Sok szeretettel hívunk benneteket következő klubnapunkra, melynek helyszíne: Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Bp., Kondor Béla sétány 8.).
Időpont: 2021. augusztus 25. (szerda) 15 óra.
Hangolódjunk össze! A hosszan tartó bezártság és elszigetelődés után végre személyesen is leülhetünk egymással egy jó kis beszélgetésre. Elmesélhetitek, ki hogyan élte meg az elmúlt időszakot, mivel töltötte az idejét, mik a tervei a jövőben.
Szeretettel várunk Mindenkit!
Pázmán Krisztina és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők
gyengénlátó Archives - Oldal 108 a 287-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Augusztusi klubnap – ismét személyesen
Kedves Klubtagok, Kedves VGYKE Tagok!
Sok szeretettel hívunk benneteket következő klubnapunkra, melynek helyszíne: Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Bp., Kondor Béla sétány 8.).
Időpont: 2021. augusztus 25. (szerda) 15 óra.
Hangolódjunk össze! A hosszan tartó bezártság és elszigetelődés után végre személyesen is leülhetünk egymással egy jó kis beszélgetésre. Elmesélhetitek, ki hogyan élte meg az elmúlt időszakot, mivel töltötte az idejét, mik a tervei a jövőben.
Szeretettel várunk Mindenkit!
Pázmán Krisztina és Juhos Róbert
Közösségi civilszervezők
Nagy Sándor: Szent várakozás (1904) Gödöllői Városi Múzeum
Gödöllőn nem csak a Királyi Kastély rejt kincseket, hanem a Városi Múzeum is. Az 1760-as években épített fogadó egykori épületében található múzeum elődjének az 1952-ben alapított helytörténeti szakkört tekinthetjük. 1978-ra már Helytörténeti Gyűjtemény rangra emelkedett és 1988-ban már múzeumi rangot is kapott az intézmény. Jelenleg az időszaki kiállítások mellett négy állandó kiállítása is van a múzeumnak. A Gödöllő város történetével foglalkozó tárlat, a Gödöllői Tájvédelmi Körzet értékeit bemutató kiállítás, a magyar cserkészmozgalom történetét tolmácsoló anyag és a híres gödöllői művésztelepről szóló tárlat. Ez utóbbiról választottunk erre a hétre műtárgyat, a művésztelep egyik meghatározó személyiségének, Nagy Sándornak a Szent várakozás című 1904-ben készült festményét.
A fekvő formátumú kép egy bensőséges családi jelenetet örökít meg. A helyszín egy szobabelső, amibe egy óriási, a kép felső felét kitöltő üvegablakon keresztül árad be a fény. Az ablak párkányán kecses fémvázas lámpa, állványra felfuttatott virágok láthatók. Ezek az állványok az úgynevezett viráglétrák, amelyek a Dunántúli népi hagyományban találhatók. Az íves tetejű, hajlított fából készült tárgy a futó növények támasztására szolgált. A falon tükör, a tükör előtt kis asztalka áll. Valamennyi tárgy gondosan megtervezett és elkészített, a praktikusságot szem előtt tartó használati tárgy, stílusukban a népművészet jegyeit viselik.
Az ablak előtt egyszerű fa asztal két székkel, virággal és az asztalra hanyagul rádobott fehér textillel. Talán a ház asszonya dobta le, amikor megpillantotta a látomást az ablakon keresztül. Fehér színnel megfestett, halovány szárnyas angyalt láthatunk, aki két kezével egy meztelen csecsemőt emel fel. Ezt a tüneményt nézi a férfi, gyengéden átkarolva mellette álló felesége vállát. A férfi egyszerű paraszti öltözéket visel, hosszú ujjú kék ingéhez vöröses barna nadrágot öltött magára. Arcán gondosan ápolt, de hosszú szakáll. Vonásaiban a festőt, Nagy Sándort ismerhetjük fel. Az előtte álló nő hosszú barna haját lágy kontyban fogta össze a tarkóján. Az ő öltözéke is egyszerű. Fekete hosszú ujjú blúzát egyszerű fehér csipkegallér és mandzsetta díszíti. Földig érő világosbarna szoknyája alján párhuzamos két fekete csík fut végig, aprómintás fehér kötény védi a ruháját a házimunkával járó piszoktól. Alakját alaposabban megvizsgálva láthatjuk, hogy gömbölyödő hasat takar a kötény. Így már értelmet nyer az ablakon keresztül látható angyal is, aki csecsemőt tart a kezében. 1904-ben, a kép készültekor ugyanis Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura éppen lányuk születését várták.
