A pályázat keretösszege 650.000,- Ft., amely az Alapítvány töke kamataiból és az SZJA 1%-os támogatási keretéből kerül finanszírozásra.
Pályázati részvétel feltétele: hivatalos oktatási intézmény tanulója, a jó tanulmányi eredmény. A pályázaton való részvételhez a 3,5 átlagnál jobb tanulmányi eredmény szükséges.
A pályázat során maximum 21 gyermek támogatására nyílik lehetőség, melynek konkrét összege a feltételeknek megfelelő nyertesek tanulmányi eredményétől, a pályázók számától függ, a fent jelölt keretösszegre tekintettel. A pályázat elbírálása után a nyertesek részére a támogatás esetenkénti konkrét összegéről az Alapítvány tájékoztatást ad.
Az Alapítvány ezen pályázattal elsősorban azon, 18 év alatti rászoruló látássérült gyermekeket kívánja támogatni, akik más pályázati lehetőségektől elesnek, az adott körülmények ellenére jó tanulmányi eredményt tudnak felmutatni, társaikkal együttműködő magatartást tanúsítanak. Örömmel vennénk olyan pályázatot is, ahol az átlagtól eltérő tevékenység gyakorlóját támogathatnánk aki például zenei vagy más művészeti területen is eredményes. Továbbá szívesen támogatunk olyan pályázó diákot, aki kreatív gondolkodásával a későbbiekben eredményes tanulmányokat folytathat például műszaki-, informatikai területeken.
gyerek Archives - Oldal 4 a 4-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Pályázati kiírás!
Kép forrása: dunaharasztima.hu
A pályázat keretösszege 650.000,- Ft., amely az Alapítvány töke kamataiból és az SZJA 1%-os támogatási keretéből kerül finanszírozásra.
Pályázati részvétel feltétele: hivatalos oktatási intézmény tanulója, a jó tanulmányi eredmény. A pályázaton való részvételhez a 3,5 átlagnál jobb tanulmányi eredmény szükséges.
A pályázat során maximum 21 gyermek támogatására nyílik lehetőség, melynek konkrét összege a feltételeknek megfelelő nyertesek tanulmányi eredményétől, a pályázók számától függ, a fent jelölt keretösszegre tekintettel. A pályázat elbírálása után a nyertesek részére a támogatás esetenkénti konkrét összegéről az Alapítvány tájékoztatást ad.
Az Alapítvány ezen pályázattal elsősorban azon, 18 év alatti rászoruló látássérült gyermekeket kívánja támogatni, akik más pályázati lehetőségektől elesnek, az adott körülmények ellenére jó tanulmányi eredményt tudnak felmutatni, társaikkal együttműködő magatartást tanúsítanak. Örömmel vennénk olyan pályázatot is, ahol az átlagtól eltérő tevékenység gyakorlóját támogathatnánk aki például zenei vagy más művészeti területen is eredményes. Továbbá szívesen támogatunk olyan pályázó diákot, aki kreatív gondolkodásával a későbbiekben eredményes tanulmányokat folytathat például műszaki-, informatikai területeken.
Kiíró: Erőforrás Alapítvány – United Way Magyarország
Határidő: 2014. 06. 05.
Pályázhat: Olyan Magyarországon élő és magyar állampolgársággal rendelkező 14-18 év közötti, szociálisan hátrányos helyzetű fiatal, aki:
Forrás: www.nursing-scholarships.co
valamely magyarországi (állami és magán) közép -vagy felsőoktatási intézményében tanulói jogviszonnyal rendelkezik
célokkal, tervekkel tekint a jövőbe és eddig elért kiemelkedő eredményeit tudja bizonyítani, továbbá azt is, hogy elindult az álmai megvalósításához vezető úton
meg tudja fogalmazni, hogy céljai eléréséhez milyen módon tudna a társadalom hasznos tagjává válni, továbbá pozitívan befolyásolni a társadalmi folyamatok alakulását
A kiíró célja a magyar civil társadalom erősítése, a civil és üzleti szféra együttműködésének fejlesztése, hiánypótló szolgáltatások támogatása hatékony és átlátható adománygyűjtés, valamint forráselosztás révén.
