A Magyar Nemzeti Múzeum raktáraiban a magyar történelem legfontosabb kincseit fedezhetjük fel. Talán emlékeztek, hogy többek között ezt Harry Hill Bandholtznak is köszönhetjük, aki a legenda szerint lovagló ostorával védte meg a Magyar Nemzeti Múzeum lepecsételt ajtaját a fosztogatók elől. Vele már korábban, a Szabadság téren álló szobra kapcsán megismerkedhettünk.
A magyar koronázási jelvények egyikeként számontartott koronázási palástot eredetileg egy zárt, harang alakú miseruhából alakították át. Most kiterítve nézhetjük meg a múzeumban, így egy nagy félkör alakú textil tárul a szemünk elé. Középen függőlegesen egy Y alakú sáv, a félkör ívét követve pedig két vékonyabb sáv osztja fel eltérő területekre az anyagot. A sávokban felirat olvasható. Az eredetileg kékeslila bizánci selyem miseruha felszínét szinte teljesen beborítja a súlyos aranyhímzés. Mára már meleg, sárgás-barna színt vett fel a palást. A szabályos rendben sorakozó figurák mellett az anyagra ráhímzett szövegek is sokat segítenek az alakok felismerésében, az ábrázoltak értelmezésében. A figurák ábrázolása, testtartásuk mind a keletkezési idejére és helyére utalnak. A szigorú szabályok szerint megfestett, szinte merem és szertartásos figurák, mintha csak egy bizánci ikonról vagy kora keresztény festményről, faragásról kerültek volna át a finoman hímzett anyagra.
A palást nyakrészénél gyöngyökkel kivarrt gallér található. Ez alatt, az Y alakú szöveges sáv ipszilonjának felső két szára közötti részben ovális, mandula alakú keretben (ezt mandorlának hívják) középen a legnagyobb figuraként egy trónoló Krisztus látható. A glóriás megváltó lábaival egy oroszlánon és egy sárkányon tapos, jobb kezében keresztet tart. A mandorla jobb oldalán kisebb méretben szintén egy Krisztus alakot látunk. Az ő mandorláját két angyal tartja és a négy evangélista szimbóluma veszi körül. Ezek a szimbólumok az angyal (Máté), a bika (Lukács), az oroszlán (Márk) és a sas (János). Az Y forma bal oldalán szintén mandula alakú keretben Szűz Mária látható, a keretet két térdelő és két kitárt szárnyú angyal tartja. Körülötte szintén láthatók a négy evangélista szimbólumai. A palást alakjai mára már nehezen kivehetők, de így is lenyűgöző részletességgel mutatják be a korabeli szenteket.
Az Y alakú szöveges sáv alatt a kis- és nagypróféták sora látható. Fejüket dicsfény keretezi, mindegyikük kezében könyv vagy tekercs látható, amik a próféciáikra utalnak. Alakjuk mellé nevüket is felhímezték, bár sok esetben ezek alapján már nem tudjuk beazonosítani őket.
A próféták alatti sávban az apostolok kaptak helyet, balról jobbra a következő sorrendben: Péter,Pál,János,Tamás,Jakab,Fülöp,Bertalan,Máté,Iskarióti Júdás,Simon,Júdás Tádé,András. Megjelenítésüknek közös jellemzője, hogy fejüket glória övezi, kezükben könyvet tartanak és trónusukat városfalak, kapuk és tornyok alkotják. Az apostolok ábrázolásai feletti sávban tevékenykedő, városi emberek sokasága látható. Talán kereskedők, katonák, építőmesterek. Megtérített és megtérítendő emberek tömege. Az Y alak függőleges szárán mandula alakú keretben ismét egy Krisztus ábrázolást láthatunk, ezúttal ő is tornyos trónuson ül, baljában könyvet tart és jobbját áldásra emeli.
