Néhány visszajelzés a narráció kapcsán hűséges olvasóim, “hallgatóim” köréből, köszönöm! 🙂
Hermann Tibor:
“Teljes, igaz, tiszta szívemből gratulálok, nagyon profi, igényes, minőségi munka! 🙂 Kisgyermek koromban mondhatni sajátos “narrációval” néztem a sorozat szinte mindenegyes epizódját, felülmúlhatatlanul jó érzés e módszer segítségével újra átélni a kis nyuszi kalandját, csak így tovább, tényleg fantasztikus lett!”
Györök Márk:
“Erika! Gratulálok a narrációval elkészített filmhez! kíváncsi vagyok hogyan fogadták az ovisok, mit szóltak hozzá! Akkor te is csinálod az érzékenyítést a vgyke szemléletformáló programjának keretein belül? Még egyszer gratula! Szerintem teljes joggal lehetsz büszke magadra, és a csapatra akikkel készítettétek az audionarrációkat! Nagyon tetszenek a te posztjaid, illetve a hozzászólásaid is, amelyeket közzé teszel a csoportban.”
Velegi Dorottya:
“Köszönöm!!!! 🙂 Anno rengeteget bánkódtam amiatt, hogy rajzfilm lévén nem tudtam követni ezeket a meséket, így a korombéli unokatesókkal sem tudtam megvitatni az aktuális részt. Most már legalább van némi fogalmam, miből maradtam ki. 😀 ”
Néhány visszajelzés a narráció kapcsán hűséges olvasóim, “hallgatóim” köréből, köszönöm! 🙂
Hermann Tibor:
“Teljes, igaz, tiszta szívemből gratulálok, nagyon profi, igényes, minőségi munka! 🙂 Kisgyermek koromban mondhatni sajátos “narrációval” néztem a sorozat szinte mindenegyes epizódját, felülmúlhatatlanul jó érzés e módszer segítségével újra átélni a kis nyuszi kalandját, csak így tovább, tényleg fantasztikus lett!”
Györök Márk:
“Erika! Gratulálok a narrációval elkészített filmhez! kíváncsi vagyok hogyan fogadták az ovisok, mit szóltak hozzá! Akkor te is csinálod az érzékenyítést a vgyke szemléletformáló programjának keretein belül? Még egyszer gratula! Szerintem teljes joggal lehetsz büszke magadra, és a csapatra akikkel készítettétek az audionarrációkat! Nagyon tetszenek a te posztjaid, illetve a hozzászólásaid is, amelyeket közzé teszel a csoportban.”
Velegi Dorottya:
“Köszönöm!!!! 🙂 Anno rengeteget bánkódtam amiatt, hogy rajzfilm lévén nem tudtam követni ezeket a meséket, így a korombéli unokatesókkal sem tudtam megvitatni az aktuális részt. Most már legalább van némi fogalmam, miből maradtam ki. 😀 ”
S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
+3630 755 6983
Jogsértéseket tárt fel az ombudsman a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében az ombudsmani vizsgálat megállapításai közül kiemelte a szakemberhiányt, az iskolába jutás ellehetetlenülését és azt, hogy “kézbesítőnek” kérték meg a szülőket.
A Székely Lászlóhoz forduló szülők sérelmezték, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeik nem kapták meg a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott fejlesztő nevelést, oktatást.
Az alapvető jogok biztosának vizsgálatait összegző jelentés kiindulásként rögzíti: a sajátos nevelési igényű diáknak joga van ahhoz, hogy különleges bánásmód keretében, állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön, amit a szakvéleményben foglaltak szerint kell biztosítani.
Az ombudsman öt panaszügyből kettőben feltárta, hogy a sajátos nevelési igényű, integrált oktatásra jogosult tanulók a szakemberek, vagyis logopédus, pszichológus hiánya miatt nem jutottak hozzá a szakvélemény szerinti ellátáshoz. Megállapította, hogy ez sérti az érintett gyermekek jogát a védelemhez és a gondoskodáshoz.
