Látogató a Rumbach utcai Zsinagógában

 

2022. 01. 31.

Január utolsó napján a XVI. kerületi klub a zuglói klubbal kiegészülve a júliusban újra megnyílt Rumbach utcai Zsinagógát látogatta meg.

A Zsinagóga egy nagyon kedves idegenvezetőt biztosított számunkra. Elsőként helyet foglalva néhány perces izgalmas előadást hallgathattunk a zsidóság és a Zsinagóga történetéről, majd pedig körbejártunk, megtapinthattuk a csodálatos falfestést, a tekercseket őrző szekrényt és a bimát. Ezt követően megnézhettük a fenti, karzati helyeket és a harmadik emeleten helyet kapó interaktív kiállítást.

Élményekkel gazdagodva zártuk a látogatónkat.

Köszönjük Gámánné Morvay Katalinnak a segítséget a lebonyolításban és a Zsinagóga dolgozóinak a kedvességét.

Kollárszky Boglárka és Majláth Mónika

Az Óbudai online klubnap vendége a Louis Braille Támogató Szolgálat munkatársa

 

Szeretettel hívok Mindenkit 2022. február 18-án,
10:00 órakor kezdődő ONLINE KLUBNAPUNKRA!

Vendégünk lesz Pintér Dalma, a Louis Braille Támogató Szolgálat munkatársa. Beszélgetünk majd arról, hogy milyen tevékenységeket foglal magába a Támogató Szolgálat. Szó lesz sok mindenről, hogy az ügyfél tervezni tudja, mikor és milyen segítséget kérhet.

Akinek sikerült felkelteni az érdeklődését, élő adásban figyelemmel kísérhet minket a Facebookon, a Budapest III. kerületi Látássérültek klubja oldalunkon.

Vasné Pintér Teréz
Közösségi civilszervező

Telefon: 06 70 377 32 65

E-mail: obuda.szervezo@vgyke.com

Kerámiázás a ferencvárosi klubprogramon

 

Januári második klubfoglalkozásunkon, 2022. január 27-én klubtagjaink az agyagozás, kerámiázás varázslatos világába nyertek betekintést a FAndi kerámiaműhelyben, Budapest, Bokréta u. 23-ban.

Mindenki nagyon ügyes volt, és tavaszvárásként nyuszik készültek.

Az elkészült nyuszik és tálkák égetés előtt

Szalainé Tündi
közösségi civilszervező

Januári klubnap: Emlékezés a Magyar Kultúra Napjára, és ismerkedés a távol-keleti teákkal

 

2022. január 26-án megtartottuk az év első klubnapját. Ez alkalommal a Magyar Kultúra Napjáról emlékeztünk meg, valamint vendégünk volt Czagány Izabella.

Délutánunkat egy rövid megemlékezéssel kezdtük. Beszéltünk a Magyar kultúra Napjáról, mihez kötődik és mióta létezik, valamint érdekességek is elhangzottak a magyar Himnusszal kapcsolatban. Darvas Iván előadásában felvételről meg is hallgattuk a művet. Ezt követően egy kvízjátékban tesztelhettük műveltségünket is. Kiderült, mennyire ismerjük a magyar irodalom, festészet, film, zene, építészet és képzőművészet remek alkotóit és alkotásait.

Klubnapunk második felében Izabella segítségével a távol-keleti teák világába utazhattunk el. Beszélt a teák eredetéről, fajtáiról, elkészítési módjáról, fogyasztási szokásairól, hagyományairól, valamint arról, hogy mely országban hogyan terjedt el. Számos olyan eszközt és edényt is kezünkbe vehettünk, melyek a teakészítés folyamatához és magához a fogyasztáshoz szükségesek mint pl: a gaiwan, a yixing kanna, különféle porcelán edények, tálcák, kanalak, stb. Lehetőségünk nyílt arra is, hogy a helyszínen megkóstoljunk néhány fajta teát, amit ott frissen készített el nekünk Izabella.

A teaivás közben megbeszéltük, milyen programokat tervezünk a közeljövőben és mi lesz a jövő havi klubfoglalkozás témája.

Főként Izabellának köszönhetően nagyon tartalmas és hangulatos délutánt töltöttünk együtt.

Az eseményről készült néhány fotó az alábbi linken megtekinthető.

Pázmán Krisztina és Juhos Róbert
XVIII. kerületi közösségi civilszervezők

Online klub februárról, és a hónap szülöttjéről

 

Kedves klubtagok és érdeklődők!

Szeretettel hívunk benneteket februári online klubunkra, melyet a Kispest Lámpásai Facebook-oldalunkon követhettek élőben.

