Jogi tanácsadás az idei év első angyalföldi klubján

2020. első klubjára a XIII. kerületbe dr. Lukács Réka, egyesületünk jogásza látogatott el.

Amellett, hogy Réka ismertette velünk a Szülő-Példa-Érték 2.0 programot, a tagoknak volt lehetősége tanácsot kérni személyes jellegű jogi kérdésekben, problémás helyzetekben.

A sok-sok kérdés megválaszolásával szinte elröppent ez a két óra, nagyon sok hasznos, új információval lettünk gazdagabbak az értékes beszélgetés végére.

Köszönjük Rékának a látogatást és a tagoknak az aktív részvételt.

Kollárszky Boglárka
Közösségi civilszervező

A klubtagok csoportja

Folytatódik a jogi előadás-sorozat Rákosmente februári klubján

Kedves Klubtársunk!

Sok szeretettel hívunk a következő klubnapra, melyet 2020. február 4-én, kedden délután 14:00-16:30 óra között tartunk a Rákoshegyi Közösségi Házban (Podmaniczky Zsuzsanna u. 3.)

Klubunkra ismét meghívtuk egyesületünk jogászát, dr. Lukács Rékát, aki folytatja jogi előadását: ismertetésre kerül a fogyatékos ügyi törvény, valamint bővebben informálódunk az Egyenlő Bánásmód Hatóság működésével kapcsolatban. Amennyiben van kérdésetek más jogi témát illetően, kérjük, előre jelezzétek telefonon, hogy Réka fel tudjon készülni a válaszra!

Várhatóan eljön klubunkra Rákosmente Önkormányzatának új alpolgármestere, dr. Füzesi Péter, aki szeretne megismerkedni azokkal a közösségekkel, akiket képvisel.

Tervezett programunk a Vöröskereszt felajánlásával egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel lesz, melynek részleteivel a klubon, ill. telefonon szolgálunk.

Részvételi szándékotokat kérjük, jelezzétek!

Elérhetőségeink:

E-mail címünk: rakosmente.szervezo@vgyke.com

Telefon: Krayné Faragó Zsuzsanna: 06 70 984 8468, Acsay Péter: 06 70 248 5953.

Kérünk, hogy amennyiben van látássérült ismerősöd, ill. ha van olyan személy, aki szívesen segítene önkéntesként a klub és más programok lebonyolításában, ajánld a rákosmenti Lámpás Klubot!

Klubjaink Rákosmente Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg.

Krayné Faragó Zsuzsanna és Acsay Péter
Közösségi civilszervezők

A rákosmenti Lámpás Klub logója

Jogi előadás volt a klubnapon

Január 17-én tartottuk meg idei első klubnapunkat Békásmegyeren.

Vendégünk volt dr. Lukács Réka jogász, aki többek között a betegek jogairól tartott előadást. Továbbá beszélt az örökléssel kapcsolatos tudnivalókról. Közben kérdéseikre is választ kaptak az érdeklődők. Végül a személyre szabott kérdések megbeszélésére is volt lehetőség.

Klubnapunkra ellátogatott az Önkormányzat munkatársa, Kemény Vagyim, aki Turgonyi Dániel alpolgármester úr tanácsadója.

Szociológusként örömmel fogadta, hogy a kerületben élő látássérültek szép számmal vesznek részt a klubnapon, és jól érzik magukat együtt. Reméljük, hogy ez az aktivitás megmarad, mert sok érdekesnek ígérkező programot szeretnénk megvalósítani ebben az évben is.

Vasné Pintér Teréz
Közösségi civilszervező

A képen a klubtagok láthatók.

Jogi klubnap Kispesten dr. Ozvári-Lukács Ádámmal

Januári klubnapunkon dr. Ozvári-Lukács Ádám (jogász) volt a vendégünk, aki az NFSZK Szülő 2019 pályázat Szülő-Példa-Érték 2.0 elnevezésű programjának megvalósítása kapcsán látogatott meg minket.

Az előadás témája a betegjogok és az öröklés szabályai voltak. Az örökléssel, végrendelettel kapcsolatban rengeteg kérdés hangzott el, de a betegjogokról is tájékozódhattunk.

Beszéltünk még a vízkeresztről és az ünnephez kapcsolódó népszokásokról. Vízkereszt kvízünkben pedig téli ünnepeket elevenítettünk fel.

