Ebben a hónapban a VGYKE lelkes csapata mellett egyik kistérségi szervezetünk is tartott szemléletformáló foglalkozást.
Február 7-én a Dabas és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete (DATLE) szemléletformáló eseményére került sor az örkényi Pálóczi-Horváth Szakképző Iskolában. 30 tizedik osztályos diák és két tanár vett részt a programon. Különböző segédeszközöket próbáltak ki, mint pl. a beszélő vérnyomásmérő, mérleg, óra, nagyítók. A fehérbotos közlekedésről is szó esett, és betekintést nyertek a Braille írás-olvasás mikéntjébe is.
Február 12-én és 13-án a Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hét osztályának tartott előadást Majláth Mónika és Pesa Anna Mária. A diákok ez alkalommal is megismerkedtek a fehérbotos és vakvezetőkutyás közlekedéssel, valamint a látássérültek mindennapjaival. Pesa Anna Mária kutyusát, Hablatyot is megsimogatták.
Február 20-án a Palánták Óvoda középsősei és nagycsoportosai nagy érdeklődéssel fogadták a VGYKE csapatát. A kicsik szemtakarót viselve tanulták meg használni a folyadékszint jelzőt és a címkéző tollat, és különböző hangokat ismertek fel. A játékos feladatokat ügyesen sajátították el, és még ajándékokkal is kedveskedtek munkatársaink számára. Ez látható az alábbi képen.
gyengénlátó Archives - Oldal 4 a 283-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Szemléletformáló alkalmak februárban
Ebben a hónapban a VGYKE lelkes csapata mellett egyik kistérségi szervezetünk is tartott szemléletformáló foglalkozást.
Február 7-én a Dabas és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete (DATLE) szemléletformáló eseményére került sor az örkényi Pálóczi-Horváth Szakképző Iskolában. 30 tizedik osztályos diák és két tanár vett részt a programon. Különböző segédeszközöket próbáltak ki, mint pl. a beszélő vérnyomásmérő, mérleg, óra, nagyítók. A fehérbotos közlekedésről is szó esett, és betekintést nyertek a Braille írás-olvasás mikéntjébe is.
Február 12-én és 13-án a Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hét osztályának tartott előadást Majláth Mónika és Pesa Anna Mária. A diákok ez alkalommal is megismerkedtek a fehérbotos és vakvezetőkutyás közlekedéssel, valamint a látássérültek mindennapjaival. Pesa Anna Mária kutyusát, Hablatyot is megsimogatták.
Február 20-án a Palánták Óvoda középsősei és nagycsoportosai nagy érdeklődéssel fogadták a VGYKE csapatát. A kicsik szemtakarót viselve tanulták meg használni a folyadékszint jelzőt és a címkéző tollat, és különböző hangokat ismertek fel. A játékos feladatokat ügyesen sajátították el, és még ajándékokkal is kedveskedtek munkatársaink számára. Ez látható az alábbi képen.
Holokauszt 80 – Látogatás a Dohány utcai Zsinagógában
2025.02.24.
A III. kerületi Lámpás Klub a Dohány utcai Zsinagógába látogatott el. A program tárlatvezetéssel zajlott.
Tárlatvezetőnk Gönczi Ágnes volt, aki nagyon érdekesen mesélte el a zsinagóga történetét. A templom padsoraiba beülve hallgattuk idegenvezetőnk előadását. Megtudtuk, hogy a Dohány utcai Zsinagóga a második legnagyobb, az első Izraelben található. A zsinagógákat kétféle módon sorolják be: vagy az alapterületük alapján, vagy pedig az ülőhelyek száma alapján. A Dohány utcai Zsinagóga 3 ezer ülőhelyes. Az épületet 1859. szeptember 6-án adták át.
Tárlatvezetőnk elmondta azt is, hogy ez nem egy rekonstruált komplexum, hanem az eredeti. A II. világháborúban, amikor 1944-ben megtörtént Magyarország németek általi megszállása és a zsidók deportálása, Horthy Miklós kormányzó leállíttatta a további elhurcolást, amint a budapesti zsidókra került volna sor.
