2021. augusztus 10-ére, 14:00 órakor kezdődő online klubunkra meghívtuk dr. Kiss Jánost, aki a 3. oltásról, és a koronavírus 4. hullámáról ad elő. Kérjük, jelezzétek előre a kérdéseiteket, amelyeket János a Facebook élő adásban megválaszol!
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ill. ha van olyan személy, aki szívesen segítene önkéntesként a klub és más programok lebonyolításában, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
gyengénlátó Archives - Oldal 114 a 292-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Rákosmente augusztusi online klubja dr. Kiss Jánossal
Kedves Klubtársunk!
2021. augusztus 10-ére, 14:00 órakor kezdődő online klubunkra meghívtuk dr. Kiss Jánost, aki a 3. oltásról, és a koronavírus 4. hullámáról ad elő. Kérjük, jelezzétek előre a kérdéseiteket, amelyeket János a Facebook élő adásban megválaszol!
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ill. ha van olyan személy, aki szívesen segítene önkéntesként a klub és más programok lebonyolításában, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
A csendes járművekről és az önvezető autókról a Lélekbonbonok programján
A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyesülete 2021. július 22-én 13. alkalommal tartotta meg Lélekbonbonok c. online eseményét a csendes és önvezető autók témájában, amelyen a VGYKE részéről Acsay Péter vett részt.
A résztvevőket Nemes-Nagy Tünde elnökasszony köszöntötte. Ezt követően a vendég, dr. Csiky Nándor gépészmérnök, egyetemi tanár és egyben az egyesület önkéntese vette át a szót. Elmondta, hogy gyerekkorában, az autók belső égésű motorokkal működtek, minden autónak megvolt a rá jellemző egyedi hangja. Az idők folyamán ezek a motorok elektromosak lettek, és ezáltal egyre csendesebbek. A jövő feladata lesz, hogy ezek valamiféle mindenki számára jól hallható hangot adjanak ki, amelyek nem zavaróak. Az önvezető autókat pedig egy szoftver irányítja, és az embernek nem kell beavatkoznia. Ezt a technológiát a közúti forgalomban még nem használják, bár pl. a sávtartó és a kipörgés gátló már egyfajta önvezető technika. Vannak automatizált raktárak, amelyek szintén ezen az elven működnek. A vendégnek pár éve módjában állt részt venni egy olyan eseményen, ahol a Mercedes mutatta be önvezető autóját, ahol a jármű 95 százalékos pontossággal meg tudott állni.
A program végén a résztvevők kérdéseket tehettek fel az előadónak, aki meg is válaszolta ezeket.
Acsay Péter
Közösségi civil szervező
Újra együtt a klubtagokkal
Végre személyesen találkozhattak a terézvárosi lámpás klub tagjai és kísérőik az Eötvös 10 kulturális Színtérben 2021.07.21-én 15 órakor, 16 fővel.
Régen vártuk már ezt a napot. Nagyon megörültünk egymásnak, sokat beszélgettünk, közben Jana zenélt nekünk.
Megbeszéltük a további klubnapi témáinkat és programjainkat.
Szóba került továbbá a szentendrei skanzeni kirándulás is. A VGYKE 2020-ban is sikeresen pályázott az NFSZK „Vizuális kultúra mindenkié” „FOF2020” nevű pályázatán. így július 28-án tagjaink és kísérőik részt vettek egy interaktív, egész napos kiránduláson a szentendrei Skanzenben.
Elköszöntünk egymástól a következő találkozásig.
Lukács Erzsébet Böbke
Közösségi civilszervező
Mi is az a Braille kotta?
2021. július 21-én online klubnapi vendégem Németh Tamásné Berta Edina Braille kottaátíró volt.
A bevezetőben Edina mesélt a Braille írás eredetéről, hogyan alakult ki.
A Braille írás mai formája -amely hat számozott pontból áll, és a világon mindenhol használják a látássérültek- Louis Braille francia pedagógus, feltaláló nevéhez fűződik. Mivel Louis Braille nagyon szeretett zenélni és nagyon jól játszott a templomi orgonán, így adódott a lehetőség, hogy a Braille íráshoz használt pontokból kottát is lehet írni.