A palást széléhez legközelebbi sávba a kereszténység első mártírjainak és szentjeinek sorát hímezték kör alakú keretekbe. Az eddigi egész alakos megjelenítéssel ellentétben őket deréktól felfelé hímezték csak. Fejükön korona látható, kezükben legtöbbször országalmát és lándzsát tartanak, amiket a királyok koronázásakor is használtak (a lándzsát váltotta fel a jogar a későbbiekben). Az ábrázolt alakok sora balról jobbra: ismeretlen vértanú (nevét csak részben lehet olvasni, a ruha palásttá való alakításakor tűnhetett el a nevének egy része), Szent Kozma a keleti egyház szentjeként és Szent Damján az ikertestvére, a sárkányölőként ismert katonaszent Szent György,Szent Vince a szőlősgazdák védője. A következő a sorban Szent Gizella,Szent István felesége, aki az eddigiektől eltérően kezében egy kis épületet tart tetején kereszttel. Ez valószínűleg a Veszprémi székesegyház modellje, amelyet ő alapított. Mellette, az Y szárán kisebb kör alakú medalionban ifjú portréja látható, talán Imre herceg. A következő kör alakú keretben Szent István, Vajk néven utolsó fejedelmünk és első királyunk látható. Megkeresztelésekor vette fel az István nevet, így az ő ábrázolása mellé került Szent István, az első keresztény vértanú. Ezek után a szent pápák sora következik. Első I. Szent Kelemen pápa, Szent Péter utódja, majd őt követi Szent II. Sixtus,Szent Kornél és Szent Lőrinc, utóbbi a tűzzel foglalkozók, a szakácsok és cukrászok védőszentje. A szentek kör alakú medalionjait közét növényi indás díszítés tölti ki, amelyek között párba állított madarak láthatók.
Az eredetileg harang alakú miseruhát felirata szerint 1031-ben Szent István király és Gizella királyné adományozta az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony-székesegyháznak. A palásttá való átalakítását a szakemberek az 1300-as, 1400-as évekre teszik, hiszen ekkor jött divatba a vállról lehulló palást. A leírásból is kitűnik, hogy milyen sok figurát hímeztek fel a palástra és azokat milyen részletességgel, nevük megadásával ábrázolták. A palást bizonyos értelemben egy képeskönyvként is értelmezhető, amelyről a hívek leolvashatták a kereszténység korai történetét. Mivel ebben a korban a pap még a híveknek háttal misézett, így ez a funkciója még fontosabbá vált. Arannyal kivarrt díszítése szemet gyönyörködtető értékes műtárggyá teszi, miközben történelmi emlék is. Szent István korából leginkább kőtöredékek maradtak meg, így kész csoda, hogy pont egy ilyen sérülékeny anyag, egy textília mesélhet nekünk az államalapító koráról majd 1000 év távlatából.
A narrációhoz csatolt fotóért köszönet a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
gyengénlátó Archives - Oldal 114 a 287-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Narráció
Magyar koronázási palást Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum raktáraiban a magyar történelem legfontosabb kincseit fedezhetjük fel. Talán emlékeztek, hogy többek között ezt Harry Hill Bandholtznak is köszönhetjük, aki a legenda szerint lovagló ostorával védte meg a Magyar Nemzeti Múzeum lepecsételt ajtaját a fosztogatók elől. Vele már korábban, a Szabadság téren álló szobra kapcsán megismerkedhettünk.
A magyar koronázási jelvények egyikeként számontartott koronázási palástot eredetileg egy zárt, harang alakú miseruhából alakították át. Most kiterítve nézhetjük meg a múzeumban, így egy nagy félkör alakú textil tárul a szemünk elé. Középen függőlegesen egy Y alakú sáv, a félkör ívét követve pedig két vékonyabb sáv osztja fel eltérő területekre az anyagot. A sávokban felirat olvasható. Az eredetileg kékeslila bizánci selyem miseruha felszínét szinte teljesen beborítja a súlyos aranyhímzés. Mára már meleg, sárgás-barna színt vett fel a palást. A szabályos rendben sorakozó figurák mellett az anyagra ráhímzett szövegek is sokat segítenek az alakok felismerésében, az ábrázoltak értelmezésében. A figurák ábrázolása, testtartásuk mind a keletkezési idejére és helyére utalnak. A szigorú szabályok szerint megfestett, szinte merem és szertartásos figurák, mintha csak egy bizánci ikonról vagy kora keresztény festményről, faragásról kerültek volna át a finoman hímzett anyagra.
A palást nyakrészénél gyöngyökkel kivarrt gallér található. Ez alatt, az Y alakú szöveges sáv ipszilonjának felső két szára közötti részben ovális, mandula alakú keretben (ezt mandorlának hívják) középen a legnagyobb figuraként egy trónoló Krisztus látható. A glóriás megváltó lábaival egy oroszlánon és egy sárkányon tapos, jobb kezében keresztet tart. A mandorla jobb oldalán kisebb méretben szintén egy Krisztus alakot látunk. Az ő mandorláját két angyal tartja és a négy evangélista szimbóluma veszi körül. Ezek a szimbólumok az angyal (Máté), a bika (Lukács), az oroszlán (Márk) és a sas (János). Az Y forma bal oldalán szintén mandula alakú keretben Szűz Mária látható, a keretet két térdelő és két kitárt szárnyú angyal tartja. Körülötte szintén láthatók a négy evangélista szimbólumai. A palást alakjai mára már nehezen kivehetők, de így is lenyűgöző részletességgel mutatják be a korabeli szenteket.
