a 2017. őszén kiírt Múlt, Jelen, Jövő elnevezéssel meghirdetett irodalmi pályázat.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége célja a vak és gyengénlátó emberekkel közösen olyan maradandó irodalmi műveket létrehozni, amely a következő 100 évnek is iránymutatásul szolgálhat.
A beérkezett versenyműveket 3 tagú zsűri értékeli. A zsűri tagjai: Karafiáth Orsolya, költő, műfordító és publicista; Ézsiás László, Aranyharang díjas költő és versmondó;
illetve főtámogatónk, a Vesper Kft. képviselője.
A pályaművek bemutatására, a Szövetség a Költészet Napja alkalmából, különleges Irodalmi Délutánt szervez, Centenáriumi évének rendezvénysorozata keretében, amelyre szeretettel hívjuk Önöket.
A rendezvényen hirdetjük ki a Múlt, Jelen, Jövő pályázat eredményét, hozzuk nyilvánosságra a nyertesek műveit.
A vendégek közismert színészek, művészek és látássérült előadók előadásában hallgathatják meg a zsűri által legjobbnak ítélt 10 alkotást.
Előadók: Létay Dóra, színésznő; Rák Kata, Pepita Különdíjas színművész; Selmeczi Tibor, Karinthy-gyűrű díjas humorista, kabarészerző; Straub Dezső, Jászai Mari-díjas színész; Kerekes József, Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész; Vida Péter, színművész; Bereczkné Bihari Erzsébet, költő és előadó; Sztakó Krisztina, előadó; Puskás Anett, előadó; Ézsiás László, Aranyharang-díjas költő.
Az előadások között Márkus Norbert, jazz-zongora művész, tanár előadásában hallhatnak a nyertes alkotások hangulatához illeszkedő összekötő zongorajátékot.
A legjobb 3 művet, illetve előadást a Fabulatorium Playback-színház segítségével meg is elevenítjük, egy igazán újfajta előadás-technikával.
A rendezvény időpontja: 2018. április 9. 15:00
A rendezvény helyszíne: A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székháza, Hermina terem (1146 Budapest, Hermina út 47.)
Figyelem!
Jelentkezéseiket jelenleg csak telefonon keresztül tudjuk fogadni a +36304492331 telefonszámon. Aki már mailben jelentkezett, de nem kapott visszajelzést, mindenképpen arra kérjük, telefonon is vegye fel velünk a kapcsolatot. Megértésüket köszönjük!
A rendezvény mindenki számára ingyenes!
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.
A Centenáriumi év fővédnöke: Áder János, Magyarország Köztársasági Elnöke
A Centenáriumi év nagykövetei: Szendy Szilvy és Peller Károly
A Centenáriumi év főtámogatója a Vesper Kft.
Puskás Anett
rendezvényszervező
Forrás:
MVGYOSZ hírlevél 18. szám
A kép forrása: https://www.investor.bg
Ismét óvodai érzékenyítés volt Újpesten
Újpest a főváros azon kerületeinek egyike, melyben majdnem minden óvodában sor került már érzékenyítő foglalkozásokra. Azóta viszont az egykori óvodásokból iskolások lettek és sok intézmény fontosnak érzi, hogy az Egyesületünk által szervezett szemléletformáló foglalkozást az új ovisok is megismerjék. Így van ez a Viola oviban is, ahol a felsőbb csoportokba járókkal találkozhattunk.
A foglalkozások első felében arról beszélgettünk a kicsikkel, hogy mi a látássérültség és vajon kik is lehetnek a látássérültek? Arról is szó esett, hogyan lehet segíteni a látássérülteknek a mindennapokban. Megtanítottuk nekik a két alapvető kifejezést: “segíthetek” illetve “hogyan segíthetek”? Mindezt az ő nyelvükön beszéltük meg velük, sokszor játékos keretbe helyezve. Az a célunk, hogy ne féljenek a látássérültektől, merjenek nyitottan közeledni mindenki felé és képesek legyenek a kapcsolatfelvételre.
