Míg a 80-as jelzésű járat az Örs vezér tere és a Keleti pályaudvarközött közlekedik, addig a 80A jelzésű járat a Csertő utca és a Keleti pályaudvar között biztosít kapcsolatot.
A két járat útvonalában jelentős átfedés van, egészen konkrétan a 80-as járat teljesen magábafoglalja a 80A-s járat megállóit, a 80-as járat +4 megállóval rendelkezik a 80A járathoz képest.
A kép forrása: indafoto.hu
Az Örs Vezér terén igen sok kijelző található a számos busz és trolibusz járat miatt, szerintem talán kicsit túl sok is. Előfordult, hogy több kijelző került a távirányító hatósugarába és egyszerre kezdték el a tájékoztatást a különböző járatok indulási és érkezési időpontjairól, szóval néha kicsit információtúltengésben szenvedtem, de inkább ez, mint a nulla infó.
A teljes vonalat figyelembe véve a magam részéről nem találtam “hasznavehetetlen” működésképtelen kijelzőt illetve beszélő gyalogos átkelőt. A hangerő továbbra is sarkalatos kérdés volt, főleg a főútvonalak mentén, de ez egyrészt szubjektív, másrészt viszonylag könnyen orvosolható, ha az illetékesek időben intézkednek a beállítások módosítása kapcsán.
Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy aki csak teheti érdemi véleményével, észrevételeivel támogassa munkánkat, hiszen lehet, hogy más látássérült közlekedése során észrevesz olyan hibákat, ami esetleg az én figyelmemet elkerülte, esetleg más nézőpont alapján tud javaslatot tenni a futárkijelző rendszer működésének minél hatékonyabbá tételében.
Így továbbra is várom mindenki észrevételét, véleményét, javaslatát a témával kapcsolatban a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nagy László
FUTÁR Archives - Oldal 4 a 6-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Futárfelmérés XV.
Míg a 80-as jelzésű járat az Örs vezér tere és a Keleti pályaudvarközött közlekedik, addig a 80A jelzésű járat a Csertő utca és a Keleti pályaudvar között biztosít kapcsolatot.
A két járat útvonalában jelentős átfedés van, egészen konkrétan a 80-as járat teljesen magábafoglalja a 80A-s járat megállóit, a 80-as járat +4 megállóval rendelkezik a 80A járathoz képest.
A kép forrása: indafoto.hu
Az Örs Vezér terén igen sok kijelző található a számos busz és trolibusz járat miatt, szerintem talán kicsit túl sok is. Előfordult, hogy több kijelző került a távirányító hatósugarába és egyszerre kezdték el a tájékoztatást a különböző járatok indulási és érkezési időpontjairól, szóval néha kicsit információtúltengésben szenvedtem, de inkább ez, mint a nulla infó.
A teljes vonalat figyelembe véve a magam részéről nem találtam “hasznavehetetlen” működésképtelen kijelzőt illetve beszélő gyalogos átkelőt. A hangerő továbbra is sarkalatos kérdés volt, főleg a főútvonalak mentén, de ez egyrészt szubjektív, másrészt viszonylag könnyen orvosolható, ha az illetékesek időben intézkednek a beállítások módosítása kapcsán.
Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy aki csak teheti érdemi véleményével, észrevételeivel támogassa munkánkat, hiszen lehet, hogy más látássérült közlekedése során észrevesz olyan hibákat, ami esetleg az én figyelmemet elkerülte, esetleg más nézőpont alapján tud javaslatot tenni a futárkijelző rendszer működésének minél hatékonyabbá tételében.
Így továbbra is várom mindenki észrevételét, véleményét, javaslatát a témával kapcsolatban a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nagy László
Futárfelmérés XIV.
A kép forrása: http://pontilyen.blog.hu
Ahogy a számozásból is látszik ez a három villamosjárat igen hasonló útvonalat jár be nap mint nap. Mind a három villamosjárat a Márton Áron térről indul, a megállóhelyek listáját végigböngészve azonnal kitűnik, hogy a Márton Áron tér és a Szél Kálmán tér közötti szakaszon nincs különbség a megállóhelyek között, tehát ha csak a két megállóhely által közrefogott megállóhelyek egyikébe szeretnénk eljutni, tökéletesen mindegy, hogy melyik járatot választjuk.
