Budapest -és általában a városok- utcáit nemcsak nemzeti hősök, királyok és hadvezérek népesítik be, hanem időről időre istenségek is felbukkannak. Ezúttal egy görög isten, Hermész alakjával foglalkozunk kicsit részletesebben.
Az egyik leglátványosabb Hermész ábrázolással a Váci utca forgatagában találkozhatunk, pontosabban a Váci utca és a Régiposta utca találkozásánál kialakított kis téren. 1983-ban itt állították fel Giovanni de Bologna 16. századi németalföldi szobrász Hermész ábrázolásának bronz szobrát, aminek Wild László építész tervezett elegáns kő kutat. A nyolcszögletű kútból négyzetes oszlop emelkedik ki, amelynek egy-egy oldalán egy bronz halfejből folyik ki a víz. Az oszlop tetején félgömb alakú elemen egyensúlyoz a görög istenség. A kút kávájára kényelmesen le is ülhetünk, ha a nagy nyári melegben megpihennénk egy kicsit.
Hermész – római nevén Merkúr– alakja egy igazi klasszikus szobrászati alkotás, anatómiailag pontosan és élethűen ábrázolja az atletikus férfitest minden részletét. A szeméremre viszont adott a szobrász, Hermész ágyékát egy kis falevél takarja. Az alak testsúlyát bal lábára helyezi, azzal egyensúlyoz a fém félgömbön, míg jobb lábát kissé hátra emeli. Az elegáns mozdulatot tovább hangsúlyozza a bal kezének hüvelyk, mutató és középső ujjai között tartott kígyós, szárnyas bot és a jobb kezének könnyedén felemelt mutató tartása. Mintha csak mutatóujjával előre haladásra, munkára buzdítaná a sétában megpihenő nézőjét. De Bologna szakálltalan, örökifjú fiatal férfiként ábrázolta az istenséget, hullámos hajfürtjei kikandikálnak kalapja alól. Mégis mi teszi ezt a tökéletes ifjút mégis istenné? A szobrász gondosan felruházta ismertetőjegyeivel, másnéven attribútumaival. Lássuk sorjában! Az elsők a szárnyak: az ifjú mindkét bokájánál, valamint láthatatlanná tevő kalapján kis szárnyak láthatók, amely a gyorsaságát biztosította az istenek hírnökének is tartott Hermésznek. A második a pálcája (görög nevén kerükeión; caduceus a rómaiaknál), amelyet bal kezében tart. A kereskedelem ősi jelképének tartott pálcát a két szárnyról és a rajta tekergő két kígyóról lehet felismerni. Sokan összetévesztik a gyógyszertárak jelképeként elterjedt kígyós bottal, de ott csak egy kígyót találunk. A bronz szobor, kültéri elhelyezéséből adódóan magán őrzi a környezet hatását. A feketés sötét szobor enyhe zöld patinás árnyalatot kapott.
Néhány gondolat Hermészről, római nevén Merkúrról:
HermészZeusz és Maia nimfa gyermekeként jött a világra és az istenek hírnökeként volt ismert a görög mitológiában. Emellett a pásztorok, az utazók, a kereskedők, a súly- és hosszmértékek isteneként is tisztelték, valamint az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezőjeként tartották számon. Számtalan történet szól furfangjáról és ravaszságáról. A költészetben is járatos volt, Apollón egyik legközelibb barátja volt.
Ha szeretnél többet megtudni Hermészről, akkor ajánlom ezt a videót: Nagy mitoszok – Hermész – YouTube:
Hol találkozhatsz még Hermész szoborral Budapesten?
Az Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál, a Sugárút első épületének az egykori francia biztosító épületének, a Fonciére-palotának tetejét díszíti Szász GyulaHermész szobra. Annyiban különbözik Váci utcai társától, hogy itt az alakot drapéria takarja és nem falevél, valamint egy pénzeszsákot tart kezében és a szobrot kiegészíti két szárnyas griffmadár szobra is. Testük oroszlán, míg fejüket, szárnyukat és karmos lábukat a sastól kölcsönözték.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
gyengénlátó Archives - Oldal 129 a 289-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Narráció 14
Hermész-kút a Váci utcában
Budapest -és általában a városok- utcáit nemcsak nemzeti hősök, királyok és hadvezérek népesítik be, hanem időről időre istenségek is felbukkannak. Ezúttal egy görög isten, Hermész alakjával foglalkozunk kicsit részletesebben.
Az egyik leglátványosabb Hermész ábrázolással a Váci utca forgatagában találkozhatunk, pontosabban a Váci utca és a Régiposta utca találkozásánál kialakított kis téren. 1983-ban itt állították fel Giovanni de Bologna 16. századi németalföldi szobrász Hermész ábrázolásának bronz szobrát, aminek Wild László építész tervezett elegáns kő kutat. A nyolcszögletű kútból négyzetes oszlop emelkedik ki, amelynek egy-egy oldalán egy bronz halfejből folyik ki a víz. Az oszlop tetején félgömb alakú elemen egyensúlyoz a görög istenség. A kút kávájára kényelmesen le is ülhetünk, ha a nagy nyári melegben megpihennénk egy kicsit.
