Amikor egy új tömegközlekedési útvonalat alakítanak ki, vagy egy meglévőt korszerűsítenek, fontos, hogy minden esetben vonják be a fogyatékossággal élő – így a látássérült – emberek érdekeit képviselő civil szervezeteket. A VGYKE meghívást kapott a BKK Mobilitási Munkacsoportjának 2024. november 13-i ülésére, Egyesületünket Fodor Ágnes elnök megbízásából Ruzsa Viktor III. és XIX. kerületi közösségi civilszervező képviselte.
Azonban fontos kérdés az akadálymentes és biztonságos közlekedés is. Például egy súlyosan látássérült, egyensúlyproblémákkal küzdő, illetve vakvezető kutyával közlekedő utas esetén a jelenleg használatban lévő hannoveri kocsik „libegő” lépcsői kimondottan balesetveszélyesek. Ruzsa Viktor ezzel kapcsolatos kérdésére, mely szerint kizárólag műszaki oka van-e annak, hogy az elavult HÉV-szerelvényeket hannoveri villamoskocsikkal helyettesítik, a BKK illetékesei elmondták, hogy egyelőre ez egy un. „Havaria-terv”, vagyis értik a problémát, de most rövidtávon az a kérdés, hogy lesz-e mivel közlekedni, lesz-e egyáltalán szolgáltatás – „…jön-e valami, ami szállítja az utasokat”. Később, hosszú távon valóban fontos, hogy ha a HÉV-vonalakon továbbra is villamoskocsik közlekednek, vagyis a vonalak villamosvonalakká alakulnak, akkor mielőbb legyenek alacsonypadlós járművek. Arra a kérdésre, hogy azt vizsgálja-e a munkacsoport, hogy a peronok megemelése mennyibe kerülne, vagyis lehetne-e esetleg egy költséghatékonyabb megoldás, azt a választ kaptam, hogy ennek éppen ezért nem látják értelmét, mert a hosszútávú cél az alacsonypadlós kocsik közlekedtetése.
Az is elhangzott az ülésen, hogy a békásmegyeri vonal óránkénti forgalma alig marad el a Nagykörút óránkénti forgalmától, tehát a H5-ös HÉV Szentendre-Békásmegyer és a Belváros között igen nagy forgalmat bonyolít.
Végezetül az is felmerült, hogy egy metrószerelvény 27-szer annyi utast tud elszállítani egyszerre, mint egy HÉV-szerelvény, így akár az is elképzelhető, hogy a HÉV-vonalakon később metrószerelvények közlekednek. Ennek kapcsán felmerült az M5-ös metró igénye is. A vizsgálatban résztvevők egyetértettek abban, hogy az M5-ös metrót mielőbb meg kell építeni. Továbbá az is fontos, hogy a Pesterzsébet felől érkezők elérjék az M3-as metrót, illetve hosszú távon az észak-déli HÉV-vonalakat egy alagúttal össze kell kötni. Erre a vizsgálatban résztvevők szerint 25-30 éven belül kell, hogy sor kerüljön.
Semmit rólunk nélkülünk
A kép forrása: 3.kerulet.ittlakunk.hu
A BKK Mobilitási Munkacsoport egyeztetésre hívta a VGYKE-t a HÉV-vonalak korszerűsítése kapcsán.
Amikor egy új tömegközlekedési útvonalat alakítanak ki, vagy egy meglévőt korszerűsítenek, fontos, hogy minden esetben vonják be a fogyatékossággal élő – így a látássérült – emberek érdekeit képviselő civil szervezeteket. A VGYKE meghívást kapott a BKK Mobilitási Munkacsoportjának 2024. november 13-i ülésére, Egyesületünket Fodor Ágnes elnök megbízásából Ruzsa Viktor III. és XIX. kerületi közösségi civilszervező képviselte.