Edina gyengénlátóként született és nagyon szeretett zenélni, így sok látássérült, vak zenésszel ismerkedett meg, akik Braille kotta hiányában a hallásukra hagyatkozva tanultak meg komolyzenei darabokat, de így nem könnyű ezeket a zenei darabokat játszani.
Edinát viszont érdekelte a Braille írás-olvasás, ezért 30 éves korában megtanulta.
Így jött az ötlet, hogy a látóként használt kottákat, átírja Braille írással. Alapja itt is a hat- pont rendszer, ahol a felső négy pont adja a kottát és az alsó két pont jelöli a kottán lévő jeleket (zászló, rúd, vízszintes vonalak).
A Braille kottában nem használják az 5 vonal és a Violin kulcs jelölését.
Kiss Márta
Közösségi civil szervező
Beszélgetés a szabadidős programokról
Kedves Tagjaink és Kísérőik!
Örömmel értesítünk mindenkit, hogy Augusztusi klubnapunkat az Újpesti Ifjúsági Házban tartjuk (1041 Budapest, István út 17-19.)
Időpont: 2021. augusztus 4. 15.00-17.00 óra között
Témák:
Hova menjünk családostól Budapesten belül?
A székesfehérvári kirándulás megbeszélése.
A jogszabályi előírások szerint a klubnapon csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők vehetnek részt!
A védettségi igazolvány a személyi okirattal együtt érvényes, az Ifjúsági Ház munkatársai belépéskor ellenőrzik.
Az Ifjúsági Ház Területén a közös helységekben a maszk használata kötelező!
Kevés budapesti szobor van méltatlanabb helyen, mint a magyarok egyik imádott királynőjének, Erzsébet királynénak szobra. Természetesen lehet ezzel vitatkozni, de az eredetileg a Március 15. téren felállított szobor áthelyezése a Döbrentei térre nem tűnik szerencsés döntésnek. Ez a tér gyakorlatilag a forgalmas közlekedési utakkal körbevett csöppnyi zöld terület. Itt fut az Erzsébet-híd le- és felhajtója, itt megy a rakpart valamennyi villamosa. Bár zöld fák veszik körül a szobrot és talapzatát, mégis kissé eldugottnak érezhetjük a helyet. Aki nem tudatosan keresi, az aligha pillantja meg.
A szobor egy kör alakú, alacsony kő emelvényen áll, amelyet már megviselt az időjárás. (1. kép) A töredezett kőlapok alól kikandikál itt-ott a növényzet. A kör közepén elegáns márvány talapzaton arany nyomtatott, klasszikus talpas nagybetűkkel olvasható: Erzsébet királyné és alatta 1837-1898.
A talapzaton látható a királyné bronz szobra. (2. kép) Az alakot a szobrász egy padon ülve jelenítette meg. A pad gazdag díszítőelemei között akadnak növény- és virágfűzérek, illetve akantuszlevelek is, amelyeket eddig a klasszicista épületek oszlopainak fejezetében láthattunk. A királyné megfogalmazásából kiérződik mindaz, amit a magyar nép imádott királynéjáról gondolt. Szépség, finomság, kedvesség, méltóságteljesség. Érződik rajta egyfajta közvetlen anyai gondoskodás. Ruházatát finoman leomló, de érzékelhetően súlyos anyag alkotja, a szobrász nem dolgozott rajta ki semmilyen apróbb díszítést. Fején díszes korona és fejét fedő fátyol található, amely lágyan omlik le vállára és takarja be részben mindkét karját. Erzsébet királyné híres volt gyönyörű hosszú hajáról, ennek a súlyos hajtömegnek egy része koszorúként elhelyezett hajfonatként díszíti fejét és bukkan elő a korona alól. Bal keze a pad karfájára helyezett virágcsokron nyugszik. Jobb keze lábán nyugszik, de ujjai nem simulnak a lábára, hanem könnyedén felemelkednek. Olyan hatást kelt, mint amikor valaki szórakozottan ujjaival dobol.