Hívtuk klubtagjainkat a Helikon 25 kiállításra a Nagy Balogh János Kiállítóterembe január 23-ára, amit örömmel fogadtak.

Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
Közösségi civilszervezők

A klubtagok az asztal körül ülnek.

Jogi tanácsadás Angyalföldön is

Kedves Klubtagok és Érdeklődők!

Nagy szeretettel hívunk meg Mindenkit a XIII. kerületi lámpásklub 2020-as év első klubnapjára, ahova a Szülő-Példa-Érték 2.0 program képviseletében dr. Lukács Réka látogat el hozzánk.

Amellett, hogy hasznos információkat tudhatunk meg Rékától a programmal kapcsolatosan, lesz lehetőség jogi tanácsadás igénybevételére is.

Időpont: 2020. 01. 27. 15:00-17:00

Helyszín: Prevenciós Központ – 1134. Budapest, Tüzér u. 56-58.

Részvételi szándékát kérjük, jelezze az
angyalfold.szervezo@vgyke.com e-mail címen, vagy az alábbi telefonszámok egyikén:
0670/773-4054
0630/498-9127

Kollárszky Boglárka és Aranyiné Kmett Olga
Közösségi civilszervezők

Az angyalföldi Lámpás Klub logója

Jogi tanácsok a rákosmenti klubon

Rákosmente lámpásai megtartották idei első klubnapjukat január 7-én a Rákoshegyi Közösségi Házban, amelyre meghívták dr. Lukács Rékát, az egyesület jogászát. A tagok hallhattak a fogyatékossági támogatás igénylésének mikéntjéről, a betegjogokról, ill. örökléssel kapcsolatos tudnivalókról. Réka természetesen a feltett kérdésekre is válaszolt.

Ezt követően megvitatták az új év programötleteit, és Jana sámándob felvételével felköszöntötték a klub név- és szülinaposait.

Acsay Péter és Krayné Faragó Zsuzsanna
Közösségi civilszervezők

A klubtagok az asztal körül ülnek.

Az év első klubnapja Újpesten

Kedves Tagjaink!

2020 első összejövetelének alkalmából ismét tartalmas délutánra invitálunk családtagokkal, kísérőkkel együtt.

Vendégül látjuk a VIDEX képviselőit, akik hallás problémánkban tudnak segítséget nyújtani.

Szeretettel várjuk a VGYKE jogászait, akik jogi tanácsokkal szolgálnak Nekünk, kérdéseinkre válaszolva. Témakör: Látássérült a családban.

Szeretettel várjuk minden kedves tagunkat és kísérőiket.

Időpont: 2020. január 08. 15.00-17.00 óráig.

Helyszín: Újpesti Kulturális Központ: Ifjúsági Ház
1042 Budapest, István út 17-19. I.emelet, 116.terem (a felújítás miatt a terem változhat).

Elérhetőségek:

Pesa Anna Mária: 06-70/602-9368,

Murgács Jánosné: 06-30/498-9033

Email: ujpest.szervezo@vgyke.com

Pesa Anna Mária és Murgács Jánosné
Közösségi civil szervezők

Az újpesti Lámpás Klub logója

A terézvárosi Lámpás Klub vendége dr. Ozvári-Lukács Réka jogász volt

A Szülő-Példa-Érték elnevezésű projekt megvalósítása keretében a fogyatékosokat érintő Jogsegélyről, betegjogról, örökösödési jogszabályozásról tartott előadást dr. Ozvári-Lukács Réka jogász, megkönnyítve az eligazodást.

Beszélt a részlegesen és teljesen korlátozó gondnokság részletszabályairól, a cselekvőképességet nem érintő támogató intézkedésekről, a kiskorúakra vonatkozó cselekvőképességgel összefüggő szabályokról, a cselekvőképesség korlátozásáról általánosságban-nagykorú személyek esetében.

Az előadással kapcsolatban feltett, de az egyéni személyre szabott kérdésekre is választ kaptak az érdeklődők.

Még több kérdés merült fel. Megbeszéltük Rékával, hogy visszavárjuk 2020-ban is, és tovább folytatjuk az eligazodást a fogyatékosokat érintő jogszabályozásban.