Olyan szülő is volt, akit közreműködésre kértek: juttassa el a szakértői bizottság szakértői véleményét a tanuló iskolájába. Ez a biztos szerint komoly aggályokat vet fel, ugyanis lehetséges, hogy a dokumentum nem vagy nem időben jut el a címzetthez.
Székely László jelentése kitér arra, hogy két esetben is akadályozott volt a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő diákok eljutása a szakértői véleményben kijelölt iskolába.
Kiemelte, hogy az intézménynek kötelessége felvenni a tanulót; az iskola fenntartójának feladata az utaztatás megszervezése és költségeinek viselése. Súlyos problémának nevezte, hogy a fenntartóknak nincsenek meg a szükséges forrásaik.
Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a hiányzó feltételek egyaránt sértik az oktatáshoz való jogot, valamint az esélyegyenlőség és a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét.
Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, azt kezdeményezve, hogy tegye meg a problémák megoldásához szükséges intézkedéseket. Felkérte továbbá a Klebelsberg Központ elnökét: oldja meg, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek megkapja a szakértői véleményben rögzített ellátást. Kezdeményezte továbbá, hogy a szakértői bizottságok a szakértői véleményeket minden esetben közvetlenül küldjék meg a kijelölt köznevelési intézményeknek – olvasható a közleményben.
Kép forrása: www.gyerekkuckoovi.hu
Igényfelmérés integrált játszótérről
A mindenki előtt nyitott játszótérrel kapcsolatos felmérésben való közreműködéshez, az alábbi kérdőívet kell kitölteni: https://goo.gl/D2mxQk
A kérdőív kitöltése azt segíti elő, hogy ez a jövőben megvalósuló játszótér a valós igényekhez tudjon igazodni. A cél az, hogy minden gyerek által használható játékok legyenek majd ezen a játszótéren.
A kép forrása: http://www.vizontogyogyszertar.com/
Látássérült gyermekek az iskolában
Ezen új fejezet az ingyenes tankönyvek kérdése felől közelíti meg ezt a kérdést, de számos egyéb kedvezményre és lehetőségre is kitér. Ez az új fejezet elérhető erre a linkre kattintva.
A gyermekekkel kapcsolatos ismertető eddig elérhető fejezetei a következők:
2017. július 1-től a VGYKE Louis Braille Támogató Szolgálata elindítja bébiszitter szolgáltatását, mely látássérült gyermekek otthoni felügyeletét tudja vállalni. Az előző évben a CIB Alapítvány támogatásával a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete és a VGYKE közös szervezésében megvalósult képzésen sikeresen vizsgát tett bébiszitterek közül szerződést kötöttünk egyenlőre 1 fővel, igény esetén reméljük a létszám bővíthető lesz.
A bébiszitter szolgáltatás a hét minden napján, hétvégén is igényelhető, kizárólag a Louis Braille Támogató Szolgálattal szerződött kliensek esetében.
A szolgáltatás térítési díj köteles:
Hétköznap 8.00 órától 16.00 óráig 400 Ft/óra
VGYKE tagoknak kedvezményesen 300 Ft/óra,
hétköznap 16.00 óra után és hétvégén pedig egységesen 500 Ft/óra.
A szolgáltatást igényelni és időpontot egyeztetni a szolgálat munkatársainál lehet:
Tamás József és Czagány Izabella
szolgálatvezetők tszolgalat@vgyke.com
Telefonszám: 06 70 387 52 62 vagy 06 1 384 55 41
Várjuk a látássérült gyermeket nevelő szülők jelentkezését!
A kép forrása: http://smartkids101.com
Új üdülési pályázatok
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány három új pályázatot hirdetett az Erzsébet-program keretében 2017/2018-ban felhasználható üdülésre. A pályázatok ezúttal nagyszülőknek és unokáiknak, gyermeküket egyedül nevelő szülőknek és gyermekeiknek, illetve kétgyermekes családoknak szólnak.
Regisztrálni és pályázatot benyújtani most is kizárólag elektronikusan lehet a www.erzsebetprogram.hu oldalon 2017. május 28. és június 30. között.