A különbségek a Szél Kálmán téri megállónál kezdődnek. Itt ér ugyanis véget az 59-es járat útvonala, az 59A és 59B jelzésű villamosok azonban itt nem állnak meg. Az 59A jelzésű járat a Szent János Kórházig, az 59B jelzésű járat pedig egészen Hűvösvölgyig közlekedik. Lényegében itt is tökéletes átfedés van a két járat megállói között, természetesen csak a Szent János kórházig. Szóval aki a Szél Kálmán tér – Szent János kórház megállók által közrefogott szakaszon szeretne közlekedni, nyugodtan használhatja az 59A illetve 59B jelzésű járatokat, a megállók terén nincs különbség. Értelemszerűen következik, hogy a leghosszabb vonallal az 59B jelzésű villamos rendelkezik a három járat közül. Tehát ha valakinek a Szent János kórház és Hűvösvölgy megállók által közrefogott vonalszakasz mentén van dolga, akkor a jelenleg tárgyalt 3 villamosjárat közül számára csak az 59B jelzésű járat jöhet számításba.
Felmérési szempontból magam részéről nem találtam kiemelkedő hibát, értem ezalatt bármiféle súlyos működésbeli anomáliát. A futárkijelzők megfelelően reagáltak az újabb 4 gombos távirányítóra, a hangerő tekintetében továbbra is úgy érzem, hogy a közlekedési forgalom zajához mérten lehetnének hangosabbak ezek a berendezések. A beszélő gyalogosátkelők a régebbi 2 gombos távirányítóval továbbra is zökkenőmentesen működtek, amint ezt már számtalanszor leírtam, a futárkijelzők tekintetében ez már nem mondható el, így akinek esetleg még csak ez a régebbi modell áll rendelkezésre, praktikusan érdemes lecserélnie ezt a régebbi típusú távirányítóját egy modernebb verzióra.
Természetesen továbbra is várom mindenki észrevételét, véleményét, javaslatát a témával kapcsolatban a futarfelmeres@gmail.com email címre.
Nagy László
Futárfelmérés XIII.
A kép forrása: http://hirekbp18ker.blog.hu/
Az 50-es jelzésű járat a Határ út és Pestszentlőrinc, Béke tér között közlekedik; az 51-es számú járat Mester utca / Ferenc körút és Török Flóris utca között biztosít összeköttetést; az 51/A járat pedig a Mester utca / Ferenc körút megálló és Ferencváros vasútálomás megállóhelyek között közlekedik.
Az 51 és 51/A járatok esetén a Mester utca és a Könyves Kálmán Körút közötti vonalszakasz gyakorlatilag közös. Az 50-es járat megállói a “viszonylagos” perifériális helyzete miatt talán a szükségesnél rosszabbul van ellátva megfelelő kijelzőkkel, illetve beszélő gyalogosátkelőkkel. A magam részéről működésbeli problémát nem tapasztaltam, leszámítva a már többszörösen ismételt kijelző és lámpa hangerő alacsony voltát a környező forgalom zajához képest.
A kétgombos távirányítók továbbra is csak a beszélő gyalogosátkelők működtetésében nyújtanak szinte tökéletes megoldást, a futárkijelzők működtetésében továbbra sem brillíroznak.
Az 51 és 51/A jelzésű villamosjáratok vonatkozásában szintén megfelelőnek találtam a kihelyezett akadálymentesítő berendezések működését, javasolnám azonban, hogy akinek esetleg még a régebbi kétgombos távirányítója van, az lehetőségéhez mérten minél hamarabb cserélje le egy modernebb típusra a zökkenőmentesebb kijelző-használat érdekében.
Továbbra is szeretnék kérni mindenkit, aki látássérültként veszi igénybe Budapest tömegközlekedési hálózatát, hogy véleményével, észrevételével segítse közösségünket.