A Dohány utcai Zsinagóga az ún. neológ zsidók temploma. A zsidóknak ugyanis két csoportja van: az ortodox zsidók és az ún. neológ zsidók. Az ortodox zsidók semmiféle újítást nem fogadnak el, kizárólag a zsidó hagyományokat veszik alapul. A neológok viszont hajlamosak az újításokra, pl. lehet orgona a templomban, mert egyébként a zsidóknál a templomi orgona nem elfogadott hangszer.
A zsidó kultúráról és Istentiszteletekről is hallhattunk.
A zsinagógában elkülönített helyük van a férfiaknak és a nőknek. A karzatra a nők csak úgy mehetnek be, hogy nem érintkezhetnek a férfiakkal, nem is láthatják őket. Egy bársony függöny van a férfiak és a nők között. A férfiaknak kötelező a fejfedő, a nők pedig nem mehetnek a templomba ujjatlan felsőben és rövid szoknyában. Mint látogatóknak, nekünk is meg kellett felelnünk ezeknek a követelményeknek, férfi tagjainknak kötelező volt a fejfedő.
A zsidó Istentiszteletek legfontosabb kelléke a Tóra. A Tóra a BibliábanMózes öt könyvét jelenti. A Tórát nem könyv formában őrzik, hanem pergamentekercsekre van leírva. Ezeket a tekercseket az ún. frigyszekrényben tartják, de a frigyszekrényt nem tudtuk megtekinteni, mert függönnyel van eltakarva. A tóratekercseket sem foghattuk meg, mert idegenvezetőnk elmondta, hogy a Tórát az sem foghatja meg, aki olvassa. Az Istentiszteleteken ún. tóramutatót használnak, amelynek vezetésével követhetik a sorokat, így olvasva. A Tórából több is van, és mindig egy év alatt végig olvassák azt, de minden évben más tóratekercset vesznek elő, és azt olvassák egy évig.
Szóba került a zsidók egyik nagyon jelentős ünnepe, a Sábec is. A Sábec lényege az, hogy szombaton nem szabad semmit sem csinálni. Nem szabad pl. dolgozni, takarítani.
A Sábec már péntek este elkezdődik és szombat estig tart. Ez azért van így, mert a zsidók a napokat napnyugtától napnyugtáig számolják.
Miután idegenvezetőnk elmesélte nekünk ezeket a kultúrtörténeti dolgokat, kimehettünk a sírkertbe, ahol láthattuk az ún. élet fáját, amely egy nagyon-nagyon vékony fémből készült szomorú fűzfát ábrázol, és minden levelére egy név van ráírva. Ezek a nevek azoké a zsidó embereké, akiket be lehetett azonosítani a tömegsírokból. Ezt a fát általában nem szabad megfogni, de nekünk megengedték ezt is: nagyon óvatosan, egyesével megfoghattuk, és tárlatvezetőnk tette rá a kezünket.
A program nagyjából 50 percig tartott.
Utána néhányan meglátogattuk a zsinagóga szomszédságában lévő Zsidó Múzeumot is, de ott már nem kaptunk tárlatvezetést, hanem gyengénlátó társaink olvasták fel a feliratokat, narrálták nekünk a képeket.
Rátóti Krisztina és Ruzsa Viktor
közösségi civilszervező
Versek és születésnap, Rák Kati estjén jártunk
2025. február 23.
„Évszázadok költészete, a barokktól napjainkig”
Ezzel a címmel tartott Rák Kati színművésznő egy egész estés előadást Budapesten a Jókai Anna szalonban.
Mi az, ami örök, és nem múlik? Nem más, mint a szerelem. Hogy élték meg régen, és hogyan napjainkban?
A legszebb költeményeket tolmácsolta a művésznő, Bernáth Ferenc gitárművész közreműködésével.
A program után a művésznőt születésnapja alkalmával köszöntötték a megjelentek, közös fotó is készült egyesületünk pár tagjával.
