Bizony elég furcsa dolgok a köztéri szobrok! Néha ugyanis útra kelnek és átköltöznek a város egy másik pontjára. Ugyanilyen „helyváltoztató” szobor a ma az Erzsébet teret díszítő Danubius kút is. Az először 1883. október 22-én felavatott kút eredetileg a Kálvin teret díszítette, csak 1959-ben költözött át jelenlegi helyére. A szoborcsoportot eredeti formájában Fessler Leónak köszönhetjük, az allegorikus alakoknak pedig Ybl Miklós építész álmodott méltó kútépítményt. A második világháborúban súlyosan megsérült kút újbóli felállításáról 1951-ben kezdtek el gondolkozni. A nyolc évvel később másodszor is felavatott kutat Győri Dezső szobrászművésznek köszönhetjük. Már a megalkotásának körülményei is kalandosak és számtalan városi legenda övezi, de először nézzük meg alaposabban a négy szoboralakot!
A történelmi Magyarország négy nagy folyóját jelképező allegorikus alakok neo-reneszánsz kút medencéin foglalnak helyet (1. kép). Az alapot biztosító többkaréjos íves kő medencén akárcsak valami szobortalapzaton ücsörög a Tisza, Dráva és a Száva folyókat megszemélyesítő, lenge ruházatú női alakok. Mindegyik a rá jellemző tárgyat (attribútumot) tartja ölében vagy kezében. A fejük felett gazdagon faragott medence tálja olyan hatást kelt, mintha csak a heves esőktől vagy a nyári tűző napsütéstől szeretné megóvni a klasszikus szépségű alakokat. A medence legalsó, a szobrok feje felett található tálját halakkal, kagylókkal és más, a vízi világhoz kötődő elemekkel díszítették alkotói. Ismerjük meg jobban a folyókat megszemélyesítő nőalakokat!
Itt van elsőként a ’Tisza’ (2. kép). A hölgy kezében halakkal teli hálót tart, kezeivel kecsesen bontogatja a halászhálót és veszi szemügyre annak gazdagság zsákmányát. Vállára omló haját koszorú díszíti. Felsőteste társaiéhoz hasonlóan meztelen, látni engedi idomait. Deréktól lefelé dúsan redőzött lepel fedi, a mester részletgazdagon és élethűen faragta ki a lágy anyag gyűrődéseit. A textil alatt tökéletesen kivehető a lábak mozdulata, ahogy bal behajlított lábát kissé maga alá húzza.
Mellette ül a ’Dráva’, ölében csigák sokasága látható. (3. kép) Haját szalaggal, babérkoszorúval és kagylóval díszítő nőalak állát bal kezében nyugtatva, elgondolkozva tekint maga elé. Közben jobb lába elfektetett klasszikus faragott kő vázán pihen. Egyetlen öltözéke neki is a derekát és lábait fedő lepel.
Végül itt van a ’Száva’, lábainál sast ábrázoló címerrel. (4. kép) Háta közepéig, derekáig érő hullámos dús hajába mintha csak a szél kapott volna bele, fejét babérkoszorú ékesíti. Testtartása könnyed és egyben férfias: behajlított bal lábát jobb térdén nyugtatja oly módon, hogy baljának bokája jobb térdén nyugszik. A nőalak a távolba réved, miközben kezeit lábán nyugtatja.
Fedetlen bájaikkal akár erotikus megjelenésűek is lehetnének ezek az alakok, ám elnézve őket ez eszünkbe sem jut. Tagjaik erősek, férfiasak, hatalmas és erőtől duzzadó testük leginkább Michelangelo alakjait idézik emlékezetünkbe. A női alakok között dús szakállú, bajszos, hosszú hajú tengeri istenek arcképeit faragták a kút testére.
A kút legfelső medencetálján, győzedelmes pózban látható a Dunát jelképező férfialak. A hosszú hajú és szakállú, atlétákat is megszégyenítő izomzattal rendelkező férfi ágyékát lepel borítja. Bal kezében nagyméretű kagylót tart, jobbjával óriási evezőn támaszkodik. Jobb lábát egy delfinen nyugtatja. Klasszikus, komoly arca szintén Michelangelót, méghozzá Mózes szobrát idézi. (Ha érdekel a világhírű reneszánsz szobor, a róla készült narrációt itt elolvashatod.)
Említettem, hogy több történet is él a városi emlékezetben arról, hogy miért döntött úgy korának egyik legbefolyásosabb pénzintézete, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, hogy egy ilyen drága köztéri alkotással ajándékozza meg a fővárost. Az egyik elképzelés szerint az eredetileg a Ferenciek terére tervezett kút felállítása mellett azért döntött a takarékpénztár, mert a Ferenciek terén álló épületének homlokzata előrébb ugrott az engedélyezett terveken megjelöltnél és lelkiismeretfurdalásuktól vezérelve írták ki a pályázatot. Talán egy kicsit hihetőbb az a magyarázat, hogy bírósági döntés kötelezte a homlokzati túlnyúlás miatt a pénzintézetet egy ilyen művészeti alkotás adományozására. A cég persze megpróbálta húzni a költséges művészeti kártérítés megrendelését, ám ekkor Budapest polgármestere felállíttatta a bankkal szemben a város első nyilvános vécéjét. Ez persze elég nagy motivációt jelentett!