Az Y alakú szöveges sáv alatt a kis- és nagypróféták sora látható. Fejüket dicsfény keretezi, mindegyikük kezében könyv vagy tekercs látható, amik a próféciáikra utalnak. Alakjuk mellé nevüket is felhímezték, bár sok esetben ezek alapján már nem tudjuk beazonosítani őket.
A próféták alatti sávban az apostolok kaptak helyet, balról jobbra a következő sorrendben: Péter,Pál,János,Tamás,Jakab,Fülöp,Bertalan,Máté,Iskarióti Júdás,Simon,Júdás Tádé,András. Megjelenítésüknek közös jellemzője, hogy fejüket glória övezi, kezükben könyvet tartanak és trónusukat városfalak, kapuk és tornyok alkotják. Az apostolok ábrázolásai feletti sávban tevékenykedő, városi emberek sokasága látható. Talán kereskedők, katonák, építőmesterek. Megtérített és megtérítendő emberek tömege. Az Y alak függőleges szárán mandula alakú keretben ismét egy Krisztus ábrázolást láthatunk, ezúttal ő is tornyos trónuson ül, baljában könyvet tart és jobbját áldásra emeli.
A palást széléhez legközelebbi sávba a kereszténység első mártírjainak és szentjeinek sorát hímezték kör alakú keretekbe. Az eddigi egész alakos megjelenítéssel ellentétben őket deréktól felfelé hímezték csak. Fejükön korona látható, kezükben legtöbbször országalmát és lándzsát tartanak, amiket a királyok koronázásakor is használtak (a lándzsát váltotta fel a jogar a későbbiekben). Az ábrázolt alakok sora balról jobbra: ismeretlen vértanú (nevét csak részben lehet olvasni, a ruha palásttá való alakításakor tűnhetett el a nevének egy része), Szent Kozma a keleti egyház szentjeként és Szent Damján az ikertestvére, a sárkányölőként ismert katonaszent Szent György,Szent Vince a szőlősgazdák védője. A következő a sorban Szent Gizella,Szent István felesége, aki az eddigiektől eltérően kezében egy kis épületet tart tetején kereszttel. Ez valószínűleg a Veszprémi székesegyház modellje, amelyet ő alapított. Mellette, az Y szárán kisebb kör alakú medalionban ifjú portréja látható, talán Imre herceg. A következő kör alakú keretben Szent István, Vajk néven utolsó fejedelmünk és első királyunk látható. Megkeresztelésekor vette fel az István nevet, így az ő ábrázolása mellé került Szent István, az első keresztény vértanú. Ezek után a szent pápák sora következik. Első I. Szent Kelemen pápa, Szent Péter utódja, majd őt követi Szent II. Sixtus,Szent Kornél és Szent Lőrinc, utóbbi a tűzzel foglalkozók, a szakácsok és cukrászok védőszentje. A szentek kör alakú medalionjait közét növényi indás díszítés tölti ki, amelyek között párba állított madarak láthatók.
Az eredetileg harang alakú miseruhát felirata szerint 1031-ben Szent István király és Gizella királyné adományozta az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony-székesegyháznak. A palásttá való átalakítását a szakemberek az 1300-as, 1400-as évekre teszik, hiszen ekkor jött divatba a vállról lehulló palást. A leírásból is kitűnik, hogy milyen sok figurát hímeztek fel a palástra és azokat milyen részletességgel, nevük megadásával ábrázolták. A palást bizonyos értelemben egy képeskönyvként is értelmezhető, amelyről a hívek leolvashatták a kereszténység korai történetét. Mivel ebben a korban a pap még a híveknek háttal misézett, így ez a funkciója még fontosabbá vált. Arannyal kivarrt díszítése szemet gyönyörködtető értékes műtárggyá teszi, miközben történelmi emlék is. Szent István korából leginkább kőtöredékek maradtak meg, így kész csoda, hogy pont egy ilyen sérülékeny anyag, egy textília mesélhet nekünk az államalapító koráról majd 1000 év távlatából.
A narrációhoz csatolt fotóért köszönet a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Balázs Zsanett interjúi
Újabb állomásához érkezett Balázs Zsanett interjúsorozata. Ezúttal a VGYKE kistérségi egyesületei mutatkoznak be.
Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete (CTLE), interjúalany: Papp Anita, az egyesület elnöke.
Dabas és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete (DATLE), interjúalany: Roicsik Lászlóné Edit, az egyesület elnöke.
VGYKE
Masszázzsal kapcsolatos tájékoztatás: házhoz megy a masszőr!