Jelenleg 15 mentorszülővel kezdtük meg a munkát, de szeretnénk tovább bővíteni a hálózatot, hogy valóban az egész országot le tudjuk fedni – mondta Németh Orsolya, a mentorhálózat kezdeményezője. A Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének alelnöke hozzátette: a mentorok maguk is olyan szülők, akik látássérült gyermeket nevelnek, vagy hasonló problémával küzdenek.
A mentorok speciális képzésen vettek részt, munkájuk önkéntes és ingyenes. A segítő szülők bemutatkozása és elérhetősége honlapunk szolgáltatásai között található meg. Németh Orsolya kifejtette: azért döntöttek a hálózat létrehozása mellett, mert az érdekvédelmi szervezetek főként a felnőtteket segítik, így a gyermekekre és szüleikre kevesebb figyelem jut. Mint mondta, a legtöbb ép család egyfajta gyászként éli meg, ha látássérült gyermeke születik.
Az egyik legfontosabb a lelki segítségnyújtás annak érdekében, hogy a szülők minél előbb elfogadják és szeretni tudják gyermeküket. Segítenek annak kiderítésében is, hogy a család lakóhelye környékén hol részesülhet a gyermek a legjobb korai fejlesztésben, melyik óvoda, illetve iskola fogadja majd őt, esetleg van-e olyan intézmény, ahol a sérült kisdiák is integráltan oktatható. A látássérült szülőknek segítenek az alapvető ismeretek elsajátításában. A mentor szülők megtanítják a családtagokat arra, hogyan kell egy babát öltöztetni, pelenkázni, etetni, illetve segítenek a kicsikkel való biztonságos közlekedés megtanulásában is, például bemutatják, hogyan lehet megakadályozni, hogy a gyermek elszaladjon látássérült szüleitől.
A mentorszülő-hálózaton keresztül a már tapasztalt szülőtársak a gyakorlati problémák megoldása mellett a lelki terhek feldolgozásában is segítenek.
Forrás: Magyar Nemzet és MTI
Tavaszi érzékenyítő program Budaörsön
A rendezvénynek a Városi Ifjúsági Klub adott otthont, amelyen a helyi Herman Ottó Általános Iskola, a Budaörsi 1. Számú Általános Iskola és a Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola harmadik osztályos diákjai vettek részt kísérőikkel.
A színházteremben teljes sötétség honolt, ami sokkal hatékonyabb és intenzívebb élményt nyújtott annál, mint ha csak szemkötőt használnának volna a gyerekek. Kizárta a „csalás” és a kitekintgetés lehetőségét.
Megérkezéskor üdvözlés gyanánt az egyesületről, illetve a programról kaptak rövid, de hasznos információt a diákok, majd az osztályokból négy csoportot alakítottak ki. A tanulókat a BULÁKÉ látássérült csoportvezetői fogadták, továbbá a helyi közösségi mentor is bekapcsolódott a munkába. Az előtérben és az udvaron a következő helyszíneket, állomásokat járták be:
ismerkedés a fehérbottal
játékok, segédeszközök
hangfelismerés
Braille abc-s alapok
Innen a sötét terembe vezetett az út, ahol a diákok különböző játékos, tanulási szituációk segítségével ismerkedtek meg a látássérültek mindennapi életével, világával. Kipróbálhatták, hogy milyen érzés, ha csak négy érzékszervüket használják, a látásukat nem. Először a „konyhában” látták őket vendégül, ahol kóstolás és szaglás által az ízek és illatok világát fedezhették fel. A következő állomáson, a „boltban” a tapintásé volt a főszerep; a kis kezeknek valódi gyümölcsöket, zöldségeket, üdítőket, tésztákat, konzerveket, tisztálkodó szereket és sok más élelmiszert kellett felismerniük. A harmadik helyszín egy erdő volt, igazi erdei talajjal, élő, cserepes kis fával, a fejek felett zizegő levelekkel, ágakkal. Itt az ügyességüket, a tájékozódási képességüket és a csoportkohéziót fejleszthették, hiszen a feladat az volt, hogy az erdőben eldobált „szemetet” közösen szedjék össze és gyűjtsék egy zsákba. Az utolsó állomáson a csörgőlabda segítségével a látássérültek sportolási lehetőségeivel találkozhattak.
