A Magyar Posta kézbesítési gyakorlata sérti a látássérültek jogait

A képen a Magyar Posta logója látható

A kép forrása: posta.hu

A Magyar Posta minden esetben és automatikusan csak nagykorú tanú jelenlétében engedi átadni a postai könyvelt küldeményt a vak és gyengénlátó címzett számára. Ez a gyakorlat az alapvető jogok biztosa szerint nem egyeztethető össze sem az egyenlő méltósághoz való joggal, sem a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel. Székely László ombudsman a szaktárcáktól és a Magyar Posta elnök-vezérigazgatójától olyan megoldást kér, amely tekintettel van az érintettek önrendelkezési jogára.

Az ombudsman sajtóhírekből értesült arról, hogy a Magyar Posta Zrt. munkatársai látássérült embereknek csak tanú jelenlétében kézbesítik a hivatalos iratot. A hírben megszólaltatott, negyven éve vak ember tud írni, nem tartja szükségesnek további személy jelenlétét a hivatalos irat átvételekor. Nyilatkozata szerint soha nem érezte magát annyira megbélyegzettnek, mint amikor a postás egy idegen jelenlétében kézbesítette számára a levelét. Elkeserítőnek tartotta, hogy a posta nem bízik meg a saját alkalmazottaiban és sérelmezte, hogy idegenek bárminemű tudomást szerezzenek az ő magánügyeiről. A Magyar Postánál érdeklődve azt a választ kapta, hogy a vakokat és gyengén látókat „az analfabétákkal veszik egy kalap alá”.

Székely László alapjogi biztos hivatalból vizsgálatot indított az ügyben és ennek során a postai szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben azt a szabállyal szembesült, amely szerint az írni nem tudó vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek, más jogosult átvevőnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. Ez a szabályozás a Magyar Posta Zrt. általános szerződései feltételei között is megtalálható, az elnök-vezérigazgató szerint a társaság a hatályos jogszabályok alapján jár el.

A vizsgálati jelentésében az alapjogi biztos hangsúlyozta, hogy a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény (CRPD) a magyar jogrendszerben is megkövetelt és megkövetel egyfajta szemléletváltást. Ennek lényege az, hogy a fogyatékossággal élő ember a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagja, jogok birtokosa, aki nem jótékonyságra szorul, hanem abban számíthat segítségre, hogy életét a lehető legnagyobb – általa igényelt – önállósággal élhesse. A szemléletváltás célja, hogy a fogyatékossággal élők számára is biztosítsák a többségi társadalom számára elérhető színvonalú szolgáltatásokat úgy, hogy közben ne valósítsanak meg „túlgondoskodó” attitűdöt, hanem figyeljenek az egyedi körülményeire, a felelős döntés lehetőségére.

Székely László ombudsman szerint azzal, hogy a jogalkotó lehetővé teszi az önálló ügyintézést, így például a könyvelt postai küldemény átvételét, nem zárja ki azt, hogy az érintett fogyatékossággal élő ember döntése szerint igénybe vehessen támogató lehetőségeket. A könyvelt küldemények kézbesítésekor azonban a nagykorú tanú jelenlétének általános jellegű kötelezővé tétele a látássérült, vak személyek esetében olyan indokolatlan többletkövetelmény, amely fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

Az alapjogi biztos szerint a jelenlegi indokolatlanul paternalista gyakorlat és automatizmus nincsen tekintettel a vak és gyengénlátó, fogyatékossággal élő személyek egyedi körülményeire, például az írni tudásukra, nem hagy teret az önrendelkezési joguk érvényesülésének, a döntési szabadságuknak. Az ombudsman megállapította, hogy a jelenlegi szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat sérti az egyenlő bánásmód követelményét, nem felel meg a CRPD által megfogalmazott elvárásoknak. Az alapjogi biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a postai szolgáltatások igénybevételét, közöttük a hivatalos postai könyvelt küldemények átvételét a vak és gyengénlátó személyek számára is minden esetben önállóan, akadálymentes formában kell biztosítani.

Székely László ombudsman felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a Magyar Posta Zrt. és az érdekvédelmi szervezetek bevonásával – készítsenek elő egy olyan szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a vak és látássérült személyek önrendelkezési jogukat és döntési szabadságukat megőrizve rendelkezhessenek arról, igénybe vesznek-e tanút vagy sem a hivatalos iratok postai kézbesítése során. Kezdeményezte a biztos, hogy a szaktárcák vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy miként, milyen technikai megoldásokkal tehetőek akadálymentessé a postai szolgáltatások a vak és látássérült személyek számára. Az alapjogi biztos felkérte továbbá a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatóját, hogy az írni tudó látássérült emberek esetében módosítsanak a kézbesítés jelenlegi gyakorlatán.

A hír forrása: ajbh.hu

Keressük az egyetemes tervezés hazai jó példáit!

A kép forrása: http://www.jasonbarles.com/

 

A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja (MBE ETIKK) a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) által támogatott „Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos, szervezeteinek szakmai programjainak támogatása” pályázatának keretében pályázatot hirdet az alábbi címmel:

Értékeljük az egyetemes tervezéssel elért eredményét!

A pályázat célja

A Mozgássérültek Budapesti Egyesületének Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja (ETIKK) célja annak a tervezési módnak a terjesztése, amely olyan épített környezetet, termékeket, szolgáltatásokat és alkalmazásokat hoz létre, amelyek nemre, korra, fogyatékosságra, termetre tekintet nélkül mindenki számára egyaránt használhatóak.

Ezt az úgynevezett egyetemes tervezési módot olyan példákon keresztül kívánjuk terjeszteni, amelyek már megvalósultak és megfelelnek az egyetemes tervezés hét alapelvének:

A jó példák összegyűjtésével az ETIKK be szeretné mutatni, hogy a mindenki számára tervezés és kivitelezés megvalósítható, egyúttal pedig fontos eszköze a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának.