Szalainé Tündi
közösségi civilszervező
Munkácsy – Egy világsiker története
2025.02.21.
Februárban a Szépművészeti Múzeumba látogattunk, ahol tárlatvezetéssel vettünk részt a Munkácsy kiállításon.
Munkácsy Mihály lélegzet elállító művei tárultak a szemünk elé. Olykor meghökkentő alkotásai teljesen magukkal ragadták az embert.
A tárlatvezető hölgy olyan aprólékos részletességgel beszélt a festményekről, hogy akik nem látnak, azok számára is megelevenedett a látvány.
Kellemes délelőttöt töltöttünk el együtt.
Dudikné Rácz Andrea
XX. kerületi közösségi civilszervező
A Józsefvárosi Múzeumban járt a VIII. kerületi Lámpás Klub
2025. február 21.
Egy igazán rendhagyó múzeumlátogatáson vettek részt azok, akik ellátogattak velünk a Józsefvárosi Múzeum állandó kiállítására.
Maga az intézmény egy szépen felújított saroképületben kapott helyet, amely a múzeumi kiállítótéren felül rendelkezik egy közösségitérrel is.
Maga a múzeum több szempontból is különlegesnek mondható. Egyrészt még nagyon új intézményről van szó, amely 2024 őszén nyitotta meg kapuit, másrészt ez Józsefváros első helytörténeti múzeuma, melynek létrehozásán már régóta fáradoztak a kerületben.
A teljesség igénye nélkül kiállításra került annak a bérháznak a kapuja, amelyben Psota Irén élt, de megtekinthettük egy, a kerületben több generáción át működő szűcs műhely szerszámait és néhány egyéb kellékét is.
De megismerkedhettünk a Május 1 Ruhagyár történetével is, ráadásul megfoghattunk pár olyan ruhát is a vállalat termékei közül, melyek a minőségibb ruhának számító “elegant” márka alatt kerültek értékesítésre.
Mindenkinek jó szívvel tudjuk ajánlani a múzeum kiállításának megtekintését, hiszen számos olyan tárgyat foghattunk meg, amelyek személyes történeteken keresztül adtak betekintést Józsefváros színes történelmébe.
Minden kedves résztvevőnek köszönjük, hogy jelen volt a Józsefvárosi Lámpás Klub februári klubprogramján.
A program Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával valósult meg.
Horváthné Dunaveczki Leona és Nagy László
közösségi civilszervezők
Farsang Óbudán
A III. kerületi Lámpás Klub szokásos havi klubnapját február 21-én tartotta. A klubnap a farsang jegyében telt.
A klub elején Rátóti Krisztina röviden beszélt a farsang eredetéről, jelentéséről, jelentőségéről. Megtudtuk, hogy már az ókori görögök és rómaiak is rendeztek hasonló ünnepségeket, álarcos felvonulásokat, amelyek alapjául szolgáltak a mai farsang kialakulásának. 1283-ban találkozunk először írásos emlékekben a farsang szóval, amely bajor eredetű szó, és kezdetben fassangként használták. A magyar szó használatba is így került be, majd később alakult ki belőle a farsang szó.
A farsang nem vallási ünnep, a valláshoz csak annyiban van köze, hogy január 6-ától, azaz Vízkereszt napjától a Nagyböjt kezdetéig, húshagyó keddig tart. A farsang időszakában elbúcsúztatják a telet és köszöntik a tavaszt. Ezek az ünnepségek különböző álarcos felvonulások, zenés, táncos mulatságok keretében zajlanak. A farsang egyik nagyon fontos szertartása az ún. kiszebáb-égetés. A kiszebáb szalmából készül, amelyet vagy egy máglyán égettek el, vagy pedig egy koporsóba tették bele, és egy igazi temetést játszottak el, ez egy szerepjáték volt. Temetéshez illően öltöztek, különböző maskarákat is magukra öltöttek, így temették el a telet.
A farsang a karneválok időszaka is. A velencei karnevál, a rio-i karnevál, valamint a mohácsi busójárás a leghíresebbek ezek közül. Ilyenkor mindenféle ünnepségeket rendeznek a tél búcsúztatására, álarcokat, ijesztő ruhákat vesznek fel, hogy elijesszék a telet és köszöntsék a tavaszt.