A gyereknevelés nehéz, embert próbáló munka akkor is, ha a gyerekünk egészséges, és nincs különösebb krízishelyzet a családban. Hát még akkor, ha valamilyen különleges igényű, többlet-figyelmet igénylő gyerekről kell gondoskodnunk – sokszor nehéz szociális helyzetben, esetleg egyedüli szülőként és gyakran úgy, hogy közben testvéreire is időt kellene szakítanunk.
Mindezt általában nagyon kevés vagy nulla támogatással, a környezetünk, aggódó, sajnálkozó, tehetetlen visszajelzéseivel nehezítve. Nem csoda, ha mindeközben úgy érezzük, érzelmi hullámvasúton lovagolunk, teljesen kimerülünk, és megkörnyékez minket a kiégés.
Mi, a Kapcsolódó Nevelésnél azért vagyunk, hogy soha, egyetlen szülőnek se kelljen így éreznie magát!
Az a tapasztalatunk, hogy ha három dolgot megkap egy szülő, akkor a legnehezebb helyzetből is ki tudja navigálni a családját, és a gyereknevelés mindennapjait sokkal inkább újra örömnek, mint küzdelmek sorozatának tudja megélni. Ez a három dolog:
1) a támogatás, és a tapasztalataink mással való megosztása, mások tapasztalatának meghallgatása
2) hiteles információk a gyerekek és a saját érzelmeink működéséről
3) konkrét, gyakorlati, működő eszközök mindennapi gyereknevelési helyzetek megoldására, amelyek nem rombolják, hanem elmélyítik a gyerekünkkel való kapcsolatot.
A tanfolyam során ezt a három dolgot szeretnénk veletek megosztani, és személyes, a ti adott élethelyzetetekre szabott stratégiákat és támogatást kínálni a számotokra legégetőbb kihívások leküzdésére.
A tanfolyam 8 alkalom (hetente 2 óra, terveink szerint csütörtök délelőttönként), 2 személyes mentorálási alkalommal kiegészítve.
Kérlek, ha ismersz olyan szülőt, akit érdekelhet a lehetőség, küldd tovább ezt a felhívást.
Szeretettel várunk! Egry Zsuzsi és a Kapcsolódó Nevelés Egyesület csapata
A fények helyett szeretet
Forrás: XIII. kerületi Hírnök
Nemrégiben két fontos szakmai összejövetelt is rendezett a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE). A látássérült szülõk és a látássérült gyereket nevelő családok támogatása érdekében a korai fejlesztéssel és a kora gyermekkori beavatkozással foglalkozó szakemberek szakmaközi fórumát tartották meg november 17-én kerületünkben, a Prevenciós Központban. November 30-án pedig ugyanebben a témában szerveztek konferenciát a vakok Ajtósi Dürer sori iskolájában. Ezek kapcsán a látássérültek lehetőségeirõl és a közelgő ünnepek megélésérõl beszélgettünk Fodor Ágnessel, a VGYKE elnökével.
Azt gondolnánk, a koraszülöttek egy részénél jelentkező látóhártya-elváltozás, az úgynevezett ROP idejekorán történő felismerése és a látást megmentő, időben elvégzett lézeres kezelés bevezetése számottevően csökkentette a látássérült kisgyerekek számát. Mint a szakember elmondta, a tudomány ma már egyre kisebb súlyú újszülöttek életét képes megmenteni. Azonban ezeknél a babáknál fennáll a veszély, hogy nem fognak jól látni, esetleg halmozottan fogyatékosok lesznek, és komplex fejlesztést igényelnek. A problémát az elnök fõleg abban látja, hogy a korai fejlesztés ezzel nem tud lépést tartani, és az ágazatok közötti együttmûködés nem zökkenőmentes.
A kicsik látásproblémája nemegyszer rejtve marad: a védőnők egy része a szülőktől tájékozódik a gyerek viselkedését illetően, a szülők viszont nem mindig veszik észre, hogy a csemetéjük például nem nyúl a tárgyak után vagy nem fókuszál. A rossz látás következményeként késhet a mozgás- és a beszédfejlődés is. Ezért nagyon fontos idejében kezdeni a fejlesztést. Ma már a minimális látásmaradványt is lehet fejleszteni. Teljes vakság esetén pedig a többi szerv fejlesztése elengedhetetlen.