Téma: Február hónap érdekességei, jeles napjai. Megemlékezünk a hónap szülöttjéről, Jókai Mórról, de szép téli versekkel, és egy mesével is kedveskedünk a hóvirágról.

Bejelentkezésünk ideje: 2022. február 17. (csütörtök) 14 óra.

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt Facebook-oldalunkon!

Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező

Elérhetőségeink:

Telefon: 06 70 984 8868
E-mail: kispest.szervezo@vgyke.com

Betekintés a Kultúrtanya világába

 

2022. január 24-én a XIII. kerület klubnapot tartott, melynek a témája betekintés a Kultúrtanya világába.

A tagok száma 11 fő.

A Kultúrtanya egy olyan integrált hely, ahol a sérült és az egészséges embereket is nagyon szívesen látják. A látogatáson túl arra is van lehetőség, hogy az érdeklődők megismerkedjenek a Vakrepülés Színtársulat munkájával és előadásaival is.

Közösségi civil szervezők: Istók Imola és Majláth Mónika

Az egészség és a sport volt a téma Kőbányán

 

A kőbányai klub februári összejövetelét, havi klubnapunkat 2022. február 14-én, hétfőn 15 órai kezdettel tartottuk meg a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban.

Eredetileg a WIDEX Hallásstúdió munkatársai lettek volna a vendégeink, de sajnos ezt a programot el kellett halasztani, és egy új időpontban, mégpedig az áprilisi klubnapunk alkalmával lesz megtartva. Klubnapunk fő témája azonban nem tért el nagyon az eredetileg tervezettől, mert az egészségről, betegségekről, valamint sportolási lehetőségekről beszélgettünk. Meghallgattuk és megvitattuk egymás tapasztalatait is.

A klubnap nagyon jó hangulatban telt, és szokásosan egy kötetlen beszélgetéssel fejeződött be.

Bönde Katalin
közösségi civilszervező

Zenés klubnap a VI. kerületi lámpásoknál

A kép forrása: pinterest.com
 

Kedves Klubtagok és Érdeklődők!

Élőzenés klub a VI. kerületi lámpás klubnapján.

A VI. kerületi Lámpás klub zenésnapot tart, melyre szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt.

Vendégünk lesz: Domoszlai János és Mikó György, akik Dél-Amerikai hangszereken játszanak.

Témánk: Az Andoki zene

Időpont: 2022. Február 16. 15 óra

Helyszín: Eötvös10 Művelődési Ház 1065 Bp., Eötvös utca 10

Az ősi andoki népek által használt hangszerek között fontos szerepet töltenek be a fúvós hangszerek, különböző típusú „andoki furulyák”, az egy vagy többsoros, különböző méretű pánsípok, az okarina, a láma- vagy kecskekörömből készült ritmushangszerek, valamint a különböző egyszerűbb ütős hangszerek. Az európaiaktól átvett húros hangszerek, a hárfa, a hegedű, a gitár szintén beépült az andoki népzenékbe. Kézzel tapinthatóak lesznek a hangszerek.

Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civilszervező

06304989094

Narráció 2

 

A „Vizuális kultúra mindenkié”

Ifj. Pieter Brueghel műhelye: Vak nyenyerés a falu utcáján, 1600-1610

(A képek forrása: Szépművészeti Múzeum,
https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/vak-nyenyeres-a-falu-utcajan/, valamint a szerző felvétele)

(1. kép)

Apja, a híres festő Pieter Bruegel (idősebb Pieter Bruegel néven ismerjük, vagy Paraszt Bruegel) maga is egy festő tanítványa volt (Pieter Coecke van Aelst), akinek Mayke nevű lányát vette feleségül. A házasságból két fia született, nem sokkal halála előtt, ők: ifjabb Pieter Brueghel és id. Jan Brueghel, a két festő. Apjuk még életében elhagyta nevéből a H betűt, ezért őt, az idősebbet, Pieter Bruegelként ismerjük, a fiait viszont H-val írjuk, tehát Pieter és Jan Brueghelnek. A nevük kiejtésének tekintetében megoszlanak a vélemények: vannak, akik Bröhelnek, mások Brajgelnek ejtik.

Ifjabb Pieter Brueghel Brüsszelben született 1564-ben. Antwerpenben indult a karrierje egy tájképfestő mellett, majd 1585-ben a Szent Lukács céh tagja lett. Előszeretettel ábrázolt manókat, tűzeseteket és groteszk figurákat, kedvenc témái a téli tájak, a parasztbúcsúk, az újtestamentumi és pokolbéli jelenetek voltak, innen a neve is: Pokol Brueghel. Annak ellenére, hogy apját 5 évesen elvesztette, életét nagyban meghatározta annak öröksége, hiszen leginkább apja műveinek másolójaként ismerjük.