Forrás: imprintpilates.com
Kedves Tagtársak és Vendégek!
Új szolgáltatás a VGYKE-nél: támogató szolgálatunk és gyógymasszázs szolgáltatásunk szoros együttműködése kapcsán házhoz megy gyógymasszőrünk.
Örömmel tájékoztatjuk, hogy amúgy is széles szolgáltatási palettánk tovább bővül. Gyógy-és nyirokmasszőrünk az Ön által megrendelt időpontban házhoz megy és az Ön otthonában végzi a masszázst.
Szigorú egészségügyi előírásoknak megfelelően maszkban érkezik és dolgozik a masszőr. A masszázshoz szükséges összes kelléket mi szolgáltatjuk. Önnek annyi dolga van, hogy megrendeli és igénybe veszi kényelmi szolgáltatásunkat.
Képernyőolvasóval is olvasható mindkét Szülő-Példa-Érték könyv
Két könyv is felkerült nemrégiben a Könyveink elnevezésű kockába. Címük és részben írójuk is hasonló, de témájuk különböző.
A Szülő-Példa-Érték szerzői dr. Lukács Réka,dr. Ozvári-Lukács Ádám. A VGYKE ezen kiadványa 2020-ban jött ki a nyomdából, és digitálisan egy ideig a Jogi kisokos rovat mellékleteként volt olvasható, ám mostantól már itt, a Könyveinknél található. Különböző jogi eseteket és fogalmakat vesznek górcső alá a szerzők, közben pedig megosztják velünk azon tapasztalataikat, melyeket a tíz, Lámpás klubban tartott beszélgetés során szereztek. Céljuk ezzel az volt, hogy növeljék a látássérült szülők és gyermekek jogtudatosságát, szükség esetén pedig jogi segítséget nyújtsanak nekik.
A Szülő-Példa-Érték II. könyvet Lukács Réka írta, Gy. Dobos Mariann szerkesztette, és 2021-ben jelent meg. Itt a jogi eszközökön túli érdekvédelem, önérvényesítés áll a mű fókuszában. Ezt megelőzően dr. Ozvári-Lukács Ádám és Lukács Réka tartott előadásokat a Lámpás klubokban. Ezek tanulságai mellé levelezésekből és fontos, látássérültek által írt könyvekből emelt be idézeteket a szerző a tíz fejezetbe. A megszólalók kendőzetlen őszinteséggel írtak átélt drámájukról, fel-felbukkanó nehézségeikről. Az ő kitartásuk mindenkinek erőt adhat a hétköznapok küzdelmei során.
Támogatók voltak: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (NFSZK)
Narráció
Strobl Alajos-Schickedanz Albert: Arany János-emlékmű Felállítás: 1893. május 21.
Tavaly ősszel kezdtük kalandozásunkat a budapesti műemlékek és múzeumok között. Mostanra már sok név ismerős lehet, ilyen Schickedanz Alberté is, akinek munkáival a Hősök terén találkozhattunk. A híres emberek, főként költők ábrázolására is találhattunk szép példákat az eddigi narrációk során.
A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épülete előtt elhelyezett Arany János-emlékmű még egy plusz csavart tartogat számunkra. A három alakból álló szoborcsoport (1. kép) hangulata nagyban hasonlít a másik nagy költőnk, Vörösmarty Mihály szobrára a róla elnevezett téren (Korábbi narráció a szoborról). A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, a múzeum főbejárata előtt álló Arany János emlékmű esetében a Schikedanz Albert által tervezett díszes kő talapzaton a központi alakot egy plusz elem emeli ki, míg a mellékalakok egy szinttel lejjebb, szinte a lábai előtt kapnak helyet. A három alak és a Turul madár szobrát bronzból öntötték ki a Strobl által megmintázott gipsz szobrok nyomán.
A költő díszesen faragott, háttámla nélküli kő padon ül (2. kép). Bal lábát kissé előrébb nyújtja, alkarjával köpennyel, kabát szárával takart hátrébb elhelyezkedő jobbján támaszkodik. Bal kezében vaskos könyvet tart. Arckifejezése nagyon hasonlít a már említett Vörösmarty szoboréhoz. Arany János is merengve, elgondolkozva, talán kissé melankolikusan tekint maga elé. Izgalmas elolvasni a szobor készítésére kiírt pályázatnak Arany ábrázolására vonatkozó részletét, amely előírta, hogy a szobrásznak „férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehető találó kifejezésével ülő alakban ábrázolja.” a költőt.