Ha szeretnél többet megtudni a Danubius kút történetéről, akkor érdemes meghallgatni a Gönczi Ambrussal, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével készített izgalmas beszélgetést: 9.tv – Ferencvárosi séták – Danubius Kút – YouTube
Somogyi-Rohonczy Zsófia
gyengénlátó Archives - Oldal 128 a 289-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Narráció 16
A Danubius kút allegorikus figurái
Erzsébet tér
Bizony elég furcsa dolgok a köztéri szobrok! Néha ugyanis útra kelnek és átköltöznek a város egy másik pontjára. Ugyanilyen „helyváltoztató” szobor a ma az Erzsébet teret díszítő Danubius kút is. Az először 1883. október 22-én felavatott kút eredetileg a Kálvin teret díszítette, csak 1959-ben költözött át jelenlegi helyére. A szoborcsoportot eredeti formájában Fessler Leónak köszönhetjük, az allegorikus alakoknak pedig Ybl Miklós építész álmodott méltó kútépítményt. A második világháborúban súlyosan megsérült kút újbóli felállításáról 1951-ben kezdtek el gondolkozni. A nyolc évvel később másodszor is felavatott kutat Győri Dezső szobrászművésznek köszönhetjük. Már a megalkotásának körülményei is kalandosak és számtalan városi legenda övezi, de először nézzük meg alaposabban a négy szoboralakot!
A történelmi Magyarország négy nagy folyóját jelképező allegorikus alakok neo-reneszánsz kút medencéin foglalnak helyet (1. kép). Az alapot biztosító többkaréjos íves kő medencén akárcsak valami szobortalapzaton ücsörög a Tisza, Dráva és a Száva folyókat megszemélyesítő, lenge ruházatú női alakok. Mindegyik a rá jellemző tárgyat (attribútumot) tartja ölében vagy kezében. A fejük felett gazdagon faragott medence tálja olyan hatást kelt, mintha csak a heves esőktől vagy a nyári tűző napsütéstől szeretné megóvni a klasszikus szépségű alakokat. A medence legalsó, a szobrok feje felett található tálját halakkal, kagylókkal és más, a vízi világhoz kötődő elemekkel díszítették alkotói. Ismerjük meg jobban a folyókat megszemélyesítő nőalakokat!
Itt van elsőként a ’Tisza’ (2. kép). A hölgy kezében halakkal teli hálót tart, kezeivel kecsesen bontogatja a halászhálót és veszi szemügyre annak gazdagság zsákmányát. Vállára omló haját koszorú díszíti. Felsőteste társaiéhoz hasonlóan meztelen, látni engedi idomait. Deréktól lefelé dúsan redőzött lepel fedi, a mester részletgazdagon és élethűen faragta ki a lágy anyag gyűrődéseit. A textil alatt tökéletesen kivehető a lábak mozdulata, ahogy bal behajlított lábát kissé maga alá húzza.
Mellette ül a ’Dráva’, ölében csigák sokasága látható. (3. kép) Haját szalaggal, babérkoszorúval és kagylóval díszítő nőalak állát bal kezében nyugtatva, elgondolkozva tekint maga elé. Közben jobb lába elfektetett klasszikus faragott kő vázán pihen. Egyetlen öltözéke neki is a derekát és lábait fedő lepel.
Végül itt van a ’Száva’, lábainál sast ábrázoló címerrel. (4. kép) Háta közepéig, derekáig érő hullámos dús hajába mintha csak a szél kapott volna bele, fejét babérkoszorú ékesíti. Testtartása könnyed és egyben férfias: behajlított bal lábát jobb térdén nyugtatja oly módon, hogy baljának bokája jobb térdén nyugszik. A nőalak a távolba réved, miközben kezeit lábán nyugtatja.
Fedetlen bájaikkal akár erotikus megjelenésűek is lehetnének ezek az alakok, ám elnézve őket ez eszünkbe sem jut. Tagjaik erősek, férfiasak, hatalmas és erőtől duzzadó testük leginkább Michelangelo alakjait idézik emlékezetünkbe. A női alakok között dús szakállú, bajszos, hosszú hajú tengeri istenek arcképeit faragták a kút testére.
A kút legfelső medencetálján, győzedelmes pózban látható a Dunát jelképező férfialak. A hosszú hajú és szakállú, atlétákat is megszégyenítő izomzattal rendelkező férfi ágyékát lepel borítja. Bal kezében nagyméretű kagylót tart, jobbjával óriási evezőn támaszkodik. Jobb lábát egy delfinen nyugtatja. Klasszikus, komoly arca szintén Michelangelót, méghozzá Mózes szobrát idézi. (Ha érdekel a világhírű reneszánsz szobor, a róla készült narrációt itt elolvashatod.)
