Vakrepülés Színtársulat: Az éjszaka tapintása

Tegnap este a Vakrepülés Színtársulat, Az éjszaka tapintása c. előadásán jártunk Eszterrel és Danival. Az eredeti művet Donáti István írta, a rendező, Sallai Zoltán. A Vakrep egy különleges formáció jobbára vak színészekkel, minden előadás interaktív érzékenyítés, ahol a nézők ezúttal kivételesen hallgatók, szagolók, tapintók és ízlelők, mert látnivaló az nem sok van, egészen az előadás zárópillanatáig, amikor is a társulat tagjai “felfedik” magukat, mielőtt levonulnak a színpadról.

A vakrepülés tehát sötétben zajlik, valóban teljes sötétben, sehol egy kósza pislák, s hogy ez így is maradjon, kikapcsoltatnak velünk minden kütyüt, aminek fénye van, csalni nem ér. Törökülésben, de legalábbis felhúzott lábakkal ülünk a földön, párnákon, amiket gumimadzagokkal kell magunkra erősíteni. Meglepő módon a vizualitás teljes hiánya, csak az első öt percben nyomasztó, addig Daniba karolok. Az előadás kezdete előtt van egy “próbarepülés”, akinek túl megterhelő a sötétség, elhagyhatja a termet. Mindenki marad, nem csoda, izgalmas kalandnak ígérkezik ez a “négypróba”, látás nélkül. Rövidesen megszólal (talán) jobbra tőlem két szereplő, Rita (Simon Rita) és barátnője, Mariann (Hényel Annamária). Az irányérzékem kicsit bizonytalanabbul működik, de ösztönösen a hang felé fordulok, legalábbis azt hiszem. A teremnek elég intenzív az akusztikája, úgyhogy nem tudom teljes biztonsággal megállapítani, honnan beszélnek.

Rövidesen egy “buszon” találjuk magunkat, Görögországba tartunk, az ellátás része egy kis sütemény és üdítő, előbbit azonnal felismerem (de nem mondom meg, legyen meglepetés, ha elmentek megtapasztalni a kalandot), az üdítőt pedig olyan gyorsan megiszom, hogy észre se veszem, mit ittam, hoppá! Mögöttem egy hölgy sokat kínlódik, hogy megtalálja a szívószál hegyével a kis kétdecis dobozon a még kisebb befóliázott lukacskát, de végül csak sikerül. A dobozokat Laci (Nagy László) szedi össze, aki légiutas-kísérőnk és idegenvezetőnk egy személyben – a feladat adott, találj bele a szemeteszsákba és közben ne gáncsold ki a sötétben az úriembert, aki épp úgy nem lát, mint te.

Megérkezvén úticélunkhoz egy utcai búcsú forgatagába kerülünk, “idegenvezetőnk” indítványozza, hogy táncoljunk egyet, mindenki feláll a sötétben és bizonytalanul lépegetünk erre-arra. Mellettünk egy kötél feszül ki a terem széltében, aki igényli, irányzék gyanánt megfoghatja. Egy hölgy a kezem ügyében nem találja a “kapaszkodót”, a hangja alapján megtippelem hol lehet a keze és arra mozdítom a kötelet. Ő nem veszi észre, hogy segítséggel, de megtalálja és elkapja. Mindenféle hangokat hallunk, ami egy utcabálon nem szokatlan, de azért így vakon, nem túl megnyugtató. Minden egyes petárdadurranásnál összerezzenek, mondjuk tény, hogy én amúgy is frászt kapok a hirtelen zajoktól. Hátulról átölelem Danit, “biztonságban vagyok”. Mikor “kitáncoltuk” magunkat kicsit ügyetlenkedve leülünk, mindegy hova, a hátsónkon még mindig ott van a párna, a többi részletkérdés. (Csak az előadás után – mikor felgyúlnak a fények – döbbenünk rá, hogy mennyire szétzilálódott az eredeti “ülésrend”, pedig úgy tűnt, alig mozdultunk el “tánc” közben.)

Megy tovább az előadás, egy, a főszereplő Péter (Pál Zsolt,Pille”) és csábítója, Kalliopi (Máj Kriszta) között lezajló romantikus jelenetet hallgatva, nyúlnék Dani felé, de egy idegen vállat találok meg, a formájából ítélve női váll, már csak azért sem lehet Danié, mert a ruha tapintása is ismeretlen. Dani észreveszi, hogy őt keresem és megérint. Ahogy megsimítom a kezét, az első röpke gondolatom, ha én eltévedtem, talán ez a kéz is eltévedt, de aztán megérzem az összetéveszthetetlen gyűrűt az úján, tehát jó kéz van jó helyen. 🙂 Odasúgom Daninak, hogy az előbb letapiztam valakit, ő meg – a hangjából ítélve – mosolyogva visszasúgja, hogy igen, Esztert, hála az Égnek! 🙂 Közben a színpadon a mi pálinkánknak megfelelő, autentikus görög italt – úzót – bontanak, ánizs illat lengi be a teret (gyengébbek kedvéért: Negro), ami egy kellemetlen pillanatig a fájdalomcsillapító illatát és ízét is eszembe juttatja, amit néhanapján szedek.