Hermész – római nevén Merkúr– alakja egy igazi klasszikus szobrászati alkotás, anatómiailag pontosan és élethűen ábrázolja az atletikus férfitest minden részletét. A szeméremre viszont adott a szobrász, Hermész ágyékát egy kis falevél takarja. Az alak testsúlyát bal lábára helyezi, azzal egyensúlyoz a fém félgömbön, míg jobb lábát kissé hátra emeli. Az elegáns mozdulatot tovább hangsúlyozza a bal kezének hüvelyk, mutató és középső ujjai között tartott kígyós, szárnyas bot és a jobb kezének könnyedén felemelt mutató tartása. Mintha csak mutatóujjával előre haladásra, munkára buzdítaná a sétában megpihenő nézőjét. De Bologna szakálltalan, örökifjú fiatal férfiként ábrázolta az istenséget, hullámos hajfürtjei kikandikálnak kalapja alól. Mégis mi teszi ezt a tökéletes ifjút mégis istenné? A szobrász gondosan felruházta ismertetőjegyeivel, másnéven attribútumaival. Lássuk sorjában! Az elsők a szárnyak: az ifjú mindkét bokájánál, valamint láthatatlanná tevő kalapján kis szárnyak láthatók, amely a gyorsaságát biztosította az istenek hírnökének is tartott Hermésznek. A második a pálcája (görög nevén kerükeión; caduceus a rómaiaknál), amelyet bal kezében tart. A kereskedelem ősi jelképének tartott pálcát a két szárnyról és a rajta tekergő két kígyóról lehet felismerni. Sokan összetévesztik a gyógyszertárak jelképeként elterjedt kígyós bottal, de ott csak egy kígyót találunk. A bronz szobor, kültéri elhelyezéséből adódóan magán őrzi a környezet hatását. A feketés sötét szobor enyhe zöld patinás árnyalatot kapott.
Néhány gondolat Hermészről, római nevén Merkúrról:
HermészZeusz és Maia nimfa gyermekeként jött a világra és az istenek hírnökeként volt ismert a görög mitológiában. Emellett a pásztorok, az utazók, a kereskedők, a súly- és hosszmértékek isteneként is tisztelték, valamint az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezőjeként tartották számon. Számtalan történet szól furfangjáról és ravaszságáról. A költészetben is járatos volt, Apollón egyik legközelibb barátja volt.
Ha szeretnél többet megtudni Hermészről, akkor ajánlom ezt a videót: Nagy mitoszok – Hermész – YouTube:
Hol találkozhatsz még Hermész szoborral Budapesten?
Az Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál, a Sugárút első épületének az egykori francia biztosító épületének, a Fonciére-palotának tetejét díszíti Szász GyulaHermész szobra. Annyiban különbözik Váci utcai társától, hogy itt az alakot drapéria takarja és nem falevél, valamint egy pénzeszsákot tart kezében és a szobrot kiegészíti két szárnyas griffmadár szobra is. Testük oroszlán, míg fejüket, szárnyukat és karmos lábukat a sastól kölcsönözték.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
VGYKE online karácsonyi műsor
Kép forrása: www.tumblr.com
2020 mindannyiunk számára rendkívüli év volt, és idén sajnos a karácsonyi ünnepek sem a megszokottak szerint zajlanak majd. Sokak számára talán magányosan, vagy csak nagyon szűk családi körben telnek el.
Egyesületünk sem tud ebben az évben karácsonyi ünnepséget tartani, ahol személyesen lehetnénk együtt. Ezért fogadja mindenki szeretettel a VGYKE online karácsonyi műsorát, melyben látássérült és látó előadóművészek egyaránt fellépnek, és akik mesével, prdédikációval, dalokkal és versekkel szeretnék átadni karácsonyi üzenetüket.
A közel 45 perces online karácsonyi ünnepség 2020. december 24-én 10 órától tekinthető meg a VGYKE hivatalos Youtube csatornáján. Várunk mindenkit szeretettel a képernyők és hangszórók elé. Ünnepeljünk kicsit együtt, és gondoljunk egymásra!
Szolgáltatásaink év végi nyitva tartása
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a VGYKE Regionális Központjában szolgáltatásaink az idei évben december 18-áig érhetőek el.
A 2021. év első munkanapja január 4. hétfő, mely napon változatlan időben várja a megkereséseket Láthatár Segédeszköz boltunk, Masszázs szolgáltatásunk, Ügyfélszolgálatunk és Louis Braille Támogató Szolgálatunk is.