Lukács Erzsébet Böbke
Közösségi civilszervező.

A klubtagok láthatók a képen.

A békásmegyeri klubnapon a jogainkról hallunk előadást

Szeretettel hívok Mindenkit 2019 – ben is klubnapjainkra. Első alkalommal január 18-án, pénteken délelőtt tíz órakor találkozunk Békásmegyeren a Közösségi Ház kistermében (1039. Budapest, Csobánka tér 5.)

Klubnapunkra meghívtuk dr. Ozvári-Lukács Rékát, aki a SZÜLŐ 2018 pályázati program keretében megvalósuló VGYKE – SZÜLŐ-PÉLDA-ÉRTÉK elnevezésű projekt megvalósítása kapcsán lesz vendégünk, mely projekt fókuszában az önérvényesítés áll.

A jelen klubon fő témáink: fogyatékos személyek joga, mint emberi jog, a fogyatékos személyek jogairól szóló magyar szabályozás, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenysége lesznek.

Az előadás után az érdekérvényesítéssel kapcsolatos témákban feltett egyéni kérdések is megválaszolásra kerülnek.

Kötetlen beszélgetésre is lesz lehetőség.

Tel.: 06 70 377 32 65

E-mail: lampas.obuda@gmail.com

Mindenkit várok szeretettel!

Vasné Pintér Teréz
Közösségi civilszervező

Jogrendszerek, jogágak és jogászok

Ebben a hónapban is folytatjuk a jogi alapfogalmak megismerését. Az elméleti alapokkal azért foglalkozunk részletesen, és még sok-sok hónapon keresztül fogunk foglalkozni velük, mert ismeretük hiányában nem képzelhető el, hogy alapvető összefüggéseket megértsünk önállóan a jog területén.

Vágjunk bele a decemberi leckébe, melybe tervezek belecsempészni egy kis karácsonyi hangulatot.

A jogrendszer egy meghatározott állam adott időpontban létező hatályos jogszabályainak összessége.

A hatályosság azt jelenti, hogy alkalmazható. Miért használjuk mégis a hatályosság szót? Minden szakmának megvan a maga szava járása, tudományosabban szaknyelve, így a jognak is. Hatályos, vagyis alkalmazható lehet nem csak egy jogszabály, hanem egy szerződés vagy egy megállapodás is. Van területi, (hol alkalmazható), személyi (kikre alkalmazható), tárgyi (milyen esetekre alkalmazható), időbeli (mikor alkalmazható) hatály.

Érdemes a hatály kérdésénél megemlíteni egy jogelvet, a visszaható hatály tilalmát. Ez azt jelenti, hogy egy később hatályba lépett jogszabály korábbi eseményre csak akkor alkalmazható, ha az új jogszabály rendelkezései kedvezőbbek a régi, az esemény bekövetkeztekor hatályos jogszabály rendelkezéseinél. Ilyen lehet – például – egy nyugdíjemelés, hiszen ez minden érintett számára csak előnnyel jár. Ezért fordulhat elő, hogy ősszel az év elejéig visszamenő hatállyal emelik meg a nyugellátások összegét. Az ilyen kivételektől eltekintve tehát mindig az adott időpontban hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

A jogrendszerekhez visszatérve, minden országnak megvan a maga jogrendszere. Így egy jogásznak, aki egy másik országban szeretné űzni a tanult szakmáját, meglehetősen nehéz a dolga, hiszen nem csak a nyelvi nehézségeket kell leküzdenie, de teljesen más jogszabályokkal is kell dolgoznia.

Az egyes jogrendszerek persze hasonlítanak egymáshoz, sőt csoportosíthatóak is. Két nagy csoportba sorolhatjuk alapvetően a jogrendszereket; ismertek az angolszász és a kontinentális jogrendszerek.