Arany János klasszikus és méltóságteljes módon bemutatott alakjánál azonban sokkal izgalmasabbak a mellékalakok! A férfi és női alak a költő egyik legismertebb művének, a Toldinak szereplői. A férfi maga Toldi Miklós, míg a nőalak Rozgonyi Piroska a Toldi szerelme című elbeszélő költeményéből ismert (Hangoskönyvben itt hallgathatod meg). Rozgonyi Piroska egyszerű ujjatlan, földig érő ruhában ülő figurája érdeklődve tekint a költőre (3. kép). A szobor aprólékos kidolgozását mutatja, hogy a lány által viselt hímzett mellény díszítésének apró virághímzéseinek részletei is könnyen kivehetők. Teste kecsesen csavarodik a mozdulatban, kezében babérkoszorút tart. Hosszú hajfonata derekáig ér. Egész megjelenéséből a nemes egyszerűség sugárzik. A két irodalmi alak megformálásához híres emberek segítségét kérte Strobl Alajos, így PiroskaSzéchenyi Béla gróf leányának, Széchenyi Alicenak vonásait őrzi. A szobrász ekkoriban Alice mellszobrán dolgozott és a lány vállalta, hogy a szoborcsoport Piroska alakjához is kölcsönzi vonásait. A fiatal lány tartását nemcsak nemesi származásának és neveltetésének köszönheti, hanem korának kiváló teniszezője is volt.
Míg Piros alakját egy személynek köszönhetjük, addig Toldi Miklós már egy sokkal komplikáltabb figura (4. kép). A visszaemlékezések szerint Strobl először Pekár Gyulát, korának egyik ismert politikusát, rövid ideig miniszterét és kevésbé elismert íróját kérte fel, hogy Toldinak modellt álljon. A szobrász fia így emlékszik vissza az esetre: „Először édesapám a hatalmas termetű Pekár Gyulát kérte meg modellülésre. Pekár azonban önelégülten, izmait megfeszítve olyan pózokba helyezkedett, hogy Strobl Alajos, aki hiába kérte a természetes, általa diktált pozitúra felvételére, végül is elunta a dolgot, és a második ülés után megköszönte Pekár fáradozásait.” (Strobl Mihály: A gránitoroszlán. Strobl Alajos. 2003. 53.) Toldi végül két férfiből lett összegyúrva. Vonásait egy békési parasztférfitól kapta, míg izmos alakját Porteleky László vívóbajnokról mintázta.
Lássuk, hogyan is formálta meg StroblToldi alakját. A figura ülő pózban látható. Bal kezével behajlított bal lábán támaszkodik, míg jobbjában félelmetes buzogány látható. A fegyver szögletes, szögecses feje a padon nyugszik, Toldi a nyelét megmarkolva támaszkodik rá. A férfi hullámos, vállig érő haja remekül illeszkedik nemcsak a szereplő elképzelt korának férfidivatjába, de egyfajta hősies megjelenést is kölcsönöz neki. Ajkai fölött tömött, kissé felfelé penderített férfias bajusz látható. Tekintete átható, szinte szúrós. Öltözéke katonai mivoltát sugallja, vállát állatbőr fedi. Jobb oldalán sisakja és díszes hüvelyben lévő kardja fekszik, míg a bal oldalán egy díszes pajzs, amelyen egy levágott férfifej. Talán a bibliai történetre, Dávid és Góliát küzdelmére utal és Góliát fejét szimbolizálja. Csizmás lábán sarkantyú található. A múzeumban fellelhető feljegyzésekből megtudhatjuk, hogy Strobl rendkívüli módon figyelt a részletekre, így nemcsak a férfi tökéletes izomzatát örökítette meg aprólékosan, de a korhűségre is adott. A Nemzeti Múzeum gyűjteményéből egy reneszánsz kori buzogányt és vas sarkantyút kölcsönzött ki a mintázáshoz. Ezek közül a buzogány a mai napig megtalálható a múzeumban.
Ne felejtkezzünk el a szoborcsoport még egy fontos szereplőjéről, a Piroska és Toldi alakja között a talapzaton elhelyezett Turul madárról. Szárnyait széttárva, fejét Toldi alakja felé fordítva áll a talapzaton. Feje felett és egyúttal a költő lábai alatt egyszerű, aranybetűs felírat olvasható. Csupa nagybetűkkel Arany, alatta pedig egy aranyozott csillag kapott helyet.
Ha bővebben érdekel a szoborcsoport története, akkor ajánlom figyelmedbe a Magyar Nemzeti Múzeum részletes és izgalmas leírását: Toldi buzogánya
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
A MVGYOSZ taktilis burkolati jelzésekre vonatkozó új állásfoglalása
Kedves Tagjaink és Olvasóink!