Az előadás zárásaként a sziklaszirten álló főszereplőt képzelhetjük el, a tenger hullámai csapdossák a sziklafalat, közben a víz egy csillaggal (Borics Nikolett) beszélget. A csillag arról kérdezi a tengert, hogy milyen, ha valaki nem látja a fényt, a beszélgetés amolyan tanmese. Számomra a konklúziónak ez a fajta kihangsúlyozása kicsit szájbarágósnak hatott, hiszen megtapasztaltuk, így mindenki magának tette egyértelművé, hogy látás nélkül is lehet élni, de valahol érthető a didaktikus jelleg, mert ez kicsit minden érzékenyítésre jellemző. Az előadásnak megvannak az apróbb hiányosságai, leginkább talán a színészi játék terén, de ezek teljes mértékben megbocsáthatóak, tekintve, hogy amatőr színtársulatról beszélünk, akik ráadásul mindent önerőből tartanak fenn.

Nagyon nagy élmény volt, mindenkinek érdemes megtapasztalnia, részemről biztos, hogy a többi előadásra is elmegyek!

Időpont: 2017. október 30. hétfő, 18:00
Helyszín: Zuglói Civil Ház (1144 Budapest, Csertő park 12.)
Megközelíthető: Az Örs Vezér térről a 82 trolival a 2. megállónál leszállva (Vezér utca)

Egy riport a tagokkal, két részletben:
http://www.vipcast.hu/2011/11/19/az-ejszaka-tapintasa/1093
http://www.vipcast.hu/2011/11/19/a-vakok-vilaga/1112

És egy másik, kicsit személyesebb hangvételű, Máj Krisztával és Pál Zsolttal, a társulat művészeti vezetőivel:
https://www.youtube.com/watch?v=jRrgBunHyK8

Az előadáshoz tartozó Facebook-esemény:
https://www.facebook.com/events/230770700788501/?acontext=%7B%22ref%22%3A%223%22%2C%22ref_newsfeed_story_type%22%3A%22regular%22%2C%22feed_story_type%22%3A%2222%22%2C%22action_history%22%3A%22null%22%7D

A képen a Vakrepülés Színtársulat logója látható, fehér alapon egy kisrepülő fekete grafikája, aminek a szélvédőjét egy nagy napszemüveg takarja. A felirat fölül: "Vakrepülés Színjátszó Egyesület", alul: "www.vakrep.hu, Láthatatlan játék a sötétben".

Tettszett a beszámoló? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címre, köszönöm! Látogasson el a https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalra, ott további ismertetőket olvashat kulturális programokról, narrációkat festményekről, fotókról, videókról és sok egyéb érdekességet is! Várom szeretettel!

S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +3630 755 6983

A kockásfülű nyúl (narrációval)

Hallgassák szeretettel!

https://www.youtube.com/watch?v=5bjZdsoWAIY

Néhány visszajelzés a narráció kapcsán hűséges olvasóim, “hallgatóim” köréből, köszönöm! 🙂

Hermann Tibor:

“Teljes, igaz, tiszta szívemből gratulálok, nagyon profi, igényes, minőségi munka! 🙂 Kisgyermek koromban mondhatni sajátos “narrációval” néztem a sorozat szinte mindenegyes epizódját, felülmúlhatatlanul jó érzés e módszer segítségével újra átélni a kis nyuszi kalandját, csak így tovább, tényleg fantasztikus lett!”

Györök Márk:

“Erika! Gratulálok a narrációval elkészített filmhez! kíváncsi vagyok hogyan fogadták az ovisok, mit szóltak hozzá! Akkor te is csinálod az érzékenyítést a vgyke szemléletformáló programjának keretein belül? Még egyszer gratula! Szerintem teljes joggal lehetsz büszke magadra, és a csapatra akikkel készítettétek az audionarrációkat! Nagyon tetszenek a te posztjaid, illetve a hozzászólásaid is, amelyeket közzé teszel a csoportban.”

Velegi Dorottya:

“Köszönöm!!!! 🙂 Anno rengeteget bánkódtam amiatt, hogy rajzfilm lévén nem tudtam követni ezeket a meséket, így a korombéli unokatesókkal sem tudtam megvitatni az aktuális részt. Most már legalább van némi fogalmam, miből maradtam ki. 😀 ”

 

Tetszett a mese? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com címre, köszönöm! A https://www.facebook.com/vgykeaudionarracio/ oldalon további narrációkat, élménybeszámolókat, programajánlókat és egyéb érdekességeket talál, látogasson el oda is, szeretettel várom!

S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
+3630 755 6983

A 4. Rehab Critical Mass

Hidak építése – a sorainkon belül: Mi, fogyatékossággal élő férfiak és nők egy önállóbb és boldogabb életért 2017. szeptember 30-án, szombaton közös felvonulásra és vidám, zenés, sportos ünnepre hívunk mindenkit!