A 47-es jelzésű villamosjárat az Astoria és Budafok városház tér között biztosít összeköttetést. A 47B jelzésű járat Kamaraerdei Ifjúsági Park és a Deák Ferenc tér között, míg a 48-as járat a Savoya Park és a Deák Ferenc tér között közlekedik.
Mind a három vonal esetében elég nagy az átfedés, különösen a 48-as és a 47-es járat esetében. Felmérési szempontból alapvetően a villamosvonalak budafoki része az érdekes, hiszen mind a belvárosi, mind a XI. kerületi szakasz felmérése nagyrészt már megtörtént. Mivel én magam nagyon ritkán járok Budafokom, így most kiemelten kérném minden kedves Budafokon élő, vagy dolgozó látássérült polgártársam véleményét a kihelyezett futárkijelzők illetve beszélő gyalogosátkelőkkel kapcsolatosan, hiszen a mindennapos használat kapcsán ők bizonyosan nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek mint jómagam, aki gyakorlatilag csak “ránézett” ezekre a berendezésekre.
Felmérés szempontjából elmondható, hogy nem találtam működésképtelen kijelzőt, illetve beszélő gyalogosátkelőt. Szubjektív tapasztalatom az, hogy továbbra is halknak találom a főutak mellett, vagy azok közelében lévő berendezések hangját, de ezt a hiányosságot a jelzést követően remélhetőleg hamar orvosolni tudják majd a BKK munkatársai.
Továbbra is szeretnék kérni mindenkit, aki látássérültként veszi igénybe Budapest tömegközlekedési hálózatát, hogy véleményével, észrevételével segítse közösségünket. Várom elektronikus leveleiket a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nagy László
Futárfelmérés XI.
A kép forrása: iho.hu
A 41-es számú villamos a Bécsi út – Vörösvári út és a Kamaraerdei Ifjúsági Park között, míg a 42-es villamosjárat a Határ út metróállomás és Kispest Tulipán utca között közlekedik.
Ez utóbbi járat elég rövidke, a két végállomást is beleszámolva mindösszesen 7 megállóval rendelkezik. Talán a nem túl frekventált elhelyezkedésének “köszönhetően” van ezen a vonalon igen kevés kijelző, illetve beszélő gyalogosátkelő telepítve. Pozitívum, hogy ezek legalább megfelelően működtek. Most nem térnék ki a már unalomig ismételt hangerő anomáliára, amit már többször részleteztem, lényeg azonban, hogy itt is szükséges lenne hangosítás, hogy a forgalom zaja kellően ellensúlyozva legyen.
A 41-es számú járat már lényegesen nagyobb útvonalat jár be. Aki a harmadik kerületből szeretne eljutni a Kamaraerdei Ifjúsági Parkba, annak szerintem nincs is ideálisabb tömegközlekedési alternatíva. Mivel mind a III., mind pedig a XI. kerület jól el van látva kijelzőkkel és beszélő gyalogátkelőkkel, melyeket más villamos- és HÉV-vonalak kapcsán már korábbi cikkeimben kielemeztem, így ezek részletes elemzésére most nem térnék ki.
Talán csak annyit emelnék ki, hogy a legutóbbi, más járatok bejárása során tapasztalt, a kijelzők és gyalogos átkelők hangerőproblémáit részben sikerült orvosolni. Egyéb hibajelenségeket nem tapasztaltam a fenti két vonal kapcsán.
Természetesen továbbra is várom minden kedves olvasó érdemi észrevételét, javaslatát, jelzését a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nagy László
Futárfelmérés X.
A kép forrása: http://www.imgrum.org/
A két “M” jelzésű változat kvázi az M3-as metró felújítása miatt akár menekülő útvonalnak is felfogható, jelenleg a sima 14-es villamos nem is jár, helyette a 14M villamos közlekedik a 14-es villamossal megegyező útvonalon és megállókkal. Ezzel is szeretné a BKK jelezni, hogy aki például Újpest központban szállna át az M3-as metrópótló járatra, az adott esetben igénybe veheti a 14M villamosjáratot is a Lehel tér eléréséhez, ahonnan már közlekedik az M3-as metró.