A foglalkozások második felében az érzékszerveinket használva játszottunk. Csukott szemmel illatokat szagoltunk, valamint zörgésből és tapintásból próbáltunk tárgyakat felismerni olyan tárgyakat, melyek a mindennapokban körülvesznek minket. Megkíséreltük úgy körülírni ezeket, hogy ne tartalmazzanak vizuális információt és meglepően találékony megoldásokkal bűvöltek el minket az ovisok.
A végén mindenkinek lehetőséget adtunk arra, hogy kipróbálhassák a Braille-írógépet, valamint az általa készített írást mindenki el is vihette haza. Külön örömöt jelentett a számunkra, hogy több alkalommal is a kicsik kérdéseivel zárultak a foglalkozások.
Nagyon örülünk annak, hogy vannak intézmények melyek fontosnak tartják a gyermekek szemléletformálását és ehhez a segítségünket kérik. Nagy örömmel és nagy szeretettel állunk másoknak is a rendelkezésére!
Kulmanné Era, Szélesné Panka, Tóth Andrea és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
Eszközbemutató és családi nap
Az utóbbi hónapokban több olyan család is csatlakozott hozzánk, ahol a gyengénlátó kisgyerekek vagy most, vagy jövőre, vagy az azt követő évben mennek majd iskolába. Az ilyen családoknál nagy dilemmát okoz a megfelelő előkészítés, az iskolaválasztás és az egyéni segédeszközök megfelelő kiválasztása. Ehhez próbáltunk meg hatékony segítséget biztostani március elején.
A program kezdetén nagyon sok segédeszközt megtekinthettünk és ezeket mind ki is próbálhattuk. Egy rehabtanár segítségével maguk a szülők is kipróbálhatták, hogy egy-egy eszköz bár lehet praktikusnak tűnik, attól még nem biztos, hogy lehet vele például egy füzetbe írni. Nagyon sok praktikus észrevételt hallhattunk tőle arra vonatkozóan, hogy mennyire fontos a gyerek egyéni képességeihez igazítani a használt eszközöket. Ez alatt nem csupán a látásteljesítményt kell érteni, hanem a gyermek felelősségérzetét is, hogy például képes-e megőrizni az adott tárgy vagy tárgyak épségét. Mivel nagyon sokféle segédeszköz elérhető, ezért kizárt annak a lehetősége, hogy ne lehessen a gyermek egyéni képességeihez illeszkedőt találni.
Nagyon sok hasznos észrevétel hangzott el az eszközök beszerzésére vonatkozóan is. A nagyon jó, a gyerekek által is szívesen használtak azonban sokszor drágák, de vannak vállalható megoldások. Ezekből három olyan javaslatot is hallhattunk, amelyikkel lényegesebben olcsóbban vagy éppen ingyen lehet megszerezni a megfelelőt.
Utána elmentünk az Erzsébet térre, ahol a szülők találkozhattak és beszélhettek olyan diákokkal is, akik integrált vagy szegregált, esetleg mindkét rendszerű oktatásban tanultak. Kérdezhettek tőlük és ők készségesen válaszoltak. Az eredeti terveink szerint a beszélgetés közben vigyáztunk volna a gyerekekre, de az Erzsébet teret túl ingerszegénynek találtuk, így a program a Városligetben folytatódott.
A programmal hatékony segítséget kívántunk nyújtani az iskolaválasztás, az iskolai előkészítés és a segédeszközökhöz való hozzáállás kérdésében. Azt éreztem, hogy nagyon sok kérdés megválaszolásra került, de még számos kérdés nyitva maradt. Ezért a jövőben lesznek még ilyen alkalmak, ahol nagyon szívesen fogadunk olyanokat, akik szintén hasonló kihívásokkal néznek szembe!
Tóth Andrea
közösségi civilszervező
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ügyfélfogadási időpontjai
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladata a diszkriminációval okozott jogsértések kivizsgálása és megszüntetése.