Hidak építése – a társadalmon felé: Immár negyedszer várjuk szeretettel a fogyatékossággal élő társainkat, családtagokat, hozzátartozókat, barátokat, szimpatizánsokat – a társadalomban kb. 1.8 millió ember az, akit érint a fogyatékosság, mint élethelyzet.

Jelszavunk: Lélektől lélekig!

Hidak építése – az egyházak felé: Sok ezer fogyatékossággal élő hívő társunk vallásgyakorlásának megkönnyítése.

Hidak építése – a döntéshozók felé: Az elmúlt évek során a „pilléreket” már közösen elhelyeztük. Jó lenne már „átadni a hidat” és együtt, egy akarattal átmenni rajta!

Újítsuk, építsük tovább a hidakat!

Találkozzunk szeptember 30-án szombaton!

10.00 – 16.30 CSALÁDI NAP zenei és sport programokkal a Szent István téren. A Fodisz szervezésében: Kerekesszékes kosárlabda; Boccia; Ülőröplabda; Akadálymentes fitness; Integrált Zumba; Vakboksz; Kerekesszékes akadálypálya; Vaklabirintus Közben.

A színpadon a Makkelos Fesztivál résztvevői (6 különböző országból érkező, fogyatékossággal élő előadókból álló művészeti csoportok) zenélnek.

15.00 Gyülekezés a Clarck Ádám téren a Lánchíd budai hídfőjénél a „0” km kőnél.

16.00 A menet elindul a Szent István térre

16.35 Érkezés a Szent István térre

16.35 -20.00 Szent István tér (a Bazilika előtt) – színes zenei- és kulturális programok, közösségi zenélés és a  Nemadomfel együttes.

18.00-19.00 Bazilika – Böjte Csaba gondolatai

Várunk a felvonuláson!

Jogsértéseket tárt fel az ombudsman a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében az ombudsmani vizsgálat megállapításai közül kiemelte a szakemberhiányt, az iskolába jutás ellehetetlenülését és azt, hogy “kézbesítőnek” kérték meg a szülőket.

A Székely Lászlóhoz forduló szülők sérelmezték, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeik nem kapták meg a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott fejlesztő nevelést, oktatást.

Az alapvető jogok biztosának vizsgálatait összegző jelentés kiindulásként rögzíti: a sajátos nevelési igényű diáknak joga van ahhoz, hogy különleges bánásmód keretében, állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön, amit a szakvéleményben foglaltak szerint kell biztosítani.

Az ombudsman öt panaszügyből kettőben feltárta, hogy a sajátos nevelési igényű, integrált oktatásra jogosult tanulók a szakemberek, vagyis logopédus, pszichológus hiánya miatt nem jutottak hozzá a szakvélemény szerinti ellátáshoz. Megállapította, hogy ez sérti az érintett gyermekek jogát a védelemhez és a gondoskodáshoz.

Olyan szülő is volt, akit közreműködésre kértek: juttassa el a szakértői bizottság szakértői véleményét a tanuló iskolájába. Ez a biztos szerint komoly aggályokat vet fel, ugyanis lehetséges, hogy a dokumentum nem vagy nem időben jut el a címzetthez.

Székely László jelentése kitér arra, hogy két esetben is akadályozott volt a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő diákok eljutása a szakértői véleményben kijelölt iskolába.

Kiemelte, hogy az intézménynek kötelessége felvenni a tanulót; az iskola fenntartójának feladata az utaztatás megszervezése és költségeinek viselése. Súlyos problémának nevezte, hogy a fenntartóknak nincsenek meg a szükséges forrásaik.

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a hiányzó feltételek egyaránt sértik az oktatáshoz való jogot, valamint az esélyegyenlőség és a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét.

Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, azt kezdeményezve, hogy tegye meg a problémák megoldásához szükséges intézkedéseket. Felkérte továbbá a Klebelsberg Központ elnökét: oldja meg, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek megkapja a szakértői véleményben rögzített ellátást. Kezdeményezte továbbá, hogy a szakértői bizottságok a szakértői véleményeket minden esetben közvetlenül küldjék meg a kijelölt köznevelési intézményeknek – olvasható a közleményben.

Kép forrása: www.gyerekkuckoovi.hu

Kép forrása: www.gyerekkuckoovi.hu

Munkaülés az önvezető járművekről

A munkaülés egy ismertetéssel kezdődött, melyben Földesi Erzsébet, az ETIKK vezetője elmondta, miért érdekesek az önvezető autók a fogyatékos embereknek és általában a társadalomnak. Kiemelte a várható előnyök közül azt, hogy a balesetekért 90 százalékánál is magasabb arányban a járművek vezetői a felelősek, így az önvezető autókkal a balesetek száma lecsökkenthető.

Ezen túlmenően azt is érdemes figyelembe venni, hogy az önvezető autókat a fogyatékos emberek is képesek lennének használni, így az önállóságuk és a mobilitásuk nőne, a másokra való ráutaltságuk csökkenne. Ugyanakkor a társadalom azon tagjai is nyernének, akik átmenetileg vagy tartósan nem képesek autót vezetni, mely egy idősödő társadalom számára nem lehet érdektelen.