A 12 és 12M járatok között gyakorlatilag csak annyi a különbség, hogy amíg a 12-es villamos Rákospalota, Kossuth utca megállótól Angyalföld kocsiszín megállóig közlekedik, addig a 12M járat tovább, egészen a Lehel tér metróállomásig jár.
A 14M villamosjárat ugyanazt az útvonalat követi, mint az “M” nélküli társa, tehát Káposztásmegyer, Megyeri út megállót köti össze a Lehel téri metróállomással.
Felmérésem szempontjából a Lehel tér és Újpest központ közötti szakaszt az eszközök telepítettsége szempontjából jónak mondanám, ez persze nyilván szubjektív, mindig lehetne hova fejlődni. Újpest központ és Káposztásmegyer között, ahogy a 14M villamos elhagyja az un. “frekventált” részt, azonnal érezhető, hogy ide bizony már nem fordítottak akkora figyelmet a fejlesztők, mint a “központi” szakaszra.
Működésbeli anomáliát, hibát csupán 1-2 esetben tapasztaltam, főleg a már említett “külső” szakaszon. Számomra továbbra sem feltétlen a hangos gyalogosátkelők működésképtelensége jelentette a problémát, hanem inkább az, hogy a forgalom zajához képest nekem halknak tűntek, főleg úgy, hogy még én is (aliglátóként) szívesen használom az átkelők hangos jelzését irányjelzőnek. Így véleményem szerint hatványozottan fontos lenne, hogy a lámpák megfelelő hangerővel jelezzenek számunkra.
Továbbra is várom minden kedves érdeklődő észrevételét, javaslatát a futarfelmeres@gmail.com e-mail címre.
Nagy László
Futárfelmérés IX.
A 70-es trolibusz járat a Kossuth Lajos tér – Erzsébet királyné útja, aluljáró megállók között közlekedik, a 78-as járat pedig a Jászai Mari tér és a Puskás Ferenc Stadion megállók között biztosít összeköttetést.
Mivel mindkét járat Budapest igen frekventált részén közlekedik részben vagy egészben, így most kiemelkedően jelentkezett az a már korábban is számtalan esetben ecsetelt “probléma”, – miszerint a nagy közúti forgalom által generált zaj elnyomja a kijelzők, illetve a beszélő gyalogosátkelők hangját. Nekem továbbra is az a véleményem, hogy ezeken a kijelzőkön érdemes lenne hangosítani, de természetesen ez az én magán véleményem, és elfogadom azt is, ha valaki ezt a hangerőt megfelelőnek tartja. Én úgy ítélem meg, hogy akár konkrét balesetveszélyt is rejthet magában az a szituáció, amikor egy széles 2×2 vagy 2×3 sávos főút túloldalán felállított hangos gyalogosátkelő hangját nem hallani megfelelően a forgalmi zaj miatt.
A kijelzők illetve hangos gyalogosátkelők kiépítettsége a fenti járatok útvonala mentén jónak mondható. Természetesen fejlesztésre, bővítésre mindig lenne lehetőség, – de alapvetően nem találtam komolyabb működési anomáliát a két járat vonalának felmérése során, hacsak a már fent említett hangerő-problémát nem tekintjük annak, ami mint már említettem is természetesen az én szubjektív véleményem.
Továbbra is várom minden kedves érdeklődő észrevételét, javaslatát a témával kapcsolatban a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos lenne, hogy minél többen jelezzék gondolataikat, véleményüket, észrevételeiket a témában. Előfordulhat, hogy valaki egy adott városrészt nálam sokkal jobban ismer, akár azért, mert ott lakik, vagy oda jár iskolába, munkahelyre. Így sokkal jobb ötleteket tudna adni a rendszer továbbfejlesztése szempontjából, illetve az esetlegesen időközben üzemképtelenné vált, vagy hibásan működő futárkijelzők, illetve hangos gyalogosátkelők kapcsán is bátran jelezhet bárki a fenti E-mail címre. Úgy gondolom, ez mindannyiunk érdeke.