A szoba berendezési tárgyai a művész népművészet iránti érdeklődését mutatják. Az ablakon keresztül látható ház faragott fa homlokzata, zsúpfedele a Zalai-dombság göcseji építészetére jellemző. A képen megörökített használati tárgyak és bútorok az esztétikum és használhatóság jegyében készültek. Ezek a kritériumok jellemzőek voltak a későbbi gödöllői művésztelep művészei által megtervezett tárgyakra is.
Említésre méltó a festmény technikája is. A gesso festése során a fatáblára gipsz réteget húznak és erre fest a művész temperával. Talán ennek is köszönhető, hogy a kép színei visszafogottak, pasztell árnyalatúak. A festményt látványos, vastag fa keret fogja közre. A vonalas rajzú minta vésetei egy népi bútor vasalatait és ácsolatait, illesztékeit juttatják eszünkbe. A széles fakeretet maga a művész tervezte a művésztelep összművészeti eszméinek jegyében.
Néhány gondolat a művészről:
Nagy SándorNagybányán született 1869-ben. Tanulmányait az Országos Mintarajztanodában kezdte, majd 1890-ben egy ösztöndíjnak köszönhetően Rómában folytatta. Később a híres Julian Akadémia diákja lett Párizsban, innen tért haza Magyarországra 1900-ban. Még Rómában ismerkedett meg Körösfői-Kriesch Aladárral, akivel a későbbiekben Gödöllőn megalapította a művész közösségüket. A Gödöllői művésztelep alkotói a képző- és iparművészet egységére törekedtek, a magyar nép ősi művészetéből merítkező alkotásokat hoztak létre. Nézeteikre és művészetükre hatással voltak az angol preraffaeliták, törekedtek a kereszténység otthon- és családeszményének megvalósítására. Elképzeléseik szerint a művészi alkotás az emberiség jobbá tételéhez járul hozzá. A közösség Körösfői-Kriesch Aladár 1920-as halálával felbomlott.
Nagy Sándor azonban folytatta művészeti karrierjét. Anyagok és technikák sokaságával bánt magabiztosan. Sokszorosított grafikák, bútor- és szőnyegtervek, különböző városok építményei őrzik kreativitásának nyomát. A hágai királyi palota fogadótermének üvegablakai, a veszprémi színház homlokzatának sgraffitói, a pesterzsébeti Szent Erzsébet plébániatemplom freskóegyüttese is az ő munkája. 1934-től a Képzőművészeti Főiskola diákjait tanította a freskó, a goblein- és a mozaikkészítés módszerére. 1950-ben hunyt el Gödöllőn.
A narráció mellékletében található fotót Nagy Sándor festményéről a Gödöllői Városi Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet érte!
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Rákosmente augusztusi élő klubja az ügyfélszolgálattal
Rákosmente Lámpásai klubnapot tartottak augusztus 3-án, a Rákosligeti Katolikus Körben, melyre az ügyfélszolgálat munkatársait hívták meg.
Lehetőség adódott a tagdíjak befizetésére, és a klub résztvevői kérdéseiket is feltehették.
A program további részében a tagok előadást hallgathattak Pétertől azzal kapcsolatban, hogy a híres, magyar származású kutatónak, Roska Botondnak sikerült egy vak embernek részlegesen visszaadnia a látását. Ebből egy jó kis beszélgetés alakult ki, amelybe mindenki igyekezett bekapcsolódni, és elmondani a véleményét a témáról.