Ugyanakkor nem elég az, ha az önvezető autók elterjednek, a fogyatékos emberek számára használhatónak is kell lenniük. Nem úgy, hogy egy speciális változatot gyártanak le a számukra, hanem eleve olyan autókat kellene gyártani, melyet mindenki számára használhatónak terveztek. Ennek, vagyis az univerzális tervezésnek az eszméjét szeretnék az önvezető autók fejlesztésében is képviselni az ETIKK munkamegbeszélésén résztvevők, köztük a VGYKE is.

A képen az ETIKK vezetője látható, amint az önvezető autók előnyeiről beszél

A fejlesztés képviseletében Dékány Donát jelent meg, aki többek között a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpontjának az igazgatóhelyettese és aktívan szerepet vállal innovatív járművek tervezésében és az úgynevezett okos városokat fejlesztő projektekben.

A beszélgetéssel vegyített előadása elején ismertette, hogy milyen fokozatai vannak egy jármű önvezetésének és milyen előnyök várhatóak a teljesen autonóm járművek megjelenésétől. Elmondta azt is, hogy a fokozott közlekedési igény önmagában is indokolttá teszi a közlekedés átalakítását, mely a különböző asszisztenciát biztosító rendszerek általánossá válása miatt, már egyébként is a jelenünk része. A teljesen önvezető és egymással kommunikáló járművek egy sokkal hatékonyabb közlekedési rendszert tesznek elérhetővé, ezért időszerű elgondolkodni azon, hogy ez milyen változásokat jelent.

A képen Dékány Donát látható, előadás közben

Az, hogy nem ember, hanem egy gép hoz döntéseket a jármű vezetéséről, sokkal optimálisabb erőforrás-kihasználást biztosít. Ez csökkenő emissziót, hatékony energiafelhasználást és ideális útvonalválasztást tesz lehetővé. Példának említette azt, hogy a belvárosi járműmozgások közel harmadrésze parkolót kereső forgalom és az önvezető autókkal ez minimálisra csökkenthető. Egy önvezető autónak ugyanis nem feltétlenül az utazási cél előtt kell parkolnia, elég az, ha kiteszi az utasokat és a megfelelő pillanatban felveszi őket. Ezzel a forgalom okozta terhelés egy jelentős része eltűnhetne a zsúfolt belvárosokból.

Az, hogy a járművek vezetők nélkül közlekedhetnek, olcsóbbá teheti a tömegközlekedést és a szállítást is, mivel a fizetésekre szánt kiadások lecsökkennének. Ez nem jelenti azt, hogy a felügyeletben és a hibaelhárításban ne lenne használva emberi munkaerő, de lényegesebben kevesebb ember tudna kiszolgálni egy nagyságrendekkel hatékonyabb rendszert, mely sokkal több embernek nyújtana magasabb minőségű szolgáltatást.

A képen Dékány Donát rajzolja fel az önvezető autó gázolásos dilemmáját

Ezeknek a rendszereknek az elterjedése előtt három akadály áll.

Az egyik akadály önmagában az, hogy a járműveket hiába szerelik fel szenzorokkal és megfelelő informatikai háttérrel, ha az épített környezet nincs jól kialakítva. Ez a probléma napjainkban két módon is a megoldás felé halad. Az egyik megoldás egy olyan érzékelő-rendszer kialakítása, mely a terepen is képes biztonságosan mozgatni a járművet. Az ilyen fejlesztések eléggé előrehaladott állapotban vannak. A másik megoldás a jól kiépített közlekedési környezet, mint amilyenek például az autópályák.

A másik akadály, az ilyen autók ára. Egy klasszikus autóhoz képest nagyon sok mindent be kell építeni egy önvezető járműbe, ezekhez megfelelő szoftver is kell, tehát az elterjedésüknek a megfizethetetlenségük az akadálya. A tömegtermelés elindulásától megoldás lesz majd remélhető, mert a fejlesztési és előállítási költségek jobban szétoszthatóak lesznek.

A harmadik akadály a legjelentősebb, ez pedig az önvezető autók jogi helyzete. Mivel az autó önvezető, ezért a gyártó az autó tényleges vezetője. Ezért az autó döntéseiért valójában a gyártók felelnek. A gyártók azonban nem mernek minden egyes előre nem látható helyzetért felelősséget vállalni, legfeljebb szabványnak való megfelelést vállalnak. Szabvány azonban nincs, így ez az előfeltétel valódi akadályt jelent a tömeges elterjedés előtt.

A szabvány kialakításának a feltétele, hogy minden eshetőségre ki kell terjednie. Ehhez azonban még kevés a tapasztalat, sokkal több tesztelés lenne szükséges. Magyarországon egyébként miniszteri rendelet szabályozza ezeknek az autóknak a közlekedését, de ez még csak a tesztelésre vonatkozik. Ez több országban is így van, de az Egyesült Államok már például törvényt is alkotott (Self Drive Act) az ilyen járművekre. Ezek tartalmaznak kötelező előírásokat, de még nagyon távol állnak attól a szabványtól, melyek jogi szempontból biztonságot adhatnak a gyártók részére is.