Mindenkinek köszönöm, aki hozzászólásával, észrevételeivel segíti munkánkat, ezzel is segítve a látássérült közösség minél hatékonyabb közlekedését!
A kép forrása:hu.wikipedia.org
Nagy László
Futárfelmérés VIII.
A kép forrása: http://5.kerulet.ittlakunk.hu
A 2-es villamos a Jászai Mari tér és a Közvágóhíd között közlekedik. Ez egy viszonylag rövid vonal, gyakorlatilag végig a Duna közvetlen közelében halad. Tekintettel a belvárosban elfoglalt helyére, szinte végig az V. kerületben halad a villamos, fontos kulturális és közintézmények találhatóak meg itt: az Országgyűlés épülete, a Vígadó és a MÜPA.
Felmérési szempontból talán az egyik legjobb kiépítettséget tapasztaltam, amit nem is csodálok, tekintettel a vonal frekventált elhelyezkedésére. Mind maguk a kijelzők, mind a beszélő gyalogos átkelők megfelelően működtek (szubjektív vélemény). Csak a már korábban tapasztalt régi és új típusú távirányítók közötti használhatóságot tudom hibaként felróni, miszerint a régi típusú két gombos távirányítókkal a futárkijelzők nem feltétlen működnek együtt zökkenőmentesen. A beszélő gyalogátkelőket továbbra is megfelelően lehetett működtetni mind a régebbi, mind az újabb típusú távirányító segítségével.
Ahogyan azt már a múlt heti rovatban is jeleztem, a futárfelmérés ezen részében a budai fonódó villamosvonal még meg nem vizsgált vonalával fogok foglalkozni. Konkrétan a 41-es, a 61-es, az 56-os, valamint az 56A jelzésű villamosjáratokkal.
A 41-es számú villamos a Bécsi út – Vörösvári út és a Kamaraerdei Ifjúsági Park között közlekedik, a Bécsi út és a Móricz Zsigmond körtér között gyakorlatilag ugyanazon a vonalon közlekedik, mint a 19-es villamos.
A 61-es, és 56A jelzésű villamosok a Móricz Zsigmond körtér és Hűvösvölgy között közlekednek, az 56-os villamos pedig a Város háza tér és Hűvösvölgy között.
A három fenti villamosjárat útvonala a Déli pályaudvar és Hűvösvölgy megállók között gyakorlatilag megegyezik, az 56 és 65A jelzésű villamosok útvonala pedig a Móricz Zsigmond körtér és Hűvösvölgy megállók között mutat tökéletes egyezést.
Tapasztalatom szerint mind a kijelzők, mind a beszélő gyalogátkelők megfelelően működtek, csak a már korábban is vázolt “problémák” merültek fel, miszerint a régi két gombos távirányítók nem minden esetben kezelik az újabb kijelzőket, valamint a forgalmasabb csomópontokon elhelyezett kijelzők illetve információs táblák hangereje a forgalom zajához mérten lehetne kicsit hangosabb is.
Továbbra is azt javaslom minden kedves látássérültnek, hogy ha csak a régi két gombos távirányítóval rendelkezik, szerezzen be egy újabb négy gombos modellt, saját tapasztalataim alapján lényegesen jobb hatásfokkal kezeli a kijelzőket, illetve a beszélő információs táblákat, mint a régebbi változat. A beszélő gyalogátkelők vonatkozásában továbbra sem tapasztaltam lényegi eltérést a két távirányító használhatósága között.
Továbbra is kérek mindenkit, hogy véleményét, észrevételét jelezze a futarfelmeres@gmail.com e-mail címre írt elektronikus levél formájában.
A kép forrása: 24.hu
Nagy László
Futárfelmérés VI.
A budai fonódó villamos projekt megvalósítását követően 2016. január 16-tól a fenti két vonal meghosszabbodott, így észak- és dél-Buda között a villamos közlekedés jelentősen leegyszerűsödött.
