A további ellátásokról és kedvezményekről pedig, mint:
8. Tankönyvellátás
9. utazási kedvezmény
10. Egyesületi tagsággal járó kedvezmények
majd a következő hónapban lesz szó.
A fent említett ellátásokról részletesen a Hírlevelünk mellékletében található jogi kisokos 2.vegl.szam.docx dokumentumban olvashat, valamint erre a linkre kattintva.
jog Archives - Oldal 5 a 5-ből - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
A további ellátásokról és kedvezményekről pedig, mint:
8. Tankönyvellátás
9. utazási kedvezmény
10. Egyesületi tagsággal járó kedvezmények
majd a következő hónapban lesz szó.
A fent említett ellátásokról részletesen a Hírlevelünk mellékletében található jogi kisokos 2.vegl.szam.docx dokumentumban olvashat, valamint erre a linkre kattintva.
Fogyatékkal élők képzése Polgárdiban
Kép forrása: www.konyvelozona.hu
A polgárdi vállalat uniós támogatású projektjében összesen 50 fő, előzetes kompetenciamérésen átesett, hátrányos helyzetű dolgozó munkavégzéshez szükséges készségeit fejlesztették. A napokban zárult képzési projekt célja összhangban van a Kormányzat azon törekvésével, hogy minél több megváltozott munkaképességű, ám munkaképes ember térjen vissza a munka világába.
A 336 órás képzés tananyaga az önismerettől és kommunikációtól kezdve kiterjedt a konfliktuskezelésre és társas támogatásra is. Kiemelt helyet kapott benne a társadalmi reintegráció és esélyegyenlőség kérdése, valamint a munkahelykeresés és önfejlesztés módjaival is megismertette a dolgozókat, de tanultak az érzelmek és viselkedések szabályozásáról, továbbá mentálhigiéniás foglalkozásokon is részt vettek az RH Kft. munkavállalói.
A projekt eredményességét mutatja, hogy a záróvizsgával a képzett dolgozók mintegy 90%-a sikeresen fejezte be a fejlesztő modulokat.
Az RH Szociális Szolgáltató Kft. kimondottan azzal a szándékkal alakult 1997-ben, hogy a sérült, megváltozott munkaképességű személyek számára munkalehetőséget biztosítson. Az RH Szociális Szolgáltató Kft. ma 2 telephelyen üzemel a Fejér megyében elhelyezkedő Polgárdiban. A Társaság munkavállalóinak több, mint 90%-a megváltozott munkaképességű személy.
A szervezet tevékenysége 2 fő munkakörre tagolódik. Az egyik a 16 részfeladatból álló fémmegmunkálás, míg a másik tevékenység a közösségi munkavégzés (úgymint csomagolás, műanyag termékek válogatása, hajtogatás, összeszerelés, papíripari termék-összeállítás, autóalkatrészek összeszerelése).
További információ és interjú:
Nagy Péter
Projektmenedzser
Tel.: +36 70 422 8483
Róluk, velük, értük – Közös fellépés a többszörös hátrányokkal küzdő nők társadalmi érvényesüléséért
Kép forrása: thenational.net
Meghívó
Időpont, helyszín: 2015. október 29., 10-13h, Lurdy-Ház, Igazgatóság, 3.emelet
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség a nemek közti egyenlőség elősegítése érdekében kidolgozta a többszörös diszkriminációt elszenvedő nők és lánygyermekek helyzetének javítását célzó közpolitikai ajánlásait. A nők, így a speciális hátrányokkal küzdő nők társadalmi érvényesülése szempontjából is elengedhetetlen a gender-szempontok hatékonyabb megjelenítése a médiában. Ezért szervezzük rendszeresen az érintettek és az őket képviselő, támogató szervezetek láthatóságát elősegítő tudás- és információmegosztó fórumokat gender-szakértők, civilek és a sajtó képviselői részvételével.
Az esemény az Egységes Női Hang c. projekt keretében létrejött Gender-médiaháló soron következő programja.
NAPI MENÜ:
9.30-10.00: Regisztráció kávéval
10.00-10.20: Megnyitó: Földesi Erzsébet, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) elnöke és Juhász Borbála, a Női Érdek elnöke
10.20 – 10.40: Fogyatékosságról gender-szemüvegen át, a Női Érdek közpolitikai ajánlása – Keveházi Kata
10.40 – 10.50: Kérdések, észrevételek
10.50 – 11.10: A roma nők társadalmi befogadásának, érvényesülésének elősegítése, a Női Érdek közpolitikai ajánlása – Balogh Lídia
11.10 – 11.30: Kiskorú prostituáltak a magyar ellátórendszerben – avagy az emberkereskedelem elleni EU irányelv hazai átültetéséről – Sebhelyi Viktória
11.30 – 12.00: Kávészünet
12.00 – 12.45: Mit, hogyan, kinek, avagy többszörös hátrányokról a sajtóban – kerekasztal-beszélgetés
– a kivételes öregségi nyugdíjban részesülő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy,
– a kivételes özvegyi nyugdíjban részesülő megváltozott munkaképességű özvegy ,
– a kivételes árvaellátásban részesülő árva,
– a rehabilitációs járadékban részesülő személy (figyelem! ez nem a rehabilitációs ellátás! rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy nem kérhet kivételes nyugellátás-emelést!)