Annak illusztrálására, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, elmondott egy példát a közismert döntési dilemmák egyikéből. Az elmondott példában egy szakadék melletti úton haladó önvezető autó elé kilép három gyalogos. Az autó már nem tud teljesen megállni, így a rendszer ezt érzékelve három döntést hozhat. Az egyik, hogy a szakadékba kormányozza az autót, ezzel megölve az autóban utazót. Választhatja az autó elé kilépők elgázolását, mely három ember halálát okozná. Jobbra is kormányozhatna, de ott éppen egy tömeggel megtelt buszmegálló van és húsz ember halna meg. Ha a rendszert úgy programozzák, hogy szakadékba kormányozzon, így egy ember halála mellett döntsön, mint a legkisebb rossz, azzal egy olyan rendszert készítenének a gyártók, mely adott pillanatban garantáltan a vásárló élete ellen döntene. Sőt, egy gyilkossághoz elég lenne három vakmerőbb gyalogos felbérelése és még egy büntetőeljárástól sem kellene tartani.

A képen egy ábra látható arról, hogy milyen dilemma elé nézhet egy önvezető autó egy elkerülhetetlen gázolásnál

Elmondta azt is, hogy az autópályákon túl, az alacsonyabb rendű közlekedési utak szabványosítása is kívánatos lenne, hogy ezek a járművek jobb és gyorsabb döntést tudjanak hozni. Ezt a célt szolgálja a Zalaegerszegen épített tesztpálya is, mely a fejlesztők munkáját fogja segíteni, egyben jelzi azt is, hogy a közlekedés ilyen irányú átalakulása már a jelenünk része, nem is az annyira nagyon távolinak gondolt jövő.

Az előadás ezen a ponton is beszélgetésbe váltott át, ahol a megjelentek kérdéseket tehettek fel. Ezek egy jelentős része az automatizálás hatása feletti aggodalmakat fogalmazták meg, mely azt mutatta, hogy néhány emberben lecsökkent a nagyobb önállóság ígéretét magában hordozó fejlesztés miatti öröm.

Előkerült azt is, hogy a látássérültek számára egy hangvezérléses rendszer kialakításának a feltételei teljes mértékben biztosítottak. Önmagában egy jármű ma már legyártható így, a gond sokkal inkább az épített környezetben és az említett jogi hiányosságokban van.

A mozgássérültek szempontjai főként a belső kialakításra, a járműbe való beszállásra és kiszállásra vonatkoztak. Erre való reakcióként elhangzott, hogy ez nem az önvezető rendszer fejlesztőihez tartozó kérdés. A járműgyártás ma már moduláris rendszerben zajlik, vagyis a jármű egyes moduljai teljesen más helyen készülnek, akár egymástól teljesen függetlenül. Az önvezető rendszerek fejlesztőinek ezért nem kell a belső kialakítással foglalkozniuk, mert azt tőlük elkülönülten dől el, nagyrészt ott, ahol eddig is. Vagyis a mindenki által használható szerkezeti kialakítás nem jelenik meg feladatként a fejlesztők előtt.

Elhangzott, hogy az önvezető járművek ügyében az érdekvédelmi szervezeteknek jó tudni, hogy hol tartanak a különböző a szabványosítási folyamatok, mert annak során születhetnek olyan jelentéktelennek látszó előfeltevések vagy döntések, melyekben esetleg nem számolnak minden emberrel. Az épített környezettel kapcsolatos szabványosításon túl például léteznek szakmai kategóriák a járműtervező mérnökök nemzetközi szervezeténél, melyeket a magyarországi miniszteri rendelet szinte automatikusan átvett, mely a szabványosítás és a törvény felé vezető úton már egy mérföldkő.

Másik példa, hogy a magyarországi szabályozás a tesztvezetésre vonatkozóan úgy döntött, hogy a jármű közúti forgalomban való döntéseiért nem a gyártó, hanem a vezető felel. Ez igaz, hogy ma még csak a tesztvezetésre vonatkozik, de ha ez a későbbi jogszabályokban öröklődni fog, akkor egy önvezető autót vezető látássérült olyan balesetért is felelősséget kell majd vállaljon, melynek az elkerüléséért esélye sem lett volna lépéseket tenni. Ez is arra mutat, hogy a szabványosítással kapcsolatos részletekkel már ma komolyan kell foglalkozni.

Jánosi Veronika, Molnárné Tóth Andrea és Neumann Károly 

Tartsd csukva a szemed, meglátod, semmit sem tudsz csinálni

A feleségével együtt 2005-ben általa létrehozott Koli Alapítvány célja, hogy 2030-ra világszerte felére csökkentse a látásukat elvesztettek számát.

A vaksághoz vezető legtöbb betegség megelőzhető, a szaruhártyát megtámadó kórok háromnegyede is elkerülhető, illetve gyógyítható

– mondta Koli a Forbes című amerikai lapnak adott nyilatkozatában. Hozzátette: alapítványa támogatja azokat a kutatásokat, amelyek célja, hogy peptidekből és más természetes anyagokból mesterséges szaruhártyát állítsanak elő.