A beérkező pályamunkákat az ETIKK és felkért szakértői az egyetemes tervezés szempontjainak megfelelően értékelik, a legjobbakat elektronikus formában közzétesszük a jó példák tárában, amelyet eljuttatunk a döntéshozóknak, a fogyatékos emberek szervezeteinek, a tervezői szakma képviselőinek és minden érintettnek.

Mivel lehet pályázni?

Olyan környezettel, mely az egyetemes tervezés elvei alapján épült meg és nem alkalmaztak speciálisan a fogyatékos személyeknek delegált műszaki megoldást. Minden, a pályázatban bemutatott környezet egy termékkel szolgálja ki a használók különböző, időben, szituációban változó igényeit, szükségleteit.

Olyan, már megvalósult környezettel, mely az akadálymentesítés elvei alapján épült meg és speciális, a fogyatékos embereknek delegált műszaki megoldást is alkalmaz.

Az egyetemes tervezés elvei alapján elkészült bútorral, berendezéssel, eszközzel, használati tárggyal vagy szolgáltatással. (Gondolunk itt például olyan, várakozó teret berendező bútorcsoportra vagy ügyfélszolgálati pultra, amely mindenki számára használható. De pályázni lehet például olyan elektronikai berendezéssel is, amely több csatornán, egymással egyenértékűen – hallhatóan, láthatóan, érzékelhetően– biztosítja az információk elérhetőségét, vagy egy szolgáltatás használatát.)

Pályázati feltételek

Ki pályázhat?
A pályázat nyílt, természetes és jogi személyek egyénileg és csoportosan is pályázhatnak, azaz a megrendelő, a tervező és a kivitelező együtt, de akár külön is pályázhat. Egy pályázó több pályamunkával is nevezhet.

A pályázat benyújtásának módja
Pályázni a mellékelt pályázati adatlap kitöltésével, a pályamunka részletes bemutatásával és a nyilatkozat aláírásával lehet.

A pályamunka részletes bemutatása: szöveges kifejtés+fotók, linkek. A dokumentum mérete max. 15 MB lehet, formátum: docx, pdf, (doc)

A pályázatot az egyetemestervezes@gmail.com e-mail címre kérjük elküldeni.

Kérdés esetén ugyanezen az email címen lehet érdeklődni.

Határidő
A pályázat benyújtásának határideje: 2018. február 20.

Értékelés
A határidőre beérkező pályaműveket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai az akadálymentesítés hazai szakértői és az egyetemes tervezés érintettjei, köztük a fogyatékos emberek képviselői. A zsűri az egyetemes tervezés elveinek leginkább megfelelő pályamunkákat választja ki a jó példák tárában történő szerepeltetésre, különös tekintettel az újszerű, innovatív, esztétikus megoldásokra. Az egyetemes tervezés hét alapelve: egyenlő használat, rugalmasság, egyszerű működtetés, könnyen érzékelhető információ, tévedés minimalizálása, minimális erőkifejtés, megfelelő hely és méret.

A zsűrizés eredményéről legkésőbb 2018. március 31-éig minden pályázót értesítünk.

A legjobb pályamunkák elnyerik “Az egyetemes tervezés követendő példája” címet és bekerülnek az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont jó példáinak tárába. A példatárat a Központ közzéteszi a honlapján, terjeszti a szakma, a döntéshozók, az érintettek, kiemelten a fogyatékos emberek körében, valamint médianyilvánosságot biztosít neki, ezáltal a pályamunkák és létrehozóik széles körben ismertek lesznek. A nyertesek bemutatkozhatnak a projekt 2018 júniusára tervezett zárórendezvényén, a legjobbnak ítélt pályamunkát pedig az M1 Esély című műsora is bemutatja.

Szerzői, felhasználói jogok, adatkezelés
A pályázók által megadott személyes adatokat, elérhetőségeket a pályázat kiírója adatbázisában regisztrálja, és csak a pályázathoz kapcsolódóan használja, azokat harmadik személynek csak a pályázó külön beleegyezésével adja ki.

A pályázati dokumentumban a pályázó nyilatkozik az általa feltüntetett adatok valódiságáról, illetve a szerzői jogokra tekintettel felhasználási engedélyt biztosít a kiírónak.

Letölthető dokumentumok:

pályázati adatlap

Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont

100 éves az MVGYOSZ

A hazánkban élő látássérült személyeket összefogó, 22 tagegyesületet tömörítő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) idén ünnepli alapításának 100. évfordulóját. A szövetség és minden magyar látássérült ember számára 2018 több tekintetben is kiemelkedő év lesz, hiszen a jubileum alkalmából programokban gazdag Centenáriumi évet tart a szervezet.

Jóllehet már 100 évvel korábban is létezett egy hasonló szervezet (egy 1856-os adat szerint ekkor jött létre a Pesti Vakok Intézete), ám a máig is folyamatosan működő szövetség története 1918-ban kezdődött. Noha a szövetség sohasem volt állami intézmény, nem egy esetben állami feladatot is el- vagy felvállalt.

A képen Szegvári Katalin beszél, aki éppen megnyitja az ünnepséget

A kép forrása: rehabportal.hu

Januártól decemberig különböző rendezvényekre, többek között nemzetközi konferenciára, emlékkiállításra, operettgálára, sportrendezvényre, a hangos- és Braille-könyvtár fejlesztésére kerül sor, továbbá jubileumi emlékkönyvet is készül kiadni a szövetség. Reprezentatív érdekképviseletként az MVGYOSZ az ép látásúak számára azt kívánja bemutatni, hogy a látássérült emberek milyen értékekkel járultak hozzá az elmúlt 100 év társadalmi fejlődéséhez. A látássérült személyek tevékenységükkel színesebbé és gazdagabbá teszik kultúránkat, művészeti alkotásokat hoznak létre és elismerésre méltó sportteljesítményeket nyújtanak. Az MVGYOSZ célja, hogy tudatosítsa a vak és gyengénlátó emberekért tevékenykedőkben a „semmit rólunk, nélkülünk” elv fontosságát és megkerülhetetlenségét.

Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével zajló Centenáriumi év ünnepélyes megnyitójára az MVGYOSZ budapesti székházában, a Braille-írás világnapján, 2018. január 4-én került sor, melyet a szövetség tagságának kiemelt érdeklődése kísért. A szövetség Centenáriumi évének nagyköveti tisztségét két népszerű színművész, Szendy Szilvi és Peller Károly tölti be.

Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a szövetség az elmúlt 100 évben kitartó érdekképviseleti munkával, sok tárgyalással és sok kompromisszum árán elérte, hogy a látássérült emberek életminősége folyamatosan javuljon.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével a stratégiai társadalmi kapcsolatok összehangolásáért felelős miniszterelnöki megbízott, Nyitrai Zsolt is, aki Orbán Viktor miniszterelnök Braille-írásos üdvözletét adta át dr. Nagy Sándornak, és örömmel jelentette be azt a Parlament által nemrég egyhangúlag elfogadott jogszabályt, mely a Braille-kijelzők és nyomtatók áfáját 2018-tól 5%-ra csökkenti.

Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hozzátette, hogy a fogyatékos személyek társadalmi befogadásáról nem beszélhetünk autonóm és önrendelkező életvitelük feltételeinek megteremtése nélkül. Ehhez az kell, hogy a látássérült emberek is aktív, egyenjogú, egyenrangú, látható és hallható tagjai legyenek társadalmunknak. A kormány fontos partnerének tekinti a százéves MVGYOSZ-t és további együttműködési szándékáról biztosította a megjelenteket.

A képen az MVGYOSZ vezetői és az államtitkár látható a program alatt

A kép forrása: az MVGYOSZ facebook-oldala

Az is bejelentésre került, hogy a Szövetség megkezdte a látássérült emberek mindennapjait segítő infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakítását, melyhez 470 millió forint európai uniós támogatást nyert. A „Távoli Segítségnyújtás Látássérült Embereknek – Távszem” címet viselő projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

A Távszem projekt célja, hogy a vak és gyengénlátó emberek akadálymentesen használható mobileszközök segítségével az ország minden pontján azonos eséllyel jussanak magas színvonalú internet alapú távszolgáltatásokhoz. A projekt végrehajtása során az MVGYOSZ budapesti székházában alakítják ki a Távszem ügyfélszolgálatát és azokat az akadálymentes operátori munkahelyeket, ahol a segítő személyek fogadják a beérkező hívásokat.

Az iOS és Android operációs rendszerrel kompatibilis Távszem szolgáltatás okostelefonokról és táblagépekről egyaránt folyamatosan elérhető lesz az év minden napján. A kétéves projekt utolsó 6-7 hónapja nyilvános tesztidőszak lesz, mely során a felhasználók megoszthatják tapasztalataikat a projekt megvalósítóival, és javaslatokat tehetnek a szolgáltatás javítására. Ennek érdekében országos szinten mintegy 800 látássérült kap a Távszem használatára alkalmas készülékeket – ők elsősorban a projekt azon résztvevői, akik az MVGYOSZ tagszervezeteinek rendes tagjai, valamint vállalják a használati szerződésben rögzített feltételeket.

A fejlesztés eredményeként a látássérült személyek számára is elérhetőek lesznek olyan infokommunikációs akadálymentesítési szolgáltatások, amelyekhez hasonlók a hallássérült emberek számára már jelenleg is rendelkezésre állnak. A projekthez nyújtott támogatásnak köszönhetően a szövetség mintegy 50 új munkahelyet is teremt, elsősorban megváltozott munkaképességű személyek részére.

A hír forrása: rehabportal.hu

Az MVGYOSZ az alábbi videót jelentette meg a centenáriumi év nagyköveteivel:

Elkészültek a mintajátszóterek tervei

A játszóterek kialakításánál, tervezésénél fontos szempont a terület kiválasztása, az akadálymentes megközelítés, a mindenki számára alkalmas, illetve adaptálható játszóeszközök megválasztása az egyetemes tervezés módszerének alkalmazásával. A módszer lényege, hogy egy kialakításra kerülő eszköz megtervezésénél már a kezdet kezdetén figyelembe veszik a potenciális felhasználók legszélesebb körének igényeit, így a különböző fogyatékossággal élő gyermekét is.

A képen közelről látható a játszótér, ahogyan a kerekeszékes gyerekek is használják

A kép forrása: etikk.hu

A térbeli befogadás biztosítása, amely a mintajátszótéren is látható, magában foglalja az átlátható térszervezést és a megvilágított használati tereket. Minden szülő számára fontos pl., hogy a padra leülve lássa gyermekét, a gyerekek is nagyobb biztonságot éreznek, ha látják szüleiket. Különösen fontos ez hallássérült szülők, illetve gyerekek számára, ahol a hangos beszéddel, kiáltással történő figyelemfelhívás, örömmegosztás nem valósítható meg. A játszótér jó megvilágítása viszont elősegíti számukra a szájról olvasás lehetőségét, valamint a szemkontaktus létrehozását is.

 

A képen a nagyobb játszótér látható távolabbról

A kép forrása: etikk.hu

A kontrasztos színek használata a játszótéri eszközökön és környezetükben esztétikus és megkönnyíti a látássérült gyermekek számára az orientációt és az eszközök beazonosítását.

A játszótér modellje közelről, ahol mindenféle gyerek közösen játszik

A kép forrása: etikk.hu

A befogadó játszótér fontos eleme, hogy a fogyatékossággal élő és a nem fogyatékos gyermekek együtt játsszanak, a fogyatékossággal élő gyermekek számára is használható játékok ne elkülönülten, a játszótér szélén kapjanak helyet. Ennek kiváló példája a játszótér bal oldalán elhelyezett repülőgép, amelybe a barna szárnyak végéről rámpán is be lehet jutni, pl. kerekes székkel. A gyermekek közös játéka a repülőgép belsejében valósulhat meg. A jármű oktató paneljein különböző alakzatokat helyezhetünk el tapintható felületekkel, amelyek mindenki, így a látássérült gyermekek számára is izgalmassá teszik a helyszínt.

