A hónap masszőre: Balogh Géza
Fotó: Ivanova Daniela
Honnan jött az indíttatás a szakma felé?
A masszőrködés előtt a Semmelweis Klinika neurológiai osztályán dolgoztam, mint betegszállító. 2009-ben fejeztem be egy két éves tanfolyamot, a vizsgán kiváló teljesítményt nyújtottam és külön dicséretet kaptam a bizottságtól. 2011-ben sajnos volt egy szívinfarktusom, akkor kiestem egy időre a munkából. 2011 szeptemberétől viszont már a Vitality Masszázsszalonban dolgoztam, majd körülbelül másfél éve rátaláltam a VGYKE-re.
Hogy érzi magát nálunk?
Nagyon jól! Megfelelőek a munkakörélmények, mely alatt azt értem, hogy egyedül vagyok, csend és nyugalom van, én pedig vallom, hogy így lehet igazán jól dolgozni. Nyilván a vezetőséggel is nagyon meg vagyok elégedve.
Mikor van Önhöz legkorábban időpont?
Állandóan tele vagyok, úgyhogy már csak augusztusra van szabad időpont hozzám. Heti 30 órából 20 órára kerültem vissza, ugyanis reggel 8-tól este 20 óráig dolgoztam zsinórban, és nagyon fárasztó volt. Viszont így, heti 20 órában is állandóan tele vagyok vendégekkel.
A szavaiból úgy veszem ki, hogy nagyon szereti, amit csinál. Van esetleg bevált módszere, ami által hatékonyabban tud dolgozni?
Így igaz, nagyon szeretem csinálni. Nekem az a „dilim”, hogy szeretem, ha a vendég nem „csicsereg”. Ne beszélgessünk a krumplistészta elkészítéséről, hanem pihenjen, én akkor tudok igazán koncentrálni a munkámra. Ha például átdolgozom valamelyik végtagot, az számomra olyan, mintha röntgenképen látnám az ízületeket és az izmokat. Mondhatom azt, hogy estére jobban elfáradok, szellemileg, mint fizikailag.
Egyes szakmáknál, mint amilyen a kozmetikus, sminkes és a manikűrös is, sokszor a vendég igényli, hogy beszélgessen. Mit tesz olyankor, ha Önnél is beszédbe elegyedne egy páciens?
Van egy-két páciensem, aki beszélne, viszont amint tehetem, rögtön finoman jelzem neki, hogy pihenjen, mert úgy jobban tudok koncentrálni, s ezáltal dolgozni is. Természetesen, ha menet közben felmerül valami, ami kapcsolódik a munkámhoz, mindig mondom neki, hogy szóljon bátran.
Mik a visszajelzések?
Olyan vendégköröm van, ami hónapokra előre kitölti a beosztásomat. Az egyik vendégem mondta viccelődve, hogy olyan vagyok, mint a csípőprotézis: hónapokat kell rám várni (mosolyog). Engem nagyon-nagyon motivál az, ha látványosan tudok segíteni az embereken, gondolok itt például a kimozgatásokra, vagy az elmozdult csontvégek helyrerakására.
Mozgássérülteknél, gerincferdüléses pácienseknél mi a metódus, mit kell másképp csinálni?
Neurológián dolgozva kifejezetten mozgássérült, lebénult embereket masszíroztam, tehát ebben gyakorlatom van. A gerincferdülésnél egy bizonyos kor után már nem lehet semmi érdemlegeset tenni, maximum az érintett izmokat kilazítani, ami viszont komfortérzetet és egy jobb közérzetet biztosít.
A látása mitől romlott meg?
Gyermekkorom óta rövidlátó voltam és 2006-ban Makula Degeneráció lépett az életembe, ezáltal az éleslátásom teljesen elszállt. A Makula Degenerációról azt érdemes tudni, hogy a szemfenékben új vérerek képződnek, amelyek nem életképesek, így a szem bevérzik. Először torzított látás lép fel, majd beszűkül az éleslátás is.
Hogy lát most?
Minden, ami egyenes, én abban egy ívet vélek felfedezni. Kegyed arcát egyáltalán nem látom jelenleg, így ahhoz, hogy tudjam, hogy néz ki, kicsit mellé kell néznem. Ezt nagyon nehezen szoktam meg, hiszen igen kellemetlen, hogy beszélek valakihez, az illető pedig mindig hátra kukucskál, hogy lássa, merre beszélek. Az illendőség kedvéért lényegében oda kell néznem, ahol semmit nem látok.
Véleménye szerint mi az Ön sikerének a titka?
Nem használnék nagy szavakat, mindössze annyit mondanék, hogy nagyon-nagyon fontos az első benyomás, a kommunikáció és a kölcsönös bizalom kiépítése.
Ezek úgynevezett „előételek”, melyek után maga a masszírozás, illetve annak utóhatása győzi meg a vendégeket. Bár újjá nem tudok varázsolni senkit, viszont ha már egy picivel jobb lesz a páciens állapota, és ezt sikerül szinten tartani, az már szerintem egy eredmény.
Mitől lesz valaki jó szakember?
Az elsődleges dolog a szakmai alázat és az állandó továbbképzés. Fejlesztem magam, oktatófilmeket nézek a neten. Hadd hozzam fel egy példámat: az ember az iskolában kap egy kaptafát, és ha az illető nem fejlődik tovább, akkor mindig csak egy méretű cipőt fog arra az egy kaptafára gyártani. Tehát egy jó szakembernek véleményem szerint folyamatosan képeznie kell magát, gondolkodni a munkáról. Letelt a nap, megyek haza, mégis az úton azon gondolkodom, hogy még mit csinálhattam volna másként, jobban az adott páciensnél. Folyamatosan foglalkozom azzal a problémával, amivel a vendég érkezett.
Milyen időközönként érdemes Önhöz visszajárni?
Ez változó, elsősorban a páciens fizikai állapotától függ. Nyilván sok vendég jön hozzám azzal a problémával, hogy ülőmunkát végez. Itt a hanyag testtartás dominál, és felálláskor nagyon fontos lenne, hogy kihúzott derékkal, helyes tartással közlekedjen. Nem én vagyok a csodadoktor, ide ketten kellünk. Én átdolgozom, az ő feladata pedig, hogy ezt szinten tartsa, akár minden reggel egy kis tornával. Összességében azt gondolom, hogy egy átlag egészségi állapotú embernek is minimum 2 hetente érdemes lenne masszázsra járnia.
Ön szerint mik a gyógymasszázs jótékony hatásai?
A jótékony hatás abban az esetben érhető el, ha előtte kialakul egy kölcsönös bizalom. Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy a páciens megengedi, hogy megérintsem a testét. Ez egy bizalmas kapcsolat, ami ha létrejött, akkor a vendég elengedheti magában a görcsösséget. Nyugtató zenét hallgat, pihen, akár egy picit el is alszik. Ebben a kellemes állapotban én fellazítom az izmokat, amitől kitágulnak az erek, csökken a vérnyomás, kiürülnek a salakanyagok, majd végezetül egy lényegesen jobb közérzetet sikerül megteremteni.
Meddig szeretne még ebben a szakmában dolgozni?
Amíg bírja erőm. A 60. évemben vagyok és még egy 5-7 évet szeretnék dolgozni. Amíg érzem, hogy hatékony a munkám, addig csinálom.
Ivanova Daniela