ENSZ-adatok szerint jelenleg világszerte 40 millió vak él, s további közel 300 millióra tehető a súlyos látáskárosodással küszködők száma. Ha folytatódnak a jelenlegi trendek, a következő másfél évtizedben jelentősen nő, s 2030-ra 80 millióra emelkedhet a vakok száma.

A bővülés gyorsabb lesz, mint a világ népességének növekedése. A zöld és a szürke hályog, valamint a vakságot okozó többi betegség főként a 65 évnél idősebbeket támadja meg, s ahogy nő az idősek aránya, úgy emelkedik a veszélyeztetettek száma is. 2030-ra a világ népességének 13 százaléka lesz legalább 65 éves, s az előrejelzések szerint a jelenlegi egyről legalább kettőre nő a száz főre jutó glaukómás betegek száma.

A zöld hályog a végleges vakság második leggyakoribb előidézője, a betegek tizede veszíti el teljesen a látását. A főbűnös azonban a szürke hályog, a katarakta, amely a látásvesztések kétötödét okozza.

A képen egy kisgyermek keze látható, aki braille-írást olvas a kezecskéjével

A kép forrása: hvg.hu

A vakság főként a fejlődő országokban okoz súlyos problémát, Indiában például 12-13 millióra becsülik a világtalanok számát. A magas arány egyik oka, hogy a fejlesztések ellenére nincs elég megfelelő minőségű diagnosztikai berendezés ezekben az országokban.

A másik ok az, hogy a fejlődő államok egy részében, a trópusi vidékeken változatlanul több tucat, látásvesztést is okozó fertőző betegség terjed. Egyik ilyen a folyami vakság, amely világszerte – de főleg Afrikában – 120 millió ember egészségét veszélyezteti. A kórt a fekete legyek lárvái okozzák, s a 6,5 millió beteg közül több mint negyedmillióan vesztették el a látásukat. A másik veszélyes kór a trachoma: a szemcsés kötőhártya-gyulladás 1,2 millió ember látását vette el teljesen, s kétmillióra tehető az emiatt részleges vakságban szenvedők száma.

Bár mindkét betegségre vannak már gyógyszerek, a Microsoft-alapító Bill Gates, illetve felesége, Melinda Gates által létrehozott alapítvány csak a közelmúltban jelentette be, hogy 2030-ra mindkét kór eltűnhet a föld színéről. A betegség kiirtásához ugyanis nem elég a gyógyszer, még arra is szükség van, hogy a veszélyeztetett térségekben mindenki számára biztosítsák a megfelelő higiéniai feltételeket.

A hír forrása: hvg.hu

Látássérült gyermekek az iskolában

Ezen új fejezet az ingyenes tankönyvek kérdése felől közelíti meg ezt a kérdést, de számos egyéb kedvezményre és lehetőségre is kitér. Ez az új fejezet elérhető erre a linkre kattintva.

A gyermekekkel kapcsolatos ismertető eddig elérhető fejezetei a következők:

1. magasabb/emelt összegű családi pótlék
2. gyermekgondozási segély
3. közgyógyellátás
4. parkolási igazolvány
5. intézményi gyermekétkeztetési kedvezmények
6. ápolási díj
7. kiemelt ápolási díj
8. ingyenes tankönyvek az iskolában

A képen kalapács és mérleg látható, mint ami a bírói igazságszolgáltatás jelképe

Forrás: www.jogsegely.sk

Fogyatékosság és abúzus

A kiadvány négy témát jár körül. Meghatározza mi az abúzus, bemutatja annak egyes típusait. Elmagyarázza mit lehet tenni és hova lehet segítségért fordulni.

A kiadvány ingyenesen elérhető hagyományos elektronikus kiadványként, de jelnyelvi és könnyen érthető változatban is letölthető. A normál szövegezésű és a könnyen érthető nyelven készült változatoknak létezik hangoskönyvként is elérhető formátuma.

A kiadvány pdf-ként ezen a linken érhető el: https://goo.gl/hPAQsP

A kiadvány hangoskönyvként ezen a linken érhető el: http://fszk.hu/abuzus/hangoskonyv-valtozat/

A könnyen érthető változat itt érhető el: http://fszk.hu/wp-content/uploads/2017/06/Abuzus_KEK.pdf

A könnyen érthető változat hangoskönyvként az alábbi oldal alján érhető el: http://fszk.hu/abuzus/konnyen-ertheto-valtozat/

A képen a kiadvány borítója látható, melyen egy férfi áll egy ajtóban, előtte egy bántalmazott nő fekszik a padlón

A kép forrása: fszk.hu

Suhanj Fitness – sport mindenkinek!

A SUHANJ! 2010-ben alapított non-profit, közhasznú szervezet, mely megosztja a mozgás örömét sérült és fogyatékkal élő társainkkal. Integratív sportklub, ahol mozgásukban korlátozottak és épek együtt sportolnak. Mozgalom, melyet elkötelezett önkéntesek és amatőr sportolók nyitott közössége alkot. Adománygyűjtő alapítvány, mely rendszeres edzéslehetőséget biztosít látás- és mozgássérülteknek több sportágban.