A kicsi látásával kapcsolatos legcsekélyebb gyanú esetén a szemészorvosi vizsgálat mellett funkcionális látásvizsgálat is szükséges. Ezt a vakok óvodájában mûködő Országos Látásvizsgáló Központban gyógypedagógus végzi, aki a látásteljesítményt méri fel. A központban 1980 óta korai fejlesztés is folyik: jelenleg több mint hetven gyerek jár ide.
Nem csupán a látássérült gyerek megfelelő kezelése és fejlesztése jelenthet gondot az érintett családoknak. A gyengénlátó vagy vak fiatalok nagy dilemmája, hogy merjenek-e gyermeket vállalni: el tudják-e majd megfelelően látni, az utcán és a játszótéren pedig megóvni a veszélyektõl. Teljesen egyedül kell-e megbirkózniuk ezekkel a gondokkal, vagy a családtagokon kívül remélhetnek-e bármilyen segítséget például az államtól? A fejlett nyugati országokban egészséges szülõk és gyerekek esetén is bevett megoldás a bébiszitter. Nálunk azonban ez egyrészt nem „divat”, másrészt egy látássérült család aligha engedheti meg magának.
Fodor Ágnes hangsúlyozza: személyiségtől függ, hogy ki hogyan éli meg speciális helyzetét. Mindenesetre a látássérülteknek is joguk van ahhoz, hogy gyereket vállaljanak. Azt mondja, sokféle segítség érhető el, de nem megfelelõ óraszámban. A Vakok Állami Intézetének Rehabilitációs Centrumában indult olyan ingyenes tanfolyam, amelyen az érintett látássérültek megtanulhatták a pelenkázás fortélyait.
A picik ellátását segítik a ma már elérhetõ olyan technikai eszközök, mint a beszélő mérleg, a beszélő lázmérõ vagy a színfelismerő. Amikor óvodás lesz a gyerek, kialakítható a mód, ahogy eljutnak az óvodáig. A kicsik meglepõen jól alkalmazkodnak ahhoz, hogy a szülő nem lát. Segítség kérhető a családsegítő, illetve a házi gondozási központoktól, de ezt természetesen a szülőnek kell jeleznie. A VGYKE pedig, felmérve az igényeket, tíz bébiszittert képzett ki, és 2017-ben elindítja a speciális bébiszitter-szolgáltatást.
Külföldön a civilek igen aktívak, és az egyházi és állami szervezetek is komoly szerepet vállalnak. Az állam nálunk abban tudna segíteni, ha több forrást biztosítana a feladatok megoldásához.
Hogy a látássérültek számára mit jelent egy olyan ünnep, amelyhez fények és csillogás is kapcsolódik? A VGYKE elnöke azt mondja: ezek mellett a fahéj vagy a méz finom illata, a sok tapogatható tárgy és nem utolsósorban a karácsonyi énekek és dalok teszik széppé a közelgő ünnepeket. A gyengén látók többszörösen tudnak örülni az olyan ajándéknak, amit nem lehet becsomagolni, csak ott van a levegőben, ez pedig nem más, mint a szeretet. A látássé- rült gyerekek bevonhatók a mézeskalács vagy a gyertyakészítésbe, a karácsonyfa díszítésébe. Így a roszszul látó gyerekek számára is élmé-nyekben gazdag lesz az ünnep.
Csop Veronika
Megjelent a XIII. kerületi Hírnök 2006. december 15-i számának 10. oldalán
Ajándékrajzok gyerekektől
Mintha egy kifestőkönyv egyik lapját látnánk. Felül pillangó felirat, alatta egy versike:
Aranyszárnyú pillangó,
hol vagy te kis csapongó?
Minek szállsz oly messzire?
Szállj a baba szemére.