Egyesületünk központi ügyfélszolgálata személyesen kizárólag az alábbi időpontokban vehető igénybe:
Hétfőn, szerdán és pénteken 9 – 15 óráig várjuk megkeresésüket, melyhez minden esetben előzetes időpont egyeztetés szükséges.
Kérjük tehát Önöket, hogy az ügyfélszolgálati irodánkba történő ellátogatásukat megelőzően mindenképp vegyék fel a kapcsolatot munkatársainkkal az alábbi elérhetőségek valamelyikén!
Telefonszám: 06 1 384-5541, 06 70 387-5267
E-mail: ugyfel@vgyke.com
Kedden és csütörtökön kizárólag mobiltelefonszámunkon és e-mail címünkön történő megkeresésüket tudjuk fogadni 9 – 15 óra között.
Amennyiben e-mailes megkeresés útján keresik fel ügyfélszolgálatunkat, kérjük, hogy levelükben mindenképp tüntessék fel telefonos elérhetőségüket, hogy munkatársunk, amennyiben szükséges, ezen keresztül is fel tudja venni Önökkel a kapcsolatot!
Szeretnénk továbbá kérni, hogy mindenképp várják meg, amíg munkatársunk e-mailes megkeresésükre visszajelzést ad!
Kérjük továbbá ügyfeleinktől, hogy a járványügyi előírások betartása végett, illetve a saját és a munkatársaink védelme érdekében az ügyfélfogadásra maszkban és legfeljebb 1 kísérővel érkezzenek, valamint törekedjenek az 1,5 m távolság betartására!
Együttműködésüket köszönjük!
VGYKE
Óbudai online karácsonyi klubnap
Szeretettel hívok Mindenkit következő klubnapunkra!
Olyan gondolatokat idézünk versben és karácsonyi történetben, melyek még szebbé tehetik ünnepünket, és az utána következő hétköznapjainkat is. Akinek sikerült felkelteni az érdeklődését, élő adásban figyelemmel kísérhet minket Facebookon a Budapest III. kerületi látássérültek klubja oldalunkon.
Haranghy Jenő: Szondi-mozaik az egykori Béke szálló homlokzatán
A Kodály körönd egyik hősét követve a Teréz körúton találjuk magunkat az egykori Béke Szálló, ma Radisson Blue Hotel előtt. A homlokzatának gyönyörű mozaikjai által azonban nemcsak a honvédő katona története elevenedik meg, hanem a 20. század elejének egyik remek művésze, Haranghy Jenő előtt is tiszteleghetünk. Az ő munkájával az előző sorozatban, a Műcsarnok timpanonjának Szent István, a művészetek pártolója című mozaikjának esetében már megismerkedhettünk. (A Műcsarnokról készült leírás megtalálható itt)
A Teréz körút és Szondi utca sarkán 1912-ben nyílt meg a híres Britannia Szálló, később keresztelték csak át Béke Szállóra. A kávéház, a Szondi Söröző, a bálterem és más különtermei, sőt az épület kívül- belül Haranghy Jenő grafikusművész munkáival volt tele, így sokan „Haranghy múzeumnak” is hívták. Ma az utcai homlokzat gyönyörű képeivel ismerkedünk meg alaposabban, amelyekre 1947-ben kapott megbízást a művész.
A körúti homlokzat íves, kétszárnyú bejáratának két oldalán a török ostrom képei láthatók. (1. kép) A keretet vöröses színű, várfal bástyáinak fogazatát idéző elemek díszítik. A képek egy régi verseskönyv vagy mesekönyv illusztrációjának hangulatát idézik rajzos stílusukkal. Színei egykoron minden bizonnyal élénkek voltak, mostanra a körúti szmog szürkés árnyalatot adott neki. A kép felső sávjában jobb oldalon a Szondi György által védett drégelyi vár látható a hegy ormán, alatta színpompás sátrak sorakoznak szorosan egymás mellett és mögött. Bal oldalon, a várral szemben (azaz egy vonalban vele) török katona szegezi rá ágyúját. A katona alatt, a bejárat bal oldalán szakállas, tollas turbános, díszes öltözetű török vezér látható. Lovának szerszámozása is gazdagon díszített, a férfialak kezében lófarkas kopját tart. A figura alatt szöveg olvasható, amely idézet Arany János Szondi két apródja című balladájából. „Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, / És pattog a bomba, és röpked a gránát”. A bejárat jobb oldalán a török hadsereget jelképező turbános lovas katonák láthatók. A lovak patái felverik a port, amely érzékelteti roppant erejüket és sebességüket. A lovasokat egymás mögött, részben takarásban ábrázolja a művész, összesen öt lovas látható. A homlokzaton a mozaik képeit több helyen a balladából vett idézetek egészítik ki. Az olvasásukat nemcsak a mozaik technikája, hanem az ékezetek mellőzése is nehezíti kicsit.