Az angolszász típusú jogrendszerekről mindannyiunknak vannak ismeretei az amerikai filmekből. Kívánok magunknak pár kellemes órát Karácsonyra néhány jobban sikerült alkotással, (egyik személyes kedvencem a kategóriában a Hantaboy és a Kramer kontra Kramer), melyeket nézve ne feledkezzünk meg az angolszász típusú jogrendszerek jellemzőinek megfigyeléséről a forró csokoládénk vagy mentateánk kortyolgatása mellett. Laikusokból álló esküdtszék, akik az érdemi kérdésekben döntenek, a bíró csak a törvényesség felett őrködik, alapvetően passzív szereplője a bírósági tárgyalásnak, az ügyvéd a tárgyaláson nem paragrafusokra, hanem esetekre hivatkozik, korábbi bírósági döntésekre. Innen a jogrendszer egyik fő jellemzője, az esetjog alkalmazása. Itt is vannak ugyan leírt jogszabályok is, csupán a hangsúlyok mások.

A kontinentális jogrendszer alapjait az írott jog, a jogszabályok adják, és a kontinentális jogrendszer a római jog alapjaira épül. Nem véletlen, hogy a jogi egyetemeken oktatják a mai napig a római jogot. Ez adja ugyanis a jogi gondolkodás alapjait meg, gondoljunk csak a latin regulákra és az általános jogelvekre, melyekkel korábban már foglalkoztunk.

A kontinentális jogrendszerekre jellemző hogy a bíró a tárgyaláson aktív szerepet tölt be, ő dönt minden érdemi kérdésben, aktívan vesz részt az ügyek, így – büntető eljárásban – akár még a bizonyítékok feltárásában is, ha szükséges pl. szakértőt rendel ki, ha kell kitanítja a feleket. Alapvetően az írott jog szabályaira alapulnak a bírói döntések, de nem ritkán azért itt is előkerülnek korábbi bírói ítéletek, és olykor fel-felbukkannak a bíró mellett laikusok is a pulpituson ülnökként – például – a munkaügyi perekben.

A jogrendszereken belül jogágak különülnek el. A jogágak az élet egy-egy területét fogják át és szabályozzák. Jellemző, hogy minden jogágnak szinte megvan a maga nagy kódexe, törvénye, mely köré egyéb jogszabályok csoportosulnak. Jogágak például a polgári jog, a munkajog, a pénzügyi jog, az adójog, a közigazgatási jog, az alkotmányjog, a büntetőjog, az agrárjog, a polgári eljárásjog, a büntető eljárásjog, a büntetésvégrehajtási jog stb. A jogi egyetemen az egyes legfontosabb jogágak tantárgyakat alkotnak.

A jogágakat is lehet csoportosítani. Ismert a magánjog és a közjog megkülönböztetése. Közjogiak azok a jogágak, ahol az állam és a polgár áll egymással szemben, és ez általában alá-fölé rendeltségi viszonyt is jelent: ilyen pl. a büntetőjog vagy a közigazgatási jog. A magánjog területein viszont egyenrangú magánszemélyek állnak egymással szemben, ilyen a polgári jog minden részterülete tipikusan: a gazdasági társaságok joga, a családjog, az öröklési jog, a kötelmi jog stb.

A jogágakat csoportosíthatjuk úgy is, hogy vannak anyagi és alaki jogok. Az anyagi jogok a jogviszonyt tartalmilag rendezik, meghatározzák, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak. Az alaki jogok, más néven eljárásjogok pedig azt mondják meg, hogy milyen eljárások keretében lehet jogokat érvényesíteni, az egyes eljárásokban kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak.

A gyakorlat szempontjából igen lényeges, hogy egy ügy melyik jogágba kerül, mert annak a jogágnak a szabályai lesznek irányadóak az esetre. Ha bemegyek a boltba, és nincsen pénzem, de nagyon szeretnék egy doboz finom szaloncukrot, akkor megkérhetem a bolt tulajdonosát, hogy írja fel az árat, és adja oda hitelbe az édességet. Ha ebbe ő belemegy, és én nem fizetek, akkor ez egy polgári jogi ügy, és ő futhat a pénze után polgári jogi eljárás keretében. Nem fogja neki megérni, mert az eljárás költségesebb, mint maga a csokoládé. A helyzet ugyanakkor már teljesen más, és rendőrségi ügybe is keveredhetek, ha a csokit csak úgy, egy szó nélkül csúsztatom be a táskámba, mert ez már a szabálysértési, esetleg a büntetőjog területe a szaloncukor árától függően. Nem mindegy, hogy munkaszerződést vagy megbízási szerződést kötök, a megbízási szerződésre ugyanis a polgári jog kevesebb védelmet adó szabályai vonatkoznak, ugyanakkor kisebb az utasítási jogkör, míg a munkaszerződésre a munkajog szabályai irányadóak, melyek a munkavállaló számára több védelemmel járnak, de a munkáltatónak szélesebb az utasítási jogköre.