A tartalmas, sok tanulási helyzetet adó másfél órát egy összegző, megerősítő beszélgetés zárta, amin a gyerekek a felmerülő kérdésekre is választ kaptak, s ezáltal tudásukat gyarapítva léphettek ki a napvilágra.
Szemléletformálás minél korábban
Az érzékenyítések időtartama egy-egy csoport részére körülbelül 40-45 perc. A könnyebb kezelhetőség érdekében a nagyobb óvodásokat két csoportra osztjuk. A helyszínváltás 15-20 percenként történik, mindkét csoport részt vesz minden játékban. Míg egyikük a teljesen besötétített helyszínre megy, addig a másik csoport világosban nézheti meg és próbálhatja ki a különböző beszélő segédeszközöket. A sötét helyszínen olyan különböző feladatokat kell megoldaniuk, melyeknél a látás hiányában más érzékszervükre kell hagyatkozniuk. Illatokat, tárgyakat kell igyekeznek felismerni és kipróbálhatják a sötétben történő rajzolást. E mellett belekóstolhatnak a fehérbotos közlekedés pillanataiba is, miközben egy vakvezető kutya és gazdája segíti őket.
Tapasztalatunk, hogy a gyerekek rendkívül nagy befogadóképességgel rendelkeznek, nyitottak és könnyen felteszik különböző, gyakran igen komoly kérdéseiket a látássérült emberek életével kapcsolatban. Ezen felül mindig hatalmas sikert arat a vakvezető kutya. A gyerekek nagyon élvezik az állat simogatását, és általában ennél a résznél hangzik el a legtöbb kérdés a részükről.
A szemléletformálást már gyerekkorban el kell kezdeni. Érzékenyítő programjaink azt a célt szolgálják, hogy bemutassuk nekik, így is lehet “teljes értékű” életet élni, csak néhány segédeszközzel többre van szükségünk, mint másoknak.
Kis ízelítő képekben
“Fontos, hogy a kismamák felnőjenek a feladathoz”
Milyen indíttatásból kerültél kapcsolatba a szülés és születés témájával?
A három kisebbik gyermekem születésekor a Rogers iskolában tanítottam és részt vettem a felvételi előkészületekben is, ahol nem a gyerekeket, hanem a szüleiket „felvételiztettük”. Esszé formában kértünk beszámolót arról, hogy miként vélekednek a gyerekükről, rákérdeztünk a várandóság lefolyására és a szülés módjára is. A történetek többségében traumatikus élményekről számoltak be, mind az anya, mind a gyermek szempontjából. Az iskolába érkező gyerekek helyesek, értelmesek, ügyesek voltak, de bizonyos helyzetekben kudarcot kudarcra halmoztak. Az azóta napvilágot látott kutatások arra is rávilágítanak, hogy a születésünk az első megküzdési tapasztalatunk, és ha ez jól sikerül, akkor lesz egy jó mintánk az élet további nehézségeivel való megküzdéshez is.
Hogyan ismerkedtél meg a szülésfelkészítéssel?
A születés művészete című könyvet elolvasva jöttem rá, hogy mi lehet a gond a nálunk honos szülési gyakorlattal. Geréb Ágnes mellett több otthoni szülést kísértem dúlaként, így megtapasztalhattam a szülés valódi természetét. Úgy éreztem, hogy a kórházakban sokkal nagyobb szükség lenne ránk dúlákra, mert amíg az otthonszülő nő mellet bárki ott lehet, akit szeretne maga mellett tudni, addig az intézményi szülésre készülő fiatal anyák és apák alulinformáltan, a kórházi rutinnak kiszolgáltatottan élik meg gyermekük születését. Fő feladatunk dúlaként, hogy a várandósok szülői szerepre készülődését segítve, érzelmi, fizikai és informatív támaszt nyújtsunk. Az a közös célunk, hogy olyan szülésélményben legyen részük, amilyenre vágynak, és ami nekik és a várva várt jövevénynek is jó.