Keresse fel Dr. Szatmári Éva Pest megyei egyenlőbánásmód-referens ügyfélfogadását
Pest Megyei Kormányhivatal
1052 Budapest, Városház u. 7. (tel: +36 1/485-6957)
2018. április 3. kedd 11:30-15:30 és 2018. április 9. hétfő 11:30-15:30
Pest Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház
2600 Vác, Rákóczi u. 36. (tel: +36 20/823-1404)
2018. április 16. hétfő 11:30-15:30
Monor Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78- 80. (tel: +36 29/612-310)
2018. április 23. hétfő 11:30-15:30
Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!
Egyeztetés a beszélő bankautomatákról
Forrás: www.eco.hu
A Magyar Nemzeti Bank fogyatékos ügyfelek kiszolgálására vonatkozó ajánlásának mentén adtak tájékoztatást a vak és gyengénlátó emberek speciális igényeiről és a látássérültek banki ügyintézése során gyakran felmerülő nehézségekről, konkretizálva az ajánlásban általános érvénnyel lefektetetteket.
Felhívták a bank munkatársának figyelmét többek között a beszélő bankautomaták folyamatos használhatóságának biztosítására, a frissítések során a beszédfunkció ellenőrzésének szükségességére, valamint arra, hogy a látássérült ügyfelek szívesebben használják a bankfiókok előterében vagy más biztonságos helyen elhelyezett ATM-eket, így a beszélő automaták kihelyezésekor ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni a prioritási sorrend kialakításánál.
Jelezték továbbá, hogy az ATM-eket még akkor sem feltétlenül érzik biztonságosnak a látássérült felhasználók, ha azok el vannak látva beszédfunkcióval, ezért igényelik annak lehetőségét is, hogy a vak és gyengénlátó ügyfelek a bankfiókok pénztárából is ingyenesen vehessenek fel készpénzt akár havi több alkalommal. A megbeszélés során érintették még az internetes bankolás, a szerződések megismerése, az aláírás és egy esetleges látássérült ügyfeleknek szóló speciális ajánlat lehetőségét is.
A Sberbank országos szinten 27 bankfiókkal rendelkezik és emellett olyan mobil bankár hálózatot működtet, melynek révén a banki szolgáltatások házhoz mennek, ami nagy segítség lehet a kis településeken élő vagy nehezen közlekedő látássérült személyek számára is, ez a szolgáltatás jó alapot jelent a pénzintézettel való jövőbeni együttműködésre.
A segítő kutyák gazdáinak jogai
Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz továbbra is érkeznek kérelmek, amelyek a vakvezető, terápiás és személyi segítő kutyákkal kapcsolatosak. A – gyűjtő néven – segítő kutyát igénybe vevő gazdák sérelmei között gyakori, hogy kutyájukkal nem léphetnek be vendéglátóipari egységekbe, boltokba, parkokba, nem tartózkodhatnak a játszótereken, piacokon, közművelődési intézményekben, vagy arra kérik a gazdát, hogy tegyen a kutyára szájkosarat.
A kép forrása: egyenlobanasmod.hu
Az alábbi ismertetőben összefoglaltuk a segítő kutyák gazdáinak jogait, amelyeket mindazok az intézmények, létesítmények kötelesek figyelembe venni, ahová a gazda a megkülönböztető jelzést viselő ebbel be kíván lépni, illetve ott tartózkodni szeretne. A hatóság diszkriminációs panaszként kezeli az ilyen típusú sérelmeket és megindítja a közigazgatási eljárást a bepanaszolt intézménnyel, üzemeltetővel szemben.
A jogszabály szerint a segítő kutya gazdája az a fogyatékossággal élő személy lehet, aki segítő kutyát alkalmaz és a segítő kutya használatára, gondozására vonatkozó képzésben részt vett, valamint eredményes vizsgát tett.