A jogrendszerek taglalásakor beszéltünk bírákról, ügyvédekről, de kik is ők valójában? Aki elvégzi a jogi egyetemet, doktorrá avatják, és a neve elé írhat egy dr.-t. Ez hazánkban a jogi és orvosi egyetemet végzett személyek kiváltsága, hogy a nevük elé írjanak egy dr.-t kis betűkkel. A nagy D-vel írt Dr. azokat illeti meg, akik valamely tudományterületen doktori tudományos fokozatot szereztek. A jogászok és az orvosok is szerezhetnek nagy Dr.-t, de a mérnökök, biológusok, pedagógusok stb is.

A jogászok három év szakmai gyakorlat után jogi szakvizsgát tehetnek, mely egységes minden jogász számára, és felöleli az egész magyar jogrendszer anyagát. Ez után nyílik meg a lehetőség – egyéb feltételek megléte esetén – a jogász számára, hogy ügyvéd, ügyész, esetleg bíró, jogtanácsos, vagy közjegyző lehessen.

Talán az ügyész szorul bővebb magyarázatra, ő a büntetőeljárásban a bíróság előtt a vád képviselője.

A jogtanácsost nagyobb cégeknél találjuk, a jogtanácsos képviseli a céget eljárásokban, foglalkozik a cég jogi ügyeivel.

A közjegyző közhiteles nyilvántartásokat vezet, és többek között hagyatéki ügyekben is eljár.

Jogászokat találunk az állami szerveknél, a közigazgatásban. Amint láthatjuk, a jogrendszer hatalmas területet és információmennyiséget ölel fel. A jogászok így a gyakorlatban egyes jogterületekre specializálódnak, egyes jogterületekben szereznek nagyobb jártasságot, mint másokban. Egy ügyész, aki a büntetőjoggal foglalkozik, nem fog tudni válaszolni polgári jogi kérdésekre. Az ügyvédek java is egy vagy több ügycsoporttal, jogággal fog foglalkozni, más területekkel meg egyáltalán nem. Ennek az az oka, hogy a jogrendszer olyan hatalmas, hogy képtelenség az egész jogrendszer összes ágában otthonosan mozogni egyidejűleg. Érdemes ezért olyan jogászt felkeresnünk problémánkkal, aki jól ismeri az adott területet, jogágat.

2018. december

dr. Ozvári-Lukács Réka

Források és piramisok

Maradjunk még mindig annál a kérdésnél, hogy honnan ismerhetőek meg a jogszabályok. Erről első írásunkban már volt szó, hogy hol is keressük a konkrét szabályokat. Arról viszont még nem, hogy milyen jogszabályaink vannak, és ezek hogyan alkotnak egy rendszert.

Jogforrásnak nevezzük azt, ahonnan a jog ered, ahonnan a jog megismerhető. Így jogforrás az is, aki meghozza a jogszabályt, és maga a jogszabály is jogforrás, mert belőle ismerhető meg a jog. Ez a jogforrás szerintem szép szó, ezért is tartom fontosnak megemlíteni, mert egyébként jól el lehet élni nélküle is.

A jogot fő szabály szerint mint fentebb láthattuk, az államok alkotják. Az állam joga elsősorban saját területén érvényes. Vannak ugyanakkor államok felettálló jogi normák is. Ilyenek a nemzetközi jog szabályai, és az Európai Unió joga. A nemzetközi jogot alkotó szabályokat minden egyes országnak külön kell elfogadnia ahhoz, hogy azok az adott országot kötelezzék, míg az Európai Uniónak vannak olyan jogszabályai, melyek a tagországokra mindenképpen kötelezőek.

Ilyenek az Európai Unió által alkotott rendeletek. Jó példa erre a mindenki által ismert GDPR adatvédelmi rendelet. Tehát az Európai Unió által alkotott rendeletek mindenkire kötelezőek az Európai Unió tagállamaiban anélkül, hogy a magyar állam bármit is tenne. Az Európai Unió csak bizonyos témákban alkothat rendeletet, más témákban egyéb módon hat a tagállamok jogalkotására.