Az előre megrajzolt két ábrát, egy pillangót és egy virágot az alkotó kezek kicsit még szálkásan ugyan, de nagy odaadással szivárványosra színezték: a lepke teste piros, egyik szárnya kék és narancssárga, a másik jórészt citromsárga és barna, de itt-ott kék, piros és lila is. Mindkét szárnyon négy-négy pápaszem látható, ezek is mind különböző színűek. A pillangó melletti virág egynemű bordó, a kicsi, aki színezte, néhol kiszaladt a vonalból, de azért látszik, hogy nagyon igyekezett.
Ez a szálkás, helyeként hiányos színezés és néhol a vonalakon való túlfutás a kicsik korából, kézkoordinációjából adódóan majd mindegyik rajzra jellemző, úgyhogy a továbbiakban nem emelem ki külön.
A régi, jól ismert versike tűnik fel a “katicabogár” cím alatt. Ezt a mondókát mi is megtanultuk óvodás korunkban és a gyerekeink is biztos, ismerni fogják.
Katalinka szállj el!
Jönnek a törökök.
Sós kútba tesznek,
onnan is kivesznek.
Kerék alá tesznek,
onnan is kivesznek.
Ímhol jönnek a törökök,
mindjárt agyonlőnek.
Mellette egy hétpettyes katica előrajzolt ábrája látható, háta kicsit ovális-forma, fejecskéje almaszerű, két kicsi csáppal, a csápok végén apró ponttal. Pettyeit grafit-szürkére színezték a kis kezek, a teste piros. Hat lába is van persze, sematikusan előrajzolva, hat rövidke vonalként. A versike alatt két falevelet is találunk, zöldre színezve.
Ez a kis műalkotás nincs előrajzolva, mondhatni teljesen eredeti. Egy lány vagy talán egy anyuka áll a kép közepén egy barna asztal mögött. (Itt a kép közepe nem a lap közepét jelenti, hanem a vízszintesen álló A4-es papír alsó szélét, a gyerekek jellemzően ide rajzolják a kép központi elemeit.) A lány piros blúzt és fehér nadrágot visel, fekete haja két copfba fonva, a válla fölé ér. A megálmodó nagy piros szájat és csillogó lila szemeket rajzolt ennek a különös lánynak. Az asztalon csupa furcsaság, középen egy szőlőfürt, mellette balra egy csíkos gyíkféleség óriási szájjal… Hosszúkás, hengerforma és négy lába van, teste elnyúló farokban végződik. A szőlőfürttől jobbra egy másik szokatlan szerzet, nehéz meghatározni, hogy micsoda, mindenesetre zöld alapon fekete pöttyös. Amőbaszerű alkatán az egyik kinövés mintha a feje lenne, szájából vagy hosszú piros nyelve vagy egy lángcsóva tör elő.
Egy téglalapforma ház belterében vagyunk. (A gyerekekre jellemző, hogy gyakran úgy ábrázolnak szobákat, belső helységeket, mintha nem lenne faluk, mintha kívülről beléjük lehetne pillantani.) Egy furcsa emberfigura áll az alsó lapszélhez viszonyítva középen, zöld, kék és sárga csíkos ruhában. Maci fülei vannak, pálcika lábai, aránytalanul nagy lapáttenyerei és olyan hosszú ujjai, mint Ollókezű Edwárdnak. 🙂 Mellette bal oldalt egy kisebb alak, hasonló jellemzőkkel, talán apa és fia. Jobb oldalon valami tv-szerűséget találunk, legalábbis egy négyzet alakú dobozt, állványon. Ezen kívül csak két berendezési tárgy tűnik fel, az egyik talán egy kályha és mellette valami ugyancsak négyzetforma holmi, ami nem sokat mutat magából.
Zsúfolt rajz és kicsit álomszerű. Nagyjából középen (megint csak az alsó lapszélhez viszonyítva) egy hölgy áll, hosszú, lila, redőzött szoknyában és vízszintesen piros csíkozású sárga blúzban, mosolyog. Céklaszín leomló haja a derekáig ér, hosszú, pókszerű karjai gombforma kézfejben végződnek. Jobbján egy kislány áll zöld hajjal, egymás kezét fogják. A gyermek magát sokkal kevésbé dolgozta ki, mint a mellette álló hölgy alakját, ő csupán néhány odavetett ceruzavonás. Mellette egy maci vagy egér tűnik fel – talán a kedvenc plüssállata, nem is engedi el maga mellől.