Említettem, hogy több történet is él a városi emlékezetben arról, hogy miért döntött úgy korának egyik legbefolyásosabb pénzintézete, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, hogy egy ilyen drága köztéri alkotással ajándékozza meg a fővárost. Az egyik elképzelés szerint az eredetileg a Ferenciek terére tervezett kút felállítása mellett azért döntött a takarékpénztár, mert a Ferenciek terén álló épületének homlokzata előrébb ugrott az engedélyezett terveken megjelöltnél és lelkiismeretfurdalásuktól vezérelve írták ki a pályázatot. Talán egy kicsit hihetőbb az a magyarázat, hogy bírósági döntés kötelezte a homlokzati túlnyúlás miatt a pénzintézetet egy ilyen művészeti alkotás adományozására. A cég persze megpróbálta húzni a költséges művészeti kártérítés megrendelését, ám ekkor Budapest polgármestere felállíttatta a bankkal szemben a város első nyilvános vécéjét. Ez persze elég nagy motivációt jelentett!
Ha szeretnél többet megtudni a Danubius kút történetéről, akkor érdemes meghallgatni a Gönczi Ambrussal, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével készített izgalmas beszélgetést: 9.tv – Ferencvárosi séták – Danubius Kút – YouTube
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció
A Danubius kút allegorikus figurái
Erzsébet tér
Bizony elég furcsa dolgok a köztéri szobrok! Néha ugyanis útra kelnek és átköltöznek a város egy másik pontjára. Ugyanilyen „helyváltoztató” szobor a ma az Erzsébet teret díszítő Danubius kút is. Az először 1883. október 22-én felavatott kút eredetileg a Kálvin teret díszítette, csak 1959-ben költözött át jelenlegi helyére. A szoborcsoportot eredeti formájában Fessler Leónak köszönhetjük, az allegorikus alakoknak pedig Ybl Miklós építész álmodott méltó kútépítményt. A második világháborúban súlyosan megsérült kút újbóli felállításáról 1951-ben kezdtek el gondolkozni. A nyolc évvel később másodszor is felavatott kutat Győri Dezső szobrászművésznek köszönhetjük. Már a megalkotásának körülményei is kalandosak és számtalan városi legenda övezi, de először nézzük meg alaposabban a négy szoboralakot!
A történelmi Magyarország négy nagy folyóját jelképező allegorikus alakok neo-reneszánsz kút medencéin foglalnak helyet (1. kép). Az alapot biztosító többkaréjos íves kő medencén akárcsak valami szobortalapzaton ücsörög a Tisza, Dráva és a Száva folyókat megszemélyesítő, lenge ruházatú női alakok. Mindegyik a rá jellemző tárgyat (attribútumot) tartja ölében vagy kezében. A fejük felett gazdagon faragott medence tálja olyan hatást kelt, mintha csak a heves esőktől vagy a nyári tűző napsütéstől szeretné megóvni a klasszikus szépségű alakokat. A medence legalsó, a szobrok feje felett található tálját halakkal, kagylókkal és más, a vízi világhoz kötődő elemekkel díszítették alkotói. Ismerjük meg jobban a folyókat megszemélyesítő nőalakokat!
Itt van elsőként a ’Tisza’ (2. kép). A hölgy kezében halakkal teli hálót tart, kezeivel kecsesen bontogatja a halászhálót és veszi szemügyre annak gazdagság zsákmányát. Vállára omló haját koszorú díszíti. Felsőteste társaiéhoz hasonlóan meztelen, látni engedi idomait. Deréktól lefelé dúsan redőzött lepel fedi, a mester részletgazdagon és élethűen faragta ki a lágy anyag gyűrődéseit. A textil alatt tökéletesen kivehető a lábak mozdulata, ahogy bal behajlított lábát kissé maga alá húzza.
Mellette ül a ’Dráva’, ölében csigák sokasága látható. (3. kép) Haját szalaggal, babérkoszorúval és kagylóval díszítő nőalak állát bal kezében nyugtatva, elgondolkozva tekint maga elé. Közben jobb lába elfektetett klasszikus faragott kő vázán pihen. Egyetlen öltözéke neki is a derekát és lábait fedő lepel.
Végül itt van a ’Száva’, lábainál sast ábrázoló címerrel. (4. kép) Háta közepéig, derekáig érő hullámos dús hajába mintha csak a szél kapott volna bele, fejét babérkoszorú ékesíti. Testtartása könnyed és egyben férfias: behajlított bal lábát jobb térdén nyugtatja oly módon, hogy baljának bokája jobb térdén nyugszik. A nőalak a távolba réved, miközben kezeit lábán nyugtatja.
Fedetlen bájaikkal akár erotikus megjelenésűek is lehetnének ezek az alakok, ám elnézve őket ez eszünkbe sem jut. Tagjaik erősek, férfiasak, hatalmas és erőtől duzzadó testük leginkább Michelangelo alakjait idézik emlékezetünkbe. A női alakok között dús szakállú, bajszos, hosszú hajú tengeri istenek arcképeit faragták a kút testére.