A játszótér jobb felső részén található tapintható gömbök, alakzatok ugyanezt a célt szolgálják, azonos információval szolgálva mind látó, mind látássérült gyerekek számára.

Az egyértelműen alkalmazható feladatok az értelmi fogyatékos gyerekekkel való együttjátszást segítik, pl. szintén a járművek oktató paneljein elhelyezett különböző színű korongok rendezése, stb.

A jobb oldali mászóka azok számára is alkalmas, akik lábuk érintettsége miatt kezükkel megkapaszkodva akarnak előbbre jutni az eszközben. A játszótér közepén elhelyezett libikóka halmozottan fogyatékos gyermek számára is lehetőséget nyújt abban, hogy fekve használja az eszközt testvérével, barátjával vagy játszótársával együtt, aki a libikóka másik végén ül, így osztozva a közös játék élményében.

A képen a mintajátszótér látható távolból

A kép forrása: etikk.hu

A játszótér bal oldalán elhelyezett tálcás homokozó térdszabad kialakítással készült kerekes székes gyerekek számára, lehetőséget biztosítva, hogy társaikkal együtt építsék a homokvárakat.

A játszótér felső szélén elhelyezett házikó-kuckó alkalmas lehet boltos játékhoz, vagy éppen rövid elvonulási lehetőséget, csendes környezetet biztosít az éppen erre vágyó autizmussal élő, vagy csak egyszerűen megbántódott gyerekek részére.

Forrás: feszt.eu

Forduljon az Egyenlő Bánásmód Hatóság ügyfélszolgálatához!

 

A képen a Hatóság szimbóluma látható, ami a Hatóság megnevezése és mellette a címer

A kép forrása: http://www.egyenlobanasmod.hu

 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladata a hátrányos megkülönböztetéssel okozott jogsértések kivizsgálása és megszüntetése.

Keresse fel Dr. Szatmári Éva Pest megyei egyenlőbánásmód-referens ügyfélfogadását:
+36 30/960657 eva.drszatmari@gmail.com

Budaörs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
2040 Budaörs, Szabadság út 134. 139.számú tárgyaló
(tel: +36 23/ 447 815)
2017. december 4. hétfő 11:30-15:30

Érd Megyei Jogú Város Önkorm. Polgármesteri Hivatal
2030 Érd, Alsó utca 1-3. II. em. 205. számú tárgyaló
(tel: +36 23/522 300)
2017. december 11. hétfő 11:30-15:30

Pest Megyei Kormányhivatal
1052 Budapest, Városház u. 7. (tel: +36 1/485-6957)
2017. december 12. kedd 11:30-15:30
2017. december 18. hétfő 11:30-15:30

Egyenlő bánásmód– mindenkit megillet!

Erste Bank – Higgy magadban!

Forrás-link a pályázathoz (hétfőtől itt lehet szavazni!!!):
http://www.erstehiggymagadban.hu/palyazat/a-kultura-mindenkie-887

A projektről, röviden

Van, hogy néhány szó, többet mond ezer képnél. Hiszek benne, hogy a vizuális kultúra mindenkié, legyen az egy kiállítás, egy film vagy egy színházi előadás. Látássérült, elsősorban vak emberekkel és emberekért dolgozom, audionarrátor vagyok, ami tulajdonképpen annyit tesz: “képtolmács”.

Célom, hogy hozzáférhetővé tegyek mindent, ami vizualitást feltételez: híres festményeket, fotókat a nagyvilágból, mértékadó színházi előadásokat, tartalmas filmeket és kiállításokat vagy akár innovatív konferenciák képanyagait. Nehéz ezt így elképzelni? Akkor hallgasson bele a világ egyik leghíresebb festményéről – Gustav Klimt A csók c. remekművéről készült narrációba:

A színházi előadások akadálymentesítése még ennél is izgalmasabb, igazán interaktív, integrált és közösségi élmény, ott ugyanis a látássérült nézők a látó nézőkkel együtt foglalnak helyet a nézőtéren. Előtte azonban kapnak egy hangos programfüzetként működő anyagot a narrátortól, hogy teljesebb legyen az élmény. Ezt követően pedig még az előadás előtt lehetőségük nyílik a színészek és a narrátor közreműködésével felmenni a színpadra, megismerni a kulisszát testközelből. Így valósul meg egyidejűleg a társadalmi szerepvállalás és a szemléletformálás.
Hallgasson bele egy ilyen hangos programfüzetbe, ún. előnarrációba is:

Végezetül, mutatnék egy népszerű mesét is, narrálva:
https://www.youtube.com/watch?v=5bjZdsoWAIY

Mi történt eddig

Lassan négy éve dolgozom egy látássérültekkel foglalkozó civil szervezetnél, ez alatt az idő alatt megismerhettem a szemléletformálás és a társadalmi szerepvállalás fontosságát, valamint alkalmam nyílt a közösségépítésben is részt venni.

Előbb ún. érzékenyítő programok keretében igyekeztem szemléletváltásra ösztökélni oktatási intézmények diákjait és az utca emberét bizonyos közösségi rendezvényeken, majd civil szervezőként, mentorként működtem egy helyi látássérült közösség életében, különböző kulturális programokat szervezve a klub tagjainak. Mindkét feladatkör nagyon tanulságos és izgalmas előjátéka volt jelenlegi hivatásomnak, mert előbb kívülről, a többségi társadalom szemszögéből, majd pedig belülről ismerhettem meg a látássérültek világát.