Ezen felül is sokrétű, érdekes tevékenységeket folytatsz. Mik a specialitásaid?
Forrás: www.crystalgarden.co
Személyközpontú mentálhigiénés képzést végeztem, kommunikációs tréner és fókusztréner lettem, jelenleg pedig az ELTE perinatális szaktanácsadó képzésének végzős hallgatója vagyok. A Cserf-s Családi Erőforrás Segítő Központban tavaly december óta dolgozom, mint családtervezési közösségfejlesztő. Programjaink, foglalkozásaink közé tartozik a heti rendszerességgel működő baba-mama klub, a Születés Hetén, a Szoptatás Világnapján, a Hordozó Héten különböző programokkal való részvétel, valamint egyéni, páros és kiscsoportos tanácsadást is tartunk. Szeretnénk, ha nagyobb igény lenne a szülésfelkészítő találkozókra, de sajnos kevesekhez jut el a híre, így nehezen valósulnak meg a terveink.
Kiknek ajánlod, és miért tartod fontosnak ezeket a foglalkozásokat?
Elsősorban azoknak ajánlom, akik tájékozottan szeretnének felelősséget vállalni saját maguk és gyermekük testi-lelki egészségéért, és döntéseiket felnőtt módon, tudatosan akarják meghozni. Fontos, hogy a szülés idejére felnőjenek a feladathoz. Legfőképp ennek az attitűdnek az elsajátításához segít a tréning, amely információkat biztosít, tanácsokkal lát el, bátorít és támogat, hogy a résztvevők felkészülten és magabiztosan élhessék meg a várandósság és a szülővé válás időszakát.
A szülésfelkészítő találkozásokat azoknak a kismamáknak is ajánlod, akik nem szülhetnek természetes úton?
Igen, mindenképpen. A kismamákat információkkal látjuk el, hogy tudják majd, mire számíthatnak, ha valamilyen okból kifolyólag műtétre vagy más beavatkozásra kerülne sor. Valamint, hogy hogyan tudják a lehető legjobban megoldani, hogy a kettejük kapcsolata sértetlen maradjon a műtét után és a szoptatás is sikeres legyen, s mindebben miként segíthetnek a leendő apák.
Mi a véleményed a császármetszés alkalmazásáról a jövőre nézve?
Nyilván sok esetben a császármetszés életmentő műtét, de a szülés alapvetően egy természetes fiziológiás folyamat. Magyarországon igen magas, 36% a császármetszési arány, tehát a nők több mint egyharmada műtéttel szül. Hatvan évvel ezelőtt ez még csak 3% volt. Habáregyre nagyobb a nők igénye a természetes, háborítatlan szülés iránt, mégsem csökken a medikalizált, gyakran fölösleges és káros beavatkozások sorozatával vezetett szülések száma.
Hogy zajlik egy foglalkozás, mi kap elsődleges szerepet?
Kötetlen, interaktív beszélgetés zajlik, amelyben a résztvevők igényeihez igazodunk. Lehet, hogy van olyan kérdés, aminek alapvetően nem szentelnénk nagyobb figyelmet, mégis számukra fontos, hogy jobban átbeszéljünk egy-egy témát. Egyes kérdéseket viszont szeretnek elodázni a kismamák, ilyen például a szoptatás, amivel úgy vannak, hogy megy az majd magától is. Ez nem feltétlenül lesz így, hisz ritkán támaszkodhatunk az előző generációtól örökölt pozitív mintára, és a legtöbb gyermekágyas osztályon még ma sem a kizárólagos szoptatás a norma.
Milyen gyakran kerül megrendezésre és mennyibe kerül?
A csoportos foglalkozás hetente egyszer három órában zajlik. Az alkalmak ingyenesek. A szívem vágya egy anyaközpont létrehozása, ami minden nap, ingyenesen áll az odalátogatók rendelkezésére. Bármikor be lehetne jönni, beszélgetni, teázni, eszmét és tapasztalatot cserélni, tanácsot kérni és adni, tehát összességében egy önsegítő közösséghez tartozni. Miskolcon már három éve sikeresen működik a Holdam Egyesület által létrehozott anyaközpont.