Mégis, ami igazán hangsúlyos a képen, az a három figura környezete. Jobbjukon két dús-lombú fa, baljukon lila és kék papírba csomagolt masnis ajándékok, felettük pedig szálldosó gyümölcsök: két óriási és egy ujjbegynyi méretű piros alma, fekete szárral és kis zöld levéllel, két eltévedt piros cseresznye, na meg egy sárga. Ugyancsak felettük, pont középen valami meghatározhatatlan figura is feltűnik, bármi is az, két hosszú lába vagy szárnya van és lemosolyog az alatta lévőkre. A lap bal felső sarkában még néhány kósza kék bárányfelhő is előbukkan, alattuk egy már csak épphogy a lapra fért Napocskával.
Zuglóban cseréltünk tapasztalatokat
Első ízben Mészáros Ágnes szívélyes köszöntőjére került sor délelőtt 9:30-kor. Ágnes, a VGYKE alelnöke a köszöntés mellett röviden bemutatta az egyesület jelenlévő kollégáit, tevékenységeit.
Ezt követően Fodor Ágnes, a VGYKE elnökének bemutatkozása, majd az egyesület ismertetése következett egy érdekes prezentáció formájában. Mesélt az indulásról, a szolgáltatásokról, valamint a CIB “Tenni tudunk” projektjének célkitűzéseiről, melynek keretében valósult meg ez a mai klub is. Külön figyelmet fordított blogunkra, melyet hasznos és értékes információkkal igyekszünk megtölteni, s ami folyamatosan frissül és bővül. Szakmai fórumainkról, szülő klubjainkról és a bébiszitter képzésről is a főoldalon található “Tenni tudunk” menüponton belül tájékozódhatnak az olvasók.
Következő napirendi pontunk a Látásvizsgáló munkájának bemutatása volt, ezúttal Sinka-Fábri Tímea személyében. A prezentáció mellett kis videókat tekinthettünk meg, illetve az eseményre elhozott fejlesztő eszközöket is jobban megismerhettük. Kontrasztos, villogó, csillogó, fényes tárgyak segítik a látássérült gyermekek fejlődését, melyből néhányat most magunk is megszemlélhettünk, megtapogathattunk. Tímea felhívta figyelmünket egy közelgő eseményre is, a Korai fejlesztéshetére, amelyre februárban kerül majd sor, és a nyílt nap keretében előadások, foglalkozások során bárki betekintést nyerhet a Látásvizsgálók munkájába.
11 óra után picivel egy bemutatkozás következett, melynek köszönhetően megismerhettünk védőnőket, látássérült(ként) gyermeket nevelő szülőket, új álláspontokat és élettörténeteket.
A délelőtt további része egy szendvics-ebéddel egybekötött családias hangulatú, kötetlen beszélgetést tartogatott még. Ismét értékes gondolatok és tapasztalatok kerültek napvilágra.
Ivanova Daniela
Sikeres lett a Szülő Klub Újpesten
Először Mészáros Ágnes, a VGYKE alelnöke köszöntötte a vendégeket, utána pedig bemutatta a VGYKE tevékenységét. Elmondta, hogy az Egyesület mennyi minden szolgáltatással áll a látássérültek rendelkezésére és ezekben mindig kiemelt szerepet kapnak a látássérült gyermekeket nevelő szülők. Felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy a VGYKE honlapján, a http://www.vgyke.com/tenni-tudunk-2/ oldalon, elérhető a „Tenni tudunk” nevet viselő projekt blogja, ahol nagyon sokféle hír és érdekesség elérhető már most is a projekttel kapcsolatban.