Eközben már a kezdetektől írtam narrációkat, egész sorozataim jelentek meg különböző témákban, többek között a Vakok Iskolájában található Nádor Terem csodálatos szecessziós ólomüveg ablakának mívesen festett részleteiről, melyből egy könyvet is tervezek kiadni, integrált, akadálymentes képalbum formájában.

Egy közösségi rendezvényen ismerkedtem meg egy kis kamaraszínház vezetőjével, aki egy pályázat keretében meghívott, hogy narráljam a repertoárban lévő mesedarabok közül a közönség által legnépszerűbbnek ítélt műveket, ebből a projektből származik az a mese is, amelynek az előnarrációját fentebb linkeltem. Jelenleg öt színdarab teljes akadálymentesítési munkálatai vannak mögöttem a Holdvilág Kamaraszínházzal együttműködve.

Következő lépések

Ha nyernék, alkalmam nyílna rá, hogy beruházzak egy tolmácsrendszerre, ami ahhoz kell, hogy ezek a színházi előadások továbbra is elérhetőek legyenek a látássérült közösség számára. Az előadás alatt ugyanis a vak vagy gyengénlátó nézők egy fülhallgatón keresztül követik a narrációt és így nem zavarják a látó nézőket, akikkel egy nézőtéren ülnek. Ezt ugyanúgy kell elképzelni, mint mikor egy nemzetközi konferencián, Ön a tolmácsot hallgatja. A színházban rendelkezésre álló tolmácsrendszer sajnos elöregedett és tönkrement, így az előadások akadálymentesítése jelenleg szünetel.

Emellett – mivel rendelkezem saját stúdióval – szeretnék belevágni filmek narrációval történő akadálymentesítésébe is, természetesen ezeket a filmeket sem csak látássérült közösségek számára tenném hozzáférhetővé. Integrált vetítéseken a látó közönség is eldönthetné, hogy szeretné-e a narrációt hallgatni a tolmácseszközök segítségével, így jutva új élményhez és többlettartalomhoz.

Fontosnak tartom továbbá, hogy az érintettek ne kerüljenek hátrányba pl. egy tudományos konferencián sem, ahol rengeteg a képalapú prezentáció, melynek a hozzáférhetővé tétele ma Magyarországon rendkívül korlátozottan megoldott. Hogy csak egy példát említsek, jártam olyan városfejlesztési, egyetemes tervezést célzó konferencián, ahol minden fogyatékossági csoport képviselőire gondoltak, csak a látássérültekre nem, mikor a prezentációkat összeállították, tele képanyagokkal. Sajnos a legtöbb művészeti tárlat is ilyen, erősen képi és a vitrinek mögött érinthetetlen. A szó teremtő ereje nélkül egy vak embernek elérhetetlen marad.

Hogyan segít mindez másokon

Én mozgássérült vagyok, úgyhogy nem teljesen ismeretlen számomra az érzés, amikor valaki hátrányba kerül, kívül reked. Mikor egy kisgyerek szembejön velem az utcán és odasúgja a kérdést az anyukájának: “A néni miért jár így?” és az anya zavartan lepisszegi, eszembe jut, hogy ennek nem kéne így lennie.

Miért ne kérdezhetné meg őszinte és ártatlan kíváncsisággal egy gyermek, hogy miért járok így vagy akár azt, hogy “mi az a bot a bácsi kezében”? Fehér bot, igen. Vannak akik így közlekednek vagy kutyával, mások meg kerekesszékkel. Van aki, jelnyelven kommunikál, egyikünk a fülével lát, másikunk a szemével hall és ez jól van így, sőt. Értéket adunk egymásnak a sokszínűséget és empátiát, odafigyelést. Nem, ez nem egy egyoldalú dolog. Gondoljon csak bele, Ön mondjuk eltöri a lábát, mankóval jár és leejt valamit, amit nem tud felvenni. Az a vak ember, aki arra jár, szívesen felveszi Önnek, csak magyarázza el, merre van az adott tárgy. Mindnyájan kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy segítségre van szükségünk és bárhonnan érkezhet rá válasz, ha nyitottak vagyunk rá.

A művészet, a kultúra csodálatos közegéül szolgálhat ennek a szemléletváltásnak, hisz egy színdarab, egy film, egy mese, egy festmény vagy egy fotó mindnyájunkat ugyanúgy megérint, az élmény közös.

Végezetül egy kérés

A rosta első fordulója egy közönségszavazással zárul, melyre november 20 és december 15 között kerül sor. A legtöbb szavazatot kapott pályázat az első nyertes, ezen kívül még két pályázat nyerhet, melyet a bank szakmai zsűrije jelöl ki. Ha ti is segítetek, megnyerhetem a közönségszavazást és biztosan az enyém a három helyből az egyik. November 20-tól számítok minden kedves olvasóm segítségére, fogjunk össze a jó ügyért! Önöknek egy kattintás, nekem az álmom! 🙂

A projekthez készítettem egy saját tervezésű “logót” is, melyben benne van az eddigi munkám summája és minden szakmai elhivatottságom. A kivitelezésért páromnak, S. Tóth Dánielnek tartozom köszönettel.

Egy vízszintes téglalapot látunk, ami hat egyenlő négyzetre oszlik, akár egy Braille-cella. Mindegyik négyzetben egy-egy kép. A felső sor képei balról jobbra a következők. Egy megkapó pillanat a Hamupipőke egyik narrált előadásának kulisszabejárásáról. Az egyik kedves látássérült nézőm épp megérinti a herceg (Petyi János) gyönyörű, fényes, kék és arany szaténfelöltőjét. A Gattaca c. film plakátja, melynek csak a felső harmadát látjuk a film címével, a többi takarásban van. Végül pedig egy tündéri fotó a Kockásfülű nyúl c. meséből, az intró jól ismert pillanata, mikor a nyuszi kiugrik a bőröndből és tornázni kezd.

