Májusi klubnapunkon ez alkalommal az Esélyegyenlőség napjáról emlékezünk meg. Ennek apropóján a Braille írás részletesebb megismerése lesz a témánk. Louis Braille nyomában kalndozva.
Vendégünk Jánosi Veronika lesz, aki született vakként jól ismeri és használja ezt a fajta írást. A résztvevők megismerhetik az írás történetét, felépítését, és még a Braille írógépet is kipróbálhatják.
A Braille írás eredetéről érdekesség: Az 1800-as évek elején az írásos kommunikáció és olvasás elérhetetlen volt azok számára, akik nem láttak. Számukra a tanulás csupán hallomás útján volt lehetséges, és hiába az igyekezet, a vak gyerekek egy idő után nem tudtak olyan ütemben haladni a tanulásban, mint látó társaik, akik otthon is elolvashatták a tananyagot.
Így történt ez Louis Braille-el is, a pontírás megalkotójával, aki három évesen egy baleset következtében vesztette el a látását. Később felvették ösztöndíjasként a Párizsi Vakok Intézetébe, ahol 1821-ben megismerkedett egy Charles Barbier nevű férfi ötletével: Barbier pontokat nyomtatott egy erős kartonlapra, amelynek hátoldalán – mivel kiemelkedett a pontok helye – egyfajta kitapogatható írás jött létre. Alapvetően katonai célra fejlesztette a módszert, de hamar felismerte a benne rejlő potenciált, ez a kezdetleges ábécé viszont sokkal bonyolultabb volt, mint a végső rendszer, és ezt továbbfejlesztve – leegyszerűsítve – született meg a ma is ismert pontírás. Braille ekkor még csupán 12 éves volt, de annyira lelkesítette a lehetőség, hogy mindössze egyetlen nyári szünet alatt tökéletesítette a módszert. Barbierrel ellentétben ő az 5-5 pont helyett csak 3-3 pontot használt két függőleges sorban, és ezzel mintegy 63 jelet volt képes kifejezni, továbbá még hangjegyírást is készített. A kidomborított pontokból álló bináris kódolású jeleket az ujjbegyekkel tapogatja le használója.
Májusi klubnapunkon ez alkalommal az Esélyegyenlőség napjáról emlékezünk meg. Ennek apropóján a Braille írás részletesebb megismerése lesz a témánk. Louis Braille nyomában kalndozva.
Vendégünk Jánosi Veronika lesz, aki született vakként jól ismeri és használja ezt a fajta írást. A résztvevők megismerhetik az írás történetét, felépítését, és még a Braille írógépet is kipróbálhatják.
A Braille írás eredetéről érdekesség: Az 1800-as évek elején az írásos kommunikáció és olvasás elérhetetlen volt azok számára, akik nem láttak. Számukra a tanulás csupán hallomás útján volt lehetséges, és hiába az igyekezet, a vak gyerekek egy idő után nem tudtak olyan ütemben haladni a tanulásban, mint látó társaik, akik otthon is elolvashatták a tananyagot.
Így történt ez Louis Braille-el is, a pontírás megalkotójával, aki három évesen egy baleset következtében vesztette el a látását. Később felvették ösztöndíjasként a Párizsi Vakok Intézetébe, ahol 1821-ben megismerkedett egy Charles Barbier nevű férfi ötletével: Barbier pontokat nyomtatott egy erős kartonlapra, amelynek hátoldalán – mivel kiemelkedett a pontok helye – egyfajta kitapogatható írás jött létre. Alapvetően katonai célra fejlesztette a módszert, de hamar felismerte a benne rejlő potenciált, ez a kezdetleges ábécé viszont sokkal bonyolultabb volt, mint a végső rendszer, és ezt továbbfejlesztve – leegyszerűsítve – született meg a ma is ismert pontírás. Braille ekkor még csupán 12 éves volt, de annyira lelkesítette a lehetőség, hogy mindössze egyetlen nyári szünet alatt tökéletesítette a módszert. Barbierrel ellentétben ő az 5-5 pont helyett csak 3-3 pontot használt két függőleges sorban, és ezzel mintegy 63 jelet volt képes kifejezni, továbbá még hangjegyírást is készített. A kidomborított pontokból álló bináris kódolású jeleket az ujjbegyekkel tapogatja le használója.
Megkezdődött a tavaszi szünet, és tele vagy programmal, teendővel? Alig várod, hogy barátaiddal együtt lehess, és elmondhasd, hogy „Tudjátok, amikor a JAWS-szal elolvastam azt az iszonyú hosszú könyvet, és azt mondta a JAWS azon a kedves hangján, hogy vége, akkor…” Vagy inkább arról beszélnél, hogy „Nem fogjátok kitalálni, miért késtem múltkor az angolóráról? Azért, mert meghallgattam a JAWS előadásában, valódi brit angol kiejtéssel, hogy mit írt a levelezőtársam”. Vannak ehhez hasonló vicces, kedves, személyes történeteid?