A napot Domoszlai János zenés névnapi köszöntője zárta, aki most egy pánsípon játszott.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civilszervezők
Tapasztalati szakértői képzésen vettünk részt
Lámpás kollégáink a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által szervezett, online formában megtartott Tapasztalati szakértői képzésben vehettek részt.
A képzés 30 órás volt, mely feszített napirendet kívánt mindannyiunktól.
A képzés célja, hogy az eddig megtartott szemléletformáló programokhoz képest még felkészültebben érkezzünk ezekre az alkalmakra.
Előadóink, Farkasné dr. Gönczi Rita és Szemők Krisztina nagyon felkészültek, lelkesek és rugalmasak voltak.
Sok hasznos tanácsot kaptunk, amiket a munkánk során fel tudunk használni.
A képzés alatt megtanultuk, hogy játékokkal színesebbé tehetjük az előadásunkat. Különböző kommunikációs eszközöket tanultunk meg, melyekkel figyelem megtartó magatartást válthatunk ki a hallgatóságból, korosztálynak megfelelően.
Összességében úgy értékeljük, hogy nagyon sokat adott a további munkánkhoz és köszönjük a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és a VGYKE vezetőségének, hogy elérhetővé tették számunkra a képzésen való részvételt.
A VGYKE Lámpás csapata
Legyen minél több diplomás látássérült embernek munkája!
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) legújabb, nagysikerű kisfilmje augusztus 16-án került fel az egyesület hivatalos Youtube csatornájára.
A VGYKE szívügyének tartja a diplomás látássérültek elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon. Ebből a célból indította el, immár harmadszor „AC-DC Találd meg a helyed!” nevű projektjét. A kisfilm első részében ezt a szolgáltatást mutatják be az egyesület munkatársai: június 28-án két cégtől érkeztek érdeklődők a VGYKE Regionális Központjába. Hallhattak a projektről Fodor Ágnes elnöktől és Házi Tamás szakmai vezetőtől, Gy. Dobos Mariann pályaorientációs tanácsadó bemutatta a diplomás látássérült munkakeresők számára létrehozott zárt Facebook csoportot, melynek ő az adminisztrátora. A VGYKE három teljesen vak, diplomás munkatársa az önállóan elvégzendő mindennapi feladatokról beszélt a cégek képviselőinek.
Június 29-én érzékenyítő foglalkozásra került sor az irodaházban. Mészáros Ágnes alelnök összefoglalója után az érdeklődők megtudhatták, hogyan közlekedik egy látássérült vakvezető kutyával, valamint a kisfilmben néhány, a VGYKE boltjában kapható segédeszköz működését is megismeri a néző.
Jószívvel ajánljuk figyelmükbe a közel 20 perces filmünket!
Az „AC-DC Találd meg a helyed!” projekt támogatói: Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (NFSZK), Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).
Helmes Renáta
Gyertyamártogatás a szentendrei Skanzenben
2021.07.28.
A VGYKE 2020-ban sikeresen pályázott az NFSZK „Vizuális kultúra mindenkié” nevű pályázatán, így július 28-án tagjainkat és kísérőiket elvittük egy interaktív, egész napos kirándulásra a szentendrei Skanzenbe.
Az eseményen több mint 100 fő vett részt. A budapesti látássérült klubok és a kistérségek is képviseltették magukat.
A Skanzenbe érkezve 6 fős csapatokra oszlott a társaság, és különböző mesterségekkel ismerkedhettek meg. Többek között a fazekassággal, a gyertyamártogatással, a molnárok munkájával, kenyérsütéssel, stb. A kispesti csoport a gyertyamártogatással ismerkedett, és mindenki hazavihette saját készítésű gyertyáját.
A programokat követően a VGYKE közgyűlésén vettek részt egyesületünk tagjai, ahol meghallgatták az éves beszámolókat, meghatározásra került a jövő évi tagdíj összege, és küldöttet is választottak az MVGYOSZ-be.