Az alsó sor képei a következők, balról jobbra haladva. A Nádor Terem csodálatos ólomüveg ablakáról készült narrációsorozat egyik egyik képe, mely Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja, amint a karjában tartott liliomokra veti tekintetét. Gustav Klimt A csók c. festménye, melynek csak az alsó harmada látszik, a felső takarásban van. Végezetül pedig a világ egyik leghíresebb fotója, a Csók a Times Square-en: egy a háborúból hazatérő matróz, örömében orvul elkap egy csinos nővérkét a kikötőben. A képek előtt egy ovális keretben az Erste Bank logója, valamint a “Higgy magadban” felirat látható pirossal kiemelve.

Kérdése van a pályázat kapcsán vagy szeretné elmondani a véleményét? Keressen bátran a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címen! Szívesen tájékozódna a hétfőn kezdődő szavazás aktuális állásáról? Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalra, ahol minden nap megosztom majd az aktuális eredményt, előre is köszönöm a támogatást, izguljunk együtt! 🙂

S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +3630 755 6983

A vakoknak is köteles segíteni a MÁV, nem csupán a mozgássérülteknek

A képen egy kék flirt szerelvény látható

A kép forrása: https://www.mavcsoport.hu/

Azt, hogy a vakoknak segíteni kell, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál működő Vasúti Igazgatási Szerv a napokban született közigazgatási határozata mondja ki. Jelenleg ez a segítségnyújtás csak a mozgássérültekre terjed ki.

Egy Budapesten élő, vak nő, Dr. Nyusti Szilvia fordult a felügyeleti szervhez nyár végén sérelmezve, hogy bár a MÁV üzemeltet egy telefonszámot, amin elvileg segítséget kérhetnek a fogyatékkal élők, a valóságban a vasúttársaság szerint ez a lehetőség kizárólag a mozgásukban korlátozottak számára érhető el. Márpedig a pályaudvarokon, vasútállomásokon nem mindig egyszerű önállóan, vakon közlekedni. Vezetősávok például a legtöbb helyen nincsenek, így a fővárosi pályaudvarokon sem. Bár azt a hangos utastájékoztatásból megtudhatja egy az állomásra időben érkező vak utas, melyik vágányról indul a vonata, a felszállási hely meglelése már az önállóan gyakorlottan közlekedőktől is meglehetős ügyességet igényel.

Ha vonattal érkezik az érintett valahová, nehézséget jelent, hogy nem mindig tudható, melyik vágányra fut be a szerelvény. A Keleti Pályaudvaron például igen körülményes fehér bottal megtalálni a főbejáratot, ha az első vágányra érkezik az utazó. Egy-egy átszállás, főleg, ha kevés idő áll rendelkezésre, szintén kihívásokkal teli mutatvány nem látva.

A hatóság most arra kötelezte a MÁV-ot, hogy a vak utasoknak segítsen ezekben az esetekben, ha utazási szándékukat utóbbiak időben bejelentik. A határozatban az is szerepel, hogy a MÁV-nak meg kell jelölnie azokat a
helyeket az állomásokon belül és kívül, ahol az érintettek segítséget kérhetnek. A vasúti hatóság a határozatot azzal indokolta, hogy a vonatkozó uniós rendelet nem csupán a mozgássérülteket illetően ír elő kötelezettséget, hanem az érvényes minden fogyatékos személyre.

A vasúttársaságnak most 90 napja van, hogy teljesítse a követelményeket vagy ha nem ért egyet a határozattal, jogszabálysértésre való hivatkozással felülvizsgálatért bírósághoz forduljon.

A hatóság egyébként azt is vizsgálta, mi a helyzet akkor, amikor – az üzletszabályzatban megjelölt lehetőséggel élve – egy vak személy egy helyjegyes vonaton szeretné megváltani menetjegyét, ám minden hely foglalt. A felügyeleti szerv itt azonos álláspontot foglal el a MÁV-val: fő szabály szerint ugyan a vak személyek minden esetben pótdíj nélkül is megválthatják jegyeiket a vonatokon, ám akkor, ha egy helyjegyes járaton minden ülőhelyet értékesítettek, a vak utas kedvéért senkit sem lehet felállítani. Ez akkor is így van, ha a vagonokban megtalálhatóak azok a piktogrammal ellátott ülőhelyek, melyeket a különféle okból erre rászorulóknak jelöl ki a vasúttársaság. Ezért azokon a helyjegyes járatokon, melyek valószínűleg teljes kihasználtsággal közlekednek, a hatóság és a vasúttársaság is azt ajánlja a vak utasoknak, váltsák meg helyjegyüket előre, amire már interneten is van lehetőség.

Meghívás beszélgetésre

A képen a FESZT logója látható

Kép forrása: palyazatmenedzser.hu

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft (FSZK) a Fogyatékos Emberek szervezeteinek Tanácsával (FESZT) együttműködve civil szakmai műhelysorozatot szervez 2017. augusztus 30. és szeptember 20. között, melynek soron következő állomása Budapesten lesz.

A fórumok során a résztvevők együtt gondolkodnak a szociális intézményi férőhely kiváltás kérdéseiről, a közösen megoldandó és megoldható feladatokról, a fogyatékossággal élő emberek ellátásában bekövetkező változásokról.

A rendezvény időpontja: 2017. november 15. (szerda)

A rendezvény helyszíne: Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14. – Lurdy Ház 3. emelet, ETIKK iroda)

Bővebb információ a helyszínről: http://www.etikk.hu/kozpontrol/

A részletes programról a mellékelt meghívóból tájékozódhat.

A helyi civil szerveződések, szolgáltatók nagyban segíthetik a fogyatékossággal élő embertársaink befogadását, társadalmi integrációját, ezért várjuk szeretettel rendezvényünkre, legyen társunk a közös gondolkodásban.

Kérem, hogy részvételi szándékát jelezze a major.szilvia@fszk.hu e-mail címre, vagy a 36-30-846-3568-as telefonszámon, speciális igényének feltüntetésével együtt.