A Szondi utcára befordulva találkozhatunk magával Szondi Györggyel. Az épület sarkát kissé lecsapták, tehát a sarkon egy körülbelül 2 méter széles falszakasz alakult ki. Itt állt a második világháború előtt Bory Jenő Szondi szobra, aminek elpusztulása után és annak pótlására álmodta meg ide Haranghy a várvédő kapitány mozaik képét. (2. kép) A mozaikkép közepén Szondi György alakja látható. Az ősz hajú és szakállú idős kapitány szemét lehunyja, testén tetőtől talpig páncélt visel, vállát súlyos vörös palást fedi. Súlyos pallosát teste előtt, két kézzel fogva a földön támasztja. Irdatlan méretét jelzi, hogy markolata a férfi derekáig ér. Ilyen súlyú kardot bizony csak két kézzel tudott megemelni a roppant erejű harcos. A férfi lábánál nagy sörényű, hím oroszlán fekszik. Az alak feje fölött pergamentekercset idéző elem látható, ennek bal oldalán vélhetőleg Szondi címere látható, míg a tekercsen vörös színnel, régi kódexek betűivel írva Szondi György neve olvasható. A férfi fejének két oldalán olvasható vörössel a drégelyi ostrom dátuma, az 1552-es évszám. Bal oldalon a 15-ös, jobb oldalon 52-es szám. Van azonban még mit olvasni a képen, a mozaikon ugyanis megörökítették a várvédő rövid történetét is. „Szondy György 1552-ben életét áldozta a hazáért. Drégely várát védte az ostromló törökök ellen. Csodálatra méltó hősiessége visszaadta a nemzetnek a hitét önmagában. Az ő hősi emlékének állítottunk e helyen 1939-ben szobrot, amely 1945-ben az ostrom ideje alatt elpusztult. Isten óvja az emlékművet és e házat. Britannia szálló és Szondi söröző” A felirat alatt kör alakú koszorú mozaik képe látható, amelyet négy helyen nemzeti színű szalaggal kötöttek át. A koszorú két oldalán olvasható a mozaik készítésének éve: 1947.
A Szondi utcai homlokzaton folytatódik tovább a ballada, a nagy képet itt is a várfalat idéző vörös sáv keretezi (3. kép). A képet itt is egy íves ablak szakítja meg a fal közepén, az ablakon át bepillanthatunk a földszinti kávézóba, amelynek egyik dísze az óriási üveg kupola, ami egykoron a bálterem dísze volt. A Szondi utcai homlokzat képeinek főszereplői már a várkapitány két apródja. A kép tetején itt is tájkép található. Bal felső sarokban a hegytetőn álló romos vár szürke csonkjai láthatók, alatta szöveg: „Ő álla halála vérmosta fokán, / Diadallal várta be végét.” A jobb sarokban naplemente sötét felhői között egy dombra állított kopja előtt két alak térdel a nézőknek hátat fordítva. Öltözetük vöröses-barnás színekben játszik, rövid köpenyt viselnek. A jelenet alatt az alábbi szöveg olvasható: „Két ifiu térdel, kezökben a lant, / A kopja tövén, mintha volna feszűlet. / Zsibongva hadával a völgyben alant / Ali győzelem-ünnepet űlet.” A fal bal alsó sarkában már szemből látjuk az alakokat, kezükben lantot tartanak. A fiúk jobb lábukra helyezve testsúlyukat, hangszerükön játszva, elmerengve tekintenek maguk elé a földre. Mögöttük kopár, megtépázott fa látható, ami tükrözi az esemény szomorú hangulatát. Alattuk szöveg olvasható: „Két dalnoka is volt, két árva fiú: / Öltözteti cifrán bársonyba puhába” A győztes öröme is megjelenik, a kép jobb alsó sarkában a török győzelmi ünnepet láthatjuk. A török vezért sátrában örökítette meg a művész, szolgák viszik elé az ételt és zenészek szolgáltatják a győzelmi muzsikát.
Talán a leírásból is érzékelhető, hogy Haranghy Jenő, mintha egy képregényt vitt volna fel az épület homlokzatára. Ez a képregény jelleg nagyon különleges és egyáltalán nem teszi populárissá vagy éppen túlzóvá az épület megjelenését. Igazi kuriózum Budapest utcáin!