A 17-es villamos a Bécsi út – Vörösvári úttól (nem messze az 1-es villamos végállomásától) a Savoya Parkig közlekedik. Maga a járat olyan fontos közlekedési csomópontokat érint, mint a Margit híd budai hídfő, a Széll Kálmán tér, a Déli pályaudvar, valamint a Móricz Zsigmond körtér. Mivel a villamos vonal maga a budai fonódó villamos projekt keretében lett felújítva illetve meghosszabbítva, ezért az akadálymentes kijelzők illetve beszélő gyalogátkelők kiépítettsége jónak mondható. Ez természetesen az én szubjektív véleményem. Lényegében elmondható, hogy a vonalon fellelhető minden kijelző és hangos gyalogátkelő működött, bár itt is ki kell emelnem, hogy a régebbi két gombos távirányítóval nem mindig tudtam működésre bírni a kihelyezett eszközöket, ez elsősorban a kijelzőkre vonatkozott, a hangos gyalogosátkelőknél továbbra sem tapasztaltam lényegi eltérést az új négy gombos, és a régi két gombos távirányító működése között.
Továbbra is úgy érzem, hogy a főbb közlekedési csomópontokban ezek a kijelzők, illetve közlekedési lámpák lehetnének kicsit hangosabbak, tekintettel a nagyobb forgalomra, és az ezzel együtt járó nagyobb zajterhelésre.
A kép forrása: http://egyker.blog.hu
A másik bejárt vonal a 19-es villamos vonala, mely szintén a budai fonódó villamoshálózat részét képezi.
A 19-es villamos is, akárcsak a 17-es járat a Bécsi út – Vörösvári végállomásról indul, és Kelenföld vasútállomás megállóig közlekedik. A két villamos járat a Margit híd budai hídfő megállóig közös pályán halad, a megállóik is megegyeznek ezen a szakaszon. A 19-es járat érinti a Batthyány teret, majd később a Móricz Zsigmond körteret is.
A két villamosvonal közös szakaszát nem számítva is jónak mondanám a 19-es villamos vonalának kijelző illetve beszélő gyalogosátkelő ellátottságát, bár érzésem szerint a Móricz Zsigmond Körtér és Kelenföld vasútállomás közötti szakaszra fordíthattak volna nagyobb figyelmet.
Összességében jónak ítélem meg a fent tárgyalt két villamosvonal kijelzőkkel illetve beszélő gyalogosátkelőkkel való felszereltségét. Volt pár működési hiányosság, de ezek számszerűen nem voltak jelentősek, természetesen kijavításuk mindenképpen indokolt és szükséges feladat.
A jövő héten a budai fonódó villamos vonal fennmaradó járataival fogok foglalkozni, egész pontosan a 41-es, a 61-es, valamint az 56-os, és 56A jelzésű villamosjáratokkal.
Továbbra is szeretném felhívni minden kedves olvasó figyelmét, hogy a témához kapcsolódó véleményét, észrevételeit, ne tartsák magukban,hanem jelezzék felém a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nagy László
Futárfelmérés V.
A szentendrei hévvel (H5) most nem foglalkozom, hiszen ezt a vonalat már kitárgyaltam az előző részben.
A cinkota /csömöri illetve a gödöllői HÉV vonalát külön nem részletezném, hiszen kvázi egy útvonalat követnek. A csömöri és gödöllői HÉV vonalai a cinkotai megállónál ágaznak el, de addig gyakorlatilag közös vágányon futnak.
Sajnos ezen a vonalon is, ahogy a HÉV vonalain általában igen gyér a futárkijelzők száma. Gyakorlatilag csak az Örs vezér terénél, illetve a Mátyásföld, repülőtér megállónál vannak telepítve. A beszélő gyalogosátkelők terén sem jobb a helyzet a XVI. kerületben.
A kép forrása: http://iho.hu
Csepeli HÉV (H7)
A Boráros tér – Csepel között közlekedő HÉV Már jobban “felszerelt”, a Boráros téren 4 kijelző is található, amik tapasztalatom szerint megfelelően üzemeltek.
A Szent Imre téren és a Karácsony Sándor utcai megállónál, valamint a Csepeli végállomásnál is vannak kijelzők kihelyezve mindkét irányban, szóval ez a vonal kellemes meglepetés volt számomra, kétségtelen tény, hogy ezen a HÉV vonalon van a legkevesebb megálló.