A képen az alábbi falfelirat látható: tiszteljük egymás erőfeszítéseit

A SUHANJ! sportprogramokat szervez látás- és mozgássérültek, valamint értelmi fogyatékkal élők számára, önkéntesei közösen indulnak futó-, úszó és triatlon versenyeken fogyatékkal élő résztvevőkkel, több sportágban tart heti rendszerességű edzéseket, valamint figyelemfelhívó akciókat és szemléletformáló programokat szervez.

A SUHANJ! Fitness hazánk első integratív, látás- és mozgássérültek számára egyaránt akadálymentesített, épek számára is nyitott edzőterme. A Jászai Mari tértől 100 méterre, a Tátra utca 6. szám alatt található egyedülálló létesítményünk 500 négyzetméteren várja vendégeit.

Akadálymentesség alatt nem egyszerűen a bejáratot értjük. Edzőtermünkben kerekesszékesek által használható wc-k és zuhanyzók is rendelkezésre állnak, vezetősávokkal segítjük a látássérültek közlekedését, továbbá hazánkban máshol meg nem található, speciális, kerekesszékesek által is használható erősítő gépeink is vannak.

Ezen fitness gépek – szakértő felügyelet mellett – mozgássérült gyermekek számára is kiváló fejlesztő eszközök, illetve látássérültek számára is biztosítják az akadálymentes edzés lehetőségét.

A társadalmi vállalkozásként működő teremben megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztatunk.

Ép és fogyatékkal élő gyermekek számára egyaránt szervezünk készség-, mozgásfejlesztő foglalkozásokat. Edzéseink is integratívak, órarendünket is így alakítjuk ki, az órákat tartó edzők is speciális felkészítést kapnak, hogy megfelelő szolgáltatást tudjanak nyújtani a fogyatékkal élő emberek számára is. Vannak olyan edzéseink is, melyeket sérült sportolók tartanak – ép vendégeinknek is.

Jegy és bérletárak fogyatékkal élőknek:

Fogyatékkal élő személynek a jegy/bérlet vásárlásánál be kell mutatnia az alábbiak közül legalább az egyiket:

A bérletek névre szólóak és nem átruházhatóak!

A fitness terem szolgáltatásait igénybe nem vevő kísérő belépése ingyenes!

Elérhetőségek:
Cím: 1136 Tátra u. 6
E-mail cím a bejelentkezéshez: fitness@suhanj.hu
Telefonszám: 36 30 211 7278

Születésnap a televízióban

A Magyar Televízió Esély című műsorának a stábja már nagyon sokszor tudósított a Lámpás Klubok rendezvényeiről, ezért nagy örömmel fogadtuk őket a Louis Braille Támogatószolgálat születésnapján is.

A képen az látható, amint Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke bezsél és közben a stáb kamerával veszi az ünnepi beszédet

Az alábbi linkre kattintva betekintést kaphatnak az örömteli eseményről (a videóban 15:10-től kezdődik a születésnapi riport):
http://www.mediaklikk.hu/video/esely-2017-07-29-i-adas-2/

Néhány korábbi riportjuk pedig itt érhető el:
Állatkerti látogatás
Kulturális gálaműsor
Múzeumlátogatás
Hajókirándulás

Down Egészségközpont nyílt Budapesten

A Budai Irgalmasrendi Kórház és a Magyar Down Alapítvány összefogásának eredményeként megkezdte működését a Down Koordinációs Központ, amely küldetése szerint hozzásegíti a sérült, fogyatékos, egészségkárosodott embereket egy személyközpontú, jó minőségű és teljes egészségügyi és szociális szolgáltatás-rendszerhez.

A képen a Down Alapítvány logója látható

A kép forrása: http://downalapitvany.hu/

Fő célkitűzésünk a támogatással élő fogyatékos embertársaink életminőségének javítása, szakmailag jól megalapozott egészség-gondozással, szűrésekkel, megelőzéssel és gyógyítással. Ehhez szociális szolgáltatásokat is kapcsolunk, hogy teljes legyen a szakmai támogatás.

A Budai Irgalmasrendi Kórházban működő Egészségközpont elsődleges feladata az, hogy általános szűrővizsgálatokkal, panasz kivizsgálással, konkrét szakorvosi szolgáltatásokkal, szakvélemény készítéssel, fekvőbeteg ellátás szükségessége esetén kórházi felvétellel segítse a fogyatékos emberek egészségvédelmét, gyógyulását és rehabilitációját.

A Down Egészségközpontban az orvosi ellátáson kívül pszichológusaink tréningeket, egyéni és csoportos terápiás és tanácsadó foglalkozásokat szerveznek és bonyolítanak, elsősorban értelmi fogyatékos felnőttek, továbbá az értelmi fogyatékos gyermek/felnőtt családtagjai részére.