Délután még lehetőség nyílt a Skanzen eddig nem látott tájegységeit is felfedezni, beszélgetni, viccelődni, és örülni a személyes találkozásnak.
Balázs Zsanett interjúi
Folytatódik Balázs Zsanett interjúsorozata, melyben a VGYKE kistérségi egyesületei mutatkoznak be.
Dunakanyari Látássérültek Egyesülete (DULÁTE), interjúalany: Okos Levente, az Egyesület elnöke.
Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete (BULÁKE), interjúalany: Nyikes Fatime, az Egyesület elnöke.
Gödöllő és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete (GÖTLE), interjúalany: Dr. Kiss János, az Egyesület elnöke.
VGYKE
Klubnap az olvasás jegyében
Tisztelt Klubtagok és Érdeklődők!
Szeretettel meghívlak titeket augusztusi, online klubnapunkra, melyen Dvariecki Bálint, az Alko-Soft Nonprofit Bt. ügyvezetője lesz a vendégünk. Szó lesz a dital.hu oldalról, az eRikkancs rendszerről, mindenféle tevékenységükről, és természetesen az olvasásról minden mennyiségben!
Nagy Fruzsina
VII. kerületi közösségi civil szervező
Narráció 46
Gödöllői királyi kastély Ferenc József dolgozószobája Zala György Erzsébet királynéról készített mellszobra
Korábban már esett róla szó, hogy a Gödöllői Királyi Kastélynak több korszaka is volt, amit a rekonstruált és jelenleg is látogatható kastély mutat, az az 1867-es felújítást idézi. Ekkor ajánlotta fel ugyanis a magyar állam Ferenc József és Erzsébet királyné részére, koronázási ajándékaként a kastélyt, amelynek kialakításakor minden igényüket figyelembe vették. A termek közül nézzük most meg azt a szobát, amelyet Ferenc József dolgozószobájaként rendeztek be és a helyreállított szobabelső a császár és király jellemző tevékenységeit mutatja be. (1. kép) A szobában több eredeti darabot is találhatunk, például a faburkolatot, a parkettát és a tükröket. Eredeti formájában maradt meg a neorokokó kerámia kandalló, amely a díszteremben már megismerthez hasonló fehér műmárvány burkolatú fülkében látható, ám a dolgozószobában a bőséges aranydíszítést már nem használták. A kandalló tetején aranyozott óra látható, építményén egy gömb formára támaszkodó kecses nőalak szobra kapott helyet. Az óra két oldalán egy-egy hatágú aranyozott gyertyatartó áll. A szoba alapszíne leginkább a vörös, köszönhetően a falakat borító meggybordó tapétának, a vörös-arany díszítésű függönyöknek és a szobát átszelő szőnyegnek, amin mi is sétálhatunk. Ilyen színű bársonnyal burkolták a hat széket is, amely a szobában található asztal körül kapott helyet, alatta meleg vörös és barna színű keleti szőnyeg látható. A kandalló jobb oldalán a falon nagyméretű, festményeken Ferenc József és fia, Rudolf trónörökös egész alakos portréját láthatjuk. Mindkét festmény katonai öltözékben ábrázolja az alakokat, akik méltóságteljes pózban tekintenek ránk. Rudolf trónörökös ábrázolásán sötét háttér előtt áll a fiatal bajszos férfi. Kék színű, arany zsinórokkal és barna prémmel díszített zubbonyt visel, a fekete nadrágjának oldalán vörös díszítő csík húzódik. Bal oldalán kard lóg. Ferenc Józsefet már idősebb korában örökítették meg. Az ő zubbonya hófehér, rajta arany zsinóros díszítés és barna prém szegély látható. Bal kezével egy fekete textillel lefedett asztalra támaszkodik, amin fehér kesztyűi és fekete katonai csákója látható. A háttérben még pálmát és más növényeket, valamint egy allegorikus nőalakot ábrázoló festmény részletét is felfedezhetjük. A kandalló bal oldalán az utolsó megkoronázott magyar király, IV. Károly nagyméretű márvány mellszobra látható. Mellette a falon kisfiúról készített festményt láthatunk. Arany színű kabátkáját fehér prém díszíti, fején fehér tollas kalap, ami alól kibukkannak a szőke göndör fürtjei. Jobb kezében almát tart és kisgyerekhez képest kissé szomorúan, tartózkodóan tekint ránk. Ő IV. Károly fia, Habsburg Ottó, akit az apja koronázásakor viselt díszöltözékében festettek meg. A szoba egyik jellegzetes alakja az óriási medvebőr, amely a kandalló előtt, az asztalt körülvevő székek mellett kapott helyet a földön. A hatalmas állat kiterített négy karmos mancsa, fogait vicsorító tátott szája lenyűgöző látványt kelt, utalva ezzel Ferenc József és Rudolf főherceg kedvelt időtöltésére, a vadászatra.