– az elhunyt házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére,
– ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 70.000 forintot. Ez az összeghatár módosulna a kormányrendelet tervezett módosítása alapján 2015. január 1-jétől 75.000 forintra.
(A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.)
Rendszeres pénzellátás a következő: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás (ez legfőképpen az álláskeresési járadék), az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.
Aki tehát ilyen ellátásban részesül (kivéve az időskorúak járadékát), annak összegét hozzá kell adni a részére folyósított nyugellátáshoz vagy rehabilitációs járadékhoz, és ha a kettő összege meghaladja a 70 ezer Ft-ot – a tervezett módosítás szerint 2015. január 1-jétől a 75.000 forintot – , akkor nem kérheti a kivételes nyugellátás-emelést.
Nem kérhet kivételes nyugellátás emelést az sem, aki esetében:
– a nyugellátás megállapításától, továbbá
– a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől
számított 3 év még nem telt el.
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni:
a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy
b) a 70 éven felüli személyt, illetőleg
c) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a törvényben és a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 80 000 forintot.
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető összege
A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (idén: 28.500,-Ft) huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál (vagyis az engedélyezhető összeg havi 2.850,-Ft és 7.125,-Ft közé eshet 2014-ben).
Jogorvoslat
A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
Egyéb szabályok
Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás összegét növeli, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.
A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.
Egyszeri segély
Aki kérheti az egyszeri segélyt
Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg:
– a 70.000 forintot – 2015. január 1-jétől tervezett módosítás szerint: 75.000 forintot -, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
– a 80.000 forintot, ha egyedül él (az eddigi hírek szerint nem egyértelmű, hogy e tervezett módosítás megemelné-e ezt az összeghatárt is ötezer forinttal, ezért inkább a 80 ezres határral kalkuláljanak az érdeklődő Olvasók).
Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.
Az egyszeri segély megállapítható összege
Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg.
Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét (azaz a 42.750,- forintot).
Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a meghatározott jogszabályi feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott – az évközi emelésekkel növelt – legkisebb összegének háromszorosát (idén a 85.500,- forintot).
Jogorvoslat
A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
A kérelem benyújtása
Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.
Az ONYF kiemeli különösen a kérelmező egészségi állapotáról, közeli hozzátartozói egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, közüzemi díj elmaradásáról szóló és hasonló igazolások csatolásának célszerűségét.
A kérelem a KÉRELEM-ADATLAP című nyomtatványokon nyújtható be, letölthetők (illetve elektronikusan is benyújthatók) az ONYF Nyomtatványtárából.
A nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez a K16 űrlapot, az egyszeri segély igényléséhez a K17 űrlapot kell kitölteni, aláírni és benyújtani.
Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem
A nyugellátás méltányossági alapon történő emelése iránti kérelem az:
– Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz,
– hozzátartozói nyugellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz,
– egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz nyújtható be.
Egyszeri segély iránti kérelem
Az egyszeri segély iránti kérelem az:
– Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz,
– vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,
– vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtható be.
Az ombudsman korábban vizsgálatot folytatott a témában, majd a jelentés megállapításait megküldte a szociális ügyekért felelős államtitkárságnak; az erre kapott választ az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala hétfőn ismertette az MTI-nek küldött közleményében.
Közölték, hogy az államtitkárság egyetért az alapvető jogok biztosának megállapításaival, és intézkedéseiben figyelembe is veszi őket.
Az ombudsman már 2008-ban is vizsgálta a vakvezető kutyákkal közlekedők jogait. Akkor olyan jogszabályi rendelkezések megalkotását kezdeményezték, amelyek lehetővé teszik, hogy a vakvezető kutyával közlekedők az élelmiszerboltokba is bejussanak. Jelezték, hogy a
miniszter akkor a jogszabályi védelem körét kiterjesztette
a segítő kutyákra.
A biztos később utóvizsgálatban tekintette át a segítő kutyák alkalmazásának gyakorlatát; Székely László előrelépést tapasztalt, azt hogy a korábbinál lényegesen kevesebb a korlátozás. Példaként megemlítették, hogy a megkeresett közszolgáltatók akadálymentes és segítő kutyával is megközelíthető ügyfélszolgálati irodákat, várótermeket, eladótereket alakítottak ki.
A kiképző szervezetek közlésére hivatkozva ugyanakkor azt is jelezték, hogy egyes területeken továbbra is megtiltják a belépést a segítő kutyákkal. Szerintük ennek hátterében a jogszabály nem megfelelő ismerete és a kötelezettségek ellenőrzésének hiánya állhat.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy vizsgálatuk feltárta, nincs összhangban a segítő kutyák alkalmazását szabályozó rendelet és a szabálysértési törvény. A rendelet szerint ugyanis a segítő kutyára nem kell szájkosár, a törvény ezzel szemben leszűkíti a segítő kutya fogalmát a vakvezető, valamint a mozgáskorlátozottakat segítő kutyára, így hangot jelző, rohamjelző, személyi segítő, továbbá a terápiás kutyát alkalmazó embereket hátrányos megkülönböztetés éri.
Jelezték azt is, hogy nehezíti a kiképző szervezetek és a kutyára várakozók életét, hogy nincs elegendő pályázati forrás a segítő kutyák kiképzésére. Ez utóbbival kapcsolatban a szociális ügyekért felelős államtitkárság azt közölte, hogy a többletforrások ügyében egyeztetést kíván kezdeményezni a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