Ezúton tájékoztatjuk tagjainkat, hogy május 27-én az MVGYOSZ elnöksége határozatban elfogadta és ezzel hatályba léptette a szövetség taktilis burkolati jelzésekre vonatkozó új állásfoglalását, mely letölthető a honlapjukról.
Beszélgetés Sokacz Anikóval
Kedves Tagok, Érdeklődők!
A zuglói lámpás klub 2021. június 9-én (szerdán) 14 órakor kezdődő Facebook Live eseményének meghívott vendége: Sokacz Anikó (a Zuglói Önkormányzat civil és nemzetiségügyi tanácsnoka, önkormányzati képviselő, KEF elnök), akivel a tanácsnoki munkájáról és a VGYKE-vel való kapcsolatáról beszélgetünk.
Az élő beszélgetés visszanézhető a Közösség Lámpásai Zuglói Látássérültek klubja oldalán.
Kiss Márta
Közösségi civil szervező VGYKE
Közösség Lámpásai projekt Zugló
Májusi klubnap a Kondor Béla Közösségi Házról és egyéb aktuális témákról
2021. május 26-án megtartottuk havi online klubnapunkat, melyen Hajzlinszki Annamária, a Kondor Béla Közösségi ház kommunikációs igazgatója volt vendégünk.
Megtudhattuk Tőle, milyen programokat, eseményeket, lehetőségeket kínál az intézmény látogatói számára a közeljövőben, milyen feltételekkel vehetők igénybe a Közösségi Ház szolgáltatásai, milyen hatással volt a pandémiás helyzet munkájukra, milyen kihívásokkal, nehézségekkel kellett szembenézniük az elmúlt 1 év során.
A kellemes és hasznos beszélgetést követően a húsvéti ünnepkört lezáró Pünkösd hagyományairól emlékeztünk meg.
A 18. Kerületi Lámpás Klub idén ünnepli 5. születésnapját, ami mellett nem mehettünk el szó nélkül. Pár mondatban összefoglaltuk, mi is történt velünk az elmúlt évek során, milyen kitűzött célokat sikerült elérnünk és miket szeretnénk még elérni az elkövetkezendő időszakban.
Klubdélutánunkat néhány közérdekű információval zártuk Egyesületünk hírlevelének aktuális témáiból, híreiből szemezgetve.
Pázmán Krisztina és Juhos Róbert
XVIII. kerületi közösségi civilszervezők
Nem tudhatom…
A kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/358388082820352517/
Emlékezés Radnóti Miklósra a májusi online klubon
2021.05.20.
Radnóti Miklós a hónap szülötte. Online klubunkon a tragikus sorsú költő életét mutattuk be, és csodálatos verseit is meghallgathattátok.
Narráció 36
Strobl Alajos-Schickedanz Albert: Arany János-emlékmű Felállítás: 1893. május 21.
Tavaly ősszel kezdtük kalandozásunkat a budapesti műemlékek és múzeumok között. Mostanra már sok név ismerős lehet, ilyen Schickedanz Alberté is, akinek munkáival a Hősök terén találkozhattunk. A híres emberek, főként költők ábrázolására is találhattunk szép példákat az eddigi narrációk során.
A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épülete előtt elhelyezett Arany János-emlékmű még egy plusz csavart tartogat számunkra. A három alakból álló szoborcsoport (1. kép) hangulata nagyban hasonlít a másik nagy költőnk, Vörösmarty Mihály szobrára a róla elnevezett téren (Korábbi narráció a szoborról). A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, a múzeum főbejárata előtt álló Arany János emlékmű esetében a Schikedanz Albert által tervezett díszes kő talapzaton a központi alakot egy plusz elem emeli ki, míg a mellékalakok egy szinttel lejjebb, szinte a lábai előtt kapnak helyet. A három alak és a Turul madár szobrát bronzból öntötték ki a Strobl által megmintázott gipsz szobrok nyomán.
A költő díszesen faragott, háttámla nélküli kő padon ül (2. kép). Bal lábát kissé előrébb nyújtja, alkarjával köpennyel, kabát szárával takart hátrébb elhelyezkedő jobbján támaszkodik. Bal kezében vaskos könyvet tart. Arckifejezése nagyon hasonlít a már említett Vörösmarty szoboréhoz. Arany János is merengve, elgondolkozva, talán kissé melankolikusan tekint maga elé. Izgalmas elolvasni a szobor készítésére kiírt pályázatnak Arany ábrázolására vonatkozó részletét, amely előírta, hogy a szobrásznak „férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehető találó kifejezésével ülő alakban ábrázolja.” a költőt.