Jobb keze mellett a pad karfáján egy bagoly bújik meg, amely a bölcsesség jelképe és talán a királynénak tulajdonított bölcs és diplomatikus viselkedését mutatja ki. (3. kép) Úgy tartották ugyanis, hogy ő volt a legfőbb védelmezője a magyaroknak a Habsburg Birodalomban és közbenjárása nagyban hozzájárult az 1867-es Kiegyezéshez is. Erzsébetet magyarok iránti rajongása sarkallta arra, hogy 1863-ban elkezdjen magyarul tanulni, sőt még egy magyar udvarhölgyet – Ferenczy Ida – is felvett maga mellé. A királyné kissé finom és kedves mosolyával tekint le maga elé, illetve a szobor előtt állókra, kedves magyar alattvalóira.
Ahogy a szobrok történeteit olvasva már megszokhattuk, nem ritkán változtatnak helyet a városban és sokszor születésük körülményei sem egyszerűek. Ahogy Anonymus szobra is több tervváltozatot igényelt, így Erzsébet királyné szobrának tervét is csak a sokadik (pontosabban az ötödik) pályázati kiírásakor fogadta el a zsűri. Az 1898-ban Genfben merénylet áldozatává vált királyné szobrára közadakozást indítottak (akárcsak Vörösmarty Mihály költő szobra számára), és közel két éven belül egy igazi vagyont, másfél millió koronát adományoztak egy méltó emlékmű számára. 36 fős szoborbizottságot hívtak össze, akik az 1902-ben kiírt pályázatra beérkezett művek között nem találtak egyetlen egy megfelelőt sem. Az elsőt még további három sikertelen kiírás (1903, 1909, 1913) és egy világháború követett, míg végül az 1920-as ötödik pályázaton Zala György szobrász pályaművét már méltónak ítélte meg a bizottság. Ünnepélyes felavatására így 1932. szeptember 25-én került sor, de az összegyűlt pénz értéke az idő közben jelentősen leromlott, így az eredeti elképzeléseknél szerényebb kivitelezésre kerülhetett sor. Az Eskü téren (ma Március 15. tér) felállított szobor pedig csak köztéri szobor viszonylatban rövid ideig állhatott a számára kijelölt helyen, ugyanis a II. világháború után 1953-ban lebontották. Szerencsére elkerülte a beolvasztást és 1986-ban ismét felállították jelenlegi helyén.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Narráció
Zala György: Erzsébet királyné szobra
1932
Kevés budapesti szobor van méltatlanabb helyen, mint a magyarok egyik imádott királynőjének, Erzsébet királynénak szobra. Természetesen lehet ezzel vitatkozni, de az eredetileg a Március 15. téren felállított szobor áthelyezése a Döbrentei térre nem tűnik szerencsés döntésnek. Ez a tér gyakorlatilag a forgalmas közlekedési utakkal körbevett csöppnyi zöld terület. Itt fut az Erzsébet-híd le- és felhajtója, itt megy a rakpart valamennyi villamosa. Bár zöld fák veszik körül a szobrot és talapzatát, mégis kissé eldugottnak érezhetjük a helyet. Aki nem tudatosan keresi, az aligha pillantja meg.
A szobor egy kör alakú, alacsony kő emelvényen áll, amelyet már megviselt az időjárás. (1. kép) A töredezett kőlapok alól kikandikál itt-ott a növényzet. A kör közepén elegáns márvány talapzaton arany nyomtatott, klasszikus talpas nagybetűkkel olvasható: Erzsébet királyné és alatta 1837-1898.
A talapzaton látható a királyné bronz szobra. (2. kép) Az alakot a szobrász egy padon ülve jelenítette meg. A pad gazdag díszítőelemei között akadnak növény- és virágfűzérek, illetve akantuszlevelek is, amelyeket eddig a klasszicista épületek oszlopainak fejezetében láthattunk. A királyné megfogalmazásából kiérződik mindaz, amit a magyar nép imádott királynéjáról gondolt. Szépség, finomság, kedvesség, méltóságteljesség. Érződik rajta egyfajta közvetlen anyai gondoskodás. Ruházatát finoman leomló, de érzékelhetően súlyos anyag alkotja, a szobrász nem dolgozott rajta ki semmilyen apróbb díszítést. Fején díszes korona és fejét fedő fátyol található, amely lágyan omlik le vállára és takarja be részben mindkét karját. Erzsébet királyné híres volt gyönyörű hosszú hajáról, ennek a súlyos hajtömegnek egy része koszorúként elhelyezett hajfonatként díszíti fejét és bukkan elő a korona alól. Bal keze a pad karfájára helyezett virágcsokron nyugszik. Jobb keze lábán nyugszik, de ujjai nem simulnak a lábára, hanem könnyedén felemelkednek. Olyan hatást kelt, mint amikor valaki szórakozottan ujjaival dobol.