Beszélő gyalogosátkelők terén is jónak mondható a felhozatal. Tapasztalatom szerint mind ezen lámpák, mind a kijelzők megfelelően működtek, bár ahogy ezt már korábban is tapasztaltam a kijelzők a régebbi két gombos távirányítókkal nem minden esetben voltak “szóra bírhatóak”. A lámpák minden esetben működtek mindkét fajta távirányítóval.
Ráckevei HÉV (H6)
Ez a vonal Ráckeve és a IX. kerületi Közvágóhíd között közlekedik.
Kijelzők a közvágóhíd megállónál, Pesterzsébet Felső megállónál valamint a Soroksár Hősök tere megállóknál vannak telepítve, mindkét irányban. Tapasztalatom szerint megfelelően működtek ezek a kijelzők. A vonal környezetében fellelhető közlekedési lámpákat is sikerült működésre bírnom, így ez a vonal is elég jól vizsgázott ebből a szempontból.
Ha bárkinek bármilyen észrevétele, javaslata van, továbbra is várom elektronikus levelét a futarfelmeres@gmail.com E-mail címre.
Nagy László
Klubnap a közlekedésünkről
A klubnapi beszélgetésünk egy a közlekedéshez látszólag nem olyan szorosan kapcsolódó témával kezdődött, mivel a strandolás került szóba. Mindenki elmondta a legfrissebb élményeit, melyből azt mindenképpen megállapíthattuk, hogy aki nagyon szeret fürdeni, annak nem egyszer komoly szervezést igényel a megvalósítás, hiszen a strandok nagyon nem akadálymentesek.
A mindennapos közlekedésünkre térve megállapíthattuk, hogy még mindig nélkülözhetetlen a segítségkérés, mert sajnos még a látássérültek által gyakran látogatott helyeken is probléma van az akadálymentesítéssel. Példának elhangzott, hogy a VÁI előtt úgy oldották meg a kerekesszékes akadálymentesítést, hogy a vezetősávot is feltörték a részükre kialakított rámpa érdekében, majd ezt nem állították helyre, mely megoldás nem példa nélküli.
A FUTÁR-kapcsolókkal való két éves közlekedésünk tapasztalatait is összegeztük. Az hamar kiderült, hogy az ajándékba kapott kapcsolókat mindenki használja valamire. Van olyan aki például arra, hogy a megfelelő oldalt megtalálja olyan helyeken, mint amilyen a Móricz Zsigmond körtér. Mindenki egyetértett abban, hogy az elképzelés jó, de a létező megoldásokban még komoly hiányosságok vannak.
Az egyik nagy gond, hogy a FUTÁR-táblák helye nem mindig kiszámítható. Ha a megállók nagyjából azonos részén lettek volna elhelyezve, sokkal komolyabb segítséget jelentenének. A hangerő sem mindig ideális, sokszor a túl halk és a túl hangos között változik. Újbuda számos megállójában ráadásul egyszerre több hangszóró is elindul, ami elrontja az érthetőséget (például a Gárdonyi téren).
Ahol több járat érkezik egy megállóba (például a piacnál Újbuda-központban), ott sajnos még mindig nem segít a FUTÁR eligazodni. Még mindig az lenne segítség az elmondások szerint, ha a beérkező busz azonosítaná magát, reagálva a kapcsolóra.
A négyes metró mozgólépcsőinél az irányok cserélése a tagjaink egy részének gondot okoz, mivel a kapcsolóra adott jelzés sokszor nem működik, nem egyértelmű vagy téves. Az, hogy a mozgólépcsőket minden irányban működtetni kell, az nem jelentene problémát, ha a jelzések egyáltalán léteznének és mindig egyértelműek lennének. A jelzések azonosítását nehezítik a rendszeresen elhangzó, hosszú bemondások arról, hogy a metróban nincs vezető. Amíg ezek a bemondások mennek, nem lehetséges az irányjelzések pontos azonosítása, de egyébként is nehezítik a hang alapján való tájékozódást. Mivel a bemondás nagyon hosszú, a hang alapján tájékozódó, önállóan közlekedő utasnak sokszor nincs más választása, mint mozdulatlannak maradni.