Mondd el ezeket nekünk is!
Nyeremény is jár mindezért? Még szép, hogy jár! A pályázat kategória-győztesei értékes, diákokra szabott ajándékokat kapnak? Mik ezek? Színvonalas hangoskönyvek, amelyeket mindig is el szerettél volna olvasni. Mikrofonos és sztereó fejhallgatók, amelyekkel te leszel a legmenőbb, amikor a barátaiddal beszélgetsz az interneten. Narrált DVD-k, amelyeket elvihetsz a következő filmklubotokra. Vagy igen, még az is előfordulhat, hogy te leszel a Németországba szervezett nyári ICC tábor magyar résztvevője?
Hogyan nyerheted meg e díjak egyikét? Olvasd el a pályázati felhívásunkat és töltsd ki az adatlapot, juttasd el hozzánk a pályaművedet!
Várjuk az írásodat! Nem sok időd van a beküldésére! Április 7-én lejár a pályázati határidő, tehát ragadj billentyűzetet mielőbb!
Infoalap
Láthatatlan humor pályázat
A VGYKE pályázatot hirdet vakok és gyengénlátók részére!
Olyan történeteket várunk, amely a mindennapok humoros helyzeteit, élményeit mutatja be.
Forrás: funny-pictures.picphotos.net
Terjedelem:
maximum 2 db A4-es oldal
Díj:
5+1 alkalmas masszázsbérlet a VGYKE új szolgáltatóházában
Mottónk: „Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye.”
/József Attila/
A pályázat célja: hogy minél több amatőr pályázó megtapasztalhassa az alkotás örömét és a legjobb alkotások lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra Budapesten.
A pályázat fővédnöke: Blaskó Péter, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész.
A zsűri elnöke: Dr. Szőke László, fogyatékosságügyi főosztályvezető, Emberi Erőforrások Minisztériuma
A zsűri tagjai:
Erdős Virág, József Attila díjas költő, író, drámaíró.
Kukorelly Endre, József Attila-díjasíró, költő, újságíró, kritikus
Jónás Tamás, Arany János díjas költő, író
Dankó Hajnalka, versmondó, előadóművész
A versíró pályázatot két kategóriába soroljuk és díjazzuk; 14-18 éves korig, illetve felnőtt kategóriában 18 év fölött. Egy alkotó 1 db verssel jelentkezhet és a pályamű terjedelme maximum 2db, A/4 oldal lehet. A pályázó a nevét, életkorát valamint elérhetőségét (telefonszám) kérjük, tüntesse fel pályázatában. Az alkotókat e-mailben igazoljuk vissza.
Formai követelmények: Times New Roman betűtípus, 11-es betűméret, 1,5-es sorköz, 2,5 cm margó.
A pályaművek benyújtása: a verseket e-mailben várjuk, a következő a mozdulj@hotmail.hu címre.
Kizárólag a vakok használatára szolgáló,dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb információhordozókat tartalmazó postai küldemény, amelynek feladója vagy címzettje vak személy, illetőleg vakok hivatalosan elismert intézete.
Vakok írását tartalmazó küldeményt a Posta csak abban az esetben köteles felvenni, ha azt nyitott, a tartalom megvizsgálására alkalmas állapotban adják át. A vizsgálatot követően a szolgáltató a küldeményt lezárja, továbbítja és kézbesíti. Ilyen tartalmú küldemények díjmentesen adhatók fel. A különszolgáltatások díjmentesen vehetők igénybe.
Tömege A 7000 g-ot nem haladhatja meg.
Mérete Legkisebb mérete: 90 mm x 140 mm, legnagyobb mérete (hosszúság + szélesség + magasság) 900 mm lehet, de a leghosszabb mérete nem lehet több 600 mm-nél. Tekercs alakban a hosszúsága és az átmérő kétszerese együttvéve legalább 170 mm, legfeljebb 1040 mm, a hossza legalább 100 mm, legfeljebb 900 mm lehet.
Csomagolás, lezárás, címzés A vakok írását úgy kell csomagolni, hogy tartalma könnyen megtekinthető legyen.
Címirat Legkisebb mérete: 70 mm x 100 mm. A küldemény címoldalán – lehetőleg a bal oldali részén – a feladó címadatai alatt jól láthatóan “Vakok írása” feljegyzést is fel kell tüntetni. A küldeményen ragasztott, vagy varrt címirat is alkalmazható.