Az ülés témája a HÉV, köztük a H5-ös (Békásmegyer-Szentendrei) vonal azonnali korszerűsítése, illetve a HÉV-szerelvények villamoskocsikkal történő kiváltása volt. Ennek oka, hogy a legtöbb HÉV-szerelvény életkora ötven-hatvan év. Mindannyian beláthatjuk, hogy emiatt a szerelvények már nem képesek a biztonságos üzemelésre. Mivel azonban az újak beszerzése költséges, ugyanakkor viszont folyamatban van új villamoskocsik leszállítása, felmerült annak a lehetősége is, hogy a BKK januártól villamoskocsikkal helyettesítené az elavult szerelvényeket. A Mobilitási Munkacsoport jelenleg is vizsgálja azt, hogy ez mennyire jelent terhelést például a HÉV-vonalakat ellátó hálózatnak (például feszültségkülönbség). A folyamatban lévő vizsgálat alapján egyelőre úgy néz ki, hogy az elavult HÉV-kocsik az egyébként szintén nem fiatal hannoveri villamoskocsikkal lesznek helyettesíthetők.
Azonban fontos kérdés az akadálymentes és biztonságos közlekedés is. Például egy súlyosan látássérült, egyensúlyproblémákkal küzdő, illetve vakvezető kutyával közlekedő utas esetén a jelenleg használatban lévő hannoveri kocsik „libegő” lépcsői kimondottan balesetveszélyesek. Ruzsa Viktor ezzel kapcsolatos kérdésére, mely szerint kizárólag műszaki oka van-e annak, hogy az elavult HÉV-szerelvényeket hannoveri villamoskocsikkal helyettesítik, a BKK illetékesei elmondták, hogy egyelőre ez egy un. „Havaria-terv”, vagyis értik a problémát, de most rövidtávon az a kérdés, hogy lesz-e mivel közlekedni, lesz-e egyáltalán szolgáltatás – „…jön-e valami, ami szállítja az utasokat”. Később, hosszú távon valóban fontos, hogy ha a HÉV-vonalakon továbbra is villamoskocsik közlekednek, vagyis a vonalak villamosvonalakká alakulnak, akkor mielőbb legyenek alacsonypadlós járművek. Arra a kérdésre, hogy azt vizsgálja-e a munkacsoport, hogy a peronok megemelése mennyibe kerülne, vagyis lehetne-e esetleg egy költséghatékonyabb megoldás, azt a választ kaptam, hogy ennek éppen ezért nem látják értelmét, mert a hosszútávú cél az alacsonypadlós kocsik közlekedtetése.
Az is elhangzott az ülésen, hogy a békásmegyeri vonal óránkénti forgalma alig marad el a Nagykörút óránkénti forgalmától, tehát a H5-ös HÉV Szentendre-Békásmegyer és a Belváros között igen nagy forgalmat bonyolít.
Végezetül az is felmerült, hogy egy metrószerelvény 27-szer annyi utast tud elszállítani egyszerre, mint egy HÉV-szerelvény, így akár az is elképzelhető, hogy a HÉV-vonalakon később metrószerelvények közlekednek. Ennek kapcsán felmerült az M5-ös metró igénye is. A vizsgálatban résztvevők egyetértettek abban, hogy az M5-ös metrót mielőbb meg kell építeni. Továbbá az is fontos, hogy a Pesterzsébet felől érkezők elérjék az M3-as metrót, illetve hosszú távon az észak-déli HÉV-vonalakat egy alagúttal össze kell kötni. Erre a vizsgálatban résztvevők szerint 25-30 éven belül kell, hogy sor kerüljön.
A BKK nyitott a fogyatékossággal élőket – így a látássérülteket – képviselő civil szervezetekkel, így a VGYKE-vel való együttműködésre. Ezért minden észrevételt, javaslatot várnak a bevonas@bkk.hu emailcímen november 30-ig.
Ruzsa Viktor
III. és XIX. kerületi közösségi civilszervező
#akadálymentes #akadálymentesítés #BKK #egyeztetés #hév #látássérült #VGYKE
BUDAPESTI Agglomerációs Vasúti Stratégia
A kép forrása: http://www.vizontogyogyszertar.com/
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) a fővárost és agglomerációját érintő elővárosi kötöttpályás közlekedésnek, azaz a MÁV elővárosi vasútvonalainak, illetve a HÉV-vonalaknak a fejlesztéséről szóló, átfogó, hosszú távú célokat és az ezek eléréséhez szükséges fejlesztéseket meghatározó dokumentum, amely új alapokra helyezi a vasút és a HÉV-ek szerepét Budapest és térsége életében. A Stratégia azt a célt tűzi ki, hogy 2040-ig tartó, átfogó és egymásra épülő, komplex beruházások megvalósítása révén, összességében 80%-kal növelje az elővárosi vasútvonalakon utazók számát és ezzel csökkentse a Budapestre terhelődő autóforgalom környezeti, egészségügyi és gazdasági terheit.