Ezt követően Illényi Eszter, a Látásvizsgáló Központ munkájáról tartott egy filmvetítéssel egybekötött előadást. Ebben elmondta a korai fejlesztés előnyeit, mellyel azt bizonyította be, hogy érdemes a lehető legkorábban kezdeni, mert nagyon sok hátrányt be lehet vele hozni az ép látású gyerekekhez képest. A filmben példákat láthattunk arra, hogy milyen módon kötik egybe a látással kapcsolatos feladatokat a mozgással és a hangokra való figyeléssel. Külön öröm volt számunkra, hogy a filmben szereplő egyik baba anyukája is jelen volt a találkozón.
Ezt követően a szülők tapasztalatcseréje következett. Elhangzott, hogy azt a traumát nem lehet teljesen feldolgozni amit egy szülőnek a gyermeke látássérülése okoz, de valamilyen módon együtt lehet vele élni. Ebben a sorstársi közösségek sokat tudnak segíteni.
Megtudtuk, hogy általában a szemészorvosok és a védőnők azok, akik a szülőket a Látásvizsgálóhoz és más fejlesztési lehetőségekhez irányítják. Az újra előkerült, hogy nagyon nehéz információkat szerezni és ezen a területen belül kellene valamit kezdeni.
Az is kiderült, hogy az a látássérült gyermeket nevelő szülő, aki maga is látássérült, komoly előnyben van, mert a saját tapasztalatának köszönhetően azonnal vagy hamarabb tudja, hogy melyik problémával merre kell menni. Ez is igazolja, hogy a látássérültek közösségszervezése nem hiábavaló, mert jól segíti az információcserét.
Erre jó példa volt, hogy amikor a mindennapi teendők megszervezése szóba került, a tapasztalt látássérült szülők sok-sok alkalmazható javaslatokkal álltak elő. Hallottuk például, hogy a letakart szem esetén a gyerekek leszedik a ragasztást és ennek kivédésére milyen megoldások működhetnek.
A beszélgetés során előkerült egy javaslat, amit a kerületi családjóléti szolgálat jelenlévő képviselője ajánlott fel. Újpesten minden olyan szakembert, aki része a gyermekjóléti jelzőrendszernek, a segítségükkel össze fogunk hívni és egy információs napot szervezünk nekik közösen. Ott mindaz előadásra kerül majd, ami a látássérült családok kerületi “jobb-létét” segítheti és bemutatkoznak majd azok a szervezetek, intézmények, akik támogatják őket. Ezzel az érzékelhető információhiány is enyhülne, valamint a különböző szolgálatok és kerületi intézmények további szakmai segítséget kaphatnak a munkájukhoz.
Nagy örömmel fogadtuk el ezt a felajánlást és várjuk már a jövő tavaszt, amikor ez a program megvalósulhat!
A hangulatra jellemző volt, hogy a rendezvény vége után még nagyon sokáig maradtak a szülők beszélgetni és mindenki gazdagabban és jobb kedvvel távozhatott.
Neumann Károly
Megtartottuk első Szülő Klubunkat
Röviddel fél 10 előtt Eleki Abigél, a Közösség Lámpása vezetője köszöntötte a vendégeket, majd röviden bemutatta a VGYKE tevékenységeit. Beszélt szolgáltatásainkról, terveinkről, de legfőképpen arról, hogy mennyire fontosnak tartjuk projektünk üzenetét, s azt, hogy a szakmai fórumok és a klubok segítségével különböző élethelyzetben lévő és más-más területeken dolgozó embereket ismertethetünk meg egymással. Abigél biztatta a szülőket, hogy bátran meséljenek, s osszák meg tapasztalataikat, ezzel is segítve másokon.
Ezt követően a körben ülő résztvevők egy pár soros bemutatkozással köszöntötték egymást. Jelen voltak szakmai gyakorlatukat végző egyetemisták, óvodapedagógusok, mentálhigiénés szakember, a Látásvizsgáló Központ képviselője, egyesületünk kollégái és természetesen a szülők.