A segítő kutya kiképzése és alkalmazhatósága szerint lehet:
vakvezető kutya: a látássérült személy vezetésére kiképzett kutya,
mozgáskorlátozott személyt segítő kutya: a mozgáskorlátozott személyt mindennapi tevékenységeinek ellátásában segítő feladatokra kiképzett kutya,
hangot jelző kutya: a hallássérült személy számára veszélyt vagy egyéb fontos információt jelentő hangok jelzésére kiképzett kutya,
rohamjelző kutya: az epilepsziával élő személy vagy más krónikus, rohamszerű állapotoktól veszélyeztetett személy számára a roham során segítséget nyújtó feladatokra kiképzett kutya,
személyi segítő kutya: a fogyatékos személyt önálló életvitelében segítő feladatokra kiképzett kutya,
terápiás kutya: a gyógypedagógiai, a szociális szolgáltatások területén pedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai habilitációs, illetve rehabilitációs folyamatban alkalmazott kutya.
A segítő kutya gazdája jogosult a – terápiás kutyára vonatkozó korlátozásokkal – segítő kutyával tartózkodni és a segítő kutyát használni – a lakosság elől elzárt területek kivételével – a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben (területen). A jogszabály példálódzó felsorolást ad azokról az intézményekről és létesítményekről, ahol a segítő kutya gazdája a segítő kutyájával tartózkodhat. Ezek közé tartoznak a közforgalmú tömegközlekedési eszközök, az üzletek, ideértve az élelmiszert árusító üzletek és a vendéglátó üzletek is, a bevásárlóközpontok, a piacok és vásárok, a szálláshelyek, játszóterek, közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, a közfürdők területe, az állatkert és a közterületek (pl. parkok) is. A felsorolás azonban nem teljes körű. A fogyatékossággal élő személy minden más, a felsorolásban külön nem nevesített, mindenki számára nyitva álló létesítménybe (területre) bemehet, és ott tartózkodhat a segítő kutyájával. Mozgólépcsővel felszerelt létesítményben (területen) a segítő kutyát alkalmazó személy az üzemképes, álló mozgólépcsőt jogosult használni a kutyával. A kutyára szájkosarat nem kell tenni, de megkülönböztető jelzéssel el kell látni és azon a kutyát kiképző szervezet logóját is fel kell tüntetni.
A létesítmény (terület) fenntartója, üzemeltetője, tulajdonosa, illetve az általa megbízott személy a segítő kutyát csak akkor távolíthatja el a létesítményből (területről), ha a segítő kutya a létesítményben (területen) tartózkodók testi épségét veszélyezteti.
A segítő kutyák gazdáinak jogait és kötelezettségeit a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet határozza meg.
A hír forrása: egyenlobanasmod.hu
Ismét lehet jelentkezni aláírás-oktatásra
Ha Ön, vagy ismerőse
aláírni soha nem tanult született vak, aliglátó, vagy gyengénlátó, vagy
az aláírást már ismerő, de ritkán használó veleszületetten vak, aliglátó, vagy gyengénlátó,
látását gyermekként, vagy felnőtt korban elvesztett sorstárs, kinek aláírása javításra szorul
jöjjön el a tanfolyamra és váljon profi aláíróvá!
A foglalkozásokat tapasztalt gyógypedagógus tartja, a részvétel ingyenes. Időtartamuk esetenként 60 perc, hetente egy-két alkalommal. Az aláírás elsajátításához elegendő óraszám nem meghatározható, hiszen annak készségszintű használata és alkalmazása a tanuló képességeitől, ismereteitől, látásmaradványától függ.
Az órák az MVGYOSZ székházában (1146 Budapest, Hermina út 47.) lesznek, időpontjukról mindenkivel külön egyeztetés történik.
A tanfolyam részleteiről érdeklődni és jelentkezni Szőke Mártánál lehet e-mail-ben a szederkenyimarta@hotmail.com címen, vagy telefonon a 06 (30) 576-5400 számon.