Induljunk tovább Erzsébet királyné emlékkiállításába! (2. kép) Az enteriőrszerűen kialakított szobák közül az első a királyné lakosztályához tartozott, míg a második és harmadik már a királyné magyar felolvasóhölgyének, Ferenczy Idának szobái voltak. Ferenczy Ida kisnemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, mégis ő volt a királynéhoz legközelebb álló személy. A szobák berendezésében megjelenik a királyné kedvenc színe az ibolya lila, a súlyos függönyök ebben a színben pompáznak. A szobákban a falakon Erzsébet királynéról készült festményeket, az üvegezett vitrinekben pedig különböző használati- és emléktárgyakat nézhetünk meg. A magyarok szeretett királynéja 1898. szeptember 10-én tragikus merénylet áldozata lett Genfben. A kiállításon a híradások, újsághírek, emlékkönyvek és érmek is helyet kaptak.
Ennek a térnek a központi eleme a Zala György által készített közel egy méter magas, fehér carrarai márvány mellszobor is. (3. kép) A fiatal királynét koronázási ruhájában ábrázolta a szobrász. A vállat szabadon hagyó ruha mellrészét tizenegy gyöngysor díszíti, többsoros gyöngysor ékesíti a királyné nyakát is. Hajviselete már ismerős lehet Zala György egy másik, korábban megismert Erzsébet szobráról is. Itt is kettős hajfonatba rendezték a királyné legendásan szép haját, frizuráját fátyol és ékkövekkel díszített diadém egészíti ki. A szobrot a Park-klub felkérésére készítette el Zala György és érdekessége, hogy Ferenc József kérésére az általa kijelölt, 1867-ben a királynéról készült festmény alapján dolgozott a művész. Zala a szobornak több változatát is elkészítette, így bronz változatát ma Makón, a József Attila Múzeum kertjében is megtalálhatjuk. Később, 1899-ben a Képzőművészeti Társaság megvásárolta a szobor sokszorosítási jogát és így a szobor 30 centiméteres változatát árusították. A szobában még megnézhetjük a későbbi, Erzsébet királyné 1898-as halála után kiírt szoborpályázatra beérkezett beküldött elképzeléseket, illetve az ország számtalan Erzsébetről elnevezett közterületéről és intézményéről készült képeslapok jól mutatják, hogy milyen szeretet övezte és övezi a mai napig a királynőt.
A narrációhoz mellékelt fotókat a Gödöllői Királyi Kastély bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet érte!