A kút legfelső medencetálján, győzedelmes pózban látható a Dunát jelképező férfialak. A hosszú hajú és szakállú, atlétákat is megszégyenítő izomzattal rendelkező férfi ágyékát lepel borítja. Bal kezében nagyméretű kagylót tart, jobbjával óriási evezőn támaszkodik. Jobb lábát egy delfinen nyugtatja. Klasszikus, komoly arca szintén Michelangelót, méghozzá Mózes szobrát idézi. (Ha érdekel a világhírű reneszánsz szobor, a róla készült narrációt itt elolvashatod.)
Említettem, hogy több történet is él a városi emlékezetben arról, hogy miért döntött úgy korának egyik legbefolyásosabb pénzintézete, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, hogy egy ilyen drága köztéri alkotással ajándékozza meg a fővárost. Az egyik elképzelés szerint az eredetileg a Ferenciek terére tervezett kút felállítása mellett azért döntött a takarékpénztár, mert a Ferenciek terén álló épületének homlokzata előrébb ugrott az engedélyezett terveken megjelöltnél és lelkiismeretfurdalásuktól vezérelve írták ki a pályázatot. Talán egy kicsit hihetőbb az a magyarázat, hogy bírósági döntés kötelezte a homlokzati túlnyúlás miatt a pénzintézetet egy ilyen művészeti alkotás adományozására. A cég persze megpróbálta húzni a költséges művészeti kártérítés megrendelését, ám ekkor Budapest polgármestere felállíttatta a bankkal szemben a város első nyilvános vécéjét. Ez persze elég nagy motivációt jelentett!
Ha szeretnél többet megtudni a Danubius kút történetéről, akkor érdemes meghallgatni a Gönczi Ambrussal, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével készített izgalmas beszélgetést: 9.tv – Ferencvárosi séták – Danubius Kút – YouTube
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Rokkant parkolóhelyet jelöltek ki az irodaháznál
Forrás: iroda.hu
Tisztelt Tagtársaink, Kedves Olvasóink!
Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a VGYKE Regionális Központ közelében, az irodaház sarkánál (1141 Budapest, Szugló utca 81.) rokkant parkolóhelyet jelöltek ki azok számára, akik autóval érkeznek egyesületünkhöz.
VGYKE
Rákosmente első online klubja az advent jegyében
2020. december 2-án Rákosmente lámpásai megtartották első élő online klubjukat a Facebookon.
A téma az aktualitások megosztása után az advent volt, a résztvevő klubtagok rövid ismertetőt hallhattak az időszak történetéről. Dsida Jenő„Itt van a szép karácsony” című versével pedig Péter kedveskedett mindannyiuknak.
A klub a hagyományoknak megfelelően a név- és születésnaposok felköszöntésével fejeződött be.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civilszervezők
Leltár a Láthatár Segédeszköz Boltban
Kedves Olvasóink!
Láthatár Segédeszköz Boltunk január 15-én leltár miatt zárva tart!
Személyes vásárlásra csak időpontfoglalás után van lehetőség! Időpontot foglalni a lathatar@vgyke.com címen, vagy a +36-70-383-3611 és +36 30 513 1830-as telefonszámon lehet.
Az üzlethelyiségben a maszk viselése kötelező!
A bolt munkatársain kívül csak egy vásárló (kísérővel) tartózkodhat az üzletben!
Online vásárlásra is van lehetőség webáruházunkban, itt részletes leírást, készletinformációt találhatnak termékeinkről.
Vásárlás esetén a csomagot szerződött futár partnerünk házhoz is szállítja.
VGYKE
Az év első klubnapja Ferencvárosban
Kedves Tagjaink!
A járványhelyzetre való tekintettel 2021. január 12-én 11 órától online klubnapot
tartunk, melyet Facebook oldalunkon élőben közvetítünk, illetve megosztásra kerül az adást követően.
Meghívott vendég: dr. Ozvári-Lukács Ádám jogász, aki a „Szülő-Példa-Érték” c. pályázatot ismerteti.
Minden kedves tagunknak Boldog Új Évet kívánunk!
Tanai Csaba és Szalai Miklósné Tündi
Közösségi CivilSzervezők
Hermész szobrát a hátunk mögött hagyva, a Váci utca kirakatai között sétálva haladunk tovább. Az egykori Pesti városfal végét jelző Váci kapu helyére érve már a Vörösmarty térre nyílik rálátásunk. Érdekesség, hogy az egykori városkapu helyét és formáját az eltérő színű kőburkolat jelzi a lába elé néző sétálónak. A Vörösmarty tér impozáns épületei között pedig az 1908 május 24-én felavatott nagy magyar költő előtt tisztelgő szoborcsoporttal ismerkedhetünk meg.
Az időjárás viszontagságai, a téli hideg nem kedvez a carrarai márványnak és a haraszti mészkőnek, amiből az alakokat és a talapzatot kifaragták, így a téli hónapokra letakarják a szobrot. Műanyaggal van beborítva most is, így egy 1958-as régi fotót hoztam illusztrációként. Érdemes megfigyelni, hogy mennyire más volt 60 évvel ezelőtt a tér. A szoborra magas fák árnya vetült, a háttérben pedig autó és busz is látható, hiszen a mai sétatéren egykoron élénk autóforgalom folyt, sőt még autószalonok is helyet kaptak.