Ebben a különleges közegben való felnőtté válás alakította ki Brueghel technikáját és stílusát, melyet apjától sajátjaként vett át. Mesterien másolta őt, bár igény esetén ördögi ügyességgel módosította a kompozíciót, hogy azok jobban megfeleljenek az elvárásoknak. Ez hol annyit jelentett csak, hogy a megjelenő időjárási viszonyokat alakította, hol a figurákat rendezte át. Korának kedvelt és elismert művésze volt: Anthony van Dyck festette meg az arcképét, Peter Paul Rubens magángyűjteményében pedig megtalálható volt egyik festménye.

Antwerpenben hunyt el 1638-ban. Hét gyermeke volt, ebből az egyik fiú maga is szintén festő lett.

A Németalföld részben Habsburg fennhatóság alá került a 16. század végén. Ekkor terjedtek el a zsánerképek, a mindennapi életet hétköznapi szereplőkkel ábrázoló festmények. Ebben az időszakban az egyházi megrendelések elmaradtak, mivel a református egyház tiltotta a képek vallásos tiszteletét, így a korabeli megbízók magánszemélyek vagy testületek voltak. A középosztálybeli vásárlók kis méretű képeket kívántak, mivel lakásaik is szerényebb méretűek voltak. A mitologikus ábrázolások helyett a hétköznapi valóságot, a könnyen érthető témákat kedvelték: a flandriai falvak hétköznapi pillanatait, az egyszerű emberek egyszerű örömeit és bánatait, hagyományőrző népi szokásait.

1. kép

(2. kép)

A kép mérete: 43 x 61 cm.

Fekvő kép, tehát szélesebb, mint amilyen magas. Egy kis faluban járunk, házak között. Két oldalt két nagyobb épület, mivel ezek közel vannak hozzánk, a távolban több másik.

A házak egyszerűek, lakóik is egyszerű emberek. A bal oldali házból csak egy kis darabot látunk, amin van egy ajtó, felette kis előtető, hogy az esőtől védje azt, valamint egy ablak. A ház homlokzatán a festék málladozó, csupa repedés, a vakolat több helyen lehullott. Az ajtónyíláson egy nőalak hajol ki, aki a ház előtti kispadon ülő férfival és egy arra járó nővel beszélget. A beszélgetés idejére megálló nőalak karján fonott kosár, fején szalmakalap.

A jobb oldalon szintén egy ház felét láthatjuk, ebből egy kicsit többet, mint a másikból. Itt már több ablak szabdalja a homlokzatot, mindegyiken kitekint valaki. A kisebbik ablakon egy gyereklány nézi a felnőtteket, akik a másik ablakon bámulnak kifelé az utcára. Elől egy idős férfialak, hosszú, ősz szakálla van, fején fekete fejfedő, mögötte egy nő tekint előre kicsit riadt arccal.

A házuk előtt parasztok disznót ölnek le éppen. A disznó nyakához kést szorít az egyikük, a vágás nyomán kiserkenő vért egy serpenyőbe gyűjti egy asszony, közben elégedetten mosolyog.

A disznóvágó jelenet szereplői előtt a többi kellék látható: egy fából készült teknő, benne további szerszámok.

A kép hátterében házak: kisebbek, nagyobbak. Emberek tesznek-vesznek, nyugodt, délutáni hangulat. Az út mentén pár fa látható, az út a kép hátterében kanyarog a horizont felé.

A kép fókuszában és előterében egy különös jelenet, melyet a kép címe is elárul: egy vak zenész érkezik a faluba. Sokadalmat látunk, izgatott népek csoportosulnak, akikből kiválik a főszereplő, a vak nyenyerés. Alakja nagyobb, mint a többieké, mintha egy kupac kisgyerek közé keveredett volna egy felnőtt. Fekete, széles karimájú kalap van a fején, fekete köpeny a vállán. Szemét egy szemkötő takarja, innen egyértelmű, hogy világtalan, valamint egy tarka kutya van az övéhez kötve egy madzaggal. A fehér-barna-fekete foltos kutya nyugodtan bandukol előtte, segítő kutya lévén rá sem bagózik a tömegre és a többi falusi kutyára. A zenész erőteljes alakján vöröses nadrág van, egyik térdén lyukas. Barna magas szárú csizma van a lábain. Övére mindenféle egyéb hangszer és szerszám van felfűzve, bal hónalja alatt szorítja magához a tekerőlantot, jobb kezével tekeri is azt. Haja rőt, kócos. Szája nyitva, talán énekel, talán az emberekhez beszél, talán a kutyáját szólítja meg éppen.