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Narráció
Gödöllői királyi kastély Ferenc József dolgozószobája Zala György Erzsébet királynéról készített mellszobra
Korábban már esett róla szó, hogy a Gödöllői Királyi Kastélynak több korszaka is volt, amit a rekonstruált és jelenleg is látogatható kastély mutat, az az 1867-es felújítást idézi. Ekkor ajánlotta fel ugyanis a magyar állam Ferenc József és Erzsébet királyné részére, koronázási ajándékaként a kastélyt, amelynek kialakításakor minden igényüket figyelembe vették. A termek közül nézzük most meg azt a szobát, amelyet Ferenc József dolgozószobájaként rendeztek be és a helyreállított szobabelső a császár és király jellemző tevékenységeit mutatja be. (1. kép) A szobában több eredeti darabot is találhatunk, például a faburkolatot, a parkettát és a tükröket. Eredeti formájában maradt meg a neorokokó kerámia kandalló, amely a díszteremben már megismerthez hasonló fehér műmárvány burkolatú fülkében látható, ám a dolgozószobában a bőséges aranydíszítést már nem használták. A kandalló tetején aranyozott óra látható, építményén egy gömb formára támaszkodó kecses nőalak szobra kapott helyet. Az óra két oldalán egy-egy hatágú aranyozott gyertyatartó áll. A szoba alapszíne leginkább a vörös, köszönhetően a falakat borító meggybordó tapétának, a vörös-arany díszítésű függönyöknek és a szobát átszelő szőnyegnek, amin mi is sétálhatunk. Ilyen színű bársonnyal burkolták a hat széket is, amely a szobában található asztal körül kapott helyet, alatta meleg vörös és barna színű keleti szőnyeg látható. A kandalló jobb oldalán a falon nagyméretű, festményeken Ferenc József és fia, Rudolf trónörökös egész alakos portréját láthatjuk. Mindkét festmény katonai öltözékben ábrázolja az alakokat, akik méltóságteljes pózban tekintenek ránk. Rudolf trónörökös ábrázolásán sötét háttér előtt áll a fiatal bajszos férfi. Kék színű, arany zsinórokkal és barna prémmel díszített zubbonyt visel, a fekete nadrágjának oldalán vörös díszítő csík húzódik. Bal oldalán kard lóg. Ferenc Józsefet már idősebb korában örökítették meg. Az ő zubbonya hófehér, rajta arany zsinóros díszítés és barna prém szegély látható. Bal kezével egy fekete textillel lefedett asztalra támaszkodik, amin fehér kesztyűi és fekete katonai csákója látható. A háttérben még pálmát és más növényeket, valamint egy allegorikus nőalakot ábrázoló festmény részletét is felfedezhetjük. A kandalló bal oldalán az utolsó megkoronázott magyar király, IV. Károly nagyméretű márvány mellszobra látható. Mellette a falon kisfiúról készített festményt láthatunk. Arany színű kabátkáját fehér prém díszíti, fején fehér tollas kalap, ami alól kibukkannak a szőke göndör fürtjei. Jobb kezében almát tart és kisgyerekhez képest kissé szomorúan, tartózkodóan tekint ránk. Ő IV. Károly fia, Habsburg Ottó, akit az apja koronázásakor viselt díszöltözékében festettek meg. A szoba egyik jellegzetes alakja az óriási medvebőr, amely a kandalló előtt, az asztalt körülvevő székek mellett kapott helyet a földön. A hatalmas állat kiterített négy karmos mancsa, fogait vicsorító tátott szája lenyűgöző látványt kelt, utalva ezzel Ferenc József és Rudolf főherceg kedvelt időtöltésére, a vadászatra.
Induljunk tovább Erzsébet királyné emlékkiállításába! (2. kép) Az enteriőrszerűen kialakított szobák közül az első a királyné lakosztályához tartozott, míg a második és harmadik már a királyné magyar felolvasóhölgyének, Ferenczy Idának szobái voltak. Ferenczy Ida kisnemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, mégis ő volt a királynéhoz legközelebb álló személy. A szobák berendezésében megjelenik a királyné kedvenc színe az ibolya lila, a súlyos függönyök ebben a színben pompáznak. A szobákban a falakon Erzsébet királynéról készült festményeket, az üvegezett vitrinekben pedig különböző használati- és emléktárgyakat nézhetünk meg. A magyarok szeretett királynéja 1898. szeptember 10-én tragikus merénylet áldozata lett Genfben. A kiállításon a híradások, újsághírek, emlékkönyvek és érmek is helyet kaptak.