Ahogy a mellékelt képen is látható, a szoborcsoport alakjai jócskán meghaladják az embernagyságot. A csoport felett, óriási kő padján ülő költő alakja 330 centiméter magas, míg a lábainál a korabeli magyar társadalmat szimbolizáló tömeget alkotó figurák 275 centiméteresek. A költőt egyszerű ruházatában örökítették meg a szobrászok (Kallos Ede és Telcs Ede), de az ábrázoláson feltűnik a Vörösmartyra jellemző, nyakába kötött kis kendő is. Az ülő alak jobb lábán nyugtatja mindkét kezét, kissé előre hajol és elgondolkozva tekint maga elé. Padjának talapzatán a Szózat jól ismert sorai olvashatók a kőbe vésve csupa nagybetűvel: „Hazádnak rendületlenül legyél híve oh magyar”
Miután tiszteletünket tettük a költőnél, merüljünk el a korabeli társadalom sztereotipizált tagjait megörökítő alakok sokaságában a Márkus Géza által tervezett talapzat alsóbb részén. A szobrász elképzelése szerint az alakok a Szózatot hallgatják, így arckifejezésükre egyfajta áhítat jellemző. A szobortömeg két nagy csoportra bomlik. Szemben állva a szoborcsoporttal a bal oldali szoborcsoportot szemlélve, balról jobbra haladva a következő figurákat ismerhetjük meg. Az első három alak talán egy kézműves család tagjait ábrázolja. A kötényt viselő bajszos férfi jobb karjával a hozzá húzódó, mezítlábas kisfia vállát karolja át. Bal karjába fiatal felesége karol, a nő jobb kezével könnyedén az egész szoborcsoport valamennyi alakját összekötő virágfűzért vagy babérkoszorút emeli. A nő szája kissé nyitva, mintha a költeményt énekelné vagy szavalná társaival. Tovább haladva gazdagabb öltözetű kislány látható, kezében kis virágcsokrot tart. Bal kezét fátylat viselő, elegáns ruhájú anyja fogja. A fátylat mintha csak egy szellő vagy egy mozdulat energiája mozdítaná meg. Ezzel az ábrázolással a szobrász élettel, mozgalmassággal tölti meg az alakokat. Mellettük idősödő, méltóságteljes szakállat és bajszot viselő férfi látható a 19. századi jellegzetes férfi öltözékben. Egyszerű szabású kabát zsinórozással, lábszár középig érő jellegzetes csizma a lábán. Fejével az eddigi alakoktól elfordul, ellentétes irányba néz, bal karjába kiskamasz fiatal lánya karol. Térjünk át a tömeg másik nagy csoportjának, a néző számára jobb oldalon látható alakoknak a megismerésére. Haladjunk az ő esetükben jobbról balra, az emlékmű központi tengelye velé. Jobb szélén szintén egy háromtagú család látható, középen a valószínűleg kétkezi munkás férfi, amelyre a jobb vállán nyugvó ásó utal. Balján fiatal felesége hajtja férje vállára fejét, kezében ő is kis virágcsokrot szorongat. Az apa bal oldalán nagyobbacska fia énekel komoly arccal. A fiú jobb kezében virágcsokor, baljában talán könyvet tart, amellyel a tanulás általi felemelkedést jelképezi.
A fiúcska mellett álló, zászlót tartó fiatal férfi az egyik legérdekesebb figurája a csoportnak. Alakját egy valós személyről mintázta Telcs Ede. Ő Yrjö Liipola finn szobrász, aki a cári uralom elől menekül Finnországból hazánkba és 1904 és 1934 között tevékenykedett Magyarországon. Művészeti munkája mellett politikai tevékenységet is folytatott, konzulként is dolgozott. A szoborcsoport készítése idején pedig Telcs Ede diákja volt, így lehetett ő a zászlót tartó diák modellje. Tőle balra, idős bajszos pásztor alakja támaszkodik botjára, mellette fiatal anya látható gyermekeivel. Érdemes körbe sétálni a szoborcsoportot, ugyanis izgalmas alakokkal találkozhatunk a hátsó talapzaton is, sőt az eddig megismert alakokról is teljesebb képet kaphatunk. Vitathatatlan, hogy míg a szobor frontján több a társadalom módosabb tagjainak az ábrázolása, a hátsó felén a szegényebb rétegek kerültek megmutatásra. Szerényebb öltözetű fiatal lányok és férfiak, kezükben tartva munkaeszközeiket. A csoport megrázó ábrázolása a kendős idős asszony, akinek ráncos arcán megmutatkozik dolgos élete minden küzdelme. Mellette álló mezítlábas fiatal fiút, talán unokáját, védelmezőn karolja át.