Alkothat például irányelveket, melyeket át kell ültetni a nemzeti, így a magyar jogba is. Ilyenkor az államnak mindenképpen kell valamit tenni az Európai Unió által alkotott irányelv területén, viszont az állam határozza meg, hogy az irányelvben foglalt célt, hogyan valósítja meg konkrétan. És vannak természetesen olyan területek, melyeken az Európai Unió nem hoz szabályokat, illetve csak ajánlásokat ad a tagállamok részére, amelyeket azok vagy teljesítenek, vagy nem.

A nemzetközi jog és az Európai Unió joga az egyes államok joga felett áll; legfelül a nemzetközi jog, alatta az Unió joga, és alattuk helyezkedik el az államok, így Magyarország joga is, akár egy piramis. Ez azt jelenti, hogy az alsóbb szinteken álló jogszabályokban foglaltak nem lehetnek ellentétesek a felsőbb szintek szabályaival. Ez egy nagyon fontos elv, mely akkor is érvényes lesz, amikor a magyar belső jogszabályok hierarchiájáról beszélünk majd.

Az alsóbb szinteken álló szabályokban foglaltak nem lehetnek  ellentétesek a felsőbb szintekkel. Az átlagos honpolgárnak nem nagyon van dolga sem a nemzetközi, sem az EU-s joggal. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a nemzetközi jog szabályai úgy lehetnek kötelezőek, hogy azokat az adott állam elfogadja. Szoktuk látni, olvasni, hogy aláírnak állam és kormányfők nemzetközi szerződéseket. Nos, például ezek lesznek a nemzetközi jog szabályai. Tehát az államok önkéntesen vetik alá magukat a nemzetközi jog szabályai alá.

Az EU esetében az EU-hoz való csatlakozással Magyarország, ahogy minden más EU-s tagállam is, a csatlakozással vetette alá magát bizonyos területeken az EU jogalkotásának. Ezt úgy emlegetjük, hogy lemondott szuverenitása egy részéről. A szuverenitás önállóságot, függetlenséget jelent, illetve azt, hogy egy ország maga határozhat saját belső ügyeiben. Így lehetnek az EU-s rendeletek kötelezőek közvetlenül – mindenféle külön elfogadás, a magyar jogba való átültetés – nélkül alkalmazhatóak Magyarországon.

Kérdezheti a szemfüles olvasó, hogy mi van akkor a jogelvekkel?

“Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.” – mondja Magyarország Alaptörvénye. Szóval a jogelvek érvényesek. De mi is az az alaptörvény?

Az Alaptörvény, régi nevén az Alkotmány, a magyarországi jogpiramis csúcsa. A magyar jogrendszer alapja. Az Alaptörvénnyel más jogszabály nem lehet ellentétes. Hogy miket tekintünk jogszabályoknak, szintén az alaptörvény határozza meg:

“Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.”

Ez egy tekintélyes felsorolás, és hozzáteszem, hogy törvényből is kétféle van, van sarkalatos és feles törvény, a sarkalatos azt jelenti, hogy a képviselők kétharmadának kell elfogadnia legalább, a feles törvénynél meg a képviselők felének a törvényt. És persze magasabb szintű jogszabály, ami a felsorolásban elől van, nem lehet ellentétes a felsorolásban hátrébb állóval. Ismét egy sok-sok szintes piramis.

A jogszabályok tehát piramist alkotnak, de a szabályozandó területeket inkább már egy fa elágazó lombkoronájaként képzelhetjük el: felsőbb szintű jogszabályok nagyobb vonalakban szabályoznak, itt még kevesebb ág van, ám az alsóbb szintű jogszabályok már részleteket, konkrétumokat tartalmaznak. Itt már rengeteg apró elágazást, gallyacskát találunk.

Vegyünk egy példát a hulladékgazdálkodás keretéből, ami mindenkit érint, és ezért talán érdekes. A törvény kimondja, hogy a hulladékokat megfelelően kell gyűjteni, tilos a hulladékot, a szemetet eldobálni. Az önkormányzat pedig hoz egy olyan rendeletet, hogy egyszerűbb legyen a lakosok dolga, amiben leírja, hogy konkrétan és különösen mik azok a dolgok, amiket hulladéknak kell tekinteni, és nem szabad eldobálni. Ezzel a jogalkotó tulajdonképpen segít a jogkeresőknek, jelen esetben az önkormányzat segít a lakosoknak, hogy miket ne dobáljanak el, még akkor sem, ha az szerintük úgyis a természet részévé válik majd egyszer. Így például még a tökmag vagy szotyi héját se dobálják el.