Ennek a térnek a központi eleme a Zala György által készített közel egy méter magas, fehér carrarai márvány mellszobor is. (3. kép) A fiatal királynét koronázási ruhájában ábrázolta a szobrász. A vállat szabadon hagyó ruha mellrészét tizenegy gyöngysor díszíti, többsoros gyöngysor ékesíti a királyné nyakát is. Hajviselete már ismerős lehet Zala György egy másik, korábban megismert Erzsébet szobráról is. Itt is kettős hajfonatba rendezték a királyné legendásan szép haját, frizuráját fátyol és ékkövekkel díszített diadém egészíti ki. A szobrot a Park-klub felkérésére készítette el Zala György és érdekessége, hogy Ferenc József kérésére az általa kijelölt, 1867-ben a királynéról készült festmény alapján dolgozott a művész. Zala a szobornak több változatát is elkészítette, így bronz változatát ma Makón, a József Attila Múzeum kertjében is megtalálhatjuk. Később, 1899-ben a Képzőművészeti Társaság megvásárolta a szobor sokszorosítási jogát és így a szobor 30 centiméteres változatát árusították. A szobában még megnézhetjük a későbbi, Erzsébet királyné 1898-as halála után kiírt szoborpályázatra beérkezett beküldött elképzeléseket, illetve az ország számtalan Erzsébetről elnevezett közterületéről és intézményéről készült képeslapok jól mutatják, hogy milyen szeretet övezte és övezi a mai napig a királynőt.
A narrációhoz mellékelt fotókat a Gödöllői Királyi Kastély bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet érte!
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Nyaraljunk a XVI. kerületben!
Kedves Klubtagok és Érdeklődők!
Nagy szeretettel hívunk meg Mindenkit a XVI. kerületi lámpás-klub augusztusi klubnapjára, melyen egy igen aktuális témáról fogunk beszélgetni, a nyaralásról.
Hogyan nyaral egy látássérült? Vannak olyan speciális körülmények vagy adottságok, melyekre érdemes odafigyelni a helyszín kiválasztásakor és a program megtervezésekor?
Személyes történeteken keresztül járjuk körbe a témát és adunk néhány hasznos tippet és ötletet az érdeklődőknek ezen az augusztusi hétfő délutánon.
Helyszín: 1163 Budapest Cziráki utca 22. 1. emelet, klubterem
Időpont: 2021. 08. 16. 14:00-16:00
Visszajelzését várjuk a részvételről, illetve amennyiben segítségre van szüksége (kíséret stb.) a megjelenéshez, a lenti elérhetőségünkön jelezheti.
Kollárszky Boglárka,Aranyiné Kmett Olga és Istók Imola
Közösségi Civilszervezők
2021. július 30-án nagy izgalommal gyülekeztek a XIII. és XVI. kerületi lámpás-klubok tagjai az Állatkert előtt. A Vizuális kultúra mindenkié c. pályázat támogatásának köszönhetően egy igazán különleges programra voltak meginvitálva, mely keretein belül belülről is megcsodálhatták a kert állatait és növényeit.
A nap szabadprogrammal kezdődött, mindenki azt az állatot kereshette fel, akire épp kíváncsi volt. Volt, aki a Japán kertben pihent, volt, aki a fóka-bemutatót élvezte, volt, aki pedig a két hónapos kiselefántot kereste fel. Délben egy igazán finom és kiadós ebédet költött el a csapat együtt az Állatkert Barlang éttermében, ezt követően pedig a Varázshegy nevű létesítmény egyik termében egy rendkívül izgalmas előadás részesei lehettek a tagok. Az előadást tartó zoológus különböző érdekes tárgyakat adott a résztvevők kezébe úgy, mint pl. megkövesedett mamutfog, vagy kígyótojás, de a bemutató végén egy élő királypitont is simogathattunk, akit a bátrabbak a nyakukba is vehettek.
A nagy meleg ellenére mindenki sok élménnyel gazdagodva térhetett haza a programról.