Érzelmekkel telített szoborcsoportot ismerhettünk meg Kallos Ede és Telcs Ede munkájában, de tartogat még számunkra egy romantikus történetet az alkotás. A népszerű anekdota szerint, amikor gyűjtést szerveztek a szobor elkészítésére, egy Liszkay János nevű koldus is úgy döntött, hogy hozzájárul a nagy költő emlékművének elkészítéséhez. Nem volt más kincse, így az édesanyjától örökölt ezüst húszkrajcárost, másnéven Máriás, küldte el a bizottságnak, akiket úgy megérintett a felajánlás, hogy azt változatlan formában be is építették a szoborba. A mára már megfeketedett pénzérme a szoborcsoport jobb oldalán, két gyermekével ábrázolt anya mellett, kezében tartott kisgyermeke közelében található.
Az illusztrációként használt fotó a fortepan.hu oldalról származik. Képszáma 16208, adományozója Kotnyek Antal.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció 15
Forrás: fortepan.hu
Vörösmarty szobor
Kedves Olvasó!
Hermész szobrát a hátunk mögött hagyva, a Váci utca kirakatai között sétálva haladunk tovább. Az egykori Pesti városfal végét jelző Váci kapu helyére érve már a Vörösmarty térre nyílik rálátásunk. Érdekesség, hogy az egykori városkapu helyét és formáját az eltérő színű kőburkolat jelzi a lába elé néző sétálónak. A Vörösmarty tér impozáns épületei között pedig az 1908 május 24-én felavatott nagy magyar költő előtt tisztelgő szoborcsoporttal ismerkedhetünk meg.
Az időjárás viszontagságai, a téli hideg nem kedvez a carrarai márványnak és a haraszti mészkőnek, amiből az alakokat és a talapzatot kifaragták, így a téli hónapokra letakarják a szobrot. Műanyaggal van beborítva most is, így egy 1958-as régi fotót hoztam illusztrációként. Érdemes megfigyelni, hogy mennyire más volt 60 évvel ezelőtt a tér. A szoborra magas fák árnya vetült, a háttérben pedig autó és busz is látható, hiszen a mai sétatéren egykoron élénk autóforgalom folyt, sőt még autószalonok is helyet kaptak.
Ahogy a mellékelt képen is látható, a szoborcsoport alakjai jócskán meghaladják az embernagyságot. A csoport felett, óriási kő padján ülő költő alakja 330 centiméter magas, míg a lábainál a korabeli magyar társadalmat szimbolizáló tömeget alkotó figurák 275 centiméteresek. A költőt egyszerű ruházatában örökítették meg a szobrászok (Kallos Ede és Telcs Ede), de az ábrázoláson feltűnik a Vörösmartyra jellemző, nyakába kötött kis kendő is. Az ülő alak jobb lábán nyugtatja mindkét kezét, kissé előre hajol és elgondolkozva tekint maga elé. Padjának talapzatán a Szózat jól ismert sorai olvashatók a kőbe vésve csupa nagybetűvel: „Hazádnak rendületlenül legyél híve oh magyar”
Miután tiszteletünket tettük a költőnél, merüljünk el a korabeli társadalom sztereotipizált tagjait megörökítő alakok sokaságában a Márkus Géza által tervezett talapzat alsóbb részén. A szobrász elképzelése szerint az alakok a Szózatot hallgatják, így arckifejezésükre egyfajta áhítat jellemző. A szobortömeg két nagy csoportra bomlik. Szemben állva a szoborcsoporttal a bal oldali szoborcsoportot szemlélve, balról jobbra haladva a következő figurákat ismerhetjük meg. Az első három alak talán egy kézműves család tagjait ábrázolja. A kötényt viselő bajszos férfi jobb karjával a hozzá húzódó, mezítlábas kisfia vállát karolja át. Bal karjába fiatal felesége karol, a nő jobb kezével könnyedén az egész szoborcsoport valamennyi alakját összekötő virágfűzért vagy babérkoszorút emeli. A nő szája kissé nyitva, mintha a költeményt énekelné vagy szavalná társaival. Tovább haladva gazdagabb öltözetű kislány látható, kezében kis virágcsokrot tart. Bal kezét fátylat viselő, elegáns ruhájú anyja fogja. A fátylat mintha csak egy szellő vagy egy mozdulat energiája mozdítaná meg. Ezzel az ábrázolással a szobrász élettel, mozgalmassággal tölti meg az alakokat. Mellettük idősödő, méltóságteljes szakállat és bajszot viselő férfi látható a 19. századi jellegzetes férfi öltözékben. Egyszerű szabású kabát zsinórozással, lábszár középig érő jellegzetes csizma a lábán. Fejével az eddigi alakoktól elfordul, ellentétes irányba néz, bal karjába kiskamasz fiatal lánya karol. Térjünk át a tömeg másik nagy csoportjának, a néző számára jobb oldalon látható alakoknak a megismerésére. Haladjunk az ő esetükben jobbról balra, az emlékmű központi tengelye velé. Jobb szélén szintén egy háromtagú család látható, középen a valószínűleg kétkezi munkás férfi, amelyre a jobb vállán nyugvó ásó utal. Balján fiatal felesége hajtja férje vállára fejét, kezében ő is kis virágcsokrot szorongat. Az apa bal oldalán nagyobbacska fia énekel komoly arccal. A fiú jobb kezében virágcsokor, baljában talán könyvet tart, amellyel a tanulás általi felemelkedést jelképezi.