A párválasztási ünnepségeket is ebben az időszakban tartják.
Az egész ünnepség sorozat húshagyó keddig tart, amikor még szabad húst enni, alkoholos italokat fogyasztani, táncolni, mulatozni. A húshagyó kedd utáni nap a hamvazó szerda, amikor már csak háromszor lehet étkezni, de csak egyszer lehet jóllakni. Majd a torkos csütörtök következik, amikor még egyszer megengedett a sok étel fogyasztása, a maradékokat is meg lehet enni. Nagypénteken viszont már kezdődik a böjt, amikor húst enni nem szabad.
A mohácsi busójárás is szóba került. Ez a XVIII. században Mohács környékére betelepített dél-szláv népcsoport, a sokácok hagyománya volt. A busók ilyenkor rövid szőrmebundát, szalmával kitömött nadrágot, csizmát vettek fel, valamint fűzfából kivágott, birka bőrrel díszített, kizárólag állati vérrel festett csuklyát és álarcot öltöttek magukra. Így vonultak fel, miközben kereplőkkel, kürtökkel és egyéb zajt keltő hangszerekkel ijesztették el a telet. A busójárás mindig vasárnap volt. Ma is tartják ezt a hagyományt, de már modernizált formában, inkább a látványra helyezik a hangsúlyt.
Rátóti Krisztina előadása után Pap Györgyné Anikó egy saját novelláját olvasta fel, majd pedig Papp Nóra egy, a farsanghoz kapcsolódó verssel örvendeztetett meg bennünket.
Ezután kötetlen beszélgetés következett. Nem hiányzott az ilyenkor megszokott harapnivaló és üdítőital sem.
Rátóti Krisztina
közösségi civilszervező
Az MVGYOSZ tavaszköszöntő gáláján jártunk
2025.02.20.
Február közepén az MVGYOSZ új székháza első születésnapjának tiszteletére megrendezett „Hangról-Hangra” gálán jártunk az Erzsébetvárosi Lámpás Klub tagjaival.
A program első felében a Vakrepülés Színtársulat képviseletében Máj Krisztina előadásában hallhattunk könnyűzenei slágereket. Később operett melódiákkal szórakoztatta a nagyérdeműt Dezső Ágota és partnere. Hangulatos koncerten vettünk részt a tél egyik leghidegebb délutánján.
Jánosi Veronika
közösségi civilszervező
A rákosmenti lámpások az Orvostörténeti Múzeumban jártak
2025.02.18.
Az Orvostörténeti Múzeum kiállítását látogattuk meg tagjainkkal februárban.
Idegenvezetőnk az őskori, ókori, középkori, valamint a reneszánszkori orvoslás történetét mutatta be a tárlókban elhelyezett objektumokon keresztül. Tapintható tárgyakat is kaptunk: pl. egy koponyát, egy részeire szedhető szemet, valamint megszagolhattunk gyógynövényeket is. Végezetül hallhattunk egy rövid ismertetőt az anyák megmentőjének, Semmelweis Ignácnak az életéből, akinek hamvai a Múzeum falában nyugszanak.
Kray Zsuzsa és Acsay Péter
közösségi civilszervezők
A pontírás fontosságáról és oktatásáról a Braille 200. évfordulója alkalmából Kőbányán
A Kőbányai Lámpás Klub februári összejövetelét, havi klubnapunkat február 10-én tartottuk meg a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban.
Ezúttal a Braille írás volt a program középpontjában. Beszéltem arról, hogy Louis Braille 200 éve kísérletezte ki az írást, valamint, hogy milyen eszközökkel lehet létrehozni azt. Szó esett a Braille tábláról, valamint az írógépről is. Arról is beszéltem, hogy óvodás korban 6 rekeszes doboz segítségével kezdik el tanítani a gyermekeket a pontírás alapjaira. Kitértem az írás digitális világban való felhasználására, azaz, hogy például jelölésekre használják manapság. Szavakat, betűket is kirakhattak Braille jelgyakorló eszközök segítségével az érdeklődők.