Arany János Szondi két apródja című balladája, Sinkovits Imre előadásában meghallgatható itt:
Pár gondolat a technikáról:
A mozaik az egyik legősibb művészeti technika, találkozhatunk vele például Pompei romjai között is. Az elv roppant egyszerű. Kisméretű, jellemzően négyzet alakú kövekből alakítják ki a művészek a mintát, formákat, alakokat vagy akár feliratokat is. Minél részletgazdagabb, aprólékosabb képeket szeretnének létrehozni, annál kisebb elemeket használnak fel. A felületre felragasztott kis négyzetek persze nem illeszkednek tökéletesen egymáshoz, így a köztük kialakuló réseket tömítő anyaggal, legtöbbször cementtel töltik ki. Ez adja a kis formák kontúrját. A Béke szálló képein testközelből megfigyelhető, megérinthető a technika.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Narráció 13
Haranghy Jenő: Szondi-mozaik az egykori Béke szálló homlokzatán
A Kodály körönd egyik hősét követve a Teréz körúton találjuk magunkat az egykori Béke Szálló, ma Radisson Blue Hotel előtt. A homlokzatának gyönyörű mozaikjai által azonban nemcsak a honvédő katona története elevenedik meg, hanem a 20. század elejének egyik remek művésze, Haranghy Jenő előtt is tiszteleghetünk. Az ő munkájával az előző sorozatban, a Műcsarnok timpanonjának Szent István, a művészetek pártolója című mozaikjának esetében már megismerkedhettünk. (A Műcsarnokról készült leírás megtalálható itt)
A Teréz körút és Szondi utca sarkán 1912-ben nyílt meg a híres Britannia Szálló, később keresztelték csak át Béke Szállóra. A kávéház, a Szondi Söröző, a bálterem és más különtermei, sőt az épület kívül- belül Haranghy Jenő grafikusművész munkáival volt tele, így sokan „Haranghy múzeumnak” is hívták. Ma az utcai homlokzat gyönyörű képeivel ismerkedünk meg alaposabban, amelyekre 1947-ben kapott megbízást a művész.
A körúti homlokzat íves, kétszárnyú bejáratának két oldalán a török ostrom képei láthatók. (1. kép) A keretet vöröses színű, várfal bástyáinak fogazatát idéző elemek díszítik. A képek egy régi verseskönyv vagy mesekönyv illusztrációjának hangulatát idézik rajzos stílusukkal. Színei egykoron minden bizonnyal élénkek voltak, mostanra a körúti szmog szürkés árnyalatot adott neki. A kép felső sávjában jobb oldalon a Szondi György által védett drégelyi vár látható a hegy ormán, alatta színpompás sátrak sorakoznak szorosan egymás mellett és mögött. Bal oldalon, a várral szemben (azaz egy vonalban vele) török katona szegezi rá ágyúját. A katona alatt, a bejárat bal oldalán szakállas, tollas turbános, díszes öltözetű török vezér látható. Lovának szerszámozása is gazdagon díszített, a férfialak kezében lófarkas kopját tart. A figura alatt szöveg olvasható, amely idézet Arany János Szondi két apródja című balladájából. „Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, / És pattog a bomba, és röpked a gránát”. A bejárat jobb oldalán a török hadsereget jelképező turbános lovas katonák láthatók. A lovak patái felverik a port, amely érzékelteti roppant erejüket és sebességüket. A lovasokat egymás mögött, részben takarásban ábrázolja a művész, összesen öt lovas látható. A homlokzaton a mozaik képeit több helyen a balladából vett idézetek egészítik ki. Az olvasásukat nemcsak a mozaik technikája, hanem az ékezetek mellőzése is nehezíti kicsit.
A Szondi utcára befordulva találkozhatunk magával Szondi Györggyel. Az épület sarkát kissé lecsapták, tehát a sarkon egy körülbelül 2 méter széles falszakasz alakult ki. Itt állt a második világháború előtt Bory Jenő Szondi szobra, aminek elpusztulása után és annak pótlására álmodta meg ide Haranghy a várvédő kapitány mozaik képét. (2. kép) A mozaikkép közepén Szondi György alakja látható. Az ősz hajú és szakállú idős kapitány szemét lehunyja, testén tetőtől talpig páncélt visel, vállát súlyos vörös palást fedi. Súlyos pallosát teste előtt, két kézzel fogva a földön támasztja. Irdatlan méretét jelzi, hogy markolata a férfi derekáig ér. Ilyen súlyú kardot bizony csak két kézzel tudott megemelni a roppant erejű harcos. A férfi lábánál nagy sörényű, hím oroszlán fekszik. Az alak feje fölött pergamentekercset idéző elem látható, ennek bal oldalán vélhetőleg Szondi címere látható, míg a tekercsen vörös színnel, régi kódexek betűivel írva Szondi György neve olvasható. A férfi fejének két oldalán olvasható vörössel a drégelyi ostrom dátuma, az 1552-es évszám. Bal oldalon a 15-ös, jobb oldalon 52-es szám. Van azonban még mit olvasni a képen, a mozaikon ugyanis megörökítették a várvédő rövid történetét is. „Szondy György 1552-ben életét áldozta a hazáért. Drégely várát védte az ostromló törökök ellen. Csodálatra méltó hősiessége visszaadta a nemzetnek a hitét önmagában. Az ő hősi emlékének állítottunk e helyen 1939-ben szobrot, amely 1945-ben az ostrom ideje alatt elpusztult. Isten óvja az emlékművet és e házat. Britannia szálló és Szondi söröző” A felirat alatt kör alakú koszorú mozaik képe látható, amelyet négy helyen nemzeti színű szalaggal kötöttek át. A koszorú két oldalán olvasható a mozaik készítésének éve: 1947.