A fiúcska mellett álló, zászlót tartó fiatal férfi az egyik legérdekesebb figurája a csoportnak. Alakját egy valós személyről mintázta Telcs Ede. Ő Yrjö Liipola finn szobrász, aki a cári uralom elől menekül Finnországból hazánkba és 1904 és 1934 között tevékenykedett Magyarországon. Művészeti munkája mellett politikai tevékenységet is folytatott, konzulként is dolgozott. A szoborcsoport készítése idején pedig Telcs Ede diákja volt, így lehetett ő a zászlót tartó diák modellje. Tőle balra, idős bajszos pásztor alakja támaszkodik botjára, mellette fiatal anya látható gyermekeivel. Érdemes körbe sétálni a szoborcsoportot, ugyanis izgalmas alakokkal találkozhatunk a hátsó talapzaton is, sőt az eddig megismert alakokról is teljesebb képet kaphatunk. Vitathatatlan, hogy míg a szobor frontján több a társadalom módosabb tagjainak az ábrázolása, a hátsó felén a szegényebb rétegek kerültek megmutatásra. Szerényebb öltözetű fiatal lányok és férfiak, kezükben tartva munkaeszközeiket. A csoport megrázó ábrázolása a kendős idős asszony, akinek ráncos arcán megmutatkozik dolgos élete minden küzdelme. Mellette álló mezítlábas fiatal fiút, talán unokáját, védelmezőn karolja át.
Érzelmekkel telített szoborcsoportot ismerhettünk meg Kallos Ede és Telcs Ede munkájában, de tartogat még számunkra egy romantikus történetet az alkotás. A népszerű anekdota szerint, amikor gyűjtést szerveztek a szobor elkészítésére, egy Liszkay János nevű koldus is úgy döntött, hogy hozzájárul a nagy költő emlékművének elkészítéséhez. Nem volt más kincse, így az édesanyjától örökölt ezüst húszkrajcárost, másnéven Máriás, küldte el a bizottságnak, akiket úgy megérintett a felajánlás, hogy azt változatlan formában be is építették a szoborba. A mára már megfeketedett pénzérme a szoborcsoport jobb oldalán, két gyermekével ábrázolt anya mellett, kezében tartott kisgyermeke közelében található.
Az illusztrációként használt fotó a fortepan.hu oldalról származik. Képszáma 16208, adományozója Kotnyek Antal.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Adventi gondolatok az óbudai online klubnapon
Első alkalommal tartott online klubnapot az óbudai Lámpás Klub.
Adventhez közeledve bőven volt miről beszélni. Először tisztában kell lennünk azzal, mit jelent advent: Eljövetel, az Úr eljövetele.
Ünnepi gondolatokkal kezdjük meg készülődésünket, hogy örömmel tudjuk elvégezni mindazt, amit szeretnénk. Szó esett különböző dekorációk elkészítéséről. Felidéztük a feledésbe merülő szokásokat is. A videóban ezekről részletesen hallhatunk. Megtekintését mindenkinek szeretettel ajánlom.
Vasné Pintér Teréz
Közösségi civilszervező
Riport Petneházy Emőkével az audionarrációról
Lukács Erzsébet Böbke vagyok, a terézvárosi Lámpás Klub vezetője és közösségi civilszervezője.
Vendégem:Petneházy Emőke, a Vakok Iskolájának Gyógypedagógiai asszisztense, audionarrátor.
A vírushelyzet miatt klubnapunk 2020. november 18-án Online adásban volt látható.
A VGYKE 2020-ban is sikeresen pályázott az NFSZK „FOF2020 A vizuális kultúra mindenkié” nevű pályázatán, melynek keretében az audionarrációról és az akadálymentes kultúráról beszélgettünk.
Klubnapunk a terézvárosi látássérültek klubja facebook oldalán érhető el.
Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civilszervező
Tájékoztatás a VGYKE központi ügyfélszolgálatának nyitvatartási rendjéről
Forrás: iroda.hu
Tisztelt Tagtársunk, Kedves Olvasónk!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy egyesületünk központi ügyfélszolgálata 2021. január 4-től 30 órás nyitva tartási rendben, hétfőtől péntekig 9 – 15 óra között fogadja személyes megkeresésüket, melyhez minden esetben előzetes időpont egyeztetés szükséges.
Kérjük tehát Önöket, hogy az ügyfélszolgálati irodánkba történő ellátogatásukat megelőzően mindenképp vegyék fel a kapcsolatot munkatársainkkal az alábbi elérhetőségek valamelyikén!
Amennyiben e-mailcímünkön keresztül keresik fel ügyfélszolgálatunkat, kérjük, hogy levelükben mindenképp tüntessék fel telefonos elérhetőségüket, hogy munkatársunk amennyiben szükséges, ezen keresztül is fel tudja venni Önökkel a kapcsolatot!
Szeretnénk továbbá kérni, hogy mindenképp várják meg, amíg munkatársunk e-mailes megkeresésükre visszajelzést ad!