A körülötte tolongó népeket nézve szinte hallhatjuk, ahogyan hangoskodnak, ahogyan egymásnak kiabálnak, ahogyan rácsodálkoznak a zenére és a zenészre, túlkiabálva azt. Közel húsz kis alak tolong a zenész körül, a lányokon szoknya és kötény, fejükön fejkötő, a fiúkon kalapok, némelyikbe egy toll is van tűzve. A fiúk ruházata csizma, majd egy nadrág, felül buggyos ujjú ing, rajta mellény, vagy derékig érő kabátka, valamint minden figura fején van valamilyen fejfedő.

A sok kis alak mérete arra enged következtetni, hogy ők a gyerekek, mivel a házak előtti embereknek, vagy a nyenyerés termetének pont a derekáig érnek. Izgatottak, valószínűleg ritkán érkezik a faluba idegen, pláne zenész. Ritka csemege a zene, noha a felnőttek nem különösebben izgatják magukat, ők jobban el vannak foglalva a saját dolgaikkal: a tereferével, vagy a disznóvágással. A gyerekek mind a zeneszerszámot akarják látni, valamint a világtalan zenész arcába akarnak nézni.

Az öltözetek (és a fák koronái alapján) azt tippelhetjük, hogy kora ősz van, amikor már hűvösödik az este, de még nem csíp. A fákon a levelek barnák, de a földön még nincs belőlük. A kép meleg színekkel van megfestve, barátságos és a maga módján kifejezetten szórakoztató. Ez utóbbi sok esetben jellemző a zsánerképekre, ezekre a hétköznapi jeleneteket ábrázoló festményekre.

2. kép

A képen látható nyenyere hivatalos neve: tekerőlant (ismert még: szentlélekmuzsika, kolduslant, forgólant neveken). Ez a vonós hangszerek működési elvét követi, ám húrjait begyantázott fakorong forgatásával hozza rezgésbe a zenész, miközben a másik kezével billentyűket nyom a húrokra. Már Vivaldi és Mozart is komponáltak erre a hangszerre, melynek hossza általában 75 cm, szélessége 35 cm, magassága 21 cm.

Hallgassuk is meg ezt a hangszert:

Patonai Bátor: Monostori zöld erdőben – tápai dallam tekerőn:

A narrációt készítette: Rácz Márta

AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület

A „Vizuális kultúra mindenkié”FOF2021 projektünket a Slachta Margit nemzeti szociálpolitikai intézet és az EMMI támogatja.

Biztonságos közlekedés vakok és gyengénlátók számára Budapesten: jó ötlet!

 

Egyesületünk javaslatot tett az otlet.budapest.hu oldalon arra, hogy mit valósítson meg a Fővárosi Önkormányzat a közösségi költségvetés összegének keretéből.

A VGYKE ötlete, hogy Budapest akadálymentes és biztonságos legyen vak és gyengénlátó emberek számára is, hogy ők is könnyen eljuthassanak fontos csomópontokhoz, intézményekhez vokális és taktilis jelzések segítségével.

Az ötlet az alábbi linken megtekinthető.

VGYKE

Online klubnapot tartottunk az Óbudai látássérültekkel

 

Január 21-én megtartottuk idei első klubnapunkat.

A járvány miatt úgy döntöttünk, hogy nem találkozunk személyesen.

Először a Magyar Kultúra napjára emlékeztünk. Utána elhangzott Radnóti Miklós egyik szép verse.

Mivel év elején tervezgetni szoktunk, így történt ez most is.

Elmondtuk, hogy idén milyen programok keretében szeretnénk együtt lenni. Érdekes előadásokat, tartalmas szabadtéri programokat tervezgettünk. Ötletünk akadt bőven, mert tavaly sokfelé nem jutottunk el.

Reméljük, hogy a következő alkalommal már a korábban megszokott formában, személyesen köszönthetjük egymást.

Vasné Pintér Teréz
Közösségi civilszervező

Szemléletformáló előadás a XVI. kerületben

 

2022. 01. 19.

A XVI. kerületi Derűs Alkony Idősek Napközi Otthonában jártunk szemléletformáló előadást tartani. A bemutatóra kollégánk, Tanai Csaba két kutyája is velünk tartott, Bonca, a vakvezető kutyája és Olivér, a kis uszkár, aki kedvességével, játékosságával sok mosolyt csalt az idősek arcára.

A kutyás előadás mellett speciális segédeszközöket is bemutattunk az időseknek úgy, mint például a beszélő vérnyomásmérő, a beszélő konyhai mérleg és a folyadékszintmérő.

Nagy szeretettel fogadtak minket, és visszavárják még a csapatot.

Kollárszky Boglárka