Arany János klasszikus és méltóságteljes módon bemutatott alakjánál azonban sokkal izgalmasabbak a mellékalakok! A férfi és női alak a költő egyik legismertebb művének, a Toldinak szereplői. A férfi maga Toldi Miklós, míg a nőalak Rozgonyi Piroska a Toldi szerelme című elbeszélő költeményéből ismert (Hangoskönyvben itt hallgathatod meg). Rozgonyi Piroska egyszerű ujjatlan, földig érő ruhában ülő figurája érdeklődve tekint a költőre (3. kép). A szobor aprólékos kidolgozását mutatja, hogy a lány által viselt hímzett mellény díszítésének apró virághímzéseinek részletei is könnyen kivehetők. Teste kecsesen csavarodik a mozdulatban, kezében babérkoszorút tart. Hosszú hajfonata derekáig ér. Egész megjelenéséből a nemes egyszerűség sugárzik. A két irodalmi alak megformálásához híres emberek segítségét kérte Strobl Alajos, így PiroskaSzéchenyi Béla gróf leányának, Széchenyi Alicenak vonásait őrzi. A szobrász ekkoriban Alice mellszobrán dolgozott és a lány vállalta, hogy a szoborcsoport Piroska alakjához is kölcsönzi vonásait. A fiatal lány tartását nemcsak nemesi származásának és neveltetésének köszönheti, hanem korának kiváló teniszezője is volt.
Míg Piros alakját egy személynek köszönhetjük, addig Toldi Miklós már egy sokkal komplikáltabb figura (4. kép). A visszaemlékezések szerint Strobl először Pekár Gyulát, korának egyik ismert politikusát, rövid ideig miniszterét és kevésbé elismert íróját kérte fel, hogy Toldinak modellt álljon. A szobrász fia így emlékszik vissza az esetre: „Először édesapám a hatalmas termetű Pekár Gyulát kérte meg modellülésre. Pekár azonban önelégülten, izmait megfeszítve olyan pózokba helyezkedett, hogy Strobl Alajos, aki hiába kérte a természetes, általa diktált pozitúra felvételére, végül is elunta a dolgot, és a második ülés után megköszönte Pekár fáradozásait.” (Strobl Mihály: A gránitoroszlán. Strobl Alajos. 2003. 53.) Toldi végül két férfiből lett összegyúrva. Vonásait egy békési parasztférfitól kapta, míg izmos alakját Porteleky László vívóbajnokról mintázta.
Lássuk, hogyan is formálta meg StroblToldi alakját. A figura ülő pózban látható. Bal kezével behajlított bal lábán támaszkodik, míg jobbjában félelmetes buzogány látható. A fegyver szögletes, szögecses feje a padon nyugszik, Toldi a nyelét megmarkolva támaszkodik rá. A férfi hullámos, vállig érő haja remekül illeszkedik nemcsak a szereplő elképzelt korának férfidivatjába, de egyfajta hősies megjelenést is kölcsönöz neki. Ajkai fölött tömött, kissé felfelé penderített férfias bajusz látható. Tekintete átható, szinte szúrós. Öltözéke katonai mivoltát sugallja, vállát állatbőr fedi. Jobb oldalán sisakja és díszes hüvelyben lévő kardja fekszik, míg a bal oldalán egy díszes pajzs, amelyen egy levágott férfifej. Talán a bibliai történetre, Dávid és Góliát küzdelmére utal és Góliát fejét szimbolizálja. Csizmás lábán sarkantyú található. A múzeumban fellelhető feljegyzésekből megtudhatjuk, hogy Strobl rendkívüli módon figyelt a részletekre, így nemcsak a férfi tökéletes izomzatát örökítette meg aprólékosan, de a korhűségre is adott. A Nemzeti Múzeum gyűjteményéből egy reneszánsz kori buzogányt és vas sarkantyút kölcsönzött ki a mintázáshoz. Ezek közül a buzogány a mai napig megtalálható a múzeumban.
Ne felejtkezzünk el a szoborcsoport még egy fontos szereplőjéről, a Piroska és Toldi alakja között a talapzaton elhelyezett Turul madárról. Szárnyait széttárva, fejét Toldi alakja felé fordítva áll a talapzaton. Feje felett és egyúttal a költő lábai alatt egyszerű, aranybetűs felírat olvasható. Csupa nagybetűkkel Arany, alatta pedig egy aranyozott csillag kapott helyet.
Ha bővebben érdekel a szoborcsoport története, akkor ajánlom figyelmedbe a Magyar Nemzeti Múzeum részletes és izgalmas leírását: Toldi buzogánya
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Sok szeretettel hívunk következő online klubunkra, melyet 2021. június 1-jén, kedden délután 14:00-órától tartunk, és amely a Rákosmente Közösség lámpásai, mentoraiFacebook-oldalán érhető el.