Kérjük továbbá ügyfeleinktől, hogy a járványügyi előírások betartása végett, illetve a saját és a munkatársaink védelme érdekében az ügyfélfogadásra maszkban, valamint legfeljebb 1 kísérővel érkezzenek, és törekedjenek az 1,5 m távolság betartására!
Szeretnénk tájékoztatni tagjainkat, hogy az egyesülethez beérkezett tagsági díj befizetések feldolgozását munkatársaink folyamatosan végzik, és a bélyeget postai úton juttatják el tagjaink részére, melyek megérkezéséig kérjük szíves türelmüket.
Kérjük azon tagjainkat, akik még nem kapták meg a tárgyévet igazoló bélyeget, hogy annak megérkeztéig a befizetést igazoló dokumentumot mindenképp őrizzék meg, mert az azon szereplő, a befizetést igazoló dátum, vagy a dokumentum szükség esetén szkennelt formában történő megküldése ügyfélszolgálatunk részére elősegíti a befizetés feldolgozását és megtörténtét.
Együttműködésüket köszönjük.
VGYKE
Narráció
Hermész-kút a Váci utcában
Budapest -és általában a városok- utcáit nemcsak nemzeti hősök, királyok és hadvezérek népesítik be, hanem időről időre istenségek is felbukkannak. Ezúttal egy görög isten, Hermész alakjával foglalkozunk kicsit részletesebben.
Az egyik leglátványosabb Hermész ábrázolással a Váci utca forgatagában találkozhatunk, pontosabban a Váci utca és a Régiposta utca találkozásánál kialakított kis téren. 1983-ban itt állították fel Giovanni de Bologna 16. századi németalföldi szobrász Hermész ábrázolásának bronz szobrát, aminek Wild László építész tervezett elegáns kő kutat. A nyolcszögletű kútból négyzetes oszlop emelkedik ki, amelynek egy-egy oldalán egy bronz halfejből folyik ki a víz. Az oszlop tetején félgömb alakú elemen egyensúlyoz a görög istenség. A kút kávájára kényelmesen le is ülhetünk, ha a nagy nyári melegben megpihennénk egy kicsit.
Hermész – római nevén Merkúr– alakja egy igazi klasszikus szobrászati alkotás, anatómiailag pontosan és élethűen ábrázolja az atletikus férfitest minden részletét. A szeméremre viszont adott a szobrász, Hermész ágyékát egy kis falevél takarja. Az alak testsúlyát bal lábára helyezi, azzal egyensúlyoz a fém félgömbön, míg jobb lábát kissé hátra emeli. Az elegáns mozdulatot tovább hangsúlyozza a bal kezének hüvelyk, mutató és középső ujjai között tartott kígyós, szárnyas bot és a jobb kezének könnyedén felemelt mutató tartása. Mintha csak mutatóujjával előre haladásra, munkára buzdítaná a sétában megpihenő nézőjét. De Bologna szakálltalan, örökifjú fiatal férfiként ábrázolta az istenséget, hullámos hajfürtjei kikandikálnak kalapja alól. Mégis mi teszi ezt a tökéletes ifjút mégis istenné? A szobrász gondosan felruházta ismertetőjegyeivel, másnéven attribútumaival. Lássuk sorjában! Az elsők a szárnyak: az ifjú mindkét bokájánál, valamint láthatatlanná tevő kalapján kis szárnyak láthatók, amely a gyorsaságát biztosította az istenek hírnökének is tartott Hermésznek. A második a pálcája (görög nevén kerükeión; caduceus a rómaiaknál), amelyet bal kezében tart. A kereskedelem ősi jelképének tartott pálcát a két szárnyról és a rajta tekergő két kígyóról lehet felismerni. Sokan összetévesztik a gyógyszertárak jelképeként elterjedt kígyós bottal, de ott csak egy kígyót találunk. A bronz szobor, kültéri elhelyezéséből adódóan magán őrzi a környezet hatását. A feketés sötét szobor enyhe zöld patinás árnyalatot kapott.
Néhány gondolat Hermészről, római nevén Merkúrról:
HermészZeusz és Maia nimfa gyermekeként jött a világra és az istenek hírnökeként volt ismert a görög mitológiában. Emellett a pásztorok, az utazók, a kereskedők, a súly- és hosszmértékek isteneként is tisztelték, valamint az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezőjeként tartották számon. Számtalan történet szól furfangjáról és ravaszságáról. A költészetben is járatos volt, Apollón egyik legközelibb barátja volt.
Ha szeretnél többet megtudni Hermészről, akkor ajánlom ezt a videót: Nagy mitoszok – Hermész – YouTube:
Hol találkozhatsz még Hermész szoborral Budapesten?
Az Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál, a Sugárút első épületének az egykori francia biztosító épületének, a Fonciére-palotának tetejét díszíti Szász GyulaHermész szobra. Annyiban különbözik Váci utcai társától, hogy itt az alakot drapéria takarja és nem falevél, valamint egy pénzeszsákot tart kezében és a szobrot kiegészíti két szárnyas griffmadár szobra is. Testük oroszlán, míg fejüket, szárnyukat és karmos lábukat a sastól kölcsönözték.