A Szondi utcai homlokzaton folytatódik tovább a ballada, a nagy képet itt is a várfalat idéző vörös sáv keretezi (3. kép). A képet itt is egy íves ablak szakítja meg a fal közepén, az ablakon át bepillanthatunk a földszinti kávézóba, amelynek egyik dísze az óriási üveg kupola, ami egykoron a bálterem dísze volt. A Szondi utcai homlokzat képeinek főszereplői már a várkapitány két apródja. A kép tetején itt is tájkép található. Bal felső sarokban a hegytetőn álló romos vár szürke csonkjai láthatók, alatta szöveg: „Ő álla halála vérmosta fokán, / Diadallal várta be végét.” A jobb sarokban naplemente sötét felhői között egy dombra állított kopja előtt két alak térdel a nézőknek hátat fordítva. Öltözetük vöröses-barnás színekben játszik, rövid köpenyt viselnek. A jelenet alatt az alábbi szöveg olvasható: „Két ifiu térdel, kezökben a lant, / A kopja tövén, mintha volna feszűlet. / Zsibongva hadával a völgyben alant / Ali győzelem-ünnepet űlet.” A fal bal alsó sarkában már szemből látjuk az alakokat, kezükben lantot tartanak. A fiúk jobb lábukra helyezve testsúlyukat, hangszerükön játszva, elmerengve tekintenek maguk elé a földre. Mögöttük kopár, megtépázott fa látható, ami tükrözi az esemény szomorú hangulatát. Alattuk szöveg olvasható: „Két dalnoka is volt, két árva fiú: / Öltözteti cifrán bársonyba puhába” A győztes öröme is megjelenik, a kép jobb alsó sarkában a török győzelmi ünnepet láthatjuk. A török vezért sátrában örökítette meg a művész, szolgák viszik elé az ételt és zenészek szolgáltatják a győzelmi muzsikát.
Talán a leírásból is érzékelhető, hogy Haranghy Jenő, mintha egy képregényt vitt volna fel az épület homlokzatára. Ez a képregény jelleg nagyon különleges és egyáltalán nem teszi populárissá vagy éppen túlzóvá az épület megjelenését. Igazi kuriózum Budapest utcáin!
Arany János Szondi két apródja című balladája, Sinkovits Imre előadásában meghallgatható itt:
Pár gondolat a technikáról:
A mozaik az egyik legősibb művészeti technika, találkozhatunk vele például Pompei romjai között is. Az elv roppant egyszerű. Kisméretű, jellemzően négyzet alakú kövekből alakítják ki a művészek a mintát, formákat, alakokat vagy akár feliratokat is. Minél részletgazdagabb, aprólékosabb képeket szeretnének létrehozni, annál kisebb elemeket használnak fel. A felületre felragasztott kis négyzetek persze nem illeszkednek tökéletesen egymáshoz, így a köztük kialakuló réseket tömítő anyaggal, legtöbbször cementtel töltik ki. Ez adja a kis formák kontúrját. A Béke szálló képein testközelből megfigyelhető, megérinthető a technika.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Meghívó online klubnapra
Kedves Klubtagok és Érdeklődők!
A XIII. és XVI. kerületi Lámpás Klubok online klubnapot tartanak, melyre szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt.
Vendégünk: Nagy Barbara Izabella, a Harsányi Melinda Színi Tanoda növendéke
Aranyiné Kmett Olga és Istók Imola
Közösségi civilszervezők
Akadálymentes környezet: Balázs Zsanett interjúja
Akadálymentesítés: órákig lehetne beszélgetni a témáról. A 17 perces összeállításban a VGYKE két munkatársa, Leány Ferenc és Helmes Renáta az utcai akadálymentesítést és a belső tereken való biztonságos közlekedést emelte ki. Az interjúalanyokat Balázs Zsanett kérdezte.
A Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ online sajtótájékoztatója
Forrás: www.parameter.sk
Közös sajtótájékoztatót tartott a Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ, melyre 2020. december 8-án, kedden délelőtt került sor. Az online tájékoztatón kérésükre az MVGYOSZ és a VGYKE néhány munkatársa is részt vett.
A két szervezet a 2020. július 1-jén elindult, a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretében megvalósuló DANOVA – Innovatív közlekedési szolgáltatások vak és gyengénlátó utasok részére a Duna régióban elnevezésű projektet mutatta be. Az Európai Unió által támogatott nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt célja, hogy javítsa nagyobb közlekedési csomópontok megközelíthetőségét vak és gyengénlátó utasok számára. Ilyen csomópontok a repülőterek, kikötők, vasút- és buszállomások.