Később kötetlen beszélgetéssel zártuk programunkat.
Jánosi Veronika
közösségi civilszervező
Audionarráció és farsang Kispesten
A XIX. kerületi Lámpás Klub február 6-án tartotta szokásos havi klubnapját. A klub vendége Gazdik Kati volt, aki az audionarrációról tartott előadást nekünk, majd kötetlen beszélgetés keretében tehettek fel kérdéseket a résztvevők.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a Közmédia csatornáin – elsősorban a Duna Televízióban – egyre több magyar film érhető el audionarrációval. Egyik ilyen közkedvelt, Szinetár Miklós által rendezett sorozat a Rózsa Sándor című , mely vasárnap esténként 18:30-tól látható.
A különböző mobilapplikációk folyamatos fejlesztésével, akadálymentesítésével egyre több látássérült ember tudja önállóan igénybe venni az audionarrációs hangsávot, amelyet úgy tud elérni, hogy az alkalmazásban a hangsávot a magyar helyett eredetire állítja. Kati felhívta a figyelmünket, hogy törvény kötelezi az MTVA-t arra, hogy a vasárnap este 18 és 21 órás idősávokban vetített magyar filmek mindegyike audionarrációval ellátott legyen. Szerencsére már vasárnap délutánonként is láthatók audionarrált magyar filmek a Duna csatornán.
Arról is hallhattunk, hogy a közeljövőben pl. az 1981-ben a Hobo Blues Band tagjainak főszereplésével készült Kopasz kutya című film is vetítésre kerül majd.
A klub végén Rátóti Krisztina röviden beszélt a farsang eredetéről és történetéről: többek között, hogy a farsang vízkereszttől hamvazó szerdáig tart. Hallhattunk a sokácok által elterjesztett – Mohácson és környékén hagyományos – busójárásról is, mely a tél elűzésére szolgál, amelynek során a résztvevők hangoskodással, vidám mulatozással űzik el a telet. Végül Kriszta egy, a farsanghoz kötődő mesét olvasott fel Braille-könyvből – ezzel is tisztelegtünk a Braille-írás-olvasás-oktatás bevezetésének 200. évfordulója előtt.
A klubról ezúttal sem hiányozhattak a finom rágcsálni valók és üdítőitalok. Mindezek mellett Rátóti Krisztina egy finom csokitortával kedveskedett szervezőtársának, Ruzsa Viktornak, aki január végén ünnepelte születésnapját. A tortából természetesen mindenkinek jutott.
Érdeklődő Olvasóink további információkat találnak a Kispesti Lámpás Klub Facebook-oldalán.
Klubjaink Kispest Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg.
Rátóti Krisztina és Ruzsa Viktor
XIX. ker. közösségi civilszervezők
Klubunk vendége Damjanovich Márta Szeniortánc oktató volt, akitől kaptunk egy kis ízelítőt a tánc varázsából. Először ülve végeztünk néhány bemelegítő ritmusgyakorlatot, majd állva táncoltunk egy kicsit zenére. A tánc kitűnő agytorna, amely a szellem frissen tartásához hozzájárul.
Majd tagjaink hallhattak egy rövid előadást a busójárás történetéről, és elfogyasztottuk az egyik társunk által sütött hagyományos farsangi fánkot is.
Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
közösségi civilszervezők
Egy februári hideg vasárnapon a Pinceszínházban egy igazán humoros darabot néztek meg a IX. kerületi klub tagjai.
„Mit mászkálsz meztelenül”, avagy milyen következményekkel jár, ha egy képviselő felesége a nagy melegben nem akar felöltözni, és még egy darázs is megcsípi nem éppen a legjobb helyen, és még a polgármester is betoppan, az újságíróról már nem is beszélve…
Hogy mi lesz a darab vége?-Az most titok marad, de aki megnézi, valóban jól szórakozhat.
A program a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával valósult meg.