Az online klubunkon kollégánkkal, Miks-Rédai Csabával, a Hangos Hírmondó és a „Home Office-ban a látássérültek”Youtube videósorozat egyik készítőjével beszélgetünk. Csabi látássérültként való hozzáállása a munkához, az élethez mindannyiunknak példaértékű.
Szóba kerülnek az aktualitások, és Jana szokás szerint megörvendeztet bennünket egy kis muzsikával.
Amennyiben lehetőségetek van, kérjük, csatlakozzatok hozzánk!
Júliusban minden valószínűség szerint személyesen is találkozhatunk!
Addig is vigyázzatok magatokra és kívánunk mindannyiótoknak jó egészséget!
Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ill. ha van olyan személy, aki szívesen segítene önkéntesként a klub és más programok lebonyolításában, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot!
Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg
Narráció
Egressy Gábor: Petőfi-dagerrotípia
1845. nyara
A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében számtalan értékes műtárgy található, de ezek közül is talán a legizgalmasabb a híres költő, Petőfi Sándor egyetlen fennmaradt hiteles fotográfiája. Maradtak fenn persze festmények, rajzok, metszetek és írásos visszaemlékezések is Petőfi Sándor alakjáról, de ez a dagerrotípia az egyetlen, ami hűen tükrözi a költő alakját. Maga a készítő is híres ember volt. Egressy Gábor ugyanis korának kedvelt színészeként, hobbi fotográfusként volt ismert.
Maga a tárgy tenyérnyi, 9,9 × 6,8 cm méretű. A portré deréktól felfelé örökíti meg Petőfit, a technika tulajdonságaiból adódóan nem is a ma ismert fotók részletességével rendelkezik. A dagerrotípia az első fotográfiai képrögzítő eljárásként ismeretes, és a francia Louis Jacques-Mandé Daguerre-ről kapta a nevét, akinek köszönhetően 1839-ben a nagyközönség is megismerhette a módszert. A dagerrotípia készítése nem volt egyszerű és gyors feladat. Először is az ezüstözött rézlemezt polírozni és tisztítani kellett, jódgőzzel érzékenyíteni és csak ezek után helyezhették a kamerába. A művelet ekkor sem ért véget, ugyanis a portré alanyának 15-30 percig kellett mozdulatlanul pózolni a kamera előtt. Az elkészült képet később meleg higanygőzzel hívták elő és sós vízzel is kezelték. Az így elkészült lemez nagyon sérülékeny volt, így jellemzően üveglap mögött tárolták. Mindez meg is látszik magán a dagerrotípián: a képet számtalan világos karcolás fedi, néhol sötétebb ütődéstől származó foltok fedik. Az ezüst bevonat miatt a kép idővel sötétedni kezdett a kép szélétől kezdve körben kékes-barnás sávban. A kép készítése után többször gazdát cserélt, majd nyoma veszett, míg végül az 1950-es években előkerült és Escher Károly fotográfusnak adták tisztításra. Számunkra a Petőfi Irodalmi Múzeum egy tisztítás előtti felvételt adott, ami talán még különlegesebb, mint a megtisztított példány.
A költő egy a nézőnek oldalt fordított szék támláján átveti bal karját és a háttámla előtt jobb kezével fogja meg a bal kézfejét. Fekete atillát visel, azaz zsinórokkal és gombokkal díszített zubbony vagy rövid öltöny. A költő felsőtestével felénk fordul, fejét kissé oldalra és lefelé billenti. Homályosan kivehető, hogy bajszot és állát fedő kis kecskeszakállat visel. Rövid, sötét haja dús és hullámos. Az ábrázolásában talán a leginkább a tekintete fogja meg a szemlélőt. Szinte rabul ejt minket a céltudatos fiatalember tekintete. A merev tekintet annál is érdekesebb, mivel a dagerrotípia technikai jellemzőjéből adódóan, ahogy írtam akár fél óráig is mozdulatlanul kellett ülnie, hogy pontosan készüljön el a felvétel. A kissé dacos, lázadó arckifejezés mellett ez a tekintet még több száz év után is élő, kapcsolatot teremt a kép nézőjével. A mozdulattal kísérve pedig akár az az érzetünk is támadhat, hogy a költő egy kellemes délutáni beszélgetés során velünk szemben ül.
Ha érdekel a Petőfi-dagerrotípia részletes története, akkor érdemes meghallgatni Dr. Kovács Idával, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmúzeológusával készített videót:
A narráció mellékleteként látható fotó a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona, köszönet érte.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