Program

09:30 – 09.45 Regisztráció

09.45 – 10.30 Köszöntő – a FESZT tevékenységeinek bemutatása, kiváltásban vállalt szerepe

10.30 – 12.00 Támogatott lakhatás bemutatása Magyarországon – FSZK TÁRS Projekt – Kutatási Munkacsoport

12.00 – 12.10 Szünet

12.10 – 12.45 A kiváltás szakmai támogatása – FSZK TÁRS Projekt – Projektvezetés

12.45 – 14.00 Összefoglalás, zárszó

14.00 – Ebéd

Forduljon az Egyenlő Bánásmód Hatóság ügyfélszolgálatához

A képen a Hatóság szimbóluma látható, ami a Hatóság megnevezése és mellette a címer

A kép forrása: http://www.egyenlobanasmod.hu

ha bármilyen okból hátrányos megkülönböztetés éri, akkor keressen minket!

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladata a hátrányos megkülönböztetéssel okozott jogsértések kivizsgálása és megszüntetése.

Keresse fel Dr. Szatmári Éva Pest megyei egyenlőbánásmód-referens ügyfélfogadását:

+36 30/960657
eva.drszatmari@gmail.com

Pest Megyei Kormányhivatal
1052 Budapest, Városház u. 7. (tel: +36 1/485-6957)
2017.11.13. hétfő 11:30-15:30

Gyömrő Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
2230 Gyömrő, Fő tér 1. (tel: +36 29/330 011)
2017.11.20. hétfő 11:30-15:30

Tököl Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
2316 Tököl, Fő út 117. (tel: +36 24/520 920)
2017.11.27. hétfő 11:30-15:30

Egyenlő bánásmód– mindenkit megillet!

Gimnázium indul látássérülteknek!

A képen egy iskolai tantermi tábla látható

A kép forrása: https://thetomatos.com

 

Az intézmény nyílt napot tart 2017. december 13-án (szerdán) 9 órától.

Az intézmény OM azonosítója: 201359
Az intézmény címe postai címe: 4025 Debrecen, Postakert utca 7.
A Dr Kettesy Aladár Iskolai Intézményegység (általános iskola és gimnázium) címe: 4032 Debrecen Lóverseny utca 3.
Telefon: 52/417-945
Honlap: www.gyorffykollegium.hu
Email: titkarsag@hbmaik.sulinet.hu
Mb. intézményvezető: Kalmár Péter
Pályaválasztási felelős: Dinkó-Akli Anett

A Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ezzel a névvel és ebben a formában 2017-ben jött létre Debrecenben. Jogelődintézményei a Dr Kettesy Aladár Általános Iskola 1972-ben (mint az ország egyetlen, kizárólag látássérültekkel foglalkozó intézménye), míg a Györffy István Középiskolai Kollégium 1974-ben nyitotta meg kapuit. A két említett intézmény összevonásra került 2009-ben, így lett Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium.

Az elmúlt évek során az oktatáspolitikai kihívásoknak és az aktuális igényeknek is megfelelve 2017-ben az intézmény profilja SNI (gyengénlátó és vak) tanulók számára gimnáziumi képzéssel kibővülve, új nevet kapott: Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium.

A gimnázium az általános iskolával és a kollégiummal egy épületben kertvárosi környezetben helyezkedik el, a Nagyerdő közvetlen szomszédságában, a Debreceni Egyetem közelében, amely könnyen megközelíthető számos helyi autóbusszal, a 2-es villamossal, illetve a 35-ös főúton beérkező távolsági autóbuszokkal.

Az intézmény rendelkezik a látássérült tanulók neveléséhez, oktatásához szükséges eszközzel, szakemberrel, módszertannal. Középszintű érettségire iskolánk saját szervezésben, az emelt szintű érettségire való felkészülést a tizenegyedik és a tizenkettedik évfolyamokon saját szervezésben, illetve más debreceni gimnáziumokkal közösen biztosítja.

Tanulmányi terület: 0001 kód általános
Az általános tantervű A osztály 0001 kódú osztályában a tanulók első idegen nyelvként angol, második idegen nyelvként német nyelvet tanulnak.

Iskolánk saját szervezésben, illetve más debreceni gimnáziumokkal közösen biztosítja az emelt szintű érettségire való felkészülést a tizenegyedik és a tizenkettedik évfolyamokon. A tanórákon kívüli tanulásra és önképzésre módot adnak a délutáni foglalkozások, szakkörök.

Nyílt nap időpontja: 2017. december 13. 9 óra

Intézményünk írásbeli felvételi vizsgát nem szervez, a felvételi eljárás során a jelentkezők számára csak szóbeli elbeszélgetést tart.

Szóbeli elbeszélgetés időpontja: 2018. március 2. péntek 11 óra (pótnap: 2018. március 9. 11 óra, előzetes kérelem alapján, a kérelemre írásos választ adunk)
A szóbeli meghallgatás időpontjáról külön értesítést nem küldünk, érdeklődni az intézmény elérhetőségein lehet.
Helye: 4032 Debrecen Lóverseny utca 3.

A felvételi elbeszélgetésen nem konkrét tudástartalmakat kérdezünk, hanem a felvételiző diákok általános műveltségét, kommunikációs és digitális kompetenciáját (képességeit, készségeit, fantáziáját, a tanulás iránt mutatott motiváltságát) kívánjuk felmérni, az egyéni szükségleteit felmérni. A beszélgetés időtartama legfeljebb 15 perc.

  1. Az elbeszélgetés a felvételiző rövid bemutatkozásával kezdődik.
  2. Ezután a pedagógusok a tanuló digitális eszközhasználati szokásaival kapcsolatos kérdésekre kérnek választ.
  3. Kreatív feladat (általános műveltség, problémamegoldás, kommunikációs kompetencia)

Kérjük, hogy a tanuló hozza magával:

Az intézmény saját nyolcadikos tanulójára is az alább leírt pontszámítási szabályok vonatkoznak a felvételi eljárás során. A felvételi eljárás során összesen 50 pont szerezhető.