Angyal Gábor
szakmai vezető
A kép forrása: moziru.com
Ferdepályás liftek oldhatják meg az M3-as metró akadálymentesítését
A MEOSZ székházában tartott keddi egyeztetésen a MEOSZ, a főváros és az M3-as metróberuházás projektjének képviselői megállapodtak abban, hogy a projektigazgatóság bekéri a gyártóktól a ferdepályás liftek műszaki adatait, és ezt követően folytatják a tárgyalásokat.
A MEOSZ, a főváros és az M3-as metróberuházás projektjének képviselői kedden egyeztetést tartottak a MEOSZ székházában azokról az akadálymentesítési műszaki megoldásokról, amelyek az önálló, biztonságos és méltóságteljes használatot teszik lehetővé a hármas metró valamennyi állomásán. A megbeszélésen minden állomás esetében külön-külön megvizsgálták, hogy melyek azok a műszaki megoldások, amelyek a fenti célokat a lehető legjobban szolgálják.
A megbeszélésre azt követően került sor, hogy a MEOSZ a kormány és a főváros képviselőivel folytatott 2018. február 7-i egyeztetésen megállapodás született arról, hogy az M3-as metró 20 állomása közül már 18 akadálymentes lesz. Tarlós István főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a főváros saját erőforrásból a Kálvin téri megálló mellett, további öt megálló akadálymentesítését magára vállalja a projekten kívül, de azzal párhuzamosan. A kormány képviselőit a MEOSZ elnöke arra kérte: biztosítsák a költségvetésből a fennmaradó két állomás, az Ecseri út és a Pöttyös utca teljes körű akadálymentesítéséhez szükséges összeget. A kormány képviselője jelezte: amennyiben a főváros előterjeszti az ígért 18 megálló akadálymentesítésén felül a további 2 megállóra vonatkozó akadálymentesítési javaslatot, úgy a kormány megfontolja a finanszírozását.
A 2018. február 13-i egyeztetésen a MEOSZ elfogadhatónak találta, hogy 6 állomás esetében, vagyis a Kálvin tér, a Corvin negyed, a Nyugati pályaudvar, az Arany János utca, a Ferenciek tere és a Klinikák megállóknál ferdepályás liftekkel valósuljon meg az akadálymentesítés. Ezek Nyugat-Európa több országában már beváltak, s megfelelnek azoknak a kritériumoknak is, amelyeket a MEOSZ mindvégig hangsúlyozott az önálló, biztonságos és méltóságteljes használat kapcsán.
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke elmondta: az M3-as projektigazgatóság képviselője jelezte, hogy bekéri 7 gyártótól a ferdepályás liftek műszaki paramétereit, s következő alkalommal a MEOSZ bevonásával kiválasztják azokat, amelyeket a legmegfelelőbbnek találnak a mozgáskorlátozottak biztonságos közlekedése szempontjából. A MEOSZ csak olyan ferdepályás liftet talál elfogadhatónak, amelyben az aktív kerekesszékek, az elektromos kerekesszékek, és elektromos mopedek is elférnek.
Az egyeztetés résztvevői abban is megállapodtak, hogy lépéseket tesznek a ferdepályás liftek honosítása és hatósági elfogadtatása érdekében, különös tekintettel arra, hogy ilyen eszközök még nincsenek használatban Magyarországon. E tekintetben számítanak a magyar kormány, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közreműködésére is. Kovács Ágnes elmondta: a megbeszélésen az is elhangzott, hogy a Pöttyös és az Ecseri utcai megállók vonatkozásában műszakilag megoldható a hagyományos liftek kialakítása, mely megállónként nem éri el az egymilliárd forint bekerülési költséget. Figyelemmel azonban arra, hogy ezen állomásokhoz kapcsolódóan még egyéb, projekten kívüli, térrendezési tervek is vannak a főváros asztalán, így ezen metrómegállók sorsáról a következő tárgyalásokon kíván a MEOSZ egyeztetni.