Jobb keze mellett a pad karfáján egy bagoly bújik meg, amely a bölcsesség jelképe és talán a királynénak tulajdonított bölcs és diplomatikus viselkedését mutatja ki. (3. kép) Úgy tartották ugyanis, hogy ő volt a legfőbb védelmezője a magyaroknak a Habsburg Birodalomban és közbenjárása nagyban hozzájárult az 1867-es Kiegyezéshez is. Erzsébetet magyarok iránti rajongása sarkallta arra, hogy 1863-ban elkezdjen magyarul tanulni, sőt még egy magyar udvarhölgyet – Ferenczy Ida – is felvett maga mellé. A királyné kissé finom és kedves mosolyával tekint le maga elé, illetve a szobor előtt állókra, kedves magyar alattvalóira.
Ahogy a szobrok történeteit olvasva már megszokhattuk, nem ritkán változtatnak helyet a városban és sokszor születésük körülményei sem egyszerűek. Ahogy Anonymus szobra is több tervváltozatot igényelt, így Erzsébet királyné szobrának tervét is csak a sokadik (pontosabban az ötödik) pályázati kiírásakor fogadta el a zsűri. Az 1898-ban Genfben merénylet áldozatává vált királyné szobrára közadakozást indítottak (akárcsak Vörösmarty Mihály költő szobra számára), és közel két éven belül egy igazi vagyont, másfél millió koronát adományoztak egy méltó emlékmű számára. 36 fős szoborbizottságot hívtak össze, akik az 1902-ben kiírt pályázatra beérkezett művek között nem találtak egyetlen egy megfelelőt sem. Az elsőt még további három sikertelen kiírás (1903, 1909, 1913) és egy világháború követett, míg végül az 1920-as ötödik pályázaton Zala György szobrász pályaművét már méltónak ítélte meg a bizottság. Ünnepélyes felavatására így 1932. szeptember 25-én került sor, de az összegyűlt pénz értéke az idő közben jelentősen leromlott, így az eredeti elképzeléseknél szerényebb kivitelezésre kerülhetett sor. Az Eskü téren (ma Március 15. tér) felállított szobor pedig csak köztéri szobor viszonylatban rövid ideig állhatott a számára kijelölt helyen, ugyanis a II. világháború után 1953-ban lebontották. Szerencsére elkerülte a beolvasztást és 1986-ban ismét felállították jelenlegi helyén.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Tájékoztatás egyesületünk központi ügyfélszolgálati irodájának augusztus 2-től érvénybe lépő nyitva tartási rendjéről
Tisztelt tagtársaink, kedves olvasóink!
Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy 2021. augusztus 2-től a VGYKE Regionális Központjában működő ügyfélszolgálati irodánkban személyes megkeresésüket hétfőtől-péntekig 9.00 órától 15.00 óráig, telefonszámainkon, valamint e-mailcímünkön keresztül történő felkeresésüket pedig hétfőtől- péntekig 9.00 órától 16.00 óráig tudjuk fogadni.
Amennyiben személyesen szeretnének ellátogatni ügyfélszolgálati irodánkba, kérjük Önöket, hogy az alábbi telefonszámainkon keresztül előzetesen egyeztessenek időpontot munkatársainkkal, mert kizárólag az időpontra érkezőket tudjuk fogadni.
Örömmel értesítünk mindenkit, hogy következő klubnapunkon is lesz lehetőség a személyes találkozásra a Ferencvárosi Művelődési Központban (1096 Budapest, Haller u. 27.)
Időpont: 2021. augusztus 2. (hétfő) 14.00-16.00 óra között
Téma: klubprogramok megbeszélése, kötetlen beszélgetés egymással és meghívott vendégünkkel.