A pontszámítás a tanulmányi eredmények alapján történik (max.50 pont): általános iskolai eredmények (7. évfolyam végi, 8. évfolyam félévi) alapján számoljuk a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom (átlaga), történelem, matematika, idegen nyelv, 1 választott tárgy (vagy biológia vagy kémia vagy földrajz vagy fizika).

SNI jelentkezőkre vonatkozó szabályozás: Intézményünk kizárólag SNI (gyengénlátó, vak) tanulókat tud fogadni szakértői vélemény alapján. A pontszámítás során figyelembe vesszük az egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli mentesítéseket, amennyiben azt a szülő írásban kéri, s kérését a szakvéleménnyel alátámasztja.

Várjuk jelentkezésüket!

Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola

“Az ezrelékek lázadása”

A csoport elfogadhatatlannak tartja, hogy e beruházás keretében nem lesz akadálymentes a Dózsa György úti állomás. A lezárás napjára egy különleges beszélgetéssel készülnek, melyet az “Eleven Emlékmű – az én történelmem” csapata segítségével valósítanak majd meg. Szó lesz a metrófelújításról, annak következményeiről a mozgássérült emberek, illetve általánosságban az utazóközönség mindennapjaira nézve, illetve terveik szerint kitérnek majd arra is,hogy hogyan jelenik meg a szolidaritás hiánya a döntéshozók részéről. A moderátor Galgóczi Péter lesz.

“Célunk, hogy megmutassuk, a főváros vezetése messze jár a valóságtól, amikor azzal magyarázza teljes akadálymentesítés hiányát, hogy a mozgássérült utasok száma csupán ezrelékben kifejezhető.” – olvasható felhívásukban. A beszélgetésbe bármikor be lehet majd csatlakozni, mindenkit várnak, aki egyetért azzal, hogy a rekonstrukció után a hármas metrónak mindenki számára egyformán hozzáférhetővé kell válnia.

Aki egyetért a célokkal, gyújthat majd egy mécsest is, amivel jelképesen elgyászolják a főváros vezetésének szolidaritását mindazok felé, akiknek az életét megkönnyítené a metró akadálymentesítése.

A rendezvény időpontja: 2017. november 3. 16:00-20:00
Helyszíne: Dózsa György úti metróállomás (aluljáró)

Az Eleven beszélgetésre 17 és 19 óra között kerül majd sor. Előtte és utána lehetőség lesz kötetlenül beszélgetni az érintettekkel, valamint mécsest gyújtani a szolidaritás jegyében.

A képen a metróállomás látható, egy elhaladó és ezért elmosódott metróval

A kép forrása: a szervezők facebook-oldala

 

Gattaca – narrált filmrészlet (valami, amire büszke vagyok)

Mi is ez pontosan? Nos, a büszkeségem, ahogy az a címben is olvasható. 🙂 2016 nyarán egy sci-fi rendezvényen adtam elő az audionarráció témájában és szerettem volna valami stílszerű anyagot vinni erre a különleges alkalomra, így született ez a kis projekt. Maga a film egyébként az egyik kedvencem, azt is mondhatnám, hogy ars poeticám, azaz hitvallásom. Hogy miért? Mert hiszek benne, hogy elhivatottsággal és kitartással bármi elérhető.

Ahhoz, hogy a narráció érthetővé váljon, nem árt egy kis előzetes, íme. A főszereplő, Vincent, aki Jerome Morrow álarca mögé bújik, azért nem lehet önmaga, mert nem “tökéletes” a tökéletesek világában. Úgy is mondhatnánk, fogyatékossággal él. Ebben az alternatív, de csöppet sem elképzelhetetlen jövőben az embereket a génállományuk alapján különböztetik meg egymástól. A diszkrimináció alapja, hogy valaki természetes úton született vagy a körzeti genetikus közreműködésével látta-e meg a napvilágot, “rendelésre”.

Vincent klasszikus szerelemgyerek, aki a ditroiti riviérán fogant egy romantikus estén. A mi világunkban átlagos lenne, de itt “hátrányos helyzetű”. Már születésekor tudható, hogy nagyon rossz esélyekkel indul ebben a vér- és vizeletminták meghatározta világában. Rövidlátó, gyerekként gyakran betegeskedik és szívbetegségre hajlamos, mégsem adja fel a küzdelmet, az az álma, hogy űrhajós lehessen. A helyzete gyakorlatilag kilátástalan, a génjei elárulják – hiába tanul és edz megállás nélkül, nem kap, nem kaphat esélyt.

Végül úgy dönt, illegális eszközökhöz nyúl. Bérbe veszi Jerome Morrow génállományát. aki bőr-, szőr-, haj-, vér- és vizeletmintákat gyárt neki, amivel Vincent becsalja magát Gattacára, egy űrkutatást végző központba. Itt kezdődnek a bonyodalmak…

https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/videos/770635776421804/

Fontos a videó bélyegképe is. A három főszereplő portréja látható rajta, elől Vincent (Ethan Hawke), kicsit mögötte, kvázi a válla fölött kitekintve Jerome (Jude Low) és Irene (Uma Thurman). Vincent és Irene arcának egyik felét egy grafikusan ábrázolt DNS-spirál takarja, szimbolikus többletet adva a fotónak. Tekintetük komoly, kifejező. Mögöttük egy henger alakú folyosó bejárata tűnik fel, de inkább csak érzékeltetésként, a történet ismerete nélkül nem is kivehető, hogy mit látunk, csak utólag nyer értelmet…

Tetszett a narráció? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címen! Szívesen tájékozódna részletesebben is a témában? Megteheti a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalon, ahol további narrációkat, élménybeszámolókat, programajánlókat és egyéb érdekességeket talál. Várom szeretettel!

S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983