Általában a vezetősávokról hangzott el az, hogy a gyengénlátóknak sokat segítene a kontrasztos kialakítás. Mivel a látásssérültek nagyobb része gyengénlátó, többek számára érthetetlen az, hogy a kontrasztos kialakítás miért marad el. Mások a szabványosítást hiányolták, mivel előfordulnak teljesen egyedi, a gyakorlatban nem visszafejthető jelzések. Ilyenkor csak azt érzékelik, hogy a bot elakad, de az okát nem tudják.
A vezetősávok másik helyi problémája, hogy a felújítások, felbontások során sérülnek, valamint a felújítások idején meg sem kísérlik pótolni. Mivel Újbudán sok a járdát érintő felbontás, ez a mindennapi közlekedés szempontjából ez egy akut probléma. Van olyan, akinek az utcáját minden évben felbontják, így az önálló, vagyis kísérő nélküli közlekedése annak ellenére rendszeresen ellehetetlenül, hogy egyébként ügyesen közlekedik egyedül.
Komoly probléma, hogy elég sok levelet írnak az érintettek, de az udvarias válaszleveleken kívül semmi érdemi változás nem történik. Többen példának említették, hogy már 2015 nyarán is jelezték (és azóta is megteszik) mennyire komoly gondot jelentenek a járdákat érintő felbontások, de semmi sem változott.
Másik említett probléma a megállók buszon történő bemondása. Pontos felmérést senki sem készített az arányokról, de nem egyszer téves a bemondás, ami rendszeresen okoz nehézséget. Többeknek komoly stresszt okoz az önálló közlekedésben az a tény, hogy nem tudhatják mennyire támaszkodhatnak a bemondásra. Ilyenkor marad a segítségkérés, ami egyébként is elkerülhetetlen, csak alapvetően nem kellemes dolog.
A 4-es és 6-os villamos vonalán még a mai napig nem lehet tudni, hogy éppen melyik villamos áll be a megállóba, de ugyanez a helyzet a budai fonódó hálózat sok megállóhelyén is. A kerületi megállók közül a Petőfi híd budai hídfője jelent súlyosabb gondot, mert nem mindegy melyik végállomásra megy a villamos, de ez csak az elindulás után derül ki, ami már késő. Ráadásul a középperonos megállóknál még az oldal azonosítása sem megoldható, valamint a kerületi végállomásokon az induló villamos megtalálása sem megy segítségkérés nélkül. A FUTÁR-kapcsolók ebben nem segítenek semmit, mert a kijelzők ugyan fel vannak szerelve, de 2015 óta még egy napot sem működtek.
Szóba kerültek a vonatok is, hogy mennyire nem egyszerű a szerelvények megtalálása. Példának éppen a kelenföldi állomás lett felhozva, melynél komoly erőfeszítéseket tettek a megfelelő akadálymentesítésre, de a vágány megtalálása még helyismerettel sem lehetséges. Többen ezért nem is a lakóhelyükhöz közel, hanem a belvárosi végállomásokon szállnak vonatra, mert ott van idő segítséget kérni a helyes vágány megtalálásához.
Összességében azt mondhattuk el, hogy a FUTÁR-kapcsolók valamennyit segítettek a mindennapos közlekedésben, a legtöbben támaszkodnak rá. A helyzet összességében valamennyivel jobb lett. Ugyanakkor a mindenkori önálló közlekedés lehetőségének a biztosítása még ezzel nem valósult meg és sajnos az alapvető nehézségek ugyanazok maradtak, mint a kapcsolók kiosztása előtt.
Az utolsó 15 percben megállapodtunk abban, hogy az októberi klubnapon a “látás hónapja”, vagyis az októberi rendezvények lesznek a beszélgetésünk témái. Reméljük, hogy nagyon sokan fognak hozzánk csatlakozni!
Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly
közösségi civilszervezők