Meghívott vendégünk:Rózsa Magdolna a Test és Lélekszépítő Alapítványtól, aki meglepetéssel kedveskedik tagjainknak.
Rákosmente lámpásai július 19-én online klubnapot tartottak.
Erre az alkalomra Dupaj Mónika látássérült mentálhigiénés szakembert hívták meg, aki röviden megosztotta a hallgatókkal az élettörténetét. Mónika jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetemen dolgozik oktatásszervezőként. Munkája során számos nehézséggel kellett megküzdenie a látássérültségéből fakadóan, de akarattal, pozitív hozzáállással, valamint a kollégái segítségével sikerült minden akadályt leküzdenie. Mónika egy éve szerzett mentálhigiénés szakképesítést az egyetemen. Ennek okán felajánlotta támogatását sorstársai részére segítő beszélgetések formájában mintegy 2 hónapig térítésmentesen.
Mónika elérhetőségei a lámpásoknál megtalálhatók, bátran jelentkezzen, aki szeretné igénybe venni.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
közösségi civil szervezők
Meghívó Közgyűlésre
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) a VGYKE elnökségének 10/2021. számú határozata alapján 2021. július 28-án 11.00-tól 13.00 óráig közgyűlést tart, melyre szeretettel várjuk minden kedves tagtársunkat és kísérőjét!
Bérelt Autóbuszokkal indulunk 8.30 órától a VGYKE Regionális Központja elől (Szugló u. 81.)
A kirándulással egybekötött közgyűlésre várjuk Önt és kísérőjét is, egész nap nagyon sok érdekes szabadidős programmal kedveskedünk tagjainknak.
A közgyűlés napirendje:
1. Elnöki köszöntő (Fodor Ágnes elnök)
2. Felügyelő bizottság 2020. évi beszámolójának elfogadása
3. A 2020. évi beszámoló és közhasznúsági mellékletei,
valamint a mérlegbeszámoló elnökségi határozatban
történt elfogadásának megerősítése
4. A 2022. évi tagdíj meghatározása
5. Az MVGYOSZ küldöttjeinek kiegészítése
Amennyiben a taggyűlés 11.00-kor nem határozatképes, úgy azt az egyesületi alapszabály IV. fejezet 1/8. pontjában leírtak szerint 30 perccel később a jelenlévő tagság létszámától függetlenül megtartja.
A közgyűlésen való részvételt a helyszínen regisztráció előzi meg, ahol ellenőrzésre kerül a tagsági jogviszony és a 2021 évi tagdíj befizetése, ezért valamennyi tagtársunkat kérjük, hogy feltétlenül hozza magával tagsági könyvét! Felhívjuk figyelmüket, hogy a közgyűlésen megtartandó nyílt szavazáson kizárólag a regisztrációnál átvett szavazó cédulával vehetnek részt!
Tájékoztatjuk, hogy a VGYKE választási szabályzata értelmében a helyszínen további MVGYOSZ küldött jelöltek állítására is van lehetőség.
Az MVGYOSZ küldötteinek listája, melyet ki kell 1 fővel egészíteni, a következő:
Fodor Ágnes
dr. Kiss János
Mészáros Ágnes
dr. Ozvári-Lukács Ádám
A VGYKE a közgyűlés alatt, minden tagtárs és résztvevő személy számára
a Skanzen fogadó Kemencés termében ebédet, rétest és ásványvizet biztosít.
Budapest, 2021. június 28.
Fodor Ágnes
elnök
Balázs Zsanett interjúja Lukács Katalinnal, az LPE elnökével
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete Pest megyében több kistérségi egyesületet működtet.
A VGYKE a szakmai segítségnyújtás mellett fontosnak tartja, hogy a látássérültek helyi szinten, aktívan működő, elfoglaltságot és lelki támaszt egyaránt nyújtó közösségeket hozzanak létre, és tartsanak fenn, illetve tevékenyen működjenek közre a döntéshozatalban és a közéletben. Legújabb sorozatunkban a VGYKE kistérségi egyesületei mutatkoznak be.
Ebben a műsorban a Látássérültek Pilis Völgye Egyesületének tevékenységébe, munkájába nyerhetünk betekintést.
Hangfelvétel készítése, vágása és szerkesztése: Balázs Zsanett