Ez a gyakorlatban tekintélyes felsorolás lehet, egyszer láttam egy önkormányzati rendeletet, ahol az abc összes betűjét elhasználták a felsorolás megalkotásához, hogy miket nem szabad eldobálni konkrétan és különösen. A jogszabályokban sok felsorolást találunk, ha az ember joggal foglalkozik, akkor érdemes megbarátkozni a hosszú felsorolásokkal.

Ezek a felsorolások egyebekben kétfélék lehetnek: vannak példálózó felsorolások, mikor példánkban az önkormányzati rendelet felsorolja az egyes hulladékokat (pl szotyi és tökmaghéj), és a végén látunk az utolsó pontban egy egyéb vagy ennek megfelelő kategóriát. Ebben az esetben a felsorolással a jogalkotó segít nekünk az egyes esetek felsorolásával, de mi is találhatunk egyéb esetet, de akár más jogalkalmazó is.

A másikfajta felsorolás az, amelyik zárt körű, és csak azok az esetek lehetségesek, amelyeket a jogszabály felsorol. Ezeket onnan ismerhetjük fel, hogy hiányzik az egyéb vagy ennek megfelelő megfogalmazású kategória a felsorolás végéről. Ilyen például annak a felsorolása, hogy mely esetekben jár magasabb összegű családi pótlék. A családi pótlék
lehetne egy élő példa szintén a jogszabályok hierarchiájára. Hogy az állam támogatja  a gyermekvállalást, az Alaptörvényben van leírva. A családi pótlékról törvény rendelkezik, de hogy milyen betegségek esetén jár magasabb összegű családi pótlék, arról már miniszteri rendelet szól. Általánostól  haladunk a konkrét felé.

Sokan ezért azt tanácsolják, hogy a jogszabályokban való keresgetést mindig a legalacsonyabb szintű jogszabállyal kezdjük, mert végül ott leljük meg akonkrét választ a konkrét kérdésre. A közigazgatási jog területén ennek az elvnek van is létjogosultsága, ám vannak olyan jogterületek, melyeken a kardinális kérdéseket a jogterületet meghatározó kódexek tartalmazzák, mint pl a Ptk vagy a Btk.

A jogterületek kérdésköre, és az egyes jogterületek bemutatása viszont már egy másik lecke anyaga lesz.

2018. november

Folynak a VGYKE szülő Példa Érték pályázat keretében az önérvényesítést segítő előadások

2018. szeptember 10-én, 19-én, 24-én, október 2-án és 3-án lezajlottak a “VGYKE szülő Példa Érték” című pályázat keretében az első önérvényesítést segítő foglalkozások. Az összejöveteleken rengeteg kérdés merült fel, és került is megválaszolásra.

Ozvári Lukács Réka beszél az angyalföldi klub tagjaihoz, akik egy asztal mellett ülve hallgatják őt

Sokan indulnak el új ellátások igénylésének útján immár a szükséges és hiteles információk birtokában, mely nagy örömünkre szolgál, és a program hiánypótló jellegét mutatja. Mások olyan kérdéseikre kapnak választ, melyek abban segítik őket, hogy tisztában legyenek fogyatékosként az őket megillető jogokkal a saját élethelyzetükre vonatkoztatva.

Ha Önnek is kérdése van az önérvényesítés témakörében, az intézményekkel, hatóságokkal való kapcsolattartásban, ha nem biztos benne, hogy milyen ellátás jár önnek és/vagy gyermekének, és Ön látássérült/ként gyermeket nevelő szülő, találkozzunk a következő alkalmakon! Jöjjön el, várjuk szeretettel, hogy az Ön kérdései is választ kapjanak; találkozzunk tehát legközelebb november 5-én a IX. kerületben vagy november 15-én Kispesten!

További részletekért és információkért figyelje a hírlevelet vagy a honlapot!

dr. Ozvári-Lukács Réka és Ádám