Az Egészségközpont koordinátora Vámos Magdolna, vezető főorvosa Dr. Zsolnai Mária neurológus és pszichoterápiás szakorvos, aki rendelési időben – hétfőn, kedden és csütörtökön 9–13 óra között – fogadja a pácienseket.

Az Egészségközpont fenntartói és felelős irányítói: Kozma Imre Atya, a Budai Irgalmasrendi Kórház részéről és dr. Gruiz Katalin, a Down Alapítvány részéről.

Bejelentkezni az Egészségközpont koordinátoránál telefonon, személyesen vagy e-mail-ben lehet:
vamosmagdolna@downalapitvany.hu
Városi telefon: 061-438-8575
Mobil: 06 30-632-1075
Cím: 1027 Frankel Leó út 54., Irgalmasok Rendháza, földszint

Érdekvédelmi Tanácsadók támogatják a kiváltási folyamatot

A 2017. július 3-7. között nyújtott 40 órás akkreditált képzés oktatási anyagának szerzői és előadói nemzetközi és hazai szinten elismert szakemberek, valamint a fogyatékos embereket képviselő szerveztek voltak. A képzés akkreditálását és megszervezését az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), mint a FESZT tagszervezete végezte. A képzéshez írásos képzési anyag, az érdekvédelmi tanácsadói tevékenységhez pedig kézikönyv készül a tanácsadók színvonalas munkavégzéséhez.

A képzés hosszú előkészítésekor elsődleges szempont volt, hogy a jövendő érdekvédelmi tanácsadók a fogyatékos emberek önálló élethez való jogán alapuló, szemléletformáló, ismeretanyag átadó és készségfejlesztő képzést kapjanak, mely biztos alapot adhat munkájuknak – mondta Kővári Edit, az AOSZ és egyben a FESZT elnöke.

Tekintettel arra, hogy a sikeres érdekvédelmi tanácsadói munka titka az együttműködésekben, így az intézmények dolgozóival való szoros együttműködésben is rejlik, a képzési anyag tartalmának kidolgozását segítette a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság intézményeinek vezetői körében végzett on-line kérdőíves felmérés arra vonatkozóan, hogy a lakók érdekeinek szem előtt tartásával hogyan segíthetik munkájukat az érdekvédelmi tanácsadók. Ezen túlmenően az Érdekvédelmi Tanácsadók képzésének kialakításába és a hálózat működtetésének előkészítésébe a kiváltás korábbi szakaszában tapasztalatot szerzett tanácsadók és intézmények tapasztalatait is beépítettük – folytatta az elnök.

Az intenzív öt napos képzésen részt vevő szociális, érdekvédelmi és tapasztalati szakértők megismerték az intézményi férőhely kiváltási folyamat nemzetközi és hazai jogszabályokban is rögzített emberjogi környezetét, a hazai szociális szolgáltatói rendszert, a foglalkoztatási lehetőségeket, valamint a jogorvoslati lehetőségek intézményrendszerét. A képzés része volt továbbá az egyes fogyatékosságok megismerése, a fogyatékossággal élő emberekkel való együttműködéshez szükséges elméleti és gyakorlati alapismeretek megszerzése, a fogyatékos emberek szervezeteinek és hálózatainak megismerése. Egy teljes képzési napon gyakorlati tréning keretében sajátíthatták el a jövendő tanácsadók azokat a készségeket, amelyek a lakókkal, az intézmények vezetőivel és dolgozóival, valamint a támogatott lakhatás szűkebb környezetével való együttműködéseket segítik.

A képzés résztvevői elkötelezettek annak a folyamatnak a támogatásában, amely az intézményi ellátás helyett a fogyatékos emberek önálló, önrendelkező életének kialakításához vezet. Ezt a változást a FESZT többféle módon kívánja előmozdítani. Az érdekvédelmi tanácsadók a lakókkal szoros együttműködésben az emberi méltóság és teljeskörű fejlődéshez való jog tiszteletben tartásával a lakók önálló, önrendelkező élet elérését kívánják elősegíteni. Elkötelezettek abban is, hogy fogyatékossággal élő társaink számára a helyi közösség befogadó attitűdjét, a helyi szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférését munkájukkal elősegítsék.

A FESZT történelmi jelentőségűnek tartja, hogy felgyorsulhat a fogyatékos emberek csoportján belül is legkiszolgáltatottabb személyek számára az önálló élethez való jog gyakorlását biztosító feltételek megteremtése a támogatott lakhatáson keresztül.

A FESZT és tagszervezetei elkötelezettek abban, hogy minden eszközzel támogassák ezt a folyamatot, választ keresve és adva a szakma, az érdekvédelmi szervezetek, de leginkább a fogyatékos emberek előtt álló számtalan kihívásra és problémára – mondta Földesi Erzsébet a FESZT leköszönő elnöke.

A FESZT országos érdekvédelmi tanácsadói hálózata 2017. augusztus 1-jén kezdi meg működését 29 nagy bentlakásos intézményben.

A képen a képzésben résztvevők láthatóak, köztük S. Tóth Erika kolléganőnk is

A kép forrása: facebook.com/Feszt2014