A Stratégia részletes intézkedési tervet, vonalankénti fejlesztési terveket tartalmaz. A Stratégia dokumentumai megismerhetők a www.budapestvasut2040.hu oldalon.
A Stratégia most megkezdődő társadalmi egyeztetése megelőzi a Kormány döntését, így a dokumentum elfogadása előtt a beérkező vélemények beépítésére még van lehetőség, a Stratégia szövegéhez tett észrevételeket és javaslatokat a budapestvasut2040@bfk.hu e-mail címre várja a Budapest Fejlesztési Központ 2021. március 6-ig.
Az oldalon nem csak a Stratégia véleményezésére nyílik lehetőség, hanem a most induló, tervezett fejlesztésekhez is lehet javaslatokat fűzni egy részletes kérdőív segítségével. Az itt megadott javaslatokat az egyes állomások és vasútvonalak tervezése során veszi figyelembe majd a BFK. A kérdőív a https://budapestvasut2040.hu/kozos-tervezes/ oldalról érhető el.
Arra biztatunk mindenkit, mondja el véleményét, és vegyen részt a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia és a most induló fejlesztések alakításában!
A jövő vasútállomásai, a vasútállomások jövője konferencia
A kép forrása: https://www.mavcsoport.hu/
2021 január 14-én és 15-én részt vettem a Budapest Fejlesztési Központ szervezésében egy olyan Online konferencián, ahol a jövő vasútállomásairól, megállóhelyeiről és pályaudvarairól gondolkodtunk. Erre azért volt szükség, mert a Budapest Fejlesztési Központ egy olyan vasútállomás-tervezési útmutatót állít össze, amely a továbbiakban sorvezetőként szolgálhat valamennyi elővárosi vasúti megálló, állomás kialakításához, illetve a hév-megállók tervezéséhez.
Mivel én leginkább vonattal közlekedem, ezzel kapcsolatban voltak javaslataim.
Ismeretlen vasútállomáson hasznos lenne számomra, ha vezetősáv valamilyen formája jelezné a vasútállomás kijárata felé vezető utat mind a peronon, mind az aluljáróban, ha az állomás rendelkezik ilyennel.
Ha a peron úgy van kialakítva, hogy mindkét oldalán vágányok vannak, akkor hasznos lenne a peron közepét vezetősávval jelezni, mert rosszabb esetben egyszerre jöhet vonat a peron bal és jobb oldalán. Keskeny peronon ez a helyzet életveszélyes lehet.
Fontos lenne jelezni az elsodrási határt is a vágányoknál, ezt a fogalmat használtam arra a vonalra, amelynek túllépése már azzal fenyeget, hogy a közlekedő szerelvény elsodorja a vigyázatlan utast.
A pályaudvarokon szükség lenne olyan utas tájékoztató rendszerre, amely vagy egy okos telefonos alkalmazás segítségével, vagy a már jól ismert futár távirányítóval tájékoztatna a vonatok indulásáról és érkezéséről.
Fent említett két megoldás segíthetne abban is, hogy tudjuk, éppen melyik vágánynál tartózkodunk, és onnan aktuálisan hová indul szerelvény, és mikor.
Végül kevésbé forgalmas vasúti átkelőhelyeken szoktam belefutni abba, hogy nem tudom ellenőrizni a sorompó állapotát, ugyanis a fénysorompó erre egy vak ember számára nem ad lehetőséget. A sorompó állapotát is a futár távirányítóval lehetne lekérdezni.
A távirányító használatáról és alkalmazási területeiről is tájékoztatást adtam a konferencián.
Örülök, hogy részt vehettem a Jövő vasútállomásai konferencián, ezzel először képviselve a VGYKE-t.
Berkó Norbert