Borsi Dávid, a BKK kommunikációs vezetője és szóvivője hangsúlyozta, hogy egyre több megálló, felszíni járat akadálymentesítését tervezik, növelve az alacsonypadlós járművek számát. Beszélt arról az alapvető problémáról, hogy a vak és gyengénlátó utasok nem tudják használni a vizuális információkat segítség igénybevétele nélkül. Utalt arra, hogy az állomásokon dolgozó személyzet képzettsége jelenleg nem megfelelő ahhoz, hogy a látássérültek igényei szerint segíteni tudjanak. Végül felhívta a figyelmet a Járókelő Közhasznú Egyesülettel együttműködve létrehozott, a közterületeken észlelt problémák megoldásában segítő platformra, a jarokelo.hura, buzdítva a résztvevőket az oldal használatára.
Valentínyi Katalin, a Budapest Airport Zrt. kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője vette át a szót. Kiemelte, hogy az európai rendszerek több mint 90%-a nem használható akadálymentesen látássérültek számára. Az infrastruktúrális beruházás mellett kitért a személyi asszisztenciára: a repülőtéren hívópontokat alakítanának ki, melyek segítségével a vak és gyengénlátó utazókat végigkísérnék a repülőtéren, segítenék őket a repülőgépre való beszállást megelőző lépésekben.
Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. pénzügyi elemzési menedzsere a projekt szakmai hátterét mutatta be. Megemlítette, hogy a projekt 2020. július 1-je és 2022. december 31-e között valósul meg. Kiemelte, hogy Európa-szerte több mint 30 millió vak és gyengénlátó ember nem tudja maximálisan kihasználni az elérhető szolgáltatásokat, melyeknek javítása, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a személyi asszisztencia kialakítása elengedhetetlen. Ez utóbbi megvalósítása érdekében a személyzet képzése szükséges érzékenyítő tréningek és oktatási anyagok segítségével. Fontos a személyzet tagjainak megfelelő hozzáállása, és hogy ismerjék a vak és gyengénlátó személyek elvárásait és igényeit.
A BKK munkatársa a fő célkitűzésekről beszélt. A projektnek 14 partnere van, illetve további 4 társpartnere, és a Duna régió 9 országa vesz részt benne. Ilyen partnerek repülőterek, kikötők, látássérülteket segítő szervezetek. Hazai partnerei a Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ. Az országok részletes felméréseket végeznek a látássérültek igényeinek megismerésével kapcsolatban. Ezek mellett különböző célcsoportokat, cégeket – köztük az MVGYOSZ-t és a VGYKE-t is – vonnak be, továbbá segítő programokat hoznak létre és fejlesztenek. A munkacsomagokról is szót ejtett.
Németh Orsolya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szakmai vezetője köszönetét fejezte ki a megkeresésért, néhány szóban beszélt a fogyatékossággal élő személyek jogairól, majd röviden bemutatta az akadálymentesítési megoldásokat, különös tekintettel a taktilis burkolatokra vagy az infokommunikációs eszközökre.
Végül sor került a sajtótájékoztató ideje alatt, írásban feltett kérdések megválaszolására is.
Ezúton köszönjük a Budapest Airport Zrt.-nek és a BKK Zrt.-nek, hogy egyesületünket is meghívták az eseményre, és megismertették velünk a projekt működését!
VGYKE
Narráció
A Kodály körönd szobrai
A múlt héten, a Gellért szobor kapcsán említettem meg Ferenc József nagylelkű adományát, a Főváros díszítését szolgáló tíz nemzeti hőst megörökítő köztéri szobrot. Haladjunk tovább a városban ezeknek a szobroknak a segítségével! A következő megállónk a pesti oldalon, a Kodály köröndön lesz.
Az 1870-es években kialakuló teret eleinte csak köröndnek hívták kör alakja miatt, majd 1971. március 6-án, a zeneszerző halálának negyedik évfordulóján kapta jelenlegi nevét. A köröndöt az Andrássy út, valamint a Szinyei Merse Pál és a Felsőerdősor utca négy egyenlő részre osztja, az egyes körnegyedeken rendezett mini parkok közepén és évszázados fákkal keretezve található négy hős honvédő életnagyságúnál nagyobb patinásodó bronz szobra.
A Felsőerdősor utca felől a köröndre beérkezve jobb oldalon az első alak Zrínyi Miklós (1. kép). Fehér, kő talapzatának lábánál félmeztelen török katonát faragott ki az alkotó, Róna József 1902-ben. Szigetvár hős védője korabeli nemesi öltözetben látható, fején tollas forgóval (kör alakú díszes rátét) díszített süveg, kezében zászló. Testsúlyát jobb lábára helyezi, csizmába bújtatott bal lábát kissé előrébb helyezi. Jobb kezében könnyedén tartja íves szablyáját, amelyet mintha éppen az imént húzott volna ki a bal oldalán lógó hüvelyéből. Bal kezében rúdra erősített zászlót tart. Arcvonásait a korabeli, róla készített rajzok alapján formázta meg Róna József. A középkorú férfi bajszot és rövid szakállat visel, tekintete a messzeségbe réved, száját mintha szóra nyitná és katonáihoz intézné utolsó, buzdító szavait. A körönd eredeti szobrai közül, egyedül Zrínyi alakja maradt meg, de a többi nemzeti hőst is érdemes közelebbről szemügyre venni.