Múlt héten indult blogunk, melynek bemutatására is sor került. A www.vgyke.com/tenni-tudunk-2/ oldalunkat igyekszünk megtölteni minden jóval; a vezetőség bemutatkozása mellett fő irányvonalunk az információátadás különböző szakmai és személyes beszámolók megosztásán keresztül. A blogon mindig nyomon követhetik a projekttel kapcsolatos aktuális híreket, elérhetőek meghívóink a soron következő eseményekre, valamint bébiszitter képzésünkről is olvashatnak. Ezen a felületen szeretnénk megosztani a látássérült(ként) gyermeket nevelő szülők tapasztalatait, mellyel talán segíthetünk majd a sok-sok kérdéssel küzdő friss szülőknek.
A blog bemutatása után Dobrik-Lupták Sára egy érdekes előadást tartott a Látásvizsgáló Központ munkájáról, hasonló prezentáció bemutatásával, mint amilyet már a Szakmai Fórumon is láthattunk, mégis volt új a nap alatt. Érdekesség például, hogy egy kisgyermek 5 éves korában éri el azt a szintet, amikor olyan élesen lát, mint egy felnőtt. Ebben a korban azt vizsgálják, hogy a baba korához képest mennyire lát jól. Szóba kerültek még a fejlesztési technikák, mint például a mozgásterápia és az úszás. A látássérült kisgyerekek mindennapos fejlődésébe a Látásvizsgáló által készített videókon keresztül nyerhettünk betekintést.
A következő órákban a szülők meséltek nekünk. Marianna és kisfia megrendítő élettörténetét hallhattuk. Beszélt halmozottan sérült gyermeke születéséről, fejlődéséről, óvodai életéről, ami folyamatos kérdéseket szült a hallgatóság részéről. Az óvónőkből álló három fős „csapat” érdeklődve próbálta magáévá tenni ezeket az újszerű információkat, melyeket reméljük, hogyha egyszer úgy hozza a helyzet, hasznosítani tudnak majd a gyakorlatban is. Marianna – aki egyébként új kolléganőnk, és az ügyfélszolgálatban erősíti a csapatot – örömmel osztotta meg velünk történetének írásos formáját is, amely ezen a linken olvasható.
A klubon megélt néhány óráról pedig így nyilatkozott:
„A lelki sérülések olyannyira meglátszódtak rajtunk, hogy bizony elpityeregtük magunkat saját és társaink beszámolói alatt.
A szakember és még a diákok is egymás után tették fel a kérdéseiket a szülőknek és a Látásvizsgáló Bizottságot képviselő szakembernek. Nagyon jó érzés volt, hogy őszinte érdeklődéssel fordultak felénk mindannyian.
Számomra nagyon érdekes volt, hogy a szülők közt azonnal egy láthatatlan kötelék jött létre. Egy olyan kapocs, amelyben benne van minden szomorúságunk és minden örömünk, amit a gyermekeinkért tettünk, teszünk. Nem csak a nehézségekről beszéltünk, hanem büszkén számoltunk be, hogy gyermekeink milyen eredményeket értek el eddigi életük során.”
Panka és Erika kolléganőnk is megosztotta velünk történetét. Panka maga is látássérült, Makuladegenerációval küzd, amely egy genetikai rendellenesség, s amit fia is örökölt. Kettőjük mindennapjairól, terveiről és küzdelmeiről hallhattunk.
Erika gyermeke látássérült, hol bánatban, hol örömben úszó pillanatokról számolt be, melyek különösen személyessé tették életmeséjét. Mindenkit megérintettek ezek a nem mindennapi történetek, amelyek közelebb hoztak egymáshoz minket.
Panka és Erika beszámolóját hamarosan olvashatják a blogon, addig is tekintsék meg Mariann klubról leírt élményeit teljes hosszában.
A következő Szakmai Fórumra és Szülő Klubra hamarosan sor kerül, eddigi sikereinken felbuzdulva pedig reméljük, hogy hasonlóan jól sikerülnek majd ezen alkalmak is. Szeretettel várjuk Önöket ezekre az eseményekre, ahol nagyszerű emberek, különleges élettörténetek, értékes pillanatok és vidám percek várják!
Tudásmegosztás, tapasztalatcsere és családias légkör: ez a „Tenni tudunk”!