A Szinyei utca felé haladva jobb oldalunkon Balassi Bálint, a végvári katona és költő alakja tűnik fel (2. kép). Ezt a szobrot 1959-ben Pátzay Pál szobrászművész készítette. Jól kiolvasható a két szobor közötti stíluskülönbségből, hogy hogyan változott meg ötven év alatt az ízlés a köztéri szobrok esetében. Míg Zrínyi testtartásában erő, hősiesség, pátosz érződik, addig Balassi alakja inkább szerény, talán kicsit sablonos. A terpeszállásban álló figura felemelt jobb kezében papírlapot tart. Az érett férfi tekintetét a lapon pihenteti, bal kezének gesztusa is a felolvasásban elmerülő ember tartását idézi. Ennek a hős férfinak is kard lóg a bal oldalán, ezzel is emléket állítva Balassi kettős hősiességének, hiszen az Esztergomnál hősi halált halt férfira a XVI. századi magyar költészet kiemelkedő alakjaként is emlékezhetünk. A tekintélyes bajszot és rövidre vágott hajat viselő férfi homlokát vízszintesen két mély ránc barázdálja. Ruházata szerény, közel sem olyan díszes. A nemes kapitány Zrínyi gombokkal és hímzésekkel gazdagon díszített öltözékéhez képest a költő ruházata visszafogott: lábszárközépig érő bőr csizma, lábára simuló nadrág és álló gallérú kabát, amelyet ökörfejjel díszített csatos öv fog össze derekán.
Az óra járásával ellentétesen haladva ismét egy honvédő hős, Szondy György várkapitánynak Marton László 1958-as szobrával találkozunk (3. kép). Szondy sisakban, páncélban, jobb kezében a földre támasztott íves szablyájára támaszkodva, bal lábát kissé maga elé tolva, bal kezét csípőjén nyugtatva látható. Szakállas-bajszos arcán, messzeséget pásztázó tekintetében a vele szemközt álló Zrínyi hősiességét ismerhetjük fel. Bár nem tudható biztosan, de valószínűleg Szondy nem volt nemesi származású, így érthető, hogy Zrínyi Miklóshoz képest szerényebb, inkább a katonai érdemeit jelképező vértben örökítette meg a szobrász.
Végül, de nem utolsó sorban, ismerjük meg a tér negyedik hősét, Vak Bottyánt, akiről Kiss Kovács Gyula készített 1958-ban bronz szobrot (4. kép). Bottyán János – népszerűbb nevén Vak Bottyán– a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezéreként került be a magyar történelem hősei közé. Öltözéke talán annyiban tér el Balassi Bálintétól, hogy fején a 17. században elterjedt fejfedőt láthatunk. Ezt a süveget magas nemez peremmel készítették, amelyet felhajtottak, felette a puha anyagból készült hengeres süveg leomlott kissé a viselője fejére. A hadvezér bokáig érő köpenyt visel, balján neki is hüvelyében kard lóg. Testsúlyát jobb lábán viseli, jobb hüvelykujját övébe fűzve pihenteti. Bal kezében tartott kisméretű fejsze, másnéven bárd utal katonai erényeire.
Nagy hősökkel találkozhatunk tehát lépten-nyomon a városban, érdemes róluk minél többet megtudni! Jövő héten még mindig a hősöket kutatva, mozaikokban megörökített hőskölteményekkel ismerkedünk meg.
Somogyi-Rohonczy Zsófia
Petneházy Emőke interjúja Bacsa Erikával a múzeumi audionarrációról
A kép forrása: http://akkuegyesulethu.web-server.hu/
A VGYKE és az AKKU Egyesület közös projektjének keretében Petneházy Emőke felkérést kapott a VGYKE-től, hogy tartson egy tájékoztató előadást az audionarrációról.
Mivel Emőke néhány héttel ezelőtt a VGYKE Hangos Hírmondójának Vendégváró rovatában már részletesen mesélt erről a témáról, úgy gondolta, hogy inkább Bacsa Erikával készít egy interjút a múzeumi audionarrációról.
A felvételt és a videót készítette: Miks-Rédai Csaba és Bönde Katalin
“Esély a jövőre” projekt: megjelentünk a Rehab Portál oldalán
Vezető híranyag lett az Esély a jövőre projektünk a Rehab Portál honlapján és Facebook-oldalán.
